A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján"

Átírás

1 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján március

2 Készítette Szittnené Gudor Mária Szabó Júlia Lektorálta Südi Ilona Török József Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A NAT a természettudományos lompetenciáról A felmérés célja A felmérés szervezése A kérdőív A vizsgálat eredményeinek elemzése 7 3. Összegzés Irodalomjegyzék 21 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

4 1. Bevezetés Az 1992-es Riói konferencia 1 emelte nemzetközi szinten is elvárássá, hogy fogalmazzuk, értelmezzük újra a környezetünkhöz, bolygónk jövőjéhez való viszonyunkat: egyéni és társadalmi céljaink megvalósításához indokoltan válasszunk eszközt, körültekintően hozzunk döntést, ismerjük választásunk jelen- és jövőbeli következményeit, azaz környezettudatosan gondolkodjunk, és felelősséggel cselekedjünk. A környezeti nevelés fogalmát ma is időszerűen éppen 30 éve a következőképpen fogalmazta meg a Nemzetközi Természetvédelmi Unió nevadai konferenciája: A környezeti nevelés és oktatás a környezeti értékek felismerését és a környezetre vonatkozó fogalmak tisztázását szolgáló folyamat. Törekvése olyan képességek és azok alakulásának elősegítése, melyek szükségesek az emberek, kultúrájuk és környezetük közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez, a környezetorientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és felelősségteljes cselekvési készség kifejlődéséhez. 2 A meghatározás lényege az évtizedek során nem változott, tartalmi elemei ma is érvényesek. A környezeti nevelés ma már szerves része a fenntarthatóság pedagógiájának, mert napjainkban szerencsére (vagy a felvilágosító munka eredményeként?) egyre kevesebben vannak azok, akik megkérdőjelezik, hogy a jelenlegi fogyasztási trendek mellett létezhet-e a fenntarthatóságra törekvésnek, akár gazdasági, pénzügyi, akár ökológiai szempontból alternatívája. Ez a felismerés pedig mielőbbi szemléletváltást igényel, sürget, és kikerülhetetlen feladatként jelenik meg a pedagógusok számára is. Oktató-nevelő munkánknak mind nagyobb fontosságú dimenziója a környezeti nevelés, amely célként jelöli meg a szemléletformálást, a környezettudatos gondolkodás és ezzel összhangban levő cselekvés igényének kialakítását, középpontjában a fenntartható életmódra törekvés készségének elsajátításával. A környezettudatosság elsősorban gondolkodásmód és lelkiállapot, elkötelezettség és belső igény is, ami feltételezi többek között a partnerségre, kezdeményezésekre épülő, aktív állampolgári létet. A korszerűen értelmezett környezeti nevelés magába foglalja sok egyéb mellett azoknak a tényeknek, változásoknak a megismerését, amelyeket az akár tudatosan, akár ha In Környezeti nevelés, oktatás, képzés Magyarországon Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Budapest, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

5 gyomány, társadalmi minta alapján választott, gyakorolt életmód előidéz a szűkebb és tágabb környezetben, illetve azoknak a képességeknek, attitűdöknek az elsajátítását, amelyek birtokában a környezetért felelősséget tanúsító, a felmerülő problémákra értően és megértően reagáló, tudatosan választó és cselekvő állampolgárrá válnak, válhatnak tanítványaink. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a termelékenység, hatékonyság jelenlegi szintje jelentős mértékben köszönhető a természettudományok eredményeinek. Az USA-ból indult el a 80-as években a Science for All nevű oktatáspolitikai projekt, azzal a céllal, hogy a természettudományos alapok átfogó elsajátítása ne csak egy szűk elit privilégiuma legyen, hanem mindenki hozzáférhessen az alap- és középfokú oktatás révén azokhoz. Hasonló problémára hívták fel a figyelmet az OECD PISA 3 összehasonlító mérései, különösen a 2003-as, amely kiemelt területként a természettudományos problémamegoldást vizsgálta. Az ezredforduló környékén a társadalomtudományi kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés folyamatosan csökken. Egyre kevesebben érettségiznek ezekből a tárgyakból, és csökken a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma is. A természettudományok fokozottabb támogatását sürgetik a közös környezeti problémák. Ezek a tényezők együttesen vezettek az Európai Parlament a kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásához, amely a lisszaboni program megvalósításának részeként megjelent munkaprogramban nyert megfogalmazást (Detailed work programme on the follow-up of the objectives of education and training systems in Europe Official Journal C 142, 14/06/2002.) A természettudományos nevelés globális felértékelésében nagy szerepet játszik az UNESCO által kezdeményezett és koordinált A fenntarthatóságra nevelés évtizede ( ) A Nat a természettudományos kompetenciáról A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezen ismeretek birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálásában, a különböző technológiák és azok alkalmazásának elő Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

6 nyeit, illetve korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. összefüggésben). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni, új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos és az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásában egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 5 A környezeti nevelés fontos szerepet kap a magyar közoktatás hivatalos dokumentumaiban. A gyakorlati életben való alkalmazása azonban még messze van a reálisan elvárhatótól, és még messzebb egy fenntartható fejlődési pálya kialakításához szükségestől. Ez a felmérés egyfajta tükröt szeretne tartani az olvasója elé. Hol is tartunk ebben a kérdésben? 2.1. A felmérés célja A környezettel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon több mint 15 éve kezdődött el, azóta rendszeresen foglalkoznak ilyen jellegű kutatással, de ezek elsősorban a felnőtt lakosságra terjednek ki. A közoktatásban résztvevő fiatalok körében a BKE végzett egy felmérést 2001/02-ben 6. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben most első alkalommal került sor arra, hogy a fővárosi fenntartású intézmények 9. évfolyamos tanulóinak körében, reprezentatív minta alapján kérdőíves felmérést készítsen a környezettudatosságról. A kérdőíves felméréssel az volt a célunk, hogy megismerjük a éves korosztály vélemé /2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 6 Kovács András Donát: A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

7 nyét, álláspontját, attitűdjeit, cselekvési szándékait a környezeti kérdésekben. A kérdések egy része a környezettudatosságra vonatkozik, másik része pedig általános tájékozottságot vizsgál. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire fontos a vizsgált korosztály számára a környezet ügye, ismerik-e a felmerülő gondokat, középiskolai tanulmányaik megkezdése előtt volt-e lehetőségük részt venni a környezet ügyét (védelmét) szolgáló cselekvésben? Volt-e lehetőségük a környezeti értékek, szépségek megismerésére, volt-e részük a tapasztalás során átélhető, érzékelhető élményben és örömben? Ha igen, mi az, amiben szívesen vettek részt? Kitől és hol kapják a legtöbb információt, kinek a véleménye fontos számukra? Értik-e, érzik-e, hogy a környezet állapota tőlük is függ? Mit tesznek meg közvetlen környezetükben, miben vennének részt aktívan? Mennyire ítélik súlyosnak az egyes, globálisan jelentkező problémákat? Milyen magatartásformákat, milyen mértékben ítélnek ártalmasnak? A tanuló személyére vonatkozó kérdésekkel arra keressük a választ, hogy a lakóhely, a tanulmányi eredmény, az iskolaválasztás, családi háttér elemei hogyan hatnak, mennyire befolyásolják a tanulók környezettel kapcsolatos véleményét, gondolkodását. A vizsgálat során abból a feltevésből indulunk ki, hogy a tanulók többségének fontos a környezet ügye, hajlandók tenni érte és a megoldás leghatékonyabb eszközének nem csak az anyagi lehetőségeket, forrásokat tekintik A felmérés szervezése A vizsgálatot kezdeti állapotfelmérésnek, kiindulópontnak szánjuk. Terveink szerint kétévenként kerülne sor hasonló kérdőíves felmérésre. Úgy gondoljuk, hogy célszerű lenne a nyomon követés is, tehát annak vizsgálata, hogy a középiskolai oktatás során hogyan változik a környezettudatosság három dimenziója: az ismeretek, az értékrend és a részvételi szándék, a cselekvés. A környezetre, a környezettudatosságra vonatkozó tanulói vélemények, attitűdök kérdőíves felmérésére november harmadik hetében került sor az MFFPPTI munkaterve szerint, a fővárosi fenntartású iskolák 9. évfolyamán, 10%-os reprezentatív mintán. A kérdőív tervezetét, elkészítését követően környezettudománnyal foglalkozó szakember, gyakorló földrajz szakos tanár, szaktanácsadó és mérési szakember véleményezte, adott javaslatokat a pontosításához. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

8 A reprezentatív mintába került iskolák a kérdőívekkel kapcsolatos logisztikai feladatokat készséggel megoldották. A kérdőív kitöltése 45 percet igényelt, megválaszolását osztályfőnöki és természettudományos szakórán javasoltuk. Örömmel állapítottuk meg a feldolgozás során, hogy olyan kérdőív, amelyet kiosztottak, de nem válaszoltak meg, nem volt. Ez a tény önmagában is bíztató attitűdöt jelez a többi felmérésekkel összevetve. Az összképhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy voltak olyan tanulók, akiknek írásképe oly mértékben rendezetlen, hogy válaszaik csak részben voltak értékelhetőek. Azoknál a kérdéseknél pedig, ahol rangsorolni kellet jelenségeket, magatartásformákat, voltak olyanok, akik vagy nem olvasták el figyelmesen az utasításokat vagy nem értették meg azokat A kérdőív A kérdőív 17 kérdést tartalmaz a következő megoszlásban: 1-4. kérdés: a tanuló családi hátterére vonatkozik kérdés: a környezetvédelemmel kapcsolatos, általános iskolai aktivitásra kérdezünk kérdés: a környezet állapotára, a környezetvédelem fontosságára, magatartásformákra vonatkozik. 12. kérdés: ismeretekre alapozott, globális gazdasági, társadalmi és természeti problémák rangsorolására kéri a tanulókat kérdés: a környezeti állapottal, fenntarthatósággal kapcsolatos állásfoglalást, véleményt vár a tanulóktól A vizsgálat eredményeinek elemzése Lakóhely, iskolatípus és nem szerinti részminta alapján elemeztük a kérdőívek adatait. A tanulói személyiséget sok vonatkozásban meghatározó vagy befolyásoló családi hátteret vizsgáltuk az 1. és a 3. kérdésben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a tanuló lakóhelye befolyásolja-e, és milyen mértékben a környezettudatosságot, összefüggésben van-e a környezetért érzett felelősséggel, aktivitással, élményekkel. A vizsgálatban 1176 tanuló válaszát volt módunkban elemezni, a tanulók 60 %- a budapesti lakóhelyű, 40 %-a főváros környéki településekről jár be, ahol nagy valószínűséggel általános iskolai tanulmányikat is végezték. E mérés eredményei szerint a budapesti és Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

9 számítógép lexikon szótár telefon előfizetett lap autó internet tanulás segítő szoftverek Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás a vidéki lakóhellyel rendelkező tanulók környezettel kapcsolatos véleménye meglehetősen egységes képet mutat. Ez megállapítható mind abban, ahogyan a környezet problémáit kezelik, mind amilyen tevékenységekben részük volt, mind ahonnan a legtöbb információhoz jutnak, illetve, ahogyan magatartásformákat elfogadnak, vagy elvetnek. Ez arra mutat rá, hogy az általános iskolában folyó környezeti nevelés céljaiban és eszközeiben nincs lényeges különbség a tanulók lakóhelye szerint. Ezt a megállapítást a konkrét kérdés tárgyalásakor tovább részletezzük. A kérdőívet kitöltő tanulók közül gimnáziumban tanul 248 fő, szakiskolában 197 fő, szakközépiskolában 718 fő. Az iskolatípus kiválasztása és a környezettel kapcsolatos vélemény, megítélés, cselekvési szándék között nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket, bár előzetesen vélelmeztük. A kisebb eltéréseket az egyes kérdéseknél értelmezzük. A korábban e témakörben végzett kutatási eredmények alapján feltételeztük, hogy lesz különbség nem szerinti megoszlásban az egyes kérdésre adott válaszoknál. E mérésnél azonban a válaszok többségében csekély eltérések mutatkoznak csak a véleményformálásban, a környezethez történő viszonyulásban. A 3. kérdésre adott válaszok alapján megállapítható hogy, az otthoni tanulást elősegítő eszköz-ellátottságában érzékelhető különbség jelentkezik a megkérdezett tanulói csoportok között iskolatípus szerint, a szakiskolai tanulók kárára, ami az 1. ábrán látható Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 1. ábra. A tanuló otthonában megtalálható, a tanulást segítő feltételek arányának alakulása képzéstípusonként Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

10 testnevelés angol informatika történelem matematika biológia földrajz irodalom rajz Gyakoriság (%) számítógép lexikon szótár telefon előfizetett lap autó internet tanulás segítő szoftverek Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás A tanuló lakóhelye viszont nem befolyásolja szignifikánsan az otthoni eszközellátottságot, ahogyan azt a 2. ábra is mutatja Budapest Vidék 2. ábra. A tanuló otthonában megtalálható, a tanulást segítő feltételek arányának alakulása a lakóhely szerint A 4. kérdésben a tanuló kedvenc tantárgyára kérdeztünk. Összesen 24 különböző tantárgyat jelöltek meg. A legjobb helyen végzett tantárgyak előfordulási arányait mutatja a 3. ábra. Megnyugtató, hogy a környezeti nevelés szempontjából meghatározó fontosságú természettudományok közül három tárgy is szerepel a kedvencek között ábra. A tanuló kedvenc tantárgyai közül az első kilenc Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

11 biológia földrajz kémia angol gyakorlat osztályfőnöki természetismeret fizika Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás Az 5. kérdés arra vonatkozott, hogy mely tanórán foglalkoztak a környezetvédelem problémájával? A 4. ábrán látható, hogy az összes tanuló 37% -a jelölte meg a biológiát, és 36 %-a a földrajzot, mint olyan tárgyat ahol a környezettel kapcsolatos kérdések, gondok előtérbe kerültek. A nem természettudományos tárgyak vonatkozásában viszont szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy csak az angol nyelvet említik meg, olyan tantárgyként, ahol a problémakör szóba került. Ezen a téren tehát komoly feladatokat jelez a vizsgálat a pedagógusok felé. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy a környezeti kérdések, témák az osztályfőnöki órán is megjelennek, és valószínűnek tartjuk, hogy az ilyen jellegű programok szervezésének, ha nem is kizárólagos, de fontos keretét adják. Érdekes, hogy a természetismeret ilyen alacsony arányban kerül megemlítésre, de ez magyarázható a tárgy jelenleg még alacsony elterjedtségével is ábra. A környezetvédelem problémájával foglalkozó legjellemzőbb nyolc tanóra aránya a vizsgálatban A 6. kérdés során azt vizsgáltuk, hogy a tanulók milyen arányban voltak általános iskolásként erdei iskolában? Az erdei iskola a környezeti nevelésnek, szemléletformálásnak az egyik leghasznosabb és leghatékonyabb eszköze. Az ilyen jellegű programon való részvétel során a tanulók nemcsak a természeti környezet hangulatát és az ember által alakított, formált világ szépségeit ismerhetik meg, de szembesülhetnek a visszafordíthatatlanná váló károsodási, károsítási folyamatokkal is. A tanulók 60%-a válaszolta, hogy részt vett erdei iskolában, 39%- a viszont még nem vett részt. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

12 Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás nem igen Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 5. ábra Az erdei iskolában való részvétel aránya képzéstípusonként Ennél a kérdésnél iskolatípus és lakóhely szerint is megvizsgáltuk a válaszokat. Az 5. ábrán látható, hogy a gimnáziumi tanulók lényegesen nagyobb arányban vettek részt erdei iskolában, mint a szakközépiskolai, szakiskolai, társaik. E jelenség okaira vonatkozóan még nem rendelkezünk kielégítő modellel. Az összefüggés legfeljebb a családok eltérő anyagi helyzetével lenne magyarázható, ami viszont a tanulási segédeszközökkel való ellátottságban nem mutatkozott ilyen határozottan. A 6. ábrán láthatóan a budapesti lakhellyel rendelkező tanulók lényegesen nagyobb arányban vettek részt erdei iskolában, mint vidéken élő társaik. Egy lehetséges magyarázat, hogy a vidéki iskolák mivel az ott élők amúgy is közelebb élnek a természethez kevésbé szerveznek erdei iskolai programot. Ez azonban éppen a budapesti agglomerációra ez kevéssé látszik indokoltnak. Tehát ez a jelenség is további elemzést kíván nem igen Budapest Vidék 6. ábra Az erdei iskolában való részvétel aránya a tanuló lakóhelye szerinti bontásban A 7. kérdés néhány környezetvédelmi programban való részvételt vizsgálja, amelynek eredményei az 1. táblázatban láthatók. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

13 1. táblázat. A környezetvédelmi programban részvevők megoszlása A környezetvédelmi program típusa Résztvevők aránya kategóriánként az összes tanuló %-ában verseny 44% projektkészítés 30% szemétgyűjtés 55% papírgyűjtés 86% egyéb 16% Mint várható volt, a legtöbben papírgyűjtési akcióban vettek részt, ami a tudatos fogyasztóvá nevelésnek egyik nagyon lényeges aspektusa, de félő, hogy csak kampányjellegű akcióról van szó az esetek nem elhanyagolható részénél. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a projektben való részvétel ilyen alacsony. A környezeti nevelés interdiszciplináris jellegű, egy-egy probléma felvetése, körüljárása, vizsgálata, hatásainak elemzése, a megoldások lehetőségeinek feltárása a természettudományos vonatkozásokon kívül gazdasági, történelmi, művészeti megközelítési lehetőséget is kínál a pedagógus számára. A projektmunka az egyik legkomplexebb és legsikeresebb eszköze lehet a környezeti nevelés hatékony megvalósításának, mert kognitív ismeretek elsajátítása mellett számos szociális és gyakorlati kompetenciát is fejleszthet. 8. kérdés Mennyire tartod fontosnak a környezetvédelem ügyét? A tanulók 87%- a fontos és nagyon fontos ügynek tekinti a környezetvédelemmel való foglalkozást, ez az adat hipotézisünket támasztja alá és jó alapnak tekinthető a középiskolai tanulmányok elején, és aminek a továbbfejlesztése az aktív cselekvés és felelősségvállalás irányába az oktató-nevelő munka egyik legidőszerűbb, halasztást nem tűrő kihívása. Ezt a 7. és 8. ábra egyaránt jól mutatja. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

14 Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás nagyon fontos fontos kevéssé fontos egyáltalán nem fontos 7. ábra. A környezet ügyének fontossága nincs válasz A gimnáziumi tanulók közül közel kétszer annyian tartják nagyon fontos ügynek a környezetvédelmet, mint a szakiskolai tanulók. Ez az eredmény összecseng a BKE vizsgálatának egyik megállapításával, azzal, hogy a magasabb iskolai végzettségűeknél a környezettudatosság is meghatározóbb, és ez az eltérés már az iskolaválasztásnál is megjelenik. (7. és 8. ábra.) 8. ábra. A környezetvédelem ügyének fontossága a képzéstípusok függvényében 9. kérdés Honnan kapod a legtöbb információt környezetünk állapotával kapcsolatban? Egyáltalán nem meglepő az a tény, amit a 9. ábrán szemléltetünk, csak a szemléletváltás fontosságára, a változtatás szükségességére hívja fel a figyelmet. A tanulók 70 %-a számára a tv még ebben a kérdésben is meghatározó jelentőséggel bíró tényező, az iskola lényegesen lemaradva követi azt. Meglepően alacsony a család, és az otthoni példa szerepe a környezet állapotára vonatkozó információszerzésben. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

15 80 70 Gyakoriság (%) iskola, tanárok család, rokonok barátok TV, rádió újság, folyóirat reklám, hierdetés, szórólap 9. ábra. Információforrások említésének aránya Ennél a kérdésnél van kimutatható eltérés a különböző iskolatípusokban tanulók között. Míg a gimnáziumban tanulóknál a barátok véleményformáló szerepe kimutathatóan alacsonyabb, addig a sajtó szerepe magasabb az átlagosnál. Ez feltehetően az eltérő ismeretszerzési, véleményalkotási modellre vezethető vissza. Érdekes ugyanakkor az írott sajtó valamennyi csoportnál relatíve jelentős a családnál, barátoknál szignifikánsan nagyobb súlya, miközben a 3. kérdésnél egyértelműen ebből a leggyengébb az ellátottság. Valószínűleg átfogóbb elemzést kíván az iskola, a tanárok szerepének értelmezése, ezen belül is a különböző képzési formák esetében a tanárok hatásának eltérő mértéke és feltehetően eltérő modellje. 10. kérdés Milyen hatékonyan járulnak hozzá a környezetvédelem ügyéhez a következő tevékenységek? A kérdés megválaszolása során egyrészt előre rögzített tartalmú válaszokat kellett fontosságuk szerint sorba rendezni, másrészt lehetőség volt további tényezők megjelölésére is. 1- gyel jelölték a számukra legfontosabbat, 6-tal a legkevésbé fontosat. A megkérdezett tanulók által felállított fontossági sorrendet a tudományos kutatás, új technológiák, az oktatás, nevelés, információ nyitják meg. A legkevésbé fontosnak a politikai döntéseket ítélték. Ennél a kérdésnél közlékenyek voltak a tanulók, sokan jelölték meg az egyéni életmódváltást, az önkorlátozást, a kampányok szervezését, figyelmeztető táblák kitételét, vagy egyszerűen csak több kukát látnának szívesen az utcákon, de volt olyan megjegyzés is, hogy az üzemanyag árát kellene emelni (10. ábra.) (Az egyéb válaszokat szórásuk miatt nem lehetett ábrázolni.) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

16 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 tudományos kutatás, új technológiák oktatás, nevelés, infomáció jogi intézkedések, szigorú következmények külföldi és hazai példák politikai döntések 10. ábra. A környezetvédelem ügyére hatást gyakorló tevékenységek hatékonyságának helyezésszáma (1-fontos, 6-legkevésbé fontos) A 11. kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a tanulók véleménye szerint a különböző magatartásformák milyen mértékben ártanak a környezetnek? A tanulóknak 1-től 6-ig kellett rangsorolni a válaszokat, 1-gyel jelölték a leginkább ártó tényezőket. A válaszok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a leginkább ártó tényező a hanyagság, tudatlanság. A vélemények szerint a legkevésbé az önzés és a megszokás árt a környezetnek, ami nincs teljes összhangban a környezetgazdálkodásban általánosan elfogadott szemlélettel. Ez valószínűleg a jelenlegi gyakorlat túlzottan pozitív értékelését is jelenti, ami a mai nem igazán környezetközpontú életmódra vonatkozóan elfogadó attitűdre utal.(11. ábra) A környezetnek ártó tényezők között előkelő helyen megjelölt tudatlanság és információhiány megerősíti a 10. kérdésnél is megjelenő tényt, hogy a válaszadók nagy jelentőséget tulajdonítanak a tudományos kutatásnak, az oktatásnak fenntartható fejlődési pálya kialakításában. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

17 11. ábra. Magatartásformák ártalmas hatásának helyezésszáma a környezetre (1-legártalmasabb, 6-legkevésbé ártalmas) A 12. kérdésben a közvetlen és a tágabb környezet állapotáról, az egyre nyilvánvalóbbá váló gondok és problémák meglétének ismeretéről, azok súlyosságának megítélését tízfokú skálán jelölve kértük. A tényezőket a kérdésben a feldolgozhatóság, összevethetőség érdekében két csoportra bontottuk, mivel ennél összetettebb rangsorolás nem volt a tanulóktól elvárható. A két tízes blokkot önállóan ábrázoljuk, mivel azok összevetése nem adna valós eredményt.. 1-gyel a megítélésük szerinti legproblematikusabb dolgot kellett megjelölni. Egyrészt a legnagyobb problémának a légszennyezettség, a vízszennyezettség az erdők kiirtása szerepel. Ez jól mutatja a sajtó, tömegtájékoztatás szerepét, hiszen hazánk erdősültsége az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt. Legkisebb jelentőséget az ivóvíz biztosításának és a természeti kincsek kitermelésének tulajdonítanak, ami ismételten az információval való ellátottság egyoldalúságára, hiányosságaira utal. Érdemes ebből a szempontból figyelmet fordítani arra az ellentmondásra, amely a vízszennyezés és ivóvíz-biztosítás közötti nyilvánvaló összefüggés értékrendbeli tükröződésének hiánya mutat. Itt is a személyes tapasztalás és a kommunikációs tér közötti ellentmondásra kell utalnunk. (12. ábra). Másrészt a tanulók a közvetlen környezetük megítélésénél a legnagyobb problémák között az éhínség, a járvány és a szegénység szerepel, legkevésbé látják problémának a génkezelt növényeket. Ehhez hasonlóan elfogadó az attitűd az atomenergia használatával kapcsolatban. Érdemes odafigyelni arra, hogy feltehetően közép-európai helyzetünkből adódóan a vándorlás kérdéseit kifejezetten súlytalannak érzik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

18 12. ábra. A környezetet érintő gondok helyezésszáma (1-legproblémásabb, 10-legkevésbé problémás) A 13. kérdés a tanulók környezetért érzett elkötelezettségét vizsgálja. A megkérdezettek közel 72 %-a venne részt környezetvédelmi akcióban, legtöbben az állatok védelme érdekében tennének szívesen, de fontosnak tartják, és sokan említik például a faültetést, az autómentes napokat. Választásuk jól jelzi, hogy viszonyulásuk a környezetet érintő kérdésekhez érzelmi jellegű, kevésbé tudatos, hiszen az állatok védelmét szinte a legfontosabbnak ítélik, minden egyéb elé sorolva, holott ennek a hazai környezet védelmére gyakorolt tényleges hatása csekély. A 14. kérdés azt vizsgálja, hogy a tanulók környezetük iránt érzett elkötelezettsége milyen konkrét, környezettudatos tevékenységekben nyilvánul meg. A válaszok alapján úgy gondoljuk, van még tennivaló a szemlélet alakításában, hogy a tudati szinten már elfogadott követelményt, elvárást felváltsa a tényleges cselekvés. De megnyugtató és optimizmusra ad okot, hogy a leggyakrabban említett cselekvési forma, a villamos energiával és a vízzel való takarékosság, a legkevésbé fontos, hogy vitában vesznek részt, ill. olvasnak a témáról. Közepes a megítélése a szelektív szemétgyűjtésnek, az elhasznált elemek külön gyűjtésének. A középiskolában a természettudományos ismeretek bővülése, az ok-okozati kapcsolatok megértése, a tényekkel és a következményekkel történő szembenézés, belátás kell, hogy kialakítsa azt az attitűdöt, hozzáállást, belső igényt, ami a felelősséggel vállalt napi tevékenységekben megmutatkozik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

19 13. ábra. A környezet érdekében leggyakrabban, legszívesebben végzett tevékenységek (1-gyakran, 8-ritkán) A 15. kérdésben egy irodalmi idézettel motiváltuk a tanulókat arra, hogy összefoglalják, melyek azok a legfontosabb, szinte rutinszerű cselekvések és legfontosabb tulajdonságok, amelyek megléte, és érvényre juttatása, gyakorlása, közvetlenül hat környezetünkre, életünkre. A tanulók 91%-a válaszolt erre a kérdésre pozitív, előre mutató, proaktív szemlélettel. Néhány, a leggyakrabban előforduló megjegyzés: a törődés, az odafigyelés, a példamutatás, a segítség, a ne csak magára gondoljon az ember, tőled is függ mire ébredsz stb. Következzék itt egy figyelemre méltóan teljes gondolat egy a felmérésben résztvevő 15 éves tanulótól: Az életben nem csak a saját egészségünk fontos, hanem a bolygónké is, mert a bolygó részei vagyunk és a bolygó a mi részünk. Ha a bolygó beteg, hamar mi is azzá válunk. Meg kell találni a közös egyensúlyt, vagy el kell dönteni, hogy mit akarunk a következő generációnak: Életet? Halált? A saját gyerekeink élete van a kezünkben és egyben a sajátunk is. Ez a tanulói vélemény gondolatiságában összecseng a gyakran idézett gondolattal: Ezt a világot nem őseinktől örököltük, hanem utódainktól kaptuk kölcsön. A 16. kérdés azt vizsgálja, hogy milyen programon venne részt szívesen a tanuló, melyek közül a tanuló többet is megjelölhetett. Itt is jellemzően a befogadó, ismeretszerző tevékenységek jelennek meg, de bíztató, hogy bár nem ilyen nagy arányban megemlítettek aktív részvételi formákat is, mint pl.: a faültetés, a parlagfűirtás, az állatok védelme, madárgyűrűzés, tótisztítás stb (lásd 14. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

20 Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás kirándulás kiállítás előadás fórum, beszélgetés 14. ábra. Környezet védelmét szolgáló programon való részvétel említésének aránya A 17. kérdés állásfoglalást várt a tanulóktól: elfogadják, ill. elutasítják-e az leírt állításokat. Az eredmény ismét a tudati szintű elfogadás eléggé általános voltáról tanúskodik A tanulók 91%-a szerint szükség van nemzetközi összefogásra a természet értékeinek megóvására. A tanulóknak csak 23 %-a állítja, hogy a környezeti problémák megoldása csak pénz kérdése. A tanulók 90 %-a szerint mindennapi tevékenységeink is hatással vannak a környezet állapotára. 70%-uk gondolja azt, hogy a környezeti gondok megoldásának kulcsa az okok ismerete. 85%-uk véleménye szerint a környezeti gondok megoldásának kulcsa az okok ismeretén kívül a felesőség, a cselekvés. A felelősség és tehervállalás viszonyában már megoszlanak a vélemények, csak a tanulók 40 %-a véli úgy, hogy a környezeti problémákat az oldja meg, aki okozza. Ugyanakkor 68 %- uk gondolja, hogy az együttérzés növelésével a közös gondok is megoldhatók. 3. Összegzés Az elvégzett felmérés kiértékelése nyomán fontosnak tartjuk a kérdőív javítását, továbbfejlesztését, egyes kérdések pontosítását. Tartalmi elemeit bővíteni szeretnénk pl. a hulladékképzés, a fogyasztás, az erőforrások pazarló felhasználása ill. a fenntartható turizmus és a kulturális környezet védelme témakörben, azonban már ebben a formában is értékes információkat szolgáltat e korosztály környezettel, fenntartható világgal kapcsolatos beállítódásáról. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a korosztály túlnyomó, meghatározó többsége a maga módján fogékony a környezetre vonatkozó gondok, és a felmerülő problémák iránt. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

Környezettudatosság a 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos tanulók körében a kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése

Környezettudatosság a 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos tanulók körében a kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése E L E M Z É S Környezettudatosság a 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos tanulók körében a kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése 2012. január Összeállította Török József Lövei Mária Lektorálta

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:

Részletesebben

1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1.) A ok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához sorszám Tanított tantárgy Legmagasabb Szakvizsga Oklevélben megjelölt képesítés

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2015/2016. tanév Készítette: Dorn Judit munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Dorn Judit Öko Munkacsoport Koordinátor

Részletesebben

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák

Visszajelző kérdőív Fogadd el, fogadj el! Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák Kedves Hallgató! KÉPZÉS IDEJE 2014. október 9 december

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről Magyar Pedagógiai Társaság - Pályaorientációs Szakosztály A tanárok és a pályaorientáció - Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló

Részletesebben

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013/2014 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Tisztelt Rózsa András Úr!

Tisztelt Rózsa András Úr! VSL Kft. 2000 Szentendre Pitypang u.. VSL Kft. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére. Tisztelt Rózsa András Úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XX. Nemzeti Konferenciáján elhangzott kerekasztal-beszélgetésre

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató II. Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma III. A nevelési-oktatási intézmény

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014

ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014 ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014 Készítette: Mujzer Richárd ÖKOiskola vezető Győr, 2013. szeptember 5. Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz,

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika 6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt

Részletesebben

Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Vályi Péter Szakképző Iskolai

Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Vályi Péter Szakképző Iskolai Tartalom A pályázat célja... 2 A pályázat részcéljai... 2 Az intézmények által vállalt megvalósítandó tevékenységek (fotók)... 2 Székhely Intézmény... 2 Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény...

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjában meghatározottaktól való eltérés

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetősége Tatabánya közoktatási intézményeiben KERTVÁROSI

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola (200896 / 001) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Intézmény neve Feladatellátási hely

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola gimnáziumi részére érvényes óraterv, valamint a szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

IKSZ Ahogyan mi látjuk tapasztaljuk. a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban

IKSZ Ahogyan mi látjuk tapasztaljuk. a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban IKSZ Ahogyan mi látjuk tapasztaljuk a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban Röviden rólunk 1989.szeptember 2. Kertvárosi környezet Tág, világos terek, Nagy park, szabadtéri pályák 20 osztály- 650 tanuló

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben