Esettanulmány: Acélhajas erősítésű betonpadló hibái

Átírás

1 Esettanulmány: Acélhajas erősítésű betonpadló hibái A manapság divatos és gyakran alkalmazott épületszerkezet acélhajas erősítésű vasbetonpadló hibái, jelen esetben az átadás-átvételi eljárást követő garanciális időszakban kerültek felfedezésre és vizsgálatra. Ennek keretében történt a hibás teljesítés megállapítása és rögzítése. Egyben bemutatjuk az alkalmazott méréstechnikát, és a mérési eredményekből levonható következtetéseket, továbbá a kijavítási költség, illetve értékcsökkenés számítását is a hibás épületszerkezetre vonatkozóan. Vizsgálati bemutatásunk acélhajas erősítésű betonpadlója egy Nógrád megyei település acélszerkezetű magasraktárában található. A magasraktár külső nézete (a szerző felvétele) Az építtető és a kivitelező-vállalkozó átalánydíjas szerződést kötött, melyhez mellékletként az előkészítésül előterjesztett műszaki kiviteli terveket csatoltak. A munkák végzésének alapjául tehát a csatolt mellékletek, a jóváhagyott pénzkeret és az üzemeltetővel lefolytatott egyeztetések szolgáltak. A kivitelező kiválasztása tendereztetéssel történt meg.

2 A magasraktár belső nézete, a meghibásodott acélhajas erősítésű betonpadlóval (a szerző felvétele) A kiviteli terv, továbbá a csatolt padlóépítési mellékletek szerinti műszaki tartalom, valamint az ajánlat szerinti költségek az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: Tételkiírás: kiviteli terv szerinti, cm vtg. acélhajas erősítésű betonpadló: DIN 1045 sz. B25 az MSZ 4719 sz. C20 felel meg. Tervezett értékek: 22 cm vtg, C25 23 kg/m 3 a.szál, 340 kg/m 3 cement, 28 mm széles, 7,3 cm mély fuga, testsűrűség 2423 kg/m 3 (szállal); 20,5-24,2 cm vtg, R m =36,6 N/mm 2 (átlag) R k =28,9 N/mm 2 ; A tétel összes mennyisége: 4644,8 m 2 A tétel nettó ára összesen: ,- Ft Megnevezések: egység anyagár (Ft) egység díj (Ft) anyagár (Ft) díj (Ft) A tétel anyag díj arányai (%) 57,27 42,73 Utólag számított érték (Ft) 6.609, , , ,- Az érvényben lévő szerződés akként intézkedett, hogy a kiviteli munkálatokat a szabványok szerinti I. osztályú kivitelben kell elkészíteni, tehát a vállalkozónak e szerint kellett volna teljesítenie. Az acélhajas erősítésű betonpadló hibái A hibás teljesítés megállapítása a garanciális időszak alatt történt meg, többszöri vizsgálat lefolytatásával, annak rögzítésével, hogy a hibás teljesítést a kivitelező-vállalkozó és annak alvállalkozója is elismerte.

3 Repedés nézete az acélhajas betonpadlón (fotó: Szende Árpád) Mind az építtető, mind pedig a vállalkozó próbálkozott a maga igazát bizonyítani, azonban számos esetben az eljáró szakértők eredménytelenül távoztak a helyszínről az alábbi, ám általánosságban is igaz tények miatt: Az eljáró szakértők nem szabályosan kitűzött helyszíni szemlék megtartásával próbálták a szakértői bizonyítási eljárásokat lefolytatni. A vizsgálatok alkalmával nem értesítettek minden érdekelt felet, ezért a mérések megtörténtét, lefolyásának szabályosságát nem volt mód kontrollálni, ami alapvető követelmény a szakértői vizsgálattal, eljárással szemben. Az elvégzett vizsgálatok és az elkészített szakértői vélemények nem feleltek meg a rájuk vonatkozó követelményrendszernek! A hibák nem voltak teljes körűen és pontosan definiálva, illetve dimenzionálva! A tények ismeretének hiánya olvasható ki a szakvéleményekből, például: Nem zsaluzott, hanem vágott vakfugák készültek. Alapvető tévedéseken és nem tényeken, adatokon alapuló konzekvenciák levonása történt meg: Nincs épületsüllyedés, mert az az akkreditált intézet részletes és korrekt mérésein, számításain alapuló megállapításai szerint nem történt, hanem zsugorodási repedések keletkeztek, mely alapvető és lényegi különbség! Nem a beton táblák elmozdulásáról van szó, hanem a tervezett síktól való eltérésről, ami alapvetően mást jelent. Kommentár nélküli idézet: a padló repedezett, helyenként billeg, az összegyógyított repedés mellett új keletkezett. A kopóréteg felkopik, vagy letapad. Megjelennek a hálós (fáradásos) repedések. Az ágyazatvizsgálat függvényében a padló javítható injektálással és új lemez rátételével, a padló összetörésével és rábetonozással. 100%- os megoldás csak feltöréssel és újrakészítéssel biztosítható. A kijavítással összefüg-

4 gő kijelentések minden alapot nélkülöző, felesleges, valamint a következményekkel nem számolóak voltak! A vizsgálatokról megállapíthatók voltak az alábbiak: Nem, vagy nem megfelelő vizsgáló műszerrel, vizsgáló eszközzel0 és egyéb eszközök 1 felhasználásával történtek a mérések, melyek nem kellő pontosságú (pl.: csak tized mm-es) eredményeket mutattak. A definíció szerint az építési (igazságügyi) szakértők munkaeszközeinek három jól megkülönböztethető csoportja van: 1.) A vizsgáló műszer(ek): nagypontosságú mérő- (jelző-) eszköz, amely egy vagy több vizsgált mennyiséget mér közvetlenül leolvashatóan, pl.: Laser távmérő, -szintező, nedvességmérő, spektrofotométer, repedéstágasság-mérő mikroszkóp, hőmérséklet és páratartalom mérőműszer, digitális tolómérce. A műszer használata előtt az előkészítése során meg kell történnie: elővétele a műszerszekrényből, kicsomagolása a tokjából, dobozából, az erőforrások (elemek, akku) elhelyezése, töltése, a műszer üzembe helyezése, próbavizsgálat, a tartalék tartozékok, erőforrások (főleg hideg, meleg időben) elővétele, és a szállításhoz előkészítés, csomagolás. 2.) A vizsgáló eszköz(ök): kisebb pontosságú mérőeszköz, amellyel egy vizsgált mennyiséget lehet mérni közvetlenül/közvetve leolvashatóan, illetve adato(ka)t rögzít, pl.: fém mérőszalag, teleszkópos mérőrúd, csöves libella, fém hézagmérő, sűrűség kijelző, Maxwell-tárcsa, fényképezőgép, diktafon, notebook. Előkészítése során mint a vizsgáló műszerek esetében el kell végezni az eszköz elővételét a műszer-eszköz szekrényből, kicsomagolását a tokjából, az erőforrások (elemek, akku) elhelyezését, töltését, az üzembe helyezését és a próbavizsgálatot, a tartalék tartozékok, erőforrások (főleg szélsőséges időjárásnál) elővételét, és a szállításhoz történő előkészítést, csomagolást. 3.) Az egyéb eszközök: a vizsgálatok végzéséhez, műszerek, eszközök működtetéséhez szükséges kiegészítő eszközök (pl.: műszerállvány, feltáró eszközök, elemlámpa, jelzőfilc, vizsgálótükör, tisztítóeszközök). Előkészítése ugyanúgy történik, mint a vizsgáló eszközök előkészítése, csak többnyire az erőforrások elhelyezése, töltése nélkül: A leírtak szerint szintezést végeztek (sic!) egy 4644,8 m2-es nagyságú csarnokban, 1,5 m-es csöves libellával, amely nyilvánvalóan nem alkalmas eszköz. Nem volt megfelelő a mérési metodika, technika: Látszólagos költségtakarékoskodásból, megbíztak földradar, ultrahang, izotópos geofizikai mérések végzésével is szakértőt, aki megállapította, hogy inhomogén a beton és az ágyazat, utóbbi vizes 1 SZENDE Árpád DÉSI Albert Haszmann Iván Kovács Béla: Építési Igazságügyi szakértői kézikönyv [szerk., lektor: OSZTROLUCZKY Miklós]. Az én építési kiskönyvtáram sorozatban. Budapest: Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt., kiadás 275 p. + CD melléklet. ISBN p78-79.

5 vagy agyagos is. Műszaki paraméterek megadására nem került sor, de egyébként is, nincs ilyen MSZ által előírt, az adott szerkezetre vonatkozó vizsgálat, ezért ez nem is volt figyelembe vehető! Nem repedéstágasságot határoztak meg, hanem a szándék szerint repedéstágasság-változást. Miután azonban a pontos mérési hely nem definiált század milliméterben, így nem garantált a teljesen azonos helyen történő mérés, ezért a mérési adatok nem voltak használhatók, csak igen korlátozott mértékben, és csak tájékozódásra. A felragasztott fél + fél borotvapengék nem alkalmas eszközök a repedéstágasság vizsgálatához, hiszen nem a repedéstágasságot, hanem a két él közötti távolságot mérték, és miután a felragasztásuk nem párhuzamosan történt meg, ezért definiálatlan volt a mérési hely! Fél borotvapengék felragasztásával végzett helytelen mérés (a szerző felvétele) A mérési eredmények az adatok vonatkozásában számos durva hibát tartalmaztak, mint például 1 hét leforgása alatt 1 mm repedészáródás diagnosztizálása, mely a többi adat ismeretében vagy elírás, vagy mérési hiba volt. Követelmények, megfelelőségi vizsgálatok A minőség meghatározásánál a szakirodalmi adatokra, a szabványossági követelményekre, valamint a szerződéses megállapodásban rögzített minőségi követelményekre elvégzett megfelelőségi vizsgálatok vezetnek eredményre. A betonaljzatok és betonpadlók szerkezeteinek minőségi előírásait, azaz a szabványossági követelményrendszert az Msz /1 Kőműves szerkezetek című szabvány határozza meg. Az általános előírások 1.9. pontja szerint a betonaljzat vagy a betonpadló egyéb előírás hiányában vízszintes legyen, míg az pontja a 20 m 2 -nél nagyobb felületű, 5 m-nél nagyobb oldalhosszúságú betonaljzaton, betonpadlón külön előírás hiányában a szerkezet teljes vastagságán átmenő mozgási hézagrendszer kiképzését rendeli el. A minőségi osztályozástól független követelmények között szerepel, hogy a betonpadló szilárdsága, tömörsége, tágulási hézagainak rendszere feleljen meg a külön előírásoknak. A minőségi osztályozástól

6 függő követelmények pontja, a betonpadlók alakhűségére előírja, hogy külön előírás hiányában az feleljen meg az Msz 7658/2 szerinti I. minőségi osztályban d, II. minőségi osztályban e, III. minőségi osztályban f pontossági osztálynak. Külön előírásnak kell tekinteni a szerződés és az azt követő megállapodások tárgyra vonatkozó rendelkezéseit, mely szerint a padlószint 192,60 m BF, rtg.: 20 cm vb, 1 rtg PE fólia, 20 cm kavics feltöltés. De külön előírásnak kell tekinteni továbbá a szakmai követelményrendszer szempontjából lényeges szakmai szempontokat, idézve a vonatkozó szakkönyvet 2, az alábbiak szerint: Felületi repedések ne jelentsenek hiányosságot. A hajszálrepedések (igen finomak (hajszálfinomak), nagyon rövidek, és csak néhány milliméternyit hatolnak a betonba) általában nem jelentenek műszaki problémát. A hálós repedések hálószerűek (A háló lehet finomabb vagy nagyobb (pl. 10 cm vagy 50 cm). A repedések szélessége gyakran 0,2 mm alatt van, és csak néhány centiméternyire hatolnak be a betonba). Ezeknek a repedéseknek eleinte nem kell lényeges hátrányt jelenteniük a szokásos igénybevételű betonlemezeknél. Az idő folyamán azonban kitágulhatnak, és mélyebben behatolhatnak a betonba, ami problémákhoz vezet. Az átmenő repedések többnyire irányítottan haladnak át a betonon, esetenként elágaznak, és általában igen hosszúak. Szélességük a beton típusától függően esetleg 0,1 mm, de 2 mm is lehet. Az ilyen repedések mindig műszaki hiányosságot jelentenek. Minőségi vizsgálatok, és megállapítások A minőségi vizsgálatot a helyszíni szemlén végeztük el, mérésekkel és szemrevételezéssel. A mérési eredményeket közreadtuk az adott tétel minőségének vizsgálatával. Az alkalmazott vizsgáló műszerek (a szerző felvétele) A mérésekhez alkalmazott vizsgáló műszerek, vizsgáló eszközök és egyéb eszközök: ELE Cert. Nr repedéstágasság-mérő mikroszkóp (40-szeres nagyítás, pontosság: 0,01 mm), Sokkia MM30 Laser Distance Meter S/No: (kijelzési pontosság: 0,001 2 Gottfried LOHMEYER Karsten EBELING: Ipari betonpadlók építése, Csarnokok és térburkolatok - Kiadja: Magyar Építőipari Szövetség, Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, ISBN

7 m),mitutoyo CD-15CP U digitális tolómérce (pontosság: 0,01 mm), Stabila fém mérőszalagok, (3,50 m, 10,00 m, 15,00 m, 50,00 m), Stabila fa mérőléc (2,00 m). Vizsgálati alaprajz, a számozott új felvételezésű, és a jel nélküli régi repedésképekkel

8 Repedések mérési adatainak táblázatos kiértékelése (kivonat) Repedés Mérési hely Mérési adatok Korábbi Kiértékelés Jel T t Hossz Mélység Tágasság tágasság Eltérés Fotó (m)* (mm)** (cm) (mm) (mm) (mm) mértéke jele Minősítés Megjegyzés R ,60 6 Nem megfelelő! Hosszfalra merőleges 2 48, ,21 1,12 0,25 0,87 Nem megfelelő! 3 41, ,40 1,58 0,50 1,08 Nem megfelelő! 4 34, ,02 1,46 0,30 1,16 Nem megfelelő! 5 26, ,05 1,21 0,25 0,96 Nem megfelelő! 6 20, ,95 1,05 0,40 0,65 Nem megfelelő! 7 13, ,55 1,18 0,50 0,68 Nem megfelelő! 8 7, ,46 1,16 0,35 0,81 11 Nem megfelelő! O 2 41,63 0,55 (13) Javított fuga; Acélhaj Megfelelő! v = 0,88 mm N 5 13, ,60 0,65 0,95 Nem megfelelő! Javított fuga M 4 28, ,16 1,09 0,30 0,79 20 Régi 27 jelű vizsgálati hely Nem megfelelő! L 2 41, ,45 0,86 0,35 0,51 23,24 Geodéziai referenciapont jele Nem megfelelő! K 4 0,13 Megfelelő! Hálószerű repedések J 2 41, ,03 1,31 0,40 0,91 Nem megfelelő! Pókhálós (felületi I 1 41, ,34 Nem megfelelő! hajszál) repedés H 6 13, ,16 1,46 0,25 1,21 Geodéziai szintező 32 Nem megfelelő! pontok jele G 5 20, ,21 1,08 0,40 0,68 Régi méréshely; (2 Nem megfelelő! oldali zsilettpenge) F 5 20, ,64 34 Nem megfelelő! Több ágú repedés E 3 20, ,12 Megfelelő! A 2 20, ,19 1,55 Nem megfelelő! Σ 92 méréshely 369,134 3,09 0,82 0,36 0,81 Részben Átl. értékek*** 1,40 0,44 0,13 0,22 megfelelő! Szórások Megjegyzések: * = geodéziai alap referenciavonaltól való távolság mérőszáma, méterben ** = geodéziai referenciavonaltól (a geodéziai alap referenciavonalra merőleges baloldali keresztirányú vakfugától) való távolság mérőszáma, milliméterben *** = az átlagos értékek melyek azonban a matematikai statisztika szabályai szerint kerültek kiszámításra, azaz a legkisebb, és a legnagyobb mérőszám kiejtésével képzett számtani átlagszámítással - a minősítéshez nem értelmezhetők, azonban az átlagos előfordulási nagyságrendről minősített információt adnak! - A szórás mutatja az átlagtól való eltérés mértékét! - A mérési helyek beazonosíthatók a mellékelt terven bejelöltek szerint is, valamint a táblázatban közölt referenciavonalaktól számított mérési adatokkal! A mérési helyek konkrét kiválasztásánál a határozott rajzolatú, és az adott repedésre súlyozottan jellemző tágasság volt a döntő szempont. További kiegészítő vizsgálatok eredményei: A vizsgálat idejére számunkra hozzáférhetővé tett K1 jelű fúrással kivett minta fúráshelye vizsgálhatóvá vált. Megállapítást nyert, hogy a fúráshely szélessége: Ø 105 mm, míg mélysége: 200 mm. Megállapítható az is, hogy a fúrás nem teljes keresztmetszeten keresztül történt, ezért ebből a tényleges betonpadló-vastagság nem is állapítható meg, csak annyi, hogy az a 200 mm-t meghaladja. A terven -al jelzett helyen lévő sarokkitörésben, mód nyílt a beépített acélhaj vastagságának mikroszkópos vizsgálatára is, melynek mérési eredménye: v = 0,88 mm. A vizsgált betonpadlóba bevágott fugák egymáshoz viszonyított, mért méreteinek mérőszámainak számított átlaga 4,595 m volt, míg a sok berakott áru miatt a hosszoldali méretek közül csak néhány mérésére volt lehetőség, így a számított átlag 6,893 m volt. Ugyancsak a helyszíni vizsgálataink során, néhány helyen (terven bejelölve) találtunk már javított repedést is, mely kikaparást követő tömítéssel került kivitelezésre. Ezeknél természetesen miután nem az eredeti repedéskép, és nem is határozott rajzolattal volt látható korrekt repedéstágasság- (mélység-) mérést nem volt lehetséges alkalmazni. Egy helyütt a javítás is újra elrepedt, melynek értékét szintén méréssel határoztuk meg.

9 Javított repedés részletnézete (a szerző felvétele) Néhány helyen tapasztalható volt a bevágott fugák és a targoncavezetéshez tartozó bemarás csatlakozásánál, hogy kismértékű és kisszámú sarokkitörések keletkeztek az üzemeltetés ideje alatt. E sarokkitöréseket nem lehetett ok-okozati összefüggésbe hozni a repedések keletkezésével, lehetséges, hogy a targoncavezetéshez tartozó bemarás, szerelés készítésekor, illetve az üzemeltetéskor (ütés, ráeső tárgyak következtében) keletkeztek. A helyszíni szemlén történt mérések szerint, valamint a kivitelezés és így a teljesítés alapjául szolgáló vállalkozási szerződéstől való eltéréseket az alábbiakban határozhatjuk meg követelménycsoportonként: Az épület tartószerkezetével kapcsolatos megállapítások Magmintavétel nézete, és geometriai méreteinek mérése (fotó: Szende Árpád)

10 Zsugorodási repedés részlete (a szerző felvétele) A dr. Kovács Béla szakértő által közölt megállapítások: a padlófelszín semmilyen átfogó egyenlőtlen süllyedést nem tartalmaz a mérési adatok szerint, így a repedések okaként sem jöhet számításba; a repedések mindegyike alulról felfelé megnyíló, mely lehetne kényszermozgásból eredő negatív görbület, azonban az előzőek miatt csak a zsugorodás jelölhető meg okként; a vakhézag-bevágások nem kellő méretű (négyzetestől nagyban eltérő) táblákra osztották a padlót, valamint az elégtelen bevágási mélység következtében nem állt elő olyan mértékű keresztmetszet-gyengítés, mely a kívánt helyre lokalizálta volna a zsugorodási repedéseket; a repedés kb. 270 nappal késleltetett jellege, a belső klimatikus viszonyok miatti lassúbb zsugorodási folyamattal igazolható; a geodéziai mérések a szerkezeti mozgást egyáltalán nem igazolják; az MSZ 15022/1-86 Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése, vasbeton szerkezetek c. szabvány F.1.4. pontja szerinti számítással meghatározható a zsugorodási repedések mértéke, mely a kivitelezést követő 4 év után 85 %-os kifejlődéssel, 0,95 mm.

11 Geodéziai szabatos mérés pontszámos mérési vázlata Geodéziai szabatos szintezés rétegvonalas mérési vázlata A tervezett padlósíktól való eltérések A mérési helyeken mért adatok értékelése: a teljes terület tetszőleges pontjai közötti magasságkülönbség legnagyobb abszolút mértéke: 17 mm;

12 az átlós irányban ellentétes belső épületsarkok szintje közötti legnagyobb eltérés mértéke: 10 mm illetve 1 mm; a tetszőleges hosszmetszet menti legnagyobb behajlás szintkülönbségének mértéke: 11 mm (56 m-en); a tetszőleges keresztmetszet menti legnagyobb behajlás szintkülönbségének mértéke: 10 mm (13,80 m-en); A tervezett padlósíktól való eltérések, hibák kiterjedtsége, előfordulások mértéke: I. osztályú minőségű! Minőségi osztály megnevezése Mérési hely (db) Mérési hely (%) Viszony Lehetséges (I. o.: %) I. osztályú: ,83 > 90 II. osztályú: 6 2,78 < 7,5 III. osztályú: 3 1,39 < 2 Osztályon kívüli: 0 0,00 < 0,5 Összesen: ,00 Felületi simaság A repedések peremén jelentkező síkfogasság mértéke: 5 mérésből 0,2 0,5 mm között regisztrálható. DIN szerint ipari padló szint: keresztben 2 mm/nyomtáv, hosszában 2mm/m, 3mm/2m, 4mm/3m, 5 mm/4m követelmény szerint: a lineáris interpolációval kiszámított, és a szerződésnek megfelelő mérési hosszra 4600 mm meghatározott érték: 5,60 mm; a tűrésnél nagyobb szintkülönbség, azaz a felületi simaság megfelelőségének hiánya: az összes 402 db mért és vizsgált távolság (100%) viszonylatában: 21 db, azaz 5,22% > 2%, tehát a minősítés: osztályon kívüli! A méréseknél használt visszaverő lap a geodéziailag kitűzött referenciavonalon (fotó: Szende Árpád) Zsugorodási repedések A tervezettől és előírásosnál nagyobb vakfugákkal (dilatációs fugával) határolt táblaméret (5,5m < 7 m). Érdekes, hogy a vadrepedés-képződés zömében a kivitelezett vak-

13 fúgák megközelítőleg geometriai felezőjén keletkezett, ezzel természetesen létrehozva a négyzeteshez közel álló mezőket. A vágott fugamélység nem megfelelő volta (4,5 cm < 7,5 cm) A zsugorodási repedésekkel kapcsolatos minősítés: a 0,2 mm repedéstágasság alatti repedések: 13 db, 14,13%; a 0,2 mm repedéstágasság feletti repedések: 79 db, 85,87%; összes repedéssel kapcsolatos vizsgálati hely: 92 db, 100%; a teljes felület 4636,80 m 2, mely 100%; ennek a repedéssel meghibásodott része: 92 db repedés átl. repedéshossz: 3,69134 m átl. szélesség: 0,20 m = 67,92 m 2, mely a teljes felület 1,47%-a < 2% osztályon kívüli tartalom, ezért a minősítés: III. osztályú minőségű!+ Az acélhajas betonpadló néhány műszaki paraméterének változó értékei: a betonpadló vastagsága, az acélhaj-tartalom csak lokálisan, néhány esetben kisebb betonszilárdság érték, nem számottevő acélhaj-tartalom egyenetlen eloszlása, statikai állapot megfelelő! Acélhaj-vastagság mérése (a szerző felvétele) A munkanemben szereplő szerkezetekre végrehajtott több minőségi osztályozástól függő követelmény megvizsgálásával, a minőségi osztályba sorolás külön-külön végrehajtásával, az összes osztályos követelmények számához viszonyítottan arányosan, és minősítésük figyelembevételével határoztuk meg a tétel átvételi minősítését. (A III. osztályban lehetséges 2% osztályon kívüli tartalommal szemben, a vizsgált szerkezetek 2,23% osztályon kívüli tartalommal bírnak), mely: osztályon kívüli, azonban a meghibásodások a rendeltetési használatban akadályt nem okoztak! Vizsgált Osztályba sorolás (%) Minősítés követelmény I. o. II. o. III. o. Osztályon kívüli Alakhűség I. osztályú 95,83 2,78 1,39 0,00 Felületi simaság Osztályon kívüli 94,78 0,00 0,00 5,22 Zsugorodási repedések III. osztályú 98,53 0,00 0,00 1,47 Munkanemre vonatkozó átvételi minősítés s %: 96,38 0,93 0,46 2,23

14 Osztályos és osztályon kívüli minősítés s %: 97,77 2,23 A kijavítási érték meghatározása A hibák fennállnak a teljes felület (4.636,80 m 2 ) 31,94%-án (1.480,99 m 2 ) Teljes körű kijavítás lehetséges: repedések epoxis erőzáró injektálás (befúrt furaton /pakker/ keresztül) fugajavítások: munkahézagok károsodásának javítása epoxi tapadóhíddal és habarccsal; vakhézagok utánvágása, fugatömítése az elosztótérben epoxi burkolat készítése Teljes körű kijavítás költségmeghatározása: repedés- és fugajavítások: 4.636,80 m ,- Ft/m 2 = ,- elosztóban epoxi burkolat, meghibásodások (31,94%) arányában: 579,60 m ,- Ft/m 2 0,3194 = ,- Összesen: ,- + 25% áfa: ,- Mindösszesen: ,- Értéknövekedés (tehát, hogy az eredeti tervezett és szerződéses szolgáltatáshoz képest létrejött többletminőség) keletkezik a teljes körű javítás esetén (epoxi burkolat) Értékcsökkenést okozó konkrét meghibásodások: Zsugorodási repedések Nagyobb dilatációs táblaméret (5,5m < 7 m) Fugamélység nem megfelelő volta (4,5 cm < 7,5 cm) Helyenkénti kisebb betonszilárdsági érték (C20<C25) Acélhaj-tartalom egyenetlen eloszlása A tervezett padlósíktól való eltérések A felületi simaság Értékcsökkenés értékének meghatározása: A hibás teljesítés kapcsán felmerülő árcsökkentés (díjleszállítás) ma már algoritmizáltan, számítógépes programok futtatásával történik, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ez csak akkor tölti be hivatását, amennyiben körültekintően és teljes körűen kerül meghatározásra. Ez a helyes műszaki tartalom, mennyiségek, a szükséges minőség meghatározásával, és az anyagár, valamint a díj kiszámításával történhet. Az alábbiakban adjuk közre az árcsökkentés számításának metodikáját, valamint az előzőekben részletezett szempontokat, tényezőket is rögzítő algoritmust, a hozzá tartozó jelölésmagyarázattal együtt: ahol: D = (É Av /É Ao +É Dv /É Do ) é + H v /H o h + C v /C o c + E v /E o e + K v /K o k D = árcsökkenés (díjleszállítás) mértéke %-ban É Av = anyagra vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke É Ao = anyagra vonatkozó érték Figyelembe veendő a teljes ép. szerkezet, tétel, tételcsoport, munkanem, ép. rész, épület értéke É Dv = munkadíjra vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke É Do = munkadíjra vonatkozó érték Figyelembe veendő a teljes ép. szerkezet, tétel, tételcsoport, munkanem, ép. rész, épület értéke é = értékváltozásra vonatkozó súlyozó faktor H v = használhatóság korlátozottságának (változásának) mértéke H o = rendeltetésszerű, és biztonságos használhatóság értéke h = használhatóságra vonatkozó súlyozó faktor

15 C v = csökkenő élettartam (változás) mértéke C o = teljes élettartam (ciklus) értéke c = élettartamra vonatkozó súlyozó faktor E v = esztétikai állapot csökkenésének (változásának) mértéke E o = hibátlan esztétikai állapot értéke e = esztétikai állapotra vonatkozó súlyozó faktor K v = kijavítási érték mértéke K o = épületszerkezet értéke k = kijavítási értékre vonatkozó súlyozó faktor Fenti elméleti megalapozottság után figyelembe véve az előzőekben kifejtetteket, továbbá az egyéb közreadottakat számítógépes programok futtatásával automatikusan számított (alap)adatok, információk további részletezésével, számítások végzésével állapítható meg pontosan az adott tételcsoportra vonatkozó díjleszállítási (árleszállítási) érték, az alábbiak szerint: Árcsökkentés mértékének meghatározása Az árcsökkentés tényleges Ft-ban meghatározott mértéke tehát: A teljes ár 42,73%-a díj, mely a minőségi levonás alapja: ,- Ft Előzőek szerinti minőségi levonás: 45% ,- Ft + 25% áfa: ,- Ft Minőségi levonás összesen: ,- Ft A közreadott esettanulmány tanulságul szolgál különösen a tekintetben, hogy a kirendelőmegrendelőnek nagy a felelőssége a szakértő szakember személyének kiválasztásában, hiszen időt és költséget lehet jelentős mértékben megtakarítani egy jó választással, nem is beszélve a műszakilag tényekkel, mérésekkel, számításokkal azaz bizonyítékokkal alátámasztott, megalapozott igazság kiderítéséről, megfogalmazásáról.