SIMS Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások Európa-szerte

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SIMS Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások Európa-szerte"

Átírás

1 SIMS Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások Európa-szerte Beszámoló a Magyarországon megvalósított program hatásvizsgálatáról Országjelentés Isa ALDEHI, Léopold GILLES (CREDOC) BERNÁT Anikó (TÁRKI)

2 2013. július 2

3 1/ NEMZETI ÉS UNIÓS KÖRNYEZET 4 2/ A SIMS KÍSÉRLETI PROGRAM MAGYARORSZÁGON A PROGRAM INDOKOLTSÁGA CÉLKITŰZÉSEK, CÉLCSOPORTOK ÉS FŐBB TEVÉKENYSÉGEK AZ ÉRINTETT FELEK ÉS PARTNEREK A KEDVEZMÉNYEZETTEK TOBORZÁSA 15 AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA 16 1/ KÉT KVANTITATÍV FELMÉRÉS A KEDVEZMÉNYEZETTEK ÉS EGY KONTROLLCSOPORT KÖRÉBEN 16 2/ A NYOMONKÖVETŐ ADATTÁBLA ELEMZÉSE 18 3/ KVALITATÍV INTERJÚK AZ ÉRINTETT FELEKKEL ÉS A PROGRAM RÉSZTVEVŐIVEL 18 A PROGRAM HATÁSA A KEDVEZMÉNYEZETTEKRE 19 1/ A KEDVEZMÉNYEZETTEK PROFILJA 19 2/ A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL A PROGRAMHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS OKAI A LEMORZSOLÓDÁS OKAI 24 3/ A KEDVEZMÉNYEZETTEK MAGATARTÁSÁRA, ISMERETEIRE ÉS VÉLEMÉNYÉRE GYAKOROLT HATÁS A RÉSZTVEVŐK MAGATARTÁSÁRA GYAKOROLT KEDVEZŐ HATÁS A megtakarítási magatartás Hitelfelvételi magatartás: jó törlesztési arány Kevesebb folyószámlahitel a program kedvezményezettjei körében TÖBB BANKSZÁMLA, DE KEVESEBB ELLENŐRZÉS FOKOZOTTABB ELŐVIGYÁZATOSSÁG A MEGTAKARÍTÁSOK ÉS HITELFELVÉTELEK TERÉN 35 A MAGYARORSZÁGI KÍSÉRLETI PROGRAM TANULSÁGAI 38 1/ A PROGRAM ERŐSSÉGEI 38 2/ GYENGESÉGEK 40 3/ A SIKER KULCSTÉNYEZŐI SZ. FÜGGELÉK: ÚTMUTATÓ AZ INTERJÚKHOZ 50 1/ INTERJÚ A FŐBB ÉRINTETT FELEKKEL (PROJEKTVEZETŐK, KÖZREMŰKÖDŐK ÉS PARTNEREK) 50 2/ INTERJÚ A KEDVEZMÉNYEZETTEKKEL 54 3

4 A projekt végrehajtásának körülményei 2011-ben egyidejűleg három összehangolt kísérleti programot indítottak el Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon. Az alacsony jövedelmű társadalmi rétegeket megcélzó kísérleti programok azt a célt tűzték ki, hogy képzések illetve pénzügyi ösztönzők segítségével támogassák a kisösszegű megtakarításokat. A kisösszegű megtakarítás a tágabb értelemben vett mikrofinanszírozás részét képezi. Célja arra ösztönözni az alacsony jövedelmű háztartásokat, hogy elővigyázatosságból vagy jövőbeli befektetés céljából megtakarításokat gyűjtsenek, akkor is, ha többnyire csak kisebb összegekről van szó. A SIMS (Social Innovation and mutual learning on Micro-Saving in Europe Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások Európa-szerte) projekt az Európai Bizottság finanszírozásával valósult meg a PROGRESS 2010 program 2. szakaszának keretében, amely a szociális védelem és a társadalmi befogadás területén végzett kísérleti programokat hivatott támogatni. Ez a jelentés a Magyarországon végrehajtott projekt országos szintű értékelésének eredményeiről számol be. A belgiumi és franciaországi projektekről készült értékelési jelentés, valamint az összes eredményt tartalmazó összefoglaló beszámoló szintén közzétételre kerül. A SIMS Magyarországon 2012-ben valósult meg, és 239 kedvezményezettet támogatott. A három különböző megtakarítási programot az Autonómia Alapítvány bonyolította le elsősorban a roma kisebbséghez tartozó szegény vidéki háztartások körében. A programok közül kettő (a CAF és az Esélykassza) egyfajta közösségi alapú megtakarítási projekt volt, amelynek során egyes résztvevők esetében hitelkihelyezésre is volt lehetőség. Az Esélykassza egy formálisabb megtakarítási program, mivel minden egyes résztvevőnek bankszámlát nyitottak, valamint a programhoz pénzügyi és energiahatékonysági képzés is társult. A harmadik program, az IDA (Individual Development Account Egyéni megtakarítási számla) lakásfelújítások finanszírozására szolgáló vissza nem térítendő támogatásból, valamint pénzügyi és energiahatékonysági tréningekből tevődött össze. 1/ Nemzeti és uniós környezet Életszínvonal, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye Magyarországon az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett a munkanélküliség aránya. Az Európai Unióban 2004 és 2008 között átlagosan javult a foglalkoztatottsági mutató, majd a as gazdasági válság után romlott a helyzet. Eközben Magyarországon 2003 és 2010 között egyfolytában nőtt a munkanélküliségi ráta. 1. ábra: Munkanélküliségi ráta éves átlag (%) Európai Unió (27 tagállam) 9,1 9,3 9,0 8,3 7,2 7,1 9,0 9,7 9,7 10,5 Magyarország 5,8 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 10,9 Forrás: Eurostat Magyarországon az életszínvonal alacsonyabb, mint az Európai Unió 27 tagállamának az átlaga. A Az egy főre jutó nettó jövedelem középértéke Magyarországon az EU átlagjövedelmének csupán 4

5 33%-a. A szegénység által veszélyeztetett magyar lakosság azonban a nemzeti mérce szerint kevésbé jelentős, mint az EU-ban, és kisebb mértékűek a jövedelem-egyenlőtlenségek. Súlyos anyagi nélkülözésre utal, ha az indikátor kilenc összetevőjéből legalább négynek a hiánya áll fenn 1. A mutató szerint a súlyos anyagi nélkülözéssel érintett lakosság hányada sokkal magasabb Magyarországon (23%), mint az EU-ban (9%), ami alátámasztja azt a tényt, hogy az európai átlaghoz képest alacsony az életszínvonal. A rendkívül alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő magyar lakosság aránya valamivel magasabb, mint az EU egészében ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség 2 a magyar lakosság alig kevesebb mint egyharmadát veszélyeztette, míg az EU lakosság nem egészen negyede nézett szembe ilyen helyzettel. 1. ábra: A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával fenyegetett népesség aránya 2011-ben a teljes lakosság %-a Szegénység kockázata (1) Súlyos anyagi nélkülözés Rendkívül alacsony munkaintenzitás (2) A három kritérium legalább egyikének megfelelő személyek (szegénység kockázata, súlyos anyagi nélkülözés, vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás) EU-27 tagállam 16,9 8,8 10,0 24,2 Magyarország 13,8 23,1 12,1 31,0 Forrás: Eurostat legújabb kiadás 171/ ben a lakosság 24%-át fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség az EU-SILC alapján (1) Szegénység által veszélyeztetettnek tekintjük az olyan háztartásokban élőket, ahol az egy főre jutó elkölthető jövedelem nem éri el a szegénységi küszöböt, azaz az egy főre jutó elkölthető jövedelem nemzeti középértékének 60%-át (a szociális transzfereket is beleértve). (2) Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőnek minősülnek a 0-59 éves korú, olyan háztartásban élő személyek, ahol a felnőttek (18-59 évesek) az elmúlt évben a lehetséges időkeretnek kevesebb mint 20%-ában dolgoztak. A diákok nem számítanak bele a munkaképes korú lakosságba. A háztartások adósságállománya és fizetési hátralékok Európa-szerte évek óta általános tendencia, hogy nő a háztartások adósságállománya (Németország kivételével). A magyarországi háztartások jövedelemarányos adósságállománya a 2000-es évek elején meglehetősen alacsony volt az euróövezet átlagához képest. A következő tíz év során ez az arány folyamatosan emelkedett, ma pedig a háztartások adósságállománya a jövedelmük közel kétharmadát teszi ki. A többi kelet-európai országban, például Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban a magyarországihoz hasonló tendencia figyelhető meg. 1 Súlyos anyagi nélkülözéssel érintett személy az, akinek az életkörülményeit erőforráshiány korlátozza, és az alábbi nélkülözésre utaló összetevők közül legalább négy esetében szenved hiányt: nem engedheti meg magának, hogy 1) a bérleti díjat/jelzáloghitel-törlesztést vagy a közüzemi számláit időben kifizesse, 2) megfelelően fűtse otthonát, 3) fedezze a váratlan kiadásokat, 4) legalább kétnaponta fogyasszon húst, halat vagy azok vegetáriánus megfelelőjét, 5) eltöltsön évi egy hét szabadságot a lakóhelyétől távol 6) személygépkocsi legyen a tulajdonában 7) mosógépe legyen 8) színes televíziója legyen, vagy 9) telefonja legyen (ideértve a mobiltelefont). 2 A három kritérium legalább egyikének megfelelő személyek (szegénység kockázata, súlyos anyagi nélkülözés, vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás) 5

6 3. ábra: A háztartások bruttó jövedelemarányos adósságállománya (%) Eurozóna (17 tagállam) Magyarország 75,1 77,1 79,6 83,0 87,7 91,6 94,1 95,1 97,6 99,7 99,0 12,7 18,6 27,5 32,4 37,9 43,0 50,3 62,2 62,9 67,3 63,4 Európai Unió (27 tagállam): nem áll rendelkezésre adat Adatforrás: Eurostat A háztartások bruttó jövedelemarányos adósságállományának definíciója: kölcsön (ESA95 kód: AF4), illetve kötelezettség összege, osztva a bruttó rendelkezésre álló jövedelemmel (B6G), amelyet korrigálni kell a háztartások magánnyugdíj-pénztárakban tartott nettó vagyonának állományváltozásával (D8net). A hitelek a fogyasztás ösztönzése révén hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, ugyanakkor váratlan pénzügyi nehézségek esetén problémát okoznak. Ez történt a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság során, amikor a növekvő munkanélküliség számos európai háztartás számára jövedelemkieséshez vezetett. Egyre magasabb arányban vannak azok, akik nem tudják az adósságaikat törleszteni. Az Eurofound által 2010-ben A háztartások adósságállományának kezelése címmel végzett nemzetközi felmérés szerint 3 a súlyos eladósodás veszélye nőtt azok körében, akik egyedül vagy kisgyermekekkel élnek, munkanélküliek vagy alacsony jövedelemmel rendelkeznek, egészségi problémákkal (krónikus betegséggel) küzdenek, illetve fiatalok vagy bevándorlók. Az Eurofound által az Eladósodott háztartások részére nyújtott tanácsadó szolgáltatások az Európai Unióban 4 cím alatt végzett kutatás magyarországi országjelentése szerint az eladósodás széleskörű elterjedésének fő oka a lakhatási költségek, többek között az energiaköltségek emelkedésével függ össze. Az elmúlt években a költségek aránytalan mértékben emelkedtek a jövedelemnövekedéshez képest. Mindez egy olyan általános környezetben történik, amikor a lakások többsége elöregedett, rendkívül rosszul szigetelt, és nem rendelkezik hatékony fűtésrendszerrel. Az alacsony jövedelmű háztartások körében nagyobb a valószínűsége annak, hogy rossz körülmények között élnek, lepusztult családi házban vagy lakótelepi panellakásban. A TÁRKI által 2010-ben végzett felmérés szerint a magyar háztartások 18%-ának van tartozása, és ezek nagy része a lakhatási költségekkel függ össze. A 2009-es EU-SILC 5 adat szerint a magyar lakosság 20%-a él olyan háztartásban, amely az elmúlt 12 hónapban egy vagy több közüzemi számlát nem tudott kifizetni. Megtakarítási eszközök 3 Hans Dubois, Eladósodott háztartások részére nyújtott tanácsadó szolgáltatások az Európai Unióban, Eurofound, Bernát Anikó (TÁRKI Társadalomkutató Intézet) és Köszeghy Lea (Habitat for Humanity): A háztartások eladósodottságának kezelése: Magyarországi országjelentés, Eurofound, Managing household debt: Hungarian country report, Eurofound, A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó statisztika (EU-SILC) 6

7 Magyarországon az átlagos megtakarítási arány valamivel alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga. A EU-ban és Magyarországon 2001 és 2011 között egyaránt általános tendencia volt a megtakarítások arányának lassú ütemű csökkenése. 7

8 4. ábra: A háztartások megtakarítási aránya Európában (%) EU (27 tagállam) 12,2 12,2 12,0 11,6 11,1 11,0 10,8 11,2 13,2 11,7 11,1 Magyarország 11,9 10,3 7,9 10,1 11,3 12,0 8,4 8,0 10,2 10,8 10,4 Forrás: Eurostat statisztikák a nemzeti számlák alapján - GDP 240 A háztartások megtakarítási arányának definíciója: a háztartások bruttó megtakarítása osztva a bruttó rendelkezésre álló jövedelemmel, amelyet korrigálni kell a háztartások magánnyugdíj-pénztárakban tartott nettó vagyonának állományváltozásával. Pénzügyi integráció, mint a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem eszköze Az Európai Unió számos programot és irányelvet hajt végre az integráció elősegítése érdekében, és pénzügyi képzéssel támogatja a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet májusában az Európai Bizottság előterjesztett egy európai irányelvet az alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférés elősegítése érdekében. Ez az irányelv ugyanakkor megerősíti a pénzügyi integráció és a társadalmi befogadás közötti összefüggést: Az európai állampolgárok nem tudnak teljeskörű szerepet vállalni a társadalom életében, ha nem rendelkeznek egy alapszíntű bankszámlával" 6. Az Európai Parlament 7 és az Európai Bizottság ben és 2008-ban szintén támogatta a pénzügyi képzések kidolgozását, és különösen annak szükségességére hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi ismereteket be kellene építeni az iskolai tananyagba, valamint létrehozni egy pénzügyi képzési hálózatot az állami és a magánszféra között, amelynek a költségeit az EU tagállamok fedeznék. A Bizottság létrehozott egy pénzügyi képzésben jártas szakemberekből álló csoportot is, amelynek feladata a jó gyakorlatok közzététele, az oktatóprogramok és módszerek összehangolása, valamint az Európai Bizottság tájékoztatása a pénzügyi képzéssel kapcsolatos kérdésekről. Jelenleg nem létezik olyan európai szintű megállapodás, amely a pénzügyi integráció kontextusában törekedne a megtakarítások elősegítésére, és kevés olyan projekt van, ami kifejezetten az alacsony jövedelmű csoportokat célozza meg. Ha a pénzügyi és társadalmi 6 Részlet az Európai Bizottság május 8-án megjelent sajtóközleményéből 7 Az Európai Parlament július 11-én kelt 37. számú állásfoglalása a közötti pénzügyi szolgáltatások politikájáról Fehér könyv: Az Európai Parlament kíváncsian várja a Bizottság kezdeményezéseit a pénzügyi kultúra megerősítését illetően, és felszólítja a Bizottságot valamint a tagállamokat arra, hogy fokozott erőfeszítéssel dolgozzanak ki szakmai programokat és weboldalakat, lehetőleg az érintett vállalatok közreműködésével, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi ismereteket az alapszintű oktatás részévé kell tenni. 8 Az Európai Bizottság december 28-i állásfoglalása: A lehető legkorábban, azaz az iskolás kortól kezdve biztosítani kell a fogyasztók számára a gazdasági és pénzügyi oktatatásban való részvételt. A nemzeti hatóságoknak tervet kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolai tantervben kötelező tantárgyként szerepeljen. 8

9 kirekesztettséget is eredményező anyagi bizonytalanságot preventív módon közelítjük meg, a megtakarítás értékes eszköz lehet, amennyiben az közép- illetve hosszú távú költségvetési gazdálkodásra törekszik. A szakterületen tevékenykedő egyes civil szervezetek a megtakarítás mellett érvelő álláspontok ellenére úgy látják, hogy egy takarékszámla megnyitásának számos akadálya lehet például a megtakarítási képesség iránti bizalom, a pénzügyi ösztönzők vagy a költségvetési gazdálkodáshoz szükséges ismeretek hiánya. A megtakarítást elősegítő ösztönzők és a pénzügyi képzések ötvözésével a SIMS kísérleti program arra törekszik, hogy megoldást kínáljon ezen akadályok elhárítására és az alacsony jövedelmű csoportok helyzetének javítására. 2/ A SIMS kísérleti program Magyarországon 2.1 A program indokoltsága Magyarországon elvétve található a pénzügyekkel és megtakarításokkal kapcsolatos képzés, különösen a magyarországi SIMS projekt célcsoportja körében. Ezen a területen csupán néhány program valósult meg, és ezek többségében az Autonómia Alapítvány játszotta a legnagyobb szerepet (a programokat vagy egyedül, vagy egy partnerszervezettel, pl. a Habitat for Humanity magyarországi szervezetével közösen hajtotta végre). A SIMS program által megcélzott magyar vidéki települések lakói nehezen férnek hozzá hitellehetőségekhez, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy szükség esetén egy helyi ún. "uzsorástól" kérnek pénzt. Adósságkezelési tanácsadó szolgáltatások Magyarországon A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló magyarországi törvény értelmében a helyi hatóságok kötelesek tanácsadó szolgáltatásokat nyújtani az eladósodott háztartásoknak 9. Ez a kötelezettség csak a lakhatással összefüggő tartozásokra vonatkozik (a közműtartozásokat is ideértve). Az Eurofound kutatás során a kutatók a magyarországi adósságkezelési tanácsadók körében készített interjúkat. A megkérdezettek közül mindenki egyetértett abban, hogy az elmúlt évek alatt nőt az ilyen jellegű szolgáltatások iránti igény. A fő feletti lakossággal rendelkező városokban kötelező ilyen szolgáltatásokat nyújtani. Kisebb közösségek esetében a helyi hatóságok általában nem nyújtanak ilyen szolgáltatásokat, aminek két fő oka van: forráshiány; nem ismerik fel a problémát. Magyarországon a kisebb városok és falvak közül csak kevés helyen nyújtanak az eladósodott háztartásoknak adósságkezelési tanácsadó szolgáltatásokat, amelyekben civil szervezetek működnek közre. Ezek többnyire az ESZA által finanszírozott Kísérleti program az adósságcsapda elkerülése érdekében elnevezésű pályázat keretében kerülnek megvalósításra. Magyarországi példák az adósságállomány csökkentését vagy a pénzügyi képzést célzó helyi programokra Habitat for Humanity, Magyarország Pénzügyi képzés alacsony jövedelmű háztartások számára 9 Dubois, 2012 és Bernát, Köszeghy, 2011, op. cit. 9

10 Ez a program azon a felismerésen alapul, hogy a hátrányos helyzetű családok nem rendelkeznek a családi pénzügyek megtervezéséhez szükséges ismeretekkel és tulajdonképpen a különböző hiteltermékekről sincs tudomásuk. A Habitat for Hungary pénzügyi képzést nyújt, amelynek segítségével a családok fenntartható módon tudják felhasználni a jövedelmüket, és ezáltal csökken a pénzügyi tudatlanságukból eredő kockázat mértéke. A projektben közreműködő intézményi partner a Magyar Vörös Kereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, az SOS Gyermekfalu, valamint számos családi krízisközpont. A képzés csoportokban történik, és a háztartások gazdálkodásához szükséges általános pénzügyi ismereteket ad át, többek között olyan fogalmakat tanít, mint a jövedelem, kiadás, megtakarítás, családi költségvetés és havi cash flow. Arra törekszik, hogy a családok megértsék kiadásaik előretervezésének és nyomonkövetésének (vagy egyáltalán az azokkal kapcsolatos tudatosságnak) a jelentőségét. A program célja egyértelművé tenni a családok számára, hogy a költekezési/megtakarítási szokások kialakítása kizárólag az ő felelősségük, valamint kezükbe adni azokat az alapvető eszközöket, amelyek ezeknek a szokásoknak a kontrollálásához és fejlesztéséhez szükségesek. A képzések a Befektetés otthonainkba program keretén belül is folynak az IDA modell alapján, és az Autonómia Alapítvánnyal közösen kerülnek megvalósításra." Magyar Szegénységellenes Hálózat Független adósságmegelőző és adósságkezelő információs rendszer: Ez a program azoknak a háztartásoknak segít, amelyeknek a pénzügyi problémáikra vonatkozóan tájékoztatásra és tanácsadásra van szükségük. Célja helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt és támogatást nyújtani a szociálisan hátrányos helyzetű, eladósodott háztartásoknak a költségvetésükkel való gazdálkodásban. A programot a Magyar Szegénységellenes Hálózat kezdeményezte. A program egyik innovatív eleme, hogy tanácsadóként banki és szociális szakértőket von be. Arra törekszik, hogy megmutassa az embereknek, hogy miért adósodnak el, felmérje a családok erőforrásait, tájékoztassa őket a támogatási lehetőségekről, és segítséget nyújtson a pénzügyi tervezésben." A Kiútprogram főként az EU támogatásával valósult meg, amelyet a magyar kormány, valamint néhány nagyobb magánvállalat, mint a Raiffeisen Bank vagy a Magyar Telecom forrásai egészítettek ki, és fő küldetése a társadalmi mobilitás és a romák integrációjának elősegítése. A Kiútprogram célja, hogy szociális támogatással, pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával lehetővé tegye mélyszegénységben élő emberek elsősorban romák számára, hogy önfoglalkoztatóvá válva javítsanak társadalmi helyzetükön és teremtsenek egzisztenciát maguk és családjuk számára. A legfontosabb konkrét célkitűzés az, hogy az ügyfelek olyan fenntartható vállalkozásokat hozzanak létre, amelyek bekapcsolódnak a helyi gazdaság normál vérkeringésébe. A pénzügyi szolgáltatások közül a legfontosabb eszköz a csoport alapú, fedezet megkövetelése nélküli mikrohitelek nyújtása. E célok elérése érdekében a pénzügyi képzés szintén fontos szerepet kapott a projektben. Mivel kísérleti programról van szó, viszonylag kisszámú résztvevőt kívántak elérni." Forrás: Bernát Anikó (TÁRKI Társadalomkutató Intézet) és Köszeghy Lea (Habitat for Humanity): A háztartási adósságállomány kezelése: Magyar országjelentés, Eurofound, E helyi kezdeményezések ellenére a legtöbb helyen, de elsősorban a vidéki közösségek esetében ilyen jellegű szolgáltatások nem állnak rendelkezésre a lakosság számára. Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, ahol nincs magáncsődtörvény A magáncsőd olyan bírósági folyamat, amely lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a nem szakmai tevékenységükből eredő adósságaiktól rendszerint vagyontárgyaik értékesítése után megszabadulhassanak. 10

11 A jelenlegi szolgáltatások többsége nem preventív jellegű; azokon a háztartásokon segít, amelyeknek már vannak számlafizetési nehézségeik. A SIMS programot az Autonómia Alapítvány hozta létre és valósította meg. Ez az 1990-ben alapított szervezet több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik. Fő célja a civil társadalom fejlődésének elősegítése, különösen a szegénységgel sújtott vidéki régiókban. Honlapja szerint az Autonómia elsősorban olyan civil kezdeményezéseket támogat, amelyek során a résztvevők a rendelkezésükre álló helyi erőforrásokat is mozgósítják céljaik elérése érdekében. A hátrányos helyzetű emberek körében végzett fejlesztő-adományozó programjaiban fő partnerei roma és nem roma civil szervezetek 11. Az Autonómia a szegényeket támogató programokat különböző magyarországi és európai források segítségével valósítja meg. A közvetlen fejlesztő munka mellett a szervezet képzéssel és kutatással is aktívan foglalkozik. 2.2 Célkitűzések, célcsoportok és főbb tevékenységek Célkitűzések A program két fő célkitűzése a megtakarítások elősegítése és a pénzügyi képzés. A kísérleti program a megtakarítások ösztönzésével kíván segíteni a pénzügyi válsággal sújtott, szegénységben élő háztartásoknak. A program egyik célja a érintett lakosok támogatása annak érdekében, hogy ne kelljen helyi uzsorásokat igénybe venniük. Az uzsorások nem hivatalosan illetve nem szabályozott keretek között, rendkívül magas kamatra nyújtanak kölcsönt. Ez a program elsősorban a lakhatási körülmények javítására összpontosít, többek között az energiatakarékosság és a téli fűtésszezonra szükséges tűzifa beszerzésének támogatásával. Ennek során azonban nehézségek merültek fel. Vidéken ugyanis a tűzifa adásvétele a feketepiacon történik. A programvezetés ugyanakkor megkövetelte, hogy a kiadások igazolása érdekében a részvevők bemutassák a számlákat, különösen a kiegészítő támogatás esetében. Hirtelen drágább lett a fa, és nehéz volt elfogadható árakat kialkudni. A közösségi dimenziót tartalmazó programok célja a közösségi szolidaritás fejlesztése volt az egyes településeken belül. Főbb tevékenységek A magyarországi SIMS projekt három konkrét módszer alkalmazásával valósult meg: IDA (Individual Development Account Egyéni megtakarítási számla). Ez a módszer az Amerikai Egyesült Államokból származik. A program elején minden egyes résztvevő megtervezi, hogy mekkora összegű pénzt kíván megtakarítani. A havi megtakarítások összegét minden hónapban meghatározták 12. A résztvevők számára a helyi takarékszövetkezetben ingyenes egyéni megtakarítási számlát nyitottak 13. Általában erről a számláról kétszer lehetett pénzt felvenni azzal a feltétellel, hogy az összeget a következő Az elvileg megkövetelt minimális havi megtakarítás összege körülbelül 7 euró volt, de ezt esetenként csökkentették, és egy havi forintos (kb. 50 euró) felső határt is megszabtak. 13 Az Autonómia Alapítvány tájékoztatása szerint ezeket a szövetkezeteket a program lezárását követően átvette az állam (2013. júliusában). 11

12 hónapban visszatették a számlára. A program februártól novemberig tartott. Ha a program időtartama alatt a résztvevők legalább 8 havi megtakarítást gyűjtöttek, ugyanakkora összegű támogatásra váltak jogosulttá: a megtakarított összeg megkétszereződött. A pénzt kizárólag a lakhatással kapcsolatos célokra fordíthatták. A program során a támogatottak közös energiahatékonysági és pénzügyi képzéseken vettek részt. Esélykassza résztvevő alkot egy csoportot. Rendszeresen (gyakran minden hónapban) találkoznak, és 6 hónapon keresztül előtakarékoskodnak. Minden résztvevő számára nyitnak egy bankszámlát. Egy adott megtakarítási időszakot követően a csoport egyes tagjai hitelhez juthatnak. A csoport dönti el, hogy ki kaphat először kölcsönt. A hitel tőkeösszegét kamattal együtt kell visszafizetni (a kamat mértéke általában 12%). Amikor a hiteltörlesztés megkezdődik, más csoporttagok is kaphatnak hitelt. Ezt a modellt az Autonómia a Mikrohitel és a NOBA közreműködésével valósítja meg. A Mikrohitel nyújtja a kölcsönt, a NOBA pedig internet hozzáférést biztosít, hogy a tagok figyelemmel tudják kísérni a számlájukat. Minden csoporttagnak részt kell vennie az Autonómia Alapítvány által szervezett pénzügyi tréningen, valamint energiahatékonysági képzésben is részesülnek. CAF (Comunidades Autofinanciadas Önfinanszírozó közösségek). Ezt a módszert először Venezuelában dolgozták ki a hitellehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében, és Latin-Amerikában széles körben elterjedt. Külső finanszírozási forrásra nincs szükség: a pénzt a résztvevők által megvásárolt részjegyek összege biztosítja, amiért cserébe jogosultak bizonyos összegű hitelt felvenni (3-4-szeres szorzóval, a csoporttól függően). A pénzt egy széfben tartják, amit egyfajta minibanknak tekintenek (hivatalos bankszámlát nem nyitnak). A csoportok maguk döntik el a részletes feltételeket (a részjegyek értékét, a kamatlábakat 14, a késedelmi kamatot, az egyes tagok szerepkörét, a hitelfelvételi lehetőségeket stb.). Minden CAF csoport más és más, így a szabályaik is eltérőek (pl. döntéshozatal esetén van, ahol egyhangú szavazat szükséges, van, ahol nem...). Nyomon kell követniük, hogy mennyi pénz van a széfben, és ők döntik el, hogy ki kaphat először hitelt. A csoporttól való hitelfelvétel a tagok között szoros bizalmi kapcsolatot és közösségi összetartást alakít ki. A pénzügyi képzés (tervezés és gazdálkodás) a gyakorlatban történik, a programban való részvétel során. Célcsoport A program a szegénységben élők, különösen a romák körében segíti elő a megtakarítások gyűjtését, mivel ez a csoport alkotja a magyarországi szegénység túlnyomó részét. A programot kilenc olyan vidéki településen tervezték végrehajtani, ahol a lakosság több mint 20%-a roma származású. Végül a SIMS projekt összesen tizennégy különböző helyszínen valósult meg. Két településen több csoport is működött, egy CAF és két IDA program az egyik helyen, valamint egy CAF és egy IDA program a másik településen. 5. ábra A program megvalósításának helyszínei 14 Általában 1 3% között mozog 12

13 Forrás: Autonómia Alapítvány A projekt embert kívánt megcélozni. Induláskor a résztvevők száma 239 volt, közülük 123 fejezte be sikeresen a programot. A mentorok kulcsfontosságú szerepe A vidéki településeken a programokat az Autonómia helyi képviselői, a mentorok közreműködésével valósították meg. A mentorok különböző feladatokat láttak el. Először is ők toborozták a résztvevőket. A csoportok számára találkozókat szerveztek (a CAF és az Esélykassza modelleknél), az IDA résztvevőket pedig rendszeresen látogatták. Ők tartották a kapcsolatot a résztvevőkkel a programhoz kapcsolódó ügyekben: ellenőrizniük kellett a résztvevők bankszámláit, és ők tartották nyilván a megtakarításokat és a hiteleket. Ezen felül a mentorok segítettek a résztvevőknek megoldást találni a felmerülő pénzügyi nehézségek esetén annak érdekében, hogy megakadályozzák a lemorzsolódást. Ezeket a megoldásokat gyakran maga a program kínálta: halasztott törlesztés, a megtakarítások későbbre halasztása vagy hitelfelvétel segítségével, vagy külső források, például helyi szociális szolgáltatások igénybevételével. A mentorok feladatai közé tartozott tehát az egyéni válságkezelés is. A mentoroknak havi jelentést kellett küldeniük az Autonómia részére, amelyben számot adtak a csoport működéséről és a programmal kapcsolatos eseményekről. Az Autonómia programfelelőse gyakran tett látogatásokat. A program indulása előtt egy egynapos tréningen vettek részt, a program végén pedig ismét találkoztak, hogy összegyűjtsék a visszajelzéseket. Mivel az Autonómia évek óta foglalkozik ilyen projektekkel, a helyi közösségekben ők választották ki a mentorokat saját személyes tapasztalataik vagy mások ajánlása alapján. A legtöbb esetben a mentorok már korábban is dolgoztak IDA vagy Esélykassza programokban vagy más hasonló projektben az Autonómia megbízásából. A mentorok társadalmi helyzete változó. Némelyikük hasonló háttérrel rendelkezik, mint maguk a részvevők, míg más esetekben a mentorok magasabb társadalmi réteghez tartoztak. Az alapvető követelmény az volt, hogy a mentor ismerje a települést és a környező térséget, lehetőleg helyben vagy a környéken lakjon, és a célcsoport több tagjával jó 13

14 kapcsolata legyen. Szintén figyelembe vették azt a szempontot, hogy a mentor képes legyen megérteni a program céljait és lényegét. A legtöbb esetben női mentort választottak, de ez nem az Autonómia tudatos döntése volt. Előfordult, hogy az Autonómia a férfi ismerősöket kereste fel először, de nekik más munkájuk adódott, nem volt szabadidejük, ezért a feleségüket vagy más hölgyismerősüket ajánlották, akik ugyanúgy megfeleltek a követelményeknek. A megtakarított pénz felhasználása A csoportok egy része már az első találkozás alkalmával eldöntötte, hogy hogyan használja majd fel a megtakarításokat. A leggyakoribb cél tűzifavásárlás volt, míg más csoportok kályha építését vagy a házuk felújítását tervezték. Helyenként, a nagyobb településeken több, különböző célokat kitűző csoport is működött. A CAF csoportokon belül az egyéni célok is eltérőek lehettek, volt, aki tűzifát szeretett volna venni, mások házfelújításra vagy mosógépre gyűjtöttek. Pénzügyi és energiahatékonysági képzések Az IDA és az Esélykassza csoportok részére öt pénzügyi és két energiahatékonysági tréninget szerveztek. A CAF modell esetében a képzés külső tréner nélkül, közvetlenül a csoportokban való részvétel útján valósult meg. Energiahatékonysági tréninget is szerveztek a résztvevők számára, mivel Magyarországon az eladósodottság kialakulásában a lakossági energiaköltségek jelentik a legnagyobb kockázatot. Ezek az elszegényedett háztartások azok, amelyek jellemzően a legkevésbé energiatakarékosan élnek, így nem csupán házuk felújítása, de a tudatosabb energiatakarékossági tevékenységek is hozzájárulhatnak egy pozitív szemléletváltáshoz. A képzések alkalmával az olcsó szigetelési lehetőségekről, a hatékonyabb kályhák használatáról, valamint a papírból és mezőgazdasági hulladékból előállítható biobrikettekről tanultak a résztvevők. 2.3 Az érintett felek és partnerek A programban tíz különböző mentor vett részt. Az egyikük csak négy napig dolgozott, ezért az alábbi statisztika őt nem veszi számításba ben minden egyes mentor átlagosan 84 napot dolgozott a SIMS projektben. Ez egy évre vonatkoztatva egy teljes munkaidős állás több mint egyharmadát teszi ki. A mentorok közül öten 100 napnál is többet dolgoztak. Ha azt vesszük, hogy egy főállás havonta 20 munkanapot jelent, a SIMS projekt 2012-ben három főállású munkahelyet teremtett. A legtöbb mentor egy-egy településen felelt a kísérleti program lebonyolításáért. Hárman közülük két-két projektet is irányított, és az egyik mentor gondoskodott a hat Esélykassza program, valamint az egyik IDA program lebonyolításáról (ami azonban nem képezte a SIMS kísérleti program részét). 15 Ezek a számok a CRÉDOC számításait tükrözik, amelyek az Autonómia által a SIMS projektben foglalkoztatottakról készített kimutatáson alapulnak. Nyolc órányi munka számít egy napnak. 14

15 A mentorok egy munkanapért (8 munkaóráért) 50 euró fizetést kaptak, ami körülbelül a magyarországi medián bér kétszeresének felel meg ben az Autonómia állandó alkalmazottai 172 napot töltöttek el a projekttel. Ez az alábbiakat foglalta magában: - a SIMS programigazgató 18 napot - a SIMS programfelelős 51 napot - a két gazdasági vezető 36 napot - a pénzügyi tréner 19 napot dolgozott a programban. A programban két közreműködő partner vett részt: - NOBA, közösségi hitelezési platform - Mikrohitel (mikrohitel-nyújtó vállalat) A Nyílt Társadalmi (Soros) Intézet finanszírozta az IDA projektben nyújtott kiegészítő támogatást és az Esélykassza program hiteltőkéjét. A Levi s alapítvány a költségvetés önrészét biztosította. A résztvevők toborzásában helyi hatóságok és szociális munkások is közreműködtek, valamint egyes találkozók helyszínét is ők biztosították. 2.4 A kedvezményezettek toborzása A résztvevők toborzását a mentorok végezték, ők választották ki azokat a vidéki lakosokat, akik a legjobban rászorultak a program segítségére. A mentorok a saját csoportjukban nem vehettek részt kedvezményezettként, de esetenként rokonaik tagjai voltak egy-egy csoportnak. Mivel egyes mentorok szinte ugyanolyan szociális-gazdasági helyzetben éltek, mint a kedvezményezettek, ők is csatlakozhattak, de csak egy másik SIMS csoporthoz. 16 A legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató cégek dolgozóinak medián órabérére vonatkozóan az utolsó rendelkezésre álló Eurostat adat 2010-ből származik. Magyarországon ez 3,44 euró óránként, ami egy 8 órás munkanapra kivetítve 26,52 eurót jelent. 15

16 Az értékelés módszertana Az értékelés célja annak mérése volt, hogy a kísérleti program milyen hatást gyakorolt a megtakarítási magatartásra és a költségvetési ismeretekre, valamint az azokkal kapcsolatos véleményekre és hozzáállásokra. Ugyanakkor a megvalósítás folyamatát is elemezte, amelynek során azonosította a sikeresség főbb tényezőit és a fejlesztést igénylő területeket 1/ Két kvantitatív felmérés a kedvezményezettek és egy kontrollcsoport körében A nemzetközi értékelés során a szakértők arra törekedtek, hogy lehetőség szerint közös eszközöket dolgozzanak ki a három nemzeti program értékelésére. A Magyarországon használt kérdőív főbb sorai megegyeztek a Belgiumban és Franciaországban alkalmazott kérdőívekével. Két kvantitatív felmérést végeztek el, az egyiket a program végén 2012 februárjában, a másodikat pedig 2012 decemberében. A kérdőíves interjúkat az Autonómia mentorai készítették. A két felmérés kérdései azonosak voltak, hogy kimutassák a program során elért fejlődést. A mentorok mindegyik településen felkértek a SIMS programban nem szereplő embereket arra, hogy alakítsanak egy kontrollcsoportot, akiknek a válaszait össze lehetett hasonlítani a résztvevőkével. A mentorokat arra kérték, hogy olyan embereket válasszanak a kontrollcsoportba, akik a lehető leghasonlóbb profillal rendelkeztek, mint a résztvevők. Az 1. és a 2. felmérést összevetve a válaszadási arány meglehetősen magas: az első kérdőívre választ adók 80%-a válaszolt a második kérdőívre is. A kontrollcsoport esetében a második felmérés válaszadási aránya valamivel alacsonyabb volt (72%). 6. ábra: A kvantitatív felmérésben résztvevők száma és válaszadási arány az 1. és 2. felmérés között SIMS kedvezményezettek Első felmérés Második felmérés Válaszadási arány (F2/F1) Kedvezményezettek 239 (123 fejezte be a programot) % Kontrollcsoport % A válaszadási arány hasonló a három különböző programban. Az Esélykassza résztvevői közül valamivel többen válaszoltak a második kérdőívre, mint a másik két program résztvevői (Esélykassza: 88%, IDA és CAF: 78%). Az 1. és 2. felmérésben a válaszadók profilja nagyon hasonló. A kontrollcsoport profilja szintén hasonló a kedvezményezettekéhez. A kontrollcsoportban ugyanakkor a 30 év alattiak, a gyermektelen házaspárok és a munkanélküliek aránya magasabb, mint a résztvevők esetében, de kicsi az eltérés. 16

17 A felmérés eredményeinek elemzése azt a célt szolgálta, hogy összehasonlítsák a kedvezményezettek és a kontrollcsoport által az 1. és 2. felmérés során adott válaszokat. Ahol a fejlődési tendencia megegyezik a kedvezményezettek és a kontrollcsoport esetében, nincs ok azt feltételezni, hogy a változások a program következményei. 7. ábra: A magyarországi SIMS projekt azon résztvevőinek a profilja, akik válaszoltak a kvantitatív felmérés kérdéseire Résztvevők Kontrollcsoport 1. felmérés 1. & 2, felmérés 2. felmérés Alap NEM Férfi Nő alatt ÉLETKOR vagy 60 felett Átlagéletkor Egyedülálló Gyermektelen házaspár CSALÁDI ÁLLAPOT Egyedülálló szülő Gyermekes házaspár Egyéb LAKHATÁS Tulajdonos Bérlő / családtag / lakrész Főállású MUNKAERŐ-PIACI Részmunkaidős STÁTUSZ Nyugdíjas Munkanélküli, egyéb ÁTLAGJÖVEDELEM forintban (HUF) rész euróban ÁTLAGJÖVEDELEM forintban (HUF) rész euróban Forrás: 1. és 2. felmérés Csak azokat az eredményeket vették figyelembe, ahol ugyanazok a résztvevők mindkét kérdőívre válaszoltak, hogy elkerüljék az olyan fejlődés értékelését, ami abból ered, hogy az 1. és a 2. kérdőívre más-más személyek válaszoltak. A fenntarthatóságot nehéz felmérni Még túl korai megállapítani, hogy a programok meg fogják-e változtatni a résztvevők megtakarítási magatartását. A mentorokat a program vége után három vagy négy hónappal kérdezték meg. Némelyikük azt tapasztalta, hogy a résztvevők egy kisebb hányada folytatta a megtakarítást, és egyes CAF csoportok továbbra is tartottak találkozókat. Úgy tűnik azonban, hogy nagyobb 17

18 valószínűséggel folytatják a megtakarítást azok, akik már a kísérleti program előtt is tettek félre pénzt. A program során nyitott bankszámlák többségét a költségek elkerülése érdekében megszüntették. Volt olyan mentor, akitől a helyi lakosok megkérdezték, hogy folytatódni fog-e a program. A mentoroknak kulcsfontosságú szerepe van a program lebonyolításában. Egyikük azt vette észre, hogy a csoporttagok erős elkötelezettsége ellenére ha ő éppen nem tudott megjelenni a helyszínen, a csoport nélküle nem tartotta meg a találkozót. A fenntarthatóság érdekében feltétlenül szükség lenne egy minimális költségvetési keretre, amely fedezné a mentorok fizetését és az Autonómia útiköltségeit, ami a programok felügyeletéhez szükséges. A fenntarthatóság attól is függ, hogy sikerül-e támogató partnereket találni. 2/ A nyomonkövető adattábla elemzése A nyomonkövető adattábla az egyes településeken bevont résztvevők számáról, valamint megtakarítási és hitelfelvételi tranzakcióikról nyújt tájékoztatást. A különböző helyszíneken megvalósított programok adattáblái a végrehajtott program jellegétől függően némi eltérést mutattak. Az IDA programnál a nyomon követés az egyénen alapul, így az egy főre és egy hónapra jutó megtakarítások összegéről kapunk információt. A két közösségi program (Esélykassza és CAF) esetében a táblázat összesítve mutatja be a megtakarítók számát és a havonta megtakarított összeget, egyéni lebontásban nem tartalmaz adatot. Egyes településekre vonatkozóan csak a megtakarítások vagy hitelfelvételek teljes összegéről áll rendelkezésre információ. A hitelfelvevők száma csak az Esélykassza program esetében ismert, a CAF programról nincs ilyen adat. 3/ Kvalitatív interjúk az érintett felekkel és a program résztvevőivel A mélyinterjúkat a CREDOC értékelésében résztvevő magyarországi partner, a TÁRKI készítette 2013 tavaszán (március-áprilisban). Az Autonómia három alkalmazottjával találkoztak, az Autonómia ügyvezető igazgatójával, a SIMS programfelelőssel és a SIMS programigazgatóval. Hét mentorral készítettek személyes interjút: négyen a CAF csoportokért, ketten egy IDA településért és egy mentor az összes Esélykassza csoportért valamint egy IDA településért volt felelős. Az értékelési projekt során eredetileg nem terveztek mélyinterjút a résztvevőkkel. A tartalmasabb elemzés érdekében azonban később mégis emellett döntöttek. A kedvezményezettek négy csoportjával készítettek interjút. Az egyik csoport az IDA modell résztvevőiből állt, egy másik csoport a CAF programban vett részt, két csoportot pedig az Esélykassza projekt szereplői alkották. 18

19 A program hatása a kedvezményezettekre 1/ A kedvezményezettek profilja A kvantitatív felmérés (ld. 7. ábra) azt mutatja, hogy a magyarországi résztvevők többsége nő (több mint kétharmaduk). Az átlagéletkor 38 év volt, amelyen belül különböző korcsoportok képviseltették magukat. A résztvevők több mint fele gyermekes, többnyire partnerrel együtt él. Négyből három résztvevő saját tulajdonú házban lakik. Az interjúk alapján a házaik általában rossz állapotban vannak. A résztvevők túlnyomó többsége (78% az első részben) munkanélküli volt, és amikor találtak munkát, azt általában részmunkaidőben végezték. Ebben a tekintetben a program elérte az alacsony jövedelmű csoportok megsegítésére irányuló célkitűzését. Azokon a településeken alig van munkalehetőség. Egyes területeken (például a szőlőtermő vidékeken) a szüret idején lehet dolgozni, de ezek szezonális munkák, és nagyon keveset fizetnek. A szociális segélyekre való jogosultsághoz gyakori követelmény valamilyen rövidtávú közmunkában való részvétel, például kertészkedés vagy takarítás elvállalása. A mentorok gyakran érezték úgy, hogy a program során ezek a szegény családok még rosszabb helyzetbe kerültek. A résztvevő háztartások havi jövedelméről a kérdőíveken megadott információ alapján azonban ez nem támasztható alá. A jövedelmük átlagosan 354 euró volt a program elején és 371 euró a végén. Ez az 5%-os növekedés megfelel a 2012-es évi inflációs rátának. A kontrollcsoport átlagos jövedelme a 2. felmérés idején valamivel magasabb, kb. 400 euró volt, de a második kérdőív idejére 384 euróra csökkent. Az 1. és 2. felmérés során a kedvezményezettek túlnyomó többsége arról számolt be, hogy nehezen tud megélni. A kontrollcsoport tagjai ugyanilyen nehézségekkel néztek szembe. 8. ábra: Nehézségek a havi kiadások rendezésében Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív 19

20 Az 1. és 2. felmérésben válaszolók száma: 110 kedvezményezett és 63 személy a kontrollcsoportból A megélhetési nehézségek oda vezethetnek, hogy a háztartások képtelenek a számláikat kifizetni. A résztvevők több mint fele volt ilyen helyzetben a program során (9. ábra). A program végén azonban ez a helyzet gyakoribb volt a kontrollcsoport esetében, mint a kedvezményezettek körében: ez a programnak köszönhető, mivel lehetőséget biztosított a pénzfelvételre vagy hiteligénylésre. 9. ábra: Azok száma, akik az elmúlt három hónapban nem tudták kifizetni a számláikat Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív Az 1. és 2. felmérésben válaszolók száma: 110 kedvezményezett és 63 személy a kontrollcsoportból Az IDA résztvevők valamivel nehezebbnek találták a számlák kifizetését a felmérés második részében, mint az elsőben (a nehézségeket említő résztvevők aránya 58%-ról 65%-ra nőtt). A többi résztvevő számára a dolgok kissé jobbra fordultak: a nehézségeket említők aránya az Esélykassza esetében 50%-ról 40%-ra, a CAF programban 67%-ról 61%-ra csökkent. 2/ A programban való részvétel Az Autonómia hat településen szervezett egy vagy két összejövetelt a csoportok kialakítása érdekében (5 CAF csoport és 1 Esélykassza csoport), de nem sikerült a kezdéshez elegendő résztvevőt toborozni. Ez vagy a bizalom hiányára vezethető vissza, vagy pedig arra, hogy az emberek túl szegénynek érezték magukat ahhoz, hogy egy megtakarítási programban vegyenek részt. Az Autonómia azt is említette, hogy az IDA projektek egy része azért nem tudott elindulni, mert a helyi bankok nem voltak hajlandók számlát nyitni a résztvevők számára, vagy mert a banki alkalmazottak nem voltak együttműködők. Ezeket a csoportokat a hatásvizsgálat során résztvevőkként említett populáció nem tartalmazza. 20

21 A SIMS projektbe bevont személyek száma végül az egyes programok szerint változott. Az IDA programnak volt a legtöbb résztvevője, 8 településen 155-en vettek részt. Az Esélykassza és a CAF programok körülbelül résztvevővel valósultak meg (az Esélykassza programban 43 résztvevő 7 településen, a CAF-ban 41 résztvevő 4 településen). Az ábra azt mutatja, hogy a programba jelentkezők közül a megtakarítók aránya a CAF esetében nagyon magas (a résztvevők 95%-a tett félre pénzt legalább egyszer), és elég magas az Esélykassza esetében is (77%). Az IDA programban ez az arány sokkal alacsonyabb (a résztvevők 33%-a takarított meg elég pénzt ahhoz, hogy megkapja a kiegészítő támogatást, és 23%-uknak sohasem sikerült pénzt félretenni). 10. ábra A programok aktív résztvevői Forrás: nyomonkövető adattábla a CREDOC számításai Az IDA programban a megtakarítók aránya 8% és 91% között mozgott a településtől függően. A kiesők között volt olyan, aki a programban egyébként aktívan résztvevő településen élt, de nem kezdte el a megtakarítást, míg mások egy nagyon rövid ideig (általában egy, esetenként két vagy három hónapig) tudtak ugyan pénzt félretenni, de a program vége előtt kivették minden megtakarított pénzüket. A nyomonkövető adattáblából látható, hogy az IDA program egyes településeken rugalmas feltételekkel valósult meg. Például a havi megtakarításoknak elvileg minden hónapban ugyanakkora összegűnek kellett volna lenniük. Ha azonban egy résztvevő kihagyott egy havi megtakarítást, akkor a következő hónapban kétszer annyit tett félre, és így bent maradhatott a programban. Volt olyan település, ahol az IDA program néhány kedvezményezettje nem mindig ugyanakkora összeget takarított meg, hanem ha megtehette, több pénzt tett félre (különösen a nyári időszak után, amikor a szezonális mezőgazdasági munkáknak köszönhetően többet tudtak keresni). Előfordult, hogy az IDA résztvevők közül páran kivettek pénzt a számlájukról, majd a következő hónapban visszatették az összeget. 21

22 2.1 A programhoz való csatlakozás okai A mentorok szerint a résztvevők toborzása nem volt mindig egyszerű feladat, mert az embereket nehéz volt meggyőzni a program megbízhatóságáról. A falusiak közül néhányan csalásokról hallottak, amikor az emberek megtakarításait ellopták, ezért gyanakvóak voltak. A mentoroknak gyakran többször is el kellett magyarázni a program lényegét, hogy meggyőzzék a lakókat. A szkeptikusság mellett azonban ott volt a vágy, hogy hinni akartak a programban. Ezt az egyik IDA résztvevő fejezte ki az interjú során. Ezen a településen a résztvevők nem gondolkodtak sokat azon, hogy belevágjanak-e a programba, bár komoly kétségeik voltak afelől, hogy az Alapítvány valóban megkétszerezi majd a megtakarított összeget mégis elkezdtem, mert reménykedtem". Gyakran találkoztak a faluban, és segítettek egymást meggyőzni arról, hogy az Autonómia tényleg megduplázza a pénzüket, de legalábbis biztos, hogy nem fogja ellopni a megtakarított összeget - összefogtak: sikerülni fog!. De akkor hitték el igazán, amikor végül megkapták a tűzifát. A megkérdezett Esélykassza csoportok egyike már korábban is vett részt az Autonómia által szervezett programban. Ismerték egymást és a mentort, így nem sokat tétováztak a részvétellel kapcsolatban: Úgy gondoltuk, jó lenne, így hát belefogtunk!" A településük nagyon szegény, ezért úgy érezték, minden lehetőséget meg kell ragadniuk: Annyira szegény ez a falu, hogy el sem tudunk menni innen". Az Autonómia korábbi programjában való részvétel valamint a mentorokkal és a résztvevők többségével való ismeretség a program iránti elkötelezettség szempontjából kedvező tényezőknek bizonyultak. Az egyik Esélykassza csoport elmondása szerint a tagok már ismerték egymást, néhányan ugyanabból a családból származtak (nagybácsik, unokatestvérek), így könnyebb volt együttműködni. Az IDA mentorok egyike kifejtette, hogy a résztvevőket a kiegészítő támogatás motiválta. Tudták, hogy nehéz elég pénzt összegyűjteni a téli tűzifára. A csoport ezért épp ezt a célt tűzte ki maga elé. Ezek az emberek általában csak a takarékszövetkezettől vehetnek fel kölcsönt, de nagyon magas kamatra. Azok a szegény családok, akik nem tudják megvenni a fát, kénytelenek az erdőből lopni és vállalni az illegális cselekménnyel járó összes kockázatot. A csoportdinamika ereje A legfőbb ok, amiért érdemes volt végigcsinálni a programot, az az anyagi segítségnyújtás volt. Azonban nem ez volt az egyetlen pozitív szempont. A csoportrészvételen alapuló két program esetében a csoportdinamika ténylegesen hozzájárult a résztvevők motiválásához. A vélemények szerint az általános légkör barátságos volt, az összejövetelek jól sikerültek, és a résztvevők örültek a találkozásnak és a beszélgetéseknek. Az egyik CAF mentor arról számolt be, hogy miután a résztvevők többsége gyermekes háziasszony volt, a program kiváló lehetőséget nyújtott nekik arra, hogy kimozduljanak otthonról, új dolgokat tanuljanak, és társasági életet éljenek. Az összejöveteleken a napi gondok megbeszélésére is lehetőség nyílt. Egyéb kérdéseket is megvitattak, és így a találkozók idővel egyfajta szélesebb körű társasági eseménnyé nőtték ki magukat. Egy másik mentor, aki szintén az egyik CAF csoport irányításáért felelt, azt vette észre, hogy a program segített közelebb hozni egymáshoz az embereket és erősíteni a közösségi összetartást. Vannak, akik rendszeresen meglátogatják egymást, segítenek egymás gyermekére vigyázni, kisebb házimunkákat végeznek, vagy éppen fát vágnak. Némelyik CAF csoport közös programokat is szervezett, például kirándulásokat, közös főzéseket vagy mozilátogatásokat, amelyeken az Autonómia által biztosított támogatásnak vagy a program 22

23 végén esetenként megmaradt összegnek köszönhetően minden csoporttag részt vehetett 17. Ezek a kirándulások rendkívül sikeresnek bizonyultak, és a csoporttagok körében nagy népszerűségnek örvendtek. Mindez alátámasztja a csoportdinamika pozitív hatását. A hitelfelvétel lehetőségét biztosító két program során (CAF és Esélykassza) a csoportoknak meg kellett beszélni, hogy ki kapja meg először a kölcsönt. Ez többnyire nem okozott problémát. A CAF csoport egyik tagja így jellemezte az ezzel kapcsolatos tapasztalatait: a találkozók rendben mentek, mindig el tudták dönteni, hogy ki vehet ki pénzt. Amikor rájöttek, hogy túl sok tagnak volt szüksége hitelre megegyeztünk, hogy egyenlően osztjuk el a pénzt". Az Esélykassza program egyik résztvevője azt mondta az interjún: Nem foglalkoztunk azzal, hogy ki kapja először a pénzt ilyen dolgok miatt nem veszekedtünk. A csoport is megerősítette, hogy mindig könnyen el tudták dönteni, hogy ki kapjon hitelt, a csoport hozta meg a döntést, így nem volt harag. A legtöbb mentor is alátámasztotta, hogy nem volt feszültség a csoporton belül, amikor el kellett dönteni, hogy ki kapjon kölcsönt előbb, és ki később. Az egyik CAF mentor azt mondta, meglepődött, és örült annak, hogy ilyen jó volt a csoportban az együttműködés. Azoknak adták kölcsön a pénzt, akiknek szükségük volt rá, betartották a szabályokat, és senki sem szállt ki. A csoport minden héten találkozott, de ha egy résztvevőnek pénzre volt szüksége, akkor összeültek és szavaztak, hogy megkaphatja-e az összeget. Az érintettek szerint egyetlen kérelmet sem utasítottak el annak ellenére, hogy a csoport egyhangú szavazással hozta meg a döntéseit. Eltérő vélemények a képzésekről Ami a pénzügyi képzést illeti, a tréningekkel kapcsolatos vélemények különböznek. Van, aki azt állítja, hogy ezért volt érdemes a programban maradni, míg más résztvevők csekély érdeklődést mutattak. A résztvevők és a mentorok egy része szerint a tartalom érdekes, de nem mindig volt könnyen alkalmazható, és nem minden esetben igazodott az igényekhez. Az Esélykassza program egyik megkérdezett résztvevője azt mondta: Akkor tudsz félretenni, ha nem eszel, legalábbis ha ilyen hozzánk hasonló szegény emberekről van szó. Egyes résztvevők azt állították, hogy nem tudnak pontosan visszaemlékezni az előadásokra. Egy másik csoport (CAF csoport) szintén úgy nyilatkozott, hogy a tréningeken való részvétel élvezetes volt számukra, de a tananyagot nem igazán az ő igényeikhez igazították. A csoport tagjai nem hiszik, hogy bármelyik bank kölcsönadna nekik pénzt, mivel meglehetősen szegények. A kérdést az egyik IDA résztvevő vetette fel, aki úgy gondolja, hogy ők nem tartoznak a bankok célcsoportjába: Gondoljátok, hogy egy közmunkásnak bárhol is hitelt adnak? Általában elmondható, hogy a bankok hitelszolgáltatásairól szóló tréningek nem bizonyultak túl sikeresnek, mert a résztvevők nehezen tudták megérteni az elhangzottakat, amelyek ő szükségleteiktől nagyon távol álltak. A megtakarítási gyakorlatokról tartott képzés már nagyobb sikert aratott. Az Autonómia Alapítvány a jövőben szeretné a tréningek formai kereteit továbbfejleszteni: több interaktív szerepjátékot és esettanulmányt tartalmazna a képzés (mint pl. a részvételi költségvetés 18 ). 17 Ez a pénz a visszafizetett kölcsönök kamatából vagy a kisebb büntetőkamatokból származott, amit azoknak kellett fizetni, akik alapos indok nélkül hiányoztak egy találkozóról vagy tréningről, vagy akik késve fizették vissza a felvett hitelt. 18 A részvételi költségvetés egy demokratikus tanácskozási és dontéshozatali folyamat, amelynek során hétköznapi emberek döntik el, hogy az önkormányzati vagy állami költségvetés egy részét mire fordítják. A részvételi költségvetés lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy kiválasszanak, megvitassanak és előnyben részesítsenek biztonyos közpénzekből finanszírozott projekteket, és felhatalmazza őket arra, hogy valódi döntéseket hozzanak arról, hogy mire költik a forrásokat. (forrás: wikipedia) 23

24 Az energiahatékonysági tréningeket a résztvevők hasznosabbnak és érdekesebbnek találták. Ez különösen a szigetelési technikákról és a rakétakályhákról szóló képzésekre igaz. A résztvevők közül néhányan tervbe vették a biobrikett használatát, mások azonban kételkedőbbek voltak. Az egyik csoport azon a véleményen volt, hogy túl drága az előállítása, és nem olyan jó, mint a fa: Nem ad olyan meleget, az [a tűzifa] meg pokolian meleg. Így hát nem sikerült meggyőzni őket. 2.2 A lemorzsolódás okai A résztvevőkkel és a mentorokkal készített mélyinterjúk szerint az egyik fő lemorzsolódási ok a program iránti bizalom hiánya volt, különösen az IDA és a program végén nyújtott kiegészítő támogatás esetében. Többen is hallottak az ún. piramisjátékról", olyan társaságokról, amelyek magas kamatot ígérve gyűjtöttek pénzt, majd eltűntek az egész összeggel. A megtakarítási csoportok egyik célkitűzése az volt, hogy új kályhákat vásároljanak, amelyeket helyben, az Autonómia támogatásával építettek. Volt olyan résztvevő, aki aggódott a kályhák hatékonysága miatt, és attól féltek, hogy a kályha felrobbanhat. A programból való kilépés másik fő oka a pénzügyi nehézségekben keresendő. Az IDA programban a minimális havi megtakarítás 2000 forint (kb. 7 euró) volt, és egyes résztvevőknek nehézséget okozott ennyi pénzt félretenni. Volt, akinek csökkent a jövedelme leginkább a munkahely elveszítése miatt -, és emiatt nem tudták folytatni a megtakarítást. Több résztvevőnek váratlan kiadásokkal kellett szembenézniük, ezért ki kellett venniük a megtakarításaikat. A pénzügyi nehézségek áthidalására a CAF és az Esélykassza hitelt nyújtott, ha azonban a helyzet állandósult, a résztvevők nemigen tudták visszafizetni a tartozásukat, és ki kellett lépniük a programból. Ilyen esetekben a mentorok a következő hónapban tudták csak visszaszerezni a pénzt (az egyik csoport szerint időnként rámenősnek kellett lenniük), de ekkor már túl késő volt ahhoz, hogy a résztvevők folytassák a programot. A lemorzsolódások egy része vallási okokkal magyarázható. Az egyik településen a vallási vezető a program ellen fordult, és az Autonómiával folytatott számos tárgyalás ellenére sikeresen meggyőzte a résztvevőket, hogy szálljanak ki a programból. Egy másik településen a résztvevők két különböző egyházhoz tartoztak, és ez konfliktust okozott közöttük. A találkozók teológiai vitákká fajultak, és olyan ellenségeskedés alakult ki, hogy képtelenség volt a csoportot összetartani. Az eredmény: a program meghiúsult a településen. Az egyik településen a mentor visszaélt a pozíciójával, és elkezdett kampányolni, hogy őt válasszák meg a helyi kisebbség vezetőjének, ne a szomszéd faluban lévő mentort, aki szintén jelöltette magát erre a posztra. A két CAF csoport ezért felfüggesztette a tevékenységét. Miért magasabb a lemorzsolódási arány az IDA programban? Az IDA program magasabb lemorzsolódási aránya számos tényezővel magyarázható: - A két másik programmal ellentétben az IDA az egyénen alapult. Az egyetlen csoportszintű tevékenységet a tréningek jelentették. A csoportdinamika ezért nem tudott a résztvevők magatartására megfelelő motivációs hatást gyakorolni. - A számlára befizetendő összeget a program elején kellett meghatározni. A kiegészítő támogatás lehetősége kecsegtetőnek tűnt, ezért egyes résztvevők túl nagyratörő célt tűztek ki, és nem tudták a támogatáshoz szükséges nyolc havi megtakarítást teljesíteni. - Az IDA programban nem volt lehetőség hitelfelvételre, így nem tudott segítséget nyújtani a résztvevőknek, amikor a program során váratlanul készpénzre volt szükségük. 24

25 - Az IDA program szabályai kevésbé voltak rugalmasak. Elméletileg az egyetlen lehetőség, hogy a résztvevők a program vége előtt visszakapják a pénzüket az volt, hogy kiszállnak. Az IDA mentorok tárgyalást folytattak az Autonómiával arról, hogy változtassa meg a szabályokat, és nagyobb rugalmasságot biztosítson: több lehetőséget a pénzfelvételre, egy-egy havi megtakarítás kihagyását, vagy a félretett összeg módosítását a háztartás jövedelmi helyzetétől függően. Amikor mindez lehetővé vált, a program végéig bent maradó résztvevők száma magasabb lett. 3/ A kedvezményezettek magatartására, ismereteire és véleményére gyakorolt hatás 3.1 A résztvevők magatartására gyakorolt kedvező hatás A megtakarítási magatartás Azok az IDA résztvevők, akik megkapták a kiegészítő támogatást, átlagosan 125 eurót 19 tudtak megtakarítani 2012-ben (az átlagos összeg 51 azok esetében, akik legalább egyszer tettek félre pénzt). Az Esélykassza résztvevői átlagosan 91 eurót gyűjtöttek. A CAF program során félretett összeg jóval alacsonyabb volt: a résztvevők évente átlagosan 13 euró értékű részjegyet vásároltak, rendszerint a program elején, hogy el tudják indítani a csoportot. A megtakarítási arány az év során mindhárom programban mérséklődött. A CAF és az Esélykassza esetében a csökkenés oka az volt, hogy a hitelfelvételt követően a megtakarítási magatartást a törlesztési magatartás váltotta fel. Az IDA programban ez a tendencia annak tudható be, hogy kiestek azok a résztvevők, akik nem voltak képesek fenntartani a megtakarítási magatartásukat. 11. ábra: A megtakarítók arányának alakulása havi bontásban* 19 Ez a számítás figyelembe veszi azokat az összegeket is, amelyeket a résztvevők kivettek a megtakarítási számlájukról. Átlagosan az aktív résztvevők 171 eurót helyeztek el a számlán, és 46 eurót vettek ki, ezért úgy számoltunk, hogy = 125 eurót tudtak megtakarítani. 25

26 Forrás: nyomonkövető adattábla a CREDOC számításai * A CAF programra vonatkozóan a nyomonkövető adattábla nem azoknak a résztvevőknek a számáról szolgáltat adatot, akik havonta tettek félre pénzt, hanem a megvásárolt részjegyek számát tartalmazza (az egyes résztvevők nulla, egy vagy több részjegyet vehettek minden hónapban). A CAF program adatai a megvásárolt részjegyek átlagos számát mutatják 100 CAF résztvevőre kivetítve. Az Esélykassza program havi rendszerességgel megtakarító résztvevőinek néhány hónap után rendszerint csökkentek az átlagos havi megtakarításai. Ennek az lehet az oka, hogy a néhány hónap után igénybe vehető hitelfelvételi lehetőség kevésbé motiválja a résztvevőket a megtakarításra. A CAF programban a csoporttagok az első néhány hónap során részjegyeket vásárolnak: ez az az időszak, amikor a csoport részvevői elkezdik felhalmozni közös vagyonukat. Az IDA esetében a nyári hónapoktól kezdődően a program végéig általában emelkednek a megtakarított összegek. Ez a növekedés annak köszönhető, hogy a szezonális munkát találó résztvevők a nyári hónapokban magasabb jövedelemre tesznek szert, valamint a kiegészítő támogatásnak, amelyre a résztvevők a program végén jogosultságot nyerhetnek. 12. ábra: A megtakarítók (IDA, Esélykassza) / aktív résztvevők (CAF) által havonta elhelyezett betétek átlagos összege Forrás: nyomonkövető adattábla a CREDOC számításai A megtakarítási szokások a program kezdetén rendkívül alacsony értéket mutattak: a résztvevők kevesebb mint 5%-a tett félre pénzt havonta az 1. felmérést megelőző három hónapban, és a kedvezményezettek negyedének voltak megtakarításai a 2. felmérést megelőző három hónap során. Ez a program közvetlen hatásaként értékelhető, mivel a kontrollcsoport magatartása nem változott. Azt is fontos figyelembe venni, hogy ez a hatás némileg alulbecsült, mivel a résztvevők egy része azért nem tudott pénzt félretenni a program végén, mert hitelt vett fel, és azt kellett visszafizetnie. 26

27 13. ábra: Havi megtakarítások az előző három hónapban Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív Az 1. és 2. felmérésben válaszolók száma: 110 kedvezményezett és 63 személy a kontrollcsoportból A felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy a két adatgyűjtés között nőtt a megtakarítók aránya, az elmúlt három hónapban átlagosan félretett összeg azonban nem változott sokat. (68 euróról 72 euróra nőtt). Az egyik indikátor a megtakarítások alakulását összesíti: azokat az embereket vizsgáltuk meg, akik a program végén gyakrabban tettek félre pénzt (akiknek egyáltalán nem volt megtakarításuk, azok legalább alkalmi megtakarítókká váltak, akik korábban alkalmanként tudtak megtakarítani, azok havi rendszerességgel tettek félre pénzt). A résztvevők 37%-a gyakrabban takarított meg pénzt a 2. felmérés idején, mint az 1. felméréskor. Ez jóval több, mint a kontrollcsoport esetében, akiknek csak 4%-a takarított meg többet a 2. felméréskor, mint az első idején. A megtakarítás intenzitásában bekövetkező növekedés az alábbi két magyarázható: féle körülménnyel - Voltak, akik az 1. felmérést megelőző hónapokban egyáltalán nem takarékoskodtak, de azt állítják, hogy a 2. felmérést megelőző 3 hónapban alkalmanként vagy havi rendszerességgel tettek félre pénzt. Ők a résztvevők 32%-át teszik ki. - Voltak, akik alkalmanként gyűjtöttek megtakarításokat, majd később havi rendszerességgel tettek félre pénzt (a résztvevők 5%-a). Azokkal összehasonlítva, akik nem változtattak megtakarítási magatartásukon, a megtakarításuk intenzitását fokozó résztvevők: - főként nők voltak (87% vs. 65%) - kissé idősebbek voltak (átlagéletkor 41 vs. 37). Az átlagjövedelem mindkét csoportban azonos volt. A résztvevők 63%-a nem növelte a megtakarítás gyakoriságát. Akik nem változtattak a magatartásukon, sem az 1., sem a 2. felmérés idején nem takarítottak meg pénzt (a résztvevők 49%-a). A résztvevők csupán 11%-a takarít meg kevésbé rendszeresen a 2. felmérésben, mint az 1. idején. 27

28 A magatartás-változásról alkotott különböző vélemények az interjúk során A megkérdezett mentorok egy része nagyon pozitív véleményt fejezett ki arról, hogy milyen hatással volt a program a megtakarítási magatartásra. Az egyik CAF mentor azt mondta, úgy érezte, a csoporttagok sokkal tudatosabban gazdálkodtak. Egy másik mentor úgy gondolta, hogy a program megváltoztatta a résztvevők magatartását. Arra ösztönözte őket, hogy sorolják fel kiadásaikat, és ezeket a találkozók alkalmával megbeszélték. Az Esélykassza programért felelős mentor véleménye szerint a résztvevők többsége igyekezett a tréningek után odafigyelni a kiadásaikra. Egyes CAF csoportok a program végét követően is folytatták a megtakarítást. Más mentorok szerint a megtakarítást folytató résztvevők azok, akik már a programot megelőzően is tettek félre pénzt Hitelfelvételi magatartás: jó törlesztési arány Amint már említettük, az IDA programban nem volt lehetőség hitelt felvenni. A nyomonkövető adattábla szerint az Esélykassza programban a résztvevők által felvett pénz összege euró volt. Az Esélykassza résztvevőinek összes megtakarítása a kihelyezett hitel összegének 58%-át tette ki 20. Összesen 24, átlagosan 229 euró összegű hitelt helyeztek ki. A CAF program 920 eurónyi hitelt nyújtott a résztvevőknek: a megtakarítások összege itt is a kihelyezett hitelösszeg 59%-a. A hitelügyletek számát az adattábla nem tartalmazza. E két program kapcsán megkérdezett mentorok arról számoltak be, hogy a hitel visszafizetésével nem voltak gondok. Még akik kiléptek a programból, azok is visszafizették a kölcsönt, bár esetenként kisebb késéssel Kevesebb folyószámlahitel a program kedvezményezettjei körében A nehéz pénzügyi helyzetek ellenére a kedvezményezetteknek sikerült elkerülni a folyószámlatartozást. Az ő esetükben kevesebb ilyen helyzet adódott, míg a kontrollcsoport körében gyakoribbá váltak az ilyen esetek. Ez a SIMS program pozitív hatásának tudható be. A megtakarítási magatartás, az IDA által nyújtott kiegészítő támogatás, valamint az Esélykassza és a CAF programokban a kedvezményezetteknek biztosított hitelfelvételi lehetőség minden bizonnyal segítséget jelentett abban, hogy a résztevők a SIMS program során fedezni tudták a kiadásaikat. 20 Amikor a résztvevők elkezdik törleszteni a kölcsönt, a hiteltőkéből a program más kedvezményezettjeinek is tudnak hitelt kihelyezni. Ezért fontosabb a kihelyezett összeg a megtakarított összegnél. 28

29 14. ábra: Folyószámlatartozások alakulása az elmúlt három hónapban Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív Megjegyzés: csak a bankszámlával rendelkező személyeknek tették fel ezt a kérdést. Az 1. felmérésben válaszolók száma: 68 kedvezményezett és 37 személy a kontrollcsoportból A 2. felmérésben válaszolók száma: 78 kedvezményezett és 40 személy a kontrollcsoportból 3.2 Több bankszámla, de kevesebb ellenőrzés Tízből mintegy hat ember rendelkezett már folyószámlával az 1. kérdőíves felmérés idején. A programot követően a bankszámlával rendelkező kedvezményezettek száma emelkedett (62%-ról 71%-ra). A kontrollcsoportban ilyen jellegű fejlődés nem tapasztalható (15. ábra). 15. ábra: Bankszámlával rendelkezők aránya Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív Az 1. és 2. felmérésben válaszolók száma: 110 kedvezményezett és 63 személy a kontrollcsoportból 29

30 A bankszámla-tulajdonosok aránya az Esélykassza program kezdetén rendkívül magas volt: ennek az az oka, hogy a kísérleti programba való belépéskor minden egyes résztvevő számára nyitottak egy számlát. A CAF programban, ahol a bankrendszer nem került bevonásra, a bankszámlatulajdonosok aránya a kísérlet során nem változott. Az összesített adatban a növekedés az IDA résztvevőinek tulajdonítható. 16. ábra Bankszámla-tulajdonosok aránya az egyes programokban Van bankszámlája 1. felmérés 2. felmérés IDA 48% 63% Esélykassza 97% 97% CAF 53% 56% Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív A megtakarítási számlák kevésbé számítanak rendkívülinek a programot követően A bankszámlával rendelkezőknek azt a kérdést is feltették, hogy van-e másik számlájuk, amelyet kifejezetten a megtakarítások gyűjtésére tartottak fenn. A külön megtakarítási számlával rendelkező háztartások aránya az 1. és a 2. felmérés között drasztikusan nőtt (6%-ról 48%-ra), ami minden bizonnyal a program közvetlen hatása. A kontrollcsoport esetében ugyanakkor mindkét felmérés idején csupán 3% volt a megtakarítási számlával rendelkező tagok aránya. 17. ábra: Külön megtakarítási számlával is rendelkezők aránya Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív Megjegyzés: csak azoknak a bankszámla-tulajdonosoknak tették fel ezt a kérdést, akiknek másik számlájuk is volt, amin a megtakarításokat gyűjtötték Az 1. felmérésben válaszolók száma: 68 kedvezményezett és 37 személy a kontrollcsoportból A 2. felmérésben válaszolók száma: 78 kedvezményezett és 40 személy a kontrollcsoportból 30

31 A legtöbben az Esélykassza résztvevői azok, akik a program végén úgy gondolják, hogy külön megtakarítási számlán fogják félretenni a pénzüket. Szinte mindannyiuknak pontos képük van arról, hogy mennyi pénz van a számlájukon, és tízből hatan tudják, hogy mennyit kereshetnek a megtakarítás számlájukkal. A bankszámlavezetés költségeinek ismerete A bankszámla-tulajdonosok közül mind a SIMS résztvevők, mind a kontrollcsoport tagjai tisztában voltak azzal, hogy milyen költségekkel jár bankszámlájuk fenntartása. Ez már az első felmérés idején is így volt: tízből több mint kilencen tudták, hogy bankszámlájuk fenntartása mennyibe kerül. A második felméréskor is ugyanez volt a helyzet. 18. ábra: A bankszámlavezetés költségeinek ismerete Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív Megjegyzés: csak a bankszámlával rendelkező személyeknek tették fel ezt a kérdést. Az 1. felmérésben válaszolók száma: 68 kedvezményezett és 37 személy a kontrollcsoportból A 2. felmérésben válaszolók száma: 78 kedvezményezett és 40 személy a kontrollcsoportból A bankszámla ellenőrzése A SIMS programban való részvétel eredményeként a bankszámlák ellenőrzése nem lett gyakoribb. A bankszámlájukat minden héten ellenőrző résztevők aránya, ami egyébként is alacsony volt, tovább csökkent. 31

32 19. ábra: A bankszámlán lévő összeg heti ellenőrzése Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív Megjegyzés: csak a bankszámlával rendelkező személyeknek tették fel ezt a kérdést. Az 1. felmérésben válaszolók száma: 68 kedvezményezett és 37 személy a kontrollcsoportból A 2. felmérésben válaszolók száma: 78 kedvezményezett és 40 személy a kontrollcsoportból Kevesebben vannak azok a résztvevők, akik minden alkalommal megnézik, hogy van-e valami hiba a bankszámlakivonatukon. Ez az idővel csökkenő tendencia a SIMS program résztvevői és a kontrollcsoport körében egyaránt megfigyelhető. 20. ábra: A bankszámlakivonatokon lévő hibák ellenőrzése Forrás: Az 1. és 2. felmérésben használt kérdőív Megjegyzés: csak a bankszámlával rendelkező személyeknek tették fel ezt a kérdést. Az 1. felmérésben válaszolók száma: 68 kedvezményezett és 37 személy a kontrollcsoportból A 2. felmérésben válaszolók száma: 78 kedvezményezett és 40 személy a kontrollcsoportból 32

Pénzügyi fejlesztőprogramok mélyszegénységben élők körében. IDA-, Esélykassza-, CAF programok, illetve a SIMS program bemutatása

Pénzügyi fejlesztőprogramok mélyszegénységben élők körében. IDA-, Esélykassza-, CAF programok, illetve a SIMS program bemutatása Pénzügyi fejlesztőprogramok mélyszegénységben élők körében IDA-, Esélykassza-, CAF programok, illetve a SIMS program bemutatása Mentorok kiválasztása Mentorok kiválasztása Mentorok kiválasztása Takarékszövetkezetekkel

Részletesebben

A SIMS program Magyarországon

A SIMS program Magyarországon A SIMS program Magyarországon Gosztonyi Márton Autonómia Alapítvány gosztonyi.marton@gmail.com A SIMS program Támogatók European Commission DG Employment, Social Affairs and Inclusion Soros Economic Development

Részletesebben

A SIMS program tapasztalatai. Gosztonyi Márton Autonómia Alapítvány Projektfelelős

A SIMS program tapasztalatai. Gosztonyi Márton Autonómia Alapítvány Projektfelelős A SIMS program tapasztalatai Gosztonyi Márton Autonómia Alapítvány Projektfelelős Social Innovation and Mutual learning on Micro-Savings in Europe program Támogatók European Commission DG Employment, Social

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások. Európa-szerte

Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások. Európa-szerte Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások. Európa-szerte A megfelelő megtakarítási termékekhez való hozzáférés és azok használatának biztosítása minden európai állampolgár

Részletesebben

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem

A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága. Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem A Grameen-modell pénzügyi fenntarthatósága Sipiczki Zoltán; Pénzügy Msc Konzulens: Gál Veronika Alexandra egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem 1. BEVEZETÉS Feltételezésem szerint egy megfelelően kialakított

Részletesebben

Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások. Európa-szerte

Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások. Európa-szerte Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások. Európa-szerte HU A megfelelő megtakarítási termékekhez való hozzáférés és azok használatának biztosítása minden európai állampolgár

Részletesebben

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN Péterfi Mária szociális munkás Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Társadalmi

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI NAP A SZOLNOKI FŐISKOLÁN 2014.11.11. E - M A I L : a s z a k a c s 1 @ g m a i l. c o m

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI NAP A SZOLNOKI FŐISKOLÁN 2014.11.11. E - M A I L : a s z a k a c s 1 @ g m a i l. c o m PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI NAP A SZOLNOKI FŐISKOLÁN 2014.11.11. M E R K AT I N G I N N O V Á C I Ó S É S TA N Á C S A D Ó K Ö ZH A S ZN Ú N O N P R O F I T K F T. C Í M : 5 0 0 0, S Z O L N O K T I S Z

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

AEGON. Vitál Életbiztosítás

AEGON. Vitál Életbiztosítás AEGON Vitál Életbiztosítás A felelősségteljes gondoskodás családról való gondoskodás A család mindennél fontosabb A család mindennapi örömeink forrása, ezért mindannyiunk számára óriási kincs, amelyről

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter Környezeti igazságosság Tágabb keret, Szemléletmód Környezeti erőforrásokhoz való hozzáférés

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Autóvásárlás és autófinanszírozás

Autóvásárlás és autófinanszírozás Autóvásárlás és autófinanszírozás A Budapest Bank és a Budapest Autó lakossági kutatása Budapest, 2012.02.14. Lakossági kutatás Célcsoport: 23-59 év közötti, ABC státuszú lakosság, akik legfeljebb 6 éve

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

ESZI-ADOS www.algyo.hu A beérkezés dátuma: 200. Ügyintéző aláírása:

ESZI-ADOS www.algyo.hu A beérkezés dátuma: 200. Ügyintéző aláírása: 6750 Algyő, Piac tér 17. ESZI-ADOS www.algyo.hu A beérkezés dátuma: 200. Ügyintéző aláírása: ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE Név: Születéskori név: Születési hely, év, hó, nap:, év hó nap. Anyja

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN

MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN MAGYARORSZÁGI MIKROFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI DIREKTÍVÁK TÜKRÉBEN Szekfü Tibor: elnök, Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat Gödöllő, 2014. november A Magyar Mikrofinanszírozási hálózat 2005. A megyei és fővárosi

Részletesebben

Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára. Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra. BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA.

Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára. Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra. BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA. Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA Bevezető 3 innovatív fővárosi kezdeményezés alapvetően eltérő forrással/szemlélettel

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában

Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában Intézményi érdekeltségek a SZOL kialakításában Open Society Foundations támogatásával, a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. közös projektjének keretében készített kutatás összefoglalója

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Mire törekszünk szülőként?

Mire törekszünk szülőként? Gyermekeink jövője Mire törekszünk szülőként? A szülők legszebb és egyben legnehezebb feladata, hogy gyermekeiket felkészítsék az ÉLETRE, hogy olyan értékrendszert és tudást közvetítsenek feléjük, amelynek

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Várható kormányzati programok Budapest, 2014. június Tartalom 1.Panel III Programtervezet 2.Operatív Programok 2014-2020 között 3.A KEHOP

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN reprezentatív felmérés a 1 év feletti lakosság körében (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna) 11. augusztus Főbb megállapítások 1 A

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária Oktassunk vagy buktassunk Majoros Mária 28. április Írta: dr. Majoros Mária A számítógépek tömeges elterjedése és az internet megváltoztatták az ismeretszerzés formáit. Az iskolai oktatás mindig rendelkezett

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Röviden az Alapítványról Története: 1997-ben hozta létre egy idős pedagógus, aki lehetőséget kívánt teremteni, külföldi jóléti szolgáltatások

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben