Háttérinformációk Prágáról

Átírás

1 Háttérinformációk Prágáról Kiutazási tanácsok: Magyar állampolgárok vízum nélkül 90 napig tartózkodhatnak Csehországban. Ha valaki ennél hosszabb idıre megy, vagy szeretne munkát vállalni, a Cseh Köztársaság budapesti konzulátusán kérhet vízumot (VI. Budapest, Szegfő u. 4. tel: ). Csehország határain általában csak formális az ellenırzés, bár könnyen elıfordulhat, különösen az autópályán, hogy nagyobb forgalom esetén akár egy órát is várakozhatunk. A cseh hatóságok elvileg kérhetik az utazóktól, hogy bizonyítsák be: van megfelelı anyagi fedezetük a tartózkodás idejére (készpénz vagy bankkártya formájában), de erre csak ritkán szokott sor kerülni. Látnivalók: HRADCANY (Vár) Szent Vitus-katedrális (chrám sv. Víta) Magába a katedrálisba ingyenes a belépés (a bejáratnál található pénztár megtévesztı lehet), de a kriptába, a toronyba és a katedrális hátsó részébe szükség van a közös jegyre (lásd feljebb). A ma közel 100 méter magas és 124 méter hosszú katedrális helyén a 10. században egy kis rotunda (körtemplom) állt, majd nem sokkal késıbb egy román stílusú bazilika épült. A mai, gótikus katedrálist a 14. században kezdték el építeni, de csak a 20. században fejezték be teljesen. A katedrális adott sokáig helyet a cseh királyok és fınemesek síremlékeinek. A templomba belépve a legtöbb látogató elıször két dologra figyel fel: a hatalmas méretekre és a modern, de jól sikerült színes üvegekre, amelyek harmonikusan illeszkednek a katedrális egészéhez. Balról a harmadik kápolna szecessziós üvegeit a legismertebb cseh mester, Alfonz Mucha készítette. Összesen 24, gazdagon díszített oldalkápolna van. Érdemes megfigyelnünk a színes üvegek mellett a rendkívül gazdag faragásokat is. A kápolnák egy része, különösen az oltár mögöttiek, egészen régiek, az 1300-as évekbıl származnak. Közülük az egyik legérdekesebb az 1364-es Szent Vencel-kápolna (a jobb oldalon a hatodik) korabeli freskókkal és a díszítéshez felhasznált nagy mennyiségő féldrágakıvel. A Zsigmond-kápolnában nyugszik Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem, aki életének utolsó, több mint egy évtizedét Csehországban töltötte (a kápolna neve azonban nem az ı, hanem Szent Zsigmond emlékét ırzi). A bejárathoz közelebbi kápolnák nagyobbrészt a 19. és a 20. században épültek, és a fıoltár is egészen új: 1868 és 1873 közötti. Megfigyelhetjük, hogy a kereszthajó nem szimmetrikus. Jobb oldalán van a feljárat a toronyba (nyitva 9-tıl 17 óráig, az utolsó belépés kor). Összesen 287 lépcsıfokot kell megmásznunk. Kell hozzá némi fizikai erınlét, gyakoriak a torlódások, viszont a panoráma mindenért kárpótol. A katedrális bal oldalának hátsó részében (ahová már kérnek jegyet) az oldalkápolnák mellett megcsodálhatunk egy reliefet az oltár felıli oldalon, amely az 1610-es Prágát mutatja, amint a protestánsok vereségük után menekülnek a városból. A reliefen jobbra a Malá Stranát látjuk (ekkor még nem állt a Szent Miklós-templom), középen a Károly hidat (még a szobrok nélkül), a túloldalon pedig az Óvárost. Lemehetünk a kriptába is, ami azonban önmagában nem sok látnivalót kínál, leszámítva azt, hogy tudjuk, milyen királyok fekszenek ott (néhány név az ismertebbek közül: IV. Károly, Pogyebrád György, II. Rudolf). Gyakran torlódnak a turistacsoportok; klausztrofóbiásoknak és tömegiszonyban szenvedıknek nem ajánlott.

2 Lıportorony (Prašná věž) A Lıportoronyhoz a katedrális bal oldala mellett kell elmenni, majd egy kovácsoltvas kapunál bemenni; a torony balra lesz. Itt egy kisebb kiállítást találunk két emeleten. Az alsó szinten fıleg alkimista eszközöket láthatunk (a magyarázatok csehül vannak, tehát nem árt, ha mi is értünk az aranycsináláshoz), fent pedig régi könyvek, üvegek, festmények, dokumentumok, valamint kevésbé szokásos módon többszáz éves cipık vannak kiállítva. MALÁ STRANA (Kisoldal) Károly híd (Karlův most) A Károly híd nem csak legismertebb és egyik legrégebbi látványossága Prágának, hanem sok szempontból a város szíve is: összeköti a lapos "pesti" Óvárost a "budai", dombos oldalon található Kisoldallal és a Várral. Nem ez volt az elsı híd Prágában: kicsit északabbra már a 10. században állt egy fahíd, majd a mai Károly híd helyén 1170-tıl kezdve egy Judit híd nevezető kıhíd, ami azonban egy árvíz során elpusztult ben, IV. Károly uralkodása idején kezdték egy új, masszívabb kıhíd építését; a munkákat a következı évszázad elején fejezték be. Csak a 19. század óta hívják Károly hídnak; elıtte egyszerően prágai híd volt a neve. A hídon látható szobrok nem ebbıl a korszakból származnak: nagyrészt 1707 és 1709 között, a barokk térnyerésének idején helyezték ide ıket. Az 520 méter hosszú és 10 méter széles hídnak 16 pillére van. A híd mindkét végén tornyok állnak, amelyekbe fel lehet menni (10-tıl 18 óráig; a belépı felnıtteknek 30, diákoknak 20 Kč). A kisoldali torony csak nyáron van nyitva. Már az elsı évektıl kezdve itt volt a város egyik központja. Mindenki, akinek a másik oldalon akadt dolga, itt ment át, de a hídon kereskedtek, koldultak, párbajoztak is. A politika is beleszólt a híd életébe: az 1621-ben kivégzett huszita vezetık fejét tíz éven át (!) tették közszemlére a hídon. A következı évszázadokban a hídnak egyre nagyobb forgalmat kellett elviselnie a város növekedésével párhuzamosan. Ma már nincsen rajta autóforgalom, de mégis gyakoriak rajta a dugók: turisták tömegei sétálnak és nézelıdnek rajta. Ma festık, zenészek, képeslap-, szuvenír- és baseballsapkaárusok állnak rajta sorfalat, de keressünk helyet a híd valamelyik korlátjánál, szakadjunk ki a tömegbıl, és élvezzük a felejthetetlen panorámát. Északra a Várat és a Szent Vitus-katedrálist láthatjuk; a legközelebbi híd a a 20. század elején készült Mánes híd (Mánesuv most), kicsit messzebb pedig a Letna park hatalmas zöldterületén akad meg szemünk. A déli oldalon a Moldva folyó "bukkanója" tőnik fel, a Malá Strana felıli oldalon pedig a Kampa-sziget festıi házait csodálhatjuk meg. Szepsi Csombor Márton írta 1618-ban: "Nagy hídja vagyon az városnak, azki az Kis Oldal nevő várost az Óvárossal összefoglalja. Ily közbeszéd vagyon felıle, hogy ezen a hídon soha úgy ember által nem mehet, hogy ez három közül valamelyiket rajta nem találná, vagy fehér lovat, vagy kurvát, vagy pedig barátot." Kampa A Kampa kis sziget a folyón, közvetlenül a Károly híd alatt (magáról a hídról is nagyon szép kilátás van rá). Egyik oldalról a Moldva folyó, a másikról az apró Certovka (Ördögöcske) folyóág határolja. Nem vitás: ez a város egyik leghangulatosabb része. A hosszúkás Na Kampě tér macskaköveivel, középre kirakott padjaival, öreg házaival egy szinte mesebeli, régi Prágát idéz fel. STARÉ MĚSTO (Óváros) Óvárosi városháza és Toronyóra (Staroměstská radnice a Orloj) Prága sok jelképe közül ez az egyik legismertebb ban alapították, érdekes körülmények között. Az óvárosi polgárok, függetlenségük kifejezése érdekében, már régen szerettek volna saját városházát, de ezt a királyok sorra megakadályozták. Végül Luxemburgi János beadta a derekát, azzal a feltétellel, hogy csak a borból befolyt adót lehet erre a célra költeni. Mivel a prágaiak jó borivóknak bizonyultak, hamar összegyőlt a szükséges pénz. Az Óratornyot nem sokkal késıbb, 1364-ben építették. Az elsı órát 1410-ben készítették el, ezt azonban

3 1490-ben újraépítették. Nem is egyszerő óráról van szó: mutatja a nap és a hold állását a 12 csillagképen keresztül, valamint három különbözı idıt: a közép-európait (azaz a prágait), a régi cseh idıt és a babilonit. A legenda szerint az órát készítı mestert a helyi polgárok megvakították, nehogy másnak is ilyen gyönyörő órát tudjon készíteni; a mester bánatában megpróbálta megrongálni az órát, és véget vetett életének. A torony elıtt minden egész órakor (este nyolcig) nagy tömegben gyülekeznek a turisták: ilyenkor jönnek ki az órából a szentek festett faszobrai és tesznek egy kört a friss levegın. A városházát és a tornyot az évszázadok során többször átépítették. Korábban lényegesen nagyobb volt az épület, de a II. világháború pusztításai után (a nácik felgyújtották) csak részben, igaz, az eredeti stílust meghagyva restaurálták. A hallban turista információ van. A városháza termein csoportosan lehet végigmenni. A túra legérdekesebb része minden kétséget kizáróan a második emeleti, 15. századi, gótikus termek megtekintése - már ezekért is érdemes bemenni. Fel lehet menni a az óratorony kilátójába is, ahonnan napsütéses idıben jól el lehet nézelıdni. A városháza és a torony 9 és 18 óra között van nyitva; az elıbbibe felnıtteknek 40, diákoknak 30, az utóbbiba 30, illetve 20 korona a belépı. Károly Egyetem (Universita Karlova) Az Óvárosi teret a Mánes híddal összekötı Kaprova utca végén, már a híd közelében találjuk a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karát, illetıleg ennek egyik épületét.. Többrıl van itt szó, mint egyszerő oktatási intézményrıl: az egyetem évszázadok óta a politikai csatározások és a cseh ellenállás egyik színtere (lásd a keretes részt). Ma is gyakran vannak itt a mindenkori hatalommal szembeni tiltakozások. Az egyetem elıtti teret Jan Paláchról nevezték el, arról a diákról, aki 1969 elején a szovjet bevonulás elleni tiltakozásként felgyújtotta magát. A falon emléktábla utal az eseményre. Aranygyőrő-ház (Dům u zlatého prstenu) Týnská 6 (a Týn templom mellett). Nyitva keddtıl vasárnapig 10-tıl 18 óráig. A belépı felnıtteknek 80, diákoknak 40 Kč. A pénztár nem közvetlenül a bejáratnál, hanem kicsit beljebb, balra van, ott, ahol a pénztáros hölgy az angol nyelvő kérdésekre idınként éles "ticket, please" válasszal reagál. A kiállítás az emeleten kezdıdik. Ebben a 13. században (azaz közel 800 évvel ezelıtt) épült gótikus házban elsısorban egészen modern festményeket láthatunk, köztük sok fantáziadúsat, színes színvilágot, vidámat vagy éppen rendezetlent. JOSEFOV (Zsidóváros) Régi zsidótemetı (Starý židovský hřbitov) A bejárat a Široka utcáról, a Pinkas-zsinagóga közelében van. Prága zsidó negyedének egyik legfontosabb emléke ez a temetı. A sőrőn egymás mellett álló, sokszor már-már kidılı sírkövek tanúskodnak arról, hogy valaha milyen nagy közösség élt itt. A temetı valamikor a 15. század elsı felében nyílt meg; a legrégebbi sírkı 1439-bıl származik. Temetkezésre egészen 1787-ig használták. Jelenleg mintegy 12,000 gótikus, reneszánsz és barokk sírkı található benne, de valószínő, hogy az évszázadok folyamán ennél jóval több embert temettek itt el: többször bıvítették a temetı területét. Arra is volt példa, hogy új réteg földet hoztak, és egymásra helyezték a sírokat. A sírkövek közül sokat a megszőnt prágai temetıkbıl hoztak ide. Itt nyugszik több, a maga korában rendkívül fontos személy, mint például az 1609-ben meghalt, ismert teológus Lıv rabbi, vagy kortársa, a Zsidóváros nagy befolyású vezetıje, Maisel Mordechai. Régi-új zsinagóga (Staronová synagoga) Červená ulice. A belépı felnıtteknek 200, diákoknak 140 Kč. A 13. század közepén, tehát közel 750 évvel ezelıtt épült Régi-új zsinagóga egész Prága egyik legrégebbi épülete, és a legrégebbi zsinagóga Közép-Európában. Eredetileg Új zsinagógának hívták, megkülönböztetendı egy még régebbi, de ma már nem létezı imaháztól. A koragótikus, kéthajós épület fıhajóját hat részre osztják a boltívek, melyeket két, nyolcszög alakú, vaskos oszlop tart. A zsinagóga egyike annak a háromnak, amelyeket ma is rendszeresen használnak vallási célokra.

4 NOVÉ MĚSTO (Újváros) Prágai Fıváros Múzeuma (Muzeum hlavního města Prahy) Na poříči 52 (a Köztársaság térrıl, a Na poříčí úton juthatunk el ide; a múzeum a Florenc metróállomás közelében található). Nyitva keddtıl vasárnapig 9-tıl 18 óráig. A felnıtt belépı 30, a diák 15 Kč. Minden hónap elsı csütörtökjén ingyenes a belépés. A városi múzeumban Prága történetét mutatják be az ıskortól kezdve: mindent megtudhatunk többek között a város alapításáról, IV. Károlyról és a többi jelentıs (és kevésbé jelentıs) királyról. Ennél is érdekesebb, hogy láthatjuk, milyen volt az emberek hétköznapi élete a középkorban: milyen volt a munka, a vallás, milyen ruhákat hordtak, hogyan múlatták az idıt. Figyeljük meg a régi hangszereket, órákat, zárakat, könyveket. A kiállítás egyik büszkesége ezeknél újabb kelető: egy 20 négyzetméteres, hatalmas modellt láthatunk az 1826-os Prágáról figyeljünk a részletekre! Táncoló Ház Jiráskovo námestí 6 (a Jiráskův híddal szemben). A Táncoló Ház nem valami táncház, hanem Prága egyik legérdekesebb modern épülete. Az erısen szokatlan formájú irodaház több építészeti díjat is kapott. Az biztos, hogy kerülték a szokványos megoldásokat. A KÜLSİ VÁROSRÉSZEK Nemzeti Mőszaki Múzeum (Národní technické muzeum) Kostelní 42. Megközelítés: a legközelebbi villamosmegálló a Letenské téren van (1-es, 8-as, 25-ös, 26-os villamos a Hradčanská vagy a Vltavská metrótól) - vagy a Švermuv hídon mehetünk át gyalog az Óvárosból. Nyitva keddtıl vasárnapig 9-tıl 17 óráig. A belépı felnıtteknek 70, gyerekeknek 30 koronába kerül. Ebben a kívülrıl meglehetısen ronda épületben belül egészen fantasztikus látnivalókat találunk. Autóból, biciklibıl, motorból, mozdonyból és repülıbıl van itt olyan győjtemény, ami talán még a közlekedés iránt nem érdeklıdık figyelmét is alaposan leköti. A központi hallban az autók közül az 1893-as Viktoria Benz, az 1931-es sport Bugatti vagy Masaryk csehszlovák elnök 1935-ös luxus Tatra autója érdemel figyelmet. Láthatunk az 1820-as évekbıl biciklinek alig nevezhetı fajárgányt és óriás velocipédet fél évszázaddal késıbbrıl; megtudhatjuk, milyen minden kényelmi eszközzel felszerelt, szecessziós stílusú belsı térrel díszitett luxusvonatban utaztak az államfık; a több tucat motor közül egy 1928-as Harley Davidson az egyik legérdekesebb darab; ha pedig felnézünk, a levegıben számos apró és törékeny ısrepülıt láthatunk. Staropramen sörgyár A Pivovarská és a Nádrazní sarkán. Az Anděl metrótól egy megálló a 12-es vagy az 52-es villamossal, vagy gyalog öt perc. Nyitva minden nap 10 és 18 óra között. Célszerő elıre bejelentkezni (telefon: , e- mail: exkurze@ppivovary.cz). A belépı 100 Kč (kóstolással együtt), a túra idıtartama 70 perc. Prága legnagyobb serfızdéje, a Staropramen-gyár látogatható: sörrajongók számára feltétlenül ajánlott. Lehet kérni angol, német vagy francia nyelvő idegenvezetést. Láthatjuk azt is, hogy régen hogyan készült, és ma hogyan készül a sör. Figyeljünk az illatokra! Gasztronómia: Prágában a sör jóval több, mint egy alkoholtartalmú ital. A sör a hagyományok és a társadalmi érintkezések fontos része, ami nélkül sokak számára nem is lehet élni. Egyes felmérések szerint a csehek évi 160 liter sört isznak meg fejenként, azaz a csecsemıktıl az aggastyánokig mindenki átlagosan napi egy korsót. Nem véletlen, hogy mindenhol lehet kapni, talán az egész világon itt a legolcsóbb, és még egy kormány sem merte jelentısen emelni az árát. Vigyázat: nem egy antialkoholista jött már rá Prágában, hogy tulajdonképpen szereti a sört.

5 A sör lehet világos (světlé) vagy barna (černé vagy tmavé). Érdemes mindkettıt kipróbálni; a világos sörök télen-nyáron jól oltják a szomjat, a barnák pedig hideg idıben emelik különösen a hangulatot, és kellemes ízt hagynak maguk után. A sör fontos jellemzıje az erıssége; az igazi sörbarátok számára ez legalább olyan fontos tulajdonsága, mint a márkája. A legtöbb sör 10 vagy 12 fokos, de alkalmanként lehet inni ennél erısebb, 14 fokos sört is. A fokozat nem az alkohol-, hanem a malátatartalmat jelöli. Az alkoholtartalom 3 % körül van. A sör ideális hımérséklete A sör pasztörizálását általában elvetik További fontos szempont lehetne a mennyiség, de ez ritkán vetıdik fel: sört az emberek korsóval isznak, és általában nagy mennyiségben. Jobb (más szempontból nézve: rosszabb) kocsmákban a rutinosabb törzsvendégek hat-nyolc sört is legurítanak egy este alatt; ha ehhez nem vagyunk hozzászokva, jobb, ha nem kísérletezünk. A felszolgálók automatikusan hozzák az újabb korsókat, de ezeket természetesen bármikor vissza lehet utasítani. A sör csapolva az igazi (és a legolcsóbb); de üveges sört is árulnak mindenhol; az üvegre betétet számítanak fel. A dobozos sör kevésbé fogy, inkább a turisták kedvelik, és jóval drágább is. A legfontosabb prágai sör a Staropramen, amit Smíchov negyedben gyártanak (a sörgyár címe: Pivovarská, azaz Sörgyár utca). Ízletes, könnyen iható, jó minıségő sör. A nem prágai sörök közül a külföldiek egyik kedvence a kicsit kesernyésebb, sőrőbb pilzeni, a Pilsner Urquell. A csehek közül sokan a České Budějovice-i Budvarra, illetve a pilzeni Gambrinusra esküsznek. Mindkét sör könnyő, finom és sok helyen kapható. Kevésbé hétköznapi a hosszú nevő Velkopopvický Kozel magas maláta-tartalommal és kellemes utóízzel, illetve a sőrő Radegast, amit szintén érdemes kipróbálni. Kevesebb helyen kapható, de sokan szeretik az ízletes Samsont, a könnyő Lobkowiczot és a nehezebb Krušovice sört. Több tucat vidéki gyárnak van ezeken kívül saját söre. Mivel a legtöbb kocsma csak egyféle sört mér, kénytelenek vagyunk több kocsmát végigjárni, ha valamennyi típust ki akarjuk próbálni. Nem cseh sört szinte csak turisták isznak, de ne is számítsunk arra, hogy mondjuk kıbányai világost találunk valamelyik prágai kocsmában (Guinness is csak kevés helyen van). A barna sörök amik inkább feketék közül ihatunk lágyabbat és könnyebbet, például a Staropramen tmavé vagy a Velkopopovický tmavé nevőt, vagy sőrőbbet, tartalmasabbat, mint amilyen a Samson černý vagy a Black Regent. Ezek egytıl egyik finomak, de akkor járunk a legjobban, ha a serfızde saját produktumát kóstoljuk meg. Egyes kocsmák, mint például az U Fleku saját serfızdével rendelkeznek ezeket a söröket mindig érdemes kipróbálni, és a bátrabbak sörkoktélokat is kínálnak málnával, banánnal vagy éppen kávéval. Maguk a csehek sokszor keverik a barna és a világos sört. Ennek neve řezané. Vásárlás: A belvárosban az ajándék üzletek mindennap nyitva vannak reggel 10:00-tól este 21:00-22:00 ig. A hagyományos nyitvatatás a többi üzletben szombaton reggel 10:00-tól 14:00-ig. Hétköznap 19:00-ig. Tipikus ajándéktárgyak: Cseh kristály, fújt üveg-tárgyak, fából készült játékok és marionett bábuk, sörös kupák, kézzel festett aquarellek. Fontosabb telefonszámok: Általános segélyvonal: 112 Rendırség: 158 Mentık: 155 Tőzoltók: 150 Csehország elıhívószáma: +42 További információkért kérjük, forduljon bizalommal irodánkhoz!

6 Jó utazást, élményekben gazdag kikapcsolódást kívánunk! CORAL TOURS