Boros_Filozofia_imp_szurke:Boros_Filozofia_imp_szurke 2/3/10 8:38 AM Page 1 F I L O Z Ó F I A

Átírás

1 F I L O Z Ó F I A

2 A K A D É M I A I K É Z I K Ö N Y V E K Szerkeszti Bajor Péter M A G Y A R O R S Z Á G T Ö R T É N E T E Fôszerkesztô Romsics Ignác V I L Á G T Ö R T É N E T Fôszerkesztô Salamon Konrád M A G Y A R N Y E L V Fôszerkesztô Kiefer Ferenc K É M I A Fôszerkesztô Náray-Szabó Gábor V I L Á G I R O D A L O M Fôszerkesztô Pál József

3 F I L O Z Ó F I A Fôszerkesztô Boros Gábor A k a d é m i a i A K i a d ó

4 Ír ták Ambrus Gergely, Bene László, Boros Gábor, Borbély Gábor, Kendeffy Gábor, Perecz László, Ullmann Tamás, Weiss János A 4., fejezetet lektorálta Faragó-Szabó István ISBN ISSN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja Budapest, Prielle Kornélia u Elsô magyar nyelvû kiadás: 2007 Változatlan utánnyomás: 2010 Akadémiai Kiadó, 2007 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

5 Tartalom Elôszó (Boros Gábor) Gö rög-ró mai fi lo zó fia (Bene László) Az antik fi lo zó fia kor sza kai Preszókratikus fi lo zó fia A mi lé to szi ak: Tha lész, Ana xi mand rosz és Ana xi me nész Xe no pha nész és Pü tha go rasz Hé rak le i tosz Par me ni dész Az ele ai is ko la és az 5. szá zad koz mo ló gu sai A szo fis ták Klasszi kus kori filozófia (Szók ra tész tôl Arisz to te lé szig) Szók ra tész és Pla tón Szók ra tész: a lé lek, az eré nyek és a cá fo lat mód sze re A for mák el mé le te: a for mák is me ret el mé le ti, eti kai és on to ló gi ai sze re pe A for mák el mé le te: kér dé sek és vá la szok A lé lek A ter mé sze ti vi lág Eti ka és po li ti ka Köl té szet, szo fisz ti ka és fi lo zó fia A di a ló gu sok és az írat lan ta ní tás Az Óa ka dé mia Arisz to te lész Meg fi gye lés és fi lo zó fi ai el mé let Ér vé nyes kö vet kez te tés, bi zo nyí tás és di a lek ti kus ér ve lés A ter mé sze ti fo lya ma tok ma gya rá za ta Test és lé lek A lé te zô mint lé te zô tu do má nya Eti ka és po li ti ka

6 A 4. szá zad egyéb fi lo zó fi ai irá nyai A szó kra ti kus irá nyok Dé mok ri tosz kö ve tôi Hel lenisz ti kus fi lo zó fia (Bene László Kendeffy Gábor) A hel le nisz ti kus kor fi lo zó fi ai éle té nek jel lem zôi A ko rai pürr ho niz mus A hel le nisz ti kus ko ri Pe ri pa tosz A Kert fi lo zó fi á ja Epi ku rosz és is ko lá ja Is me ret el mé let és tu do mány el mé let Ter mé szet fi lo zó fia Eti ka A ré gi Sztoa A ré gi Sztoa fi lo zó fu sai Lo gi ka és is me ret el mé let Ter mé szet fi lo zó fia Eti ka A szkep ti kus Aka dé mia A fi lo zó fia a ró mai vi lág ban a köz tár sa ság kor vé gén és a csá szár kor el sô év szá za da i ban A fi lo zó fi ai élet jel lem zô i nek ala ku lá sa az i. e. 2. szá zad utol só har ma dá tól az i. sz. 3. szá zad kö ze pé ig A kö zép sô Sztoa és a csá szár ko ri szto i ku sok Az i. e. 1. szá zad és a csá szár kor epi ku re u sai Az i. e. 1. szá zad és a csá szár kor arisz to te li a niz mu sa Az új pürr ho niz mus Pro ba bi liz mus és ek lek ti kus pla to niz mus a szkep ti kus Aka dé mia fel bom lá sa után: Ci ce ro és An ti ok hosz A kö zép sô pla to niz mus A csá szár ko ri újpla to niz mus Pló ti nosz Ha gyo mány és fi lo zó fi ai ér ve lés A há rom hi posz tá zis A me ta fi zi kai mo dell alap el vei A rossz ere de te A lé lek vissza té ré se az Ér te lem hez és az Egy hez Késôbbi újplatonikusok Por phü ri osz és Iamb lik hosz Az athé ni és az ale xand ri ai is ko la Iro da lom

7 2. Pat risz ti ka (Ken def fy Gá bor) Phi lón és a gö rög egy ház atyák Ale xand ri ai Phi lón A 2. szá za di gö rög apo lo gé ták Ire na eus (gö rö gö sen Ei ré na i osz) Ale xand ri ai Ke le men Óri ge nész Kap pa dó ki ai atyák Pszeu do- Di o nü szi osz Are o pa gi tész (Pszeu do -A re o pa gi ta Dé nes) A nyu ga ti egy ház atyák Qu in tus Sep ti mi us Flo rens Ter tul li a nus Lu ci us Ca e li us Fir mi a nus Lac tan ti us Au re li us Au gu sti nus Is ten A lé lek: ter mé sze te és test hez va ló vi szo nya Iro da lom A kö zép kor fi lo zó fi á ja (Bor bély Gá bor) Fi lo zó fia a ko rai kö zép kor ban (Bor bély Gá bor Be ne Lász ló) Boëthi us A ko rai kö zép kor en cik lo pé di ái és Jo han nes Sco tus Eri u ge na An sel mus Can tu a ren sis (Can ter bu ryi An sel mus) Ead mer Ván dor évek és Bec A Mo no lo gi on és a Pros lo gi on A hit és a tu dás Az on to ló gi ai is ten érv An zelm mint can ter bu ryi ér sek. A késõi írá sok Pet rus Aba e lar dus A Sze ren csét len sé ge im tör té ne te (Hi sto ria ca la mi ta tum) Aba e lar dus és ta ní tó mes te rei Ros cel li nus, a vo ka li sta Gu il lel mus de Cam pel lis (Gu il lau me de Cham pe aux) Te o ló gi ai ta nul má nyok: An sel mus Lau du nen sis (An selm de La on) Abe lard és Hé loïse Aba e lar dus mint szer ze tes és te o ló gus

8 Az uni ver zá lép rob lé ma Az uni ver zá lé a dol gok anya gi lé nye ge Az uni ver zá lé in dif fe ren cia el mé le te Aba e lar dus elsõ meg ol dá sa: a Lo gi ca in gre dien ti bus Aba e lar dus má so dik meg ol dá sa: a Lo gi ca nost ro rum pe ti ti o ni so ci o rum Eti ka A Col la ti o nes Az Ethi ca si ve Sci to teip sum A 12. és 13. szá za di fi lo zó fia Aba e lar du stól Aqu i nói Szent Ta má sig Pá ri zsi fi lo zó fi ai is ko lák a 12. szá zad ban Re a les No mi na les Pla tón és Arisz to te lész a 12. szá zad ban Ber nar dus Car no ten sis (Ber nard de Chart res) Gu il lel mus de Con chis (Gu il lau me de Con ches) The o do ri cus Car no ten sis (Thier ry de Chart res) Pá rizs és Chart res Gil ber tus Por re ta nus (Gil bert de Po i tiers, Gil bert de la Por ré) Jo han nes Sa res be rien sis (John of Sa lis bu ry) For dí tók és for dí tá sok a szá zad ban A tu do mány axi o ma ti kus-de duk tív mo dell je Pet rus Lom bar dus A szen ten ci ák négy köny ve Arisz to te lész-re cep ció Pá rizs ban a 13. szá zad ele jén Aver roës Arisz to te lész-kom men tár jai A gö rög, arab és zsi dó fi lo zó fi ai ha gyo mány re cep ci ó ja a 13. szá za di te o ló gu sok nál A Má so dik ana li ti ka Lo gi kai össze fog la ló mû vek a 13. szá zad ban Egye te mek, ok ta tá si for mák, mû fa jok Aqu i nói Szent Ta más Fi a tal kor, ta nul má nyok A lé tezõ és a lé nyeg Össze tett szubsz tan ci ák Az egye di ség alap el ve (prin ci pi um in di vi du a ti o nis) Az uni ver zá lék és a lé nyeg ön ma gá ban vett szem lé le te Egy sze rû szubsz tan ci ák A lé te zés és a lé nyeg va ló sá gos kü lön bözõsé ge

9 Ta más elsõ pá ri zsi ma gisz té ri u ma és itá li ai tar tóz ko dá sa. A te o ló gi ai sum mák Ta más má so dik pá ri zsi ma gisz té ri u ma Al ber tus Ma gnu stól Jo han nes Duns Sco tu sig Al ber tus Ma gnus Bo na ven tu ra Az 1277-es el ítélõ ha tá ro zat Si ge rus de Bra ban tia és Boëthi us de Da cia Ae gi di us Ro ma nus, Go dof re dus de Fon ti bus és Hen ri cus Gan da ven sis Jo han nes Duns Sco tus Duns Sco tus éle te Duns Sco tus mû vei Uni vo ci tás In tu i tív és abszt rak tív meg is me rés Prin ci pi um in di vi du a ti o nis For má lis kü lön bözõség Sza bad aka rat, a kon tin gen cia szin kro ni kus ér tel me zé se Duns Sco tus és Ock ham kö zött Duns Sco tus ta nít vá nyai, kö vetõi és bí rá lói Pet rus Au re o li Hen ri cus de Harc lay (Hen ry of Harc lay) Ri char dus de Cam sa le (Ri chard of Camp sall) Gu il lel mus de Ock ham Ock ham éle te Ock ham mû vei Ock ham sze man ti ká ja A ter mi nu sok sajátos sá gai Szi gni fi ká ció Szup po zí ció Ock ham a szi gni fi ká ci ó ról és a szup po zí ci ó ról Ab szo lút és kon no ta tív ter mi nu sok Men tá lis nyelv Uni ver zá lék és egye di fo gal mak In tu i tív meg is me rés abszt rak tív meg is me rés Ockham kortársai. Késô középkori fi lo zó fia Gualterus Chat ton (Walter Chatton) Adamus Goddamus (Adam Wodeham) Ro bert Hol cot Gualterus Bur laeus (Walter Burley)

10 Ox ford és Pá rizs a 14. szá zad elsõ fe lé ben Ock ham- re cep ció Pá rizs ban A pá ri zsi egye tem ar tes fa kul tá sá nak szep tem ber 25-i sta tú tu ma A pá ri zsi egye tem ar tes fa kul tá sá nak de cem ber 29-i sta tú tu ma Jo han nes Bu ri da nus Az an gol te o ló gia Pá rizs ban és Ox ford ban a 14. szá zad má so dik fe lé ben Bu ri da niz mus a kö zép- eu ró pai egye te me ken. Via an ti qua és via mo der na, re a liz mus és no mi na liz mus Ni co laus Cu sa nus Iro da lom A re ne szánsz fi lo zó fi á ja (Bo ros Gá bor) Hu ma niz mus Pla to niz mus és szink re tiz mus Ge or gi osz Ge mi sztosz Plé thon Bes sa ri on Mar si lio Fi ci no Gio van ni Pi co del la Mi ran do la Fran ces co Pat ri zi Arisz to te liz mus Piet ro Pom po naz zi Ja co po Za ba rel la A hel le nisz ti kus fi lo zó fi ák re ne szán sza Lo ren zo Val la Újsz to i ciz mus Szkep ti ciz mus Mi chel de Montaigne Má gia, ter mé szet fi lo zó fia, te o zó fia Agrip pa von Net te sheim (Hein rich Cor ne li us) The oph ra stus Bom bast von Ho hen heim (Pa ra cel sus) Re for má ció és el len re for má ció a fi lo zó fi á ban Is ko la fi lo zó fia a re ne szánsz ide jén Fran cis co Su á rez Pet rus Ra mus (Pier re de la Ra mée) Phi lipp Me lanch thon Ter mé szet tu do má nyos fej le mé nyek Gior da no (ere de ti leg Fi lip po) Bru no

11 4.8. Re ne szánsz jog- és po li ti kai fi lo zó fia Nic colò Ma chi a vel li Tho mas Mo re Je an Bo din Ri chard Hoo ker Tom ma so Cam pa nel la Jo han nes Al thu si us Iro da lom Ko ra új ko ri fi lo zó fia (Bo ros Gá bor) Fran cis Ba con No vum Or ga num Új At lan tisz Gas sen di és a li ber ti niz mus Mer sen ne és a tu dós tu do mány szer vezõk Re né Des cartes Sza bá lyok az ér te lem ve ze té sé re Örök igaz sá gok Le mon de Tra i té de l hom me Ér te ke zés a mód szerrõl El mél ke dé sek az elsõ fi lo zó fi á ról A fi lo zó fia alap el vei és A lé lek szen ve dé lyei Des cartes mel lett s el le ne El len ve té sek és Vá la szok Ok ka zi o na li sták Em pi ris ta kar te zi a niz mus Jan ze niz mus a fi lo zó fi á ban: Pas cal, Ar nauld, Ni co le Leu ve ni elõjá ték An to i ne Ar nauld Pier re Ni co le Bla i se Pas cal Thomas Hob bes Ko rai mû vek, op ti ka, Des cartes A fi lo zó fia moz gás el mé let és szá mo lás Le vi a tán Be ne dic tus (Ba ruch) Spi no za Eti ka Te o ló gi ai-po li ti kai ta nul mány

12 5.9. Camb ridge-i pla to ni ku sok Ed ward Her bert of Cher bu ry Ralph Cud worth Cul ver welt, Nor ris, Cum ber land John Loc ke Ér te ke zés az em be ri ér te lemrõl Fil mer Pat ri ar chája és a kor mány zat ról szó ló ér te ke zé sek Gottfried Wilhelm Leib niz Kom bi na to ri ka, jog böl cses ség, scien tia ge ne ra lis Me ta fi zi kai ér te ke zés Új rend szer Ter mé szet tu do má nyos fej le mé nyek Me cha ni ka Ga li leo Ga li lei Isa ac New ton Jog- és po li ti kai fi lo zó fia Hu go Gro ti us (Hu go, Hu ig de Groot) Sa mu el Pu fen dorf Má gia, ter mé szet fi lo zó fia, te o zó fia, misz ti ka Ro bert Fludd Sir Ke nelm Dig by Pier re Po i ret François de Sa li gnac de la Mo the- Fé ne lon Szer ze te sek, is ko la fi lo zó fia Pro tes táns kar te zi a niz mus, sko lasz ti ka Pier re Ba y le Athanasius Kircher és a jezsuiták A tör té ne ti-fi lo ló gi ai bib lia kri ti ka Isa ac de La Pe yrère Ri chard Si mon Je an Le Clerc Iro da lom Fel vi lá go so dás (Bo ros Gá bor) Az át me net gon dol ko dói An thony Ash ley Co o per, II I. Earl of Shaf tes bu ry Jo seph But ler Ber nard de Man de vil le A brit de is ták John To land

13 Mat thew Tin dal A de iz mus el len Sa mu el Clar ke Geor ge Berke ley Da vid Hume Skót fel vi lá go so dás Fran cis Hut che son Adam Smith Adam Fer gu son Tho mas Reid Ja mes Be at tie Fran cia fel vi lá go so dás Mon tes quieu Voltaire (François Ma rie Aro u et) Clau de Ad rien Hel ve ti us Etien ne Bon not de Con dil lac Diderot és az En cik lo pé dia Ra di ká lis fel vi lá go so dás Ju lien -Off ray de La Mett rie Paul Hen ri Thi ry d Hol bach Je an -An to i ne- Ni cho las Ca ri tat de Con dor cet A né met fel vi lá go so dás fi lo zó fi á ja Kant elõtt Chri sti an Tho ma si us Chri sti an Wolff és kö vetõi Chri sti an Au gust Cru si us A fel vi lá go so dás kri ti ku sai Gi am bat ti sta Vi co Je an- Jac qu es Rous seau Iro da lom Kri ti kai fi lo zó fia, né met ide a liz mus és ha tá suk Im ma nu el Kant (Ull mann Ta más) A kri ti kai for du lat A meg is me rés végsõ ele mei Me ta fi zi kai kér dé sek transz cen den tá lis meg vi lá gí tás ban Kö te les ség és gya kor la ti ész A kri ti kai rend szer be tetõzé se az ítélõerõn ke resz tül A ké sei Kant Re ak ci ók a kri ti ciz mus ra (Weiss Já nos) Leib ni zi á nu sok és an ti leib ni zi á nu sok

14 Fried rich Hein rich Ja co bi Spi no za-köny vecs ké je Rein hold: a kan ti fi lo zó fia szel le mé nek ki dol go zá sa Ma i mon a me ta fi zi ka le hetõsé gérõl Rein hold bí rá lói Fich te: a tu do mány tan prog ram ja Schlei er ma cher a val lás ról A Schle gel fi vé rek: a me ta fi lo zó fi á tól a mû vé szet kri ti ká ig Fried rich Wil helm Jo seph Schel ling A fi a tal Schel ling pá lyá ja Schel ling ké sei fi lo zó fi á já nak alap gon do la ta Ge org Wil helm Fried rich He gel He gel út ja A szel lem fe no me no ló gi á já ig A tu do má nyok rend sze re Tör té ne lem- és jog fi lo zó fia (Bo ros Gá bor) Feuer bach: a he ge li fi lo zó fia ant ro po ló gi ai bí rá la ta (Weiss Já nos) Marx He gel-kri ti ká ja és tár sa da lom el mé le te Ar thur Scho pen ha u er (Ull mann Ta más) A vi lág mint aka rat és kép zet Søren Aa bye Kier ke ga ard (Ull mann Ta más) Az élet stá di u mok Bûn, szo ron gás, hit Spi ri tu a lisz ti kus ten den ci ák (Ull mann Ta más) François- Pier re Gon thier Maine de Bi ran Ber nard Bol za no Franz Bren ta no Wil helm Wundt Brit ide a liz mus (Amb rus Ger gely) Fran cis Herbert Brad ley Tho mas H. Gre en Ber nard Bo san qu et John M. E. McTag gart Po zi ti viz mus (Amb rus Ger gely) Au gu ste Com te Je re my Ben tham John Stu art Mill Her bert Spen cer Ernst Mach Iro da lom szá za di kon ti nen tá lis fi lo zó fia (Ull mann Ta más)

15 8.1. Élet fi lo zó fia Fried rich Nietz sche Dil they és a fi lo zó fi ai her me neu ti ka kez de tei Hen ri Berg son Ne o kan ti a niz mus A mar bur gi ne o kan ti a niz mus A ba de ni ne o kan ti a niz mus Ed mund Hus serl A fe no me no ló gia ki ala ku lá sa A pszi cho lo giz mus kri ti ká ja A tu dat in ten ci o na li tá sa A transz cen den tá lis fe no me no ló gia Idõtu dat Re duk ció Kons ti tú ció A ké sei fe no me no ló gia A fe no me no ló gi ai moz ga lom A fe no me no ló gi ai moz ga lom kez de te és a re a lisz ti kus fe no me no ló gia Max Sche ler Ni co lai Hart mann A fe no me no ló gi ai moz ga lom má so dik ge ne rá ci ó ja Eu gen Fink Ro man In gar den Mar tin Hei deg ger A lét kér dés A vi lág vi lá gi sá ga Akár ki és ön ma ga- lét Ben ne- lét Gond Eg zisz ten cia és idõbe li ség A for du lat Lét fel ej tés Her me neu ti ka Hans- Ge org Ga da mer Paul Ri cœur Eg zisz ten ci a liz mus Karl Jas pers Je an- Paul Sart re A fran cia fe no me no ló gia

16 Mau ri ce Mer le au- Ponty Em ma nu el Lé vi nas Jac qu es Der ri da A Frank fur ti Is ko la (Weiss Já nos) Lu kács György (Pe recz Lász ló) Iro da lom Ana li ti kus fi lo zó fia (Amb rus Ger gely) Gott lob Fre ge Nyelv fi lo zó fia Ma te ma ti ka fi lo zó fia (Amb rus Ger gely Má té And rás) Bert rand Rus sell Ko rai ide a lis ta né ze tek A ma te ma ti ka lo gi ci sta ér tel me zé se és a leírások módszere Me ta fi zi ka Is me ret el mé let Tu dat és ta pasz ta lat Geor ge Ed ward Moo re Az ide a liz mus cá fo la ta A fi lo zó fia mód sze re Lud wig Witt gen stein A ko rai Witt gen stein és a Lo gi kai-fi lo zó fi ai ér te ke zés Me ta fi zi ka A ko rai Witt gen stein ha tá sa A késõi Witt gen stein és a Fi lo zó fi ai vizs gá ló dá sok Filozófiai grammatika, nyelvjáték, a szabályok és a privátnyelv problémája Lo gi kai po zi ti viz mus és lo gi kai em pi riz mus Bé csi Kör Ru dolf Car nap Ot to Neu rath A klasszi kus lo gi kai po zi ti vis ta dokt rí na Eti ka és tár sa da lom fi lo zó fia A klasszi kus dokt rí na bí rá la tai A pro to koll té tel-vi ta és a fi zi ka liz mus Szin tak ti ciz mus Az ér tel mes ség em pi ri kus kri té ri u má nak vál to zá sai A lo gi kai po zi ti viz mus fel bom lá sa Eu ró pá ban A lo gi kai po zi ti viz mus to váb bi fejlõdé se

17 Car nap Ame ri ká ban In duk tív lo gi ka: a kon fir má ció lo gi ká ja A Ber li ni Kör Hans Rei chen bach Carl Gu stav Hem pel A brit lo gi kai po zi ti viz mus Alf red Ju les Ay er A lo gi kai po zi ti viz mus bí rá la tai és al ter na tí vái a tu do má nyos fi lo zó fi á ban Karl Ra i mund Pop per Wil lard Van Or man Qu i ne A hét köz na pi nyelv fi lo zó fi á ja Gil bert Ry le John Lang shaw Aus tin Pe ter Frederick Straw son Iro da lom Ma gyar fi lo zó fia tör té net (Pe recz Lász ló) Kez de tek Vi ták és tel je sít mé nyek A Kant-vi ta A He gel-vi ta A ke re tek ki ala ku lá sa Az in téz mény rend szer ki épü lé se és mû kö dé se Kom mu niz mus és poszt kom mu niz mus Iro da lom Ba csó Bé la: Esz té ti ka Bo ros Gá bor: Tör té ne lem fi lo zó fia Orth ma yr Im re: 20. szá za di an gol szász eti ka Fel kai Gá bor: A disz kur zu se ti ka Me zei Ba lázs: Val lás fi lo zó fi a Hu o ransz ki Fe renc: Me ta fi zi ka Far kas Ka ta lin Ke le men Já nos: Nyelv fi lo zó fia Má té And rás: A lo gi ka és a ma te ma ti ka fi lo zó fi á ja Rus sell és Fre ge után Fe hér Már ta: Tu do mány ról és tu do mány fi lo zó fi á ról Bo ros Já nos: Prag ma tiz mus Ten ge lyi Lász ló: Új fe no me no ló gia Fran ci a or szág ban Tárgy mu ta tó (Gu lyás Pé ter)

18 Elôszó Mi sem ké zen fek vôbb, mint hogy az Aka dé mi ai Ké zi köny vek so ro zat ban Fi lo zó fia kö te tet is meg je len tes sen az Aka dé mi ai Ki adó. Ám ko ránt sem ilyen ké zen fek vô a vá lasz a to váb bi kér dés re, hogy va jon me lyik fi lo zó fi á ról szól jon e ké zi könyv? Hi - szen mai el gon do lá sa ink a fi lo zó fi á ról, mai szó hasz ná la tunk messze van már at tól a töb bé-ke vés bé egy sé ges fi lo zó fiaér tés tôl, ami a tér ben és idô ben még kon cent - rált pla tó ni aka dé mia kor sza kát jel le mez te. Min den ma gá ra va la mit is adó cég - nek, ki a dó nak kell hogy le gyen fi lo zó fi á ja; a köny ves bol tok leg nép sze rûbb pol ca in ezo te ri kus fi lo zó fi ák so ka sá gá val ta lál koz ha tunk; ter mé sze te sen van ke le ti fi lo zó - fia, kor mány za ti fi lo zó fia, af ri kai fi lo zó fia, kör nye zet fi lo zó fia, fe mi nis ta fi lo zó fia is, Né met or szág ban pe dig meg ha tá ro zott egye te mi ka ro kat Fi lo zó fi ai kar nak ne vez nek. S ne fe lejt sük el: az egye te me ken is ta ní ta nak fi lo zó fi át, s a Ma gyar Tu - do má nyos Aka dé mia II. osz tá lya a Fi lo zó fi ai és Tör té net tu do má nyok Osz tá lya cí met vi se li. De még en nél is to vább kell men nünk: az utób bi né hány év ti zed ben nem csak ál ta lá ban a tu do mány fi lo zó fi á ja lett fon tos fi lo zó fi ai disz cip lí ná vá, ha - nem egy ér tel mû vé vált, hogy az egyes szak tu do má nyok nak is van nak olyan alap - kér dé se ik, ame lye ket nem a tu do mány ban ma gá ban, ha nem a fi lo zó fi á ban kell ku tat ni. Így van a ma te ma ti ká nak, a fi zi ká nak, a bi o ló gi á nak, a jog nak és más tu - do mány ágak nak is fi lo zó fi á juk, s mind eköz ben még nem is be szél tünk azok ról a fi lo zó fi ák ról, ame lyek a tu do mánnyal va ló kap cso la tot tel jes ön fél re ér tés nek vé - lik. S ha még egy pil lan tást ve tünk a fi lo zó fia egyik ha gyo má nyos ágá ra, az eti ká - ra, azt fog juk lát ni, hogy al kal ma zott eti kai kér dé sek az em be ri te vé keny ség csak nem min den te rü le tén fel me rül nek. Hi szen sok más eti ka mel lett van gaz - da sá gi eti ka, mé dia eti ka, or vo si eti ka, bi o e ti ka, po li ti kai eti ka stb. Még to vább bo - nyo lít ja a hely ze tet, hogy bár mely meg ha tá ro zá sát s ez zel be ha tá ro lá sát fo gad - juk is el a fi lo zó fi á nak, két ség te len, hogy a fi lo zó fia iránt ér dek lô dôk nem csu pán sa ját, min den na pi élet prob lé má ik ra vagy szak mai kér dé se ik re ke res het nek vá - laszt egy úgy ne ve zett szisz te ma ti kus fi lo zó fi ai ké zi könyv ben, ha nem az is fog - lal koz tat ja majd ôket, hogy mi lyen sze re pet ját szott a fi lo zó fia a tör té ne lem so rán, akár a tör té ne lem egyes konk rét kor sza ka i ban, akár az em be ri élet meg ha tá ro zott 19

19 E l ô s z ó 20 te rü le te i vel kap cso lat ban. Ho gyan ha tott pél dá ul a kö zép ko ri fi lo zó fia a kö zép ko ri te o ló gi á ra, iro da lom ra, a ba rokk fi lo zó fia a ba rokk fes té szet re vagy ze ne el mé let re, a né met ide a liz mus fi lo zó fi á ja az ak ko ri iro da lom ra és tu do mány ra, vagy akár: ho - gyan ha tott az egyes szak tu do má nyok fej lô dé se a fi lo zó fi á ra ma gá ra, s nem csu pán a vi szony lag ké sôn ön ál ló so dott tu do mány fi lo zó fi á ra? Az ol va só egy sze rû en csak kí ván csi le het rá, hogy mi lyen utat járt be az eu ró pai szel lem az alatt a két és fél ezer esz ten dô alatt, amely ben van fel jegy zett és fenn ma radt fi lo zó fi ai szö veg kor pusz. Mind ezek nek az igé nyek nek egy ké zi könyv ben ele get ten ni ter mé sze te sen le - he tet len vol na. Kü lön ki sem kell emel ni, hogy a fi lo zó fia ré vén lát szat ele gan ci á ra tö rek vô be széd mó dok ról le kell mon da ni. Ezt kö ve ti az a dön tés, hogy csak ar ról szól junk, ami föld raj zi és kul tu rá lis ér te lem ben kö zel áll hoz zánk. Vagy is a mi fi lo - zó fi ánk az eu ró pai ha gyo mány fi lo zó fi á ja lesz, ab ban az ér te lem ben, aho gyan a mí - to szok ba ve szô idôk ben a mi lé to szi böl csek kö ré ben fel buk kant s be lé pett az írott ha gyo mány kö ré be. Meg kí sé rel jük te hát dió héj ban el mon da ni az eu ró pai fi lo zó fia tör té ne tét, ám ke rül ve a túl zott le egy sze rû sí tést. Ez a fi lo zó fia min dig is kü lön bö - zô disz cip lí nák ra ta go ló dott, ám a tör té ne ti rész ben nem tö rek szünk majd szét vá - lasz ta ni az egyes ága kat. An nál is ke vés bé, mert a fi lo zó fia egé szen a 19. szá zad kö ze pé ig hang sú lyo san ma gá ban fog lal ta az em be ri tu dás egy sé gé nek ígé re tét. Ezt kö ve tô en vál tak ki oly mér ték ben a kü lön bö zô szak tu do má nyok, hogy ma nap - ság már a sar la tán ság gal fel érô vál lal ko zás vol na, ha va la ki egy sé ges fi lo zó fi ai rend szer ben pró bál ná fel tár ni az em ber szá má ra le het sé ges tu dás összes sé gét. Ezért ami kor a tör té ne ti rész vé gé hez érünk, nagy já ból de ága za ton ként el té rô en a 20. szá zad as éve i vel, a tár gya lá si mó dunk meg vál to zik: az egy ség he - lyett a ta go zó dás ra he lyez zük a hang súlyt, s a fon to sabb disz cip lí nák be mu ta tá sá - val a fi lo zó fia je len ál la po tát igyek szünk jel le mez ni. Ám e két rész szer ve sen kap - cso ló dik egy más hoz: a fi lo zó fia sa já tos sá ga a tu dás töb bi alak za tá hoz ké pest, hogy az em be ri lé te zés hez ha son ló an ma ga is tör té ne ti jel le gû. Sem az egyes múlt - bé li kor sza kok fi lo zó fi á ja mint fi lo zó fia nem ért he tô meg a min den ko ri je len fi lo - zó fi ai ho ri zont já nak fi gye lem be vé te le nél kül, sem a min den ko ri kortárs fi lo zó fia nem mû vel he tô ter mé ke nyen, ha nem ve tünk szá mot a múlt kér dés fel te vé se i vel, vá lasz kí sér le te i vel, akár ak kor zsák ut cá ba tor kol ló meg ol dá si ja vas la ta i val. A két rész mû fa ja el tér egy más tól. Az in kább tör té ne ti ré szek ben na gyobb lé - leg ze tû tör té ne ti nar ra tí vá val ta lál ko zik az ol va só, amely ben igyek szünk utal ni az egyes kor sza kok fi lo zó fi á já ra ha tó va la mennyi té nye zô re, még oly kü lö nös nek has - sa nak is ezek a mai kor el gon do lá sa i nak fé nyé ben. A kortárs irány za tok be mu ta tá - sa rö vi debb esszék for má já ban tör té nik, itt in kább az el kü lö ní tés, mint a ha tá sok össze füg gé sé nek be mu ta tá sa do mi nál. A ma gyar kul tú ra sa já tos hely ze té vel, az el múlt öt ven év ál dat lan vi szo nya i val függ össze, hogy a kö zép ko ri fi lo zó fia tár gya lá sa a várt nál s a szû ken vett szak mai szem pon tok ál tal in do kolt nál na gyobb he lyet fog lal el. A lé te zô kom mu niz mus és

20 E l ô s z ó szo ci a liz mus ten den ci ó zus fi lo zó fia tör té net-í rá sa ta lán ezt a kor sza kot érin tet te a leg in kább: az ugyan csak ten den ci ó zus, ne o to mi sta irá nyult sá gú, 20. szá zad ele ji mun kák hoz va ló vissza té rés csap dá ját ki ke rül ve most egy szer re, át me ne tek nél kül kell meg is mer ked nünk az utób bi egy-két év ti zed mély re ha tó fi lo ló gi ai ku ta tá sai nyo mán ki bon ta ko zó új kö zép kor ral. A tö mör sé get nem igyek szünk el len sú lyoz ni ex ten zív iro da lom jegy zé kek kel. Az iro da lom jegy zé kek ben azo kat a cí me ket ta lál ja meg az ol va só, ame lyek ta nul - má nyo zá sá val el in dul hat egy-egy té ma te rü let mé lyen szán tóbb fel tá rá sa fe lé. El - sôd le ges fel ada tunk nak te kin tet tük, hogy a ma gya rul hoz zá fér he tô for rá so kat, szak iro dal mat fel tün tes sük, hi szen nem kí ván ha tó meg e ké zi könyv ol va só já tól, hogy akár csak egy ide gen nyel ven is a fi lo zó fi ai mû vek meg ér té sé hez szük sé ges szin ten ol vas son. S hogy ki le gyen az ide á lis ol va sónk? A so ro zat ban meg je lent ko ráb bi kö te tek Vi lág iro da lom, Ké mia, Ma gyar nyelv, Vi lág tör té net ol va só ját kí ván juk ma gunk - nak: aki tu dá sát egy ké zi könyv la poz ga tá sá val kí ván ja bô ví te ni, min den bi zonnyal el ju tott már a kö zép is ko lás fok ra még ak kor is, ha nincs a ke zé ben for má lis érett - sé gi bi zo nyít vány. Kö zép is ko lá sok nak szól te hát a kö te tünk el sô ré te ge. Olya nok - nak, akik va la mi lyen cél ból töb bet sze ret né nek tud ni a kö zép is ko lai ta na nyag nál, akár azért, mert egye te mi ta nul má nyo kat sze ret né nek foly tat ni, akár azért, mert egy sze rû en gon dol kod ni sze ret né nek. Meg kü lön böz te tett tisz te let tel ajánl juk kö - te tün ket a kö zép is ko lai fi lo zó fia- és eti ka ta nár kol lé gák nak, akik érett sé gi re ké szí - tik fel di ák ja i kat, s ter mé sze te sen ma guk nak a di á kok nak, akik a sza bad böl csé - szet szak ra je lent kez vén fi lo zó fiapon to kat sze ret né nek gyûj te ni. De már a fent mon dot tak ból is kö vet ke zik, hogy min den más tárgy ta ná ra i nak és ér dek lô dô ol - va só i nak is ajánl juk ma gun kat, a mû vé szet tör té net tôl a ma te ma ti ká ig. Ugyan ak kor ál sze rény ség vol na el hall gat ni, hogy tu do má som sze rint nem ké szült még ilyen ter je de lem ben, ilyen jel le gû tör té ne ti és szisz te ma ti kus fi lo - zó fi ai össze fog la ló ké zi könyv ma gyar nyel ven, ön ál ló ku ta tást vég zô ma gyar szer - zôk tol lá ból. A ma gyar ság per sze ön ma gá ban még sem mi re sem ga ran cia, a mi nô - ség re sem, ám an nak még is nagy je len tô sé get kell tu laj do ní ta nunk, hogy a 20. szá zad má so dik fe lé nek nagy ré szé ben suly kolt egy ol da lú fi lo zó fia ok ta tás, a mar - xiz mus-le ni niz mus túl sú lya el le né re le het sé ges ma ná lunk nem cse kély szám - ban s va la mennyi ge ne rá ció kép vi se lôi közt olyan gon dol ko dó kat ta lál ni, akik ké pe sek bár mi fé le ide o ló gi ai szem üveg nél kül fi lo zo fál ni. Ön ma gá ban még ez sem ok az elé ge dett ség re. De ha re mény be li ol va só ink be fo gad ják, ka la u zul hasz - nál ják majd kö te tün ket a fi lo zó fi á val is mer ked vén vagy is me re te i ket tá gít ván és el mé lyít vén, ak kor el ér tük, amit el ér het tünk. Szer kesz tô ként nem re mél he tem, hogy min den ol va só elé ge dett lesz ve le, te ma ti kus rend jé vel, fi lo zó fia fel fo gá sá val, a tár gyalt és a ki ma radt szer zôk kel és irány za tok kal, iro dal mi uta lá sa ink kal, szó hasz ná la tunk kal. Azt vi szont na gyon is re mé lem, hogy al kal mas vi ta part ner - 21

21 E l ô s z ó nek te kin tik majd, meg oszt ják ve lünk, szer zôk kel és szer kesz tôk kel, gon do la ta i - kat, ja vas la ta i kat, hogy maj dan a to váb bi ki adá sok még al kal ma sab bak le gye nek cél ja ink el éré sé re.* S bár a hi á nyok vég té re is el in téz he tôk vol ná nak azon a mó don, aho gyan a The Ox ford Hand book of Con tem po ra ry Phi lo so phy cí mû ké zi könyv szer kesz tôi in té zik el elô sza vuk vé gén c est la vie, egy eset ben, úgy ér zem, más ként kell el jár nom. A kortárs fi lo zó fi át be mu ta tó esszék közt ugyan is ter vez tem egy Tár sa da lom fi lo - zó fia cí mû esszét, amely nek szer zô je Ben ce György lett vol na ôszén, az ôszi szü net elôtt az zal vál tunk el, hogy most már vég le ges for má ba ön ti váz la ta it. Ezt kö ve tô en már csak ha lá lá ról ér te sül tem. Õrá em lé ke zünk az zal, hogy ez az el sô ki - adás ön ál ló tár sa da lom fi lo zó fi ai esszé nél kül je le nik meg au gusz tus Bo ros Gá bor Iro da lom né hány alap ve tô ké zi könyv Gra y ling, A. C. (szerk.) 1997: Fi lo zó fi ai ka la uz. Bu da pest: Aka dé mi ai Kiadó. Lend vai L. Fe renc Nyí ri Kris tóf 1995: A fi lo zó fia rö vid tör té ne te: A Vé dák tól Witt gen stei nig, Bu da pest: Áron Kos suth (4. ki adás). Nyí ri Ta más: A fi lo zó fi ai gon dol ko dás fej lô dé se, Bu da pest: Szent Ist ván Tár su lat, (7. ki - adás) Jack son, F. Smith, M. (szerk.) 2005: The Ox ford Hand book of Con tem po ra ry Phi lo so phy, Ox ford: Ox ford UP. Par kin son, G. H. R. (szerk.) 2003: Ro ut led ge Hi sto ry of Phi lo so phy, 10 kö tet, Lon don. Kam bo uch ner, D. 1995: No ti ons de phi lo so phie, 3 kö tet, Pa ris: Gal li mard. Röd, Wolf gang 1994: Der Weg der Phi lo so phie, von den An fän gen bis ins 20. Jahr hun dert. 2 kö tet, Mün chen: C. H. Beck. Schnä del bach, H. Ge ert, K. (szerk.) 1993: Phi lo so phie der Ge gen wart Ge gen wart der Phi - lo so phie. Ham burg: Ju ni us. Kü lön ki kell emel ni az alap ve tô je len tô sé gû on li ne for rást, az Ed ward N. Zal ta fôszer kesz té - sé ben mû kö dô Stan ford En cyc lo pe dia of Phi lo so phyt ( to. stan ford.e du/). 22 * A kö tet szer zôi az írás ide jén ré sze sül tek ku ta tá si tá mo ga tás ban. Bene László munkáját a Békény György Posztdoktori Ösztöndíj, az OTKA T és az NKFP-5/117/04 jelû pályázata támogatta. Boros Gá bor a T , Far kas Ka ta lin és Ke le men Já nos a T , Fe hér Már ta a T , T , Ken - def fy Gá bor a 61970, Ull mann Ta más a T je lû OT KA pá lyá za tá nak, to váb bá Fe hér Már ta a OKTK 0215, NKTH KPI 6/107/2005, MTA BME Kut. csop. 2006TKI39 je lû pá lyá zat nak for rá sa i ból ré sze sült.

22 B o r o s G á b o r Tör té ne lem fi lo zó fia 1180 Sem mi képp sem va la mi ma gá tól ér te tô dô do log, hogy a tör té nel met fi lo zó fi ai vizs - gá lat nak vet jük alá. Csak né hány el len pél da: a szin te min den disz cip lí na szá má ra mér ték adó Arisz to te lész a Po é ti ka 9. fejezetében el ha tá rol ja egy más tól a po é ti ka filo zó fi ai disz cip lí ná ját, amely ar ról szól, ami meg tör té nhetik, a tör té ne lem nem filo zó fi ai disz cip lí ná já tól, amely a tény le ge sen meg tör tént dol go kat be szé li el. Az új kor kez de tén Hob bes és Des cartes ugyan más-más ala pon, de egy ként ki zár ja a tör té nel met a fi lo zó fia vizs gá ló dá si te rü le tei kö zül. A disz cip lí na név adó ja Voltaire volt A tör té ne lem fi lo zó fi á ja cí mû, 1765-ös írá sá val, ám e mû sa já tos ke ve ré ke a nép - raj zi és ant ro po ló gi ai fej te ge té sek nek, va la mint az úti be szá mo lók nak, no ha ter mé - sze te sen nem nél kü löz bi zo nyos fi lo zó fi ai je len tô sé get. Con dor cet, Kant és Les sing vol tak azok, akik te ma ti ku san és mód szer ta ni lag is csak ugyan a tör té ne lem fi lo zó - fiai meg kö ze lí té sé vel fog lal koz tak a ko ráb ban már tár gyalt írá sa ik ban. A klasszi kus tör té ne lem fi lo zó fia két ség kí vül He gel tör té ne lem fi lo zó fi ai elô adá sa i val ju tott el kibon ta ko zá sá nak vég sô fá zi sá hoz, amely hez a 19. szá zad ban már csak Marx vál - lal ko zá sa mér he tô, amely a töb bi fi lo zó fi ai disz cip lí ná nál ta lán még na gyobb mér ték ben a tör té ne lem fi lo zó fi át sem át ala kí ta ni, ha nem for ra dal mi úton meg va - ló sí ta ni pró bál ta. A ge ne a ló gia ko ráb ban már szin tén tár gyalt nietz schei prog - ram ja is te kint he tô a tör té ne lem fi lo zó fia el ága zá sá nak, mely nek iga zi ki bon ta ko zá sa azért még is a 20. szá zad ra te he tô. Min den bi zonnyal az zal függ ez össze, hogy a me cha ni kai gon dol ko dás ál ta lá nos vál sá gá val elô tér be ke rül tek a nem eg zakt tu do má nyok sa já tos tu do má nyos sá gá ra vo nat ko zó kér dés fel te vé sek és vizs gá ló dá - sok, me lyek kö zül az egyik leg fon to sabb a tör té ne lem tu do má nya, il let ve tu do má - nyai: a mû vé szet tôl a fi lo zó fi án és a val lá son át a tu do má nyo kig a tör té ne ti ku ta tás min de nütt a ko ráb bi nál na gyobb sze rep hez ju tott. A her me neu ti ka ré vén Dil the y- nél mód szer ta ni ref le xi ók is kap cso lód tak hoz zá, s a min den na pi élet nek a tu do - mány vi lá gá val szem be ni hang sú lyo zá sa pél dá ul Hei deg ger ko rai mun ká i ban szin - tén nagy mér ték ben hoz zá já rult a tör té ne lem fi lo zó fia ki ala ku lá sá hoz. A He gel nél ki tel je se dô, az ész sze re pét hang sú lyo zó tör té ne lem fi lo zó fi ai ha - gyo mány a 20. szá zad ban Hus serl ké sei mû vé ben, Az eu ró pai tu do má nyok vál sá ga és a transz cen den tá lis fe no me no ló gia cí mû alap ve tô írá sá ban je le nik meg kor sze rû