1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

Átírás

1 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1

2 1.1. A kommunikációs folyamat 2

3 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat résztvevői saját szándékaiknak megfelelően befolyásolják egymást. 3

4 A kommunikáció sikeressége azon múlik, hogy a résztvevők mennyire értik meg a másikat, tehát fontos, hogy minél kisebb jelentéstorzuláson menjen keresztül az átadni kívánt információ. A jelentéstorzulást zaj - nak hívjuk. 4

5 Információátadás Közlő Üzenet kódolás Csatorna dekódolás Befogadó Befogadó dekódolás Csatorna kódolás Üzenet Közlő Visszacsatolás 5

6 A kommunikációs folyamatok típusai I. A résztvevők száma szerint II. Az üzenet kódolásának jellege szerint III. A közvetítő csatorna szerint 6

7 I. A kommunikációs folyamatok típusai a résztvevők száma szerint Közvetlen emberi kommunikáció Tömegkommunikáció 7

8 Közvetlen emberi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevők között, akik így könnyebben és biztosabban dolgozhatják ki a viszonyulási stratégiájukat. 8

9 Tömegkommunikáció A tömegkommunikációban épp a résztvevők nagy száma miatt egészen más a befogadói szituáció, mint a közvetlen emberi kommunikációban: a befogadók földrajzilag szétszórtan helyezkedhetnek el számolni kell bizonyos kulturális különbségekkel a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségről, csupán egy laza kohézió köti össze a résztvevőket Megkülönböztetünk vezetővel rendelkező és vezető nélküli tömeget, illetve mediális és jelenlévő tömeget. 9

10 II. A kommunikációs folyamatok típusai az üzenet kódolásának jellege szerint Verbális kommunikáció Nem verbális kommunikáció 10

11 Verbális kommunikáció A verbális kommunikáció alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. A beszélt nyelv jellegzetességei: vokális auditív irányhoz nem kötött átvitel irányhoz kötött percepció idő- és térbeli korlátok azonnali visszacsatolás Az írott nyelv jellegzetességei: vizuális strukturáltság archiválhatóság térbeli kötetlenség reprodukálhatóság teljesebb szellemi koncentráció 11

12 Nem verbális kommunikáció A nem verbális kommunikáció eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek: mimika tekintet vokális kommunikáció mozgásos kommunikáció gesztusok testtartás térköz kulturális szignálok írásjelek 12

13 Metakommunikáció A verbális és a nem verbális kommunikációs eszközök összehangoltságát a közlő és a befogadó attitűdjének, valamint az üzenet és a közvetítő csatorna sajátosságainak figyelembevételével alkalmazott kódrendszert metakommunikációnak nevezzük. 13

14 III. A kommunikációs folyamatok típusai a közvetítő csatorna szerint Primer csatorna Szekunder csatorna Tercier csatorna 14

15 Primer csatorna A legegyszerűbb kommunikációs csatorna, ahol az üzenet közvetítésében nem vesz részt egyetlen technikai eszköz sem (az üzenettovábbító közeg csupán a levegő). K Üzenet kódolás Zaj (1) Csatorna: levegő dekódolás Zaj (2) B 15

16 Szekunder csatorna A primer csatornánál bonyolultabb kommunikációs csatorna: a közlőnek vagy a befogadónak valamilyen technikai eszközre van szüksége ahhoz, hogy a kommunikációs interakció létrejöjjön. A szekunder csatorna esetében a kommunikációs aktus résztvevői többnyire térben és időben is távol vannak egymástól (tipikus szekunder csatorna: újság, plakát). Csatorna: K Üzenet kódolás Zaj (1) Technikai eszköz Zaj (3) levegő dekódolás Zaj (2) B 16

17 Tercier csatorna A legbonyolultabb kommunikációs csatorna: mind a közlő, mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet továbbításához, illetve fogadásához (tipikus tercier csatorna: televízió, rádió). Csatorna: K Üzenet kódolás Zaj (1) Technikai eszköz (1) Zaj (3) Technikai eszköz (2) dekódolás Zaj (2) B 17

18 Közlő A szekunder és a tercier csatornák használatakor valójában két kommunikációs aktusról beszélhetünk: az első aktus a közlő és a csatorna (mint befogadó) között zajlik, a második pedig a csatorna (mint közlő) és az üzenet igazi címzettje között: Csatorna K Üzenet (1) Befogadó Üzenet (2) B 18

19 1.2. A vállalati kommunikáció alapjai 19

20 A vállalati kommunikáció a vállalat és környezete közötti bizalom kialakítását és fenntartását szolgáló kommunikációs tevékenység. 20

21 A sikeres vállalati kommunikációs tevékenység feltételei egyértelműen megfogalmazott vállalati stratégia a vállalati stratégiához illeszkedő kommunikációs stratégia a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök célzott és jól összehangolt használata 21

22 A legfőbb cél a hosszú távú hitelesség: ez úgy érhető el, ha a vállalati kommunikáció egységes, következetes és őszinte. Ez csak integrált kommunikációval valósítható meg (mind tartalmi, mind szervezeti értelemben). 22

23 A vállalati kommunikáció legfontosabb célcsoportjai dolgozók média ügyfelek az állampolgárok különböző közösségei, szervezetei ( a társadalom ) 23

24 A vállalati kommunikáció legfontosabb szakterületei belső kommunikáció médiakapcsolatok a vállalatok társadalmi felelőssége kríziskommunikáció 24