1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI

Átírás

1 1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI

2 Bevezetı Az Edelényi Kistérség Fejlesztési Tanácsa novemberében tárgyalta és fogadta el az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló Nem mondunk le senkirıl Komplex Zászlóshajó Program a leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztéséhez kapcsolódó kistérségi Tervdokumentumot és projektcsomagot. A tervdokumentum részét képezte a helyzetelemzés, amely Gazdasági-, Infrastrukturális-, Társadalmi-, Szociális-, Foglalkoztatási helyzet fıcímek alatt elemezte a kistérséget. Ennek megfelelıen, a jelen anyag az abban megfogalmazottakat alapként értelmezi, annak fıbb megállapításait átemelve, néhány fontosabb mutatón keresztül kívánja a kistérségre jellemzı fıbb társadalmi-, gazdasági folyamatokat elemezni. Társadalmi tendenciák A kistérség lakossága fı (2007 dec. 31). A lakónépesség száma az elmúlt 10 évben ( ) 3,1 %-al csökkent. A csökkenés mértéke meghaladja az országos mértéket azonban a megyei és régiós tendenciától kisebb. (1. sz. grafikon) 1. sz. grafikon A népesség számának csökkenésében, a természetes fogyás mellett, az elvándorlás is szerepet játszik.

3 2002 óta az elvándorlás üteme folyamatosan növekszik, mind az állandó, mind az ideiglenes elvándorlások esetében is. Hasonlóképpen, bár kisebb mértékben nı a bevándorlás is. A 2. sz. grafikonból a tendencia mellett látható az is, hogy a vándorlási egyenleg negatív értéket mutat, az elvándorlók száma magasabb, mint a bevándorlók száma, így egyértelmő, hogy a népmozgás nem csak a kistérségen belül történik, de jelentıs a térséget elhagyók száma is. (3. sz. grafikon) Népmozgalmi adatok az Edelényi kistérségben ( ) - 2. sz. grafikon év év év év év év év év év év év Számított vándorlási egyenleg az Edelényi kistérségben ( ) - 3. sz. grafikon A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a népességmozgás hány százalékban történik a kistérséghez tartozó települések között, azaz a kistérségen belül, és mennyi a kistérségen kívülrıl/kívülre tartó vándorlás aránya.

4 A vizsgált 10 éve alatt egyetlen egyszer, 2000-ben volt a vándorlási egyenleg pozitív, összességében és tendenciájában, az ebbıl eredı népességcsökkenés üteme erısödik. Figyelmeztetı, hogy 2007-ben már meghaladta a 300-as esetszámot ami a teljes népesség közel 1 %-a. Ez az érték azonban a minimum érték (a népességfogyás és a természetes csökkenésbıl számított szám), hiszen az esetek tényleges száma meghaladja az 1200-at. Ebbıl következik, hogy a kistérségbıl ténylegesen elköltözık száma, akár elérhette az 1200 esetet is, ám ebben az esetben nem következett volna be térségen belüli népességmozgás, amit nem feltételezhetünk reálisan. A népességmozgással kapcsolatos hipotézis, hogy a térséget elhagyók között nagyobb arányban vannak jelen a munkaerıpiacon versenyképesen megjelenni képesek, ami negatívan hat a térség gazdasági helyzetére. Ha viszont azt is feltételezzük, hogy a beköltözık között a munkaerıpiacon elhelyezkedni nem tudók nagyobb számban jelennek meg, akkor tovább romlik a kilátás. Tényként állapítható meg, hogy néhány település a kistérségi tendeciával szemben pozitív elıjelő mutatókkal bír az elvándorlási egyenleg terén és ugyanezen települések negatív elıjelő értékkel rendelkeznek a népesség fogyás tekintetében. Magyarán néhány településen egyaránt erıs a népességszám természetes növekedése, és a bevándorlás is. (4. sz. grafikon)

5 Ziliz Viszló Varbóc Tornaszentjakab Tornaszentandrás Tornanádaska Tornakápolna Tornabarakony Tomor Teresztenye Szuhogy Szılısardó Szögliget Szinpetri Szin Szendrılád Szendrı Szalonna Szakácsi Rakacaszend Rakaca Perkupa Nyomár Meszes Martonyi Lak Ládbesenyı Komjáti Jósvafı Irota Hidvégardó Hegymeg Hangács Galvács Égerszög 2007 Vándorlás különbözete a lakónépesség arányában 2007 természetes szaporulat a lakónépesség arányában Edelény Debréte Damak Borsodszirák Boldva Bódvaszilas Bódvarákó Bódvalenke Becskeháza Balajt Aggtelek Abod Természetes népességnövekedés és vándorlási különbözet az Edelényi kistérségben - 5. sz. grafikon

6 év Természetes szaporulat, illetve fogyás az elızı népszámlálás óta (fı) év Természetes szaporulat, illetve fogyás az elızı népszámlálás óta (fı) év Természetes szaporulat, illetve fogyás az elızı népszámlálás óta (fı) Rakaca Tornanádaska Bódvalenke Szendrılád Szakácsi Lak Szin Martonyi Szinpetri Balajt Szalonna Szendrı Borsodszirák Rakaca Tornanádaska Bódvalenke Szendrılád Szakácsi Lak Szin Martonyi Szinpetri Balajt Szalonna Szendrı Borsodszirák év Vándorlás különbözete az elızı népszámlálás óta (fı) év Vándorlás különbözete az elızı népszámlálás óta (fı) év Vándorlás különbözete az elızı népszámlálás óta (fı) -600 Természetes népességnövekedés és vándorlási különbözet a kistérségi trendtıl eltérı értékekkel - 4. sz. grafikon A lakosság 41,5 %-a él a két városban. A települések átlagos lélekszáma így 775 fı, amely jól mutatja az aprófalvas településszerkezetet. A kistérség korstruktúrája fiatalodó tendenciát mutat. A fiatalkorúak meghatározó hányada roma származású Mo. ÉM. BAZ. Edelény kist. Általános iskolai 8 oszt.-tal, mint legmagasabb végzettséggel bírók aránya %-ban - 6. sz. grafikon)

7 A népesség iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy a maximum 8 általánost végzettek száma növekvı mértékő, 2001-ben lényegesen meghaladta az országos átlagot. Növekszik ugyan az érettségit legmagasabb végzettségként maguknak tudók száma a népességen belül, de az 1980-as jelentıs elmaradást az országos átlagtól, 30 év alatt sem sikerült behozni, az attól való elmaradás mértéke pedig növekszik Mo. ÉM. BAZ. Edelény kist. Érettségivel mint legmagasabb végzettséggel bírók aránya %-ban - 6. sz. grafikon Hasonló képet mutat a kistérségen belül az egyetemi-fıiskolai végzettségőek aránya. Míg az országos arány, már 1980-ban is 12 %-os volt, ami 2001-re 19 %-ra nıtt, a kistérségben a 2001-es arány nem érte el a 11 %-ot. (7. sz. garfikon) Mo. ÉM. BAZ. Edelény kist. Felsıfokú végzettségőek aránya %-ban - 7. sz. grafikon

8 Megállapítható, hogy a lakosság nagy aránya képzetlen vagy a munkaerıpiacon nem keresett végzettséggel rendelkezik. Nyilvántartott álláskeresık a munkaképes korúak százalékában - 8. sz. grafikon Jelenleg a kistérség munkanélküliségi rátája 22,4 %. A munkanélküliek aránya jelentısen meghaladja a megyei és regionális mutatókat óta a munkanélküliek száma, bár idıszakosan csökkent, összességében növekvı tendenciát mutat, és a megyei regionális adatokhoz képest az arány nem javult. A kistérségi mutatók irányára mindig az országos tendencia követése a jellemzı, ám a munkanélküliek számának csökkenése kisebb ütemő, a munkanélküliek számának növekedése azonban nagyobb ütemő. Ez jelentıs kiszolgáltatottságra utal, a térségben élıket mindig hátrányosabban érintik a változások. (8. sz. grafikon) A regisztrált munkanélküliek között a tartós munkanélküliek aránya 38,1 %. Gazdasági tendenciák A kistérség jövedelemtermelı, felhalmozó és tıkevonzó képessége messze elmarad attól a szinttıl, amely szükséges ahhoz, hogy a térség gazdasága stabil fejlıdési pályára állhasson. A vállalkozások hiánya, a térségben végzett mezıgazdasági és ipari tevékenység aránytalan. A helyi lehetıségektıl elszakadó gazdasági szerkezet, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyes tényezık fejletlensége, az önkormányzati gazdálkodás problémái és a

9 támogatások megszerzésének nehézsége egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy még nem alakult ki olyan stabil gazdasági struktúra, amely a térség jövıbeni fejlıdésének biztos alapja lehetne. A térségben az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 47 db, ami az országos átlag fele, ezen belül is feltőnıen magas az egyéni vállalkozások aránya. A kistérségben bejelentett vállalkozások 27%-a tevékenykedik az ipar, építıipar területén, 16%-a a mezıgazdaság területén, a maradék 53% a szolgáltatás szektor területén fejti ki tevékenységét. A térség gazdasági szerkezetében az utóbbi idıszakban nem mutatható ki változás. A térségen belül, noha növekszik a vállalkozások száma, annak az 1000 lakosra vetített mértéke az országos felét sem éri el, a megyei és Észak-Magyarországi mutató 50 %-át is csak éppen hogy meghaladja. A rendelkezésre álló évi adatokból inkább a lemaradás érzékelhetı. (9. sz. grafikon) Edelényi kist BAZ ÉM Mo év év év év év 1000 lakosra jutó vállalkozások száma - 9. sz. grafikon A kistelepülések legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok, az önkormányzat által fenntartott intézmények és több esetben ez az egyetlen munkalehetıség. A közszolgáltatások természetszerőleg a szolgáltatási ágba tartoznak, ezért a munkahelyek korszerőnek látszó, döntıen a tercier szektorra építı szerkezete ezzel magyarázható. A térségben az ilyen jellegő szolgáltatási munkahelyek nagy aránya éppen hogy az elmaradottságot mutatja, éppen ezért indokolt az önkormányzatok gazdálkodási fı mutatójának (mőködési kiadás) összehasonlítása.

10 A 10. sz. grafikonból látható, hogy a kistérség önkormányzatainak a mőködési kiadásai is növekednek, azonban a növekedés mértéke nem éri el a megyében mőködı önkormányzatok átlagát. Önkormányzati mőködési kiadások B-A-Z Megyei átlag és Edelényi Kistérség 10. sz. grafikon Az önkormányzatok kiadásaiban 2005 évben országos mértékben kismértékő csökkenés következett be, azonban ez nem jelent meg sem a megye sem a kistérség településeinek gazdálkodásában. Az önkormányzatok segélyezésre fordított összegérrıl, noha a társadalmi helyzet bemutatásánál is lehetne szólni, azonban, mint a népesség vásárlóerejére jelentıs hatással bíró tényezırıl itt állapítjuk meg, hogy annak arányai igazodnak a megyei szinthez (11. sz. grafikon) de az egy fıre vetített segélyezésben részesülık aránya magasabb térségünkben. Ezzel együtt alacsonyabb az egy segélyezettre jutó összeg. Önkormányzati segélyezés adatai B-A-Z Megye, Edelényi Kistérség sz. grafikon

11 Szintén a vásárlóerı egyik meghatározója az egy fıre jutó jövedelem mértéke. E téren megállapítható, hogy között az országos jövedelemszinttıl való lemaradásból minimális értéket sikerült lefaragni. Míg 2003-ban az országos jövedelem mintegy 57,5 %-a volt az Edelényi kistérségre esı rész, addig 2007-ben már csak 58,1 %. E pozitív változás értékét rontja, hogy ezzel együtt viszont nominál értékében jelentısen nıtt a különbség. Míg 2003-ban 220 e. Ft addig 2007-ben már 320 e. Ft különbség mutatható ki az egy fıre jutó belföldi jövedelem mértékében. (12. sz. grafikon) Egy fıre jutó belföldi jövedelem (e. Ft) 2003, 2007-ben 12. sz. grafikon A térség gazdaságára jellemzı adat a tıkevonzási képesség, melybıl most a pályázatokon elnyert támogatást vizsgáljuk. Borsod megye kistérségeinek pályázati forráshoz jutását vizsgálva látható, hogy Edelényi kistérség nem élenjáró a téren sem. A 15 kistérségbıl, mind az egy lakosra mind az egy településre jutó támogatás mértékében az utolsó háromhoz tartozik. (13. sz. grafikon) Ha azt a tényt is hozzávesszük, hogy az 1000 lakosra jutó projektek számában viszont az elsı ötbe tartozik, akkor az is könnyen megállapítható, hogy sok apró projekttel jutott forráshoz a vizsgált idıszakban. 1 lakosra jutó támogatás 1 településre jutó támogatás Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezıcsáti Mezıkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji 0 Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezıcsáti Mezıkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Támogatás között B-A-Z megye kistérségeiben 13. sz. grafikon

12 Ezen támogatásból történı fejlesztésének mérésére nem áll rendelkezésünkre megfelelı monitoring rendszer. Ennek hiányában a fejlesztések hatásait a 2007-ben elfogadott Kistérségi Cselekvési Terv stratégiai célrendszeréhez való illeszkedésük alapján mutatjuk be. Az utóbbi években elnyert pályázati támogatások illeszkedése az Edelényi kistérség stratégiai céljaihoz Következıkben bemutatjuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv ( ), az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ), és a hazai források (Teki, Céde, Leki, Trfc, Teut: ) keretében elnyert pályázati támogatások hogyan illeszkednek és milyen arányban oszlanak meg az Edelényi kistérség fejlesztési prioritásai között, illetve szemléltetjük a források megoszlását az egyes stratégiai célok között. Az Edelényi kistérség fejlesztésének stratégiai céljai és az azokhoz kapcsolódó operatív célok a következıkben kerülnek ismertetésre: 1. Aktív népesség a. Egészségi állapot javítása b. Képzettségi színvonal emelése c. A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása d. A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése e. Munkaerıpiaci egyensúlyt erısítı szolgáltatások a. Környezettudatos, a természeti és az épített környezet megóvására érzékeny gondolkodás elterjedése f. Civil szervezetek fejlesztése g. Fejlesztési kapacitások növelése 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása a. Vállalkozások versenyképességének javítása b. Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı, magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek bıvülése c. Szociális gazdaság megerısítése d. Képzett fiatalok letelepedése 3. Turizmus fejlesztése a. Turisztikai menedzsment és marketing fejlesztése b. Turisztikai vonzerık fejlesztése c. Szállás, vendéglátás fejlesztése 4. Regionális integráció a. Közlekedési elérhetıség javítása b. Információs és kommunikációs fejlesztések c. Térségmarketing, PR erısítése d. Érdekérvényesítı képesség fejlesztése 5. Közösségi értékek restaurálása a. Helyi közösségek megerısítése b. Kulturális hagyományok ırzése, felújítása

13 c. Idısekrıl gondoskodás d. A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése e. Belsı partnerségi kapcsolatrendszer és intézményhálózat 6. Élhetı térség a. Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek b. Racionalizált, környezetbarát energiagazdálkodás c. Egészséges és biztonságos kommunális szolgáltatások d. Elérhetı humán szolgáltatások Az Edelény kistérség önkormányzatai, vállalkozásai, civil szervezetei és magánszemélyek a három vizsgált pályázati forrásból összesen több mint 4 Milliárd Forint pályázati támogatást nyertek. Az összes támogatás megoszlása a stratégiai célok között a következıképpen alakul: Sorszám Prioritás Támogatás összesen 1. Aktív népesség Ft 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása Ft 3. Turizmus fejlesztése Ft 4. Regionális integráció Ft 5. Közösségi értékek restaurálása Ft 6. Élhetı térség Ft Összesen: Ft Támogatási adatok NFT, ÚMFT, Hazai források Ft Ft Aktív népesség Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása Turizmus fejlesztése Ft Regionális integráció Ft Ft Ft Közösségi értékek restaurálása Élhetı térség

14 A diagram adataiból leolvasható, hogy térségünkben a Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása prioritás élvezte a legnagyobb támogatást, mely tulajdonképpen a vállalkozások versenyképességét segítette. Egyaránt hangsúlyos volt az Aktív népesség stratégiai cél (oktatás, egészségügy, civil szervezetek támogatása), valamint az Élhetı térség stratégiai cél (települési infrastruktúra fejlesztése). Közel fél milliárdos forrással hangsúlyosnak mondhatjuk a Közösségi értékek restaurálása stratégiai célt is, melyben a hátrányos helyzető rétegek megsegítése és az idısekrıl való gondoskodás operatív cél dominál. A turizmus fejlesztésére és a regionális integráció elısegítésére kevesebb forrást kötött le a kistérség. De feltételezhetı, hogy ezen célok fejlesztését más alapok is segítik. A pályázati támogatások arányait az egyes stratégiai célok között a következı ábra is jól szemlélteti: Támogatási adatok prioritásonként Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Aktív népesség Helyi adottságok fenntartható Turizmus fejlesztése Regionális integráció Közösségi értékek restaurálása Élhetı térség prioritások

15 A szemléltetett adatok alapján az Edelényi kistérségben az elnyert támogatási összegek alapján a stratégiai célok között az alábbi sorrend állapítható meg: 1. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása 2. Aktív népesség 3. Élhetı térség 4. Közösségi értékek restaurálása 5. Turizmus fejlesztése 6. Regionális integráció Egy pályázat csak egy stratégiai célhoz került besorolásra, habár több esetben is vannak átfedések a pályázatok célrendszerbe illeszkedésében, de ezeket jelen vizsgálatban nem vettük számba. Például egy település központi terének megújítása nem csak az élhetı térség célt szolgálja, hanem közvetett módon hozzájárul a turisztikai vonzerık fejlesztéséhez is. Továbbá nem vettük figyelembe, sem a megitélt elsı körös oktatási infrastruktúra felújítását célzó ÉMOP támogatásokat, valamint a kastélysziget kulturális központ nagyprojekt támogatási összegét. Ezen átfedéseket figyelmen kívül hagyva könnyen megállapítható, hogy a gazdaság élénkítése prioritást élvez a kistérségben, de a turizmus fejlesztése sajnos meglehetısen elmarad a kívánt értéknél. A pályázati támogatások megoszlását a következı diagrammok szemléltetik az egyes stratégiai prioritások között.

16 1. Aktív népesség stratégiai cél összesen: Ft Aktív népesség prioritás Ft Ft Ft NFT ÚMFT Hazai források Helyi adottságok fenntartható hasznosítása stratégiai cél összesen: Ft Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása prioritás Ft Ft Ft NFT ÚMFT Hazai források

17 3. Turizmus fejlesztése stratégiai cél összesen: Ft Turizmus fejlesztése prioritás Ft Ft Ft NFT ÚMFT Hazai források Regionális integráció stratégiai cél összesen: Ft Regionális integráció prioritás 0 Ft 0 Ft Ft NFT ÚMFT Hazai források

18 5. Közösségi értékek restaurációja stratégiai cél összesen: Közösségi értékek restaurálása prioritás Ft Ft Ft NFT ÚMFT Hazai források Élhetı térség stratégia cél összesen: Ft Élhetı térség prioritás Ft Ft Ft Ft NFT ÚMFT Hazai források ÚMVP

19 Több stratégiai cél esetében meghatározóak az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásai, hiszen ez volt az elsı Európai Uniós támogatási periódus. Más stratégiai célok esetében azonban már az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai teszik ki a legnagyobb hányadot. Egyes célok esetében pedig a hazai források is nagy hányadot tesznek ki a források között.