A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján"

Átírás

1 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A környezettudatosság néhány aspektusának vizsgálata 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján március

2 Készítette Szittnené Gudor Mária Szabó Júlia Lektorálta Südi Ilona Török József Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A NAT a természettudományos lompetenciáról A felmérés célja A felmérés szervezése A kérdőív A vizsgálat eredményeinek elemzése 7 3. Összegzés Irodalomjegyzék 21 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

4 1. Bevezetés Az 1992-es Riói konferencia 1 emelte nemzetközi szinten is elvárássá, hogy fogalmazzuk, értelmezzük újra a környezetünkhöz, bolygónk jövőjéhez való viszonyunkat: egyéni és társadalmi céljaink megvalósításához indokoltan válasszunk eszközt, körültekintően hozzunk döntést, ismerjük választásunk jelen- és jövőbeli következményeit, azaz környezettudatosan gondolkodjunk, és felelősséggel cselekedjünk. A környezeti nevelés fogalmát ma is időszerűen éppen 30 éve a következőképpen fogalmazta meg a Nemzetközi Természetvédelmi Unió nevadai konferenciája: A környezeti nevelés és oktatás a környezeti értékek felismerését és a környezetre vonatkozó fogalmak tisztázását szolgáló folyamat. Törekvése olyan képességek és azok alakulásának elősegítése, melyek szükségesek az emberek, kultúrájuk és környezetük közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez, a környezetorientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és felelősségteljes cselekvési készség kifejlődéséhez. 2 A meghatározás lényege az évtizedek során nem változott, tartalmi elemei ma is érvényesek. A környezeti nevelés ma már szerves része a fenntarthatóság pedagógiájának, mert napjainkban szerencsére (vagy a felvilágosító munka eredményeként?) egyre kevesebben vannak azok, akik megkérdőjelezik, hogy a jelenlegi fogyasztási trendek mellett létezhet-e a fenntarthatóságra törekvésnek, akár gazdasági, pénzügyi, akár ökológiai szempontból alternatívája. Ez a felismerés pedig mielőbbi szemléletváltást igényel, sürget, és kikerülhetetlen feladatként jelenik meg a pedagógusok számára is. Oktató-nevelő munkánknak mind nagyobb fontosságú dimenziója a környezeti nevelés, amely célként jelöli meg a szemléletformálást, a környezettudatos gondolkodás és ezzel összhangban levő cselekvés igényének kialakítását, középpontjában a fenntartható életmódra törekvés készségének elsajátításával. A környezettudatosság elsősorban gondolkodásmód és lelkiállapot, elkötelezettség és belső igény is, ami feltételezi többek között a partnerségre, kezdeményezésekre épülő, aktív állampolgári létet. A korszerűen értelmezett környezeti nevelés magába foglalja sok egyéb mellett azoknak a tényeknek, változásoknak a megismerését, amelyeket az akár tudatosan, akár ha In Környezeti nevelés, oktatás, képzés Magyarországon Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Budapest, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

5 gyomány, társadalmi minta alapján választott, gyakorolt életmód előidéz a szűkebb és tágabb környezetben, illetve azoknak a képességeknek, attitűdöknek az elsajátítását, amelyek birtokában a környezetért felelősséget tanúsító, a felmerülő problémákra értően és megértően reagáló, tudatosan választó és cselekvő állampolgárrá válnak, válhatnak tanítványaink. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a termelékenység, hatékonyság jelenlegi szintje jelentős mértékben köszönhető a természettudományok eredményeinek. Az USA-ból indult el a 80-as években a Science for All nevű oktatáspolitikai projekt, azzal a céllal, hogy a természettudományos alapok átfogó elsajátítása ne csak egy szűk elit privilégiuma legyen, hanem mindenki hozzáférhessen az alap- és középfokú oktatás révén azokhoz. Hasonló problémára hívták fel a figyelmet az OECD PISA 3 összehasonlító mérései, különösen a 2003-as, amely kiemelt területként a természettudományos problémamegoldást vizsgálta. Az ezredforduló környékén a társadalomtudományi kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés folyamatosan csökken. Egyre kevesebben érettségiznek ezekből a tárgyakból, és csökken a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma is. A természettudományok fokozottabb támogatását sürgetik a közös környezeti problémák. Ezek a tényezők együttesen vezettek az Európai Parlament a kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásához, amely a lisszaboni program megvalósításának részeként megjelent munkaprogramban nyert megfogalmazást (Detailed work programme on the follow-up of the objectives of education and training systems in Europe Official Journal C 142, 14/06/2002.) A természettudományos nevelés globális felértékelésében nagy szerepet játszik az UNESCO által kezdeményezett és koordinált A fenntarthatóságra nevelés évtizede ( ) A Nat a természettudományos kompetenciáról A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezen ismeretek birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálásában, a különböző technológiák és azok alkalmazásának elő Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

6 nyeit, illetve korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. összefüggésben). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni, új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos és az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásában egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 5 A környezeti nevelés fontos szerepet kap a magyar közoktatás hivatalos dokumentumaiban. A gyakorlati életben való alkalmazása azonban még messze van a reálisan elvárhatótól, és még messzebb egy fenntartható fejlődési pálya kialakításához szükségestől. Ez a felmérés egyfajta tükröt szeretne tartani az olvasója elé. Hol is tartunk ebben a kérdésben? 2.1. A felmérés célja A környezettel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon több mint 15 éve kezdődött el, azóta rendszeresen foglalkoznak ilyen jellegű kutatással, de ezek elsősorban a felnőtt lakosságra terjednek ki. A közoktatásban résztvevő fiatalok körében a BKE végzett egy felmérést 2001/02-ben 6. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben most első alkalommal került sor arra, hogy a fővárosi fenntartású intézmények 9. évfolyamos tanulóinak körében, reprezentatív minta alapján kérdőíves felmérést készítsen a környezettudatosságról. A kérdőíves felméréssel az volt a célunk, hogy megismerjük a éves korosztály vélemé /2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 6 Kovács András Donát: A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

7 nyét, álláspontját, attitűdjeit, cselekvési szándékait a környezeti kérdésekben. A kérdések egy része a környezettudatosságra vonatkozik, másik része pedig általános tájékozottságot vizsgál. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire fontos a vizsgált korosztály számára a környezet ügye, ismerik-e a felmerülő gondokat, középiskolai tanulmányaik megkezdése előtt volt-e lehetőségük részt venni a környezet ügyét (védelmét) szolgáló cselekvésben? Volt-e lehetőségük a környezeti értékek, szépségek megismerésére, volt-e részük a tapasztalás során átélhető, érzékelhető élményben és örömben? Ha igen, mi az, amiben szívesen vettek részt? Kitől és hol kapják a legtöbb információt, kinek a véleménye fontos számukra? Értik-e, érzik-e, hogy a környezet állapota tőlük is függ? Mit tesznek meg közvetlen környezetükben, miben vennének részt aktívan? Mennyire ítélik súlyosnak az egyes, globálisan jelentkező problémákat? Milyen magatartásformákat, milyen mértékben ítélnek ártalmasnak? A tanuló személyére vonatkozó kérdésekkel arra keressük a választ, hogy a lakóhely, a tanulmányi eredmény, az iskolaválasztás, családi háttér elemei hogyan hatnak, mennyire befolyásolják a tanulók környezettel kapcsolatos véleményét, gondolkodását. A vizsgálat során abból a feltevésből indulunk ki, hogy a tanulók többségének fontos a környezet ügye, hajlandók tenni érte és a megoldás leghatékonyabb eszközének nem csak az anyagi lehetőségeket, forrásokat tekintik A felmérés szervezése A vizsgálatot kezdeti állapotfelmérésnek, kiindulópontnak szánjuk. Terveink szerint kétévenként kerülne sor hasonló kérdőíves felmérésre. Úgy gondoljuk, hogy célszerű lenne a nyomon követés is, tehát annak vizsgálata, hogy a középiskolai oktatás során hogyan változik a környezettudatosság három dimenziója: az ismeretek, az értékrend és a részvételi szándék, a cselekvés. A környezetre, a környezettudatosságra vonatkozó tanulói vélemények, attitűdök kérdőíves felmérésére november harmadik hetében került sor az MFFPPTI munkaterve szerint, a fővárosi fenntartású iskolák 9. évfolyamán, 10%-os reprezentatív mintán. A kérdőív tervezetét, elkészítését követően környezettudománnyal foglalkozó szakember, gyakorló földrajz szakos tanár, szaktanácsadó és mérési szakember véleményezte, adott javaslatokat a pontosításához. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

8 A reprezentatív mintába került iskolák a kérdőívekkel kapcsolatos logisztikai feladatokat készséggel megoldották. A kérdőív kitöltése 45 percet igényelt, megválaszolását osztályfőnöki és természettudományos szakórán javasoltuk. Örömmel állapítottuk meg a feldolgozás során, hogy olyan kérdőív, amelyet kiosztottak, de nem válaszoltak meg, nem volt. Ez a tény önmagában is bíztató attitűdöt jelez a többi felmérésekkel összevetve. Az összképhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy voltak olyan tanulók, akiknek írásképe oly mértékben rendezetlen, hogy válaszaik csak részben voltak értékelhetőek. Azoknál a kérdéseknél pedig, ahol rangsorolni kellet jelenségeket, magatartásformákat, voltak olyanok, akik vagy nem olvasták el figyelmesen az utasításokat vagy nem értették meg azokat A kérdőív A kérdőív 17 kérdést tartalmaz a következő megoszlásban: 1-4. kérdés: a tanuló családi hátterére vonatkozik kérdés: a környezetvédelemmel kapcsolatos, általános iskolai aktivitásra kérdezünk kérdés: a környezet állapotára, a környezetvédelem fontosságára, magatartásformákra vonatkozik. 12. kérdés: ismeretekre alapozott, globális gazdasági, társadalmi és természeti problémák rangsorolására kéri a tanulókat kérdés: a környezeti állapottal, fenntarthatósággal kapcsolatos állásfoglalást, véleményt vár a tanulóktól A vizsgálat eredményeinek elemzése Lakóhely, iskolatípus és nem szerinti részminta alapján elemeztük a kérdőívek adatait. A tanulói személyiséget sok vonatkozásban meghatározó vagy befolyásoló családi hátteret vizsgáltuk az 1. és a 3. kérdésben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a tanuló lakóhelye befolyásolja-e, és milyen mértékben a környezettudatosságot, összefüggésben van-e a környezetért érzett felelősséggel, aktivitással, élményekkel. A vizsgálatban 1176 tanuló válaszát volt módunkban elemezni, a tanulók 60 %- a budapesti lakóhelyű, 40 %-a főváros környéki településekről jár be, ahol nagy valószínűséggel általános iskolai tanulmányikat is végezték. E mérés eredményei szerint a budapesti és Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

9 számítógép lexikon szótár telefon előfizetett lap autó internet tanulás segítő szoftverek Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás a vidéki lakóhellyel rendelkező tanulók környezettel kapcsolatos véleménye meglehetősen egységes képet mutat. Ez megállapítható mind abban, ahogyan a környezet problémáit kezelik, mind amilyen tevékenységekben részük volt, mind ahonnan a legtöbb információhoz jutnak, illetve, ahogyan magatartásformákat elfogadnak, vagy elvetnek. Ez arra mutat rá, hogy az általános iskolában folyó környezeti nevelés céljaiban és eszközeiben nincs lényeges különbség a tanulók lakóhelye szerint. Ezt a megállapítást a konkrét kérdés tárgyalásakor tovább részletezzük. A kérdőívet kitöltő tanulók közül gimnáziumban tanul 248 fő, szakiskolában 197 fő, szakközépiskolában 718 fő. Az iskolatípus kiválasztása és a környezettel kapcsolatos vélemény, megítélés, cselekvési szándék között nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket, bár előzetesen vélelmeztük. A kisebb eltéréseket az egyes kérdéseknél értelmezzük. A korábban e témakörben végzett kutatási eredmények alapján feltételeztük, hogy lesz különbség nem szerinti megoszlásban az egyes kérdésre adott válaszoknál. E mérésnél azonban a válaszok többségében csekély eltérések mutatkoznak csak a véleményformálásban, a környezethez történő viszonyulásban. A 3. kérdésre adott válaszok alapján megállapítható hogy, az otthoni tanulást elősegítő eszköz-ellátottságában érzékelhető különbség jelentkezik a megkérdezett tanulói csoportok között iskolatípus szerint, a szakiskolai tanulók kárára, ami az 1. ábrán látható Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 1. ábra. A tanuló otthonában megtalálható, a tanulást segítő feltételek arányának alakulása képzéstípusonként Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

10 testnevelés angol informatika történelem matematika biológia földrajz irodalom rajz Gyakoriság (%) számítógép lexikon szótár telefon előfizetett lap autó internet tanulás segítő szoftverek Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás A tanuló lakóhelye viszont nem befolyásolja szignifikánsan az otthoni eszközellátottságot, ahogyan azt a 2. ábra is mutatja Budapest Vidék 2. ábra. A tanuló otthonában megtalálható, a tanulást segítő feltételek arányának alakulása a lakóhely szerint A 4. kérdésben a tanuló kedvenc tantárgyára kérdeztünk. Összesen 24 különböző tantárgyat jelöltek meg. A legjobb helyen végzett tantárgyak előfordulási arányait mutatja a 3. ábra. Megnyugtató, hogy a környezeti nevelés szempontjából meghatározó fontosságú természettudományok közül három tárgy is szerepel a kedvencek között ábra. A tanuló kedvenc tantárgyai közül az első kilenc Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

11 biológia földrajz kémia angol gyakorlat osztályfőnöki természetismeret fizika Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás Az 5. kérdés arra vonatkozott, hogy mely tanórán foglalkoztak a környezetvédelem problémájával? A 4. ábrán látható, hogy az összes tanuló 37% -a jelölte meg a biológiát, és 36 %-a a földrajzot, mint olyan tárgyat ahol a környezettel kapcsolatos kérdések, gondok előtérbe kerültek. A nem természettudományos tárgyak vonatkozásában viszont szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy csak az angol nyelvet említik meg, olyan tantárgyként, ahol a problémakör szóba került. Ezen a téren tehát komoly feladatokat jelez a vizsgálat a pedagógusok felé. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy a környezeti kérdések, témák az osztályfőnöki órán is megjelennek, és valószínűnek tartjuk, hogy az ilyen jellegű programok szervezésének, ha nem is kizárólagos, de fontos keretét adják. Érdekes, hogy a természetismeret ilyen alacsony arányban kerül megemlítésre, de ez magyarázható a tárgy jelenleg még alacsony elterjedtségével is ábra. A környezetvédelem problémájával foglalkozó legjellemzőbb nyolc tanóra aránya a vizsgálatban A 6. kérdés során azt vizsgáltuk, hogy a tanulók milyen arányban voltak általános iskolásként erdei iskolában? Az erdei iskola a környezeti nevelésnek, szemléletformálásnak az egyik leghasznosabb és leghatékonyabb eszköze. Az ilyen jellegű programon való részvétel során a tanulók nemcsak a természeti környezet hangulatát és az ember által alakított, formált világ szépségeit ismerhetik meg, de szembesülhetnek a visszafordíthatatlanná váló károsodási, károsítási folyamatokkal is. A tanulók 60%-a válaszolta, hogy részt vett erdei iskolában, 39%- a viszont még nem vett részt. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

12 Gyakoriság (%) Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás nem igen Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 5. ábra Az erdei iskolában való részvétel aránya képzéstípusonként Ennél a kérdésnél iskolatípus és lakóhely szerint is megvizsgáltuk a válaszokat. Az 5. ábrán látható, hogy a gimnáziumi tanulók lényegesen nagyobb arányban vettek részt erdei iskolában, mint a szakközépiskolai, szakiskolai, társaik. E jelenség okaira vonatkozóan még nem rendelkezünk kielégítő modellel. Az összefüggés legfeljebb a családok eltérő anyagi helyzetével lenne magyarázható, ami viszont a tanulási segédeszközökkel való ellátottságban nem mutatkozott ilyen határozottan. A 6. ábrán láthatóan a budapesti lakhellyel rendelkező tanulók lényegesen nagyobb arányban vettek részt erdei iskolában, mint vidéken élő társaik. Egy lehetséges magyarázat, hogy a vidéki iskolák mivel az ott élők amúgy is közelebb élnek a természethez kevésbé szerveznek erdei iskolai programot. Ez azonban éppen a budapesti agglomerációra ez kevéssé látszik indokoltnak. Tehát ez a jelenség is további elemzést kíván nem igen Budapest Vidék 6. ábra Az erdei iskolában való részvétel aránya a tanuló lakóhelye szerinti bontásban A 7. kérdés néhány környezetvédelmi programban való részvételt vizsgálja, amelynek eredményei az 1. táblázatban láthatók. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

13 1. táblázat. A környezetvédelmi programban részvevők megoszlása A környezetvédelmi program típusa Résztvevők aránya kategóriánként az összes tanuló %-ában verseny 44% projektkészítés 30% szemétgyűjtés 55% papírgyűjtés 86% egyéb 16% Mint várható volt, a legtöbben papírgyűjtési akcióban vettek részt, ami a tudatos fogyasztóvá nevelésnek egyik nagyon lényeges aspektusa, de félő, hogy csak kampányjellegű akcióról van szó az esetek nem elhanyagolható részénél. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a projektben való részvétel ilyen alacsony. A környezeti nevelés interdiszciplináris jellegű, egy-egy probléma felvetése, körüljárása, vizsgálata, hatásainak elemzése, a megoldások lehetőségeinek feltárása a természettudományos vonatkozásokon kívül gazdasági, történelmi, művészeti megközelítési lehetőséget is kínál a pedagógus számára. A projektmunka az egyik legkomplexebb és legsikeresebb eszköze lehet a környezeti nevelés hatékony megvalósításának, mert kognitív ismeretek elsajátítása mellett számos szociális és gyakorlati kompetenciát is fejleszthet. 8. kérdés Mennyire tartod fontosnak a környezetvédelem ügyét? A tanulók 87%- a fontos és nagyon fontos ügynek tekinti a környezetvédelemmel való foglalkozást, ez az adat hipotézisünket támasztja alá és jó alapnak tekinthető a középiskolai tanulmányok elején, és aminek a továbbfejlesztése az aktív cselekvés és felelősségvállalás irányába az oktató-nevelő munka egyik legidőszerűbb, halasztást nem tűrő kihívása. Ezt a 7. és 8. ábra egyaránt jól mutatja. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

14 Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás nagyon fontos fontos kevéssé fontos egyáltalán nem fontos 7. ábra. A környezet ügyének fontossága nincs válasz A gimnáziumi tanulók közül közel kétszer annyian tartják nagyon fontos ügynek a környezetvédelmet, mint a szakiskolai tanulók. Ez az eredmény összecseng a BKE vizsgálatának egyik megállapításával, azzal, hogy a magasabb iskolai végzettségűeknél a környezettudatosság is meghatározóbb, és ez az eltérés már az iskolaválasztásnál is megjelenik. (7. és 8. ábra.) 8. ábra. A környezetvédelem ügyének fontossága a képzéstípusok függvényében 9. kérdés Honnan kapod a legtöbb információt környezetünk állapotával kapcsolatban? Egyáltalán nem meglepő az a tény, amit a 9. ábrán szemléltetünk, csak a szemléletváltás fontosságára, a változtatás szükségességére hívja fel a figyelmet. A tanulók 70 %-a számára a tv még ebben a kérdésben is meghatározó jelentőséggel bíró tényező, az iskola lényegesen lemaradva követi azt. Meglepően alacsony a család, és az otthoni példa szerepe a környezet állapotára vonatkozó információszerzésben. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

15 80 70 Gyakoriság (%) iskola, tanárok család, rokonok barátok TV, rádió újság, folyóirat reklám, hierdetés, szórólap 9. ábra. Információforrások említésének aránya Ennél a kérdésnél van kimutatható eltérés a különböző iskolatípusokban tanulók között. Míg a gimnáziumban tanulóknál a barátok véleményformáló szerepe kimutathatóan alacsonyabb, addig a sajtó szerepe magasabb az átlagosnál. Ez feltehetően az eltérő ismeretszerzési, véleményalkotási modellre vezethető vissza. Érdekes ugyanakkor az írott sajtó valamennyi csoportnál relatíve jelentős a családnál, barátoknál szignifikánsan nagyobb súlya, miközben a 3. kérdésnél egyértelműen ebből a leggyengébb az ellátottság. Valószínűleg átfogóbb elemzést kíván az iskola, a tanárok szerepének értelmezése, ezen belül is a különböző képzési formák esetében a tanárok hatásának eltérő mértéke és feltehetően eltérő modellje. 10. kérdés Milyen hatékonyan járulnak hozzá a környezetvédelem ügyéhez a következő tevékenységek? A kérdés megválaszolása során egyrészt előre rögzített tartalmú válaszokat kellett fontosságuk szerint sorba rendezni, másrészt lehetőség volt további tényezők megjelölésére is. 1- gyel jelölték a számukra legfontosabbat, 6-tal a legkevésbé fontosat. A megkérdezett tanulók által felállított fontossági sorrendet a tudományos kutatás, új technológiák, az oktatás, nevelés, információ nyitják meg. A legkevésbé fontosnak a politikai döntéseket ítélték. Ennél a kérdésnél közlékenyek voltak a tanulók, sokan jelölték meg az egyéni életmódváltást, az önkorlátozást, a kampányok szervezését, figyelmeztető táblák kitételét, vagy egyszerűen csak több kukát látnának szívesen az utcákon, de volt olyan megjegyzés is, hogy az üzemanyag árát kellene emelni (10. ábra.) (Az egyéb válaszokat szórásuk miatt nem lehetett ábrázolni.) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

16 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 tudományos kutatás, új technológiák oktatás, nevelés, infomáció jogi intézkedések, szigorú következmények külföldi és hazai példák politikai döntések 10. ábra. A környezetvédelem ügyére hatást gyakorló tevékenységek hatékonyságának helyezésszáma (1-fontos, 6-legkevésbé fontos) A 11. kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a tanulók véleménye szerint a különböző magatartásformák milyen mértékben ártanak a környezetnek? A tanulóknak 1-től 6-ig kellett rangsorolni a válaszokat, 1-gyel jelölték a leginkább ártó tényezőket. A válaszok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a leginkább ártó tényező a hanyagság, tudatlanság. A vélemények szerint a legkevésbé az önzés és a megszokás árt a környezetnek, ami nincs teljes összhangban a környezetgazdálkodásban általánosan elfogadott szemlélettel. Ez valószínűleg a jelenlegi gyakorlat túlzottan pozitív értékelését is jelenti, ami a mai nem igazán környezetközpontú életmódra vonatkozóan elfogadó attitűdre utal.(11. ábra) A környezetnek ártó tényezők között előkelő helyen megjelölt tudatlanság és információhiány megerősíti a 10. kérdésnél is megjelenő tényt, hogy a válaszadók nagy jelentőséget tulajdonítanak a tudományos kutatásnak, az oktatásnak fenntartható fejlődési pálya kialakításában. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

17 11. ábra. Magatartásformák ártalmas hatásának helyezésszáma a környezetre (1-legártalmasabb, 6-legkevésbé ártalmas) A 12. kérdésben a közvetlen és a tágabb környezet állapotáról, az egyre nyilvánvalóbbá váló gondok és problémák meglétének ismeretéről, azok súlyosságának megítélését tízfokú skálán jelölve kértük. A tényezőket a kérdésben a feldolgozhatóság, összevethetőség érdekében két csoportra bontottuk, mivel ennél összetettebb rangsorolás nem volt a tanulóktól elvárható. A két tízes blokkot önállóan ábrázoljuk, mivel azok összevetése nem adna valós eredményt.. 1-gyel a megítélésük szerinti legproblematikusabb dolgot kellett megjelölni. Egyrészt a legnagyobb problémának a légszennyezettség, a vízszennyezettség az erdők kiirtása szerepel. Ez jól mutatja a sajtó, tömegtájékoztatás szerepét, hiszen hazánk erdősültsége az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt. Legkisebb jelentőséget az ivóvíz biztosításának és a természeti kincsek kitermelésének tulajdonítanak, ami ismételten az információval való ellátottság egyoldalúságára, hiányosságaira utal. Érdemes ebből a szempontból figyelmet fordítani arra az ellentmondásra, amely a vízszennyezés és ivóvíz-biztosítás közötti nyilvánvaló összefüggés értékrendbeli tükröződésének hiánya mutat. Itt is a személyes tapasztalás és a kommunikációs tér közötti ellentmondásra kell utalnunk. (12. ábra). Másrészt a tanulók a közvetlen környezetük megítélésénél a legnagyobb problémák között az éhínség, a járvány és a szegénység szerepel, legkevésbé látják problémának a génkezelt növényeket. Ehhez hasonlóan elfogadó az attitűd az atomenergia használatával kapcsolatban. Érdemes odafigyelni arra, hogy feltehetően közép-európai helyzetünkből adódóan a vándorlás kérdéseit kifejezetten súlytalannak érzik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

18 12. ábra. A környezetet érintő gondok helyezésszáma (1-legproblémásabb, 10-legkevésbé problémás) A 13. kérdés a tanulók környezetért érzett elkötelezettségét vizsgálja. A megkérdezettek közel 72 %-a venne részt környezetvédelmi akcióban, legtöbben az állatok védelme érdekében tennének szívesen, de fontosnak tartják, és sokan említik például a faültetést, az autómentes napokat. Választásuk jól jelzi, hogy viszonyulásuk a környezetet érintő kérdésekhez érzelmi jellegű, kevésbé tudatos, hiszen az állatok védelmét szinte a legfontosabbnak ítélik, minden egyéb elé sorolva, holott ennek a hazai környezet védelmére gyakorolt tényleges hatása csekély. A 14. kérdés azt vizsgálja, hogy a tanulók környezetük iránt érzett elkötelezettsége milyen konkrét, környezettudatos tevékenységekben nyilvánul meg. A válaszok alapján úgy gondoljuk, van még tennivaló a szemlélet alakításában, hogy a tudati szinten már elfogadott követelményt, elvárást felváltsa a tényleges cselekvés. De megnyugtató és optimizmusra ad okot, hogy a leggyakrabban említett cselekvési forma, a villamos energiával és a vízzel való takarékosság, a legkevésbé fontos, hogy vitában vesznek részt, ill. olvasnak a témáról. Közepes a megítélése a szelektív szemétgyűjtésnek, az elhasznált elemek külön gyűjtésének. A középiskolában a természettudományos ismeretek bővülése, az ok-okozati kapcsolatok megértése, a tényekkel és a következményekkel történő szembenézés, belátás kell, hogy kialakítsa azt az attitűdöt, hozzáállást, belső igényt, ami a felelősséggel vállalt napi tevékenységekben megmutatkozik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

19 13. ábra. A környezet érdekében leggyakrabban, legszívesebben végzett tevékenységek (1-gyakran, 8-ritkán) A 15. kérdésben egy irodalmi idézettel motiváltuk a tanulókat arra, hogy összefoglalják, melyek azok a legfontosabb, szinte rutinszerű cselekvések és legfontosabb tulajdonságok, amelyek megléte, és érvényre juttatása, gyakorlása, közvetlenül hat környezetünkre, életünkre. A tanulók 91%-a válaszolt erre a kérdésre pozitív, előre mutató, proaktív szemlélettel. Néhány, a leggyakrabban előforduló megjegyzés: a törődés, az odafigyelés, a példamutatás, a segítség, a ne csak magára gondoljon az ember, tőled is függ mire ébredsz stb. Következzék itt egy figyelemre méltóan teljes gondolat egy a felmérésben résztvevő 15 éves tanulótól: Az életben nem csak a saját egészségünk fontos, hanem a bolygónké is, mert a bolygó részei vagyunk és a bolygó a mi részünk. Ha a bolygó beteg, hamar mi is azzá válunk. Meg kell találni a közös egyensúlyt, vagy el kell dönteni, hogy mit akarunk a következő generációnak: Életet? Halált? A saját gyerekeink élete van a kezünkben és egyben a sajátunk is. Ez a tanulói vélemény gondolatiságában összecseng a gyakran idézett gondolattal: Ezt a világot nem őseinktől örököltük, hanem utódainktól kaptuk kölcsön. A 16. kérdés azt vizsgálja, hogy milyen programon venne részt szívesen a tanuló, melyek közül a tanuló többet is megjelölhetett. Itt is jellemzően a befogadó, ismeretszerző tevékenységek jelennek meg, de bíztató, hogy bár nem ilyen nagy arányban megemlítettek aktív részvételi formákat is, mint pl.: a faültetés, a parlagfűirtás, az állatok védelme, madárgyűrűzés, tótisztítás stb (lásd 14. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

20 Gyakoriság (%) Környezettudatos magatartás kirándulás kiállítás előadás fórum, beszélgetés 14. ábra. Környezet védelmét szolgáló programon való részvétel említésének aránya A 17. kérdés állásfoglalást várt a tanulóktól: elfogadják, ill. elutasítják-e az leírt állításokat. Az eredmény ismét a tudati szintű elfogadás eléggé általános voltáról tanúskodik A tanulók 91%-a szerint szükség van nemzetközi összefogásra a természet értékeinek megóvására. A tanulóknak csak 23 %-a állítja, hogy a környezeti problémák megoldása csak pénz kérdése. A tanulók 90 %-a szerint mindennapi tevékenységeink is hatással vannak a környezet állapotára. 70%-uk gondolja azt, hogy a környezeti gondok megoldásának kulcsa az okok ismerete. 85%-uk véleménye szerint a környezeti gondok megoldásának kulcsa az okok ismeretén kívül a felesőség, a cselekvés. A felelősség és tehervállalás viszonyában már megoszlanak a vélemények, csak a tanulók 40 %-a véli úgy, hogy a környezeti problémákat az oldja meg, aki okozza. Ugyanakkor 68 %- uk gondolja, hogy az együttérzés növelésével a közös gondok is megoldhatók. 3. Összegzés Az elvégzett felmérés kiértékelése nyomán fontosnak tartjuk a kérdőív javítását, továbbfejlesztését, egyes kérdések pontosítását. Tartalmi elemeit bővíteni szeretnénk pl. a hulladékképzés, a fogyasztás, az erőforrások pazarló felhasználása ill. a fenntartható turizmus és a kulturális környezet védelme témakörben, azonban már ebben a formában is értékes információkat szolgáltat e korosztály környezettel, fenntartható világgal kapcsolatos beállítódásáról. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a korosztály túlnyomó, meghatározó többsége a maga módján fogékony a környezetre vonatkozó gondok, és a felmerülő problémák iránt. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Környezettudatosság a 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos tanulók körében a kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése

Környezettudatosság a 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos tanulók körében a kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése E L E M Z É S Környezettudatosság a 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos tanulók körében a kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése 2012. január Összeállította Török József Lövei Mária Lektorálta

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet

2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet Tartalom Informatika Dancsó Tünde Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jogszabályok Fejlesztési alapelvek Fejlesztési területek, nevelési célok Kerettantervi célok A kerettanterv felépítése Kapcsolatok a

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1.) A ok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához sorszám Tanított tantárgy Legmagasabb Szakvizsga Oklevélben megjelölt képesítés

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Fakultációs visszajelzés az Érdeklődési köröm kérdőív alapján

Fakultációs visszajelzés az Érdeklődési köröm kérdőív alapján Fakultációs visszajelzés az Érdeklődési köröm kérdőív alapján MINTA ANNA RÉSZÉRE BEVEZETÉS A Talenti Group olyan munka- és szervezetpszichológusok, illetve tanácsadó szakpszichológusok alkotta csoport,

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. tanító,

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

2012/2013. tanév. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

2012/2013. tanév. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2012/2013. tanév A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Szakközépiskola Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret,

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2014/2015-ös tanév Zalaszentgrót, 2014. augusztus 26. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezető 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

2014-2015 és. 2015-2016-os tanév. intézmény egység vezető helyettes. felsős munkaközösség vezető

2014-2015 és. 2015-2016-os tanév. intézmény egység vezető helyettes. felsős munkaközösség vezető Csornai Általános Iskola És Alapfokú Művészeti Iskola ÖKO iskolai munkaterve 2014-2015 és 2015-2016-os tanév Az ÖKO iskolai munkacsoport tagjai: - tanító intézmény egység vezető helyettes Szabóné Varga

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

5. számú melléklet. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai

5. számú melléklet. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai 5. számú melléklet Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai Óraterv a 006 szeptemberétől (7.A; 7.B; 9.C) induló reál és humán osztályok számára (hat-és négyosztályos), Utoljára

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása

A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása Dr. Bodó Márton 2012. szeptember 19. Miskolc Oktatásirányítási eszközök Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény); Folyamatszabályozás

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Fenntarthatóság az életemben. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia. 10. évfolyam

Fenntarthatóság az életemben. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia. 10. évfolyam Fenntarthatóság az életemben Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Vásárhelyi Judit Címlapkép:

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA 3. AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS RENDSZERE, CÉLJAI A NAT-HOZ VEZET ÚT ÉS A NAT AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA Az általános mvelés célja Az általános képzés feladata: általános mveltség megszerzése,

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15.

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15. KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 0. november 5. Új kép SZAKMACSOPORTOK ISKOLÁNKBAN Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Részletesebben

Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére. Beszámoló

Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére. Beszámoló Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 132. részére Beszámoló a TÁMOP-3.1.4. Kompetenciaalapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben című pályázatról (Munkácsy Mihály Általános Iskola

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából

Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából Tisztelt Pedagógus! Kérjük áldozzon idejéből néhány percet arra, hogy megismerje szolgáltatásainkat és felmérje, hogy

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola (200896 / 001) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Intézmény neve Feladatellátási hely

Részletesebben

ÖKOISKOLA INFÓ-NAP SCHEUER ZSUZSANNA

ÖKOISKOLA INFÓ-NAP SCHEUER ZSUZSANNA ÖKOISKOLA INFÓ-NAP SCHEUER ZSUZSANNA TARTALOM 1) AZ ÖKOISKOLÁK TÖRTÉNETE 2) MI AZ, HOGY ÖKOISKOLA? 3) A CÍM. MIÉRTEK ÉS HOGYANOK 4) POZITÍVUMOK, NEGATÍVUMOK 5) LETÖLTHETŐ ANYAGOK 6) NEHÉZSÉGEK, AKADÁLYOK,

Részletesebben

Öko munkaterv 2015-2016. tanév

Öko munkaterv 2015-2016. tanév Öko munkaterv 2015-2016. tanév Az Ökoiskola munkacsoport tagjai: Nagy Sándor, földrajz-történelem tanár, a munkacsoport vezetője Szűcsné Csontos Katalin, földrajz-német tanár, intézményvezető-helyettes

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék Kutatás az Emberi Jogok Világnapja alkalmából Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Előzmény... 2 A kutatás célja és módszertana... 3 Közvélemény-kutatás eredményei... 3 Közvélemény-kutatás ábrái...

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT

TÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT 10. SZÁMÚ MELLÉKLET A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium TÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Szeged 2010

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A/ Pedagógus szakirányú továbbképzési szakok: 1. Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítő

Részletesebben

A tanyapedagógia szerepe és jelentősége

A tanyapedagógia szerepe és jelentősége 2013. február 4. A tanyapedagógia szerepe és jelentősége A kép forrása: : http://mek.niif.hu/02100/02152/html/08/446.html Dr. Horváth Zsuzsanna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Érintett témák (1) Neveléstörténeti

Részletesebben

Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Vályi Péter Szakképző Iskolai

Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Vályi Péter Szakképző Iskolai Tartalom A pályázat célja... 2 A pályázat részcéljai... 2 Az intézmények által vállalt megvalósítandó tevékenységek (fotók)... 2 Székhely Intézmény... 2 Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény...

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. február 11-i ülésére. Az előterjesztést készítette: jegyző

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. február 11-i ülésére. Az előterjesztést készítette: jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. február 11-i ülésére Tárgy: COMENIUS pályázat benyújtása Az előterjesztést készítette: Vincze Miklós jegyző Előterjesztő:

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Magyarországi Evangélikus Egyház - Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium székhely: 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2 telephely: 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39. telephely:

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető!

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelt Intézményvezető! A TÁMOP- 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívás keretében lehetőség van innovatív oktatási programok megvalósításra, a programok megvalósításához

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

OM azonosító: 200951

OM azonosító: 200951 Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola 6440 Jánoshalma, Béke tér 11. E-mail: hunyadi.kir@gmail.com Honlap: www.hunyadi.janoshalma.hu Tel.: 06-77/501-180 Fax:06-77/501-180 FELVÉTELI

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A környezettudatosságra épülő intézményfejlesztés lehetőségei és megvalósításának tapasztalatai egy fővárosi, összetett képzésű profilú öko-középiskolában Házlinger György, igazgató 1 2 Than Károly Ökoiskola

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Tisztelt Rózsa András Úr!

Tisztelt Rózsa András Úr! VSL Kft. 2000 Szentendre Pitypang u.. VSL Kft. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére. Tisztelt Rózsa András Úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XX. Nemzeti Konferenciáján elhangzott kerekasztal-beszélgetésre

Részletesebben

Osztatlan képzésben, nappali munkarendben meghirdetett szakok. Képz. Idő (félév) Kapacitás min < max 10 1 < 15 1 < 15 10 1 < 15 10 1 < 15

Osztatlan képzésben, nappali munkarendben meghirdetett szakok. Képz. Idő (félév) Kapacitás min < max 10 1 < 15 1 < 15 10 1 < 15 10 1 < 15 Osztatlan képzésben, nappali munkarendben meghirdetett szakok Képz. szint Munkarend Fin. forma Meghirdetett képzések Önköltség (félév) Képz. Idő (félév) Kapacitás min < max Érettségi vizsgakövetelmények

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához végzettség szintje szakképzettség tanított tantárgy 14 főiskola tanító alsó tagozat 10 főiskola

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013/2014 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

AZ ÖKO MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE a 2014/2015-ös tanévre

AZ ÖKO MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE a 2014/2015-ös tanévre AZ ÖKO MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE a 2014/2015-ös tanévre A munkaközösség tagjai Molnár Rózsa Ábriné Nagy Judit Salzer Gabriella Lovasné Virányi Zsuzsa Tóbiás Rita Enyedyné Horváth Réka Kiss Brigitta Fazekas

Részletesebben

Kor szerinti megoszlás

Kor szerinti megoszlás Bevezető A HWSW a Microsoft Magyarországgal közösen egy kérdőíves felmérést készített a hazai szoftverfejlesztői társadalomról. Az adatfelvétel 2014 nyarán folyt, a válaszadók a meghatározó hazai IT médiumokban,

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettség További

Részletesebben