A Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együtteseinek felmérése
|
|
- Irén Szekeresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együtteseinek felmérése Tóth Mónika Bevezetés Az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) a vízi életközösségek fontos részét képezik egyrészt hatalmas egyedszámuk, másrészt a táplálékláncban betöltött szerepük miatt. Az árvaszúnyoglárvák elsősorban, mint haltáplálék jelentősek, a bábbőrök és az imágók pedig főleg a madarak számára jelentenek táplálékbázist. Emellett fontos szerepet játszanak a vizek öntisztulásában is. Dévai és munkatársai (1979) vizsgálataik során megállapították, hogy a Balaton Keszthelyi-medencéjéből a kirepülő árvaszúnyogokkal egy-egy tömeges kirepülés során mintegy 90 t szervesanyag távozik hektáronként. Ugyanakkor a kifejlett egyedek tömeges kirepülése és rajzása jelentősen zavarhatja az idegenforgalmat és a víz közelében élőket. A Balaton üledéklakó árvaszúnyog-faunájának vizsgálata már a 20. század eleje óta folyik (Berczik és Nosek 1997). A rendszeres, monitorozó jellegű kutatások azonban csak 1995-ben indultak meg és 2002-ig folytak. Ez alatt az időszak alatt jelentősen bővültek ismereteink a tó árvaszúnyog-faunájára, valamint az árvaszúnyogok életciklusára, populációdinamikájára és anyagforgalmi viszonyaira vonatkozóan (Bíró P. és Specziár 1998; Bíró P. et al. 1999; Specziár 2008; Specziár és Bíró P. 1998, 2000; Specziár és Vörös 2001; Specziár et al. 2000, 2001, 2002, 2003). Ezt követően 2010-től kezdődően indultak újra a Balaton nyíltvízi üledéklakó szervezeteire irányuló vizsgálatok az OTKA NKTH CNK80140 anyagi támogatásával, amelyekben elsősorban az árvaszúnyoglárvák tanulmányozására koncentráltunk. Vizsgálataink elsődleges célja a tó árvaszúnyog-faunájának tanulmányozása mellett, a különböző területek árvaszúnyog-együtteseinek mennyiségi összehasonlítása volt. Anyag és módszer A terepi munkára 2010 márciusától novemberéig (9 hónap) havi rendszerességgel került sor. Ennek során a tó öt hagyományos keresztszelvényben (A, E, G, K és M szelvények) végeztünk mintavételeket (1. ábra). A keresztszelvények a tó négy medencéjét reprezentálják, név szerint az A és E szelvények a Siófoki-medencében, a G a Szemesi-, a K a
2 Szigligeti, az M pedig a Keszthelyi-medencében helyezkedik el. A gyűjtések 3-3 mintavételi ponton a tó északi (1. pont) és déli partvonala mentén (3. pont) és a szelvény közepén (2. pont) történtek háromszori ismétléssel. 1. ábra. Mintavételi helyeink és a keresztszelvények elhelyezkedése a Balatonon (Specziár és Bíró P. 2000) A mennyiségi mintavételekhez részben csőmintavevőt (mintázott felület 0,034 m 2 ), részben Eckman-Birge üledékmarkolót (mintázott felület 0,036 m 2 ) használtunk. A mintavevő eszközök közötti váltást a mintavételek, illetve gyűjtött üledékminták feldolgozásának optimalizálása tette szükségessé (Tóth et al. 2011, in press.). A mintaválogatást 1,12 fajsúlyú cukoroldat (295 g cukor/1 l víz) segítségével végeztük (Bíró K. 1972). Az előkerült makrogerincteleneket 4%-os formaldehidben tartósítottuk a biomassza meghatározáshoz, majd az állatokat 70%-os etil-alkoholba helyeztük át a későbbi feldolgozásig. Ennek során az árvaszúnyogokat 10%-os KOH-ban kimarattuk, majd vizes öblítés után 10%-os savanyú fukszinnal festettük, ezt követően Euparal -ban tartós preparátumokat készítettünk. Az árvaszúnyoglárvákat lehetőség szerint faji szintig azonosítottuk, amelyhez Janecek (1998), Sæther és munkatársai (2000), Vallenduuk és Morozova (2005), valamint Vallenduuk és Moller Pillot (2002), illetve Wiederholm (1983) munkáit használtuk. A nevezéktan Sæther és Spies (2004) munkáját követi. Eredmények és értékelésük
3 A minták feldolgozása során két alcsaládba tarozó 13 (Chironominae: 11, Tanypodinae: 2) árvaszúnyogtaxont találtunk (1. táblázat), amelyek közül a Chironomus balatonicus és a Procladius choreus voltak a leggyakoribbak. Emellett viszonylag nagy mennyiségben kerültek elő a Microchironomus tener gr., a Tanypus punctipennis, a Chironomus (Lobochironomus) longipes és a Cryptochironomus defectus egyedei. A E G K M Σ Tanypodinae Tanypus punctipennis Meigen, 1818 Tpu pun Procladius choreus (Meigen, 1804) Pro cho Chironominae (Chironomini) Chironomus (Ch.) balatonicus Dévai, Wülker & Scholl, 1983 Chi bal Chironomus (Ch.) salinarius Kieffer, 1915 Chi sal Chironomus (Loboch.) longipes Staeger, 1839 Lch lon Cryptochironomus defectus (Kieffer, 1913) Cch def Cryptochironomus supplicans (Meigen, 1830) Cch sup Dicrotendipes nervosus (Staeger, 1839) Dic ner Harnischia sp. Har spe Microchironomus tener (Kieffer, 1918) Mch ten Polypedilum nubeculosum (Meigen, 1804) Pol nub Polypedilum cultellatum Goetghebuer, 1931 Pol cul Chironominae (Tanytarsini) Cladotanytarsus mancus gr. Cta man Σ táblázat. A Balatonból 2010-ben előkerült árvaszúnyogtaxonok jegyzéke és egyedszámai a keresztszelvényekben, valamint a taxonok neveinek rövidítése Összességében megállapíthatjuk, hogy az előkerült árvaszúnyogtaxonok dominancia viszonyai alapján a Balaton két területre osztható, amelyeket a Tihanyi-félsziget választ el egymástól. A félszigettől nyugatra eső medencékben (Szemesi-, Szigligeti- és Keszthelyimedence; azaz a G, a K és az M szelvényekben) a Chironomus balatonicus abszolút dominanciája volt a jellemző, ezzel szemben a Tihanytól keletre található Siófokimedencében (A és E) a Procladius choreus egyedei domináltak és itt fordultak elő
4 legnagyobb mennyiségben a Tanypus punctipennis és a Microchironomus tener gr. egyedei is (2. ábra). egyedszám/m A E G K M Tpu pun Pro cho Chi bal Lch lon Cch def Mch ten Egyéb 2. ábra. Az előkerült árvaszúnyogtaxonok mennyiségi viszonyai a vizsgált keresztszelvényekben (az árvaszúnyogtaxonok neveinek rövidítését az 1. táblázat tartalmazza; Egyéb = azok a taxonok, amelyek relatív gyakorisága <1%) A vizsgált keresztszelvények Shannon diverzitását összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az A és a G szelvényekben volt megfigyelhető a legnagyobb diverzitás, ezeket követi az M, a K és az E szelvény. Az egységnyi felületre eső átlagos árvaszúnyog-egyedszámok ugyanakkor az E, az A és a G szelvényben voltak a legnagyobbak, legkisebbek pedig az M és a K szelvényekben (2. táblázat). Shannon diverzitás (H) Egyenletesség (E H ) Taxonszám (S) Átlagos egyedszám/m 2 A 0,9857 0, E 0,8019 0, G 0,9122 0, K 0,8439 0, M 0,8763 0, táblázat. A Shannon diverzitás (H), az egyenletesség (E H ), az előkerült árvaszúnyogtaxonok száma (S) és az egységnyi felületre eső átlagos árvaszúnyog-egyedszám alakulása a vizsgált keresztszelvényekben
5 A korábbi eredmények alapján, 1995 és 1998 között a Balaton a Keszthelyimedencéjében (M) az árvaszúnyogok átlagos biomasszája mintegy 5-6-szorosa volt a Szemesi- (G) és a Siófoki-medencékéhez (A és E) képest (Specziár és Bíró P. 2000). Ezzel szemben a 2010-ben végzett vizsgálataink adatainak értékelése során az árvaszúnyogok átlagos biomasszája a Balaton Szemesi-medencéjében (G) bizonyult a legnagyobbnak és csak ezt követte a Keszthelyi-medence (M), valamint a Szigligeti-medence (K); míg a Siófokimedencében (A és E) a biomassza értékek messze alulmaradtak a másik háromhoz képest (3. ábra). Ugyanakkor a 2010-es év során, a Szemesi-medencében (G) tapasztalt kiugróan nagy árvaszúnyog-biomasszák (1,73 g/m 2 ) nem haladják meg az 1995 és 1998 között ugyanebben a medencében tapasztalt értékeket (0,9-1,8 g/m 2 ; Specziár és Bíró P. 2000). A 3. ábrán jól megfigyelhető, hogy a Balaton nyugati területeinek (G, K és M) nagy biomasszája ellenére a legtöbb egyed a keleti, Siófoki-medencéből (A és E) került elő. Ez a jelenség jól magyarázható a fentebb már leírt tapasztalatainkkal, miszerint az A és az E szelvényekre a kisebb méretű és tömegű, Procladius choreus, míg a G, a K és az M szelvényekre a nagy testű és ezzel együtt nagyobb tömegű, Chironomus balatonicus dominanciája jellemző. Ennek tükrében megállapíthatjuk, hogy a Balatonban összességében az árvaszúnyogok biomasszájának legnagyobb hányadát a Chironomus balatonicus adta (3. ábra). átlagos biomassza (g/m 2 ) ,8 1, ,4 1, , ,6 0, ,2 0 0 A E G K M Procladius choreus Chironomus balatonicus Egyéb árvaszúnyog Egyedszám/m2 egyedszám/m 2 3. ábra. A két leggyakoribb faj, a Chironomus balatonicus és a Procladius choreus átlagos biomasszájának, és az egyéb árvaszúnyogfajok összesített biomasszájának (g/m 2 ), valamint az egységnyi felületre viszonyított összegyedszámok (egyedszám/m 2 ) alakulása a vizsgált keresztszelvényekben
6 Összegzés 2010-től kezdődően újrakezdtük a Balaton nyíltvízi üledéklakó szervezeteinek vizsgálatát, amelyben elsősorban az árvaszúnyoglárvák tanulmányozására koncentráltunk. A gyűjtött minták feldolgozása során megállapítottuk, hogy az árvaszúnyogok biomasszája a korábbi tapasztalatoktól eltérően a Szemesi-medencében (G szelvény) a legnagyobb és tömegük nagy részét a Chironomus balatonicus adja. Mivel az itt megfigyelhető óriási árvaszúnyog-tömeg pontos okát nem ismerjük, a további vizsgálatok mindenképp indokoltak. Ezt támasztja alá a 2010-es évben a Balaton körül tapasztalt jelentős árvaszúnyog rajzás is, amely komoly problémákat okozott a tó mellett élők számára idegenforgalmi és gazdasági szempontból. A hatékony árvaszúnyog-kontrol kialakításához feltétlenül szükséges az állatok térbeli és időbeli elterjedésének és az ezt kiváltó okoknak a megismerése. Irodalom Berczik Á. Nosek J. 1997: Gerinctelen állatok kutatása a Balatonon. In: Salánki J. & Nemcsók J. (szerk.): A Balatonkutatás eredményei MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MeH BT, Veszprém, p Biró, K. 1972: Állatok elkülönítése üledékmintákból cukoroldat segítségével. In: Stelczer K. Benedek P: Vízminőségi és víztechnológiai kutatási eredmények. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet IV. Vízminőségi és Víztechnológiai Főosztály, Budapest 2: Bíró P. Specziár A. 1998: A balatoni makrobentosz biomonitorozása ( ). In: Salánki J. Padisák J. (szerk.): A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MeH BT, Veszprém, p Bíró P. Specziár A. Tölg L. 1999: A Balaton halállományának és bentikus táplálékbázisának minőségi-mennyiségi felmérése. In: Salánki J. Padisák J. (szerk.): A Balaton kutatásának 1998-as eredményei. MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MeH, Veszprém, p Dévai Gy. Dévai I. Kovács A. Molnár I. 1979: Előtanulmányok az üledéklakó árvaszúnyogok jelentőségéről a Balaton anyagforgalmában. In: MHT Országos Vándorgyűlés, Keszthely máj III./A./11. Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest, p
7 Janecek, B.F.R. 1998: Diptera: Chironomidae (Zuckmücken). Bestimmung von 4. Larvenstadien mitteleuropäischer Gattungen und österreichischer Arten. In: Moog, O. (hrsg.): Fauna Aquatica Austriaca V. Kursmaterial, Universität für Bodenkultur, Abteilung, Hydrobiologie, Wien 117 pp. Sæther, O.A. Spies, M. 2004: Fauna Europaea: Chironomidae. In: Jong, H., de (edit.): Fauna Europaea: Diptera, Nematocera. Fauna Europaea version 1.5, Sæther, O.A. Ashe, P. Murray, D. A. 2000: A.6. Family Chironomidae. In: Papp, L. Darvas, B. (edit.): Contribution to a manual of Palaearctic Diptera. Appendix. Science Herald, Budapest, p Specziár, A. 2008: Life history patterns of Procladius choreus, Tanypus punctipennis and Chironomus balatonicus in Lake Balaton. Annales de Limnologie - International Journal of Limnology 44: Specziár, A. Bíró, P. 1998: Spatial distribution and short-term changes of benthic macrofauna in Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia 389: Specziár A. Bíró P. 2000: Az üledéklakó árvaszúnyog (Diptera, Chironomidae) fauna területi megoszlása és rövid távú változásai a Balatonban 1995 és 1998 között. Állattani Közlemények 85: Specziár, A. Vörös, L. 2001: Long term dynamics of Lake Balaton's chironomid fauna and its dependence on the phytoplankton production. Archive für Hydrobiologie 152: Specziár A. Bíró K. Bíró P. 2000: A Balaton makrobentoszának felmérése. In: Somlyódi L. Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, p Specziár A. Bíró K. Vörös L. Bíró P. 2001: Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, p Specziár A. Bíró K. Bíró P. Vörös L. 2002: Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, p Specziár A. Bíró K. Bíró P. Vörös L. 2003: Az üledéklakó árvaszúnyog lárvák (Chironomidae, Diptera) anyagforgalmi szerepe a Balatonban. In: Mahunka S. &
8 Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának évi eredményei. MTA, Budapest, p Tóth M. Árva D. Móra A. 2011: A Balaton nyíltvízi bentikus makrogerinctelenjeinek gyűjtésére használt mintavevők összehasonlítása. Hidrológiai Közlöny (in press.) Vallenduuk, H.J. Moller Pillot, H.K.M. 2002: Key to the larvae of Chironomus in Western Europe. Privately published, Lelystad, 20 pp. Vallenduuk, H.J. Morozova, E. 2005: Cryptochironmus. An identification key to the larvae and pupal exuviae in Europe. Lauterbornia 55: Wiederholm, T. 1989: Chironomidae of the Holarctic region. Keys and diagnoses. Part 3. Adult males. Entomologica Scandinavica Supplement 34:
Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Árvaszúnyog-rajzások
Act Sci Soc 39 (2013): 75 81 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Árvaszúnyog-rajzások Móra Arnold * Abstract Social Conflict Generating
RészletesebbenÁRVASZÚNYOGOK (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) MAGYARORSZÁGRÓL 4. LÁRVÁK A BALATONBA ÖMLŐ PATAKOKBÓL
169 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 169 174, 2007 ÁRVASZÚNYOGOK (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) MAGYARORSZÁGRÓL 4. LÁRVÁK A BALATONBA ÖMLŐ PATAKOKBÓL MÓRA ARNOLD BÍRÓ KÁLMÁN MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete,
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34.
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. ÁTTEKINTÉS A BALATON ÉS BEFOLYÓI MAKROZOOBENTOSZÁN VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL (1996 2008) Móra Arnold*,
RészletesebbenAz üledéklakó árvaszúnyog (Diptera, Chironomidae) fauna területi megoszlása és rövid távú változásai a Balatonban 1995 és 1998 között
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2000) 85: 93 107. Az üledéklakó árvaszúnyog (Diptera, Chironomidae) fauna területi megoszlása és rövid távú változásai a Balatonban 1995 és 1998 között SPECZIÁR ANDRÁS és BÍRÓ PÉTER
RészletesebbenNON-BITING MIDGES (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) FROM OXBOWS ALONG THE HUNGARIAN SECTION OF THE UPPER-TISZA, WITH TWO NEW SPECIES TO THE HUNGARIAN FAUNA
27 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 12: 27 34, 2004 NON-BITING MIDGES (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) FROM OXBOWS ALONG THE HUNGARIAN SECTION OF THE UPPER-TISZA, WITH TWO NEW SPECIES TO THE HUNGARIAN FAUNA ARNOLD
RészletesebbenCONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE MECSEK MOUNTAINS
121 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 121 128, 2012 CONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE MECSEK MOUNTAINS N. MÉHES 1, * I. SZIVÁK 1,2 Z. CSABAI 1 A. MÓRA 2 1 University of Pécs, Department
RészletesebbenA MAKROZOOBENTOSZ TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A TISZA TISZAMOGYORÓS ÉS LÓNYA KÖZÖTTI KERESZTSZELVÉNYÉBEN
131 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 131 139, 2005 A MAKROZOOBENTOSZ TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A TISZA TISZAMOGYORÓS ÉS LÓNYA KÖZÖTTI KERESZTSZELVÉNYÉBEN MÓRA ARNOLD 1 CSÉPES EDUÁRD 2 TÓTH MÓNIKA 1 DÉVAI
RészletesebbenMAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN
115 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 115 126, 2009 MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN HORVÁTH ZSÓFIA 1 MÓRA ARNOLD 2 AMBRUS ANDRÁS
RészletesebbenSzakdolgozatok tartalmi és formai követelményei BSc hallgatók számára (hidrobiológiai témakörökben)
4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 4010 Debrecen, Pf.: 57. Tel/fax: 06 52 512 912 Tel: 06 52 512 900/22621 hidrobi@puma.unideb.hu http://hidrobiologia.unideb.hu Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenSzakdolgozatok tartalmi és formai követelményei BSc hallgatók számára (hidrobiológiai témakörökben)
Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei BSc hallgatók számára (hidrobiológiai témakörökben) Általános tudnivalók o terjedelem: a téma jellegétől függően változó, de ne legyen se túl rövid (pl.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÁRVASZÚNYOG-FAUNÁJÁNAK (DIPTERA: CHIRONOM- IDAE) JEGYZÉKE AZ ELÕFORDULÁSI ADATOK ÉS SAJÁTOSSÁGOK FEL-
39 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 12: 39 207, 2004 MAGYARORSZÁG ÁRVASZÚNYOG-FAUNÁJÁNAK (DIPTERA: CHIRONOM- IDAE) JEGYZÉKE AZ ELÕFORDULÁSI ADATOK ÉS SAJÁTOSSÁGOK FEL- TÜNTETÉSÉVEL MÓRA ARNOLD DÉVAI GYÖRGY
RészletesebbenTóth Mónika publikációs jegyzék augusztus 30.
Tóth Mónika publikációs jegyzék 2012. augusztus 30. 1. Az értekezés témakörében megjelent vagy közlésre elfogadott impaktos publikációk jegyzéke Tóth, M. Móra, A. Kiss, B. Dévai, Gy. Specziár, A. 2012:
RészletesebbenAz őszi biológiai vízminősítés a Magyulában
Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.
RészletesebbenAdatok a Felsõ-Tisza árvaszúnyog-faunájához (Diptera: Chironomidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 253 261 Adatok a Felsõ-Tisza árvaszúnyog-faunájához (Diptera: Chironomidae) MÓRA ARNOLD, TÓTH MÓNIKA, DEBRECENI ÁGNES & CSÉPES EDUÁRD ABSTRACT: (Contribution
RészletesebbenCONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE SAJÓ/SLANÁ RIVER, HUNGARY AND SLOVAKIA
69 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 31: 69 81, 2013 CONTRIBUTION TO THE CHIRONOMIDAE (DIPTERA) FAUNA OF THE SAJÓ/SLANÁ RIVER, HUNGARY AND SLOVAKIA A. MÓRA 1 * L. POLYÁK 2 A. FARKAS 3 1 Hungarian Academy of
RészletesebbenA BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI
A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.
RészletesebbenA BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN
A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus
RészletesebbenA BALATON BEVONATLAKÓ GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS A TÍZLÁBÚ RÁKOK KUTATÁSA
A BALATON BEVONATLAKÓ GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS A TÍZLÁBÚ RÁKOK KUTATÁSA B. Muskó Ilona 1, Balogh Csilla 1,2 és Kiszely Pál 3 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, 2 Pannon Egyetem, Limnológa
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenTisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!
Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (4010 Debrecen, Pf.: 57.) Tel/fax: 52
RészletesebbenSzemélyi adatok. Szakmai önéletrajz
Személyi adatok Név: dr. Móra Arnold Anyja neve: Kiss Ilona Születési idı: 1978. február 06. Születési hely: Szolnok Állandó lakcím: 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 6. Telefon: 20-910-9290 e-mail: marnold@tres.blki.hu,
Részletesebben"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"
"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenA ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?
A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA
RészletesebbenA FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE
A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és
RészletesebbenIDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN
IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN Készítette: Böde Nóra Anita KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERSZAKOS HALLGATÓ
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenA fitoplankton diverzitásának vizsgálata
A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra
Részletesebben1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.
A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában
RészletesebbenA Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)
A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpátok, de főleg a Balkán álkérész-faunája Európa más részeihez képest igen gazdag, a balkáni fauna
Részletesebben2. KIS-BALATON ANKÉT
2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember
RészletesebbenAz Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae)
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 329 334 Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Bee-fly fauna (Diptera: Bombyliidae) of Aggtelek National
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenHidrobiológiai vizsgálatok a Kis-Duna (Kismaros) területén vízi gerinctelen szervezetek
A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megőrzése Hidrobiológiai vizsgálatok a Kis-Duna (Kismaros) területén vízi gerinctelen szervezetek Csabai Zoltán 1 Móra Arnold 2 Kálmán Zoltán
RészletesebbenKopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben
Kopoltyúhálós és hidroakusztikus halállomány vizsgálatok alkalmazása és eredményeik megfeleltethetősége sekély tavi környezetben Doktori (PhD) értekezés tézisei György Ágnes Irma Témavezetők: Dr. Tátrai
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenGuatemala denevérfaunája
Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated
RészletesebbenTisztelt Hallgatók! A kiírt témakörök közül a konkrét témát csak az oktatókkal történő személyes egyeztetés alapján lehet kiválasztani!
4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 4010 Debrecen, Pf.: 57. Tel: 06 52 512 900/22621 Fax: 06 52 512 900/23622 http://hidrobiologia.unideb.hu Tisztelt Hallgatók! A Hidrobiológiai Tanszék az alábbi témakörökben
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenCSÍPŐSZÚNYOG IMÁGÓ-EGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA POPULÁCIÓDINAMIKAI NÉZŐPONTBÓL A BALATON TÉRSÉGÉBEN 2006-BAN
CSÍPŐSZÚNYOG IMÁGÓ-EGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA POPULÁCIÓDINAMIKAI NÉZŐPONTBÓL A BALATON TÉRSÉGÉBEN 26-BAN Sáringer Gyula 1, Tóth Sándor 2, Kenyeres Zoltán 3, Bauer Norbert 4 és Sáringer-Kenyeres
RészletesebbenJavaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével
Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenÁ Ö Á Á Á Ü ő Ó Ü Ó Á Ü Á Ü Ó Ö ű Á Ü Ű Ó Ö Á Ü Ü Ü Á Ó ű Ü Ü ű ő Ü Á ő Á Á ő Á Á ő ő ő ő Á Á ő ő ő Á Á ű ő ő ő ő Á Á ő Á ő Á Ó ő ő ű Á ő ő Á ő ő ő ő ő Á ő Á ő ő Á Ü Á Á ő ő ő Á Á ő ő ő Á ő ő ű ő ő Ü Á
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában The role of the vegetation in spatio-temporal distribution of nonbiting
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenA BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA
A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi
RészletesebbenA Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
RészletesebbenEGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA
EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenTerepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad
RészletesebbenA FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet
A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenBALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink
Részletesebben2016. 04. 05. BADACSONY
2016. 04. 05. BADACSONY 2016. 04. 05-én a következő túrát vezettem: Balatonfelvidék: Badacsonytördemic - Bújdosók lépcsője - Ranolder kereszt - Kisfaludy kilátó Szegedi Róza ház - Badacsony vá. 14 km-es
RészletesebbenA BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN
A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai
RészletesebbenAz Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna
RészletesebbenŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN
ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN Specziár András MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Munkánk
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Budapest 2018. 1 1. Bevezetés A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola fontosnak tartja, hogy az oktatás színvonalának emelése érdekében rendszeresen
RészletesebbenPTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
RészletesebbenA települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár
RészletesebbenTalaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
RészletesebbenOdúlakó madarak légyegyüttesei
Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi
RészletesebbenA növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában
DE TTK 1949 A növényzet szerepe az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) tér- és idıbeli elıfordulásában Egyetemi doktori (PhD) értekezés Tóth Mónika Témavezetık: Dr. Dévai György Dr. Móra Arnold DEBRECENI
RészletesebbenVizsgálatok a Badacsonytomaj Keszthely partszakasz és a Kis-Balaton csípõszúnyog-faunáján (Culicidae)
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2014 38: 133 138 Vizsgálatok a Badacsonytomaj Keszthely partszakasz és a Kis-Balaton csípõszúnyog-faunáján (Culicidae) SÁRINGER-KENYERES MARCELL & KENYERES ZOLTÁN
RészletesebbenEgy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
RészletesebbenAZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA
9 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 09 15, 2012 AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BENKŐ-KISS ÁRPÁD 1 FERINCZ ÁRPÁD 2 KOVÁTS NÓRA 2 PAULOVITS GÁBOR 3 1
RészletesebbenA Balatont érintő beruházások bemutatása
A Balatont érintő beruházások bemutatása Előadó: Dátum: Helyszín: Rendezvény: Fodor Zsuzsanna Országos Vízügyi Főigazgatóság 2018. december 12. Siófok Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Hazai
RészletesebbenA Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS
A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében BAKCSA FLÓRIÁN 1 FAZEKAS CSABA 1 NÉMETH ÁRPÁD 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenBrockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22
Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenA balatoni nádasok halállományának szerkezete
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenTEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN
207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1
RészletesebbenACTA BIOLOGICA DEBRECINA
ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 20, 2009 ADIUVANTIBUS
RészletesebbenAz orsócsigák paradicsoma: Törökország
Az orsócsigák paradicsoma: Törökország Páll-Gergely Barna A Sümela (görögül Sumelas) nevű kolostor messze földön híres, történelmi jelentőségű hely. Itt 15 orsócsigafaj él együtt, így e tekintetben a kolostor
RészletesebbenBevezetés. Kerékgyártó István Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Tiszaújváros, Tisza út 2/a H-3580 Hungary kerekgyi@tujvaros.hu 2009.
Tarkaszárnyú maláriaszúnyog (Anopheles hyrcanus (Pallas, 1771) elterjedése Európában, biológiája és közegészségügyi megítélése. Az Anopheles hyrcanus var. pseudopictus változat, leírása és megjelenése
RészletesebbenMakroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke
Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu
RészletesebbenBentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória
Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái Doktori (PhD) értekezés tézisei Üveges Viktória Témavezetı: Prof. Dr. Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenErdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
RészletesebbenA makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén
Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,
RészletesebbenCSÍPŐSZÚNYOG FAJEGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA A FELSŐ-TISZA (BEREG) TÉRSÉGÉBEN
193 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 193 199, 2007 CSÍPŐSZÚNYOG FAJEGYÜTTESEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI VIZSGÁLATA A FELSŐ-TISZA (BEREG) TÉRSÉGÉBEN SZABÓ LÁSZLÓ JÓZSEF Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék,
RészletesebbenÖsszefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22
Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches
RészletesebbenAdatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához
Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak
RészletesebbenZárójelentés. című OTKA témában (T 042622) végzett kutatásokról
1 Zárójelentés A Balaton parti övének biodiverzitása: a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetének és trofikus kapcsolatainak biomonitorozása (2003-2006) című OTKA témában (T 042622)
RészletesebbenZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
RészletesebbenVizes élőhelyek csípőszúnyogegyüttesei
Vizes élőhelyek csípőszúnyogegyüttesei Szabó László József DE TTK Hidrobiológiai Tanszék Magyar Hidrobiológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Anyag és módszer Adatok:
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenGEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron
GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében
RészletesebbenA Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3
A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3 1 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság; 2 Herman Ottó Intézet; 3 Munkácsy Mihály Múzeum Kezdeti nehézségek
Részletesebben