Ok, etimológia Tünetek Kompetencia Terápia Cél Feladatok Eljárások, gyakorlatok Értékelés, minősítés Intenzitás Eszközök

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ok, etimológia Tünetek Kompetencia Terápia Cél Feladatok Eljárások, gyakorlatok Értékelés, minősítés Intenzitás Eszközök"

Átírás

1 1. Tétel Mik a beszéd elsajátításának feltételei? Beszéljen a beszédfejlődés zavarairól (megkésett, akadályozott beszédfejlődés)! Hogyan segítheti az óvónő a terápiát? Melyek a kommunikáció alapelvei, csatornái? A beszédelsajátítás feltétele a tökéletes hallás. A beszéd megfelelő elsajátításához alapvetően 4 alapvető dolog szükséges: ép beszédszervek ép hallás ép idegrendszer beszélő emberi környezet. 1. Beszédszervek Tüdő cm 3 levegő felvételére képes, nyugodt (élettani) légzéskor 500 cm 3, beszédlégzéskor cm 3 áramlik a tüdőbe. Fiziológiás légzéskor a be- és kilégzés ideje azonos, beszédlégzésnél 5-8-szor hosszabb a kilégzés. Fontos megtanulni a helyes légzéstechnikát (hasi vagy rekeszlégzés, a váll nem emelkedik), a levegővel való gazdálkodást. Hibás a beszédlégzés a dadogóknál, hasadékosoknál. Gége Rezgésbe hozza a kiáramló levegőt. A gégefőben helyezkednek el a hangszalagok, melyek hossza nőknél 12-20mm, férfiaknál 18-28mm. A hangszalagok állása lehet: lélegző, fúvó, h állás, zárállás (magyarban nem jellemző), zönge és suttogó állás. A hangszalagok rendellenessége lehet a csomó, vastagodás, bénulás, mely diszfóniában (rekedtség) nyilvánul meg. Foniáter, logopédus kezelheti. Toldalékcső Részei: a garat-, orr- és szájüreg. A garat térfogata változó, ezért tudjuk a hangokat szótagokká kapcsolni. Sérülése dadogásban mutatkozhat meg. Az orrüregen át történik az élettani légzés, elzárhatja az orrmandula (tünetek: nyitott száj, horkolás, zárt orrhangzós beszéd). Részt vesz az m, n, ny hangok képzésében, egyébként rezonátorként működik. A szájüreg módosítja a hangszalagokon keletkező zöngét (mgh-k, zöngés msh-k), a kiáramló levegő előtt akadályt képez (zöngétlen msh-k), rezonátorként is működik. Részei, melyek szinte minden hang képzésében rész vesznek: -ajkak (rendellenessége az ajakhasadék), -fogak (harapási, fognövési rendellenességek fordulhatnak elő, melyek pöszeséget okozhatnak), -nyelv (a lenőtt nyelvfék, a túl nagy vagy kicsi nyelv, a renyhe izomzat pöszeséget okozhat), -szájpadlás (kemény és lágy szájpad), szájpadhasadék esetén az orr-és szájüreg közt rés van, ez nyelési rendellenességet, nyitott orrhangzós beszédet eredményez (csecsemőkorban műtik), -az alsó állkapocs segítségével változtathatjuk a szájüreg méretét. 2. Hallás Kanizsai Dezső szerint (ő egy nagy őslogopédus) az ember nem a szájával, hanem a fülével tanul beszélni. A Hz közti hangokat halljuk, a beszéd átlagos frekvenciája Hz. A siket gyermekek beszédterápia nélkül a gagyogásig jutnak el, de az anyanyelvre jellemző hangok már nem szorítják ki a véletlenszerűen képzett hangokat (nincs utánzás). A hallássérülés lehet átmeneti (megfázás, középfül-gyulladás), ha gyakori, beszédhibát okozhat. 3. Idegrendszer A beszéd összerendezését, a beszédszervek beidegzését végzi, a beszédmotórium és értés központja a bal féltekében van, de más területek is részt vesznek (pl. a dallam létrehozásában). Az agyi területek sérülése afáziát okozhat. 4. Beszélő környezet Gondoljunk a farkasgyerekekre, az állami gondozottakra, a hospitalizáltakra, a hallássérült szülők gyermekeire. A jó beszédpéldán kívül az érzelmi kapcsolat is fontos! A beszéd kialakulásának feltételei: Biológiai, fiziológiás feltételek a gége által a hangszín és a toldalékcső alakjának változtathatósága. Az artikuláció az állkapocs sajátos morfológiájával függ össze a nagyagy dominanciája az agykérgi topográfia specializálódása, ugyanis az emberi agy mérete elsősorban a beszéd intellektuális alapját biztosító asszociációs területeken növekedett meg nagyon nagy mértékben sajátos légzésszabályozás Társadalmi feltételek közösségi életmód: a beszéd egyik legfontosabb funkciója, hogy segítségével a csoport tagjai összehangolják viselkedésüket eszközhasználat és eszközkészítés munkamegosztás A kialakuló beszéd képessé tette az embert a fogalmi gondolkodásra, arra, hogy elvonatkoztasson és általánosítson szimbolikus viselkedés fejlődése: a szimbolikus viselkedés a nyelvi jelek használatában mutatkozik meg, a nyelvi jeleket úgy használhatja az ember, hogy azok, mint az emlékek fejlődése következtében utalhattak a pillanatnyilag nem látható és nem tapasztalható, a jelen nem lévő dolgokra. Megkésett beszédfejlődés Megnevezés (meghatározás) Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől.

2 Ok, etimológia Halláskárosodás Értelmi fogyatékosság Genetikai ok Agyi sérülések, szülési rendellenességek Perinatális ártalmak Tünetek A beszédfejlődés elhúzódása Makacs, több hangra kiterjedő (univerzális) pöszeség Hibás vagy hiányzó raghasználat (agrammatizmus) Hadarás, amelyhez dadogás társulhat Átlagosnál rosszabb zenei képesség Veszélyeztetettség a későbbi írás/olvasás elsajátításában Kompetencia Logopédus kompetens a kezelésben, de elengedhetetlen a teammunka más szakemberekkel. Terápia Cél A beszédkedv felkeltése, szinten tartása A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása Feladatok Tanácsadás szülőknek ( a gyermek két és fél, hároméves korában) Három és fél, négyéves korban (előkészítő szakasz): A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése A beszédre irányuló figyelem fejlesztése A mozgások speciális fejlesztése Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése A logopédiai foglalkozás szakaszai: A beszédészlelés és megértés fejlesztése Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása A gondolkodás és a figyelem fejlesztése A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése A mondatformák kialakítása, bővítése A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése Eljárások, gyakorlatok A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai Hangutánzó gyakorlatok Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai A szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok Értékelés, minősítés Tünetmentes: szókincse, verbális kommunikációja életkorának és intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Verbális kommunikációja korának megfelelő. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Beszédére részleges pöszeség jellemző. További adekvát logopédiai terápia szükséges. Lényegesen javult: beszédére az általános pöszeség vagy dadogás jellemző. Szókincse korának megfelelő. Önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal. Nagymozgásai kielégítők, az artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában lehetnek még nehézségei. Részben javult:logopédiai előkészítésre és a logopédiai foglalkozásra alkalmas. Általános pösze vagy dadogó. Beszéde alig érthető, zöngés mássalhangzókat nem képez. Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Beszédmegértése hiányos. Beszédfeladatokkal kapcsolatban gyakran elutasító, figyelme labilis. Nagymozgásait fejleszteni kell, finommotorikája teljesen indkoordinált. Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai előkészítő csoportban foglalkoztatható. A beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezdődött. A nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot. Nem javult: további logopédiai előkészítésre van szüksége. Beszéde nem indult meg. Figyelme a foglalkozásokon alig köthető le. Mozgása, magatartása lényegesen elmarad az életkori átlagtól. Intenzitás Intenzív logopédiai foglalkozás és a szülő bevonása a terápiába szükséges. Eszközök Tárgyak, játékok, tárgydoboz A mozgás fejlesztését elősegítő eszközök Hangszerek és hangzó anyagok Érzékelőjátékok Építőjátékok

3 Bánfigurák, bábparaván Képsorozatok Képes beszédlottó Színes mesekönyvek, képes füzetek Magnetofon kazettákkal Műsoros kazetták Halláserősítő készülék Akadályozott beszédfejlődés: Meghatározás: A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia. Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (ép hallás mellett) - ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, tiszta is lehet (szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia), azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is. Okok: - lassúbb agyi érés - születés előtti, szülés közbeni, utáni sérülés - öröklött beszédgyengeség - környezeti tényezők (ingerszegény környezet). Tünetek: Mi jellemző ezeknek a gyermekeknek a beszédére? A nyelv minden szintjén (hangok, szavak, ragok, mondatalkotás) jelentkezik eltérés, és nem egyszerűen késik a fejlődés, hanem más utat is jár be (nem megkésett, hanem akadályozott a beszédfejlődés): később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak magánhangzókat mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond, vagy nem beszél még 3-4 éves korban sem lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése nehéz nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket a beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek (pl. a csiga szó hol csida, hol ciga stb.) előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár, kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét megjegyezni néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés ellenére is megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő beszédfejlődés miatt életkori társaiktól a nyelv használatában nagymértékű lemaradást mutathatnak iskoláskorban az olvasás és írás elsajátításának nehézsége jellemző, ebből adódóan tanulási problémák jelentkezhetnek. Egyéb tünetek: általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi (gondok a figyelemmel) túl mozgékonyak mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben az észlelés minden területén nehézségeik lehetnek (tapintás, látás, hallás) biztonságigényük fokozottabb, nehezen alkalmazkodnak új dolgokhoz, kis korban sokszor indokolatlan félelmeik vannak játékuk eltérhet társaiktól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a szerepjáték mivel kisebb korban a gyermeknek a kapcsolatteremtésben, később a tanulás során nehézségei vannak, másodlagosan magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív) gyakran ez tűnik fel leginkább a felnőtteknek. Mit tegyen az óvónő, ha ezeket a tüneteket veszi észre a gyermek fejlődése során? minél előbb kérjen segítséget logopédustól (szükség lehet más szakemberek bevonására is: pszichológus, orvos) nyújtson jó beszédpéldát a gyermekeknek a gyermek mindenféle hang-és beszéd-megnyilvánulását utánozva próbálja a gyermek beszédkedvét fokozni a beszédfejlődés megindulásakor minden közös játékot, tevékenységet kísérjen beszéddel is meséljen sokat a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő szinten, mondogassanak egyszerű ritmusú versikéket, mondókákat, minden apró eredménynek örüljön, dicsérje a haladást gyermekénél, sok-sok türelemmel foglalkozzon vele a diszfáziás gyermekeknél különösen fontos a rendszeresség, a napirend következetes betartása, amely segíti eligazodását a környezetében iskolaválasztásnál a szakemberek véleményét vegye figyelembe Prognózis, a terápia időtartama, előrelátható eredményei: Nagyon fontos a minél korábban megkezdett logopédiai fejlesztés, amire ezeknél a gyermekeknél sokszor egészen az általános iskola végéig, esetleg még később is szükség van, mivel a maradványtünetek egészen felnőttkorig megmaradhatnak (pl. írásban vétett ragozási hibák, fogalmazási nehézség stb.) A logopédiai terápiát kiegészíthetik különböző mozgásfejlesztésre épülő, illetve pszichológiai terápiák is. A kommunikáció alapelvei: A kommunikáció alapelvei azokat a legfontosabb jegyeket fogalmazzák meg, amelyeket szinte minden üzenetváltás tartalmaz. Ezek a következők: 1. A jelentések szakadatlan fejlődésének elve azt rögzíti, hogy az üzenetcsere következtében a fogalmak jegyei mindinkább gazdagodnak a résztvevők tudatában, bővül és finomodik a jelentéstartomány. Amikor a kisgyermek elkezdi használni az új szót, a szó jelentésének ismerete nem zárul be, hanem csupán elkezdődik. 2. A kommunikáció dinamizmusaazt jelenti, hogy amikor kommunikálunk, nem pusztán arról van szó, hogy a régi ismeretekhez pluszként egy új információt csatolunk, hanem az betagolódik a régi ismeretanyagba, eközben számos funkció fejlődik, így az

4 akaratlagos fegyelem, az összehasonlítás, a rendszerezés stb. képessége. A kommunikáció pszichikai organizálódása aktív belső tevékenységre épül. 3. A bipolaritás elve arra vonatkozik, hogy az üzenetváltáshoz legalább két egyén szükséges: a jeladó (a feladó, ill. küldő) és a jelvevő (címzett). Ahhoz, hogy az információcsere sikeres legyen, szükséges, hogy a két fél - a témát tekintve - rendelkezzék némi közös ismeretanyaggal, de a közöttük lévő tudásbeli viszonynak aszimmetrikusnak kell lennie. A körkörösség - amely a jeladónál kezdődik, majd a jelvevőnél folytatódik, ezt követően az információ visszaáramlik a jeladóhoz, hogy újabb kör kezdődjék - a hatás-ellenhatás, akció-reakció, jelzés-visszajelzés egységében valósul meg. A már említett aszimmetriát a társadalmi helyzet, a kognitív képesség károsodása, a szociális deviancia stb. egyaránt előidézheti. 4. Fontos elvként tarjuk számon, hogy minden kommunikációs művelet egyszeri és megismételhetetlen. A hérakleitoszi mondás - "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" - arra hívja fel a figyelmet, hogy gondosan és megfontoltan gazdálkodjunk a szavakkal. Egy-egy rosszul alkalmazott elmarasztalás, dicséret, jelző olyan nem kívánt hatást válthat ki, amelyet megismételt kommunikációval sem tudunk helyrehozni: az egyszer kibocsátott szó visszavonhatatlanul elröppen (Horatius nyomán). Az egyszeri hatásmagyarázata, hogy a személyiség szinte elsődleges jellemzője nem annyira az ismétlődés, inkább a folytonos módosulás és változás. 5. Nem kisebb a fontossága annak sem, hogy a kommunikáció összetett folyamat. Az egyének közötti verbális kapcsolatok a személyiségszerkezet több szintjén alakulnak ki. Kevés az olyan híranyag, amely nem tartalmaz nyílt (manifeszt tartalmak) mondanivalót és rejtettebb, lappangó (latens) hírmozzanatokat. Az utóbbiak utalhatnak az egyének belső állapotára, külső körülményekre. Az emocionális expressziók elsősorban emberek között lezajló interaktív folyamatokban hírértékűek. A személyek közötti kommunikáció legalább két szinten megy végbe, bontakozik ki. Az egyik a nagyfokú tudatossággal párosult direkt szint, amelyen a tudatosan átadni szándékozott híranyag áramlik. A másik szint a felek viszonyára, a közölt tartalmak valódiságára, a helyzetre, a szöveg mögötti szándékra vonatkozik. Az egyének minden olyan megnyilvánulását, amely a szövegbe foglalt közlés tartalmát kíséri, metakommunikatívjelzésnek nevezzük. A legtöbb kommunikációs műveletben felismerhető egy tartalmi részés egy érzelmi, hangulati elem, amely a kommunikáló felek viszonyával függ össze. Az utóbbi minősíti az előbbit; másképp megfogalmazva, a metakommunikáció kommunikáció a kommunikációról. A két szint a legtöbb esetben erősíti egymást; a metakommunikatív mozzanatok hangsúlyosabbá teszik a mondanivalót. Ha ellentétes jelentésűek, többnyire a metakommunikatív információhoz igazodunk, ehhez igazítjuk magatartásunkat. A metakommunikációs hírtartalmak kétféleképpen jutnak el a kommunikációs partnerekhez: 1. A hangzó beszédhez köthető elemek segítségével, mint pl. a hangszín, a hanglejtés, az artikulációs mód, a beszéd folyamatossága, a beszédszünetek stb., amelyeket szupraszegmentális,illetve aszegmentáliselemeknek neveznek. 2. A nem verbális elemek, mint pl. a taglejtések, a mimikai változások, a testtartás, távolsági elhelyezkedés stb. segítségével. Ma már a kommunikációelmélet vizsgálódási területéhez tartozik a kinezika és a proxemika. A kinezikus viselkedéshez sorolják a fiziognómiai jeleket(arckifejezés és különböző változatai: mimika, homlokráncolás, ajakbiggyesztés stb.; a gesztusok és taglejtések, a szemek mozgatása, a tekintet, a járás és az ülés különböző formái), melyek reflexszerűek. A proxemika azt vizsgálja, hogy milyen térbeli távolság jellemző az emberekre direkt kommunikációjuk során. A távolság mértéke - többek között - tükrözheti a kommunikációs partnerek társadalmi és személyes viszonyát. A metakommunikatív jelzések a legtöbb esetben pontosan tükrözik a személyiségállapotot, beleértve a személyiségzavarokat, a szociális devianciát is, az erre vonatkozó kutatások eredményeit jól hasznosítják az emberek pszichikumával, lelki tevékenységük fejlesztésével foglakozó tudományok. Ami a kommunikációban résztvevő személyek helyzetét, létszámát illeti, a pedagógiai szituációban a következő formák ismeretesek: személyközi (interperszonális) és csoportos (ún. osztálymunka) kommunikáció. A tömegkommunikáció olyan információmozgás, amely társadalmi struktúrák keretei között megy végbe az írott sajtó, rádió, televízió stb. segítségével. Jellemzője, hogy a közlemény adója tartósan a közlő szerepét tölti be az időben és térben távoli befogadók halmazához képest. A partnerek között kicserélődő üzeneteket a megszerkesztettség szempontjából a következőképpen jellemezhetjük: A verbális kommunikáció alapvető ismérve, hogy az adó az üzenetet nyelvi formába foglalja, azaz az adott nyelv szintaktikai szabályai alapján alkotott mondatok érkeznek a vevőhöz, tehát a közlésfolyamat nyelvileg megszerkesztett és tagolt. A nem verbális (non-verbális) közlés azokra a formákra vonatkozik, amelyek nélkülözik a nyelvi megszerkesztettséget, azt, amely a beszélt és írott közlés lényegi velejárója. A verbális és nem verbális jellegű közlés pontosítását segíti elő, ha megfogalmazzuk a verbális és vokális közötti különbséget és összefüggést. Az előbbi a nyelvileg megszerkesztett üzenetre, az utóbbi a hanghatással kifejezett üzenetre utal. A verbális kommunikáció megjelenhet vokális formában is (élő, elhangzó beszéd), de írott formában, írott szövegként is érzékelhetővé válhat. Olyan eset is előfordulhat, hogy a nem verbális üzenet vokális formát ölt pl. sírás, nevetés, köhögés stb. Az üzenet feladóját csatornák kötik össze a címzettel. Ezek csoportosítása aszerint történik, hogy melyek azok a biológiai, testi, szervrendszeri mechanizmusok, amelyek alkalmasak a mások által is érzékelhető formában közvetíteni az üzeneteket. Az adó által küldött jelek emissziója és a vevő révén felfogott, percipiált üzenetek az érzékszervek működését feltételezik. A kommunikációs csatornák: A verbálisan megfogalmazott üzenetek hordozására a következő csatornákat vehetjük igénybe: a. A vokális-auditívcsatornára jellemző, hogy a jeladó a hangképző apparátusával (vokálmotoros tevékenység) beszélni képes. A jelvevő a hallás érzékszervének segítségével a hanghullámokat felfogja, majd dekódolja. Ez a csatorna voltaképpen a beszéd hangzó formáját továbbítja, s ez egyúttal a mentálisan képződött nyelvi szöveg anyagi kifejezője is. A tevékenységre - némi jelentésbeli eltéréssel - használják a beszédesemény, beszédaktus, beszédmód, beszédlánc kifejezéseket is. A hangzó formában érzékelhető beszéd természeténél fogva öt szempontból vizsgálható: 1. a hangképzés fiziológiája (képzésmechanika), 2. fizikai-akusztikai természete, 3. pszichikai jellemzői, 4. a hallási percepció milyensége, 5. a felhasznált beszédhangok nyelvi értéke, funkciója. b. Manuális-vizuáliscsatorna. Jellemzi, hogy a közlő fél a kezét használja fel a csatornán továbbítandó jelek megalkotására, a címzett pedig a látás érzékszervének segítségével fogja fel az ingereket. A csatorna jellegénél fogva kétféleképpen kódolt információt szállít: 1. az információt adó a nyelvi betűkészletét (grafémáit) használja fel a közlésre, a vevő pedig elolvassa. Az írási és olvasási tevékenység a hírtovábbító lánc eme formájához kapcsolódik. 2. a siketek által használt ujj-abc szintén a manuális-vizuális csatornán folyó közlés eszközének tekinthető. c. Az artikulációs-vizuális csatorna segítségével a hangképző szerv által létrehozott beszéd vizuális elemei (szájmozgás) jutnak el a közlőtől a vevőig. A beszélő artikulál, a beszédpartner pedig annak ajak- és szájmozgásából, a beszédhangok optikai képéből (kinémák) értesül a közlés tartalmáról. Mivel vannak beszédhangok, amelyeknek azonos leolvasási képük van, ezért a szavak értelmezéséhez elkerülhetetlenül szükséges a beszédhelyzet és a szövegösszefüggés nagyobb mértékű konstatálása. Másképp

5 megfogalmazva: ahhoz, hogy a vevő a közlés tartalmát megértse, fokozottabb előre jelzettségi (anticipációs) képességgel kell rendelkeznie. d. A manuális-taktilis csatornát jellemzi, hogy az adó fél kézmozgások segítségével hozza létre a jeleket, a vevő pedig tapintás révén fogja fel azokat. A gyógypedagógusok gyakorlatából ismert módszer lényege, hogy a siket-vak gyermekeknek úgy tanítják meg egyegy tárgy nevét, hogy azok tenyerük segítségével érzékelik annak alakját, nagyságát stb., majd a tanár az ujjával leírja a tárgy nevét a gyermek tenyerébe, kézfejére. e. A vokális-taktilis csatorna bemeneti nyílásánál a vokálisan létrehozott beszéd, a kimenetin a tapintási percepció ingerhatása helyezkedik el. Használata elsősorban a beszédfejlesztő és korrekciós eljárásokban igazolt. A csatornát igénybe vesszük a zönge érzékeltetésére, az orrüregi rezonancia megállapításához, a feszesebb és lazább izomműködés megfigyelésére, a helyes légvétel kialakításához stb. A nem verbális csatornáka tagolatlan, a grammatikailag megformálatlan, a globális jellegű tudattartalmak közlésére alkalmasak, főleg az érzelmi jellegű állapotokról tudósító információkat szállítanak. a. A kinezikus-vizuális csatornán a másik ember gesztusáról, mimikájáról, mozdulatairól kapunk híranyagot. A korábban tárgyalt metakommunikációban van jelentős szerepe. b. Az ideográfikus csatorna a képekben kifejezett információk átadásának nélkülözhetetlen eszköze, a híranyag szemléletes átszármaztatását teszi lehetővé. c. A melodikuscsatornán a zenei közlés jut el a hallgatóhoz; manifeszt jelentése túlnyomórészt az érzelmek tartományából kerül ki, s hangulati hatást vált ki. Máskülönben a homo loquens információs csomópont, akitől vagy akihez számos információ indul ki, illetve érkezik. Ezek legnagyobb részt nem is tudatosulnak. Érzékszerveink, ahogy az érzékelést kutató szakemberek állítják, nem egyforma mértékben vesznek részt az információk feldolgozásában. A számítások szerint ismereteink 83%-át látás, 11%-át hallás útján szerezzük, s mindössze 3,5% származik a szaglás révén, illetve 1,5% a tapintás, 1% pedig az ízlelés ingertartományából kerül ki. A kommunikáció csatornái: - Verbális kommunikáció: a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszéd és írás - Nem verbális kommunikáció: magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhető ki 2. Tétel Mutassa be a beszédfejlődés szakaszait! Mutasson be néhány artikulációs (ajak, nyelv) gyakorlatot! Hogyan építhetjük be ezeket az óvodai munkába? Ismertesse a hatékony pedagógiai kommunikáció jellemzőit, területeit! A beszédfejlődés menete: A beszédnek alapvetően két nagyon fontos mozzanata van a beszédészlelés-megértés és a kivitelezés. A gyermek beszédelsajátítása folyamán szoros kapcsolatban fejlődik mind a percepciós, mind az artikulációs bázis. Elsődleges azonban mindig a beszédészlelés-megértés, majd ehhez kapcsolódóan a beszédhasználat fejlődése. A beszéd megfelelő elsajátításához alapvetően 4 alapvető dolog szükséges: ép beszédszervek ép hallás ép idegrendszer beszélő emberi környezet. Amennyiben ezek közül bármelyik sérül, vagy hiányzik, a beszéd nem, vagy nem megfelelően alakul ki. Ezt láthatjuk az egyes beszédhibáknál, nyelvi zavaroknál. De most nézzük, hogyan történik a normál beszédfejlődés: Egyes kutatók már az anyaméhen belüli intrauterin életben megfigyeltek elemi kommunikációt. Truby vizsgálatai azt mutatták, hogy a magzat az anya beszédének ritmusát, prozódiáját, intonációját érzékeli. A kutatók szerint a terhesség idején egy meghatározott percepciós feltételrendszer alakul ki, amire a gyermek a születés után építeni fog. Születés után az első kommunikációs kapocs az újszülött és a környezete között a sírás, amely már közvetlenül a születést követően hallható. Az első időszakban elsődlegesen a beszédészlelés-megértés fejlődik. Két hetes korban az újszülött már képes az emberi hangot más hangoktól, pl. dobpergés, csengő hangja megkülönböztetni. A sírás, mint kommunikációs forma hamar differneciálódik. Gósy Mária 6 hetes kor körül már 4 fajta megkülönböztethető sírásnemről beszél: a. Fájdalomsírás magas, erős hang, ami egy idő múlva halkul b. Éhségsírás magas erős sír hangon végig c. Kisebb kellemetlenségek miatti sírás nem túl hangos sírás d. Unalomsírás kis intenzitású sírás. 2 hónapos kortól 6 hónapig tart a gagyogás 1. szakasza. Ekkor kezd el az újszülött a sírástól eltérő hangokat használni. Ezek többnyire kisebb energia kifejtését követelő hangok, és jellemzően a különféle nyelvi környezetben felnövő csecsemőknél hasonlóak. Emellett mindenfajta más hangprodukciót is találunk; pl. cuppogás, gurgulázás, amik mind funkciógyakorlások, izomtréningek. Mindez még akaratlan, funkcióörömet nyújtó játék a hanggal, mely leginkább akkor figyelhető meg, mikor a csecsemő jól érzi magát, pl. fürdés után. A beszédészlelés fejlődését jellemzi, hogy a csecsemők 2 hónapos kortól az emberi hang emocionális megnyilvánulásait is érzékelik. 6-8 hónapos kor a gagyogás 2. szakasza. Ekkor már eltűnnek azok a hangok, amiket a környezet nem erősít meg, csak az adott anyanyelvre jellemző hangokkal találkozhatunk. A magyar nyelvben a magánhangzók közül kezdetben az a-t, á-t hallhatjuk, míg a mássalhangzók közül a két ajakkal képzett p, b, m, a leggyakoribb. A későbbiekben természetesen fokozatosan a többi beszédhang képzése is kialakul. Megjelenik az ún. cirkuláris reakció, vagyis a csecsemő kiejt valamit, ezt az anya megerősítve utánozza, majd a csecsemő megismétli. Ez az akusztikus visszacsatolás hiányzik a súlyosan hallássérült gyermekeknél. Addig náluk is találkozunk gagyogással, de innen kezdve elsivárosodnak a hangmegnyilvánulásaik hónap az ún. echolálás, vagyis az értelem nélküli utánmondás időszaka. Ekkor már kizárólag az anyanyelv hangjai szerepelnek és itt már nem reflexről, hanem akaratlagosságról beszélhetünk. 1 éves kor körül jelennek meg az egyszavas mondatok, holofrázisok, amiknek szituációtól függ az aktuális jelentése. Ezek a szavak többnyire szótöredékek, hangutánzó szavak, vagy a felnőtt által használt szavak torzításai. Ekkor globális beszédmegértésről beszélünk, vagyis a hallási információt egészben érzékeli a gyermek és a hallottak, a mimika, a gesztus, a zenei elemek alapján értelmezi azt. Pl. Ne nyúlj a késhez!

6 1,5 éves korban a gyermekek már összekapcsolják az egyszavas mondatokat, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok. A mondatszerkesztést alapvetően ebben az időszakban kétféle forma jellemzi: alany+cselekvés (baba sír) és a cselekvés+cselekvés tárgya, helye (adjál kifli). A globális beszédértés is tovább finomodik. 2 évesen már jól elkülönítik az idegen nyelveket, és azok megértésével nem is próbálkoznak. A gyermek ebben az időszakban fokozottan érdeklődik környezete iránt. Az ún. Mi ez? korszakot lassan a Miért?- korszak vált fel. 3 éves korra alakul ki az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az élettani pöszeség miatt lehet ingadozás. 4,5-5 éves korra az élettani pöszeség megfelelő akusztikus és motoros fejlődésnél autokorrekcióval javul. Megfelelő beszédfejlődésnél először észreveszi a gyermek a környezete rossz ejtését, de a sajátját mégs nem pl. nem szapka, hanem szapka, következő fok, amikor már a sajátját is érzékeli nem szapka, de nem tudom kimondani, majd végül, amikor javít: nem szapka, hanem sapka. Mivel az élettani pöszeség teljesen fiziológiás, nem kell a gyermeket terápiában részesíteni. Az élettani pöszeség mellett 3 éves kor körül jelenhet meg az ún. nem folyamatos beszéd korszaka, amit régebben élettani dadogásnak neveztek, de miután az élettani pöszeséggel szemben ez nem minden gyermeknél figyelhető meg, megváltozott az elnevezése. Ez még nem igazi dadogás. A gyermek leginkább szavakat, szótagokat ismételget. Ebben az életkorban még nem szükséges logopédiai terápia, viszont a szülőknek mindenképp tanácsot kell adni, mert így elkerülhetik a dadogás esetleges rögződését, súlyosbodását. Mik ezek a tanácsok: 1. Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog. 2. Ne ismételtessék meg, ne javítsák a beszédét. 3. Ne szakítsák félbe a gyermek beszédét, mindig legyen idő őt meghallgatni. 4. Ne produkáltassák mások előtt, ha ő nem szeretné. 5. Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem fizikailag. 6. Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltessék. 7. Ajánlott a közös bábozás, mesekönyv-nézegetés, éneklés. 8. Nyújtsanak nyugodt, halk, dallamos beszédpéldát. A tényleges dadogás fellépésének leggyakoribb időpontja az iskolába lépés, illetve a pubertáskor ideje. Ekkor már nem szóismétlésekkel találkozunk, hanem görcsös megakadásokkal, amik a légzésre, a beszéd folyamatosságára és az egész vázizomzatra is kiterjednek. A beszédben a hang- és szótagismétlések, megakadások, sajátos tempóváltások és szabálytalan szünetek bontják meg az anyanyelv természetes harmóniáját. A beszédben jelentkező görcsös akadozások többfélék is lehetnek. Az ún. klónusos görcsöt a hang-, szótag, vagy szó gyakori ismétlése jellemzi, míg a tónusos görcsnél a dadogó nem tudja a beszédet elkezdeni, hanem görcsösen elnyújtja a kezdőhangot. A kétfajta görcs kevert formáival is találkozhatunk. A dadogás hatása a viselkedésben, szorongásban, befeléfordulásban, érzelmi bizonytalanságban, önértékelési zavarban, önbizalomhiányban is megjelenik. Dadogás esetén a logopédiai terápia abban az esetben a legeredményesebb, ha pszichológus segítségével is kiegészül. Hátterében örökletes tényezők, koragyermekkori idegrendszeri sérülések, pszichés tényezők egyaránt állhatnak. 3 éves korban a gyermek átlagos szókincse kb szó, ami iskolába lépéskor átlag szóra bővül. A szókincs folyamatosan gazdagodik, a nyelvtani elem fokozatosan beépülnek. 4 éves kortól gyakorlatilag már minden szófaj előfordul. A mondatszerkesztés is árnyaltabbá válik, alárendelő mondatokkal is találkozhatunk már. 4,5-5 éves kor körül amennyiben még mindig nem megfelelő a gyermeknél a hangok kiejtése, akkor pöszeségről beszélünk. A pöszeség érinthet 1 és több hangot egyaránt. Amennyiben csak néhány hangnál van gond, részleges, míg 10-nél több hang érintettsége esetén általános pöszeségről beszélünk. A pöszeség tünete lehet hangkihagyás (pl. h hang kihagyása), felcserélés (pl. s hang helyett sz hang ejtése), torz ejtés (pl. sz hang ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé). A legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c-s-zs-cs) hangok, ahol már egy enyhébb hallássérülés, fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet. A pöszeség hátterében állhat emellett a motoros kivitelezés, illetve az akusztikus észlelés zavara. A motoros problémák, valamint renyhe nyelv esetében gyakori ok, hogy nem szoptatta az anya a gyermeket csecsemőkorában, hanem kivágott cumisüvegből etette, így elmaradt a kellő izomtréning. Gyakran lenőtt nyelvfékkel is találkozhatunk. Ezek felvágására abban az esetben van szükség, ha a gyermeke E-hang állásban a nyelvét nem tudja felemelni a felső foga mögötti íny területére. A pösze gyermekek logopédiai szűrése minden évben megtörténik az óvodákban: szeptemberben a nagycsoportosok, januárban pedig a középső csoportosok körében végzünk artikulációvizsgálatot. Amennyiben problémát találunk, a gyermeket előjegyzésbe vesszük, és amint lehet, a beszédhibák súlyosságának figyelembe vételével terápiában részesítjük. Természetesen a felvételkor előnyben részesülnek azok, akiknél több hangra terjed ki a pöszeség. Általában a kizárólag R hangot nem megfelelően ejtő óvodás gyermeket csak második félévben vesszük fel. Náluk, miután az R a legnehezebben kivitelezhető, legkésőbb kialakuló beszédhang, gyakori a spontán javulás is. Szeptemberben az iskolában is elvégezzük az artikulációvizsgálatot, és akinél szükséges, folytatjuk a terápiát. Fontos, hogy a tájnyelvi ejtés nem tartozik a pöszeség körébe. Óvodáskorban ún. mutizmussal is találkozhatunk. Ennek a tünete, hogy a gyermek nem, vagy bizonyos helyzetekben nem beszél. A leggyakoribb, hogy otthon mindenkivel rendesen beszél, de mihelyt bekerül az óvodába, vagy találkozik egy idegennel, nem szólal meg. Jobb eset, ha megszólal, de csak suttogva. Ez a jellegű probléma mindenképp terápiát igényel, hiszen az iskolába lépve fontos a beszédprodukció, de ilyenkor nem logopédiai, hanem pszichológus által vezetett pszichoterápia szükséges. A beszédértés-beszédészlelés finomodását mutatja, hogy 6 éves korban már képesek szegmentálni a szavakat pl. szótagolás, b-vel szómondás, értelmetlen szavak utánmondása. A beszédfejlődés 6 éves korban nem áll meg, hanem az iskolába lépést követően tovább alakul. A 6 éves gyermek beszéde leginkább abban tér el a felnőttekétől, hogy kizárólag a tárgyi tartalom jelentését fogja fel, a mögöttest pl. közmondásoknál nem, beszédét nem tudatosan szerkeszti, kifejezéseit nem válogatja. Az iskolában 6-10 év között a fogalmazás tovább csiszolja a stílust, serdülőkorban pedig a személyiség változása hat a beszédre: ebben az életkorban gyakori a beszédsebesség növekedése és nő a beszéd emotív tartalma is. A beszédészlelés-megértés fejlődése is tovább halad. 14 éves korban a hallásérzékenység eléri a felnőtt hallásérzékenységét jellemző szintet, de az egyes kutatások szerint a beszédpercepcióban még 17 éves kor körül is van egy minőségi ugrás. A beszédfejlődés menete az előbbiekben elmondottaktól kisebb-nagyobb mértékben eltérhet. A kisebb mértékű eltérést okozhatják többek között az idegrendszeri-, környezeti tényezők, vagy a nemiség. Gyakori az, hogy a fiúk általában valamivel később tanulnak meg beszélni. Ezt a tényt a kutatók a myelenizáció folyamatával magyarázzák. Abban az esetben viszont, ha már nagymértékű eltéréseket tapasztalunk, akkor beszéd-nyelvi fejlődési zavarokról van szó. Artikulációs gyakorlatok: Ajakgyakorlatok Az ajkak izommunkájának erősítését és szabályos voltát kívánják elősegíteni. Gyakori a ferde beidegzésű vagy renyhe ajakműködés. Az izomerősítő gyakorlatok kitartó, rendszeres gyakorlást igényelnek. 1. Ajak széthúzása csücsörítés (így, úgy, szavak kiejtésével.)

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül.

A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. Készítette: Barta Vámos Péterné gyógypedagógus, Gósy-terapeuta Beszédészlelés,

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN ANITA Készítette: Józsa Gabriella

A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN ANITA Készítette: Józsa Gabriella Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai szakmai Szolgáltató Intézmény Mottó: A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN

Részletesebben

BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN

BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat

Részletesebben

A LOGOPÉDIAI SZŰRÉSEK, VIZSGÁLATOK AZ ÓVODÁSKORBAN Diósgyőri Gimnázium 2013. Ea: Rozinay Zoltán

A LOGOPÉDIAI SZŰRÉSEK, VIZSGÁLATOK AZ ÓVODÁSKORBAN Diósgyőri Gimnázium 2013. Ea: Rozinay Zoltán A LOGOPÉDIAI SZŰRÉSEK, VIZSGÁLATOK AZ ÓVODÁSKORBAN Diósgyőri Gimnázium 2013 Ea: Rozinay Zoltán A logopédiai munkát szabályzó törvények 2011. évi CXC törvény és módosításai a nemzeti köznevelésről A pedagógiai

Részletesebben

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN

Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Az életünk során az anyanyelvünk átszövi egész lényünket, és meghatározza értelmi, érzelmi intelligenciánkat. Gyermekkorban az anyanyelvi

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

A tételsor a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar 1.3 Intézet Kommunikáció,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

D O C E T E. Tájékoztató füzet. Fejlesztés Terápiák

D O C E T E. Tájékoztató füzet. Fejlesztés Terápiák D O C E T E Tájékoztató füzet Oktatás Fejlesztés Terápiák Kedves Szülők! A DOCETE ALAPÍTVÁNY vezetőjeként, szeretném tájékoztatni Önöket azokról a lehetőségekről, melyekkel úgy gondoljuk, segítségükre

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fa.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497 szentgyorgyi@szentgyorgyi-szolnok.hu www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu TÁMOP- 3.1.4/08/2/2008-0031-

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam

EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam I. Általános célok, és feladatok EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA I-VIII. évfolyam A hallássérült tanulók komplex anyanyelvi képességeinek egyéni, differenciált fejlesztése az eltérő

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU A DIAGNOSZTIKA SZERVEZÉSE A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU 1 JOGSZABÁLYOK Szűrés Vizsgálat jogszabályi kötelezettség g jogszabályi kötelezettség További

Részletesebben

Óvoda iskola átmenet. A gyermekek nem búzaszemek egy vékában. Iskolaelőkészítő fejlesztő osztály a Weöres Sándor Általános iskolában

Óvoda iskola átmenet. A gyermekek nem búzaszemek egy vékában. Iskolaelőkészítő fejlesztő osztály a Weöres Sándor Általános iskolában Óvoda iskola átmenet A gyermekek nem búzaszemek egy vékában Iskolaelőkészítő fejlesztő osztály a Weöres Sándor Általános iskolában Az iskolából életkorilag nem lehet elkésni. Jobb később menni, mint korábban.

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok

Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok Név: Születési hely, idő: TAJ szám: Lakcím: Pontos diagnózis, oldaliság: Hasadék Centrumba kerülés időpontja: A hasadék felismerésének időpontja: Gyermeksebészeti

Részletesebben

54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens

54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Anyanyelvi nevelés a kompetencia alapú programcsomag szellemében

Anyanyelvi nevelés a kompetencia alapú programcsomag szellemében Anyanyelvi nevelés a kompetencia alapú programcsomag szellemében Munkánk során nap, mint nap tapasztaljuk, hogy egyre nehezebben és egyre kevesebbet beszélnek a gyerekek. Mi az oka? A mai családoknak egyre

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com AutHelp Egyesület József Attila Általános Iskola Hargita Megye Tanfelügyelősége 2009 szeptember 15.-én kezdte meg működését a PUZZLE Oktatási Központ a József Attila Általános Iskola Tudor negyedi épületének

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN Kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek reahbilitációja, gyógyászati segédeszközzel történő ellátása

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és

Részletesebben

Logopédia. Pilisborosjenõ, 2004.

Logopédia. Pilisborosjenõ, 2004. Logopédia Logopédia Pilisborosjenõ, 2004. A kiadvány az Oktatási Minisztérium támogatásával készült Alkotó szerkesztõ Dr. Salné Lengyel Mária Írták Csabay Katalin Dr. Gósy Mária Krasznár Jánosné Dr. Lajos

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat

Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat 4. A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő tevékenység intézményi rendje 1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát

Részletesebben

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve:

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: ADATLAP A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: Születési év, hely, idő: Foglalkozás: Munkahely megnevezése: Cím: Mobil telefonszám: E-mail

Részletesebben

AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI

AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI In.: Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana, Gondolat Kiadó, Bp. 1978. Általánosan meghatározva, az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a

Részletesebben

Óvoda-iskola átmenet

Óvoda-iskola átmenet Beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése óvodai csoportban Készítette: Pappné Balázs Ágnes óvónő Rózsa Óvoda 8800 Nagykanizsa, Rózsa u. 7 A kisgyermekek fejlődésének üteme nagyon különböző lehet. Különösen

Részletesebben

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport 11. évfolyam ÁLLAPOTMEGFIGYELÉS -- ELMÉLET Bokor: Általános ápolástan és gondozástan Dr. Orbán Lászlóné: Váladékok

Részletesebben

Témák. A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése

Témák. A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése 2013. április 11. Témák A Dugonics utcai óvoda felújítása Német egynyelvű képzés bevezetése Nyári nyitva tartás Dugonics utcai óvoda: június 17.- július 19. Szőnyi utcai óvoda: július 19. augusztus 25.

Részletesebben

Angol nyelv. Személyes vonatkozások, család (Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.)

Angol nyelv. Személyes vonatkozások, család (Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.) Angol nyelv 1-2. évfolyam I. Hallott szöveg értése: Legyen képes követni a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére; ismerje fel és

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 4. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A fül és a hallás Azoknak az személyeknek, akiknek genetikai okokból hiányzik az egyik X kromoszómájuk, nulla vagy nagyon alacsony az ösztrogénszintjük

Részletesebben

Szóbeli követelmények idegen nyelvből

Szóbeli követelmények idegen nyelvből Szóbeli követelmények idegen nyelvből A szóbeli vizsga követelményei angol és német nyelvből A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban

Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban MLSZSZ Konferencia, 213.nov.16. Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban Mosányi Emőke megbízott főigazgató Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat JOGSZABÁLYOK 211. évi CXC. tv. a nemzeti

Részletesebben

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.

Részletesebben

Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban

Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! TÁMOP 3.1.6.-11/2-003 Mohács 2012. 09.28. Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmus spektrum zavar o Organikus

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Szöveges értékelés 2011/2012-es tanévtől kezdődően

Szöveges értékelés 2011/2012-es tanévtől kezdődően 2-4.. osztály 1. osztály Szöveges értékelés 2011/2012-es tanévtől kezdődően Értékelési rendszer az alsó tagozat első hét félévében Magatartás, szorgalom Tantárgyak Havonta Negyedév Félév Egyéni szokás

Részletesebben

A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21.

A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21. A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21. A hangok észlelése a hangok kategorikus észlelése (Liberman, 1957) a fonéma mint

Részletesebben

A beszédtevékenység fejlesztése tanulmányi útmutató 5. félév

A beszédtevékenység fejlesztése tanulmányi útmutató 5. félév BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógus Szak Kihelyezett Tagozat, Székelyudvarhely A beszédtevékenység fejlesztése tanulmányi útmutató

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban. Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK

Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban. Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmussal élek, de nem autista vagyok elsősorban. (Ellen Notbohm:

Részletesebben

Testnevelés és sport 1. osztály

Testnevelés és sport 1. osztály R 521/jó 3/11/05 13:03 Page 21 Testnevelés és sport 1. osztály Rendgyakorlatok végzése: helyesen, biztosan hajtja végre kissé bizonytalan ismeretei hiányosak nem tudja végrehajtani A gimmnasztikai feladatokat:

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola emelt szint, heti 3 óra angol nyelv Évfolyam: 2. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés,

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek esetében Esettanulmány Veszprém 2007. 1. Az értekezés témája A téma a gyermeknyelv

Részletesebben

FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS. ceruzái: általában rendben gyakran hiányosak hegyezetlenek egyedül pakol még segítséggel pakol

FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS. ceruzái: általában rendben gyakran hiányosak hegyezetlenek egyedül pakol még segítséggel pakol FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS Magatartás... Társas kapcsolatai 2. Magatartása, viselkedése Beilleszkedése, környezetéhez 4. Figyelme barátkozó udvarias alkalmazkodó nehezen barátkozó zárkózott, magányos elutasító vezéregyéniség

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Idős férfibeteg feleségével érkezik a rendelésre. A páciens szerint nincs halláscsökkenése, csak a felesége panaszkodik, hogy

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

Kiskanizsai Általános Iskola 2013.

Kiskanizsai Általános Iskola 2013. 1 Kiskanizsai Általános Iskola Pedagógiai Program a tanulásban akadályozott tanulók számára 2013. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulási akadályozottság fogalma: A tanulásban akadályozottak csoportját az enyhén

Részletesebben

Jelnyelvi alapismeretek

Jelnyelvi alapismeretek Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Óvodából-iskolába. (célok és a fejlődés jellemzői)

Óvodából-iskolába. (célok és a fejlődés jellemzői) Óvodából-iskolába (célok és a fejlődés jellemzői) Egészséges életmódra nevelés Célunk: a gyermek testi fejlődésének elősegítése, a higiénés nevelés és az egészséget védő jó szokások alakítása, az egészséges

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben