Ok, etimológia Tünetek Kompetencia Terápia Cél Feladatok Eljárások, gyakorlatok Értékelés, minősítés Intenzitás Eszközök
|
|
- Lóránd Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Tétel Mik a beszéd elsajátításának feltételei? Beszéljen a beszédfejlődés zavarairól (megkésett, akadályozott beszédfejlődés)! Hogyan segítheti az óvónő a terápiát? Melyek a kommunikáció alapelvei, csatornái? A beszédelsajátítás feltétele a tökéletes hallás. A beszéd megfelelő elsajátításához alapvetően 4 alapvető dolog szükséges: ép beszédszervek ép hallás ép idegrendszer beszélő emberi környezet. 1. Beszédszervek Tüdő cm 3 levegő felvételére képes, nyugodt (élettani) légzéskor 500 cm 3, beszédlégzéskor cm 3 áramlik a tüdőbe. Fiziológiás légzéskor a be- és kilégzés ideje azonos, beszédlégzésnél 5-8-szor hosszabb a kilégzés. Fontos megtanulni a helyes légzéstechnikát (hasi vagy rekeszlégzés, a váll nem emelkedik), a levegővel való gazdálkodást. Hibás a beszédlégzés a dadogóknál, hasadékosoknál. Gége Rezgésbe hozza a kiáramló levegőt. A gégefőben helyezkednek el a hangszalagok, melyek hossza nőknél 12-20mm, férfiaknál 18-28mm. A hangszalagok állása lehet: lélegző, fúvó, h állás, zárállás (magyarban nem jellemző), zönge és suttogó állás. A hangszalagok rendellenessége lehet a csomó, vastagodás, bénulás, mely diszfóniában (rekedtség) nyilvánul meg. Foniáter, logopédus kezelheti. Toldalékcső Részei: a garat-, orr- és szájüreg. A garat térfogata változó, ezért tudjuk a hangokat szótagokká kapcsolni. Sérülése dadogásban mutatkozhat meg. Az orrüregen át történik az élettani légzés, elzárhatja az orrmandula (tünetek: nyitott száj, horkolás, zárt orrhangzós beszéd). Részt vesz az m, n, ny hangok képzésében, egyébként rezonátorként működik. A szájüreg módosítja a hangszalagokon keletkező zöngét (mgh-k, zöngés msh-k), a kiáramló levegő előtt akadályt képez (zöngétlen msh-k), rezonátorként is működik. Részei, melyek szinte minden hang képzésében rész vesznek: -ajkak (rendellenessége az ajakhasadék), -fogak (harapási, fognövési rendellenességek fordulhatnak elő, melyek pöszeséget okozhatnak), -nyelv (a lenőtt nyelvfék, a túl nagy vagy kicsi nyelv, a renyhe izomzat pöszeséget okozhat), -szájpadlás (kemény és lágy szájpad), szájpadhasadék esetén az orr-és szájüreg közt rés van, ez nyelési rendellenességet, nyitott orrhangzós beszédet eredményez (csecsemőkorban műtik), -az alsó állkapocs segítségével változtathatjuk a szájüreg méretét. 2. Hallás Kanizsai Dezső szerint (ő egy nagy őslogopédus) az ember nem a szájával, hanem a fülével tanul beszélni. A Hz közti hangokat halljuk, a beszéd átlagos frekvenciája Hz. A siket gyermekek beszédterápia nélkül a gagyogásig jutnak el, de az anyanyelvre jellemző hangok már nem szorítják ki a véletlenszerűen képzett hangokat (nincs utánzás). A hallássérülés lehet átmeneti (megfázás, középfül-gyulladás), ha gyakori, beszédhibát okozhat. 3. Idegrendszer A beszéd összerendezését, a beszédszervek beidegzését végzi, a beszédmotórium és értés központja a bal féltekében van, de más területek is részt vesznek (pl. a dallam létrehozásában). Az agyi területek sérülése afáziát okozhat. 4. Beszélő környezet Gondoljunk a farkasgyerekekre, az állami gondozottakra, a hospitalizáltakra, a hallássérült szülők gyermekeire. A jó beszédpéldán kívül az érzelmi kapcsolat is fontos! A beszéd kialakulásának feltételei: Biológiai, fiziológiás feltételek a gége által a hangszín és a toldalékcső alakjának változtathatósága. Az artikuláció az állkapocs sajátos morfológiájával függ össze a nagyagy dominanciája az agykérgi topográfia specializálódása, ugyanis az emberi agy mérete elsősorban a beszéd intellektuális alapját biztosító asszociációs területeken növekedett meg nagyon nagy mértékben sajátos légzésszabályozás Társadalmi feltételek közösségi életmód: a beszéd egyik legfontosabb funkciója, hogy segítségével a csoport tagjai összehangolják viselkedésüket eszközhasználat és eszközkészítés munkamegosztás A kialakuló beszéd képessé tette az embert a fogalmi gondolkodásra, arra, hogy elvonatkoztasson és általánosítson szimbolikus viselkedés fejlődése: a szimbolikus viselkedés a nyelvi jelek használatában mutatkozik meg, a nyelvi jeleket úgy használhatja az ember, hogy azok, mint az emlékek fejlődése következtében utalhattak a pillanatnyilag nem látható és nem tapasztalható, a jelen nem lévő dolgokra. Megkésett beszédfejlődés Megnevezés (meghatározás) Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől.
2 Ok, etimológia Halláskárosodás Értelmi fogyatékosság Genetikai ok Agyi sérülések, szülési rendellenességek Perinatális ártalmak Tünetek A beszédfejlődés elhúzódása Makacs, több hangra kiterjedő (univerzális) pöszeség Hibás vagy hiányzó raghasználat (agrammatizmus) Hadarás, amelyhez dadogás társulhat Átlagosnál rosszabb zenei képesség Veszélyeztetettség a későbbi írás/olvasás elsajátításában Kompetencia Logopédus kompetens a kezelésben, de elengedhetetlen a teammunka más szakemberekkel. Terápia Cél A beszédkedv felkeltése, szinten tartása A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása Feladatok Tanácsadás szülőknek ( a gyermek két és fél, hároméves korában) Három és fél, négyéves korban (előkészítő szakasz): A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése A beszédre irányuló figyelem fejlesztése A mozgások speciális fejlesztése Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése A logopédiai foglalkozás szakaszai: A beszédészlelés és megértés fejlesztése Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása A gondolkodás és a figyelem fejlesztése A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése A mondatformák kialakítása, bővítése A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése Eljárások, gyakorlatok A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai Hangutánzó gyakorlatok Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai A szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok Értékelés, minősítés Tünetmentes: szókincse, verbális kommunikációja életkorának és intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Verbális kommunikációja korának megfelelő. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Beszédére részleges pöszeség jellemző. További adekvát logopédiai terápia szükséges. Lényegesen javult: beszédére az általános pöszeség vagy dadogás jellemző. Szókincse korának megfelelő. Önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal. Nagymozgásai kielégítők, az artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában lehetnek még nehézségei. Részben javult:logopédiai előkészítésre és a logopédiai foglalkozásra alkalmas. Általános pösze vagy dadogó. Beszéde alig érthető, zöngés mássalhangzókat nem képez. Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Beszédmegértése hiányos. Beszédfeladatokkal kapcsolatban gyakran elutasító, figyelme labilis. Nagymozgásait fejleszteni kell, finommotorikája teljesen indkoordinált. Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai előkészítő csoportban foglalkoztatható. A beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezdődött. A nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot. Nem javult: további logopédiai előkészítésre van szüksége. Beszéde nem indult meg. Figyelme a foglalkozásokon alig köthető le. Mozgása, magatartása lényegesen elmarad az életkori átlagtól. Intenzitás Intenzív logopédiai foglalkozás és a szülő bevonása a terápiába szükséges. Eszközök Tárgyak, játékok, tárgydoboz A mozgás fejlesztését elősegítő eszközök Hangszerek és hangzó anyagok Érzékelőjátékok Építőjátékok
3 Bánfigurák, bábparaván Képsorozatok Képes beszédlottó Színes mesekönyvek, képes füzetek Magnetofon kazettákkal Műsoros kazetták Halláserősítő készülék Akadályozott beszédfejlődés: Meghatározás: A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia. Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (ép hallás mellett) - ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, tiszta is lehet (szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia), azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is. Okok: - lassúbb agyi érés - születés előtti, szülés közbeni, utáni sérülés - öröklött beszédgyengeség - környezeti tényezők (ingerszegény környezet). Tünetek: Mi jellemző ezeknek a gyermekeknek a beszédére? A nyelv minden szintjén (hangok, szavak, ragok, mondatalkotás) jelentkezik eltérés, és nem egyszerűen késik a fejlődés, hanem más utat is jár be (nem megkésett, hanem akadályozott a beszédfejlődés): később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak magánhangzókat mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond, vagy nem beszél még 3-4 éves korban sem lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése nehéz nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket a beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek (pl. a csiga szó hol csida, hol ciga stb.) előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár, kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét megjegyezni néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés ellenére is megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő beszédfejlődés miatt életkori társaiktól a nyelv használatában nagymértékű lemaradást mutathatnak iskoláskorban az olvasás és írás elsajátításának nehézsége jellemző, ebből adódóan tanulási problémák jelentkezhetnek. Egyéb tünetek: általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi (gondok a figyelemmel) túl mozgékonyak mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben az észlelés minden területén nehézségeik lehetnek (tapintás, látás, hallás) biztonságigényük fokozottabb, nehezen alkalmazkodnak új dolgokhoz, kis korban sokszor indokolatlan félelmeik vannak játékuk eltérhet társaiktól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a szerepjáték mivel kisebb korban a gyermeknek a kapcsolatteremtésben, később a tanulás során nehézségei vannak, másodlagosan magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív) gyakran ez tűnik fel leginkább a felnőtteknek. Mit tegyen az óvónő, ha ezeket a tüneteket veszi észre a gyermek fejlődése során? minél előbb kérjen segítséget logopédustól (szükség lehet más szakemberek bevonására is: pszichológus, orvos) nyújtson jó beszédpéldát a gyermekeknek a gyermek mindenféle hang-és beszéd-megnyilvánulását utánozva próbálja a gyermek beszédkedvét fokozni a beszédfejlődés megindulásakor minden közös játékot, tevékenységet kísérjen beszéddel is meséljen sokat a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő szinten, mondogassanak egyszerű ritmusú versikéket, mondókákat, minden apró eredménynek örüljön, dicsérje a haladást gyermekénél, sok-sok türelemmel foglalkozzon vele a diszfáziás gyermekeknél különösen fontos a rendszeresség, a napirend következetes betartása, amely segíti eligazodását a környezetében iskolaválasztásnál a szakemberek véleményét vegye figyelembe Prognózis, a terápia időtartama, előrelátható eredményei: Nagyon fontos a minél korábban megkezdett logopédiai fejlesztés, amire ezeknél a gyermekeknél sokszor egészen az általános iskola végéig, esetleg még később is szükség van, mivel a maradványtünetek egészen felnőttkorig megmaradhatnak (pl. írásban vétett ragozási hibák, fogalmazási nehézség stb.) A logopédiai terápiát kiegészíthetik különböző mozgásfejlesztésre épülő, illetve pszichológiai terápiák is. A kommunikáció alapelvei: A kommunikáció alapelvei azokat a legfontosabb jegyeket fogalmazzák meg, amelyeket szinte minden üzenetváltás tartalmaz. Ezek a következők: 1. A jelentések szakadatlan fejlődésének elve azt rögzíti, hogy az üzenetcsere következtében a fogalmak jegyei mindinkább gazdagodnak a résztvevők tudatában, bővül és finomodik a jelentéstartomány. Amikor a kisgyermek elkezdi használni az új szót, a szó jelentésének ismerete nem zárul be, hanem csupán elkezdődik. 2. A kommunikáció dinamizmusaazt jelenti, hogy amikor kommunikálunk, nem pusztán arról van szó, hogy a régi ismeretekhez pluszként egy új információt csatolunk, hanem az betagolódik a régi ismeretanyagba, eközben számos funkció fejlődik, így az
4 akaratlagos fegyelem, az összehasonlítás, a rendszerezés stb. képessége. A kommunikáció pszichikai organizálódása aktív belső tevékenységre épül. 3. A bipolaritás elve arra vonatkozik, hogy az üzenetváltáshoz legalább két egyén szükséges: a jeladó (a feladó, ill. küldő) és a jelvevő (címzett). Ahhoz, hogy az információcsere sikeres legyen, szükséges, hogy a két fél - a témát tekintve - rendelkezzék némi közös ismeretanyaggal, de a közöttük lévő tudásbeli viszonynak aszimmetrikusnak kell lennie. A körkörösség - amely a jeladónál kezdődik, majd a jelvevőnél folytatódik, ezt követően az információ visszaáramlik a jeladóhoz, hogy újabb kör kezdődjék - a hatás-ellenhatás, akció-reakció, jelzés-visszajelzés egységében valósul meg. A már említett aszimmetriát a társadalmi helyzet, a kognitív képesség károsodása, a szociális deviancia stb. egyaránt előidézheti. 4. Fontos elvként tarjuk számon, hogy minden kommunikációs művelet egyszeri és megismételhetetlen. A hérakleitoszi mondás - "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" - arra hívja fel a figyelmet, hogy gondosan és megfontoltan gazdálkodjunk a szavakkal. Egy-egy rosszul alkalmazott elmarasztalás, dicséret, jelző olyan nem kívánt hatást válthat ki, amelyet megismételt kommunikációval sem tudunk helyrehozni: az egyszer kibocsátott szó visszavonhatatlanul elröppen (Horatius nyomán). Az egyszeri hatásmagyarázata, hogy a személyiség szinte elsődleges jellemzője nem annyira az ismétlődés, inkább a folytonos módosulás és változás. 5. Nem kisebb a fontossága annak sem, hogy a kommunikáció összetett folyamat. Az egyének közötti verbális kapcsolatok a személyiségszerkezet több szintjén alakulnak ki. Kevés az olyan híranyag, amely nem tartalmaz nyílt (manifeszt tartalmak) mondanivalót és rejtettebb, lappangó (latens) hírmozzanatokat. Az utóbbiak utalhatnak az egyének belső állapotára, külső körülményekre. Az emocionális expressziók elsősorban emberek között lezajló interaktív folyamatokban hírértékűek. A személyek közötti kommunikáció legalább két szinten megy végbe, bontakozik ki. Az egyik a nagyfokú tudatossággal párosult direkt szint, amelyen a tudatosan átadni szándékozott híranyag áramlik. A másik szint a felek viszonyára, a közölt tartalmak valódiságára, a helyzetre, a szöveg mögötti szándékra vonatkozik. Az egyének minden olyan megnyilvánulását, amely a szövegbe foglalt közlés tartalmát kíséri, metakommunikatívjelzésnek nevezzük. A legtöbb kommunikációs műveletben felismerhető egy tartalmi részés egy érzelmi, hangulati elem, amely a kommunikáló felek viszonyával függ össze. Az utóbbi minősíti az előbbit; másképp megfogalmazva, a metakommunikáció kommunikáció a kommunikációról. A két szint a legtöbb esetben erősíti egymást; a metakommunikatív mozzanatok hangsúlyosabbá teszik a mondanivalót. Ha ellentétes jelentésűek, többnyire a metakommunikatív információhoz igazodunk, ehhez igazítjuk magatartásunkat. A metakommunikációs hírtartalmak kétféleképpen jutnak el a kommunikációs partnerekhez: 1. A hangzó beszédhez köthető elemek segítségével, mint pl. a hangszín, a hanglejtés, az artikulációs mód, a beszéd folyamatossága, a beszédszünetek stb., amelyeket szupraszegmentális,illetve aszegmentáliselemeknek neveznek. 2. A nem verbális elemek, mint pl. a taglejtések, a mimikai változások, a testtartás, távolsági elhelyezkedés stb. segítségével. Ma már a kommunikációelmélet vizsgálódási területéhez tartozik a kinezika és a proxemika. A kinezikus viselkedéshez sorolják a fiziognómiai jeleket(arckifejezés és különböző változatai: mimika, homlokráncolás, ajakbiggyesztés stb.; a gesztusok és taglejtések, a szemek mozgatása, a tekintet, a járás és az ülés különböző formái), melyek reflexszerűek. A proxemika azt vizsgálja, hogy milyen térbeli távolság jellemző az emberekre direkt kommunikációjuk során. A távolság mértéke - többek között - tükrözheti a kommunikációs partnerek társadalmi és személyes viszonyát. A metakommunikatív jelzések a legtöbb esetben pontosan tükrözik a személyiségállapotot, beleértve a személyiségzavarokat, a szociális devianciát is, az erre vonatkozó kutatások eredményeit jól hasznosítják az emberek pszichikumával, lelki tevékenységük fejlesztésével foglakozó tudományok. Ami a kommunikációban résztvevő személyek helyzetét, létszámát illeti, a pedagógiai szituációban a következő formák ismeretesek: személyközi (interperszonális) és csoportos (ún. osztálymunka) kommunikáció. A tömegkommunikáció olyan információmozgás, amely társadalmi struktúrák keretei között megy végbe az írott sajtó, rádió, televízió stb. segítségével. Jellemzője, hogy a közlemény adója tartósan a közlő szerepét tölti be az időben és térben távoli befogadók halmazához képest. A partnerek között kicserélődő üzeneteket a megszerkesztettség szempontjából a következőképpen jellemezhetjük: A verbális kommunikáció alapvető ismérve, hogy az adó az üzenetet nyelvi formába foglalja, azaz az adott nyelv szintaktikai szabályai alapján alkotott mondatok érkeznek a vevőhöz, tehát a közlésfolyamat nyelvileg megszerkesztett és tagolt. A nem verbális (non-verbális) közlés azokra a formákra vonatkozik, amelyek nélkülözik a nyelvi megszerkesztettséget, azt, amely a beszélt és írott közlés lényegi velejárója. A verbális és nem verbális jellegű közlés pontosítását segíti elő, ha megfogalmazzuk a verbális és vokális közötti különbséget és összefüggést. Az előbbi a nyelvileg megszerkesztett üzenetre, az utóbbi a hanghatással kifejezett üzenetre utal. A verbális kommunikáció megjelenhet vokális formában is (élő, elhangzó beszéd), de írott formában, írott szövegként is érzékelhetővé válhat. Olyan eset is előfordulhat, hogy a nem verbális üzenet vokális formát ölt pl. sírás, nevetés, köhögés stb. Az üzenet feladóját csatornák kötik össze a címzettel. Ezek csoportosítása aszerint történik, hogy melyek azok a biológiai, testi, szervrendszeri mechanizmusok, amelyek alkalmasak a mások által is érzékelhető formában közvetíteni az üzeneteket. Az adó által küldött jelek emissziója és a vevő révén felfogott, percipiált üzenetek az érzékszervek működését feltételezik. A kommunikációs csatornák: A verbálisan megfogalmazott üzenetek hordozására a következő csatornákat vehetjük igénybe: a. A vokális-auditívcsatornára jellemző, hogy a jeladó a hangképző apparátusával (vokálmotoros tevékenység) beszélni képes. A jelvevő a hallás érzékszervének segítségével a hanghullámokat felfogja, majd dekódolja. Ez a csatorna voltaképpen a beszéd hangzó formáját továbbítja, s ez egyúttal a mentálisan képződött nyelvi szöveg anyagi kifejezője is. A tevékenységre - némi jelentésbeli eltéréssel - használják a beszédesemény, beszédaktus, beszédmód, beszédlánc kifejezéseket is. A hangzó formában érzékelhető beszéd természeténél fogva öt szempontból vizsgálható: 1. a hangképzés fiziológiája (képzésmechanika), 2. fizikai-akusztikai természete, 3. pszichikai jellemzői, 4. a hallási percepció milyensége, 5. a felhasznált beszédhangok nyelvi értéke, funkciója. b. Manuális-vizuáliscsatorna. Jellemzi, hogy a közlő fél a kezét használja fel a csatornán továbbítandó jelek megalkotására, a címzett pedig a látás érzékszervének segítségével fogja fel az ingereket. A csatorna jellegénél fogva kétféleképpen kódolt információt szállít: 1. az információt adó a nyelvi betűkészletét (grafémáit) használja fel a közlésre, a vevő pedig elolvassa. Az írási és olvasási tevékenység a hírtovábbító lánc eme formájához kapcsolódik. 2. a siketek által használt ujj-abc szintén a manuális-vizuális csatornán folyó közlés eszközének tekinthető. c. Az artikulációs-vizuális csatorna segítségével a hangképző szerv által létrehozott beszéd vizuális elemei (szájmozgás) jutnak el a közlőtől a vevőig. A beszélő artikulál, a beszédpartner pedig annak ajak- és szájmozgásából, a beszédhangok optikai képéből (kinémák) értesül a közlés tartalmáról. Mivel vannak beszédhangok, amelyeknek azonos leolvasási képük van, ezért a szavak értelmezéséhez elkerülhetetlenül szükséges a beszédhelyzet és a szövegösszefüggés nagyobb mértékű konstatálása. Másképp
5 megfogalmazva: ahhoz, hogy a vevő a közlés tartalmát megértse, fokozottabb előre jelzettségi (anticipációs) képességgel kell rendelkeznie. d. A manuális-taktilis csatornát jellemzi, hogy az adó fél kézmozgások segítségével hozza létre a jeleket, a vevő pedig tapintás révén fogja fel azokat. A gyógypedagógusok gyakorlatából ismert módszer lényege, hogy a siket-vak gyermekeknek úgy tanítják meg egyegy tárgy nevét, hogy azok tenyerük segítségével érzékelik annak alakját, nagyságát stb., majd a tanár az ujjával leírja a tárgy nevét a gyermek tenyerébe, kézfejére. e. A vokális-taktilis csatorna bemeneti nyílásánál a vokálisan létrehozott beszéd, a kimenetin a tapintási percepció ingerhatása helyezkedik el. Használata elsősorban a beszédfejlesztő és korrekciós eljárásokban igazolt. A csatornát igénybe vesszük a zönge érzékeltetésére, az orrüregi rezonancia megállapításához, a feszesebb és lazább izomműködés megfigyelésére, a helyes légvétel kialakításához stb. A nem verbális csatornáka tagolatlan, a grammatikailag megformálatlan, a globális jellegű tudattartalmak közlésére alkalmasak, főleg az érzelmi jellegű állapotokról tudósító információkat szállítanak. a. A kinezikus-vizuális csatornán a másik ember gesztusáról, mimikájáról, mozdulatairól kapunk híranyagot. A korábban tárgyalt metakommunikációban van jelentős szerepe. b. Az ideográfikus csatorna a képekben kifejezett információk átadásának nélkülözhetetlen eszköze, a híranyag szemléletes átszármaztatását teszi lehetővé. c. A melodikuscsatornán a zenei közlés jut el a hallgatóhoz; manifeszt jelentése túlnyomórészt az érzelmek tartományából kerül ki, s hangulati hatást vált ki. Máskülönben a homo loquens információs csomópont, akitől vagy akihez számos információ indul ki, illetve érkezik. Ezek legnagyobb részt nem is tudatosulnak. Érzékszerveink, ahogy az érzékelést kutató szakemberek állítják, nem egyforma mértékben vesznek részt az információk feldolgozásában. A számítások szerint ismereteink 83%-át látás, 11%-át hallás útján szerezzük, s mindössze 3,5% származik a szaglás révén, illetve 1,5% a tapintás, 1% pedig az ízlelés ingertartományából kerül ki. A kommunikáció csatornái: - Verbális kommunikáció: a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszéd és írás - Nem verbális kommunikáció: magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhető ki 2. Tétel Mutassa be a beszédfejlődés szakaszait! Mutasson be néhány artikulációs (ajak, nyelv) gyakorlatot! Hogyan építhetjük be ezeket az óvodai munkába? Ismertesse a hatékony pedagógiai kommunikáció jellemzőit, területeit! A beszédfejlődés menete: A beszédnek alapvetően két nagyon fontos mozzanata van a beszédészlelés-megértés és a kivitelezés. A gyermek beszédelsajátítása folyamán szoros kapcsolatban fejlődik mind a percepciós, mind az artikulációs bázis. Elsődleges azonban mindig a beszédészlelés-megértés, majd ehhez kapcsolódóan a beszédhasználat fejlődése. A beszéd megfelelő elsajátításához alapvetően 4 alapvető dolog szükséges: ép beszédszervek ép hallás ép idegrendszer beszélő emberi környezet. Amennyiben ezek közül bármelyik sérül, vagy hiányzik, a beszéd nem, vagy nem megfelelően alakul ki. Ezt láthatjuk az egyes beszédhibáknál, nyelvi zavaroknál. De most nézzük, hogyan történik a normál beszédfejlődés: Egyes kutatók már az anyaméhen belüli intrauterin életben megfigyeltek elemi kommunikációt. Truby vizsgálatai azt mutatták, hogy a magzat az anya beszédének ritmusát, prozódiáját, intonációját érzékeli. A kutatók szerint a terhesség idején egy meghatározott percepciós feltételrendszer alakul ki, amire a gyermek a születés után építeni fog. Születés után az első kommunikációs kapocs az újszülött és a környezete között a sírás, amely már közvetlenül a születést követően hallható. Az első időszakban elsődlegesen a beszédészlelés-megértés fejlődik. Két hetes korban az újszülött már képes az emberi hangot más hangoktól, pl. dobpergés, csengő hangja megkülönböztetni. A sírás, mint kommunikációs forma hamar differneciálódik. Gósy Mária 6 hetes kor körül már 4 fajta megkülönböztethető sírásnemről beszél: a. Fájdalomsírás magas, erős hang, ami egy idő múlva halkul b. Éhségsírás magas erős sír hangon végig c. Kisebb kellemetlenségek miatti sírás nem túl hangos sírás d. Unalomsírás kis intenzitású sírás. 2 hónapos kortól 6 hónapig tart a gagyogás 1. szakasza. Ekkor kezd el az újszülött a sírástól eltérő hangokat használni. Ezek többnyire kisebb energia kifejtését követelő hangok, és jellemzően a különféle nyelvi környezetben felnövő csecsemőknél hasonlóak. Emellett mindenfajta más hangprodukciót is találunk; pl. cuppogás, gurgulázás, amik mind funkciógyakorlások, izomtréningek. Mindez még akaratlan, funkcióörömet nyújtó játék a hanggal, mely leginkább akkor figyelhető meg, mikor a csecsemő jól érzi magát, pl. fürdés után. A beszédészlelés fejlődését jellemzi, hogy a csecsemők 2 hónapos kortól az emberi hang emocionális megnyilvánulásait is érzékelik. 6-8 hónapos kor a gagyogás 2. szakasza. Ekkor már eltűnnek azok a hangok, amiket a környezet nem erősít meg, csak az adott anyanyelvre jellemző hangokkal találkozhatunk. A magyar nyelvben a magánhangzók közül kezdetben az a-t, á-t hallhatjuk, míg a mássalhangzók közül a két ajakkal képzett p, b, m, a leggyakoribb. A későbbiekben természetesen fokozatosan a többi beszédhang képzése is kialakul. Megjelenik az ún. cirkuláris reakció, vagyis a csecsemő kiejt valamit, ezt az anya megerősítve utánozza, majd a csecsemő megismétli. Ez az akusztikus visszacsatolás hiányzik a súlyosan hallássérült gyermekeknél. Addig náluk is találkozunk gagyogással, de innen kezdve elsivárosodnak a hangmegnyilvánulásaik hónap az ún. echolálás, vagyis az értelem nélküli utánmondás időszaka. Ekkor már kizárólag az anyanyelv hangjai szerepelnek és itt már nem reflexről, hanem akaratlagosságról beszélhetünk. 1 éves kor körül jelennek meg az egyszavas mondatok, holofrázisok, amiknek szituációtól függ az aktuális jelentése. Ezek a szavak többnyire szótöredékek, hangutánzó szavak, vagy a felnőtt által használt szavak torzításai. Ekkor globális beszédmegértésről beszélünk, vagyis a hallási információt egészben érzékeli a gyermek és a hallottak, a mimika, a gesztus, a zenei elemek alapján értelmezi azt. Pl. Ne nyúlj a késhez!
6 1,5 éves korban a gyermekek már összekapcsolják az egyszavas mondatokat, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok. A mondatszerkesztést alapvetően ebben az időszakban kétféle forma jellemzi: alany+cselekvés (baba sír) és a cselekvés+cselekvés tárgya, helye (adjál kifli). A globális beszédértés is tovább finomodik. 2 évesen már jól elkülönítik az idegen nyelveket, és azok megértésével nem is próbálkoznak. A gyermek ebben az időszakban fokozottan érdeklődik környezete iránt. Az ún. Mi ez? korszakot lassan a Miért?- korszak vált fel. 3 éves korra alakul ki az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az élettani pöszeség miatt lehet ingadozás. 4,5-5 éves korra az élettani pöszeség megfelelő akusztikus és motoros fejlődésnél autokorrekcióval javul. Megfelelő beszédfejlődésnél először észreveszi a gyermek a környezete rossz ejtését, de a sajátját mégs nem pl. nem szapka, hanem szapka, következő fok, amikor már a sajátját is érzékeli nem szapka, de nem tudom kimondani, majd végül, amikor javít: nem szapka, hanem sapka. Mivel az élettani pöszeség teljesen fiziológiás, nem kell a gyermeket terápiában részesíteni. Az élettani pöszeség mellett 3 éves kor körül jelenhet meg az ún. nem folyamatos beszéd korszaka, amit régebben élettani dadogásnak neveztek, de miután az élettani pöszeséggel szemben ez nem minden gyermeknél figyelhető meg, megváltozott az elnevezése. Ez még nem igazi dadogás. A gyermek leginkább szavakat, szótagokat ismételget. Ebben az életkorban még nem szükséges logopédiai terápia, viszont a szülőknek mindenképp tanácsot kell adni, mert így elkerülhetik a dadogás esetleges rögződését, súlyosbodását. Mik ezek a tanácsok: 1. Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog. 2. Ne ismételtessék meg, ne javítsák a beszédét. 3. Ne szakítsák félbe a gyermek beszédét, mindig legyen idő őt meghallgatni. 4. Ne produkáltassák mások előtt, ha ő nem szeretné. 5. Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem fizikailag. 6. Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltessék. 7. Ajánlott a közös bábozás, mesekönyv-nézegetés, éneklés. 8. Nyújtsanak nyugodt, halk, dallamos beszédpéldát. A tényleges dadogás fellépésének leggyakoribb időpontja az iskolába lépés, illetve a pubertáskor ideje. Ekkor már nem szóismétlésekkel találkozunk, hanem görcsös megakadásokkal, amik a légzésre, a beszéd folyamatosságára és az egész vázizomzatra is kiterjednek. A beszédben a hang- és szótagismétlések, megakadások, sajátos tempóváltások és szabálytalan szünetek bontják meg az anyanyelv természetes harmóniáját. A beszédben jelentkező görcsös akadozások többfélék is lehetnek. Az ún. klónusos görcsöt a hang-, szótag, vagy szó gyakori ismétlése jellemzi, míg a tónusos görcsnél a dadogó nem tudja a beszédet elkezdeni, hanem görcsösen elnyújtja a kezdőhangot. A kétfajta görcs kevert formáival is találkozhatunk. A dadogás hatása a viselkedésben, szorongásban, befeléfordulásban, érzelmi bizonytalanságban, önértékelési zavarban, önbizalomhiányban is megjelenik. Dadogás esetén a logopédiai terápia abban az esetben a legeredményesebb, ha pszichológus segítségével is kiegészül. Hátterében örökletes tényezők, koragyermekkori idegrendszeri sérülések, pszichés tényezők egyaránt állhatnak. 3 éves korban a gyermek átlagos szókincse kb szó, ami iskolába lépéskor átlag szóra bővül. A szókincs folyamatosan gazdagodik, a nyelvtani elem fokozatosan beépülnek. 4 éves kortól gyakorlatilag már minden szófaj előfordul. A mondatszerkesztés is árnyaltabbá válik, alárendelő mondatokkal is találkozhatunk már. 4,5-5 éves kor körül amennyiben még mindig nem megfelelő a gyermeknél a hangok kiejtése, akkor pöszeségről beszélünk. A pöszeség érinthet 1 és több hangot egyaránt. Amennyiben csak néhány hangnál van gond, részleges, míg 10-nél több hang érintettsége esetén általános pöszeségről beszélünk. A pöszeség tünete lehet hangkihagyás (pl. h hang kihagyása), felcserélés (pl. s hang helyett sz hang ejtése), torz ejtés (pl. sz hang ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé). A legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c-s-zs-cs) hangok, ahol már egy enyhébb hallássérülés, fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet. A pöszeség hátterében állhat emellett a motoros kivitelezés, illetve az akusztikus észlelés zavara. A motoros problémák, valamint renyhe nyelv esetében gyakori ok, hogy nem szoptatta az anya a gyermeket csecsemőkorában, hanem kivágott cumisüvegből etette, így elmaradt a kellő izomtréning. Gyakran lenőtt nyelvfékkel is találkozhatunk. Ezek felvágására abban az esetben van szükség, ha a gyermeke E-hang állásban a nyelvét nem tudja felemelni a felső foga mögötti íny területére. A pösze gyermekek logopédiai szűrése minden évben megtörténik az óvodákban: szeptemberben a nagycsoportosok, januárban pedig a középső csoportosok körében végzünk artikulációvizsgálatot. Amennyiben problémát találunk, a gyermeket előjegyzésbe vesszük, és amint lehet, a beszédhibák súlyosságának figyelembe vételével terápiában részesítjük. Természetesen a felvételkor előnyben részesülnek azok, akiknél több hangra terjed ki a pöszeség. Általában a kizárólag R hangot nem megfelelően ejtő óvodás gyermeket csak második félévben vesszük fel. Náluk, miután az R a legnehezebben kivitelezhető, legkésőbb kialakuló beszédhang, gyakori a spontán javulás is. Szeptemberben az iskolában is elvégezzük az artikulációvizsgálatot, és akinél szükséges, folytatjuk a terápiát. Fontos, hogy a tájnyelvi ejtés nem tartozik a pöszeség körébe. Óvodáskorban ún. mutizmussal is találkozhatunk. Ennek a tünete, hogy a gyermek nem, vagy bizonyos helyzetekben nem beszél. A leggyakoribb, hogy otthon mindenkivel rendesen beszél, de mihelyt bekerül az óvodába, vagy találkozik egy idegennel, nem szólal meg. Jobb eset, ha megszólal, de csak suttogva. Ez a jellegű probléma mindenképp terápiát igényel, hiszen az iskolába lépve fontos a beszédprodukció, de ilyenkor nem logopédiai, hanem pszichológus által vezetett pszichoterápia szükséges. A beszédértés-beszédészlelés finomodását mutatja, hogy 6 éves korban már képesek szegmentálni a szavakat pl. szótagolás, b-vel szómondás, értelmetlen szavak utánmondása. A beszédfejlődés 6 éves korban nem áll meg, hanem az iskolába lépést követően tovább alakul. A 6 éves gyermek beszéde leginkább abban tér el a felnőttekétől, hogy kizárólag a tárgyi tartalom jelentését fogja fel, a mögöttest pl. közmondásoknál nem, beszédét nem tudatosan szerkeszti, kifejezéseit nem válogatja. Az iskolában 6-10 év között a fogalmazás tovább csiszolja a stílust, serdülőkorban pedig a személyiség változása hat a beszédre: ebben az életkorban gyakori a beszédsebesség növekedése és nő a beszéd emotív tartalma is. A beszédészlelés-megértés fejlődése is tovább halad. 14 éves korban a hallásérzékenység eléri a felnőtt hallásérzékenységét jellemző szintet, de az egyes kutatások szerint a beszédpercepcióban még 17 éves kor körül is van egy minőségi ugrás. A beszédfejlődés menete az előbbiekben elmondottaktól kisebb-nagyobb mértékben eltérhet. A kisebb mértékű eltérést okozhatják többek között az idegrendszeri-, környezeti tényezők, vagy a nemiség. Gyakori az, hogy a fiúk általában valamivel később tanulnak meg beszélni. Ezt a tényt a kutatók a myelenizáció folyamatával magyarázzák. Abban az esetben viszont, ha már nagymértékű eltéréseket tapasztalunk, akkor beszéd-nyelvi fejlődési zavarokról van szó. Artikulációs gyakorlatok: Ajakgyakorlatok Az ajkak izommunkájának erősítését és szabályos voltát kívánják elősegíteni. Gyakori a ferde beidegzésű vagy renyhe ajakműködés. Az izomerősítő gyakorlatok kitartó, rendszeres gyakorlást igényelnek. 1. Ajak széthúzása csücsörítés (így, úgy, szavak kiejtésével.)
avagy nem értem, hogy miért nem értenek
(ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)
RészletesebbenA beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna
A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció
RészletesebbenGYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN
GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenA csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése. Budapest, 2008. november 22. Sümeginé Hamvas Enikő
A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése Budapest, 2008. november 22. Sümeginé Hamvas Enikő Kommunikáció A kommunikáció alapelemei: - adó: az információt kibocsátó - vevő: aki vagy ami az információt veszi
RészletesebbenMeixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás
Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenKUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod
RészletesebbenBMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné
BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,
RészletesebbenCsaládban mozdul a szó
Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés
RészletesebbenA KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz
RészletesebbenFejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő
Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy
RészletesebbenSzülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..
Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
Részletesebben1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY
1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni
RészletesebbenII. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás
II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenA gyermekek beszédfejlettségének felmérése. Logopédiai szűrések és vizsgálatok
A gyermekek beszédfejlettségének felmérése Logopédiai szűrések és vizsgálatok 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelete A logopédus feladatai 38. (1) Az Nkt. 18. (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül.
A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. Készítette: Barta Vámos Péterné gyógypedagógus, Gósy-terapeuta Beszédészlelés,
RészletesebbenA mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban
A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a nem tudás, vagy inkább: annak
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenA nyelvelsajátítás tipikus menete
A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenSajátos nevelési igényű gyermekek ellátása
Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A sajátos nevelési igény, fogyatékosság meghatározása A köznevelési törvény szerint a sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
RészletesebbenA kétnylevűségről logopédus. lehetőségek a mindennapokban
A kétnylevűségről logopédus szemmelkihívások, tévhitek és lehetőségek a mindennapokban Miről lesz szó? Nyelv, nyelvi fejlődés Kétnyelvűség- lehetőségek, nehézségek A kétnyelvűség, és nyelvi zavarok Lehetőségek
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenDémoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete. Beszédproblémák
Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete Beszédproblémák A beszédhiba, a szóbeli és/vagy írásbeli kommunikáció különböző szintű, mértékű akadályozottsága, rendellenessége,
RészletesebbenElérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI
Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenAjánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenBESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN
BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat
RészletesebbenÉNEKHANGKÉPZÉSI PROBLÉMÁK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI KOROSZTÁLYBAN
ÉNEKHANGKÉPZÉSI PROBLÉMÁK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI KOROSZTÁLYBAN Asztalos Andrea PhD hallgató ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest Zenepedagógiai Konferencia Debrecen, 2017. április 7. Minden
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenSOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia november 14.
SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi Nóra
RészletesebbenNÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK
VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina
RészletesebbenFigyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
RészletesebbenAnamnézis. I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen lombik
Lakcíme: Születési hely, idő: Anyja neve: Anyja/ gondviselő telefonszáma: Vizsgálat időpontja (Játszoda tölti ki): e-mail cím: Vezető tünet: Anamnézis I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen
RészletesebbenA GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása
A GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása Törökné Cseh Katalin logopédus szakpszichológus Budapest, III.Ker. EGYMI Logopédiai Szakszolgálat cseh.torok@t-online.hu SOFI Konferencia,
RészletesebbenPőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN
Pőcz Ildikó * JÁTÉKOS ISMERKEDÉS A SZLOVÁK NYELVVEL AZ ÓVODÁBAN Az életünk során az anyanyelvünk átszövi egész lényünket, és meghatározza értelmi, érzelmi intelligenciánkat. Gyermekkorban az anyanyelvi
RészletesebbenA LOGOPÉDIAI SZŰRÉSEK, VIZSGÁLATOK AZ ÓVODÁSKORBAN Diósgyőri Gimnázium 2013. Ea: Rozinay Zoltán
A LOGOPÉDIAI SZŰRÉSEK, VIZSGÁLATOK AZ ÓVODÁSKORBAN Diósgyőri Gimnázium 2013 Ea: Rozinay Zoltán A logopédiai munkát szabályzó törvények 2011. évi CXC törvény és módosításai a nemzeti köznevelésről A pedagógiai
RészletesebbenA 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN ANITA Készítette: Józsa Gabriella
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai szakmai Szolgáltató Intézmény Mottó: A 3-4 éves gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése a prevenció jegyében Konzulens tanár: GEREBEN
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
RészletesebbenFejlesztő tevékenység tapasztalatai. Október: Rövid terjedelmű figyelme behatárolja az észlelés pontosságát, terjedelmét.
A fejj llesz ttő ttevékenység nap llózása Név: XY F 810, 811 4. b Fejlesztendő terület Észlelés Fejlesztő tevékenység tapasztalatai Auditív, vizuális észlelés pontatlan Hallási differenciálás gyenge Beszédészlelés,
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenA Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.
A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen
RészletesebbenArany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete
Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.
RészletesebbenA viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában
Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző
RészletesebbenII. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás
RészletesebbenVIII. Szervezeti kommunikáció
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenA nyelvi fejlődés állomásai, az evési mechanizmus. logopédus
A nyelvi fejlődés állomásai, az evési mechanizmus változása. Készítette: tt Burom Katalin logopédus Néhány napos csecsemő Nyelvi megértés: Az anyanyelvi és az idegen hangok megkülönböztetése. Nyelvi kifejezés:
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenMagatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév
Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli
RészletesebbenÚTON AZ ISKOLA FELÉ. Hurrá! Nagycsoportos lettem!
ÚTON AZ ISKOLA FELÉ Hurrá! Nagycsoportos lettem! Prevenciós munka Nagycsoportosok szűrése Konzultáció óvónőkkel Egyéni vizsgálatok-készség, képesség felmérés, javaslattétel Iskolába lépéshez szükséges
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenEgy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és
Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok
RészletesebbenAz afázia elmélete és terápiás gyakorlatai
Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő
RészletesebbenTanulási zavarok. Kiss Regina fejlesztőpedagógus
Tanulási zavarok Kiss Regina fejlesztőpedagógus A tanulási zavarokról általában Többféle területen megnyilvánuló jelenségek gyűjtőfogalma. Egyénen belül nagyfokú különbségek adott életkor/értelmi szint
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával
RészletesebbenGyógypedagógiai alapismeretek témakörei
Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenZeneterápia, zenei fejlesztés
Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,
RészletesebbenÁTADÓLAP. A gyermek neve: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Tanulói azonosító:
ÁTADÓLAP A gyermek neve: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcím: Tanulói azonosító: ÉRTELMI KÉPESSÉGEK Vizuális észlelés Sokat hibázik a formák felismerésében, globális észlelése nem megfelelő Segítséggel
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenBowen technika a babák és gyerekek szemszögéből 2.
2. Bowen technika a babák és gyerekek szemszögéből 2. Mikor forduljunk Bowen alkalmazóhoz? Az élet kezdetét fizikális értelemben a fogantatástól számítjuk. Ha már itt akadállyal szembesülünk, a holisztikus
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenÓvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenGenerated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a
RészletesebbenAZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel
AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis
RészletesebbenSZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT PROGRAMJA
SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT PROGRAMJA 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...3 2. Logopédiai szakszolgálat...3 2.1.
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN
KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN Kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek reahbilitációja, gyógyászati segédeszközzel történő ellátása
RészletesebbenAZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.
AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális
RészletesebbenA diszlexiaprevenció előkészítő osztályban Meixner Ildikó módszere alapján
Módszer-Tár Csécs Erzsébet A diszlexiaprevenció előkészítő osztályban Meixner Ildikó módszere alapján Napjainkban a tanulási kudarc gyakori jelenség, melynek egyik okaként a tanulási zavart tekintjük,
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenDIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja
DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési
RészletesebbenAz előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása
Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok
RészletesebbenA következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.
A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon
RészletesebbenHogyan segítheti a pedagógiai asszisztens a gyermekek beszédfejlődését, a logopédus munkáját? Készítette: Szabó Szilvia
Hogyan segítheti a pedagógiai asszisztens a gyermekek beszédfejlődését, a logopédus munkáját? Készítette: Szabó Szilvia semmi sem jellemző annyira, egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenIskolaérettség, iskolakezdés. Napsugár Óvoda, Mór, 2014. 11. 05.
Iskolaérettség, iskolakezdés Napsugár Óvoda, Mór, 2014. 11. 05. Az iskolaérettség Buda Béla szerint a 6. életév az iskolába lépés megfelelő időszaka, mivel ekkor markáns érési változások következnek be,
RészletesebbenMinta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Részletesebben