A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján
|
|
- Ottó Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján március
2 Készítette Szittnené Gudor Mária Szabó Júlia Lektorálta Südi Ilona Török József Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1
3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A NAT a természettudományos lompetenciáról A felmérés célja A felmérés szervezése A kérdőív A vizsgálat eredményeinek elemzése 7 3. Összegzés Irodalomjegyzék 21 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2
4 1. Bevezetés Az 1992-es Riói konferencia 1 emelte nemzetközi szinten is elvárássá, hogy fogalmazzuk, értelmezzük újra a környezetünkhöz, bolygónk jövőjéhez való viszonyunkat: egyéni és társadalmi céljaink megvalósításához indokoltan válasszunk eszközt, körültekintően hozzunk döntést, ismerjük választásunk jelen- és jövőbeli következményeit, azaz környezettudatosan gondolkodjunk, és felelősséggel cselekedjünk. A környezeti nevelés fogalmát ma is időszerűen éppen 30 éve a következőképpen fogalmazta meg a Nemzetközi Természetvédelmi Unió nevadai konferenciája: A környezeti nevelés és oktatás a környezeti értékek felismerését és a környezetre vonatkozó fogalmak tisztázását szolgáló folyamat. Törekvése olyan képességek és azok alakulásának elősegítése, melyek szükségesek az emberek, kultúrájuk és környezetük közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez, a környezetorientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és felelősségteljes cselekvési készség kifejlődéséhez. 2 A meghatározás lényege az évtizedek során nem változott, tartalmi elemei ma is érvényesek. A környezeti nevelés ma már szerves része a fenntarthatóság pedagógiájának, mert napjainkban szerencsére (vagy a felvilágosító munka eredményeként?) egyre kevesebben vannak azok, akik megkérdőjelezik, hogy a jelenlegi fogyasztási trendek mellett létezhet-e a fenntarthatóságra törekvésnek, akár gazdasági, pénzügyi, akár ökológiai szempontból alternatívája. Ez a felismerés pedig mielőbbi szemléletváltást igényel, sürget, és kikerülhetetlen feladatként jelenik meg a pedagógusok számára is. Oktató-nevelő munkánknak mind nagyobb fontosságú dimenziója a környezeti nevelés, amely célként jelöli meg a szemléletformálást, a környezettudatos gondolkodás és ezzel összhangban levő cselekvés igényének kialakítását, középpontjában a fenntartható életmódra törekvés készségének elsajátításával. A környezettudatosság elsősorban gondolkodásmód és lelkiállapot, elkötelezettség és belső igény is, ami feltételezi többek között a partnerségre, kezdeményezésekre épülő, aktív állampolgári létet. A korszerűen értelmezett környezeti nevelés magába foglalja sok egyéb mellett azoknak a tényeknek, változásoknak a megismerését, amelyeket az akár tudatosan, akár ha In Környezeti nevelés, oktatás, képzés Magyarországon Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Budapest, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3
5 gyomány, társadalmi minta alapján választott, gyakorolt életmód előidéz a szűkebb és tágabb környezetben, illetve azoknak a képességeknek, attitűdöknek az elsajátítását, amelyek birtokában a környezetért felelősséget tanúsító, a felmerülő problémákra értően és megértően reagáló, tudatosan választó és cselekvő állampolgárrá válnak, válhatnak tanítványaink. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a termelékenység, hatékonyság jelenlegi szintje jelentős mértékben köszönhető a természettudományok eredményeinek. Az USA-ból indult el a 80-as években a Science for All nevű oktatáspolitikai projekt, azzal a céllal, hogy a természettudományos alapok átfogó elsajátítása ne csak egy szűk elit privilégiuma legyen, hanem mindenki hozzáférhessen az alap- és középfokú oktatás révén azokhoz. Hasonló problémára hívták fel a figyelmet az OECD PISA 3 összehasonlító mérései, különösen a 2003-as, amely kiemelt területként a természettudományos problémamegoldást vizsgálta. Az ezredforduló környékén a társadalomtudományi kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés folyamatosan csökken. Egyre kevesebben érettségiznek ezekből a tárgyakból, és csökken a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma is. A természettudományok fokozottabb támogatását sürgetik a közös környezeti problémák. Ezek a tényezők együttesen vezettek az Európai Parlament a kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásához, amely a lisszaboni program megvalósításának részeként megjelent munkaprogramban nyert megfogalmazást (Detailed work programme on the follow-up of the objectives of education and training systems in Europe Official Journal C 142, 14/06/2002.) A természettudományos nevelés globális felértékelésében nagy szerepet játszik az UNESCO által kezdeményezett és koordinált A fenntarthatóságra nevelés évtizede ( ) A Nat a természettudományos kompetenciáról A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezen ismeretek birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálásában, a különböző technológiák és azok alkalmazásának elő Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4
6 nyeit, illetve korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. összefüggésben). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni, új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos és az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásában egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 5 A környezeti nevelés fontos szerepet kap a magyar közoktatás hivatalos dokumentumaiban. A gyakorlati életben való alkalmazása azonban még messze van a reálisan elvárhatótól, és még messzebb egy fenntartható fejlődési pálya kialakításához szükségestől. Ez a felmérés egyfajta tükröt szeretne tartani az olvasója elé. Hol is tartunk ebben a kérdésben? 2.1. A felmérés célja A környezettel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon több mint 15 éve kezdődött el, azóta rendszeresen foglalkoznak ilyen jellegű kutatással, de ezek elsősorban a felnőtt lakosságra terjednek ki. A közoktatásban résztvevő fiatalok körében a BKE végzett egy felmérést 2001/02-ben 6. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben most első alkalommal került sor arra, hogy a fővárosi fenntartású intézmények 9. évfolyamos tanulóinak körében, reprezentatív minta alapján kérdőíves felmérést készítsen a környezettudatosságról. A kérdőíves felméréssel az volt a célunk, hogy megismerjük a éves korosztály vélemé /2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 6 Kovács András Donát: A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5
7 nyét, álláspontját, attitűdjeit, cselekvési szándékait a környezeti kérdésekben. A kérdések egy része a környezettudatosságra vonatkozik, másik része pedig általános tájékozottságot vizsgál. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire fontos a vizsgált korosztály számára a környezet ügye, ismerik-e a felmerülő gondokat, középiskolai tanulmányaik megkezdése előtt volt-e lehetőségük részt venni a környezet ügyét (védelmét) szolgáló cselekvésben? Volt-e lehetőségük a környezeti értékek, szépségek megismerésére, volt-e részük a tapasztalás során átélhető, érzékelhető élményben és örömben? Ha igen, mi az, amiben szívesen vettek részt? Kitől és hol kapják a legtöbb információt, kinek a véleménye fontos számukra? Értik-e, érzik-e, hogy a környezet állapota tőlük is függ? Mit tesznek meg közvetlen környezetükben, miben vennének részt aktívan? Mennyire ítélik súlyosnak az egyes, globálisan jelentkező problémákat? Milyen magatartásformákat, milyen mértékben ítélnek ártalmasnak? A tanuló személyére vonatkozó kérdésekkel arra keressük a választ, hogy a lakóhely, a tanulmányi eredmény, az iskolaválasztás, családi háttér elemei hogyan hatnak, mennyire befolyásolják a tanulók környezettel kapcsolatos véleményét, gondolkodását. A vizsgálat során abból a feltevésből indulunk ki, hogy a tanulók többségének fontos a környezet ügye, hajlandók tenni érte és a megoldás leghatékonyabb eszközének nem csak az anyagi lehetőségeket, forrásokat tekintik A felmérés szervezése A vizsgálatot kezdeti állapotfelmérésnek, kiindulópontnak szánjuk. Terveink szerint kétévenként kerülne sor hasonló kérdőíves felmérésre. Úgy gondoljuk, hogy célszerű lenne a nyomon követés is, tehát annak vizsgálata, hogy a középiskolai oktatás során hogyan változik a környezettudatosság három dimenziója: az ismeretek, az értékrend és a részvételi szándék, a cselekvés. A környezetre, a környezettudatosságra vonatkozó tanulói vélemények, attitűdök kérdőíves felmérésére november harmadik hetében került sor az MFFPPTI munkaterve szerint, a fővárosi fenntartású iskolák 9. évfolyamán, 10%-os reprezentatív mintán. A kérdőív tervezetét, elkészítését követően környezettudománnyal foglalkozó szakember, gyakorló földrajz szakos tanár, szaktanácsadó és mérési szakember véleményezte, adott javaslatokat a pontosításához. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6
8 A reprezentatív mintába került iskolák a kérdőívekkel kapcsolatos logisztikai feladatokat készséggel megoldották. A kérdőív kitöltése 45 percet igényelt, megválaszolását osztályfőnöki és természettudományos szakórán javasoltuk. Örömmel állapítottuk meg a feldolgozás során, hogy olyan kérdőív, amelyet kiosztottak, de nem válaszoltak meg, nem volt. Ez a tény önmagában is bíztató attitűdöt jelez a többi felmérésekkel összevetve. Az összképhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy voltak olyan tanulók, akiknek írásképe oly mértékben rendezetlen, hogy válaszaik csak részben voltak értékelhetőek. Azoknál a kérdéseknél pedig, ahol rangsorolni kellet jelenségeket, magatartásformákat, voltak olyanok, akik vagy nem olvasták el figyelmesen az utasításokat vagy nem értették meg azokat A kérdőív A kérdőív 17 kérdést tartalmaz a következő megoszlásban: 1-4. kérdés: a tanuló családi hátterére vonatkozik kérdés: a környezetvédelemmel kapcsolatos, általános iskolai aktivitásra kérdezünk kérdés: a környezet állapotára, a környezetvédelem fontosságára, magatartásformákra vonatkozik. 12. kérdés: ismeretekre alapozott, globális gazdasági, társadalmi és természeti problémák rangsorolására kéri a tanulókat kérdés: a környezeti állapottal, fenntarthatósággal kapcsolatos állásfoglalást, véleményt vár a tanulóktól A vizsgálat eredményeinek elemzése Lakóhely, iskolatípus és nem szerinti részminta alapján elemeztük a kérdőívek adatait. A tanulói személyiséget sok vonatkozásban meghatározó vagy befolyásoló családi hátteret vizsgáltuk az 1. és a 3. kérdésben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a tanuló lakóhelye befolyásolja-e, és milyen mértékben a környezettudatosságot, összefüggésben van-e a környezetért érzett felelősséggel, aktivitással, élményekkel. A vizsgálatban 1176 tanuló válaszát volt módunkban elemezni, a tanulók 60 %- a budapesti lakóhelyű, 40 %-a főváros környéki településekről jár be, ahol nagy valószínűséggel általános iskolai tanulmányikat is végezték. E mérés eredményei szerint a budapesti és Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7
9 számítógép lexikon szótár telefon előfizetett lap autó internet tanulás segítő szoftverek Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás a vidéki lakóhellyel rendelkező tanulók környezettel kapcsolatos véleménye meglehetősen egységes képet mutat. Ez megállapítható mind abban, ahogyan a környezet problémáit kezelik, mind amilyen tevékenységekben részük volt, mind ahonnan a legtöbb információhoz jutnak, illetve, ahogyan magatartásformákat elfogadnak, vagy elvetnek. Ez arra mutat rá, hogy az általános iskolában folyó környezeti nevelés céljaiban és eszközeiben nincs lényeges különbség a tanulók lakóhelye szerint. Ezt a megállapítást a konkrét kérdés tárgyalásakor tovább részletezzük. A kérdőívet kitöltő tanulók közül gimnáziumban tanul 248 fő, szakiskolában 197 fő, szakközépiskolában 718 fő. Az iskolatípus kiválasztása és a környezettel kapcsolatos vélemény, megítélés, cselekvési szándék között nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket, bár előzetesen vélelmeztük. A kisebb eltéréseket az egyes kérdéseknél értelmezzük. A korábban e témakörben végzett kutatási eredmények alapján feltételeztük, hogy lesz különbség nem szerinti megoszlásban az egyes kérdésre adott válaszoknál. E mérésnél azonban a válaszok többségében csekély eltérések mutatkoznak csak a véleményformálásban, a környezethez történő viszonyulásban. A 3. kérdésre adott válaszok alapján megállapítható hogy, az otthoni tanulást elősegítő eszköz-ellátottságában érzékelhető különbség jelentkezik a megkérdezett tanulói csoportok között iskolatípus szerint, a szakiskolai tanulók kárára, ami az 1. ábrán látható Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 1. ábra. A tanuló otthonában megtalálható, a tanulást segítő feltételek arányának alakulása képzéstípusonként Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8
10 testnevelés angol informatika történelem matematika biológia földrajz irodalom rajz Gyakoriság (%) számítógép lexikon szótár telefon előfizetett lap autó internet tanulás segítő szoftverek Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás A tanuló lakóhelye viszont nem befolyásolja szignifikánsan az otthoni eszközellátottságot, ahogyan azt a 2. ábra is mutatja Budapest Vidék 2. ábra. A tanuló otthonában megtalálható, a tanulást segítő feltételek arányának alakulása a lakóhely szerint A 4. kérdésben a tanuló kedvenc tantárgyára kérdeztünk. Összesen 24 különböző tantárgyat jelöltek meg. A legjobb helyen végzett tantárgyak előfordulási arányait mutatja a 3. ábra. Megnyugtató, hogy a környezeti nevelés szempontjából meghatározó fontosságú természettudományok közül három tárgy is szerepel a kedvencek között ábra. A tanuló kedvenc tantárgyai közül az első kilenc Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9
11 biológia földrajz kémia angol gyakorlat osztályfőnöki természetismeret fizika Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás Az 5. kérdés arra vonatkozott, hogy mely tanórán foglalkoztak a környezetvédelem problémájával? A 4. ábrán látható, hogy az összes tanuló 37% -a jelölte meg a biológiát, és 36 %-a a földrajzot, mint olyan tárgyat ahol a környezettel kapcsolatos kérdések, gondok előtérbe kerültek. A nem természettudományos tárgyak vonatkozásában viszont szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy csak az angol nyelvet említik meg, olyan tantárgyként, ahol a problémakör szóba került. Ezen a téren tehát komoly feladatokat jelez a vizsgálat a pedagógusok felé. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy a környezeti kérdések, témák az osztályfőnöki órán is megjelennek, és valószínűnek tartjuk, hogy az ilyen jellegű programok szervezésének, ha nem is kizárólagos, de fontos keretét adják. Érdekes, hogy a természetismeret ilyen alacsony arányban kerül megemlítésre, de ez magyarázható a tárgy jelenleg még alacsony elterjedtségével is ábra. A környezetvédelem problémájával foglalkozó legjellemzőbb nyolc tanóra aránya a vizsgálatban A 6. kérdés során azt vizsgáltuk, hogy a tanulók milyen arányban voltak általános iskolásként erdei iskolában? Az erdei iskola a környezeti nevelésnek, szemléletformálásnak az egyik leghasznosabb és leghatékonyabb eszköze. Az ilyen jellegű programon való részvétel során a tanulók nemcsak a természeti környezet hangulatát és az ember által alakított, formált világ szépségeit ismerhetik meg, de szembesülhetnek a visszafordíthatatlanná váló károsodási, károsítási folyamatokkal is. A tanulók 60%-a válaszolta, hogy részt vett erdei iskolában, 39%- a viszont még nem vett részt. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10
12 Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás nem igen Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 5. ábra Az erdei iskolában való részvétel aránya képzéstípusonként Ennél a kérdésnél iskolatípus és lakóhely szerint is megvizsgáltuk a válaszokat. Az 5. ábrán látható, hogy a gimnáziumi tanulók lényegesen nagyobb arányban vettek részt erdei iskolában, mint a szakközépiskolai, szakiskolai, társaik. E jelenség okaira vonatkozóan még nem rendelkezünk kielégítő modellel. Az összefüggés legfeljebb a családok eltérő anyagi helyzetével lenne magyarázható, ami viszont a tanulási segédeszközökkel való ellátottságban nem mutatkozott ilyen határozottan. A 6. ábrán láthatóan a budapesti lakhellyel rendelkező tanulók lényegesen nagyobb arányban vettek részt erdei iskolában, mint vidéken élő társaik. Egy lehetséges magyarázat, hogy a vidéki iskolák mivel az ott élők amúgy is közelebb élnek a természethez kevésbé szerveznek erdei iskolai programot. Ez azonban éppen a budapesti agglomerációra ez kevéssé látszik indokoltnak. Tehát ez a jelenség is további elemzést kíván nem igen Budapest Vidék 6. ábra Az erdei iskolában való részvétel aránya a tanuló lakóhelye szerinti bontásban A 7. kérdés néhány környezetvédelmi programban való részvételt vizsgálja, amelynek eredményei az 1. táblázatban láthatók. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11
13 1. táblázat. A környezetvédelmi programban részvevők megoszlása A környezetvédelmi program típusa Résztvevők aránya kategóriánként az összes tanuló %-ában verseny 44% projektkészítés 30% szemétgyűjtés 55% papírgyűjtés 86% egyéb 16% Mint várható volt, a legtöbben papírgyűjtési akcióban vettek részt, ami a tudatos fogyasztóvá nevelésnek egyik nagyon lényeges aspektusa, de félő, hogy csak kampányjellegű akcióról van szó az esetek nem elhanyagolható részénél. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a projektben való részvétel ilyen alacsony. A környezeti nevelés interdiszciplináris jellegű, egy-egy probléma felvetése, körüljárása, vizsgálata, hatásainak elemzése, a megoldások lehetőségeinek feltárása a természettudományos vonatkozásokon kívül gazdasági, történelmi, művészeti megközelítési lehetőséget is kínál a pedagógus számára. A projektmunka az egyik legkomplexebb és legsikeresebb eszköze lehet a környezeti nevelés hatékony megvalósításának, mert kognitív ismeretek elsajátítása mellett számos szociális és gyakorlati kompetenciát is fejleszthet. 8. kérdés Mennyire tartod fontosnak a környezetvédelem ügyét? A tanulók 87%- a fontos és nagyon fontos ügynek tekinti a környezetvédelemmel való foglalkozást, ez az adat hipotézisünket támasztja alá és jó alapnak tekinthető a középiskolai tanulmányok elején, és aminek a továbbfejlesztése az aktív cselekvés és felelősségvállalás irányába az oktató-nevelő munka egyik legidőszerűbb, halasztást nem tűrő kihívása. Ezt a 7. és 8. ábra egyaránt jól mutatja. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12
14 Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás nagyon fontos fontos kevéssé fontos egyáltalán nem fontos 7. ábra. A környezet ügyének fontossága nincs válasz A gimnáziumi tanulók közül közel kétszer annyian tartják nagyon fontos ügynek a környezetvédelmet, mint a szakiskolai tanulók. Ez az eredmény összecseng a BKE vizsgálatának egyik megállapításával, azzal, hogy a magasabb iskolai végzettségűeknél a környezettudatosság is meghatározóbb, és ez az eltérés már az iskolaválasztásnál is megjelenik. (7. és 8. ábra.) 8. ábra. A környezetvédelem ügyének fontossága a képzéstípusok függvényében 9. kérdés Honnan kapod a legtöbb információt környezetünk állapotával kapcsolatban? Egyáltalán nem meglepő az a tény, amit a 9. ábrán szemléltetünk, csak a szemléletváltás fontosságára, a változtatás szükségességére hívja fel a figyelmet. A tanulók 70 %-a számára a tv még ebben a kérdésben is meghatározó jelentőséggel bíró tényező, az iskola lényegesen lemaradva követi azt. Meglepően alacsony a család, és az otthoni példa szerepe a környezet állapotára vonatkozó információszerzésben. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13
15 80 70 Gyakoriság (%) iskola, tanárok család, rokonok barátok TV, rádió újság, folyóirat reklám, hierdetés, szórólap 9. ábra. Információforrások említésének aránya Ennél a kérdésnél van kimutatható eltérés a különböző iskolatípusokban tanulók között. Míg a gimnáziumban tanulóknál a barátok véleményformáló szerepe kimutathatóan alacsonyabb, addig a sajtó szerepe magasabb az átlagosnál. Ez feltehetően az eltérő ismeretszerzési, véleményalkotási modellre vezethető vissza. Érdekes ugyanakkor az írott sajtó valamennyi csoportnál relatíve jelentős a családnál, barátoknál szignifikánsan nagyobb súlya, miközben a 3. kérdésnél egyértelműen ebből a leggyengébb az ellátottság. Valószínűleg átfogóbb elemzést kíván az iskola, a tanárok szerepének értelmezése, ezen belül is a különböző képzési formák esetében a tanárok hatásának eltérő mértéke és feltehetően eltérő modellje. 10. kérdés Milyen hatékonyan járulnak hozzá a környezetvédelem ügyéhez a következő tevékenységek? A kérdés megválaszolása során egyrészt előre rögzített tartalmú válaszokat kellett fontosságuk szerint sorba rendezni, másrészt lehetőség volt további tényezők megjelölésére is. 1- gyel jelölték a számukra legfontosabbat, 6-tal a legkevésbé fontosat. A megkérdezett tanulók által felállított fontossági sorrendet a tudományos kutatás, új technológiák, az oktatás, nevelés, információ nyitják meg. A legkevésbé fontosnak a politikai döntéseket ítélték. Ennél a kérdésnél közlékenyek voltak a tanulók, sokan jelölték meg az egyéni életmódváltást, az önkorlátozást, a kampányok szervezését, figyelmeztető táblák kitételét, vagy egyszerűen csak több kukát látnának szívesen az utcákon, de volt olyan megjegyzés is, hogy az üzemanyag árát kellene emelni (10. ábra.) (Az egyéb válaszokat szórásuk miatt nem lehetett ábrázolni.) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14
16 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 tudományos kutatás, új technológiák oktatás, nevelés, infomáció jogi intézkedések, szigorú következmények külföldi és hazai példák politikai döntések 10. ábra. A környezetvédelem ügyére hatást gyakorló tevékenységek hatékonyságának helyezésszáma (1-fontos, 6-legkevésbé fontos) A 11. kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a tanulók véleménye szerint a különböző magatartásformák milyen mértékben ártanak a környezetnek? A tanulóknak 1-től 6-ig kellett rangsorolni a válaszokat, 1-gyel jelölték a leginkább ártó tényezőket. A válaszok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a leginkább ártó tényező a hanyagság, tudatlanság. A vélemények szerint a legkevésbé az önzés és a megszokás árt a környezetnek, ami nincs teljes összhangban a környezetgazdálkodásban általánosan elfogadott szemlélettel. Ez valószínűleg a jelenlegi gyakorlat túlzottan pozitív értékelését is jelenti, ami a mai nem igazán környezetközpontú életmódra vonatkozóan elfogadó attitűdre utal.(11. ábra) A környezetnek ártó tényezők között előkelő helyen megjelölt tudatlanság és információhiány megerősíti a 10. kérdésnél is megjelenő tényt, hogy a válaszadók nagy jelentőséget tulajdonítanak a tudományos kutatásnak, az oktatásnak fenntartható fejlődési pálya kialakításában. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15
17 11. ábra. Magatartásformák ártalmas hatásának helyezésszáma a környezetre (1-legártalmasabb, 6-legkevésbé ártalmas) A 12. kérdésben a közvetlen és a tágabb környezet állapotáról, az egyre nyilvánvalóbbá váló gondok és problémák meglétének ismeretéről, azok súlyosságának megítélését tízfokú skálán jelölve kértük. A tényezőket a kérdésben a feldolgozhatóság, összevethetőség érdekében két csoportra bontottuk, mivel ennél összetettebb rangsorolás nem volt a tanulóktól elvárható. A két tízes blokkot önállóan ábrázoljuk, mivel azok összevetése nem adna valós eredményt.. 1-gyel a megítélésük szerinti legproblematikusabb dolgot kellett megjelölni. Egyrészt a legnagyobb problémának a légszennyezettség, a vízszennyezettség az erdők kiirtása szerepel. Ez jól mutatja a sajtó, tömegtájékoztatás szerepét, hiszen hazánk erdősültsége az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt. Legkisebb jelentőséget az ivóvíz biztosításának és a természeti kincsek kitermelésének tulajdonítanak, ami ismételten az információval való ellátottság egyoldalúságára, hiányosságaira utal. Érdemes ebből a szempontból figyelmet fordítani arra az ellentmondásra, amely a vízszennyezés és ivóvíz-biztosítás közötti nyilvánvaló összefüggés értékrendbeli tükröződésének hiánya mutat. Itt is a személyes tapasztalás és a kommunikációs tér közötti ellentmondásra kell utalnunk. (12. ábra). Másrészt a tanulók a közvetlen környezetük megítélésénél a legnagyobb problémák között az éhínség, a járvány és a szegénység szerepel, legkevésbé látják problémának a génkezelt növényeket. Ehhez hasonlóan elfogadó az attitűd az atomenergia használatával kapcsolatban. Érdemes odafigyelni arra, hogy feltehetően közép-európai helyzetünkből adódóan a vándorlás kérdéseit kifejezetten súlytalannak érzik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16
18 12. ábra. A környezetet érintő gondok helyezésszáma (1-legproblémásabb, 10-legkevésbé problémás) A 13. kérdés a tanulók környezetért érzett elkötelezettségét vizsgálja. A megkérdezettek közel 72 %-a venne részt környezetvédelmi akcióban, legtöbben az állatok védelme érdekében tennének szívesen, de fontosnak tartják, és sokan említik például a faültetést, az autómentes napokat. Választásuk jól jelzi, hogy viszonyulásuk a környezetet érintő kérdésekhez érzelmi jellegű, kevésbé tudatos, hiszen az állatok védelmét szinte a legfontosabbnak ítélik, minden egyéb elé sorolva, holott ennek a hazai környezet védelmére gyakorolt tényleges hatása csekély. A 14. kérdés azt vizsgálja, hogy a tanulók környezetük iránt érzett elkötelezettsége milyen konkrét, környezettudatos tevékenységekben nyilvánul meg. A válaszok alapján úgy gondoljuk, van még tennivaló a szemlélet alakításában, hogy a tudati szinten már elfogadott követelményt, elvárást felváltsa a tényleges cselekvés. De megnyugtató és optimizmusra ad okot, hogy a leggyakrabban említett cselekvési forma, a villamos energiával és a vízzel való takarékosság, a legkevésbé fontos, hogy vitában vesznek részt, ill. olvasnak a témáról. Közepes a megítélése a szelektív szemétgyűjtésnek, az elhasznált elemek külön gyűjtésének. A középiskolában a természettudományos ismeretek bővülése, az ok-okozati kapcsolatok megértése, a tényekkel és a következményekkel történő szembenézés, belátás kell, hogy kialakítsa azt az attitűdöt, hozzáállást, belső igényt, ami a felelősséggel vállalt napi tevékenységekben megmutatkozik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17
19 13. ábra. A környezet érdekében leggyakrabban, legszívesebben végzett tevékenységek (1-gyakran, 8-ritkán) A 15. kérdésben egy irodalmi idézettel motiváltuk a tanulókat arra, hogy összefoglalják, melyek azok a legfontosabb, szinte rutinszerű cselekvések és legfontosabb tulajdonságok, amelyek megléte, és érvényre juttatása, gyakorlása, közvetlenül hat környezetünkre, életünkre. A tanulók 91%-a válaszolt erre a kérdésre pozitív, előre mutató, proaktív szemlélettel. Néhány, a leggyakrabban előforduló megjegyzés: a törődés, az odafigyelés, a példamutatás, a segítség, a ne csak magára gondoljon az ember, tőled is függ mire ébredsz stb. Következzék itt egy figyelemre méltóan teljes gondolat egy a felmérésben résztvevő 15 éves tanulótól: Az életben nem csak a saját egészségünk fontos, hanem a bolygónké is, mert a bolygó részei vagyunk és a bolygó a mi részünk. Ha a bolygó beteg, hamar mi is azzá válunk. Meg kell találni a közös egyensúlyt, vagy el kell dönteni, hogy mit akarunk a következő generációnak: Életet? Halált? A saját gyerekeink élete van a kezünkben és egyben a sajátunk is. Ez a tanulói vélemény gondolatiságában összecseng a gyakran idézett gondolattal: Ezt a világot nem őseinktől örököltük, hanem utódainktól kaptuk kölcsön. A 16. kérdés azt vizsgálja, hogy milyen programon venne részt szívesen a tanuló, melyek közül a tanuló többet is megjelölhetett. Itt is jellemzően a befogadó, ismeretszerző tevékenységek jelennek meg, de bíztató, hogy bár nem ilyen nagy arányban megemlítettek aktív részvételi formákat is, mint pl.: a faültetés, a parlagfűirtás, az állatok védelme, madárgyűrűzés, tótisztítás stb (lásd 14. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18
20 Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás kirándulás kiállítás előadás fórum, beszélgetés 14. ábra. Környezet védelmét szolgáló programon való részvétel említésének aránya A 17. kérdés állásfoglalást várt a tanulóktól: elfogadják, ill. elutasítják-e az leírt állításokat. Az eredmény ismét a tudati szintű elfogadás eléggé általános voltáról tanúskodik A tanulók 91%-a szerint szükség van nemzetközi összefogásra a természet értékeinek megóvására. A tanulóknak csak 23 %-a állítja, hogy a környezeti problémák megoldása csak pénz kérdése. A tanulók 90 %-a szerint mindennapi tevékenységeink is hatással vannak a környezet állapotára. 70%-uk gondolja azt, hogy a környezeti gondok megoldásának kulcsa az okok ismerete. 85%-uk véleménye szerint a környezeti gondok megoldásának kulcsa az okok ismeretén kívül a felesőség, a cselekvés. A felelősség és tehervállalás viszonyában már megoszlanak a vélemények, csak a tanulók 40 %-a véli úgy, hogy a környezeti problémákat az oldja meg, aki okozza. Ugyanakkor 68 %- uk gondolja, hogy az együttérzés növelésével a közös gondok is megoldhatók. 3. Összegzés Az elvégzett felmérés kiértékelése nyomán fontosnak tartjuk a kérdőív javítását, továbbfejlesztését, egyes kérdések pontosítását. Tartalmi elemeit bővíteni szeretnénk pl. a hulladékképzés, a fogyasztás, az erőforrások pazarló felhasználása ill. a fenntartható turizmus és a kulturális környezet védelme témakörben, azonban már ebben a formában is értékes információkat szolgáltat e korosztály környezettel, fenntartható világgal kapcsolatos beállítódásáról. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a korosztály túlnyomó, meghatározó többsége a maga módján fogékony a környezetre vonatkozó gondok, és a felmerülő problémák iránt. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19
Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenBrassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve
Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenA kompetencia alapú oktatás 2009.
A kompetencia alapú oktatás 2009. Kompetencia alapú okt. Hunyadi Stratégia Hunyadi János J KözoktatK zoktatási Intézm zmény Stratégi giájának ismertetése, se, prezentálása Az előzmények (1) Miért tudunk
RészletesebbenPARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!
PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenAz iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei
Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Singer Péter Hajdúszoboszló, 2013. 10. 09. Történeti visszatekintés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2001-ben 4 iskolafokozatra készültek kerettantervek:
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
RészletesebbenA környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás
A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás Pintérné Nagy Edit Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutató Központ Nonprofit Kft. 2011. május 24. A környezeti
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenAz ökoiskolai munkatervünk 2017/2018
Az munkatervünk 2017/2018 Tevékenységek, feladatok Határidő Felelősök A/ Alapdokumentumok Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiájának törekvéseit.
RészletesebbenD/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M
D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi
RészletesebbenAz OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009
Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának
RészletesebbenIdegen nyelvi mérés eredményei év
Idegen i mérés eredményei - 2017. év srsz. Mérési azonosító Évfolyam Idegen Mérési eredmény (százalék) 1. X443-W859 6 angol 70% 2. J147-U624 6 angol 76% 3. U159-A876 6 angol 56% 4. F393-P633 6 angol 100%
RészletesebbenA természetismeret munkaközösség munkaterve
A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné
Részletesebbensorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz főiskola horvát 2. horvát, orosz főiskola horvát
A pedagógusok iskolai végzettsége és az általuk tanított tantárgyak a 2016/2017-es tanévben: sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz horvát 2. horvát, orosz horvát 3. tanító
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenFenntarthatósági értékteremtés a köznevelésben. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár
Fenntarthatósági értékteremtés a köznevelésben Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az ENSZ Fenntartható Fejlődési céljai 2 A 4.7. globális részcél 2030-ra biztosítjuk, hogy
RészletesebbenSzülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)
Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü
RészletesebbenKörnyezettudatosság a 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos tanulók körében a kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése
E L E M Z É S Környezettudatosság a 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos tanulók körében a kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése 2012. január Összeállította Török József Lövei Mária Lektorálta
RészletesebbenZsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET
Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenA Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.
A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenT.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.
T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenA fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila
A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.
RészletesebbenA minőségirányítási csoport beszámolója. 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében
A minőségirányítási csoport beszámolója 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében Minőségirányítási tevékenységünk egyik jelentős szempontja az iskola partnereinek elégedettségmérése.
Részletesebben2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások
2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások Iskolánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy a 10%-os szabad órakeretet osztálytípusoktól függően osztja fel a tantárgyak
RészletesebbenKilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén
Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket
RészletesebbenHelyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:
Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
Részletesebben1 tanóra hetente, összesen 33 óra
Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
RészletesebbenBókay János Humán Szakközépiskola
Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenA 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenPROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat
PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások
RészletesebbenKözzétételi lista. Szakképzettségek
Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra
RészletesebbenSzerződéskötéshez szükséges adatok
Szerződéskötéshez szükséges adatok TÁMOP 3.1.4./08/2. projekt összefoglalása Cég neve Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Adószám 15384481-2-11 Közép-Magyarországi régió Fenntartóra vonatkozó adatok
RészletesebbenCorvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv tanév
Corvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv 2013-2014. tanév 2012-ben iskolánk elnyerte az Ökoiskola címet. Oktató nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink figyelme
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.
RészletesebbenSzemélyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete Különös közzétételi listát határoz meg a nevelési - oktatási intézmények részére. A fenti rendelkezésnek az alábbi a dokumentummal kívánunk eleget
RészletesebbenTisztelt Igazgató Asszony/Úr!
1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai
RészletesebbenTermészetismereti munkaközösség munkaterve
Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:
RészletesebbenKözépiskola-típusonkénti mutatók
A 4, 6 és 8, valamint a 6 és 8 osztályos gimnáziumok, továbbá a 6, valamint a 8 osztályos vegyes középiskolák átlagai az iskolák kis száma miatt óvatosan kezelendők. Ezeket az adatokat szürke háttérszínnel
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenP Á L Y A V Á L A S Z T Á S I
SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:
RészletesebbenAKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév
A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenA kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján
KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenÖKO iskolai munkaterv A 2017/2018-as tanév iskolai munkatervének melléklete 2017/2018.
Kölcsei Kölcsey Ferenc Általános Iskola OM: 033454 4965 Kölcse, Arany J. u. 1. Tel.: 44/435-621, 44/435-622 ÖKO iskolai munkaterv A 2017/2018-as tanév iskolai munkatervének melléklete Kölcse, 2017. szeptember
RészletesebbenDebreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.
Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:
RészletesebbenKOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK
5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi
RészletesebbenA nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.
RészletesebbenAz Agridiag-Dialecte rendszer használata során szerzett tapasztalataim és a továbbfejlesztés lehetőségei
Az Agridiag-Dialecte rendszer használata során szerzett tapasztalataim és a továbbfejlesztés lehetőségei Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit Agrár-környezeti auditor próbaképzés-gödöllő 2014. április 15-16.
RészletesebbenKülönös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola
Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő
RészletesebbenPályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása
Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása András István Balázs László Rajcsányi Molnár Mónika Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem 14. MELLearn Konferencia Debrecen,
RészletesebbenBeszámoló. 1. A gyerekek legyenek tisztában azzal, hogy az egészség kincs. 2. Ismerjék meg az ásványi anyagok fontosságát és azok fő forrásait.
Kárpáti János Általános Iskola és AMI, Gyenesdiás FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT: 2018.04.20. 2018.04.26. Beszámoló I. A témahét résztvevője: A gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti
RészletesebbenA környezeti nevelés hatékonyságának vizsgálata középiskolákban. Vancsik Anna Viktória (L30NS0) 2015
A környezeti nevelés hatékonyságának vizsgálata középiskolákban Vancsik Anna Viktória (L30NS0) 2015 A környezeti nevelés története 20. század derekán megjelentek az első környezetvédő szervezetek UNESCO
RészletesebbenK ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a
Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
RészletesebbenPÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA
PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016-2017 Pogány, 2016.09.16. Patói Öko-iskolai koordinátor Iktatási
RészletesebbenELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv
PEDAGÓGIAI PROGRAM ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM: 035289 Sashegyi Arany
Részletesebben1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához
KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1.) A ok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához sorszám Tanított tantárgy Legmagasabb Szakvizsga Oklevélben megjelölt képesítés
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV
TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi
RészletesebbenPartneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV
ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenBeszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010.
Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Készítette: Scsureczné Pór Magdolna minőségirányítási vezető 1 1. A mérés előzményei Októberben a Partneri igény és elégedettségmérés végrehajtásáért
RészletesebbenA természetismeret munkaközösség munkaterve
A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Név Tantárgyak Óraszám Stankovicsné Soós Mária biológia-technika 4 Csiszár Attila földrajz-testnevelés 26 Györéné Timár Éva kémia-matematika
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenNYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA
NYÍLT NAP 2018. 11. 14. MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA Milyen célkitűzésekkel jött létre az iskola? Mezőörs és környéke fiataljainak tehetséggondozása Felelősséget vállalni a környezetért és a közösségért
RészletesebbenÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenA tartalmi szabályozás változásai
A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGIAI TEHETSÉGEK Kovács Edina & Orgoványi- Gajdos Judit A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Tehetséges pedagógus: Tehetség Akadémiai Pedagógiai
RészletesebbenKritikai érzék és társadalmi felelősség
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány
RészletesebbenHelyi tanterv melléklete
Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak
RészletesebbenKelemen Gabriella pedagógiai szakértő RPI
Kelemen Gabriella pedagógiai szakértő RPI Református helyzetkép 2014/2015 tanév 8 fenntartó 25 intézmény 9065 tanuló 16 fenntartó 22 intézmény 4040 tanuló 40 fenntartó 55 intézmény 18965 tanuló Forrás:
RészletesebbenKémia 10. Az alkánok homológ sora
Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra
RészletesebbenÖKO - MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018. TANÉV. -Dr.Füredi Árpádné Társadalomtudományi és nevelési munkaközösség vezető
Az ÖKO Munkaközösség tagjai: -Németh Gábor Intézményvezető ÖKO - MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018. TANÉV ÖKO munkaközösség vezető Szakos Ibolya Természettudományi munkaközösségi tag -Dr.Füredi Árpádné
RészletesebbenALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek
PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának
RészletesebbenTANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM
E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12
RészletesebbenÖko Munkacsoport Munkaterve
DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2016/2017. tanév Készítette: munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Öko Munkacsoport Koordinátor Kovácsné Lébényi
RészletesebbenPályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon
1 Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november
RészletesebbenDömsödi Széchenyi István Általános Iskola. Arany János Általános Iskolája
FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2018.04.23 04.27. Beszámoló A témahét résztvevője: Iskolánk valamennyi tanulója. 130 fő tanuló 8 osztályból és 8 fő pedagógus valósította meg a témahét programjait. Időtartama:
RészletesebbenA mérés tárgya, tartalma
A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,
RészletesebbenTisztelt Rózsa András Úr!
VSL Kft. 2000 Szentendre Pitypang u.. VSL Kft. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére. Tisztelt Rózsa András Úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XX. Nemzeti Konferenciáján elhangzott kerekasztal-beszélgetésre
RészletesebbenTolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Vályi Péter Szakképző Iskolai
Tartalom A pályázat célja... 2 A pályázat részcéljai... 2 Az intézmények által vállalt megvalósítandó tevékenységek (fotók)... 2 Székhely Intézmény... 2 Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény...
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései
A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol
RészletesebbenElőzetesen a 10. évfolyamos angol és német nyelvi követő mérésről
8. szám 2009. szeptember mérés.info A mérés-értékelési osztály hírei Előzetesen a 10. évfolyamos és német i követő mérésről Ami a jegyzőkönyvekből kiolvasható A 2007/2008. tanévi 9. évfolyamos fővárosi
Részletesebben