SIMS Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások Európa szerte

Átírás

1 SIMS Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások Európa szerte Általános értékelő jelentés Nelly Guisse, Léopold Gilles (CREDOC) július

2 A PROJEKT VÉGREHAJTÁSÁNAK HÁTTERE 3 1/ A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓ MINT A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM RÉSZE 3 2/ A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓT ÖSZTÖNZŐ FŐBB NEMZETI KEZDEMÉNYEZÉSEK 5 3/ A SIMS PROGRAM A HÁROM KÍSÉRLETI ORSZÁGBAN 6 KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI MÓDSZERTAN 10 1/ KETTŐS FELMÉRÉS A KEDVEZMÉNYEZETTEKKEL ÉS EGY KONTROLL CSOPORTTAL 10 2/ ORSZÁGOKHOZ IGAZÍTOTT NYOMONKÖVETŐ TÁBLÁZAT 11 3/ KVALITATÍV INTERJÚ VALAMENNYI ÉRINTETTEL: PROJEKTVEZETŐK, PARTNEREK ÉS KEDVEZMÉNYEZETTEK 11 A KÍSÉRLET HATÁSA A KEDVEZMÉNYEZETTEKRE 13 1/ POZITÍV VÁLASZ A KEDVEZMÉNYEZETTEK RÉSZÉRŐL MINDHÁROM ORSZÁGBAN 13 2/ MAGAS RÉSZVÉTELI ARÁNY A FRANCIA KEDVEZMÉNYEZETTEK KÖRÉBEN ÉS MAGAS KIESÉSI ARÁNY BELGIUMBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 15 3/ POZITÍV HATÁS A MEGTAKARÍTÁSI HAJLANDÓSÁGRA BELGIUMBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 16 4/ VÁLTOZÓ HATÁSOK A KIFIZETÉSEK KÖVETÉSÉRE ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KEZELÉSÉRE 18 5/ TÖBB ELŐVIGYÁZATOSSÁG A HITELSZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN 19 6/ HOSSZÚ TÁVÚ HATÁS A BELGA ÉS MAGYAR KEDVEZMÉNYEZETTEK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK FOLYAMATÁRA 20 SIKERTÉNYEZŐK 22 1/ BIZALMI VISZONY KIALAKÍTÁSA ELISMERT PARTNEREK BEVONÁSÁVAL 22 2/ A CSOPORTDINAMIKA FOKOZÓ HATÁSÁNAK ALKALMAZÁSA 22 3/ PÉNZÜGYI KÉPZÉS: HASZNOS TARTALOM ÉS AKTÍV PEDAGÓGIA 23 4/ JUTALMAZÁS ÉS RUGALMAS MEGTAKARÍTÁSI PROGRAMOK 23 2

3 A projekt végrehajtásának háttere 2011-ben három kísérleti program indult el Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon párhuzamosan és koordinált formában. Ezek a kísérletek, melyek az alacsony jövedelmű csoportokat célozták, arra szolgáltak, hogy ösztönözzék a megtakarítást pénzügyi képzési és/vagy kisösszegű megtakarítási programok segítségével. A SIMS (Social Innovation and mutual learning on Micro-Saving in Europe - Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások Európa szerte) projektet az Európai Bizottság támogatta a PROGRESS 2010 program részeként. Ez a jelentés bemutatja a Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon végrehajtott értékelő projektek eredményét. Az ezekben az országokban megvalósított projektek értékelő jelentései és az összes eredmény összefoglalója szintén rendelkezésre áll. 1/ A pénzügyi integráció mint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem része Egyre több háztartásnak van túlzott adóssága Évek óta növekszik a háztartások adóssága Európában (Németország kivételével). Noha a hitel a növekedés eszköze lehet azáltal, hogy ösztönzi a költést, amely gazdasági szempontból előnyös, a visszafizetés problémát okozhat, ha előre nem látott pénzügyi nehézségek fordulnak elő. Mint ahogy a mostani gazdasági és pénzügyi válság is nagyon sok európai háztartás bevételeinek csökkenését eredményezte 1, megnövekedett azoknak az aránya is, akik nem tudják visszafizetni az adósságaikat. Így 2010-ben a 27 európai uniós tagállamban (EU 27) kb. 11,6% azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem tudták visszafizetni az adósságukat, vagy nem tudják időben kifizetni lakbérüket vagy számláikat, szemben a 2007-es 9,9%-kal 2. A makro-ökonómiai tényezők között, amelyeket a közgazdászok emlegetni szoktak a túlzott eladósodás magyarázataként a fogyasztási hitelek növekedése (a kölcsönpiac deregulációja a 80-as években Nyugat-Európában), a növekvő munkanélküliség a 2008-as pénzügyi válságot követően (az EU 27 országában 2012-ben 10,5% volt a munkanélküliség a 2008-as 7,1%-kal szemben), az euróra váltás, és a növekvő lakásárak szerepelnek. Az egyes emberek életében bekövetkező előre nem látott események is elvezethetnek oda, hogy valaki nem tudja fizetni az adósságait: ezek közé tartozik a munkahely elvesztése vagy a munkaidő kényszeres csökkentése, a válás vagy éppen egészségügyi problémák. A nemzetközi felmérések eredményei, amelyeket a Managing household debt 3 (A háztartási adósság kezelése) című 2010-es Eurofound projekt keretében végeztek, megmutatják, hogy a visszatérő túlzott eladódás kockázata azon emberek esetében nő, akik egyedül vagy kicsi gyerekekkel élnek, akinek nincsen munkája vagy alacsony a jövedelme, valamint a rossz egészégi állapotú egyének (krónikus betegségek) esetében és a fiatalok és a migránsok körében. A túlzott eladósodás, a pénzügyi kirekesztés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés mind egymással szorosan összefüggő jelenségek. Noha a gazdasági bizonytalanság növeli a túlzott adósság kockázatát, az a tény is okozhatja a szegénységet, hogy valaki nem tud fizetni és most egyre inkább ez a helyzet. Banki ügyletek és pénzügyi kirekesztés Szakértők egy csoportja a következő meghatározást dolgozta ki egy az Európai Bizottság által finanszírozott projekt keretein belül 4 : "A pénzügyi kirekesztés arra a folyamatra utal, amelynek során az emberek nehezen jutnak hozzá olyan pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez a főáramú piacon és/vagy nehezen használják ezeket, amelyek igényeiknek megfelelnek és képessé teszik őket arra, hogy normális társadalmi életet éljenek abban a társadalomban, ahova tartoznak." Ez a szándékosan tág meghatározás arra szolgál, hogy figyelembe vegye valamennyi nehézséget, 1 Dubois H., 2012, Household debt advisory services in the European Union, Eurofound ban, öt európai háztartásból egy jelezte, hogy a korábbi évvel összehasonlítva csökkent a jövedelme. 2 op. cit. 3 Dubois H., Anderson R., 2010, Managing household debts: Social service provision in the EU, Eurofound working paper. 4 Anderloni L., Bayot B., Błędowski P., Iwanicz-Drozdowska M., Kempson E., 2007, Financial services provision and the prevention of financial exclusion. 3

4 amely a pénzügyi rendszerből való kirekesztésből ered. A banki ügyletek és a pénzügyi kirekesztés témája azokra a korlátozásokra utal, amelyek egyszerre vonatkoznak a közvetlen (fizetőeszköz) és az időben elnyújtott kifizetést (például kölcsön) lehetővé tevő termékek és szolgáltatások elérésére és használatára 5. Az európai háztartások negyedénél van kockázata a társadalmi kirekesztésnek 2011-ben az Európai Unió lakosságának kb. közel egynegyedét 6 veszélyezteti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés 7. Ez az arány majdnem minden országban növekszik, különösen Magyarországon, de kisebb mértékben Franciaországban és Belgiumban is. 1. Táblázat A szegénység vagy társadalmi kirekesztés veszélyében élők aránya (%) Szegénység veszélye Súlyos anyagi depriváció Nagyon alacsony munkaintenzitás Emberek, akik legalább az egyik kategória valamelyikébe tartoznak (szegénység veszélye, súlyos anyagi depriváció, nagyon alacsony munkaintenzitás) EU ,9 8,8 10,0 24,2 Belgium 15,3 5,7 13,7 21,0 Franciaország 14,0 5,2 9,3 19,3 Magyarország 13,8 23,1 12,1 31,0 Forrás: Európai Uniós Statisztika a Jövedelemről és az Életkörülményekről, Eurostat Európa válasza: a pénzügyi integráció mint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem eszköze A helyzet kezelésére az Európai Unió évek óta olyan programokat és irányelveket ösztönöz, amelyeknek célja a befogadás és a pénzügyi képzés azzal a céllal, hogy küzdjön a társadalmi kirekesztés ellen májusában az Európai Bizottság javaslatot tett egy európai irányelvre, amelynek célja az összehasonlítható banki költségek, a számlaváltás és az alapszintű fizetési számla elérése. Ez az európai irányelv megerősíti a kapcsot a pénzügyi és a társadalmi integráció között: "A mai 5 Gloukoviezoff G., 2004, L exclusion bancaire et financière des particuliers, Les travaux de l observatoire. 6 Eurostat sajtóközlemény, ben a lakosság 24%-a élt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyében. 7 Azok az emberek, akik legalább a három kritériumból egynek megfelelnek (szegénység veszélye, súlyos anyagi depriváció, nagyon alacsony munkaintenzitás). A szegénység veszélyében élő emberek azok, akik olyan háztartásban élnek, ahol a rendelkezésre álló átlagjövedelem a szegénységi küszöb alatt van, ami a rendelkezésre álló átlag nemzeti medián jövedelem 60%- a (a szociális transzferek után). Azok a 0 és 59 év közötti emberek élnek nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, ahol az elmúlt évben a felnőttek (18 és 59 év között) a teljes munkapotenciáljuknak átlagosan kevesebb, mint 20%-ában dolgoztak. A diákok itt nem számítanak. Az anyagilag súlyosan deprivált embereknek olyan életkörülményeik vannak, amelyeket az erőforrások hiánya korlátoz, és legalább néggyel rendelkeznek a kilenc deprivációs elemből, melyek a következők: nem engedheti meg magának 1) hogy kifizesse a lakbért/lakáshitelt vagy közművek számláit, 2) hogy a lakását megfelelően melegen tartsa, 3) hogy az előre nem várt kiadásokat fedezni tudja, 4) hogy húst, halat vagy egy ennek megfelelő proteint egyen minden második nap, 5) évente egy hetet üdüljön távol az otthonától, 6) autót üzemeltessen, 7) mosógépe legyen, 8) színes TV-t tartson, vagy 9) egy telefonja legyen (beleértve a mobiltelefont). 4

5 világban az európai polgárok nem tudnak maradéktalanul részt venni a társadalomban egy alapszintű bankszámla nélkül" ben és 2008-ban az Európai Parlament 9 és az Európai Bizottság 10 szintén támogatta a pénzügyi képzés fejlesztését és különösen annak az igényét, hogy ezt beépítsék az iskolai tananyagba is és létrejöjjön egy pénzügyi képzési hálózat, amely összehozza a magánszektort és a közszférát (de amelyet az EU tagállamai finanszíroznak). A Bizottság létre is hozta a pénzügyi képzési szakértők egy csoportját, amelynek megbízatása, hogy terjessze a jó gyakorlatokat, harmonizálja a képzési programokat és módszereket, és tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak a pénzügyi képzéshez kapcsolódó ügyekben. Jelenleg nincsenek olyan európai rendszerek, amelyek ösztönöznék a megtakarítást mint a pénzügyi integráció eszközét és kevés projekt szól arról, hogy mindezt az alacsony jövedelműek körében ösztönözzék. Mégis, a megtakarítás értékes eszköz a pénzügyi bizonytalanság preventív megközelítésében (amely pénzügyi és társadalmi kirekesztettséghez vezethet), amennyiben része egy középtől hosszútávig terjedő költségvetés-készítési folyamatnak. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a megtakarítások általános támogatottsága ellenére sok akadály áll egy takarékszámla megnyitása előtt: a bizalom hiánya az egyén saját megtakarítási képességét illetően, a pénzügyi ösztönzők hiánya, a költségvetés készítésével kapcsolatos szakértelem hiánya. A pénzügyi képzés és a megtakarítás ösztönzésének ötvözésével a SIMS kísérlet célja, hogy megoldást nyújtson arra, hogyan lehet eltávolítani az akadályokat és javítani az alacsony jövedelmű csoportok helyzetét. 2/ A pénzügyi integrációt ösztönző főbb nemzeti kezdeményezések Franciaország és különösen Belgium egy sor szabályozást vezetett be a pénzügyi integráció érdekében. Noha messze nem átfogóan, ez a rész bemutatja azoknak a főbb nemzeti kezdeményezéseknek néhány példáját, amelyeket a kísérleti országokban vezettek be. Belgiumban a törvények minden állampolgár számára biztosítják a hozzáférést az alapszintű banki szolgáltatásokhoz. Annak érdekében, hogy megelőzzék a túlzott eladósodást, Belgium 2003-ban felállított egy "pozitív hitel" adatbázist, amely minden magánember hitelfelvételét felsorolja attól függetlenül, hogy van-e hátraléka vagy sem. Ezt az adatbázist a hitelezőknek ellenőriznie kell, mielőtt bármilyen kölcsönt vagy hitelt nyújtanak. Végül, a takarékszámlára betett összeg kamata 1250 euróig adómentes. Azonban ez a rendszer nem ad elég ösztönzést az alacsony jövedelmű háztartásoknak arra, hogy előtakarékosodjanak, mivel amúgy sem mindig adóztatják őket és csak korlátozott képességük van a megtakarításra. Franciaországban 1984 óta bárki, akitől megtagadják a bankszámlanyitást gyakorolhatja a számlához való jogát azáltal, hogy felveszi a kapcsolatot a Banque de France-szal (francia központi bank) 11. A Banque de France ezután kijelöl egy bankot, amelynek kötelessége, hogy az illetőnek alapvető banki szolgáltatásokat nyújtson. Az alacsony jövedelmű emberek megnyithatnak egy ún. livret d'épargne populaire (LEP egy különleges fajta takarékszámla) 12, amely évi 1,75% adómentes kamatot biztosít. Végül, a túlzott eladósodással kapcsolatban a parlament jelenleg vitat egy törvényjavaslatot, amely be kívánja vezetni a pozitív hiteladatbázist. Magyarországon alig vannak intézkedések, amelyek a pénzügyi integrációt ösztönzik. A 40 ezer lakosnál nagyobb települések helyi önkormányzatainak kötelessége adósságkezelési támogatást 8 Részlet az Európai Bizottság sajtóközleményéből, Folyószámlák: A Bizottság lépéseket tesz azért, hogy a folyószámlák olcsóbbak, átláthatóbbak és mindenki számára elérhetők legyenek, május 8. 9 Európai Parlament július 11-i állásfoglalása a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról ( ) fehér könyv 37. pontja Az Európai Parlament határozottan támogatja a Bizottság pénzügyi képességek fejlesztésére irányuló kezdeményezéseit, és felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az egyedi programok és weboldalak létrehozása érdekében, amely folyamatba az érintett vállalkozásokat is be kellene vonni; de arra is ösztönzi őket, hogy tegyék az alapfokú iskolai oktatás szerves részévé.. 10 Az Európai Bizottság közleménye, december 28: "A fogyasztóknak meg kell kapniuk a gazdasági és pénzügyi képzést amint elérik az iskolás kort. A nemzeti hatóságoknak meg kellene gondolnia, hogy a pénzügyi képzést a tananyag kötelező részévé tegyék". 11 A forrásért pályázó személynek egy visszautasító levelet kell megszereznie ahhoz, hogy gyakorolhassa ezt a jogát. 12 A LEP csak azoknak a személyeknek szól, akik adózás szempontjából francia lakosok és akiknek nem volt adózandó jövedelmük a számla nyitását megelőző évben, illetve akiknek az adója 796 euró vagy annál kevesebb volt. 5

6 Tevékenységek SIMS Általános jelentés - CRÉDOC/Európai Biottság nyújtani az eladósodott háztartásoknak. A 2011-es Eurofound felmérés 13 megmutatta, hogy a növekvő igény ellenére sok kisebb település önkormányzata nem nyújt semmilyen támogatást az erőforrások vagy a szükséges intézményi elismerés hiánya miatt. 3/ A SIMS program a három kísérleti országban A megtakarítást valójában ritkán mozgósítják a pénzügyi integráció elősegítésére mind európai szinten, mind pedig az egyes kísérleti országokban. A SIMS programon keresztül tehát az volt a feladat, hogy olyan sémát dolgozzunk ki, amely ösztönzi az alacsony jövedelmű emberek kisösszegű megtakarítását, és hogy felmérjük ennek a hatását a társadalmi befogadásra. Miközben a program átfogó célja mind a három országban nagyjából ugyanaz, a célcsoport, a konkrét kezdeményezések, valamint az eszközök és módszerek országonként eltérnek. Az alábbi táblázat összefoglalja az egyes programok fő jellemzőit és mérőszámait. 2. Táblázat A SIMS program fő jellemzői Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon Belgium Franciaország Magyarország CAF Esélykassza IDA Kedvezményezettek Helyszín 180 alacsony jövedelmű ember 12 helyszín Vallóniában 251 tanuló 239 vidéki lakos, akik hátrányos helyzetű falvakban élnek (elsősorban a roma kisebbség tagjai) 4 régió 15 település 6 hátrányos helyzetű mikro térségben Működési partnerek 12 CPAS és egy egyesület 4 CFA és 9 tréner 9 helyi mentor 4 tréner Megtakarítás X X X X Kiegészítő támogatás X X Kölcsön X X Pénzügyi képzés X X X X Energiahatékonysági képzés X X 13 Bernát Anikó (TÁRKI) és Köszeghy Lea (Habitat for Humanity): Managing household debt: Hungarian country report, Eurofound,

7 3.1 Belgium: pénzügyi képzési program és megtakarításra ösztönzés alacsony jövedelmű embereknek Projektvezető: a SIMS projektet Belgiumban a Réseau Financement Alternatif RFA (Alternatív Pénzügyi Hálózat), valósította meg, amely a program fő koordinátora, és amely egyúttal az Európai Bizottság felhívására is elsőként válaszolt. Célok: az alacsony jövedelmű családokban bevezetni a megtakarítás kultúráját annak érdekében, hogy: ösztönözzék a megtakarítási hajlandóságot; - bíztassák az embereket arra, hogy inkább megtakarítsanak, mintsem hitelre vásároljanak; - elmozdítsák őket a napról-napra történő megközelítéstől a költségvetési kezelés felé; - eltávolítsák az akadályokat a megtakarítás vagy a megtakarítás visszautasítása elől; kollektív szemléletet alakítsanak ki és a kialakított csoportokat hosszabb távon megtakarítási csoportokként működtessék. Kulcsfontosságú kezdeményezések: A SIMS program Belgiumban indult 180 kedvezményezettel 2011 májusa és 2012 májusa között. Két részből állt: - pénzügyi képzési program, amely 5 kollektív képzési modulból áll (13 átlagosan 14 főből álló csoportot képeztek ki); - megtakarítási program, amelynek része volt egy 50%-os ösztönző bónusz. A program arra szolgált, hogy a résztvevőket ösztönözze a program két részében való rendszeres részvételre: ahhoz, hogy megkaphassák a bónuszt amit 12 hónap után, azaz a program végén adtak ki a kísérlet 12 hónapjából legalább 7-ben meg kellett takarítaniuk és az 5 képzési modulból legalább hármat teljesíteniük kellett. Célcsoport: 180 ember vett részt a programban. Annak érdekében, hogy részt tudjanak venni a kisösszegű megtakarítási programban, a kedvezményezetteknek meg kellett felelniük az alábbi három kritériumból legalább egynek: Meghatározott havi jövedelem alatt keresnek, közel a szegénységi küszöbhöz; A 60. vagy 61. cikkely szerint törvényileg meghatározott munkakeresők. Ők főként olyan emberek, akik hosszú ideje munkanélküliek, alacsonyan képzettek és közvetlenül a CPAS-ok (Centres publics d action sociale Társadalmi jóléti központok) adnak nekik munkát; Közelednek egy adósság-folyamat kollektív rendezésének végéhez. Felhasznált források: főként a jóléti központok 14 szociális munkásai kommunikáltak a programról. Ők toborozták a résztvevőket, szervezték a képzési modulok logisztikáját és utánkövették a kedvezményezetteket. A képzési modulokat az RFA dolgozta ki és vezette le, részben olyan eszközökkel, amelyeket a hálózat részeként ők, vagy más szervezetek dolgoztak ki. 3.2 Franciaország: képzési modulok fiatal tanulóknak Projektvezető: a SIMS projektet Franciaországban az ANSA (Agence Nationale des Solidarités Actives Társadalmi Szolidaritási Nemzeti Ügynökség) valósította meg. Célok: a program elsősorban preventív volt. Célja az volt, hogy fejlessze a tanulók tudását és a megtakarításokkal kapcsolatos hajlandóságát, figyelmeztesse őket a hitelfelvétel veszélyeire különösen a fogyasztói hitelekkel kapcsolatban és általában az, hogy segítsenek nekik költségvetésük menedzselésében, és abban, hogy megértsék, hogyan működnek a bankok és azok különböző szolgáltatásai, illetve termékei. 14 Belgiumban minden helyi önkormányzatnak van egy CPAS-a. Ezek a központok felelősek a támogatások és a segélyek folyósításáért. 7

8 Kulcsfontosságú kezdeményezések: november és március között négy négyórás képzési modul (összesen 16 órányi tréning) valósult meg a tanulók iskolai tanrendjének keretein belül. Ezek a modulok olyan témákkal foglalkoztak, mint a költségvetés elkészítése, a megtakarítás, a biztosítás, és a bankrendszer. Célcsoport: a programban 251 ipari tanuló vett részt, akik a 4-es vagy 5-ös szintű szakmai gyakorlattal egybekötött diplomát szerezték meg. A fiatal tanulók szakmai képzési tanfolyamokon vesznek részt vállalatoknál és képzési központokban (Centre de Formation d Apprentis, CFA Ipari Tanulók Képzési Központja). Felhasznált erőforrások: az ANSA bevonta a projektbe szinte az összes illetékes szervet, amely Franciaországban a pénzügyi képzésben érintett. Közülük 25-en vettek részt a projektben mint pénzügyi támogatók, valamint intézményi 15 és működési partnerek. A működési partner elsősorban a négy CFA 16 volt, ahol a tanfolyamok folytak és másodsorban a Finances & Pédagogie (Pénzügyek és oktatás) nevű egyesület 17, amely képzőket biztosított a képzési modulok levezetéséhez. 3.3 Magyarország: három megtakarítást ösztönző módszer tesztelése hátrányos helyzetű falvakban Projektvezető: a projektet az Autonómia Alapítvány valósította meg, amely 1990 óta bonyolít le támogatási programokat marginalizált csoportoknak (különösen a roma kisebbségnek). Célok: képessé tenni különösen hátrányos helyzetű csoportokat, hogy hozzájussanak pénzügyi képzéshez, valamint a megtakarítás és a kölcsön lehetőségéhez, hogy kilépjenek a szegénység ördögi köréből, amelyet az okoz, hogy az ember képtelen megtervezni a kiadásait. Konkrétabban a cél az volt, hogy megelőzzék, hogy az emberek a helyi, törvényen kívül működő kölcsönöket vegyék fel, amelyeknek nagyon magas a kamata, és amely jellemzően rontja a hitelt felvevő pénzügyi helyzetét. A program célja az is volt, hogy szolidaritást ébresszen a közösségen belül. Végül a program a kedvezményezettek lakhatási helyzetének javítását is támogatta és azt is, hogy jobban kezeljék a háztartás energiaforrásait. Kulcsfontosságú kezdeményezések: 3 különböző módszert teszteltek: - A CAF módszer 1 (Comunidades Autofinanciadas): önfinanszírozó közösségek. A közösség tagjai szövetkezetet alakítanak, amelyben összerakják a megtakarításaikat. Az így keletkező tőkét a csoport egyik tagjának adják kölcsön. A résztvevők megalkotják a szövetkezet szabályait (hitelezés feltételei, kamat mértéke, büntetések, stb.). Nincsen szükség külső forrásokra. A pénzügyi képzést közösen sajátítják el a csoportban történő részvételen keresztül és a résztvevők közötti interakciók során. - Az Esélykassza program: a résztvevők egy kis, kb. 10 főből álló csoportot alakítanak, amelynek tagjai minden hónapban találkoznak. Minden résztvevőnek számlát nyitnak egy bankban, ahova rendszeresen be kell fizetni megtakarítását ahhoz, hogy jogosulttá váljon a kb. 12%-os kamatozású banki kölcsönre. Egy rotációs rendszert alakítanak ki; egyszerre csak egy tag kaphat kölcsönt és neki vissza kell azt fizetnie, mielőtt egy másik tag felvehet hitelt. Ezzel párhuzamosan a résztvevők képzési modulokban vesznek részt a pénzügyi tudatosság és az energiahatékonyság témakörében. - IDA módszer (Individual Development Account Egyéni fejlesztési számla): minden résztvevő számlát nyit és elköteleződik egy bizonyos megtakarítási összeg rendszeres 15 6 intézményi partner volt: az ACFCI (Assemblée des Chambres Françaises de Commerce et d Industrie a francia ipari és üzleti szereplőket képviselő szervezet) és APCM (Assemblée Permanente des Chambres de Métiers et de l artisanat a francia szakmákat és kézművesipart képviselő szervezet), a Banque de France, a Caisse des Dépôts et Consignations (francia szuverén vagyonalap), a Direction Générale de la Cohésion Sociale (DGCS a Szolidaritási és Társadalmi Kohézió Minisztérium jóléti egysége) és a Nemzeti Oktatási Minisztérium. 10 bank: a Banque de France, a BNP Paribas, a Confédération nationale du Crédit Mutuel, Crédit Municipal de Paris, Crédit Coopératif, a Cetelem Foundation for Budgetary Education, a Francia Bankszövetség, a Fédération Nationale des Caisses d Epargne (a takarékpénztárok országos szövetsége), HSBC, La Banque Postale és Société Générale. 4 egyesület: a Cresus egyesületek országos szövetsége, Finances & Pédagogie, IEFP (Institut Pour l'education Financière du Public) és Secours Catholique (katolikus segélyszervezet). 16 Az ötödik CFA részvétele lehetővé tette, hogy teszteljük a képzési modulokat mielőtt a kísérlet elkezdődött. 17 A Finances & Pédagogie egy egyesület, amely a pénzügyi képzés és tudatosság-növelés terén vezet tanfolyamokat ben alapította a Caisses d épargne (takarékpénztár). 18 Ezt a módszert először Venezuelában dolgozták ki. 8

9 befizetése mellett. A teljes összeget megduplázzák, ha legalább 8 alkalommal fizetett be a takarékszámlára az év folyamán. A pénzt a lakhatás körülményeinek javítására lehet fordítani. A csoport tagjai szintén részt vesznek tréning modulokban a pénzügyi tudatosság és az energiahatékonyság témakörében. Célcsoport: a programot olyan falvakban valósították meg, ahol különösen hátrányos helyzetű emberek élnek, és akiket hátrányos megkülönböztetés ér különösen olyan falvakban, ahol magas a romák aránya. A programban 239 ember vett részt. Felhasznált erőforrások: a programot helyben valósítottuk meg a 9 helyi segítőknek köszönhetően, akik a falvakban laknak. Az Autonómia Alapítvány által képzett és alkalmazott helyi "mentoroknak" az volt a dolga, hogy toborozzák a résztvevőket, monitorozzák őket, megszervezzék a havi találkozókat és képzési modulokat. A NOBA bank és a Mikrohitel szintén részt vettek az Esélykassza programban. Végül a pénzügyi tudatosságról és az energiahatékonyságról szóló képzéseket trénerek vezették. 9

10 Közös értékelési módszertan A SIMS projekt értékelésének során a következő kérdésekre kerestünk választ: 1. Találkozik-e a program a kísérlet célcsoportjának igényeivel és elvárásaival? 2. Mi a program konkrét hatása a kedvezményezettek véleményére és magatartására rövid, közép és hosszú távon? 3. Milyen tanulságok vonhatók le a végrehajtás körülményeire vonatkozóan: meg lehet-e állapítani a siker tényezőit és a legyőzendő akadályokat? Annak érdekében, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, az értékelés kvantitatív és kvalitatív módszereket használt: kérdőíves felmérést, nyomonkövető táblázatok vezetését és utánkövetését, valamint kvalitatív mélyinterjúkat. Minden résztvevő féltől gyűjtöttünk adatokat: a projektvezetőktől, a partnerektől és a kedvezményezettektől is. Hogy összehasonlítható adataink legyenek, az értékelést mind a három kísérleti országban ugyanúgy és ugyanabban az időkeretben hajtottuk végre. 1/ Kettős felmérés a kedvezményezettekkel és egy kontroll csoporttal A program konkrét hatásainak felmérése érdekében, kvantitatív, időben behatárolt felmérést végeztünk a program kedvezményezettjeivel és egy kontroll csoporttal. A kérdőív lekérdezésének időszakai úgy voltak meghatározva, hogy biztosítsák a következőket: - 12 hónapos eltérés legyen a két hullám között, hogy elkerüljük a szezonális különbségeket (például a kiadások és erőforrások változása az év adott időszaka szerint); - a kérdőív lekérdezése ugyanabban az időszakban Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon. A kérdőíveket az értékelő állította össze, miután konzultált a projektvezetőkkel, hogy az indikátorokat a program részletes céljaihoz igazítsa. A kérdőívben szerepel egy közös mag, amely mind a három országban azonos, majd ezekhez a projektektől függően egyéb konkrét kérdéseket is hozzátett. Mindkét hullámban a kedvezményezetteket és a kontroll csoportot is megkérdeztük szocio-demográfiai jellemzőikről, valamint a bankrendszerrel, a költségvetéssel, a megtakarításokkal és a hitelkezeléssel kapcsolatos véleményükről és magatartásukról is. A kérdőíves felmérés alapsokaságát a program összes kedvezményezettje alkotta. A kontrollmintát az egyes országokban különböző módszerekkel toborozták. - Belgiumban a kontrollcsoport válaszadóit a jóléti központokban toborozták olyan városokban, amelyeknek hasonlóak a jellemzői a programban résztvevő Centre public d action sociale-hoz, figyelembe véve a település méretét és a régió gazdasági és társadalmi jellemzőit. A válaszadókat random módszerrel választották ki azok közül, akik megfeleltek a SIMS program részvételi feltételeinek. - Franciaországban minden résztvevő CFA-ban két ugyanarra a diplomára készülő osztályból alakították ki a teszt-csoportot és a kontroll csoportot. A kiválasztás közel random volt, de szerepet játszottak szervezési szempontok is (az órák időbeosztása). - Magyarországon ugyanazok a mentorok, akiknek a feladata a kedvezményezettek toborzása volt, szintén felelősek voltak a kontroll minta toborzásáért minden résztvevő faluban, azzal, hogy a kedvezményezettekhez hasonló profilú embereket válasszanak ki (pénzügyi nehézségek, bizonytalan munkahelyzet, kor és nem). A kedvezményezettek és a kontrollcsoport jellemzői nagyjából hasonlóak néhány különbség ellenére, elsősorban Belgiumban. 10

11 TOTAL Magyar ország Francia ország Belgium SIMS Általános jelentés - CRÉDOC/Európai Biottság Táblázat A kvantitatív felmérés válaszadói: létszám és válaszadási arány SIMS kedvezményezettek Első hullám Második hullám Válaszadási arány (h2/h1) Kedvezményezettek % Kontroll csoport % Kedvezményezettek % Kontroll csoport % Kedvezményezettek % Kontroll csoport % Kedvezményezettek % Kontroll csoport % Forrás: SIMS felmérés a kedvezményezettekkel és a kontroll csoporttal (Crédoc) 2/ Országokhoz igazított nyomonkövető táblázat Minden nemzeti kísérleti programhoz egy ad hoc nyomonkövető táblázat lett összeállítva a kedvezményezettek követésére a kísérlet során. Ennek a nyomonkövető táblázatnak a célja a megvalósított tevékenységeket és a hatékony részvétel monitorozása volt. Az adatokat minden országban az az ember gyűjtötte össze, aki felelős volt a program megvalósításáért. 3/ Kvalitatív interjú valamennyi érintettel: projektvezetők, partnerek és kedvezményezettek Mélyreható interjúk készültek minden partnerrel, aki a programban részt vett: - résztvevő szereplők és partnerek, a projekt megvalósítási feltételeinek áttekintése végett; - a kedvezményezettekből álló változatos minta annak érdekében, hogy azonosítani lehessen azokat a hozzáadott előnyöket, amelyeket a program tevékenységeihez társítanak. A kvalitatív terepfelmérést Magyarországon a TÁRKI végezte. 3.1 Interjúk projektvezetőkkel és partnerekkel A három országban összesen több, mint 30 interjú készült a projektvezetőkkel és partnerekkel. A nemzeti projektvezetőkkel a program elején készült interjú, hogy megbeszéljük a program végrajtásának feltételeit, és különösen az elvárásaikat, a program céljait, a siker indikátorait és a rendszer általánosabb szinten történő alkalmazását. Az interjúk második hulláma a kísérlet végén folyt (2013 márciusában és áprilisában) a program résztvevőivel és partnereivel. A cél az volt, hogy áttekintsük, hogyan valósult meg, azonosítsuk a fékeket és meghajtókat, dokumentáljuk a rendszerről alkotott véleményüket és ennek hatását a kedvezményezettekre és a partnerségi dinamikára, és hogy megvizsgáljuk, hogyan lehet a programot kiterjeszteni. 11

12 3.2 Interjúk a kedvezményezettekkel Kvalitatív felmérés készült a kedvezményezettek egy kb. 20 fős mintájával a három országból összesen. Ez a felmérés, amelyet eredetileg nem szerepelt az értékelési protokollban, elengedhetetlen lépésnek bizonyult az értékelés finomhangolásához. A válaszadókat úgy választottuk ki, hogy a minta sokféle legyen nem, helyszín és a programban való részvétel foka szerint. A cél az volt, hogy dokumentáljuk a véleményüket arról, milyen hozzáadott előnyt szereztek a programból a megtakarítási tudás és hajlandóság tekintetében, és általában a tapasztalataikkal kapcsolatban. 12

13 A kísérlet hatása a kedvezményezettekre 1/ Pozitív válasz a kedvezményezettek részéről mindhárom országban Általánosan fogalmazva, a programba bevont kedvezményezettek megfelelnek a projektvezetők által tervezett célnak. A javasolt tevékenységekről a véleményük pozitív, miután Belgiumban és Magyarországon is elmúltak a programmal kapcsolatos kezdeti fenntartásaik. 1.1 A kedvezményezettek toborzása: kötelező Franciaországban, önkéntes Belgiumban és Magyarországon Franciaországban a kiválasztott osztályokba járó diákoknak kötelező volt részt venniük a képzési modulokban ugyanúgy, mint a rendes óráikon. Nem voltak tudatában, hogy ez egy speciális program. Így tehát a programba való csatlakozásukkal kapcsolatos motivációjukról szóló kérdésnek esetükben nincsen sok értelme. Másrészről, mivel a toborzás és a programban való részvétel Belgiumban és Magyarországon önkéntes volt, kiderült, hogy a bizalom kulcsfontosságú kérdés a célcsoport mobilizálásában. Belgiumban néhányan nem szívesen bízták a pénzüket egy olyan szervezetre, amit nem ismertek. Magyarországon pedig bizonyos résztvevők kételkedtek a bónusz létezésében, míg mások nem akartak részt venni, mert attól féltek, hogy ez egy piramisjáték-szerű vállalkozás. Végül, a helyiek által ismert kapcsolatok (szociális munkások és mentorok) közbenjárása bizonyult szükségesnek, hogy eloszlassák ezeket a kezdeti fenntartásokat. A kedvezményezettekkel folytatott kvalitatív interjúk lehetőséget adtak arra, hogy megértsük a programhoz való csatlakozásuk motivációit. Nem meglepően, mind Belgiumban, mind Magyarországon a bónusz által biztosított pénzügyi támogatás (IDA program Magyarországon), és a tény, hogy kölcsönt tudtak felvenni (CAF és Esélykassza) meggyőző érvek voltak. A belga kedvezményezettek a képzési modulok témái iránt is érdeklődtek (hitel, megtakarítás, alternatív pénzügyi rendszerek). 1.2 A kedvezményezettek profilja A kedvezményezettek száma mind a három programban kicsit magasabb volt, mint amit a projektvezetők terveztek. Ami a profiljukat illeti, a két országban a csoportok nyilvánvalóan nagyon különbözőek (lásd a 4. Táblázatot alább). Belgiumban és Magyarországon elsősorban nők, Franciaországban elsősorban férfiak vettek részt. Ez azért van, mert itt a tanulók jellemzően férfiak, különösen a kísérlet által megcélzott diplomatípusokban és szektorokban. A tanulók átlagos életkora 17 és fél év és a legtöbben a szüleikkel laknak (85%). Belgiumban a célcsoport a többi országgal összehasonlítva viszonylag idős (átlagosan 47 év) és jellemzően elszigetelt: a résztvevők fele egyedül él és a negyedük egyedülálló szülő. Több mint a felük munkanélküli. A legtöbben pénzügyileg bizonytalanok: a résztvevők 80%-a esetében a háztartás jövedelme 1500 euró alatt van (és negyedük esetében 1000 euró alatt); 90%-uk azt mondja, hogy nehézségeik vannak a jelenlegi jövedelmükkel, a résztvevők fele azt mondja, hogy a felmérés előtti három hónapban nehézséget okozott a számlák kifizetése és több, mint egyharmaduknak van hiteltúllépése. Magyarországon a célcsoport fiatalabb, átlagosan 38 éves. Kétharmaduk partnerrel vagy házastárssal él, és a legtöbbjüknek gyereke van, aki otthon él. Háromnegyedüknek van saját tulajdonú lakása, ahogy a magyarok többségének. A lakhatási viszonyok azonban nagyon bizonytalanok (a házak nagyon rossz állapotban vannak, különösen, ami a szigetelést illeti). Végül, 5-ből közel 4-en munkanélküliek. Amikor van munkájuk, akkor ez rendszerint részidős. A falvakban, amelyekben a program futott, nagyon magas a munkanélküliség: munkalehetőségek szinte nem léteznek a mezőgazdasági szezonális munkákon és a kormányzati állásokon kívül. 13

14 4. Táblázat A kedvezményezettek profilja Belgium Franciaország Magyarország Összes kedvezményezett Alapsokaság: az első hullám válaszadói Nem Férfi Nő Kor Átlag életkor 46,7 17,5 38,1 Foglalkoztatási helyzet Aktív, foglalkoztatott Munkakereső, nem dolgozik Nyugdíjas 14 4 Végzettség Szakmai érettségi, kereskedelmi-eladó Szakmai érettségi, műszaki-autó Szakmai képzési bizonyítvány, élelmiszeripar Szakmai képzési bizonyítvány műszakiautó Szakmai képzési bizonyítvány kereskedelmi Lakhatás Tulajdonos Bérlő, lakó Szülőknél él 85 Egyéb 15 Családi állapot Hajadon/nőtlen Hajadon/nőtlen gyermekkel Partnerrel (gyermekkel vagy anélkül) Egyéb 1 1 Bankszámla Igen Takarékszámla Igen Total Forrás: a SIMS felmérés első hulláma a kedvezményezettek körében, összeállította: Crédoc 14

15 A bankrendszerhez való hozzáférés aránya országonként eltér. Meg kell jegyezni, hogy a nemzeti átlagok ezeket a különbségeket tükrözik. Miközben a magyar résztvevők egyharmadának volt bankszámlája a program kezdetekor, szinte minden belga és francia kedvezményezettnek volt ilyen. A tanulók háromnegyedének volt takarékszámlája a kísérlet kezdetekor, szemben a belga kedvezményezettek felével és a magyarok egy nagyon kicsi kisebbségével (4%). 2/ Magas részvételi arány a francia kedvezményezettek körében és magas kiesési arány Belgiumban és Magyarországon Franciaországban a diákok részvételi aránya jó válaszadási arányt feltételez a kedvezményezettek részéről. Noha csak a diákok 54%-a vett részt az összes modulon, ezt az adatot a helyén kell kezelnünk. A CFA menedzserek és tanárok szerint a hiányzás gyakori és minden tárgyra hatással van. Néhányan úgy vélik, hogy a hiányzási arány alacsonyabb volt, mint más órák esetében, amely a SIMS program viszonylag eredeti jellegéből adódik: "Ellenkezőleg, a fiatalok eléggé motiváltak voltak, hogy részt vegyenek ezen a kurzuson, mert új volt számukra " (CFA menedzser). Végül a 251-ből 204 tanuló (81%) vett részt a 4 modul közül legalább háromban. Azonban a számok azt is megmutatják, hogy folyamatos a csökkenés az egyestől a négyes modulig, amelyet egy külső tényező magyaráz: néhány fiatal az év során elhagyta az iskolát. Végül, a részvételi arányok eltértek a nemek és a diploma jellege szerint: alacsonyabb volt a nők részvétele, valamint alacsonyabb volt a részvétel az élelmiszer-feldolgozó szektorban (pék, cukrász). Belgiumban csak a kedvezményezettek fele vett részt megfelelően aktívan a programban ahhoz, hogy megkapják a bónuszkifizetést. A jelentkezők 30%-a nem vett részt egyáltalán: nem vettek részt egyetlen tréning modulban sem és nem tettek félre pénzt takarékossági célból. A kedvezményezettekkel folytatott interjúk alapján bizonyos résztvevőknek nehézséget okozott, hogy megtalálják az egyensúlyt a családi élet és a munka között, ami az egyik oka volt a részvétel elmaradásának. Valóban, a program jelentős időbefektetést igényelt (képzési modulok). Megjegyezzük azt is, hogy a programból való kimaradás esélye magasabb a 40 év alatti nők és azok estében, akik egyedül élnek: ők valószínűleg azok az emberek, akikre nagyobb családi felelősség hárul. Végül, azoknak is alacsonyabb volt a részvételi arányai, akiknek a SIMS program előtt soha sem volt részük költségvetés-kezelési képzésben. Ez az utolsó pont jelzi annak a lehetséges hatását, hogy idővel az elvégzett kurzusokra építsünk. Magyarországon a kiesési arány programonként nagyban különbözött: a CAF és az Esélykassza programokban (amelyek kollektív dimenziója központi jelentőségű volt), viszonylag alacsonyak a kiesési arányok (5% és 23%). Másrészt, az egyéni megtakarítási programban (IDA) a jelentkezők kétharmada esett ki (67%). 23%-uk egyáltalán nem tett félre megtakarítási céllal. Nagyon erős fluktuációt észlelünk az IDA csoportok között is, ahol a helyszíntől függően a feljegyzett kiesési arány 10%-tól 90%-ig terjed. Van néhány lehetséges értelmezése annak, hogy miért olyan magas a kiesési arány az egyéni megtakarítási programokban Belgiumban és Magyarországon (IDA): - Először is, ezekben a programokban alacsonyabb a kollektív dimenzió jelentősége. A résztvevők ritkábban találkoztak, mint a többi Magyarországon tesztelt programban, vagyis a kollektív dinamika ösztönzése nem volt mindig kulcsfontosságú. Ezen kívül, miközben a csoportdinamika a CAF és az Esélykassza minden egyes tagjának aktív részvételétől függött, az IDA csoportban a kilépés nem volt hatással a többi résztvevőre. - Egy másik lehetséges ok a maximált bónuszkifizetésben kereshető. Belgiumban ezt az összeget a résztvevők egy alacsonyabb küszöbnek foghatták fel, amelynek segítségével megkaphatják a maximumbónuszt. Ennek hatására olyan kifizetések mellett köteleződtek el, amelyeket nem tudtak fenntartani hónapokon keresztül (a résztvevők egyharmada takarított meg legalább 240 eurót az egy év alatt, amely a bónuszkifizetés plafonja volt). Hasonlóan, Magyarországon bizonyos csoportok szigorúan elkötelezték magukat amellett, hogy minden hónapban legalább 2,000 forintot fizetnek be (kb. 7 euró), amely lehet, hogy túl optimista volt a program célcsoportjának alacsony jövedelmét tekintve. A kedvezményezettek átlagos jövedelme kb. 100 ezer forint (335 euró körül). 15

16 - Végül, az IDA programban nem volt lehetőség kölcsön felvételére (eltérően a CAF és az Esélykassza csoportjaitól) és az emberek elvben a program végéig nem tudtak hozzájutni a megtakarításaikhoz (azonban Magyarországon a mentorok és az Autonómia Alapítvány valamennyi rugalmasságot vezettek be). Bizonyos résztvevők, akik a jövedelmük hirtelen csökkenését tapasztalták vagy jelentős kiadásaik voltak, arra kényszerültek, hogy kivegyék a megtakarításaikat (ez Belgiumban csak egyszer fordult elő). 3/ Pozitív hatás a megtakarítási hajlandóságra Belgiumban és Magyarországon 3.1 A takarékossághoz fűződő eleve kedvező vélemények pozitívak maradnak A megtakarítások tekintetében mind a kedvezményezetteknek, mind pedig a kontrollcsoportnak nagyon pozitív véleménye volt a program kezdetén. A legtöbben meg vannak győződve a megtakarítás hasznosságáról (1. Ábra). 1. Ábra Válaszadók, akik erősen nem értenek egyet azzal, hogy a megtakarításnak semmi értelme Forrás: SIMS felmérés a kedvezményezettekkel, összeállította: Crédoc Alapsokaság: minden válaszadó mindkét hullámban Hasonlóan, a legtöbb kedvezményezett: - "Erősen nem ért egyet" azzal az állítással, hogy "Semmi értelme kis összegeket megtakarítani " (összesen: 46% az első hullámban és 55% a második hullámban). - "Teljesen egyetért" az állítással, hogy "Ha tényleg meg akarsz takarítani, akkor rendszeresen félre kell tenned pénzt " (összesen: 66% az első és második hullámban) Végezetül a legtöbb kedvezményezett meg volt győződve a megtakarítási program érdemeiről, így a megtakarítással kapcsolatos vélemények csak marginálisain változtak. Tehát a program fő hatását a megtakarítási hajlandóság területén fejtette ki (kivéve Franciaországot). 16

17 3.2 A belga és magyar kedvezményezettek többet takarítottak meg a program után Összességében, a programnak pozitív hatása volt a kedvezményezettek megtakarítási szokásaira: a három országban azoknak a résztvevőknek az aránya, akik (a felmérés előtti három hónapban) minden hónapban félre raktak pénzt, átlagosan 29%-ról 39%-ra emelkedett az első és a második hullám között (lásd a 2. Ábrát alább). Ezt a hatást Belgiumban és Magyarországon figyelhettük meg. 2. Ábra Válaszadók, akik a felmérés előtti három hónap során minden hónapban félretettek pénzt Forrás: SIMS felmérés a kedvezményezettekkel, összeállította: Crédoc Alapsokaság: minden válaszadó mindkét hullámban Belgiumban a kedvezményezettek 58%-a tett félre pénzt legalább egyszer egy év alatt (42% nem takarított meg semmit) és 46% vett részt aktívan azáltal, hogy legalább 7 alkalommal fizetett be arra a takarékszámlára, amit a program számára nyitottunk 2011 júniusa és 2012 áprilisa között. Az átlagos összeg, amit a 180 kedvezményezett egy év alatt megtakarított 136 euró volt. Ez az összeg 236 euróra emelkedik azok esetében, akik legalább egyszer tettek félre, amely nagyon közel van a bónuszkifizetés plafonjához (240 euró) 19. Az átlagos havi befizetéseket a rendszeresség jellemzi: átlagban 22 és 30 euró között havonta. A legaktívabb résztvevők (akik jogosulttá váltak a bónuszra) közel 10 alakommal fizettek be átlag 27 eurót, ezzel összesen 265 eurót takarítva meg 12 hónap alatt. Közel 10 ezer eurót fizettek ki bónuszban, azaz a 88 jogosult résztvevőnek átlagban 110 eurót. Az a megtakarítási hajlandóság, amit a program alatt figyeltünk meg, a kísérlet után is folytatódott: 7 hónappal a kísérlet után (a felmérés második hullámában 20 ) a kedvezményezettek negyede mondta azt, hogy gyakrabban tesz félre pénzt, mint az első hullámban (szemben a kontrollcsoport 15%-ával). Magyarországon a résztvevők 77%-a az IDA programban legalább egyszer félre tett pénzt (23% nem takarított meg semmit) és 33% kapta meg a bónuszt, ami az aktív részvételt tükrözi. 19 A kedvezményezett háztartások 80%-ának a havi jövedelme Belgiumban 1500 euró alatt van (és résztvevők negyedének pedig 1000 euró alatt). 20 Mivel a kísérlet korábban kezdődött Belgiumban, mint a többi országban, van egy héthónapos eltolódás a kísérlet és a kedvezményezettekkel végzett kvantitatív felmérés között, amely a program középtávú hatását mutatja. 17

18 Azon kedvezményezettek között, akik aktívan részt vettek a programban, az IDA csoport résztvevői tették félre a legtöbb pénzt: átlagban 125 eurót a 12 hónap alatt, szemben a 91 euróval az Esélykassza csoportokban és a 13 euróval a CAF csoportokban 21. Ezeket a különbségeket nem magyarázza egyedül az IDA csoportok pénzügyi bónusza, hiszen az Esélykassza és a CAF programok résztvevői közül az első néhány hónap után a kölcsönt felvevők arra használták a félretett pénzt, hogy azt visszafizessék. Valójában miközben a felmérés válaszadóinak csupán 4%-a mondta az első hullámban, hogy minden hónapban megtakarított, a második hullámban már több mint negyedük mondta, hogy félre tettek pénzt. Mivel ez az arány a kontroll-alanyoknál stabil marad (3% mind az első, mind a második hullámban) ez a pozitív hatás a SIMS programnak tudható be. Végül a résztvevők 37%-a gyakrabban 22 takarított meg a program után, mint amikor elkezdődött (szemben a kontroll-alanyok csupán 4%-ával). Azok közül, akik azt mondják, hogy gyakrabban tesznek félre pénzt, a nők aránya és az átlagéletkor magasabb, mint azok esetében, akik azt mondják, hogy soha nem takarítottak meg a program után. Franciaországban a kedvezményezettek több mint fele mondja, hogy minden hónapban félretesz (57% az első hullámban és 59% a második hullámban). Ez az arány állandó marad a két hullám között, így a programnak nem volt semmilyen hatása a megtakarítási hajlandóságra, amely eleve magas volt. Érdemes emlékeztetni, hogy a francia program csak egy pénzügyi nevelési elemet tartalmazott, itt nem volt pénzügyi ösztönzés a megtakarításra (sem bónusz, sem a kölcsön lehetősége, eltérően a magyar és belga programoktól). 4/ Változó hatások a kifizetések követésére és a költségvetés kezelésére A költségvetés kezelésével kapcsolatban a hatások a kísérleti programok szerint változnak. Egyrészt vannak visszamenőleges költségvetési monitoring indikátoraink (a kiadások formális követése, a bankszámla követése), amely eltér a költségvetés-készítési indikátoroktól, ami inkább a tervezési (azaz előretekintő) hajlandóságot méri. Az 5. Táblázat alább ennek a három indikátornak a trendjeit mutatja be a kedvezményezettek és a kontroll-alanyok esetében mindhárom országban. 5. Táblázat Változások a költségvetés követésével és tervezésével kapcsolatos magatartásban Különbség: 2. hullám - 1. hullám Kérdés Válasz Belgium Franciaország Magyarország Rendszeresen követte a költéseit? (jegyzetfüzetben, számítógépes fileban) Igen Kedvezményezettek Kontroll csoport Az elmúlt három hónapban, milyen gyakran ellenőrizte a bankszámláját, hogy lássa, mennyi pénze maradt még? Előfordul, hogy költségvetést készít (hogy lássa, mennyi bevétele és kiadása van)? Minden héten Minden hónapban Kedvezményezettek Kontroll csoport Kedvezményezettek Kontroll csoport Forrás: SIMS felmérés a kedvezményezettekkel és a kontrollcsoporttal, összeállította: Crédoc. Alapsokaság: minden válaszadó mindkét hullámban 21 Magyarországon a kedvezményezett háztartások átlagos havi jövedelme kb. 335 euró. 22 Az első hullámban tapasztalt nulla megtakarítástól legalább alkalmankénti megtakarításra változott a második hullámban, vagy az alkalmankénti megtakarításról a havi megtakarításra. 18

19 Belgiumban a kiadások formális követése észrevehetően javult a kedvezményezettek esetében (41% a második hullámban szemben a 27%-kal az első hullámban). A második hullámban több kedvezményezett készített költségvetést minden hónapban, mint az első hullámban. Ami a kontroll csoportot illeti, az ő magatartásuk nem változik. Összességében úgy tűnik, hogy a kedvezményezettek elsajátítanak egy előretekintő megközelítést a költségvetés kezelésével kapcsolatban. Franciaországban, a tanulókat jobban érdekli a bankszámlájuk követése: 51% hetente ellenőrizte a bankszámláját az első hullámban, míg 61% a második hullámban (miközben a kontroll csoport aránya nem változik). Azonban nem sajátítanak el egy előre tekintő megközelítést az erőforrásaik és a kiadásaik kezelésében: kevesebb, mint harmaduk mondja, hogy költségvetést készít (nincsen változás az első és második hullám között). Ha ezt az eredményt a tanulók megtakarítási szokásainak hiányával együtt vizsgáljuk (lásd fent), eljutunk ahhoz a feltételezéshez, hogy az előre gondolkodás hiánya diák státuszuknak tudható be, és ezért viszonylag rövidtávú jövőképük van (a terveik természetes módon a képesítés megszerzéséhez és ahhoz kötődnek, hogy folytassák-e a tanulmányaikat vagy sem, valamint a munkahelyi életbe való integráció lehetőségeihez, de ritkán ezeken túl). Magyarországon a program nem ösztönözte a kedvezményezetteket, hogy javítsák a költségvetés kezelésüket. Ellenkezőleg és meglepő módon az eredményeik rosszabbak lettek. A program kedvezményezettjei között Magyarországon nem jellemző az írásos kultúra és nagyon gyakran fordulnak az informális gazdasághoz. Így tehát nem annyira meglepő, hogy a formális költségvetés-kezelés nem annyira fejlett. A kedvezményezettek alacsonyabb eredményeit a tudásuk javulása okozhatta: a program után a kedvezményezettek jobban értik, hogy mit jelent a kiadások formális követése és a költségvetés kezelése; nem változtak a szokásaik, de felismerték, hogy van lehetőség fejlődésre: ugyanarra a kérdésre a kísérlet után negatívan válaszolnak, miközben 12 hónappal ezelőtt azt gondolták, hogy ők költségvetést készítenek. 5/ Több elővigyázatosság a hitelszolgáltatásokkal kapcsolatban Párhuzamosan azzal, hogy Belgiumban és Franciaországban megfigyelhettük a nagyobb odafigyelést a költségvetés követésével kapcsolatban, a kedvezményezettek hitellel kapcsolatos attitűdjeire vonatkozóan mind a három országban körültekintést figyeltünk meg. Átlagosan mind a három országban a kedvezményezettek százaléka, akik "erősen nem értenek egyet" azzal, hogy "kölcsönt felvenni nem probléma, ha tudod, hogy vissza tudod fizetni" 12 ponttal nőtt (lásd 3. Ábra). Ez a nagyobb körültekintés kevésbé látható a kontroll-alanyoknál: Ez volt a helyzet az első hullámban 7%-kal, míg a második hullámban a 13%-kal (+ 6 pont). 19

20 3. Ábra Válaszadók, akik azt mondják, hogy "erősen nem értenek egyet" azzal, hogy "kölcsönt felvenni nem probléma, ha tudod, hogy vissza tudod fizetni" Forrás: SIMS felmérés a kedvezményezettekkel és a kontrollcsoporttal, összeállította: Crédoc Alapsokaság: minden válaszadó mindkét hullámban Ez a hatás tehát nem csak a SIMS programnak tudható be. Köze lehet a jelenlegi gazdasági válságnak is, amely hatással van az emberek bankrendszerbe vetett bizalmára, és az egyéneket arra ösztönzi, hogy körültekintőbbek legyenek. Hasonlóan, az egyének lehet, hogy reagálnak a azokra a képzési/szemléletformáló programokra, amelyeket az iskola keretében párhuzamosan végeztek (Franciaországban) vagy arra a szociális-szakmai támogatásra, amelyben részesülnek (Belgiumban és Magyarországon). Ennek ellenére a CAF és az Esélykassza résztvevőinek esetében nem volt ritka Magyarországon a kölcsönfelvétel. A kölcsönök összege jellemzően magasabb volt, mint a megtakarításoké, amely az informális hitel intenzív használatára utal. Belgiumban is az informális (barátoktól és a családtól felvett) kölcsönök gyakori használatát látjuk. 6/ Hosszú távú hatás a belga és magyar kedvezményezettek társadalmi integrációjának folyamatára A társadalmi integráció még egy hatását azonosítottuk a kísérlet kollektív dimenziójában. Ez nem vonatkozik azonban Franciaországra. Miközben Franciaországban a képzési modulokat csoportban tartották, ez nem a SIMS program jellemzője, hiszen a csoportok enélkül is léteztek volna a képzés keretében. Belgiumban és Magyarországon a program lehetőséget adott a kedvezményezettek számára, hogy valamilyen társas tevékenységet folytassanak. A találkozók gyakran lehetőséget teremtettek a résztvevőknek, hogy megvitassák a pénzügyi és személyes problémáikat, és hogy kölcsönös segítségnyújtási folyamatokat indítsanak be. Végül a kollektív dimenzió javította a kedvezményezettek önbizalmát és a hitüket abban, hogy képesek cselekedni. 6.1 Szolidaritás a közös nehézségek megosztása révén A kisösszegű megtakarítás kollektív dimenziója nagy szerepet játszik a társadalmi integráció alapvető céljában. A kétheti találkozók (Belgiumban) és a heti találkozók (bizonyos CAF csoportokban Magyarországon) lehetőséget adtak a kedvezményezetteknek, akik közül többen társadalmilag 20