Az Edelényi Kistérség lehetıségeinek kiaknázása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Edelényi Kistérség lehetıségeinek kiaknázása"

Átírás

1 Az Edelényi Kistérség lehetıségeinek kiaknázása Készítette: Falucskai Anikó Jancsurák Gergı Páll Liliána

2 Tartalom A térség általános jellemzése...3 Az Edelényi kistérség rövid jellemzése...4 A kistérség foglalkoztatási eredményei az elmúlt években...5 SWOT analízis...6 Gazdasági helyzet...8 Demográfiai és szociális helyzet...10 Mezőgazdaságban rejlő lehetőségek...13 Növénytermesztés és állattenyésztés...16 Erdőgazdálkodás...18 Infrastrukturális helyzet...19 Turizmus...21 Idegenforgalmi fejlesztések...23 Konkrét fejlesztési tervek:...25 A romák helyzete a kistérségben...26 Oktatásfejlesztés az Edelényi kistérségben...29 Irodalomjegyzék

3 A térség általános jellemzése Az Edelényi Kistérség hazánk egyik legelmaradottabb vidéke, mely számos páratlan és turistáink számára vonzó természeti kinccsel rendelkezik, valamint a rengeteg területen fekvı történelmi mőemlékrıl sem szabad elfeledkeznünk, mely tökéletes helyszíne lehet a hazánkat megismerni vágyók számára. Nem kell messzire mennünk, hogy megtaláljuk az okát, miért is kapta a 47 településbıl álló, aprófalvas kistérség az egyik leghátrányosabb helyzető titulust, hiszen mind demográfiai, jövedelmi, szociális és foglalkoztatási helyzete alátámasztja ezt. Nyugodtan kijelenthetı, hogy a megélhetés országos szinten itt az egyik legnehezebb. Nem volt kérdés számunkra tehát, hogy megyénkbıl választunk egy olyan kistérséget, melyben kiaknázatlan lehetıségeket látunk, hiszen sorsunk Borsod, célunk pedig egy olyan megye fellendítése és élhetıvé tétele, mely nem az elvándorlása meleg ágya lenne, hanem bölcsıje lehet egy újra felvirágzó gazdaságnak. A települések a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki-karszt területén és azt ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el, kiterjedése körülbelül 740 km 2. A kistérségben élı lakosság száma 36,5 ezer fı, akik leginkább a térség 2 nagyobb városában Szendrın és Edelényben élnek, a lakosság másik fele 1000 fınél alacsonyabb lélekszámú településeken él. A lakosság száma, fıleg az utóbb említett területeken erısen fogy, a kedvezıtlen elhelyezkedési feltételek miatt, valamint az infrastrukturális bezártság miatt. A fiatalok, tanulni vágyók inkább a megyeközpont felé orientálódnak, így az alacsony lélekszámú falvakra fıleg az elöregedı társadalom a jellemzı, az országos átlagnál is magasabb mértékben. Elhanyagolhatatlan kérdés a roma integráció, hiszen a kistérség összlakosságának közel 25%- a tartozik ezen etnikumhoz. A számuk jelenleg körülbelül 9000 fıre tehetı, ezen családok hatására tapasztalható a térségben pozitív természetes szaporodás, hiszen gyakori esetükben a 4 vagy több gyerek vállalása is. Azonban általuk nem sok hozzáadott érték képzıdik a vidéken, alacsony iskolai végzettségőek, legtöbbjük segélyekbıl él. Egyes statisztikák szerint a kistérség lakosságának 20-25%-a segélyezett, beleértve a gyermekeket is, mely hatalmas költségeket ró az önkormányzatokra. 3

4 A tanulmányunk célja, hogy javaslatokat tegyünk egy élhetıbb, jól szervezett kistérség létrejöttének, mely kihasználja minden adandó lehetıségét, hogy a legmagasabb színvonalra fejlıdjön a dinamikusan fejlıdı világ legújabb vívmányainak segítségével. Prioritásaink Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Turizmusélénkítés Roma integráció Oktatásfejlesztés Az Edelényi kistérség rövid jellemzése Ebben a fejezetben kistérség helyzetét szeretnénk részletesebben bemutatni, mely alapját képezi a gazdasági fellendítı programcsomagunknak, hiszen ezen adatokra támaszkodva láthatjuk, hogy melyek azok a területek amelyek fejlesztésre szorulnak. Röviden bemutatásra kerül a térség gazdasági és infrastrukturális helyzete, a társadalom demográfiai és szociális helyzete és a foglalkoztatottság. 4

5 A kistérség foglalkoztatási eredményei az elmúlt években Az Edelényi Kistérség annak érdekében, hogy növelje a térség foglalkoztatottainak számát több különbözı projekthez, illetve szervezıdéshez csatlakozott ben megkötésre került az Edelényi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma, melynek keretében partnerségi megállapodást kötöttek a területi foglalkoztatás legfontosabb szereplıi, vezetı munkaadói. A 2004-es Európai Uniós csatlakozást követıen megnıtt a pályázati források száma, mely lehetıséget adott a halmozottan hátrányos helyzető vidék felemelkedésére, a sikeres pályázati pénzek segítségével. Néhány fıbb projekt ezek közül: - Foglalkoztatási esélyek komplex fejlesztése Szendrıládon és környékén (2011) - "Több lábon" Foglalkoztatási program keretében nyújtott segítség az Edelényi Kistérségben (2011) - Könnyőfém és mőanyag nyílászáró összeszerelı üzem kialakítása Edelényben - Szendrı város foglalkoztatásának hosszútávon fenntartható növelése "zöld munkahelyek" létrehozásával Az alábbi projektek mind azt a célt szolgálják, hogy a foglalkoztatási szint emelkedjen, ezzel szemben azonban, a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai, sajnos nem ezt támasztják alá. Az általunk vizsgált idıszak 2007 és 2010 közé tehetı, ahol a hivatalos forrás alapján nem növekedés, hanem csökkenés történt. A munkanélküliségi ráta nıtt, bıven meghaladva, mind az országos, mind pedig a megyei átlagot, mely természetesen betudható a válság hatásának is, azonban nem elhanyagolható a térség jövedelmi, pénzügyi helyzete, illetve infrastrukturális elszigeteltsége sem. 5

6 SWOT analízis A továbbiakban egy SWOT analízis segítségével szeretnénk bemutatni a térség helyzetét. Fel kívánjuk tárni az erısségeket, a gyengeségeket, a lehetıségeket és a veszélyeket, hiszen ez a kiindulási alapunk a gazdasági fejlesztés kialakításához. Törekszünk arra, hogy a lehetıségeket kiaknázzuk, az erısségekre támaszkodjunk és kizárjuk, felkészüljünk a térség gyengeségeire és az esetleges veszélyekre. Erısségek Természeti erıforrások Gazdag turisztikai értékek, világörökségi helyszín (Aggteleki Nemzeti Park) Kedvezı ár-érték arány Olcsó ingatlanok Nagy kiterjedéső erdık Gazdag vadállomány Megmővelhetı földterületek Gyengeségek Vállalkozók hiánya Versenyképtelenség Inaktívak nagy száma Munkanélküliség magas aránya Vonzerık megközelíthetısége Környezettudatos gondolkodás hiánya Lehetıségek Szlovákiához való közelség Olcsó munkaerı Szakképzés Oktatás fejlesztése A határmenti turisztikai befektetések erısödése Pályázati források Veszélyek Elnéptelenedés Gazdasági hanyatlás Romló közegészségügy Fenntartható fejlıdés elvének sérülése Környezettudatosság továbbra is negatív 6

7 7

8 Gazdasági helyzet Ahogy azt már korábban említettük a gazdasági helyzet koránt sem mondható fényesnek. A kistérség jövedelemteremtı és tıkevonzó képessége sajnos jóval az országos átlag alatt marad. Többek között ennek is köszönhetı, hogy a térség gazdaságilag rendkívül elmaradott, halmozottan hátrányos helyzetőnek számít. A KSH adatai alapján az 1000 fıre jutó vállalkozások száma 2008-ban 30 volt, amely az országos átlagtól negatív irányban nagy eltérést mutat. Ennek köszönhetıen nagyon nehéz, szinte lehetetlen egy stabil, jól mőködı gazdasági rendszert kialakítani. A vállalkozások hiánya magával hozza az alacsony foglalkoztatást is, hiszen sok esetben a lakosságnak nincs lehetısége arra, hogy helyben találjon munkát. A helyzetet spirálszerően tovább rontja, hogy a vállalkozások jelentıs része nem versenyképes, továbbá a települések önkormányzataira az eladósodottság jellemzı. Több támogatási forma is létezik, mely az elmaradott, hátrányos helyzető térségek felzárkóztatására irányul, de ezen támogatások megszerzése nehézségeket okoz a térség számára. Nem egyszer történt, hogy a térség azért nem nyerte el a pályázatot, mert a pályázati anyaguk nem volt megfelelı, vagy hiányos volt. Ezek a tényezık is hozzájárulnak ahhoz, hogy a térségben eddig nem alakult ki egy stabil, jól szervezett, mőködı gazdaság. A mőködı vállalkozások száma 2009-ben a KSH adatai alapján 1068 db volt. Megfigyelhetı, hogy a gazdálkodó szervezetek esetében jelentıs súllyal bírnak az egyéni vállalkozások, valamint a mikro vállalkozások. Ezek nagy száma szintén kedvezıtlen ban a KSH adatai alapján az 1000 lakosra jutó 30 vállalkozás közül 19 volt egyéni vállalkozás,7 jogi személyiségő társas vállalkozás és 4 db volt jogi személyiség nélküli társas vállalkozás. További problémát jelent az is, hogy a vállalkozások jelentıs része kényszervállalkozás lakosra jutó Jogi személyiségő Jogi személyiség Egyéni vállalkozás vállalkozás (db) társas vállalkozás nélküli társas vállalkozás Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján 8

9 Érdemes megvizsgálni a mőködı vállalkozások számát gazdasági ágak szerint. Ebbıl is látható, hogy a szolgáltatás kap nagyobb szerepet, majd ezt követi a mezıgazdaság és az ipar. Mi egy lehetséges kitörési pontnak a mezıgazdaságot látjuk, mellyel véleményünk szerint fellendíthetı a térség gazdasága. Az 1068 db vállalkozás közül 2009-ben a KSH szerint 114 tevékenykedett ezen a területen. Az iparban mindössze 80 vállalkozás vett részt. Ezek közül jelentıs részt képvisel a feldolgozóipar, amelyben 73 vállalkozás tevékenykedik. Emellett nagy jelentıséget kap az építıipar (130), a kereskedelem és gépjármőjavítás (267), a turizmus(73), és a legnagyobb súlyt képviseli a szolgáltatási szektor. Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A térség földrajzilag alkalmas az állat és növénytermesztésre. Úgy gondoljuk, hogy megfelelı stratégiával ez egy nagyon jó kitörési lehetıség lehetne. Az Edelényi kistérség legjelentısebb mezıgazdasági vállalkozása a Szirák- Farm Kft, melynek fı tevékenysége a sertéstenyésztés, az Abod-Farm Kft és az Agrobál Kft. Ez a 3 vállalkozás rendelkezik jelentıs földterülettel, ennek köszönhetıen versenyképesek maradtak és a legstabilabban mőködı mezıgazdasági vállalatok. Jelentıs a földmővelés alól kiesı területek száma is, hiszen az Aggteleki Nemzeti Park védelme alatt állnak. Ugyanakkor ezt nem hátrányként kell értelmezni, hiszen ezeken a területeken nagymértékben fejleszteni lehetne a turizmust, amely szintén gazdasági növekedéssel járna. 9

10 Látható, hogy az ipar ezen a vidéken fejletlen a vállalkozások 7%-át adja összesen. Itt meg kell említenünk, hogy külön kezeltük az építıipart. Korábban a térség gazdasági sikerét a bányászat adta, amely mára teljesen megszőnt. Ennek következtében nem alakult ki fejlett ipari kultúra. Manapság a legnagyobb arányban az építıipar van, amely a helyi igények kiszolgálására jött létre. Ugyanez a helyzet a sütıipar kapcsán is. Kijelenthetjük, hogy a helyi iparból származó tevékenység alig bír jövedelemteremtı képességgel. Elmondható, hogy szinte egyetlen cég helyzete sem kiegyensúlyozott. Sajnos hatalmas kudarcba fulladt a GenexZrt. klímaberendezéseket gyártó üzeme is Perkupa területén. Ennek hasznosításáról a késıbbiekben még részletesen szót ejtünk. Az építıipari cégek közül sajnos felszámolás alatt áll a NeptunBau Rt. Említésre méltó még a ma is mőködı Mónusz Kft és a Borsod Bau 2000 Kft. Ezen cégek jelentıs kivitelezık, így viszonylag nagy létszámú munkaerıt foglalkozatnak. Az élelmiszeripar területén kiemelhetı a fent említett Szirák- Farm Kft, amely húsfeldolgozással foglalkozik, a Linga Kft, amelynek fı profilja a csokoládégyártás, valamint a helyi lakosokat kiszolgáló sütıüzemek. Szót érdemel még az Edelény határában mőködı ásványvíz palackozó üzem. Szalonna területén mőködik a KOVI víz néven ismert terméket palackozó cég. A szolgáltató szektorban mőködı vállalkozások jelentıs része a kereskedelem területén található, mely a helyi lakosság igényeit hivatott kiszolgálni. Ezen felül jelentıs részt tesznek ki a javítással, fıleg gépjármővek javítására szakosodott vállalkozások. A pénzügyi szolgáltatást leginkább a községekben meglévı takarékszövetkezetek, valamint a városokban található kereskedelmi bankok teszik lehetıvé. Demográfiai és szociális helyzet A kistérség 47 települést foglal magában, melynek lélekszáma január 1.-én fı volt.az ezer fıre jutó élve születések száma 2011-ben a régiók közül itt volt a legmagasabb 12,3. Ebbıl is látszik, hogy a lakosság száma folyamatosan nı. Nagy gondot jelent azonban, hogy fıként a roma társadalom az, aki több akár 4-5 gyermeket is vállal. Azonban, ezen családok megélhetése bizonytalan, így a gyermekek már eleve rossz anyagi körülmények közé születnek. Ugyanakkor egy természetes fogyás tapasztalható 1000 lakosra nézve, de ennek értéke elenyészı a többi térség értékéhez képest (-2,4). Ez többek között az elvándorlás tényével magyarázható, mely a térségben 1000 lakosra vetítve 3,9. Sajnos a halálozások 10

11 száma magas,(1000 lakosra 14,7) amely a rossz egészségügyi állapotra is utalhat. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ez az arány azért ennyire kiemelkedı, mert az aprófalvas települések zömében magas az idısek aránya. A kistérségben az egészségügyi ellátás alacsony színvonalú. Edelényben található az egyetlen kórház. Az apróbb települések háziorvos hiánnyal küzdenek, így a járó beteg ellátást kénytelenek helyettesítéssel megoldani. Az orvosok nem szeretnének egy rossz állapotban lévı és rossz felszereltségő rendelıintézetben dolgozni. A kistérség munkaerı piaci helyzete igazodik a gazdasági viszonyokhoz. Az adatok tanulmányozását követıen sajnos itt elmondható, hogy az elsı 5 helyen szerepel a kistérség. Az NFSZ 2010.évi adatait vizsgálva elmondható, hogy a év közötti korosztályt vizsgálva a 28,27% volt, a munkanélküliek száma 3408, a foglalkoztatottak száma 8647, még az inaktívak száma 9747 volt. A foglalkoztatási ráta 39,7% volt, az aktivitási ráta pedig 55,3% volt. Az alábbi táblázat mutatja az éves adatok alakulását: Mnk.ráta s Munkanélküliek s Foglalkoztatottak s Inaktívak Fogl.ráta Akt.ráta % % 50.2% % % 51.3% % % 50.6% % % 50.8% % % 52.5% % % 51.6% % % 53.4% % % 55.3% Forrás: NFSZ A KSH adatai alapján dec. 20.-án a nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú népességbıl 20,6%, ettıl csak 4 kistérségben nagyobb ez a mutató. Nagy gondot jelent továbbá, hogy a térségben élık jelentıs része alulképzett. A legtöbb ember csak 8 általános iskolát végzett. Ezért a jövıben nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatáspolitikára, valamint olyan munkahelyeket kell teremteni, melyek alacsony szakképzettséget igényelnek. Ezt az észrevételt a statisztikai adatok is alátámasztják. A térségben 60,1% azoknak a köre a nyilvántartott álláskeresık körében, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Sajnos a tartós munkanélküliség a jellemzı. A nyilvántartott álláskeresık körébıl azoknak az aránya, akik 180 napnál tovább nem találtak munkát 45,9%, amely magasnak mondható. Meg kell jegyezni azt a sajnálatos tényt is, hogy a lakosság már 11

12 hozzászokott ahhoz, hogy nem kell munkába járni. Ezért fontos, hogy ösztönözzük ıket és integráljuk a munka világába. Hozzá kell ıket szoktatni a napi rendszeres és ütemezett munkavégzéshez. Egyik jó megoldás a közmunka programban való részvétel lehet. Ugyanakkor a tanulmányunk célja az, hogy nem a közmunkában résztvevık számával csökkentsük a munkanélküliek számát és ezzel javítsuk a statisztikai adatokat. Mi valós munkát szeretnénk kínálni az embereknek, nem pedig kényszermegoldásokat. Miután az eddigiek során részletes bemutatásra került a kistérség gazdaságának jelenlegi képe, nézzük át részletesen, hogy milyen lehetıségekben látjuk mi a gazdaság felélénkítését. Mivel bizonyosságot nyert az a tény, hogy a terület alkalmas a mezıgazdasági termelésre és mivel az ipari termelés mértéke elenyészı, egy mezıgazdasági reformot szeretnénk megindítani. A lakosság iskolázottsági színvonala nem teszi lehetıvé, hogy bármilyen hightech iparág irányába orientálódjon a térség, hiszen abból kevésbé tud a közösség profitálni. Emiatt olyan ágazatok felélesztését kell hangsúlyozni, melyek nem igényelnek nagy mennyiségő szellemi tıket. Ahogy Jean-Jacques Rousseau mondta, Vissza a természetbe! Mi sem tehetjük ezt ennél egyszerőbben. Földünk megannyi lehetıséget tár elénk, és ilyen bizonytalan gazdasági viszonyok között meg kell találnunk a lehetı legtöbbet, amely egy jól mőködı gazdaság motorja lehet. Olyan tevékenységek elvégzésére kell sarkallnunk a közösséget, melyek mind munkalehetıséget jelentenek számukra, mind pedig hozzájárulhatnak a térség hozzáadott értékéhez. A terület lehetıségeit átvizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy a mezıgazdaság olyan munkaintenzív ágazata a gazdaságnak, mely nem csak a foglalkoztatottság növekedéséhez képes hozzájárulni, hanem magával vonhatja a különbözı ágazataira épülı feldolgozóipart is. A természeti adottságoknak megfelelıen említésre méltó eredmény érhetı el a gabonatermesztés, zöldség- és gyümölcstermesztés területén, valamint az abrakfogyasztó állatok tenyésztése. Több elismert szakembermondta el véleményét nem régiben, miben is látja a mezıgazdaság kitörési pontjait, és nem rejtették véka alá azon véleményüket sem, hogy a mezıgazdaságnak is nyitni kell külföld irányában, ahogyan a román és lengyel pozitív példa mutatja, mert a leszálló ág tıke nélkül nem fog tudni pozitív irányba fordulni. Amennyiben erısen állattenyésztésre szakosodik a térség nem szabad elfelejtenie a rá épülı feldolgozóipart a tej- illetve húsüzemet. Mindkét ág hatékony lehet foglalkoztatás szempontjából, azonban mérlegelnünk kell a versenyképesség kérdését is, hiszen enélkül nincs értelme mőködésüknek beruházási oldalról. 12

13 Azonban az állattartás nem csak a tejipart élénkítheti fel, nem szabad megfeledkeznünk az élı állat importról, illetve a helyi húsfeldolgozásról sem. A Genex klímaberendezéseket gyártó üzemcsarnoka szép látványt nyújt a Perkupára érkezıknek, azonban üresen áll. A felszereltsége tökéletes, természetes energiahordozók segítségével látja el az üzemet energiával, és teljesen kihasználatlan. Amennyiben a húsfeldolgozás valaki tényleg látna rációt, ennél jobb helyet a környéken keresve sem találna, mely alig igényel beruházását, hiszen infrastruktúrája teljesen kiépített. Mezőgazdaságban rejlő lehetőségek Ahogy azt már az elıbb is említettük a természeti értékek kiaknázásában, magában a természetben látjuk a kistérség gazdaságának fejlesztését. Számos lehetıség kínálkozik arra, hogy akistérség gazdaságát növekedési pályára tereljük.úgy véljük, hogy lehetıség adódik az extenzív és az intenzív fejlesztésre is. Az elıbbit azzal indokoljuk, hogy bıven áll rendelkezésre szabad munkaerı, valamint vannak még olyan földek, melyek mővelés alá vonhatóak. Intenzív fejlesztés, mert a meglévı területeket és technológiát hatékonyabban is lehetne mőködtetni és vannak olyan épületek (pl. a GENEX), melyeket hasznosítani lehetne. Azonban itt hangsúlyozni kell, hogy vannak, olyan tervek, melyek csak hosszú távon térülnek meg. Ezen ágazatra ez hatványozottan jellemzı. Hiszen gondoljunk csak bele abba, hogy egy gyümölcsös kert létrehozása nem egyik napról a másikra történik. Figyelembe kell venni a természet által kívánt idıt is. Mindezek ellenére vannak olyan elképzeléseink, melyekbıl már a megvalósítást követı egy éven belül profitálhat a kistérség és vannak olyanok, melyek eredményessége több év után fog megmutatkozni. Lényeges, hogy ne csak operatív terveink legyenek, hiszen azokkal hosszabb távra nem tervezhetünk. Így fontosnak tartjuk a hosszú távú tervezést és ennek elıkészítését. Elıször is fontos szempont, hogy feltérképezzük a kistérség földrajzi adottságait és ennek megfelelıen tervezzük meg a mezıgazdaságát. Vagyis az elsı lépés a racionalizálás, a meglévı erıforrások leghatékonyabban történı felhasználása. Itt a földrajz tudományát szeretnénk segítségül hívni. A szakemberek pontos képet tárnak elénk a kistérség földrajzi adottságairól. Mivel nem feladatunk, hogy ezt részletesen bemutassuk ezért csak említés szintjén, a téma szempontjából elengedhetetlen adatokat közlünk. A kistérség az Északiközéphegység része, így általánosságban elmondható, hogy vulkáni és üledékes kızetek építik 13

14 fel a tájat. Ez hazánk leghővösebb éghajlatú területe. Az évi középhımérséklet 9,1 Celsius fok. A hővösebb éghajlatnak köszönhetıen a tenyészidıszak is rövidebb 175 nap, amelyhez 15,5 Celsius fokos középhımérséklet tartozik. A talajtípusokat tekintve a következıek mondhatóak el: Talajtípus Felhasználhatóság Sajó-völgy barna erdőtalaj, csernozjom szántó Nyugati-Cserehát barna erdőtalaj mezőgazdasági tevékenység Bódva-völgye öntéstalaj szántó, legelő Szalonnai- hegység rendzina, mészkő művelésre alkalmatlan Tornai-dombság anyagbemosódásos barna erdőtalaj rét, szántóföld Rakacai völgymedence anyagbemosódásos barna erdőtalaj rét, szántóföld Szendrői-rögvidék rendzina, barna erdőtalaj művelésre alkalmatlan Aggteleki-hegység triász kori mészkő mezőgazdasági tevékenység Alsó-hegy rendzina erdő Saját szerkesztés: Edelényi Kistérség Foglalkoztatási Programja 2006 Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a kistérség északi részén a talaj gyenge minıségő és mezıgazdasági mővelésre kevésbé alkalmas. Ezeken a területeken az erdıgazdálkodás a jellemzı és számottevı. Dél felé haladva a földek minısége javul. Ennek köszönhetıen gyümölcsösök és szántók jellemzik a vidék ezen részét. A földrajzi viszonyokat megvizsgálva megállapítható, hogy az Edelényi kistérség jelentıs része alkalmas arra, hogy mezıgazdasági mővelést folytassanak rajta. Ennek köszönhetıen úgy véljük, hogy megalapozott és kivitelezhetı az elképzelésünk a mezıgazdaság fejlesztését illetıen. Az elsı jelentıs problémát a földek elaprózódása jelenti. Kutatásokkal is alátámasztották, hogy hatékony földmővelés és növénytermesztés csak nagy kiterjedéső földeken lehetséges. A szakértık szerint versenyképes vegyes családi gazdaságról 30 ha fölött, egy termékő profil esetében 50 ha fölött beszélhetünk. A gyümölcs és szılı termesztés esetében ez 6-8 hektárra tehetı. Ezt a mindennapi életbıl is láthatjuk. Azok a gazdák, akik kis termıterülettel rendelkeznek jelentıs hátrányokat szenvednek el, hiszen számukra nem kifizetıdı a gazdálkodás. Tehát elsı lépésként mővelésre alkalmas területek kialakítását kell véghezvinni. Ma már a kormány is nyújt támogatást ezen probléma megoldása érdekében. Az osztatlan közös földtulajdonnak köszönhetıen a földek nagy része elaprózódott. Ezt ma már több módon is ki lehet kerülni. Egyik módszer a kormány törekvése, mely pályázat útján próbálja ösztönözni a birtok összevonásokat. Másik megoldásként említhetı továbbá, hogy 55. életév betöltése után nyugdíjba mehet az a gazda, aki felajánlja vagy eladja földjét. 14

15 Mi egy nem annyira új kelető, de annál hasznosabb és ösztönzı rendszert szeretnénk bevezetni a kistérségben. Az önkormányzatok a tulajdonukban lévı földeket kedvezményes úton hasznosítanák. Vagyis a lényeg a következı: Az elkövetkezendı években egy az önkormányzatok által elkülönített alapból földeket vásárolnának, ahol mezıgazdasági tevékenységet folytatnának. De mi ebben a különös? Az önkormányzat a tulajdonában lévı földet jelképes áron bérbe adná. Ez a jelképes összeg például évente 100 Ft. De a bérbe vevınek különbözı feltételeknek kell eleget tenni. A föld használója szerzıdésben rögzítené, hogy az adott területet csak mezıgazdasági célra használja fel és ott a bérbevétel kezdetétıl 5 évig garantálja a mőködést. Továbbá rögzítenék, hogy a munka elvégzésére helyi munkaerıt alkalmaz. Ezzel a lépéssel élénkítenénk a vállalkozó kedvet, növelnénk a mezıgazdasági aktivitást és a helyi munkanélküliség kérdése is jelentısen javulna. Felmerül azonban a kérdés, hogy a beruházások megvalósítására honnan teremtenek forrást? Itt bármennyire is furcsán hangzik elıny lehet a hátrányos, elmaradott helyzet. Úgy véljük, hogy ki kell használni az ország és az Európai Unió által kínált lehetıségeket és pályázatokat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapját böngészve láthatjuk, hogy sok lehetıség kínálkozik. Nagyon elterjedt például a fiatalok bevonása a mezıgazdaságba és ennek támogatása. A TEIR adatai alapján elmondható, hogy az edelényi kistérségben a hazai támogatást tekintve között a gazdaság fejlesztésére irányulóan 54 projekt részesült támogatásban, melynek értéke összesen Ft volt. Az Uniós támogatások összegét a következı 2 táblázat mutatja: Uniós támogatások NFT évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Regionális Fejlesztés OP Agrár és Vidékfejlesztés OP Humán Erıforrás Fejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP Összesen Forrás: TEIR 15

16 Uniós támogatások UMFT évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Regionális OP-ok Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Megújulás OP Környezet és Energia OP Társadalmi Infrastruktúra OP Államreform OP Összesen Forrás: TEIR Mindkét esetben láthatjuk, hogy a legtöbb támogatást a gazdaság fejlesztésére kapta a kistérség. Az elsı táblázatban szintén látható, hogy az agrár és vidékfejlesztés jelentıs súllyal bír a kapott támogatások között. A számadatok ismeretében kijelenthetjük, hogy a legtöbb projekt ezen a téren valósult meg. Ugyanakkor egy a kistérség honlapján olvasott információra hivatkozva elmondható, hogy sok támogatástól esetek el a települések. Ez a nem megfelelıen elkészített vagy a hiányos pályázati anyagoknak volt köszönhetı. Éppen ezért a következıt találtuk ki. A kistérség 3 pontján üzemeltetnénk pályázati információs tanácsadást, ahol az érdeklıdık megfelelı tájékoztatást kapnának. A térség egy pontján pedig kedvezı árszabás mellett pályázatíró irodát mőködtetnénk, amelyek reményeink szerint nagyban hozzájárulna a pályázatok sikerességéhez. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a pályázatok jelentıs részéhez önerı szükséges. Így egy elınyös és vonzó marketingtervet kell kitalálnunk, mellyel a potenciális befektetık érdeklıdését felkeltjük a vidék iránt. Nagy segítséget jelent az is, ha a helyi, úgynevezett önkormányzati adóktól eltekintenek, hiszen ezek is a befektetés ösztönzıek lehetnek. További eredményeket lehetne elérni azzal, ha környéket vonzóvá tennék. Vagyis jelentısen fejlesztenék a térség infrastrukturális rendszerét, valamint egy korszerő információs rendszert hoznának létre, ahol az információ szabadon és gyorsan áramlik. Növénytermesztés és állattenyésztés A következıkben a címben említett témával szeretnénk részletesebben foglalkozni. Mint ahogy azt már korábban említettük a kistérség déli része alkalmas növénytermesztésre, így ezen a területen fıleg takarmánynövények (kukorica, cukorrépa, búza) termesztésével 16

17 foglalkoznának. Itt nem lehet elválasztani a növénytermesztést és az állattenyésztést egymástól. Ugyanakkor a mővelés szempontjából kedvezıtlen területeket sem szabad parlagon hagyni. Nagyon fontos, hogy a térségben fejlıdjön a rét- és legelı gazdálkodás. Az állattartás számára ez nélkülözhetetlen. Ezáltal hasznosítjuk a kevésbé jó minıségő földeket és ezzel takarmányt biztosítunk az állatállomány számára. Ez többek között fellendíthetné az extenzív állattenyésztését, valamint a táj szépségét is emelné, mely a turizmus számára sem elhanyagolható tényezı. A növénytermesztés során meg kell említeni a gyümölcstermesztést is, mely szintén kitörési pont lehet. A vidék alkalmas bogyós és csonthéjas gyümölcsök termesztésére. Érdemes foglalkozni gyümölcsösök telepítésével. Ez egy hosszú távú befektetés. Szilva, körte, cseresznye, barack. Ez csak néhány lehetséges alternatíva. A termesztett gyümölcsöket pedig több módon is lehetne hasznosítani és értékesíteni. Ezáltal megvalósulna a könnyő ipar fellendítése is. Az egyik az, hogy a térségen konzervipart hozunk létre, ahol a helyben termelt gyümölcsöket dolgozzák fel. Ez több szempontból is hasznos. Az egyik, hogy a gyümölcstermesztıknek biztos felvevı piacot biztosít. A másik, hogy az üzemben viszonylag sok munkásra van szükség és ezt az igényt bıven ki lehetne elégíteni a helyi munkaerıpiacról, hiszen nem igényel nagy szaktudást. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk, hogy az emberek számára ez csak idénymunkát biztosít. A gyümölcsöket más módon is lehet értékesíteni. Például létre lehet hozni aszaló és hőtıházakat, melyekben a gyümölcsöket tartósítják. Az aszalás egy kiváló eljárás és az így konzervált gyümölcsök az Európai Unióban is nagyon keresettek. Így akár késıbb elképzelhetı lenne a nemzetközi piacokra való kilépés. A harmadik mód pedig a pálinkafızés. A térség is otthont adhatna egy neves magyar pálinkának. Egy Európai Uniós szabványoknak megfelelı gyümölcslepárlót kellene kialakítani, ahol kiváló minıségő pálinkát lehetne elıállítani mind hazai, mind pedig nemzetközi piacra. Egy jó minıségő pálinkával és kellı marketingfogással, akár olyan hírnevet is elérhetne a térség, mint a gönci, vagy szatmári. Nem utolsó sorban ez egy kapcsolódási pont is a turizmussal. Továbbá az ide látogató vendégeket a falusi turizmus keretén belül be lehetne vonni az éppen aktuális munkákba. Gondolunk itt például a fametszésre, valamint a mostanában olyan divatos 17

18 szedd és vidd akciókra, melynek keretén belül a vásárló szedi le a kiváló minıségő és friss gyümölcsöt a fáról. Az állattenyésztés területén is sok eddig még kiaknázatlan terület maradt véleményünk szerint. Fontos a tej-és húshasznú szarvasmarha tenyésztés. Továbbá lehetıséget látunk a sertés, juh, és kecsketenyésztésben is. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az állatok feldolgozására fejleszthetı lenne a hús és tejipar. Sajnos manapság a legtöbb állat húsát, vagy egyéb termékét Miskolcon dolgozzák fel. Pedig egy helyi tejüzem létesítése jó ötlet, ahol különleges, és hazai ízvilágú tejtermékeket lehetne elıállítani. Ezzel a belföldi piacot és a szupermarketeket is el lehetne érni. Lényeg az, hogy amire van kapacitás és erıforrás azt helyben végezzük el. Vagyis egyetlen feladatot se szervezzünk ki külsı cég számára, csak akkor, ha ez elengedhetetlen. A tevékenységekhez szorosan kapcsolódnak a logisztikai tevékenységek is. A feldolgozott termékek szállítása és forgalmazása is rengeteg munkaerıt mozgósíthat a térségben. Természetesen ez mind pénz kérdése, de ma már rengeteg pályázat van, mely nagyban megkönnyíti a beruházások anyagi forrásának elıteremtését. Erdőgazdálkodás A térség Magyarország egyik leggazdagabb erdıs területe. Ez nagy elınyt jelent számunkra, így ki kell használni. Nagy hagyománya van az erdıgazdálkodásnak. Az erdık nagyobb része vállalkozások kezében van, még a kisebb részt magántulajdonosok birtokolják. Itt is számos munkalehetıség kínálkozik. Az erdık karbantartása, tisztítása sok munkaerıt vesz igénybe, melyet szintén helyi munkaerıbıl meg lehetne oldani. Mindezek mellett a fakitermelés, az erdıtelepítés is jelentıs munkát ad a dolgozni vágyók számára. Az Európai Unió támogatását élvezi az erdıgazdaság. Itt egy kettıség figyelhetı meg. A Nemzeti Park tulajdonában lévı erdıségek védelem alatt állnak. Itt a természeti értékek és a természetes élıhely fenntartására törekednek. A magánkézbe lévı erdık pedig a fakitermelésre szakosodtak. Az ı céljuk, hogy minél gyorsabban felneveljék és kivágják a fákat. Ezek egy részét tőzifaként másik résztét pedig alapanyagként értékesítik. Újabb kapcsolódási pont lehet a turisztika és az oktatással kapcsolatban. Létre lehetne hozni erdei iskolákat, ahol a gyerekek a nyári és téli idıszakban egyaránt megismerkedhetnek a táj szépségével, mindamellett, hogy játékosan tanulnak. Emellett érdemes szót említeni a térségben meglévı gyógynövényekrıl. Manapság egyre nagyobb szerepet kapnak a gyógynövények, mint a gyógyszerek. Érdemes a természethez fordulni betegség esetén is, hisz számos bajra tálcán kínálják a gyógyírt. Korábban már volt rá példa, hogy a helyiek munkanélküliségi problémáját a gyógynövények győjtésével próbálták 18

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI

1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI 1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI Bevezetı Az Edelényi Kistérség Fejlesztési Tanácsa 2008. novemberében

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C

1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C 1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése 2 Értékelés alapját képezı dokumentumok Nyilatkozat, arról hogy az 1. A támogatásból megvalósított

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

Mit értünk klaszterek alatt?

Mit értünk klaszterek alatt? 15. téma: Az egészségturisztikai szolgáltatók piaci pozíciójának erısítési módjai: az együttmőködés lehetıségei, szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervek, klaszterek Magyarországon Marketing-Menedzsment

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ augusztus Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ augusztus Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés 2007. augusztus Változás az elızı Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai...

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai... Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások Mőködtetési és fenntarthatósági tervéhez I. Fejlesztés összefoglaló...2 II.

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jún. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben