Sellyei-szigetvári kistérség

Átírás

1 Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u telefon: 73/ Nyitva tartás: H-CS: , P: , SZ: (telefonos egyeztetés szükséges) Szigetvári Turisztikai Iroda Vigadó Kulturális Központ 7900 Szigetvár, József A. u telefon: (73) , (20) Nyitvatartás: H-P: 9-17 óra, SZ: 9-14 óra SELLYEI-SZIGETVÁRI KISTÉRSÉG A Dráva mellék nagyjából Berementıl Barcsig terjed, a Dráva és a déli országhatár mellett elterülı sík vidék. Magyarországon itt érvényesül a legerıteljesebben a mediterrán éghajlati hatás, azaz enyhe a tél, korai a tavasz, csapadékos az ısz. Szigetvár környéke a Zselicség déli része, mely Baranya megyéhez tartozik. A megye legnyugatibb pontja. A Zselic, mint tájegység egészen a Mecsek nyúlványáig a Bükkösdi patakig tart. A Zselic területén egyaránt érvényesülnek a Dél-Dunántúl domináns klímahatásai, és sokfelé megfigyelhetı a legeltetı állattartás múltra utaló maradványai, a ligeterdık. Az intenzív mővelésbıl kimaradt részek bıvelkednek a természeti értékekben. Az Ormánság legnagyobb települése Sellye. Az Ormánság a Dráva bal partján fekvı, jellegzetes néprajzi tájegység, a Siklóstól Sellyéig terjedı vidéket nevezik így. Az egyik legrészletesebben kutatott néprajzi, földrajzi kistájunk. A Dráva szabályzása elıtt meghatározó sajátossága az alacsony térszín, a vízjárta, mocsaras, Sárország jelleg volt. Ez a mocsaras, lápos terület védelmet nyújtott a lakosságnak a hódítók elıl. Mivel a török hódoltság alatt is kevesebb volt a pusztítás, nem voltak betelepítések ezen a vidéken, egészen a közelmúltig színtiszta magyarlakta vidék volt. Sajnos az egyke szemlélet elterjedése miatt az ıslakosság mára már szinte nagyrészt kihalt. A roma lakosság aránya országos szinten is kiemelkedı. Az Ormánság jellegzetes településformája az egyutcás falu, egymással szembe nézı elıkertes házak vonalával. A környéken elterjedt a sajátos építkezési forma, a talpas ház. Ajánlás:

2 Azoknak a diákoknak és tanároknak ajánljuk, akik érdeklıdnek a végvári harcok és a törökmagyar kapcsolatok alakulásának megismerésére, fogékonyak a roma problémák iránt, kíváncsisággal fordulnak a néprajz és a szépirodalom felé.

3 Szigetvár Közigazgatási rangja: város (népesség: fı) A város Pécstıl közúton, vasúton 36 km-re, Kaposvártól közúton 40 km-re található. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevő települését feltételezik a környéken, de a régészeti leletek alapján egy biztos, hogy az Almás patak mocsarával akkor övezett területen már éltek kelták, késıbb rómaiak. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé, illetve késıbb az itt élı szerzetesrend tevékenységének köszönhetı a terület fejlıdése, városias jellegének kialakulása a 15. századra. A szerzetesek segítették az itt élıket a korszerő földmővelés és kézmőves tevékenységek elsajátításában, gyakorlásában. A premontrei apátság monostorában iskolát is mőködtettek. A város nevét szinte mindenki összekapcsolja Zrínyi Miklós várkapitány, horvát bán, dunántúli fıkapitány 1566-os hısi helytállásával. A település népessége a török hódoltság alatt jelentısen csökkent és csak a török kiőzése után, a 18. században népesült be újra fıként németek, horvátok, bunyevácok, sokácok, szlovének telepedtek le, az akkor már romos vár körül. Zselici Tájvédelmi Körzet területei mellett a szigetvári várkert történelmi emlékhelyként helyi védettséget élvez. Zrínyi Vár A jelenleg is látható vár ıse ugyanitt, az Almás-patak szigetén állt, melyet a terület akkori birtokosa Szigeti Anthimiust (Oszvald) építtetett. A 15. század elején három emeletes tégla toronnyal bıvítették, mely a lovagvár alapjául szolgált. Többször gazdát cserélt, a mohácsi csata (1526) után a várost és a több épületbıl álló várat megerısítették, és növelték a védelmi rendszert azzal is, hogy az Almás patakot tóvá duzzasztották, és így víz vette körül a szigetet tól királyi vár lett, melynek kapitánya Zrínyi Miklós volt 1561-tıl augusztus 5-tıl szeptember 8-ig védte a várat I. Szulejmán (Kanuni) szultán több, mint 50 ezer katonájával szemben. A végcél nem a vakondtúrás (ahogy a szultán nevezte Szigetvárat), hanem Bécs elfoglalása volt. A szultán csapatai hatalmas túlerıben voltak, amikor a várvédık (kb magyar és horvát katona) reménytelennek látták a küzdelmet, mert már a belsı erıdítések égtek és elfogyott az ivóvíz, és a külsı vár már török kézen volt, Zrínyi vezetésével kitörtek a várból, s kézi tusában vesztették életüket. A védık nem tudhatták, hogy a szultán már két napja halott, a török vezérek titokban tartották. Ezt a hısies küzdelmet örökíti meg a várvédı hıs kapitány dédunokája, a költı Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem címő eposzában (1651). A ma is látható várat a törökök már 1566-ban közvetlenül az elfoglalás után elkezdték építeni. Többek között hatalmas bástyákat emeltek, és három hét alatt felépítették a máig megmaradt dzsámit is, amit Szulejmán szultán emlékére emeltek, aki a gyızelem elıtt két nappal meghalt a vár alatt. A törökök terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A környéken itt tartott legtovább a török uralom, 1689-ben is csak a várvédık kiéheztetésével SZIGETVÁRI KISTÉRSÉG SZIGETVÁRI KIS

4 SZIGETV és szabad elvonulásuk árán foglalhatták el Vecchi ezredes csapatai. A 18. század közepére megváltozott haditechnikai viszonyok miatt Szigetvár elvesztette hadászati jelentıségét. Késıbb a vár egy részét elbontották, de a vaskos falak és bástyák közül sok még ma is látható, melynek mai arculata az 1966-os feltárások és helyreállítások során alakult ki. Zrínyi Miklós Múzeum A vártörténeti győjtemény a várban lévı Andrássy kastély földszinti termeiben és a vele egybeépült Szulejmán szultán dzsámijában kapott helyet. A múzeum legjelentısebb látnivalója maga a vár. A vár legnevezetesebb ostroma, amirıl a kiállítás is megemlékezik, Zrínyi Miklós nevéhez főzıdik, aki 33 napon át védte a várat Szulejmán szultán túlerejével szemben, majd mikor a vár lángba borult, és a lıportorony is fölrobbant, akkor maradék embereivel az ellenségre támadt (1566. szeptember 8.). A vártörténeti kiállításon megismerhetı a várvédı családfája. Török és magyar fegyverek, ágyúgolyók idézik az ostromot, a metszetek pedig az akkori katonák és fıurak ruházatát. Végezetül Konrád Ignácnak a Szigeti veszedelemhez készült illusztrációi láthatók. Vár u. 19. Nyitva tartás: márc.1-nov. 30. K-V: ig Tel: 73/ Zrínyi Miklós szobra A költı, hadvezér és politikus, a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedıbb alakja volt. Fı mővében a 15 részbıl álló Szigeti veszedelem címő hısi eposzban dédapjának a Szigetvár hıs várkapitányának állít emléket. Zrínyi Miklós fıként katonának és nem költınek tartotta magát. Költészetének alapeszméje a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának erısítése. Deák Ferenc tér Szulejmán szultán dzsámija A várfalon belül tetı védi I. Szulejmán (Kanuni) szultán dzsámijának maradványát. A téglalap alaprajzú dzsámi Mekka felé nézı oldalán látható az imafülke, az úgynevezett mihrab, de megtaláljuk a szószéket, és a napjainkban újra helyreállított karzatot is. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, melyen szintén láthatunk egy imafülkét. Az épülethez csatlakozó minaret lábazata négyzet alakú, mely szabályos sokszögbe megy át. A körerkélyre régen 100-nál több csigalépcsı vezetett fel, de a 18. században leomlott a minaret egy része, valószínő villámcsapás miatt. Így most csak 35 tölgyfa lépcsı emlékeztet a múltra. Török-Ház A magyarországi török építészet egyetlen fennmaradt lakóépülete, mely fénykorában karavánszeráj volt, szállást biztosítva az átutazóknak. Ma múzeumi kiállítóhely. Szigetvár, Bástya u. 3. Tel.: 06/ Nyitva: V.1-tıl IX. 3-ig ig, és ig.

5 SZIGETV Római katolikus plébánia templom A török idıben az óváros központjába 1589-ben épített Ali pasa dzsámiját alakították át keresztény templommá, 1788-ban. Belsı terének négyzetes alaprajza ırzi a magyarországi török imaházak építészeti szokásának emlékét. Átépítés során eltüntették az imafülkét, elbontották Ali basa sírkápolnáját. Az épületet idıvel kibıvítették elıcsarnokkal, szentéllyel, belül megépítették a karzatot, és a homlokzat elıtti barokk tornyot. A templom freskóján láthatjuk Zrínyi kirohanását, és Szigetvár visszafoglalását a töröktıl, - Dorfmeister István 1789-bıl származó munkája, ı festette a fıoltár képet is. A templomot ha zárva találjuk, kérésre kinyitják. Tel: 06/ Zrínyi tér 9. Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a török állam által legnagyobb uralkodójuk születésének 500. évfordulója alkalmából - kialakított Magyar-Török Barátság Parkban egymás mellett láthatjuk Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós nagy mérető portréit, azon a helyen, ahol egykor az évi ostrom idején a szultán sátra állt. A két szobrot Metin Jurdanur török szobrászmővész készítette ben Törökországban is emeltek Zrínyi Miklós emlékére szobrot. Az emlékhely jó példa arra a történelmi megbékélésre, amely a magyarság és a törökség között kialakult, elismerve egymás hısiességét egymás elleni csatáiban, és a késıbbi török segítséget a Rákóczi szabadságharc, illetve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emigrációba kényszerülı politikusainak, katonáinak befogadását. A várostól északi irányban néhány kilométerre található. 6. és 10. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve hadtörténeti témákkal, török-magyar kapcsolatokkal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Egyéb programok:

6 SZIGET Kirándulás Három közeli kirándulást érdemes tenni Szigetvárról, ezek a helyek szinte a városhoz tartoznak - Zsibóti szılıhegy: Érdemes felkirándulni ide, mert itt szétnézve jól láthatjuk, hogy stratégiailag miért volt jelentıs Szigetvár, és ha itt idézzük fel a harcokat, a Szigeti veszedelmet, akkor talán a tanulók jobban el tudják képzelni a tanultakat. - Domolos-puszta: Szép kiránduló környezete és az itt található Igmándy-kúria és Polák-kastély miatt megéri a kitérıt. - Turbék-puszta: Az itt található római katolikus templom a török türbe (sírépület) felhasználásával épült 1770-ben. Szulejmán szultán halála után a hagyományok szerint bebalzsamozott testét Konstantinápolyba szállították, de belsı szerveit ide temették, a fia által emeltetett nyolcszöglető sírépítménybe ez abban az idıben a törököknek fontos zarándokhelyévé vált. A jelenlegi tornyos templomot kıkerítés övezi, kálvária stációkkal. Zrínyi napok Szeptemberben: kiállítások, hangversenyek, vásár, stb. Részletesebben: oldalon. Szigetvár Gyógyfürdı Amennyiben belefér a kirándulás programjába, érdemes felkeresni az európai színvonalú gyógyfürdıt, mely a város kiváló minıségő gyógyvizére települt. A város központjában találjuk, a fürdı épülete már önmagában is impozáns Szigetvár, Tinódi u. 1/1. Tel.: (+36) 73/ , 73/ Lenzl's Panzió Összes férıhely: 36 fı Cím: 7900 Szigetvár, József Attila u. 63. Tel: (20) T/F: (73) Zrínyi Miklós Kollégium 7900, Szigetvár, Szent István ltp. 3. Tel: 73/ Hotel Oroszlán Összes férıhely: 69 fı Cím: 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 2. Tel: (73) Fax: (73)

7 Kisváros Vendéglı Szigetvár, József A. u / Kumilla Étterem Szigetvár, Olay Lajos u / Szeráj Étterem Szigetvár, Kossuth tér 3. 73/ A városban kiváló pékségek mőködnek, ahol még vasárnap este is friss kenyeret és péksüteményt lehet vásárolni. A Szigetvári Turisztikai Iroda székhelye a Vigadó Kulturális Központ földszintjén található. Vigadó Kulturális Központ 7900 Szigetvár, József A. u. 9. Nyitva tartás: hétfıtıl péntekig: 9-17 óráig, szombaton: 9-14 óráig. ifiiroda@zoldzona.axelero.net telefon: (73) (20) Szigetvár Város Önkormányzata Képviselı-testülete Elérhetıség: 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1. Tel: 73/ , Fax: 73/ Paizs József polgármester

8 SELLYE Közigazgatási rangja: város (népesség: 3070 fı) A város Szigetvártól 20 km-re délre található. A település az Ormánság központjának számít, de története régészeti leletek alapján a 6000 éves lengyeli kultúráig vezethetı vissza. A római korszaknak is vannak emlékei, ebbıl az idıbıl különbözı pénz-leleteket találtak. Az elsı írásos okirat, mely a nevét említi 1292-bıl származik. Az 1332-es pápai tizedlajstrom már mezıvárosról, mint egy hatalmas uradalom székhelyérıl ír. Ekkor már Sellye lakosságát palánkvár védte, vásártartási joggal rendelkezett, Mátyás király korában pedig birtok-, és egyházközpont volt ben a törökök a nem túl erıs védelmet adó palánkvárat és a Ferenc rendiek kolostorát elfoglalják, felégetik ben a török bírósági kerületként az egész térség centruma lesz, de 1689-ben a török kiőzésekor a város jelentıs része elpusztul. A település az 1700-as évektıl a Batthyány család birtoka, majd az 1800-as években a Draskovich család birtokába kerül, ebben az idıben dinamikusan fejlıdı ipari központtá válik, például itt épült az elsı dunai gızhajó. A szabadságharc idejébıl is találunk emléket itt: Süttı Ignác pápai várkapitány és bajtársai itt haltak hısi halált a Dráva vonalának védésekor, hamvaik itt nyugszanak a sellyei temetıben. A település alapszerkezetét az S alakú fıutca adja. Az S alak középsı szakasza két dombot köt össze, az egyiken a református templom, a másikon a Draskovich kastély áll. II. Józseftıl városi rangot kapott a település, 1955 után járási székhely, 1970 júniusától nagyközség, 1997 júliusától ismét város. SELLYEI KISTÉRSÉG Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen Kiss Géza, Kákics református papjának munkássága ismertette meg, emelte be a köztudatba ezt a vidéket, róla, az Ormánság kiváló ismerıjérıl, néprajzkutatójáról nevezték el a múzeumot, szobrát megnézhetjük a bejárat elıtt. A múzeum anyagának nagy része tárgyi emlék errıl a vidékrıl. Kiemelkedıen érdekes a viseletet bemutató anyag: szıttesek, fıkötık, és a sokszor megcsodált tilángli (tüll) kendık. Egyes ruhadarabok viselésének módját fényképek idézik fel. A termeket végiglátogatva képeket kapunk a gazdálkodás, (győjtögetés, halászat, földmővelés, állattenyésztés) múltjának jellemzı eszközeirıl, de megismerhetjük a tájra jellemzı építkezést és lakáskultúrát is. Önálló termet szenteltek a kiállítás rendezıi egy, ma már lassan kihalófélben lévı szakma, a kötélverés jellemzı, ötletes célszerszámainak, tárgyainak (Lendvai Jenı sellyei kötélverı hagyatékából). A múzeum udvarán állították fel a Gyöngyfáról áttelepített

9 haranglábat, mely 1890-ben készült. Továbbá itt látható a csányoszrói talpasház másolata (ez ugyan 1968-ban épült, de hagyományos technikával) melynek hagyományos a beosztása, szoba, konyha, kamra. Természetesen helyet kaptak a ház mellett a favázas építkezés emlékeit ırzı gazdasági épületek is. A porta kerítésénél állították fel a Zalátáról átköltöztetett búzáskamrát, ennek az is érdekessége, hogy a fiatal házasoknak ez volt a lakóhelye a nagycsaládok idején. Egy másik, lassan kihalófélben lévı, illetve nagyon átalakuló mesterség hagyományos szerszámait is megismerhetjük, Fábián Ödön kovácsmester drávacsehi mőhelyének megtekintésekor (az eredeti másolata). Ezen a környéken gyakran találkozhatunk a talpasház fogalmával. Biztos, hogy felkelti a tanulók érdekelıdését az építése és célszerősége, ha elmeséljük, hogy hogy is készült. Téglalap alakban négy talpgerendát helyeztek a földre. A sarkokra függıleges oszlopok kerültek, ezek tartották a koszorúgerendákat. A talpgerendák és koszorúgerendák közé karókat állítottak, közeit vesszıvel fonták be, a vesszıfalat sárral tapasztották, és ez nyers állapotban simítható, faragható volt. Az építészeti különlegesség abban állt, hogy szükség esetén a ház megemelhetıvé, a talpgerendák alá helyezett görgıkkel pedig vontathatóvá vált. Állandó kiállításai: Ormánság népmővészete; Kötélgyártó szerszámok; és a Skanzen Talpasház kapcsán itt a múzeumkertben tapasztalatokon alapuló beszélgetést kezdeményezhetünk az ember környezethez való alkalmazkodásáról, gyakorlatiasságáról, a kialakult tárgyi kultúra célszerőségérıl. SELLYEI KISTÉRSÉG Köztársaság tér 6. Tel: 73/ Nyitva tartás: téli: (október 1-tıl április 1-ig) kedd-szombat: 10-14; nyári: ( április 1-tıl október 1-ig) kedd-szombat: 10-16; Draskovich-kastély és arborétum A kastélyt a Batthyány család építtette a 18. század elején barokk stílusban. Ez az egyemeletes manzárdtetıs épület, ma mőemlékvédelem alatt áll. Nászajándékként került a kastély és az uradalom a Draskovich család birtokába a 19. század elején. A kastélyban jelenleg kollégium van (FVM Mezıgazdasági Szakiskola és Kollégium), de érdemes sétát tenni a 17 holdas parkjában, melyben megismerkedhetünk nagyon sok örökzöld, s más idetelepített, érdekes fafajjal (430 félével). A park természeti értékei miatt védett arborétum. A kastélykert közterület, szabadon látogatható. Sellye, Köztársaság tér 7. Nyitva tartás: bejelentkezéssel 73/ (Nyáron az ide érkezı diákoknak szálláslehetıséget biztosít.) évf. természetismeret, évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

10 A régi, felújított parókia maximum 30 fı részére ifjúsági szállást biztosít. Felszereltsége: 2 db WC, 2 db zuhanyzó, felszerelt konyha, fızési lehetıséggel. Az udvar területén sátorozásra is van mód. Lehetıség van ebéd igénylésére is a közeli étteremben. A gyülekezeti házban a Baranyai Református Egyházmegye Egyházmővészeti Múzeumának kiállítása tekinthetı meg Sellye, Domb u. 11. Tel: 73/ Mobil: 30/ nagyzoltancsaba@fre .hu Egyéb programok: SELLYEI KISTÉRSÉG Ormánsági Napok A település rendezi - közel húsz éve az Ormánsági Napokat, májusban. A két nap során a programok egy része a helyieknek, más része az idelátogatóknak szól, népmővészeti vásár, játszóház, néptánc elıadások, stb. Amennyiben ebben az idıben járunk ott diákjainkkal, érdemes bepillantani ebbe a jó hangulatú, ormánsági hagyományokat is ırzı rendezvénybe. Dinnyefesztivál Színes, derős program szeptemberben, ha egybeesik kirándulásunkkal, föltétlen látogassunk el a rendezvényre. Szervezı: Mővelıdési Központ, és az Ormánság Fejlesztı Társulás. Tel.: 06/ Városi Termálfürdı Séta során megnézhetjük a fürdı területén lévı csónakázótavat, de ha kedvez az idıjárás, strandolhatunk is a gyerekekkel, hisz van egy C-os gyermekmedence, és egy C-os sport- és tanmedence. És természetesen mozgás igény kielégítéséhez játszótér és labdapályák. A Termálfürdı üzemeltetıje: Multi-Tetı Kft - Tari József info@sellyestrand.eu honlap: tel.: 06/73/ A strand nyitva tartása: május 10-tıl szeptember 30-ig, minden nap 10-tıl 22 óráig. Sellye Város Polgármesteri Hivatala: Postacím: Sellye, Dózsa György utca 1. Tel/Fax: (73) hivatal@sellye.hu