Az Edelényi Kistérség lehetıségeinek kiaknázása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Edelényi Kistérség lehetıségeinek kiaknázása"

Átírás

1 Az Edelényi Kistérség lehetıségeinek kiaknázása Készítette: Falucskai Anikó Jancsurák Gergı Páll Liliána

2 Tartalom A térség általános jellemzése...3 Az Edelényi kistérség rövid jellemzése...4 A kistérség foglalkoztatási eredményei az elmúlt években...5 SWOT analízis...6 Gazdasági helyzet...8 Demográfiai és szociális helyzet...10 Mezőgazdaságban rejlő lehetőségek...13 Növénytermesztés és állattenyésztés...16 Erdőgazdálkodás...18 Infrastrukturális helyzet...19 Turizmus...21 Idegenforgalmi fejlesztések...23 Konkrét fejlesztési tervek:...25 A romák helyzete a kistérségben...26 Oktatásfejlesztés az Edelényi kistérségben...29 Irodalomjegyzék

3 A térség általános jellemzése Az Edelényi Kistérség hazánk egyik legelmaradottabb vidéke, mely számos páratlan és turistáink számára vonzó természeti kinccsel rendelkezik, valamint a rengeteg területen fekvı történelmi mőemlékrıl sem szabad elfeledkeznünk, mely tökéletes helyszíne lehet a hazánkat megismerni vágyók számára. Nem kell messzire mennünk, hogy megtaláljuk az okát, miért is kapta a 47 településbıl álló, aprófalvas kistérség az egyik leghátrányosabb helyzető titulust, hiszen mind demográfiai, jövedelmi, szociális és foglalkoztatási helyzete alátámasztja ezt. Nyugodtan kijelenthetı, hogy a megélhetés országos szinten itt az egyik legnehezebb. Nem volt kérdés számunkra tehát, hogy megyénkbıl választunk egy olyan kistérséget, melyben kiaknázatlan lehetıségeket látunk, hiszen sorsunk Borsod, célunk pedig egy olyan megye fellendítése és élhetıvé tétele, mely nem az elvándorlása meleg ágya lenne, hanem bölcsıje lehet egy újra felvirágzó gazdaságnak. A települések a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki-karszt területén és azt ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el, kiterjedése körülbelül 740 km 2. A kistérségben élı lakosság száma 36,5 ezer fı, akik leginkább a térség 2 nagyobb városában Szendrın és Edelényben élnek, a lakosság másik fele 1000 fınél alacsonyabb lélekszámú településeken él. A lakosság száma, fıleg az utóbb említett területeken erısen fogy, a kedvezıtlen elhelyezkedési feltételek miatt, valamint az infrastrukturális bezártság miatt. A fiatalok, tanulni vágyók inkább a megyeközpont felé orientálódnak, így az alacsony lélekszámú falvakra fıleg az elöregedı társadalom a jellemzı, az országos átlagnál is magasabb mértékben. Elhanyagolhatatlan kérdés a roma integráció, hiszen a kistérség összlakosságának közel 25%- a tartozik ezen etnikumhoz. A számuk jelenleg körülbelül 9000 fıre tehetı, ezen családok hatására tapasztalható a térségben pozitív természetes szaporodás, hiszen gyakori esetükben a 4 vagy több gyerek vállalása is. Azonban általuk nem sok hozzáadott érték képzıdik a vidéken, alacsony iskolai végzettségőek, legtöbbjük segélyekbıl él. Egyes statisztikák szerint a kistérség lakosságának 20-25%-a segélyezett, beleértve a gyermekeket is, mely hatalmas költségeket ró az önkormányzatokra. 3

4 A tanulmányunk célja, hogy javaslatokat tegyünk egy élhetıbb, jól szervezett kistérség létrejöttének, mely kihasználja minden adandó lehetıségét, hogy a legmagasabb színvonalra fejlıdjön a dinamikusan fejlıdı világ legújabb vívmányainak segítségével. Prioritásaink Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Turizmusélénkítés Roma integráció Oktatásfejlesztés Az Edelényi kistérség rövid jellemzése Ebben a fejezetben kistérség helyzetét szeretnénk részletesebben bemutatni, mely alapját képezi a gazdasági fellendítı programcsomagunknak, hiszen ezen adatokra támaszkodva láthatjuk, hogy melyek azok a területek amelyek fejlesztésre szorulnak. Röviden bemutatásra kerül a térség gazdasági és infrastrukturális helyzete, a társadalom demográfiai és szociális helyzete és a foglalkoztatottság. 4

5 A kistérség foglalkoztatási eredményei az elmúlt években Az Edelényi Kistérség annak érdekében, hogy növelje a térség foglalkoztatottainak számát több különbözı projekthez, illetve szervezıdéshez csatlakozott ben megkötésre került az Edelényi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma, melynek keretében partnerségi megállapodást kötöttek a területi foglalkoztatás legfontosabb szereplıi, vezetı munkaadói. A 2004-es Európai Uniós csatlakozást követıen megnıtt a pályázati források száma, mely lehetıséget adott a halmozottan hátrányos helyzető vidék felemelkedésére, a sikeres pályázati pénzek segítségével. Néhány fıbb projekt ezek közül: - Foglalkoztatási esélyek komplex fejlesztése Szendrıládon és környékén (2011) - "Több lábon" Foglalkoztatási program keretében nyújtott segítség az Edelényi Kistérségben (2011) - Könnyőfém és mőanyag nyílászáró összeszerelı üzem kialakítása Edelényben - Szendrı város foglalkoztatásának hosszútávon fenntartható növelése "zöld munkahelyek" létrehozásával Az alábbi projektek mind azt a célt szolgálják, hogy a foglalkoztatási szint emelkedjen, ezzel szemben azonban, a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai, sajnos nem ezt támasztják alá. Az általunk vizsgált idıszak 2007 és 2010 közé tehetı, ahol a hivatalos forrás alapján nem növekedés, hanem csökkenés történt. A munkanélküliségi ráta nıtt, bıven meghaladva, mind az országos, mind pedig a megyei átlagot, mely természetesen betudható a válság hatásának is, azonban nem elhanyagolható a térség jövedelmi, pénzügyi helyzete, illetve infrastrukturális elszigeteltsége sem. 5

6 SWOT analízis A továbbiakban egy SWOT analízis segítségével szeretnénk bemutatni a térség helyzetét. Fel kívánjuk tárni az erısségeket, a gyengeségeket, a lehetıségeket és a veszélyeket, hiszen ez a kiindulási alapunk a gazdasági fejlesztés kialakításához. Törekszünk arra, hogy a lehetıségeket kiaknázzuk, az erısségekre támaszkodjunk és kizárjuk, felkészüljünk a térség gyengeségeire és az esetleges veszélyekre. Erısségek Természeti erıforrások Gazdag turisztikai értékek, világörökségi helyszín (Aggteleki Nemzeti Park) Kedvezı ár-érték arány Olcsó ingatlanok Nagy kiterjedéső erdık Gazdag vadállomány Megmővelhetı földterületek Gyengeségek Vállalkozók hiánya Versenyképtelenség Inaktívak nagy száma Munkanélküliség magas aránya Vonzerık megközelíthetısége Környezettudatos gondolkodás hiánya Lehetıségek Szlovákiához való közelség Olcsó munkaerı Szakképzés Oktatás fejlesztése A határmenti turisztikai befektetések erısödése Pályázati források Veszélyek Elnéptelenedés Gazdasági hanyatlás Romló közegészségügy Fenntartható fejlıdés elvének sérülése Környezettudatosság továbbra is negatív 6

7 7

8 Gazdasági helyzet Ahogy azt már korábban említettük a gazdasági helyzet koránt sem mondható fényesnek. A kistérség jövedelemteremtı és tıkevonzó képessége sajnos jóval az országos átlag alatt marad. Többek között ennek is köszönhetı, hogy a térség gazdaságilag rendkívül elmaradott, halmozottan hátrányos helyzetőnek számít. A KSH adatai alapján az 1000 fıre jutó vállalkozások száma 2008-ban 30 volt, amely az országos átlagtól negatív irányban nagy eltérést mutat. Ennek köszönhetıen nagyon nehéz, szinte lehetetlen egy stabil, jól mőködı gazdasági rendszert kialakítani. A vállalkozások hiánya magával hozza az alacsony foglalkoztatást is, hiszen sok esetben a lakosságnak nincs lehetısége arra, hogy helyben találjon munkát. A helyzetet spirálszerően tovább rontja, hogy a vállalkozások jelentıs része nem versenyképes, továbbá a települések önkormányzataira az eladósodottság jellemzı. Több támogatási forma is létezik, mely az elmaradott, hátrányos helyzető térségek felzárkóztatására irányul, de ezen támogatások megszerzése nehézségeket okoz a térség számára. Nem egyszer történt, hogy a térség azért nem nyerte el a pályázatot, mert a pályázati anyaguk nem volt megfelelı, vagy hiányos volt. Ezek a tényezık is hozzájárulnak ahhoz, hogy a térségben eddig nem alakult ki egy stabil, jól szervezett, mőködı gazdaság. A mőködı vállalkozások száma 2009-ben a KSH adatai alapján 1068 db volt. Megfigyelhetı, hogy a gazdálkodó szervezetek esetében jelentıs súllyal bírnak az egyéni vállalkozások, valamint a mikro vállalkozások. Ezek nagy száma szintén kedvezıtlen ban a KSH adatai alapján az 1000 lakosra jutó 30 vállalkozás közül 19 volt egyéni vállalkozás,7 jogi személyiségő társas vállalkozás és 4 db volt jogi személyiség nélküli társas vállalkozás. További problémát jelent az is, hogy a vállalkozások jelentıs része kényszervállalkozás lakosra jutó Jogi személyiségő Jogi személyiség Egyéni vállalkozás vállalkozás (db) társas vállalkozás nélküli társas vállalkozás Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján 8

9 Érdemes megvizsgálni a mőködı vállalkozások számát gazdasági ágak szerint. Ebbıl is látható, hogy a szolgáltatás kap nagyobb szerepet, majd ezt követi a mezıgazdaság és az ipar. Mi egy lehetséges kitörési pontnak a mezıgazdaságot látjuk, mellyel véleményünk szerint fellendíthetı a térség gazdasága. Az 1068 db vállalkozás közül 2009-ben a KSH szerint 114 tevékenykedett ezen a területen. Az iparban mindössze 80 vállalkozás vett részt. Ezek közül jelentıs részt képvisel a feldolgozóipar, amelyben 73 vállalkozás tevékenykedik. Emellett nagy jelentıséget kap az építıipar (130), a kereskedelem és gépjármőjavítás (267), a turizmus(73), és a legnagyobb súlyt képviseli a szolgáltatási szektor. Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A térség földrajzilag alkalmas az állat és növénytermesztésre. Úgy gondoljuk, hogy megfelelı stratégiával ez egy nagyon jó kitörési lehetıség lehetne. Az Edelényi kistérség legjelentısebb mezıgazdasági vállalkozása a Szirák- Farm Kft, melynek fı tevékenysége a sertéstenyésztés, az Abod-Farm Kft és az Agrobál Kft. Ez a 3 vállalkozás rendelkezik jelentıs földterülettel, ennek köszönhetıen versenyképesek maradtak és a legstabilabban mőködı mezıgazdasági vállalatok. Jelentıs a földmővelés alól kiesı területek száma is, hiszen az Aggteleki Nemzeti Park védelme alatt állnak. Ugyanakkor ezt nem hátrányként kell értelmezni, hiszen ezeken a területeken nagymértékben fejleszteni lehetne a turizmust, amely szintén gazdasági növekedéssel járna. 9

10 Látható, hogy az ipar ezen a vidéken fejletlen a vállalkozások 7%-át adja összesen. Itt meg kell említenünk, hogy külön kezeltük az építıipart. Korábban a térség gazdasági sikerét a bányászat adta, amely mára teljesen megszőnt. Ennek következtében nem alakult ki fejlett ipari kultúra. Manapság a legnagyobb arányban az építıipar van, amely a helyi igények kiszolgálására jött létre. Ugyanez a helyzet a sütıipar kapcsán is. Kijelenthetjük, hogy a helyi iparból származó tevékenység alig bír jövedelemteremtı képességgel. Elmondható, hogy szinte egyetlen cég helyzete sem kiegyensúlyozott. Sajnos hatalmas kudarcba fulladt a GenexZrt. klímaberendezéseket gyártó üzeme is Perkupa területén. Ennek hasznosításáról a késıbbiekben még részletesen szót ejtünk. Az építıipari cégek közül sajnos felszámolás alatt áll a NeptunBau Rt. Említésre méltó még a ma is mőködı Mónusz Kft és a Borsod Bau 2000 Kft. Ezen cégek jelentıs kivitelezık, így viszonylag nagy létszámú munkaerıt foglalkozatnak. Az élelmiszeripar területén kiemelhetı a fent említett Szirák- Farm Kft, amely húsfeldolgozással foglalkozik, a Linga Kft, amelynek fı profilja a csokoládégyártás, valamint a helyi lakosokat kiszolgáló sütıüzemek. Szót érdemel még az Edelény határában mőködı ásványvíz palackozó üzem. Szalonna területén mőködik a KOVI víz néven ismert terméket palackozó cég. A szolgáltató szektorban mőködı vállalkozások jelentıs része a kereskedelem területén található, mely a helyi lakosság igényeit hivatott kiszolgálni. Ezen felül jelentıs részt tesznek ki a javítással, fıleg gépjármővek javítására szakosodott vállalkozások. A pénzügyi szolgáltatást leginkább a községekben meglévı takarékszövetkezetek, valamint a városokban található kereskedelmi bankok teszik lehetıvé. Demográfiai és szociális helyzet A kistérség 47 települést foglal magában, melynek lélekszáma január 1.-én fı volt.az ezer fıre jutó élve születések száma 2011-ben a régiók közül itt volt a legmagasabb 12,3. Ebbıl is látszik, hogy a lakosság száma folyamatosan nı. Nagy gondot jelent azonban, hogy fıként a roma társadalom az, aki több akár 4-5 gyermeket is vállal. Azonban, ezen családok megélhetése bizonytalan, így a gyermekek már eleve rossz anyagi körülmények közé születnek. Ugyanakkor egy természetes fogyás tapasztalható 1000 lakosra nézve, de ennek értéke elenyészı a többi térség értékéhez képest (-2,4). Ez többek között az elvándorlás tényével magyarázható, mely a térségben 1000 lakosra vetítve 3,9. Sajnos a halálozások 10

11 száma magas,(1000 lakosra 14,7) amely a rossz egészségügyi állapotra is utalhat. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ez az arány azért ennyire kiemelkedı, mert az aprófalvas települések zömében magas az idısek aránya. A kistérségben az egészségügyi ellátás alacsony színvonalú. Edelényben található az egyetlen kórház. Az apróbb települések háziorvos hiánnyal küzdenek, így a járó beteg ellátást kénytelenek helyettesítéssel megoldani. Az orvosok nem szeretnének egy rossz állapotban lévı és rossz felszereltségő rendelıintézetben dolgozni. A kistérség munkaerı piaci helyzete igazodik a gazdasági viszonyokhoz. Az adatok tanulmányozását követıen sajnos itt elmondható, hogy az elsı 5 helyen szerepel a kistérség. Az NFSZ 2010.évi adatait vizsgálva elmondható, hogy a év közötti korosztályt vizsgálva a 28,27% volt, a munkanélküliek száma 3408, a foglalkoztatottak száma 8647, még az inaktívak száma 9747 volt. A foglalkoztatási ráta 39,7% volt, az aktivitási ráta pedig 55,3% volt. Az alábbi táblázat mutatja az éves adatok alakulását: Mnk.ráta s Munkanélküliek s Foglalkoztatottak s Inaktívak Fogl.ráta Akt.ráta % % 50.2% % % 51.3% % % 50.6% % % 50.8% % % 52.5% % % 51.6% % % 53.4% % % 55.3% Forrás: NFSZ A KSH adatai alapján dec. 20.-án a nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú népességbıl 20,6%, ettıl csak 4 kistérségben nagyobb ez a mutató. Nagy gondot jelent továbbá, hogy a térségben élık jelentıs része alulképzett. A legtöbb ember csak 8 általános iskolát végzett. Ezért a jövıben nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatáspolitikára, valamint olyan munkahelyeket kell teremteni, melyek alacsony szakképzettséget igényelnek. Ezt az észrevételt a statisztikai adatok is alátámasztják. A térségben 60,1% azoknak a köre a nyilvántartott álláskeresık körében, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Sajnos a tartós munkanélküliség a jellemzı. A nyilvántartott álláskeresık körébıl azoknak az aránya, akik 180 napnál tovább nem találtak munkát 45,9%, amely magasnak mondható. Meg kell jegyezni azt a sajnálatos tényt is, hogy a lakosság már 11

12 hozzászokott ahhoz, hogy nem kell munkába járni. Ezért fontos, hogy ösztönözzük ıket és integráljuk a munka világába. Hozzá kell ıket szoktatni a napi rendszeres és ütemezett munkavégzéshez. Egyik jó megoldás a közmunka programban való részvétel lehet. Ugyanakkor a tanulmányunk célja az, hogy nem a közmunkában résztvevık számával csökkentsük a munkanélküliek számát és ezzel javítsuk a statisztikai adatokat. Mi valós munkát szeretnénk kínálni az embereknek, nem pedig kényszermegoldásokat. Miután az eddigiek során részletes bemutatásra került a kistérség gazdaságának jelenlegi képe, nézzük át részletesen, hogy milyen lehetıségekben látjuk mi a gazdaság felélénkítését. Mivel bizonyosságot nyert az a tény, hogy a terület alkalmas a mezıgazdasági termelésre és mivel az ipari termelés mértéke elenyészı, egy mezıgazdasági reformot szeretnénk megindítani. A lakosság iskolázottsági színvonala nem teszi lehetıvé, hogy bármilyen hightech iparág irányába orientálódjon a térség, hiszen abból kevésbé tud a közösség profitálni. Emiatt olyan ágazatok felélesztését kell hangsúlyozni, melyek nem igényelnek nagy mennyiségő szellemi tıket. Ahogy Jean-Jacques Rousseau mondta, Vissza a természetbe! Mi sem tehetjük ezt ennél egyszerőbben. Földünk megannyi lehetıséget tár elénk, és ilyen bizonytalan gazdasági viszonyok között meg kell találnunk a lehetı legtöbbet, amely egy jól mőködı gazdaság motorja lehet. Olyan tevékenységek elvégzésére kell sarkallnunk a közösséget, melyek mind munkalehetıséget jelentenek számukra, mind pedig hozzájárulhatnak a térség hozzáadott értékéhez. A terület lehetıségeit átvizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy a mezıgazdaság olyan munkaintenzív ágazata a gazdaságnak, mely nem csak a foglalkoztatottság növekedéséhez képes hozzájárulni, hanem magával vonhatja a különbözı ágazataira épülı feldolgozóipart is. A természeti adottságoknak megfelelıen említésre méltó eredmény érhetı el a gabonatermesztés, zöldség- és gyümölcstermesztés területén, valamint az abrakfogyasztó állatok tenyésztése. Több elismert szakembermondta el véleményét nem régiben, miben is látja a mezıgazdaság kitörési pontjait, és nem rejtették véka alá azon véleményüket sem, hogy a mezıgazdaságnak is nyitni kell külföld irányában, ahogyan a román és lengyel pozitív példa mutatja, mert a leszálló ág tıke nélkül nem fog tudni pozitív irányba fordulni. Amennyiben erısen állattenyésztésre szakosodik a térség nem szabad elfelejtenie a rá épülı feldolgozóipart a tej- illetve húsüzemet. Mindkét ág hatékony lehet foglalkoztatás szempontjából, azonban mérlegelnünk kell a versenyképesség kérdését is, hiszen enélkül nincs értelme mőködésüknek beruházási oldalról. 12

13 Azonban az állattartás nem csak a tejipart élénkítheti fel, nem szabad megfeledkeznünk az élı állat importról, illetve a helyi húsfeldolgozásról sem. A Genex klímaberendezéseket gyártó üzemcsarnoka szép látványt nyújt a Perkupára érkezıknek, azonban üresen áll. A felszereltsége tökéletes, természetes energiahordozók segítségével látja el az üzemet energiával, és teljesen kihasználatlan. Amennyiben a húsfeldolgozás valaki tényleg látna rációt, ennél jobb helyet a környéken keresve sem találna, mely alig igényel beruházását, hiszen infrastruktúrája teljesen kiépített. Mezőgazdaságban rejlő lehetőségek Ahogy azt már az elıbb is említettük a természeti értékek kiaknázásában, magában a természetben látjuk a kistérség gazdaságának fejlesztését. Számos lehetıség kínálkozik arra, hogy akistérség gazdaságát növekedési pályára tereljük.úgy véljük, hogy lehetıség adódik az extenzív és az intenzív fejlesztésre is. Az elıbbit azzal indokoljuk, hogy bıven áll rendelkezésre szabad munkaerı, valamint vannak még olyan földek, melyek mővelés alá vonhatóak. Intenzív fejlesztés, mert a meglévı területeket és technológiát hatékonyabban is lehetne mőködtetni és vannak olyan épületek (pl. a GENEX), melyeket hasznosítani lehetne. Azonban itt hangsúlyozni kell, hogy vannak, olyan tervek, melyek csak hosszú távon térülnek meg. Ezen ágazatra ez hatványozottan jellemzı. Hiszen gondoljunk csak bele abba, hogy egy gyümölcsös kert létrehozása nem egyik napról a másikra történik. Figyelembe kell venni a természet által kívánt idıt is. Mindezek ellenére vannak olyan elképzeléseink, melyekbıl már a megvalósítást követı egy éven belül profitálhat a kistérség és vannak olyanok, melyek eredményessége több év után fog megmutatkozni. Lényeges, hogy ne csak operatív terveink legyenek, hiszen azokkal hosszabb távra nem tervezhetünk. Így fontosnak tartjuk a hosszú távú tervezést és ennek elıkészítését. Elıször is fontos szempont, hogy feltérképezzük a kistérség földrajzi adottságait és ennek megfelelıen tervezzük meg a mezıgazdaságát. Vagyis az elsı lépés a racionalizálás, a meglévı erıforrások leghatékonyabban történı felhasználása. Itt a földrajz tudományát szeretnénk segítségül hívni. A szakemberek pontos képet tárnak elénk a kistérség földrajzi adottságairól. Mivel nem feladatunk, hogy ezt részletesen bemutassuk ezért csak említés szintjén, a téma szempontjából elengedhetetlen adatokat közlünk. A kistérség az Északiközéphegység része, így általánosságban elmondható, hogy vulkáni és üledékes kızetek építik 13

14 fel a tájat. Ez hazánk leghővösebb éghajlatú területe. Az évi középhımérséklet 9,1 Celsius fok. A hővösebb éghajlatnak köszönhetıen a tenyészidıszak is rövidebb 175 nap, amelyhez 15,5 Celsius fokos középhımérséklet tartozik. A talajtípusokat tekintve a következıek mondhatóak el: Talajtípus Felhasználhatóság Sajó-völgy barna erdőtalaj, csernozjom szántó Nyugati-Cserehát barna erdőtalaj mezőgazdasági tevékenység Bódva-völgye öntéstalaj szántó, legelő Szalonnai- hegység rendzina, mészkő művelésre alkalmatlan Tornai-dombság anyagbemosódásos barna erdőtalaj rét, szántóföld Rakacai völgymedence anyagbemosódásos barna erdőtalaj rét, szántóföld Szendrői-rögvidék rendzina, barna erdőtalaj művelésre alkalmatlan Aggteleki-hegység triász kori mészkő mezőgazdasági tevékenység Alsó-hegy rendzina erdő Saját szerkesztés: Edelényi Kistérség Foglalkoztatási Programja 2006 Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a kistérség északi részén a talaj gyenge minıségő és mezıgazdasági mővelésre kevésbé alkalmas. Ezeken a területeken az erdıgazdálkodás a jellemzı és számottevı. Dél felé haladva a földek minısége javul. Ennek köszönhetıen gyümölcsösök és szántók jellemzik a vidék ezen részét. A földrajzi viszonyokat megvizsgálva megállapítható, hogy az Edelényi kistérség jelentıs része alkalmas arra, hogy mezıgazdasági mővelést folytassanak rajta. Ennek köszönhetıen úgy véljük, hogy megalapozott és kivitelezhetı az elképzelésünk a mezıgazdaság fejlesztését illetıen. Az elsı jelentıs problémát a földek elaprózódása jelenti. Kutatásokkal is alátámasztották, hogy hatékony földmővelés és növénytermesztés csak nagy kiterjedéső földeken lehetséges. A szakértık szerint versenyképes vegyes családi gazdaságról 30 ha fölött, egy termékő profil esetében 50 ha fölött beszélhetünk. A gyümölcs és szılı termesztés esetében ez 6-8 hektárra tehetı. Ezt a mindennapi életbıl is láthatjuk. Azok a gazdák, akik kis termıterülettel rendelkeznek jelentıs hátrányokat szenvednek el, hiszen számukra nem kifizetıdı a gazdálkodás. Tehát elsı lépésként mővelésre alkalmas területek kialakítását kell véghezvinni. Ma már a kormány is nyújt támogatást ezen probléma megoldása érdekében. Az osztatlan közös földtulajdonnak köszönhetıen a földek nagy része elaprózódott. Ezt ma már több módon is ki lehet kerülni. Egyik módszer a kormány törekvése, mely pályázat útján próbálja ösztönözni a birtok összevonásokat. Másik megoldásként említhetı továbbá, hogy 55. életév betöltése után nyugdíjba mehet az a gazda, aki felajánlja vagy eladja földjét. 14

15 Mi egy nem annyira új kelető, de annál hasznosabb és ösztönzı rendszert szeretnénk bevezetni a kistérségben. Az önkormányzatok a tulajdonukban lévı földeket kedvezményes úton hasznosítanák. Vagyis a lényeg a következı: Az elkövetkezendı években egy az önkormányzatok által elkülönített alapból földeket vásárolnának, ahol mezıgazdasági tevékenységet folytatnának. De mi ebben a különös? Az önkormányzat a tulajdonában lévı földet jelképes áron bérbe adná. Ez a jelképes összeg például évente 100 Ft. De a bérbe vevınek különbözı feltételeknek kell eleget tenni. A föld használója szerzıdésben rögzítené, hogy az adott területet csak mezıgazdasági célra használja fel és ott a bérbevétel kezdetétıl 5 évig garantálja a mőködést. Továbbá rögzítenék, hogy a munka elvégzésére helyi munkaerıt alkalmaz. Ezzel a lépéssel élénkítenénk a vállalkozó kedvet, növelnénk a mezıgazdasági aktivitást és a helyi munkanélküliség kérdése is jelentısen javulna. Felmerül azonban a kérdés, hogy a beruházások megvalósítására honnan teremtenek forrást? Itt bármennyire is furcsán hangzik elıny lehet a hátrányos, elmaradott helyzet. Úgy véljük, hogy ki kell használni az ország és az Európai Unió által kínált lehetıségeket és pályázatokat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapját böngészve láthatjuk, hogy sok lehetıség kínálkozik. Nagyon elterjedt például a fiatalok bevonása a mezıgazdaságba és ennek támogatása. A TEIR adatai alapján elmondható, hogy az edelényi kistérségben a hazai támogatást tekintve között a gazdaság fejlesztésére irányulóan 54 projekt részesült támogatásban, melynek értéke összesen Ft volt. Az Uniós támogatások összegét a következı 2 táblázat mutatja: Uniós támogatások NFT évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Regionális Fejlesztés OP Agrár és Vidékfejlesztés OP Humán Erıforrás Fejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP Összesen Forrás: TEIR 15

16 Uniós támogatások UMFT évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Regionális OP-ok Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Megújulás OP Környezet és Energia OP Társadalmi Infrastruktúra OP Államreform OP Összesen Forrás: TEIR Mindkét esetben láthatjuk, hogy a legtöbb támogatást a gazdaság fejlesztésére kapta a kistérség. Az elsı táblázatban szintén látható, hogy az agrár és vidékfejlesztés jelentıs súllyal bír a kapott támogatások között. A számadatok ismeretében kijelenthetjük, hogy a legtöbb projekt ezen a téren valósult meg. Ugyanakkor egy a kistérség honlapján olvasott információra hivatkozva elmondható, hogy sok támogatástól esetek el a települések. Ez a nem megfelelıen elkészített vagy a hiányos pályázati anyagoknak volt köszönhetı. Éppen ezért a következıt találtuk ki. A kistérség 3 pontján üzemeltetnénk pályázati információs tanácsadást, ahol az érdeklıdık megfelelı tájékoztatást kapnának. A térség egy pontján pedig kedvezı árszabás mellett pályázatíró irodát mőködtetnénk, amelyek reményeink szerint nagyban hozzájárulna a pályázatok sikerességéhez. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a pályázatok jelentıs részéhez önerı szükséges. Így egy elınyös és vonzó marketingtervet kell kitalálnunk, mellyel a potenciális befektetık érdeklıdését felkeltjük a vidék iránt. Nagy segítséget jelent az is, ha a helyi, úgynevezett önkormányzati adóktól eltekintenek, hiszen ezek is a befektetés ösztönzıek lehetnek. További eredményeket lehetne elérni azzal, ha környéket vonzóvá tennék. Vagyis jelentısen fejlesztenék a térség infrastrukturális rendszerét, valamint egy korszerő információs rendszert hoznának létre, ahol az információ szabadon és gyorsan áramlik. Növénytermesztés és állattenyésztés A következıkben a címben említett témával szeretnénk részletesebben foglalkozni. Mint ahogy azt már korábban említettük a kistérség déli része alkalmas növénytermesztésre, így ezen a területen fıleg takarmánynövények (kukorica, cukorrépa, búza) termesztésével 16

17 foglalkoznának. Itt nem lehet elválasztani a növénytermesztést és az állattenyésztést egymástól. Ugyanakkor a mővelés szempontjából kedvezıtlen területeket sem szabad parlagon hagyni. Nagyon fontos, hogy a térségben fejlıdjön a rét- és legelı gazdálkodás. Az állattartás számára ez nélkülözhetetlen. Ezáltal hasznosítjuk a kevésbé jó minıségő földeket és ezzel takarmányt biztosítunk az állatállomány számára. Ez többek között fellendíthetné az extenzív állattenyésztését, valamint a táj szépségét is emelné, mely a turizmus számára sem elhanyagolható tényezı. A növénytermesztés során meg kell említeni a gyümölcstermesztést is, mely szintén kitörési pont lehet. A vidék alkalmas bogyós és csonthéjas gyümölcsök termesztésére. Érdemes foglalkozni gyümölcsösök telepítésével. Ez egy hosszú távú befektetés. Szilva, körte, cseresznye, barack. Ez csak néhány lehetséges alternatíva. A termesztett gyümölcsöket pedig több módon is lehetne hasznosítani és értékesíteni. Ezáltal megvalósulna a könnyő ipar fellendítése is. Az egyik az, hogy a térségen konzervipart hozunk létre, ahol a helyben termelt gyümölcsöket dolgozzák fel. Ez több szempontból is hasznos. Az egyik, hogy a gyümölcstermesztıknek biztos felvevı piacot biztosít. A másik, hogy az üzemben viszonylag sok munkásra van szükség és ezt az igényt bıven ki lehetne elégíteni a helyi munkaerıpiacról, hiszen nem igényel nagy szaktudást. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk, hogy az emberek számára ez csak idénymunkát biztosít. A gyümölcsöket más módon is lehet értékesíteni. Például létre lehet hozni aszaló és hőtıházakat, melyekben a gyümölcsöket tartósítják. Az aszalás egy kiváló eljárás és az így konzervált gyümölcsök az Európai Unióban is nagyon keresettek. Így akár késıbb elképzelhetı lenne a nemzetközi piacokra való kilépés. A harmadik mód pedig a pálinkafızés. A térség is otthont adhatna egy neves magyar pálinkának. Egy Európai Uniós szabványoknak megfelelı gyümölcslepárlót kellene kialakítani, ahol kiváló minıségő pálinkát lehetne elıállítani mind hazai, mind pedig nemzetközi piacra. Egy jó minıségő pálinkával és kellı marketingfogással, akár olyan hírnevet is elérhetne a térség, mint a gönci, vagy szatmári. Nem utolsó sorban ez egy kapcsolódási pont is a turizmussal. Továbbá az ide látogató vendégeket a falusi turizmus keretén belül be lehetne vonni az éppen aktuális munkákba. Gondolunk itt például a fametszésre, valamint a mostanában olyan divatos 17

18 szedd és vidd akciókra, melynek keretén belül a vásárló szedi le a kiváló minıségő és friss gyümölcsöt a fáról. Az állattenyésztés területén is sok eddig még kiaknázatlan terület maradt véleményünk szerint. Fontos a tej-és húshasznú szarvasmarha tenyésztés. Továbbá lehetıséget látunk a sertés, juh, és kecsketenyésztésben is. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az állatok feldolgozására fejleszthetı lenne a hús és tejipar. Sajnos manapság a legtöbb állat húsát, vagy egyéb termékét Miskolcon dolgozzák fel. Pedig egy helyi tejüzem létesítése jó ötlet, ahol különleges, és hazai ízvilágú tejtermékeket lehetne elıállítani. Ezzel a belföldi piacot és a szupermarketeket is el lehetne érni. Lényeg az, hogy amire van kapacitás és erıforrás azt helyben végezzük el. Vagyis egyetlen feladatot se szervezzünk ki külsı cég számára, csak akkor, ha ez elengedhetetlen. A tevékenységekhez szorosan kapcsolódnak a logisztikai tevékenységek is. A feldolgozott termékek szállítása és forgalmazása is rengeteg munkaerıt mozgósíthat a térségben. Természetesen ez mind pénz kérdése, de ma már rengeteg pályázat van, mely nagyban megkönnyíti a beruházások anyagi forrásának elıteremtését. Erdőgazdálkodás A térség Magyarország egyik leggazdagabb erdıs területe. Ez nagy elınyt jelent számunkra, így ki kell használni. Nagy hagyománya van az erdıgazdálkodásnak. Az erdık nagyobb része vállalkozások kezében van, még a kisebb részt magántulajdonosok birtokolják. Itt is számos munkalehetıség kínálkozik. Az erdık karbantartása, tisztítása sok munkaerıt vesz igénybe, melyet szintén helyi munkaerıbıl meg lehetne oldani. Mindezek mellett a fakitermelés, az erdıtelepítés is jelentıs munkát ad a dolgozni vágyók számára. Az Európai Unió támogatását élvezi az erdıgazdaság. Itt egy kettıség figyelhetı meg. A Nemzeti Park tulajdonában lévı erdıségek védelem alatt állnak. Itt a természeti értékek és a természetes élıhely fenntartására törekednek. A magánkézbe lévı erdık pedig a fakitermelésre szakosodtak. Az ı céljuk, hogy minél gyorsabban felneveljék és kivágják a fákat. Ezek egy részét tőzifaként másik résztét pedig alapanyagként értékesítik. Újabb kapcsolódási pont lehet a turisztika és az oktatással kapcsolatban. Létre lehetne hozni erdei iskolákat, ahol a gyerekek a nyári és téli idıszakban egyaránt megismerkedhetnek a táj szépségével, mindamellett, hogy játékosan tanulnak. Emellett érdemes szót említeni a térségben meglévı gyógynövényekrıl. Manapság egyre nagyobb szerepet kapnak a gyógynövények, mint a gyógyszerek. Érdemes a természethez fordulni betegség esetén is, hisz számos bajra tálcán kínálják a gyógyírt. Korábban már volt rá példa, hogy a helyiek munkanélküliségi problémáját a gyógynövények győjtésével próbálták 18

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI

1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI 1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI Bevezetı Az Edelényi Kistérség Fejlesztési Tanácsa 2008. novemberében

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl.

BESZÁMOLÓ. az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl. BESZÁMOLÓ az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl. Vecsés Vecsés, 2011. május 1 1. Vezetıi összefoglaló, cégbemutatás A

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani további fejlesztési lehetıségekre a következı, jelenleg nyitva lévı pályázati forrásokat, melyek az Ön vállalkozása számára fontosak

Részletesebben

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg:

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg: Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T İ L 21. Száma: 21419-19/2011. Elıkészítık: dr. Dráviczky Gyöngyi önkormányzati és szervezési ügyintézı, Szabó István megbízott Az elıterjesztés

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó.

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó. Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetıi összefoglaló... 2 II. Az ügyfél bemutatása... 3

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Bevezetı, helyzetelemzés

Bevezetı, helyzetelemzés Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 5/2002./VI.26./ számú önkormányzati rendelete a közmővelıdésrıl a módosításáról szóló 16/2007.(IX.26.) és a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel egységes

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Új utakon Alapon. Honnan indultunk

Új utakon Alapon. Honnan indultunk Új utakon Alapon Start mintaprogram Honnan indultunk Bevezetés Alap község Fejér megye déli részén elhelyezkedı hátrányos helyzető, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben

Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben A Balatoni Hajózási Zrt. vitorláskikötı beruházásai Siófok, 2007. november 27. A Balaton egyetlen vitorláskikötı lánca

Részletesebben

(VOP-2.1.2-2008-0001)

(VOP-2.1.2-2008-0001) Környezeti szempontok a 2007-2013-as Operatív Programok félidei értékelésében Az értékelések az Európai Unió támogatásával készültek el. (VOP-2.1.2-2008-0001) Félidei értékelések Valamennyi operatív program

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

TÁMOP- 1.4.4.-08/1 rségi Foglalkoztatási Partnerség

TÁMOP- 1.4.4.-08/1 rségi Foglalkoztatási Partnerség TÁMOP- 1.4.4.-08/1 Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség létrehozása és s mőködtetm dtetése Az ÚSZT legfontosabb céljai Az ÚSZT legfıbb céljai Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Darázsfészek vagy a rendszerváltás koronája?

Darázsfészek vagy a rendszerváltás koronája? Darázsfészek vagy a rendszerváltás koronája? Dr.Debreczeni Ferenc Sopron, 2006. november 21. A regionális jelenségek kettıs természete A regionális reform dilemmái Lehetséges régió típusok alternatívák

Részletesebben

Foglalkoztatás kifehérítése az EU-s források igénybevételével

Foglalkoztatás kifehérítése az EU-s források igénybevételével Foglalkoztatás kifehérítése az EU-s források igénybevételével Összefoglaló 1. A TÁMOP foglalkoztatási szelete - rövid áttekintés 3. Eredmények, tervek 2010-re 5. A TÁMOP viszonya az árnyékfoglalkoztatáshoz

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetıi összefoglaló... 2 II. Az Ügyfél bemutatása...

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az Ökobank projekt tanulságai

Az Ökobank projekt tanulságai Az Ökobank projekt tanulságai Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi tudást ötvözni a

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum Gyır-Moson Moson-Sopron Megyei Civil Informáci ciós s Centrum 9023 Gyır, Otthon u. 2. Tel. : 96/550-313 Tel./Fax: 96/311-031 06-70/948-57-30 E-mail : civilhaz@unitedway.t-online.hu Web : www.unitedwaygyor.hu/ciszok

Részletesebben

FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK A kistérségre vonatkozó korábbi stratégiák összefoglalása... 4 Az NFT III új Uniós költségvetési idıszakára vonatkozó alapelvei... 8 B.-A.-Z. megye fejlesztési cél- és programrendszere...

Részletesebben

Társadalmi beágyazódásunk

Társadalmi beágyazódásunk Társadalmi beágyazódásunk Magyarország Régió Megye Kistérség Mikrotérség Györköny Földrajzi elhelyezkedés Jól mőködı vidéki közösségek jellemzıi 1. Magas életminıséget nyújtó környezet, annak kezelése

Részletesebben

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés Regionális Operatív Programok Ipartelepítés (DAOP-1.1.1./D-11, DDOP-1.1.1./E-11, ÉAOP-1.1.1./E-11, ÉMOP-1.1.1./B-11, NYDOP- 1.3.1./E-11) A pályázat célja a régióban mőködı, illetve letelepülni kívánó elsısorban

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület!

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület! Az alábbiakban kívánom összefoglalni a központi orvosi ügyelet mőködésének 2008. évi tapasztalatait. Egyúttal szeretném megköszönni

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

VII. Szöveges beszámoló a Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület 2004. évi közhasznú tevékenységérıl A Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület (továbbiakban: Egyesület) 1999 nyarán jött létre, és a

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra

A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra A szigetvári Városi Könyvtárnak, mint 56 éves története során oly sokszor 2008-tıl is új társadalmi kihívásokkal

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE DEROGÁCIÓS VIZI KÖZMŐ PROJEKTEK ELİKÉSZÍTÉSE CÍMŐ KONTSRUKCIÓHOZ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ELİSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A projekt azonosító száma: KEOP-../-- A

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsıdék önálló fejlesztésének támogatására Kódszám: ÉAOP-2008-4.1.3.B.C

Részletesebben

AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG A domboldalon állok és a világot nézem. Márai Sándor

AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG A domboldalon állok és a világot nézem. Márai Sándor AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG A domboldalon állok és a világot nézem. Márai Sándor A kistérség jellemzıi Népesség 37 209 fı, a lakosság száma 1990-hez képest folyamatosan csökken. Munkanélküliség A regisztrált

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben