A Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együtteseinek felmérése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együtteseinek felmérése"

Átírás

1 A Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együtteseinek felmérése Tóth Mónika Bevezetés Az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) a vízi életközösségek fontos részét képezik egyrészt hatalmas egyedszámuk, másrészt a táplálékláncban betöltött szerepük miatt. Az árvaszúnyoglárvák elsősorban, mint haltáplálék jelentősek, a bábbőrök és az imágók pedig főleg a madarak számára jelentenek táplálékbázist. Emellett fontos szerepet játszanak a vizek öntisztulásában is. Dévai és munkatársai (1979) vizsgálataik során megállapították, hogy a Balaton Keszthelyi-medencéjéből a kirepülő árvaszúnyogokkal egy-egy tömeges kirepülés során mintegy 90 t szervesanyag távozik hektáronként. Ugyanakkor a kifejlett egyedek tömeges kirepülése és rajzása jelentősen zavarhatja az idegenforgalmat és a víz közelében élőket. A Balaton üledéklakó árvaszúnyog-faunájának vizsgálata már a 20. század eleje óta folyik (Berczik és Nosek 1997). A rendszeres, monitorozó jellegű kutatások azonban csak 1995-ben indultak meg és 2002-ig folytak. Ez alatt az időszak alatt jelentősen bővültek ismereteink a tó árvaszúnyog-faunájára, valamint az árvaszúnyogok életciklusára, populációdinamikájára és anyagforgalmi viszonyaira vonatkozóan (Bíró P. és Specziár 1998; Bíró P. et al. 1999; Specziár 2008; Specziár és Bíró P. 1998, 2000; Specziár és Vörös 2001; Specziár et al. 2000, 2001, 2002, 2003). Ezt követően 2010-től kezdődően indultak újra a Balaton nyíltvízi üledéklakó szervezeteire irányuló vizsgálatok az OTKA NKTH CNK80140 anyagi támogatásával, amelyekben elsősorban az árvaszúnyoglárvák tanulmányozására koncentráltunk. Vizsgálataink elsődleges célja a tó árvaszúnyog-faunájának tanulmányozása mellett, a különböző területek árvaszúnyog-együtteseinek mennyiségi összehasonlítása volt. Anyag és módszer A terepi munkára 2010 márciusától novemberéig (9 hónap) havi rendszerességgel került sor. Ennek során a tó öt hagyományos keresztszelvényben (A, E, G, K és M szelvények) végeztünk mintavételeket (1. ábra). A keresztszelvények a tó négy medencéjét reprezentálják, név szerint az A és E szelvények a Siófoki-medencében, a G a Szemesi-, a K a

2 Szigligeti, az M pedig a Keszthelyi-medencében helyezkedik el. A gyűjtések 3-3 mintavételi ponton a tó északi (1. pont) és déli partvonala mentén (3. pont) és a szelvény közepén (2. pont) történtek háromszori ismétléssel. 1. ábra. Mintavételi helyeink és a keresztszelvények elhelyezkedése a Balatonon (Specziár és Bíró P. 2000) A mennyiségi mintavételekhez részben csőmintavevőt (mintázott felület 0,034 m 2 ), részben Eckman-Birge üledékmarkolót (mintázott felület 0,036 m 2 ) használtunk. A mintavevő eszközök közötti váltást a mintavételek, illetve gyűjtött üledékminták feldolgozásának optimalizálása tette szükségessé (Tóth et al. 2011, in press.). A mintaválogatást 1,12 fajsúlyú cukoroldat (295 g cukor/1 l víz) segítségével végeztük (Bíró K. 1972). Az előkerült makrogerincteleneket 4%-os formaldehidben tartósítottuk a biomassza meghatározáshoz, majd az állatokat 70%-os etil-alkoholba helyeztük át a későbbi feldolgozásig. Ennek során az árvaszúnyogokat 10%-os KOH-ban kimarattuk, majd vizes öblítés után 10%-os savanyú fukszinnal festettük, ezt követően Euparal -ban tartós preparátumokat készítettünk. Az árvaszúnyoglárvákat lehetőség szerint faji szintig azonosítottuk, amelyhez Janecek (1998), Sæther és munkatársai (2000), Vallenduuk és Morozova (2005), valamint Vallenduuk és Moller Pillot (2002), illetve Wiederholm (1983) munkáit használtuk. A nevezéktan Sæther és Spies (2004) munkáját követi. Eredmények és értékelésük

3 A minták feldolgozása során két alcsaládba tarozó 13 (Chironominae: 11, Tanypodinae: 2) árvaszúnyogtaxont találtunk (1. táblázat), amelyek közül a Chironomus balatonicus és a Procladius choreus voltak a leggyakoribbak. Emellett viszonylag nagy mennyiségben kerültek elő a Microchironomus tener gr., a Tanypus punctipennis, a Chironomus (Lobochironomus) longipes és a Cryptochironomus defectus egyedei. A E G K M Σ Tanypodinae Tanypus punctipennis Meigen, 1818 Tpu pun Procladius choreus (Meigen, 1804) Pro cho Chironominae (Chironomini) Chironomus (Ch.) balatonicus Dévai, Wülker & Scholl, 1983 Chi bal Chironomus (Ch.) salinarius Kieffer, 1915 Chi sal Chironomus (Loboch.) longipes Staeger, 1839 Lch lon Cryptochironomus defectus (Kieffer, 1913) Cch def Cryptochironomus supplicans (Meigen, 1830) Cch sup Dicrotendipes nervosus (Staeger, 1839) Dic ner Harnischia sp. Har spe Microchironomus tener (Kieffer, 1918) Mch ten Polypedilum nubeculosum (Meigen, 1804) Pol nub Polypedilum cultellatum Goetghebuer, 1931 Pol cul Chironominae (Tanytarsini) Cladotanytarsus mancus gr. Cta man Σ táblázat. A Balatonból 2010-ben előkerült árvaszúnyogtaxonok jegyzéke és egyedszámai a keresztszelvényekben, valamint a taxonok neveinek rövidítése Összességében megállapíthatjuk, hogy az előkerült árvaszúnyogtaxonok dominancia viszonyai alapján a Balaton két területre osztható, amelyeket a Tihanyi-félsziget választ el egymástól. A félszigettől nyugatra eső medencékben (Szemesi-, Szigligeti- és Keszthelyimedence; azaz a G, a K és az M szelvényekben) a Chironomus balatonicus abszolút dominanciája volt a jellemző, ezzel szemben a Tihanytól keletre található Siófokimedencében (A és E) a Procladius choreus egyedei domináltak és itt fordultak elő

4 legnagyobb mennyiségben a Tanypus punctipennis és a Microchironomus tener gr. egyedei is (2. ábra). egyedszám/m A E G K M Tpu pun Pro cho Chi bal Lch lon Cch def Mch ten Egyéb 2. ábra. Az előkerült árvaszúnyogtaxonok mennyiségi viszonyai a vizsgált keresztszelvényekben (az árvaszúnyogtaxonok neveinek rövidítését az 1. táblázat tartalmazza; Egyéb = azok a taxonok, amelyek relatív gyakorisága <1%) A vizsgált keresztszelvények Shannon diverzitását összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az A és a G szelvényekben volt megfigyelhető a legnagyobb diverzitás, ezeket követi az M, a K és az E szelvény. Az egységnyi felületre eső átlagos árvaszúnyog-egyedszámok ugyanakkor az E, az A és a G szelvényben voltak a legnagyobbak, legkisebbek pedig az M és a K szelvényekben (2. táblázat). Shannon diverzitás (H) Egyenletesség (E H ) Taxonszám (S) Átlagos egyedszám/m 2 A 0,9857 0, E 0,8019 0, G 0,9122 0, K 0,8439 0, M 0,8763 0, táblázat. A Shannon diverzitás (H), az egyenletesség (E H ), az előkerült árvaszúnyogtaxonok száma (S) és az egységnyi felületre eső átlagos árvaszúnyog-egyedszám alakulása a vizsgált keresztszelvényekben

5 A korábbi eredmények alapján, 1995 és 1998 között a Balaton a Keszthelyimedencéjében (M) az árvaszúnyogok átlagos biomasszája mintegy 5-6-szorosa volt a Szemesi- (G) és a Siófoki-medencékéhez (A és E) képest (Specziár és Bíró P. 2000). Ezzel szemben a 2010-ben végzett vizsgálataink adatainak értékelése során az árvaszúnyogok átlagos biomasszája a Balaton Szemesi-medencéjében (G) bizonyult a legnagyobbnak és csak ezt követte a Keszthelyi-medence (M), valamint a Szigligeti-medence (K); míg a Siófokimedencében (A és E) a biomassza értékek messze alulmaradtak a másik háromhoz képest (3. ábra). Ugyanakkor a 2010-es év során, a Szemesi-medencében (G) tapasztalt kiugróan nagy árvaszúnyog-biomasszák (1,73 g/m 2 ) nem haladják meg az 1995 és 1998 között ugyanebben a medencében tapasztalt értékeket (0,9-1,8 g/m 2 ; Specziár és Bíró P. 2000). A 3. ábrán jól megfigyelhető, hogy a Balaton nyugati területeinek (G, K és M) nagy biomasszája ellenére a legtöbb egyed a keleti, Siófoki-medencéből (A és E) került elő. Ez a jelenség jól magyarázható a fentebb már leírt tapasztalatainkkal, miszerint az A és az E szelvényekre a kisebb méretű és tömegű, Procladius choreus, míg a G, a K és az M szelvényekre a nagy testű és ezzel együtt nagyobb tömegű, Chironomus balatonicus dominanciája jellemző. Ennek tükrében megállapíthatjuk, hogy a Balatonban összességében az árvaszúnyogok biomasszájának legnagyobb hányadát a Chironomus balatonicus adta (3. ábra). átlagos biomassza (g/m 2 ) ,8 1, ,4 1, , ,6 0, ,2 0 0 A E G K M Procladius choreus Chironomus balatonicus Egyéb árvaszúnyog Egyedszám/m2 egyedszám/m 2 3. ábra. A két leggyakoribb faj, a Chironomus balatonicus és a Procladius choreus átlagos biomasszájának, és az egyéb árvaszúnyogfajok összesített biomasszájának (g/m 2 ), valamint az egységnyi felületre viszonyított összegyedszámok (egyedszám/m 2 ) alakulása a vizsgált keresztszelvényekben

6 Összegzés 2010-től kezdődően újrakezdtük a Balaton nyíltvízi üledéklakó szervezeteinek vizsgálatát, amelyben elsősorban az árvaszúnyoglárvák tanulmányozására koncentráltunk. A gyűjtött minták feldolgozása során megállapítottuk, hogy az árvaszúnyogok biomasszája a korábbi tapasztalatoktól eltérően a Szemesi-medencében (G szelvény) a legnagyobb és tömegük nagy részét a Chironomus balatonicus adja. Mivel az itt megfigyelhető óriási árvaszúnyog-tömeg pontos okát nem ismerjük, a további vizsgálatok mindenképp indokoltak. Ezt támasztja alá a 2010-es évben a Balaton körül tapasztalt jelentős árvaszúnyog rajzás is, amely komoly problémákat okozott a tó mellett élők számára idegenforgalmi és gazdasági szempontból. A hatékony árvaszúnyog-kontrol kialakításához feltétlenül szükséges az állatok térbeli és időbeli elterjedésének és az ezt kiváltó okoknak a megismerése. Irodalom Berczik Á. Nosek J. 1997: Gerinctelen állatok kutatása a Balatonon. In: Salánki J. & Nemcsók J. (szerk.): A Balatonkutatás eredményei MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MeH BT, Veszprém, p Biró, K. 1972: Állatok elkülönítése üledékmintákból cukoroldat segítségével. In: Stelczer K. Benedek P: Vízminőségi és víztechnológiai kutatási eredmények. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet IV. Vízminőségi és Víztechnológiai Főosztály, Budapest 2: Bíró P. Specziár A. 1998: A balatoni makrobentosz biomonitorozása ( ). In: Salánki J. Padisák J. (szerk.): A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MeH BT, Veszprém, p Bíró P. Specziár A. Tölg L. 1999: A Balaton halállományának és bentikus táplálékbázisának minőségi-mennyiségi felmérése. In: Salánki J. Padisák J. (szerk.): A Balaton kutatásának 1998-as eredményei. MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MeH, Veszprém, p Dévai Gy. Dévai I. Kovács A. Molnár I. 1979: Előtanulmányok az üledéklakó árvaszúnyogok jelentőségéről a Balaton anyagforgalmában. In: MHT Országos Vándorgyűlés, Keszthely máj III./A./11. Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest, p

7 Janecek, B.F.R. 1998: Diptera: Chironomidae (Zuckmücken). Bestimmung von 4. Larvenstadien mitteleuropäischer Gattungen und österreichischer Arten. In: Moog, O. (hrsg.): Fauna Aquatica Austriaca V. Kursmaterial, Universität für Bodenkultur, Abteilung, Hydrobiologie, Wien 117 pp. Sæther, O.A. Spies, M. 2004: Fauna Europaea: Chironomidae. In: Jong, H., de (edit.): Fauna Europaea: Diptera, Nematocera. Fauna Europaea version 1.5, Sæther, O.A. Ashe, P. Murray, D. A. 2000: A.6. Family Chironomidae. In: Papp, L. Darvas, B. (edit.): Contribution to a manual of Palaearctic Diptera. Appendix. Science Herald, Budapest, p Specziár, A. 2008: Life history patterns of Procladius choreus, Tanypus punctipennis and Chironomus balatonicus in Lake Balaton. Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 44: Specziár, A. Bíró, P. 1998: Spatial distribution and short-term changes of benthic macrofauna in Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia 389: Specziár A. Bíró P. 2000: Az üledéklakó árvaszúnyog (Diptera, Chironomidae) fauna területi megoszlása és rövid távú változásai a Balatonban 1995 és 1998 között. Állattani Közlemények 85: Specziár, A. Vörös, L. 2001: Long term dynamics of Lake Balaton's chironomid fauna and its dependence on the phytoplankton production. Archive für Hydrobiologie 152: Specziár A. Bíró K. Bíró P. 2000: A Balaton makrobentoszának felmérése. In: Somlyódi L. Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, p Specziár A. Bíró K. Vörös L. Bíró P. 2001: Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, p Specziár A. Bíró K. Bíró P. Vörös L. 2002: Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, p Specziár A. Bíró K. Bíró P. Vörös L. 2003: Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. &

8 Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, p Tóth M. Árva D. Móra A. 2011: A Balaton nyíltvízi bentikus makrogerinctelenjeinek gyűjtésére használt mintavevők összehasonlítása. Hidrológiai Közlöny (in press.) Vallenduuk, H.J. Moller Pillot, H.K.M. 2002: Key to the larvae of Chironomus in Western Europe. Privately published, Lelystad, 20 pp. Vallenduuk, H.J. Morozova, E. 2005: Cryptochironmus. An identification key to the larvae and pupal exuviae in Europe. Lauterbornia 55: Wiederholm, T. 1989: Chironomidae of the Holarctic region. Keys and diagnoses. Part 3. Adult males. Entomologica Scandinavica Supplement 34:

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Árvaszúnyog-rajzások

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Árvaszúnyog-rajzások Act Sci Soc 39 (2013): 75 81 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Árvaszúnyog-rajzások Móra Arnold * Abstract Social Conflict Generating

Részletesebben

ÁRVASZÚNYOGOK (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) MAGYARORSZÁGRÓL 4. LÁRVÁK A BALATONBA ÖMLŐ PATAKOKBÓL

ÁRVASZÚNYOGOK (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) MAGYARORSZÁGRÓL 4. LÁRVÁK A BALATONBA ÖMLŐ PATAKOKBÓL 169 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 169 174, 2007 ÁRVASZÚNYOGOK (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) MAGYARORSZÁGRÓL 4. LÁRVÁK A BALATONBA ÖMLŐ PATAKOKBÓL MÓRA ARNOLD BÍRÓ KÁLMÁN MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete,

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. ÁTTEKINTÉS A BALATON ÉS BEFOLYÓI MAKROZOOBENTOSZÁN VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL (1996 2008) Móra Arnold*,

Részletesebben

CONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE MECSEK MOUNTAINS

CONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE MECSEK MOUNTAINS 121 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 121 128, 2012 CONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE MECSEK MOUNTAINS N. MÉHES 1, * I. SZIVÁK 1,2 Z. CSABAI 1 A. MÓRA 2 1 University of Pécs, Department

Részletesebben

Az üledéklakó árvaszúnyog (Diptera, Chironomidae) fauna területi megoszlása és rövid távú változásai a Balatonban 1995 és 1998 között

Az üledéklakó árvaszúnyog (Diptera, Chironomidae) fauna területi megoszlása és rövid távú változásai a Balatonban 1995 és 1998 között ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2000) 85: 93 107. Az üledéklakó árvaszúnyog (Diptera, Chironomidae) fauna területi megoszlása és rövid távú változásai a Balatonban 1995 és 1998 között SPECZIÁR ANDRÁS és BÍRÓ PÉTER

Részletesebben

MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN

MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN 115 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 115 126, 2009 MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN HORVÁTH ZSÓFIA 1 MÓRA ARNOLD 2 AMBRUS ANDRÁS

Részletesebben

Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei BSc hallgatók számára (hidrobiológiai témakörökben)

Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei BSc hallgatók számára (hidrobiológiai témakörökben) 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 4010 Debrecen, Pf.: 57. Tel/fax: 06 52 512 912 Tel: 06 52 512 900/22621 hidrobi@puma.unideb.hu http://hidrobiologia.unideb.hu Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei

Részletesebben

Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei BSc hallgatók számára (hidrobiológiai témakörökben)

Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei BSc hallgatók számára (hidrobiológiai témakörökben) Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei BSc hallgatók számára (hidrobiológiai témakörökben) Általános tudnivalók o terjedelem: a téma jellegétől függően változó, de ne legyen se túl rövid (pl.

Részletesebben

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS 209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÁRVASZÚNYOG-FAUNÁJÁNAK (DIPTERA: CHIRONOM- IDAE) JEGYZÉKE AZ ELÕFORDULÁSI ADATOK ÉS SAJÁTOSSÁGOK FEL-

MAGYARORSZÁG ÁRVASZÚNYOG-FAUNÁJÁNAK (DIPTERA: CHIRONOM- IDAE) JEGYZÉKE AZ ELÕFORDULÁSI ADATOK ÉS SAJÁTOSSÁGOK FEL- 39 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 12: 39 207, 2004 MAGYARORSZÁG ÁRVASZÚNYOG-FAUNÁJÁNAK (DIPTERA: CHIRONOM- IDAE) JEGYZÉKE AZ ELÕFORDULÁSI ADATOK ÉS SAJÁTOSSÁGOK FEL- TÜNTETÉSÉVEL MÓRA ARNOLD DÉVAI GYÖRGY

Részletesebben

Tóth Mónika publikációs jegyzék augusztus 30.

Tóth Mónika publikációs jegyzék augusztus 30. Tóth Mónika publikációs jegyzék 2012. augusztus 30. 1. Az értekezés témakörében megjelent vagy közlésre elfogadott impaktos publikációk jegyzéke Tóth, M. Móra, A. Kiss, B. Dévai, Gy. Specziár, A. 2012:

Részletesebben

Adatok a Felsõ-Tisza árvaszúnyog-faunájához (Diptera: Chironomidae)

Adatok a Felsõ-Tisza árvaszúnyog-faunájához (Diptera: Chironomidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 253 261 Adatok a Felsõ-Tisza árvaszúnyog-faunájához (Diptera: Chironomidae) MÓRA ARNOLD, TÓTH MÓNIKA, DEBRECENI ÁGNES & CSÉPES EDUÁRD ABSTRACT: (Contribution

Részletesebben

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus

Részletesebben

CONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE SAJÓ/SLANÁ RIVER, HUNGARY AND SLOVAKIA

CONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE SAJÓ/SLANÁ RIVER, HUNGARY AND SLOVAKIA 69 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 31: 69 81, 2013 CONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE SAJÓ/SLANÁ RIVER, HUNGARY AND SLOVAKIA A. MÓRA 1 * L. POLYÁK 2 A. FARKAS 3 1 Hungarian Academy of

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

A BALATON BEVONATLAKÓ GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS A TÍZLÁBÚ RÁKOK KUTATÁSA

A BALATON BEVONATLAKÓ GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS A TÍZLÁBÚ RÁKOK KUTATÁSA A BALATON BEVONATLAKÓ GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS A TÍZLÁBÚ RÁKOK KUTATÁSA B. Muskó Ilona 1, Balogh Csilla 1,2 és Kiszely Pál 3 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, 2 Pannon Egyetem, Limnológa

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók! Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (4010 Debrecen, Pf.: 57.) Tel/fax: 52

Részletesebben

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz Személyi adatok Név: dr. Móra Arnold Anyja neve: Kiss Ilona Születési idı: 1978. február 06. Születési hely: Szolnok Állandó lakcím: 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 6. Telefon: 20-910-9290 e-mail: marnold@tres.blki.hu,

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és

Részletesebben

Hidrobiológiai vizsgálatok a Kis-Duna (Kismaros) területén vízi gerinctelen szervezetek

Hidrobiológiai vizsgálatok a Kis-Duna (Kismaros) területén vízi gerinctelen szervezetek A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megőrzése Hidrobiológiai vizsgálatok a Kis-Duna (Kismaros) területén vízi gerinctelen szervezetek Csabai Zoltán 1 Móra Arnold 2 Kálmán Zoltán

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 329 334 Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Bee-fly fauna (Diptera: Bombyliidae) of Aggtelek National

Részletesebben

2. KIS-BALATON ANKÉT

2. KIS-BALATON ANKÉT 2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

CSÍPŐSZÚNYOG IMÁGÓ-EGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA POPULÁCIÓDINAMIKAI NÉZŐPONTBÓL A BALATON TÉRSÉGÉBEN 2006-BAN

CSÍPŐSZÚNYOG IMÁGÓ-EGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA POPULÁCIÓDINAMIKAI NÉZŐPONTBÓL A BALATON TÉRSÉGÉBEN 2006-BAN CSÍPŐSZÚNYOG IMÁGÓ-EGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA POPULÁCIÓDINAMIKAI NÉZŐPONTBÓL A BALATON TÉRSÉGÉBEN 26-BAN Sáringer Gyula 1, Tóth Sándor 2, Kenyeres Zoltán 3, Bauer Norbert 4 és Sáringer-Kenyeres

Részletesebben

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben

Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben Doktori (PhD) értekezés tézisei György Ágnes Irma Témavezetők: Dr. Tátrai

Részletesebben

Á Ö Á Á Á Ü ő Ó Ü Ó Á Ü Á Ü Ó Ö ű Á Ü Ű Ó Ö Á Ü Ü Ü Á Ó ű Ü Ü ű ő Ü Á ő Á Á ő Á Á ő ő ő ő Á Á ő ő ő Á Á ű ő ő ő ő Á Á ő Á ő Á Ó ő ő ű Á ő ő Á ő ő ő ő ő Á ő Á ő ő Á Ü Á Á ő ő ő Á Á ő ő ő Á ő ő ű ő ő Ü Á

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában The role of the vegetation in spatio-temporal distribution of nonbiting

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,

Részletesebben

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

Vizsgálatok a Badacsonytomaj Keszthely partszakasz és a Kis-Balaton csípõszúnyog-faunáján (Culicidae)

Vizsgálatok a Badacsonytomaj Keszthely partszakasz és a Kis-Balaton csípõszúnyog-faunáján (Culicidae) FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2014 38: 133 138 Vizsgálatok a Badacsonytomaj Keszthely partszakasz és a Kis-Balaton csípõszúnyog-faunáján (Culicidae) SÁRINGER-KENYERES MARCELL & KENYERES ZOLTÁN

Részletesebben

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN 207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN

ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN Specziár András MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Munkánk

Részletesebben

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai

Részletesebben

2016. 04. 05. BADACSONY

2016. 04. 05. BADACSONY 2016. 04. 05. BADACSONY 2016. 04. 05-én a következő túrát vezettem: Balatonfelvidék: Badacsonytördemic - Bújdosók lépcsője - Ranolder kereszt - Kisfaludy kilátó Szegedi Róza ház - Badacsony vá. 14 km-es

Részletesebben

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi

Részletesebben

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában

A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában DE TTK 1949 A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában Egyetemi doktori (PhD) értekezés Tóth Mónika Témavezetık: Dr. Dévai György Dr. Móra Arnold DEBRECENI

Részletesebben

Zárójelentés. című OTKA témában (T 042622) végzett kutatásokról

Zárójelentés. című OTKA témában (T 042622) végzett kutatásokról 1 Zárójelentés A Balaton parti övének biodiverzitása: a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetének és trofikus kapcsolatainak biomonitorozása (2003-2006) című OTKA témában (T 042622)

Részletesebben

Odúlakó madarak légyegyüttesei

Odúlakó madarak légyegyüttesei Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi

Részletesebben

AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA 9 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 09 15, 2012 AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BENKŐ-KISS ÁRPÁD 1 FERINCZ ÁRPÁD 2 KOVÁTS NÓRA 2 PAULOVITS GÁBOR 3 1

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS

A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében BAKCSA FLÓRIÁN 1 FAZEKAS CSABA 1 NÉMETH ÁRPÁD 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

A balatoni nádasok halállományának szerkezete ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 20, 2009 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

Az orsócsigák paradicsoma: Törökország

Az orsócsigák paradicsoma: Törökország Az orsócsigák paradicsoma: Törökország Páll-Gergely Barna A Sümela (görögül Sumelas) nevű kolostor messze földön híres, történelmi jelentőségű hely. Itt 15 orsócsigafaj él együtt, így e tekintetben a kolostor

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória

Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái Doktori (PhD) értekezés tézisei Üveges Viktória Témavezetı: Prof. Dr. Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park katonalégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Stratiomyidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park katonalégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Stratiomyidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 297-304 Az Aggteleki Nemzeti Park katonalégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Stratiomyidae) TÓTH SÁNDOR Abstract: (Soldeirfly fauna

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Bevezetés. Kerékgyártó István Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Tiszaújváros, Tisza út 2/a H-3580 Hungary kerekgyi@tujvaros.hu 2009.

Bevezetés. Kerékgyártó István Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Tiszaújváros, Tisza út 2/a H-3580 Hungary kerekgyi@tujvaros.hu 2009. Tarkaszárnyú maláriaszúnyog (Anopheles hyrcanus (Pallas, 1771) elterjedése Európában, biológiája és közegészségügyi megítélése. Az Anopheles hyrcanus var. pseudopictus változat, leírása és megjelenése

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural

Részletesebben

Térségi fejlesztési tanácsok

Térségi fejlesztési tanácsok Térségi fejlesztési tanácsok A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5 -a a fejlesztési régiót egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére

Részletesebben

GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron

GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében

Részletesebben

Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója

Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója

Részletesebben

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,

Részletesebben

CSÍPŐSZÚNYOG KUTATÁS A BALATON TÉRSÉGÉBEN 2005-BEN A BALATONI CSÍPŐSZÚNYOG LÁRVATENYÉSZŐ- HELYEK TÉRKÉPEZÉSÉNEK EREDMÉNYEI

CSÍPŐSZÚNYOG KUTATÁS A BALATON TÉRSÉGÉBEN 2005-BEN A BALATONI CSÍPŐSZÚNYOG LÁRVATENYÉSZŐ- HELYEK TÉRKÉPEZÉSÉNEK EREDMÉNYEI CSÍPŐSZÚNYOG KUTATÁS A BALATON TÉRSÉGÉBEN 2005-BEN A BALATONI CSÍPŐSZÚNYOG LÁRVATENYÉSZŐ- HELYEK TÉRKÉPEZÉSÉNEK EREDMÉNYEI Sáringer Gyula 1, Tóth Sándor 2, Kenyeres Zoltán 3, Bauer Norbert 4 és Sáringer

Részletesebben

FIT-jelentés :: Lovassy László Gimnázium 8200 Veszprém, Cserhát lakótelep 11. OM azonosító: Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: Lovassy László Gimnázium 8200 Veszprém, Cserhát lakótelep 11. OM azonosító: Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2015 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Lovassy László Gimnázium 8200 Veszprém, Cserhát lakótelep 11. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3

A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3 A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3 1 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság; 2 Herman Ottó Intézet; 3 Munkácsy Mihály Múzeum Kezdeti nehézségek

Részletesebben

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Natura Somogyiensis 17 77-82 Ka pos vár, 2010 Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár,

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 Natura Somogyiensis 10 121-126 Kaposvár, 2007 Zooplankton vizsgálatok gemenci vizes élõhelyeken KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

CSÍPŐSZÚNYOG FAJEGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA A FELSŐ-TISZA (BEREG) TÉRSÉGÉBEN

CSÍPŐSZÚNYOG FAJEGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA A FELSŐ-TISZA (BEREG) TÉRSÉGÉBEN 193 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 193 199, 2007 CSÍPŐSZÚNYOG FAJEGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA A FELSŐ-TISZA (BEREG) TÉRSÉGÉBEN SZABÓ LÁSZLÓ JÓZSEF Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Összefoglaló Budapest, 2016. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben