Nagykereskedelmi cégünk különféle ajándékcikkekkel és -szolgáltatásokkal igyekszik kedvezni üzleti partnereinek, úgymint:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagykereskedelmi cégünk különféle ajándékcikkekkel és -szolgáltatásokkal igyekszik kedvezni üzleti partnereinek, úgymint:"

Átírás

1 Olvasói kérdések Kérdés: Nagykereskedelmi cégünk különféle ajándékcikkekkel és -szolgáltatásokkal igyekszik kedvezni üzleti partnereinek, úgymint: bizonyos cikk mellé ajándékcikket adunk, a számlában megjelenik az ajándékcikk értéke, továbbá discount megjelöléssel ugyanez a sor mínusz előjellel is szerepel; bizonyos forgalom után ajándékcikket adunk, a számlázás megegyezik előzőekben leírtakkal; pontgyűjtő akció keretében termékeket adunk át pontbeváltással, melyek ugyancsak az előbbiekkel azonos módon kerülnek számlázásra. Ezeknél az eseteknél, mivel az eredeti ügylethez kapcsoltan (egyidejűleg) történik a természetbeni engedmény nyújtása, csökken az adóalap és az áfa, vagyis a partner 0 értéken jut az ajándékhoz. Mi a helyzet, ha technikai okokból utólag tudjuk csak számlázni pl. a forgalom után meghirdetett ajándékcikket vagy ajándékszolgáltatást? Ekkor nem tudunk egy bizonyos számlára hivatkozással ( számlával egy tekintet alá eső ) bizonylatot kiállítani. Elfogadható megoldás, ha a szerződésre hivatkozással állítjuk ki a bizonylatot, amely csak az ajándéktermék vagy szolgáltatás értékét tartalmazza +- értékben 0 egyenleggel? Milyen adózási feltétekkel nyújtható vásárolt szolgáltatás partnereinknek, például oktatási, kulturális, üdülési szolgáltatás?

2 Válasz: A teljesítéssel egyidejűleg természetben adott engedmény számlázásánál helyesen jártak el. Felhívom figyelmüket, hogy az Önök által nyújtott, természetben biztosított engedmény kizárólag akkor minősül üzletpolitikai célúnak, s ezáltal azzal az adó alapja csökkenthető, ha a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is azonos feltételek mellett ésszerűen elérhető, vagy b) az árengedmény nyújtójától független féllel is azonos feltételek mellett köthető és számára ésszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett adó nélkül számított összesített ellenértéke. A kérdésben leírtak szerint bizonyos okok folytán a természetben adott engedmények utólag kerülnek elszámolásra a partner felé. Az utólagos engedmény csak abban lesz kihatással az eredeti ügyletre és adóalapra, ha az engedményt nyújtó adóalany úgy dönt, hogy úgynevezett számlázott engedmény keretében adja az utólagos engedményt. Az Áfa-tv. 77. (3) bekezdése ugyanis kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az utólagos engedménnyel az adó alapja utólag csökkenthető, azaz tulajdonképpen az adóalany kompetenciájába utalja, hogy az engedmény áfa-alapra gyakorolt hatását érvényesíti-e, vagy sem. Ez az engedményekre ideértve a pénzbeli engedményt is általában igaz, azonban a természetben adott engedménynél figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az adóalany nem kívánja az eredeti ügylet adatait az engedményre tekintettel módosítani, akkor az eredeti értékesítés adatai nem változnak, ugyanakkor a természetben átadott termék után áfát kell fizetni. Amennyiben az Áfa-tv. 71. (1) bekezdés b) pontja szerinti természetben nyújtott engedményt az Áfa-tv. 77. (3) bekezdésének megfelelően (adóala-

3 pot csökkentő) utólagos engedményként nyújtják, akkor azon ügyletről szóló számlát módosítani kell, amelyre tekintettel a természetben nyújtott engedményt utólag adják (amely alapján az üzleti partnert a kedvezmény megilleti). Az Áfa-tv. 78. (1) bekezdés b) pontja kifejezetten előírja a számla módosítását, ha az adóalany utólagos engedmény miatt kívánja csökkenteni az általa teljesített ügylet adóalapját. A kérdésben leírtak szerint az utólagos engedményt természetben nyújtják, tehát az adóalap pénzügyi értelemben nem csökken, de technikai értelemben a korábban megfizetett összeg nem az eredetileg átadott mennyiségnek a végleges ellenértéke, ezért a számlát mégiscsak módosítani kell. A módosítás eredményeként a bizonylatoknak azt kell tükrözniük, hogy az ügylet tartalma hogyan változott. Például 1 db termék ára eredetileg 100 ezer forint + áfa volt, de az utólag adott természetbeni engedély miatt 1 db termék + 1 db ajándék = 100 ezer forint + áfa összegre változott. Akkor is módosítani kell az eredeti számlát, ha a természetben adott utólagos engedmény az eredeti termékkel egynemű termékben jelenik meg, tehát az összesített adóalap és adó összege nem változik, mivel megváltozik az ügylet tartalma. Például eredetileg 100 kg mosópor került értékesítésre 200 ezer forint + áfa összeg fejében, amely vásárlás után utólag a vevőt ajándékként 10 kg mosópor illeti meg, így változatlan ellenérték fejében 110 kg mosópor került értékesítésre, ezért az adóalap és az adó összegének változatlanságától függetlenül a számlát módosítani kell. Mástól vásárolt szolgáltatások természetbeni engedményként történő biztosítására a fentiekkel azonos szabályok vonatkoznak. Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulásával kapcsolatban sok kérdésre nem találok választ. 1.) Egy előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet a továbbvitelre, sem

4 ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan és mikor kell ezt dokumentálni? 2.) A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnése utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások). Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségek közé? 3.) További problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amit esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szjatv. 10. melléklet II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni; b) vagy az Szja-tv. 49/A. szerinti nettó értéken kell számba venni; c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. (2) bekezdés d) pontja, miszerint áfát kell fizetni utánuk? Itt szintén a kérdés egyik része, hogy a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve azokat továbbviszi, de ha jók az ismereteim, apport után nem fizet áfát? Válasz: Az egyéni cég nem minősül az egyéni vállalkozó jogutódjának. A személyi jövedelemadó szempontjából, ha az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakul, a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. A személyi jövedelemadó alatt adózó egyéni vállalkozóra a megszűnés szabályait kell alkalmazni, a törvényben megengedett néhány speciális eltéréssel. Ezek egyike, hogy a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye szempontjából nem kell a megszűnési szabályt alkalmazni, ha az egyéni cég vállalja a nyilvántartási kötelezettséget. A Tao-tv. 16. (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál keletkezett eszközbevitellel arányos veszteséggel csökkentse az adózás előtti eredményét.

5 Az Áfa-tv ai alapján nem keletkezik adófizetési kötelezettség azon eszközök tekintetében, amelyet az egyéni céggé alakuló egyéni vállalkozó az egyéni cégbe vagyoni betétként bevisz. Azokra az eszközökre, amelyek nem kerülnek az egyéni cégbe, hanem a magánszemély megtartja, az Áfa-tv. 11. (2) bekezdés d) pontját kell alkalmazni. Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 27. (6) bekezdése alapján, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel. Összefoglalva: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulásakor a személyi jövedelemadó törvény 49/A. (2 5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a 49/B. (2) bekezdésben foglalt megszűnési szabályokat. Ugyanakkor elmondható, hogy speciális szabály az egyéni cégnek átadott követelés, készlet, kötelezettség tekintetében alkalmazható. Az át nem adott követelés, készlet kötelezettségre az általános megszűnési szabályok alkalmazandók. E tekintetben speciális a kötelezettség, ahol a törvény erejénél fogva egyetemleges felelősség áll fenn. Az áfa szempontjából az egyéni cégbe bevitt eszközök, készletek tekintetében áfával kapcsolatos kötelezettség nincs, a magánszemély tulajdonában maradó eszközök, készletek tekintetében azonban az általános szabályok szerint a megszűnéskor áfa-fizetési kötelezettség keletkezhet. Kérdés: A munkáltató szeretné továbbra is a dolgozóknak munkába járás költségeként a 9 Ft/km térítést fizetni. Ez esetben a térítés a dolgozónak adómentes és a munkáltató fizeti az adót és a járulékot?

6 Vagy fizet a dolgozó is és a munkáltató is? Vagy kizárólag azon dolgozókat illeti meg, akik nyilatkozatuk alapján megfelelnek a 39/2010. Kormányrendeletben leírtaknak? Szeretném megtudni, hogy az idevonatkozó törvény nem változott-e május 1-jétől? Ez a térítés a munkáltatói oldalról akkor is adó- és járulékmentes (és dolgozói oldalról is), ha a dolgozónak van arra lehetősége, hogy busszal járjon, illetve a buszra sem kell percnél többet várnia? Vagy ez az alábbi szöveg csak engem zavar meg? A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő a 3. -ban nem említett térítés akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; Én úgy értelmezem, hogy ha a lakóhely és a munkahely között van közösségi közlekedés és a várakozási idő sem hosszú, emiatt nem felel meg a Kormányrendeletben leírtaknak, ezért a munkáltatót adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Nem válik adóköteles természetbeni juttatássá (nem kedvezményes cafetéria) 54%-os adóval és 27%-os járulékkal? Vagy mivel nem felel meg a Korm. rendeletben leírtaknak, jövedelemnek minősül, és fizet a dolgozó is és a munkáltató is, mintha bér lenne? Nem tudom, mit kell vonni (a dolgozótól), illetve fizetni utána. Sehol sem találok erre vonatkozóan leírást, csak ezt a 39/2010-es Kormányrendeletet. Válasz: A kormányrendelet a munkáltató kötelező térítési eseteit tartalmazza. Az Szja-tv. csak a munkába járás fogalmának meghatározásához hivatkozik a kormányrendeletre.

7 Ezért, ha munkába járás történik, tehát a dolgozó közigazgatási határon kívülről jön dolgozni, akkor a személygépkocsival történő bejárása is téríthető ezt a döntést a munkáltató hozza meg, mert nem köteles a bejárást téríteni és ez a térítés kilométerenként 9 Ft összegben adómentes. A kormányrendelet a kötelező térítési esetet tartalmazza. A munkáltató más eseteket is térítés alá vonhat ez a korábbi szabályozásban is így volt. Adózási szempontból a munkába járás fogalmába beleférő esetek mentesülnek tehát közigazgatási határon kívülről történő napi bejárás, és hazautazás. E szerint nemcsak a kötelező térítési esetek, hanem a munkáltató elhatározásból adott térítések is mentesek. Ez az új rendelet adózási szempontból semmi újat, vagy változást nem tartalmaz. Kérdés: Cégünk egy román céggel kötött vállalkozói szerződést, melynek megfelelően Romániában a mi munkavállalóink kiküldetés keretében építési munkálatokat végeznek a román cég telephelyén, Romániában. A szóban forgó szerződés 4 hónapig tart, de elképzelhető, hogy újabb szerződést fogunk velük kötni, más munkálatok elvégzésére is. A munkavállalóink részére szállást és egyszeri étkezést biztosítunk, valamint az utazás költségeiket teljes mértékben a cégünk állja. Kérdésünk, hogy az szja-t a napi díj és az alapbér tekintetében Magyarországnak vagy Romániának kell fizetnünk? Az E101-es nyomtatványt beadtuk az OEP részére. Válasz: A magyar-román kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény az évi XCIX. törvény.

8 E törvény 16. cikke szabályozza a nem önálló munka adózását. A leírt esetben a kiküldetésben lévő magyar illetőségű magánszemélyek 183 napot meg nem haladóan tartózkodnak Romániában (a későbbi esetleges szerződést az adózásnál pillanatnyilag nem lehet figyelembe venni), ezért az adókötelezettséget Magyarországon kell teljesíteni mind az alapbér, mind a napidíj tekintetében. 16. cikk Nem önálló munka 1. A 17., 19., 21. és 22. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a bér, a fizetés és az egyéb hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó díjazás ebben a másik Államban adóztatható. 2. Az 1. bekezdés rendelkezéseire való tekintet nélkül az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az elsőként említett Államban adóztatható, amennyiben a) a kedvezményezett bármilyen 12 hónapos időszakon belül összesen 183 napnál nem tölt hosszabb időszakot vagy időszakokat a másik Államban, és b) a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik Államban, és c) a díjazás terhét nem a munkáltatónak a másik Államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli. 3. Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, az olyan díjazás, amelyet nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó, légi jármű, vasút vagy közúti szállító jármű fedélzetén végzett nem önálló munkáért fizetnek, abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben a vállalkozás tényleges üzletviteli helye található.

9 Kérdés Azoknak a munkavállalóknak, akik nem a faluban laknak, hanem a szomszédos faluból vagy Budapestről járnak dolgozni, Volánbusz- és BKV-bérletet térítünk. Munkavállalóink egy része nem tömegközlekedéssel, hanem saját gépjárművel közlekedik, ezért nem kérik a bérlettérítést. Kérdésem, hogy cégünknek kötelező-e a törvényben előírt 9 Ft/km-t fizetni ebben az esetben? Válaszol: Verebi Ivett A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet rendelkezik (Hatályos: május 1-jétől. Ez a kormányrendelet hatályon kívül helyezte a korábban hatályos 78/1993. (VI. 12.) kormányrendeletet). Az említett Korm. rendelet szerint munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás, továbbá a napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása. A munkáltató térítési kötelezettsége a bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékára, 2010-ben legfeljebb havonta 30 ezer forintra terjed ki, a közlekedési eszköztől függetlenül. Megjegyezném, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló keresőképtelensége miatt nem tudja a munkáját elvégezni, akkor a számára, a munkáltató által a fentiek szerint térített munkába járás költsége a keresőképtelenségére való tekintettel nem csökkenthető (forrás: 2004/70. Adózási kérdés). A Korm. rendelet 4. -a arra az esetre ad iránymutatást, illetve fogalmaz meg követendő szabályokat, ha a munkavállaló nem veszi igénybe a tömegközlekedést a munkába járáshoz. Az említett jogszabályhely ugyanakkor utal a személyi jövedelemadóról szóló törvény Szja-tv. munkába járással kapcsolatban elszámolható utazási költségtérítésre is. A munkáltató által kötelezően, az Szja-tv. szerinti 9 forint értékben adott költségtérítés kizárólag az alábbi esetekben fizetendő:

10 a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Az említett jogszabályhelyből levezethető, hogy a munkáltatónak nem kötelező kifizetnie az Szja-tv. 25. (2) bekezdésében említett kilométerenkénti 9 forint költséget, amennyiben a munkavállaló azért nem kívánja igénybe venni a helyi, távolsági tömegközlekedést, mert saját gépjárművével kíván munkahelyére utazni. Azonban a kilométerenkénti 9 forintos utazási költségtérítés kötelezően kifizetendő a munkavállaló számára, ha a fentebb felsorolt három eset valamelyike fennáll (tömegközlekedés hiánya, az eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni, illetve mozgáskorlátozott), és azért választja a saját gépjárművel történő munkába járást. Kérdés A Munkajog hírlevélben olvasott, a munkába járással kapcsolatos cikkükhöz a következő észrevételt szeretném tenni. Ez év elején, az APEH ügyfélszolgálaton azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ha valaki Budapesten keresztül utazik a munkahelyére, és a fővárosban helyi közlekedési eszközt vesz igénybe, akkor a helyi járatnak az összege után meg kell fizetni a természetbeni juttatás utáni adókat. Az új kormányrendelet felmenti a munkáltatókat a természetbeni juttatás fizetése alól, mert ez jogszabály alapján kifizetett, jövedelemnek nem minősülő költségtérítés, vagy csak kötelezi a munkáltatót a bérlettérítésre? Május 1- jétől érvényes a nyilatkozattételi kötelezettség? Válaszol: Verebi Ivett Az Ön által említett, márciusi Munkajogi Hírlevélben megjelent cikkünk részletesen bemutatja a Magyar Közlönyben, február 26-án kihirdetésre

11 került, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt új szabályozást. Az említett Korm. rendelet újraszabályozza a munkáltatók költségtérítés-fizetési kötelezettségét, a fizetendő költségtérítések körét, mértékét, valamint fogalmakat pontosít, illetve újakat vezet be (pl. átutazás, hosszú várakozás stb.) Az új szabályozás május 1-jétől hatályos, addig értelemszerűen a munkáltatói kötelezettségekkel összefüggő utazási költségtérítésekre a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. Mivel kérdése az újraszabályozott utazási költségtérítésekre vonatkozott, ezért annak megfelelően próbálok tájékoztatást adni Önnek. Az Szja-tv. 25. (2) bekezdése értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg) kap a magánszemély. Az idézett jogszabályhely alapján nem tartozik a magánszemély munkaviszonyából származó jövedelmei közé az az utazási költségtérítés, amelyet az aktuálisan hatályos jelen esetben, május 1-jétől életbe lépő 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet munkába járásról szóló kormányrendelet alapján kap a munkavállaló magánszemély, tehát e költségtérítés továbbra sem sorolható a magánszemély nem önálló tevékenységéből munkaviszonyából származó jövedelmei körébe. Az egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózására vonatkozó szabályokat az Szja-tv ai között találjuk. E szerint a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel Szja-tv. 70.

12 (2) bekezdés e) pontja a munkáltatónál juttatónál kedvezményesen, azaz 25 százalékos adóteherrel adózó juttatásnak minősül. Az említett, május 1-jétől hatályos Korm. rendelet természetszerűleg csak arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogy a munkáltató által kötelezően fizetendő bérlettérítés milyen mértékű legyen, arra azonban természetesen nem tartalmaz szabályozást, hogy az új szabályok szerinti, a munkáltató általi, a Korm. rendelet alapján kötelezően juttatandó bérlettérítés (helyi bérlet, BKVbérlet stb.) milyen adójogi megítélés alá tartozzék, ezért az előbbiekben említett jogszabályhelyből kell annak adózását meghatároznunk. Álláspontom megegyezik az Ön által említett adóhivatali véleménnyel, miszerint az újraszabályozott Korm. rendelet nem menti fel a munkáltatót a helyi közlekedési bérlet után, mint kedvezményesen adózó természetbeni juttatás után fizetendő közteher alól. A már sokat említett Korm. rendelet szerint a munkáltatónak az ún. átutazás céljából igénybevett helyi közlekedési eszköz igénybevételére jogosító bérlet árának legalább 86%-át köteles megfizetnie annak a munkavállalónak, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye nem azonos településen van a munkahelyével, és szükségszerűen átutazik olyan településen, ahol szintén igénybe kell vennie a helyi közösségi közlekedési eszközöket. Ugyanakkor a közlekedési bérlet teljes ára az Szja-tv. a kedvezményes adózású természetbeni juttatások körébe tartozik. Tehát, a fent említett eset fennállásakor két lehetősége van a munkáltatónak: a) Átutazás esetén a munkáltató a munkavállaló részére a helyi közösségi közlekedési eszközök igénybevételére szolgáló bérlet (pl. BKV-bérlet) 86%-át kötelezően megtéríti, és ez után fizeti meg a kedvezményes adózású természetbeni juttatás közterhét, azaz a 25% mértékű személyi jövedelemadót. b) Átutazás esetén a munkáltató a munkavállaló részére a helyi közösségi közlekedési eszközök igénybevételére szolgáló bérlet teljes árát, azaz annak 100%-át megtéríti, és e költségtérítés után fizeti meg a természetbeni juttatás után fizetendő 25%-os személyi jövedelemadót.

13 Kérdésében kitért továbbá a munkavállaló általi nyilatkozattételi kötelezettségre is, amellyel kapcsolatban a következőkre kell figyelni: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. -ában megfogalmazott nyilatkozattételi kötelezettség a munkavállalóra nézve ad kötelező szabályozást. Ennek megfelelően a munkavállalónak az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy pontosan hol található a lakó-, illetve tartózkodási helye, valamint nyilatkoznia szükséges arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Mivel az említett kormányrendelet május elsejétől lép hatályba, ezért a munkavállaló nyilatkozattételi kötelezettsége is ettől az időponttól kezdődően tehát semmiképpen sem visszamenőlegesen kötelező előírás. Kérdés Cégünk cafetérián belül szeretne adni a dolgozóknak lakáscélú támogatást. (A cafeteria kerete adott évben + előre 2 évnyi keretösszeg, összesen 3 évi keretösszeget vehet fel az adott évben). Kérdésem, hogy ez a fajta juttatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül-e, tehát adóterhet nem viselő járandóság-e? Ha nem, akkor adózási szempontból hogyan kell figyelembe vennünk? Válaszol: Verebi Ivett A munkáltatói lakáscélú támogatás témakörében felvetett kérdésére az alábbi tájékoztatást adom. A munkáltató által munkavállalója részére korábban adómentes juttatásként adható vissza nem térítendő lakáscélú támogatás január elsejétől már nem adómentes juttatásként, hanem adóterhet nem viselő járandóságként juttatható. A munkáltató döntésétől függ, hogy e támogatást az ún. cafetériakereten belül vagy azon kívül biztosítja munkavállalói részére. Mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény adóterhet nem viselő járandóságként definiálja, így az az egyéb adóterhet nem viselő járandóságokhoz (pl. nyug-

14 díj) hasonlóan a magánszemély személyi jövedelemadó-alapjának részét képezi, azonban az adóalap meghatározásakor nem kell számolni az ún. adóalap-kiegészítéssel. Nézzük meg egy kicsit közelebbről is a lakáscélú támogatásra vonatkozó szabályokat: A munkáltató által lakáscélú felhasználásra adható támogatást, mint adóterhet nem viselő járandóságot az Szja-tv. 3. -ának 72. pontjának t) alpontja említi: a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. A lakáscélú munkáltatói támogatás a fentiek alapján több kritériumnak is meg kell hogy feleljen, így csak akkor lehet adóterhet nem viselő járandóságként definiálni, amennyiben a munkáltató a támogatást vissza nem térítendő formában, továbbá azt valamely hitelintézet, vagy a Magyar államkincstár útján nyújtja dolgozója részére, illetve az ilyenként folyósított támogatás összege nem haladhatja meg a vételár/építési költség 30%-át, illetve több munkáltató együttes, egyidejű támogatása esetén, valamint a folyósítás évét megelőző négy évben összesen sem lehet magasabb 5 millió forintnál. A lakás, illetve lakótelek fogalmának pontos definícióját ugyanezen törvény 3. -ának 73. és 74. pontjai között találja.

15 Fontos kritérium továbbá, hogy e vissza nem térítendő juttatás felhasználása kizárólag a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának adásvételéhez, illetve építésére, építtetésére, a lakás alapterületének legalább egy lakószobával való bővítéséhez, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendeletben meghatározott korszerűsítésre (pl. komfortfokozat növelése, víz-, gázcsatorna bevezetése, fűtés kialakítása, vagy cseréje stb.) történik [Szja-tv. 3/A. (1) bek.]. Jó tudni, hogy a január elsejét megelőzően folyósított támogatás, vagy elengedett kölcsön összegét nem kell figyelembe venni az öt millió forintos juttatási keret számításánál! A támogatás felhasználását minden esetben természetesen a továbbiakban is igazolni kell, így például érvényes adásvételi szerződéssel, használatba vételi engedéllyel, a jogosult nevére kibocsátott számlákkal, megfelelőségi igazolással stb. [Szja-tv. 3/A. (2) bek.] A hitelintézet közvetítésével nyújtott támogatásról, valamint a munkáltató az általa elengedett kölcsön összegéről az adóévet követő év január 31-éig továbbra is adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Lássunk az Önök szempontjából szemlélve a fentiekre egy egyszerű példát! Tegyük fel, hogy Kiss Jolán munkavállaló éves személyes cafetéria-kerete 1 millió forint. Lakást szeretne vásárolni évben, amelyhez élni kíván azzal a lehetősséggel, amelyet a munkáltatója biztosít számára lakáscélú támogatás igénybevételére, tehát előre kettő évre felhasználhatja a következő évekre érvényes cafetéria-keretét, azaz 2 millió forintot évben megvásárolja lakását 10 millió forint összegben. A maximálisan nyújtható munkáltatói lakáscélú támogatás a vételár 30%-a, azaz 3 millió forint, amely a munkavállaló jövedelmei között adóterhet nem viselő járandóságként jelenik majd meg.

16 Lássunk egy másik példát a maximálisan igénybe vehető munkáltatói lakáscélú támogatásra, feltételezve, hogy a jelenleg hatályos szabályok a jövőre nézve is érvényben maradnak! Kiss János munkavállaló adóévben 10 millió forint összegben lakást vásárol, ehhez a munkáltató biztosítja lakáscélú támogatását, a jogszabály alapján a vételár 30%-áig terjedő mértékben, azaz 3 millió forint összegben nyújthat támogatást. Tegyük fel, hogy ugyanezen munkavállaló adóévben ugyanezen lakást bővíti, korszerűsíti összesen 8 millió forint értékben. Ekkor a munkáltató által nyújtható támogatás maximális összege a 8 millió forint 30%-áig terjedhet (azaz 240 ezer forint lenne nyújtható), azonban figyelembe véve a évben a munkáltató által nyújtott 3 millió forint öszszegű támogatás összegét, ez a támogatás 2011-ben már csak 2 millió forint összegben lehetséges. (Természetesen a lakáscélú felhasználást minden esetben igazolni kell.) Összegezve a fentiekben vázoltakat: A munkáltatónak lehetősége van tehát a munkavállalói részére akár a cafettéria rendszerében történő, akár azon kívül biztosított lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtására. E támogatás történhet egy vagy több részletben is, azonban arra figyelni kell, hogy a január 1-je után adott támogatás mértéke ne haladja meg az építési költség vagy vételár 30%-át, valamint több munkáltató együttes támogatása esetén sem az 5 millió forintot. Kérdés Egy társaságunk által szervezett verseny első helyezett csapata megbízásunkból vesz részt egy televíziós interjún és sajtótájékoztatón. A megjelenés költségeit (utazási, szállás, étkezési költség) társaságunk szeretné megtéríteni a csapat tagjai számára.

17 Kérdéseink: 1.) Milyen lehetőség nyílik a fent említett költségek megtérítésére, figyelembe véve, hogy a csapat tagjai társaságunknak nem munkavállalói? 2.) Helyesen járunk el, ha az átutalt összeget a magánszemély egyéb jövedelmének tekintjük? Társaságunk ebben az esetben kifizetői minőségében a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján az előírt adót és járulékot levonja, bevallja, befizeti és tárgyévet követően erről igazolást állít ki a magánszemély részére. 3.) Megoldás lenne-e, ha a felmerült költségek a társaság nevére kiállított számlák ellenében, kvázi költségtérítésként kerülnek kifizetésre? Ebben az esetben fő kérdés számomra, hogy milyen jogviszonyra tekintettel valósulna meg a kifizetés? Válaszol: Verebi Ivett Kiadónkhoz érkezett, a fenti témában feltett kérdésére válaszolva kétféle megoldást találok helyesnek. 1.) Az Önök társasága által szervezett verseny első helyezettjeivel a verseny lebonyolítása után megbízási szerződést kötnék, melyben közösen meghatároznánk (társaság és magánszemély) a megbízási szerződés részleteit. Így különösképpen a következőket foglalnám a megbízásra irányuló szerződésbe: A magánszemély feladata mindenképpen megjelölésre kell, hogy kerüljön, jelen esetben a televíziós interjún és sajtótájékoztatón való részvételre irányulva. A magánszemély díjazásának meghatározása a feladat ellátása érdekében. Ezen belül két lehetőséget látok:

18 A díjazás magában foglalja az interjún, illetve a sajtótájékoztatón való megjelenés, részvétel utazási és szállásköltségeit. Erre való tekintettel, ilyen jogcímen további költséget a magánszemély nem számolhat el, viszont alkalmazhatja az ún. 10%-os költséghányadot a bevétellel szembeni jövedelem megállapításához ekkor a bevételből értelemszerűen levonva a 10% költséghányadot megkapjuk, hogy az adózás alá eső jövedelemrész a bevétel 90%-a. A megbízási díj nem tartalmazza a feladat ellátásával, a tevékenység folytatásával összefüggő költségeket, azokat a magánszemély megelőlegezi, majd utólag az Szja-tv. 3. számú mellékletében felsorolt elismert költségekre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével állapítható meg a magánszemély jövedelme. Felhívnám a figyelmet, hogy ezt a lehetőséget alkalmazva kizárólag az Szja-tv. 3. sz. mellékletének 17. pontjában felsorolt hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás vehető figyelembe! Amennyiben társaságuk a magánszemély részére az élelmezés, étkezés költségeit is meg kívánja téríteni, akkor azt a hivatali, üzleti utazással összefüggésben az adóalapba nem tartozó, költségnek nem számító tételként kell figyelembe venni, de csak akkor, ha a szálláshely árában megjelenik a reggeli szokásos értéke. A hivatali, üzleti utazással kapcsolatban szükségesnek tartom magában a szerződésben jelezni azt a tényt, miszerint a megbízott személy a társaság tevékenységével összefüggésben látja el feladatát (mivel ekkor a hivatali, üzleti utazás is értékelhető adójogi szempontból). A megbízási jogviszonyra való tekintettel a fenti esetek mindegyike az önálló tevékenység kategóriája, adójogi megítélése is ennek függvényében alakul. Célszerű a magánszemélyt nyilatkoztatni az adóelőleg-levonási szándékáról, költséghányad alkalmazásáról, esetleges további jogviszonyairól, magánnyugdíjpénztári tagságáról, adóterhet nem viselő járandóságairól stb. A nyilatkozat formájára vonatkozó jogszabályi megkötés nincs, ehhez segítséget

19 nyújthat az adóhatóság hivatalos honlapján található adóelőleg-nyilatkozat az adóelőleg-megállapítás módjáról. Ha a kifizető bármelyik módozatot választja, úgy a magánszemély megbízási díjából az előzőek figyelembevételével számított jövedelméből meg kell állapítania, le kell vonnia, be kell vallania és be kell fizetnie a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót, egyéni járulékokat (nyugdíj, 4% vagy 6 % egészségbiztosítási járulék), valamint a kifizetőt terhelő 27% mértékű társadalombiztosítási járulékot. Az adóév végén ki kell adni az önálló tevékenységből származó jövedelem összegét, valamint a levont járulékokat tartalmazó igazolásokat. 2.) A másik megoldásként az Ön által említett egyéb jövedelemként értékelt kifizetés kínálkozik. Ebben az esetben értelemszerűen a felek között (magánszemély és kifizető) nem jön létre megbízási jogviszony, ezért szerződést sem kell kötni. A kifizetéskor a már említett adóelőleg-nyilatkozattal kell rendelkeznie a kifizetőnek a személyi jövedelemadó helyes megállapítása érdekében. A kifizetőnek a magánszemélytől levont személyi jövedelemadó összegét szintén be kell vallania és be kell fizetnie, valamint az így kifizetett összeg után meg kell fizetnie a 27%-os egészségügyi hozzájárulást. Az adóév végén a kifizetőnek szintén ki kell állítania a magánszemély részére az egyéb jövedelem összegét, valamint a járulékot tartalmazó igazolásokat, mely utóbbin természetesen csak a kifizetőt terhelő egészségügyi hozzájárulás összege fog szerepelni. A harmadik kérdésére válaszolva nem látok jó megoldást, hiszen kifejezetten költségtérítés kifizetésére csak valamely jogviszonyra (munkaviszony, egyéb jogviszony) való tekintettel, szigorúan az Szja-tv. keretei között van lehetőség.

20 Kérdés: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. (2) b) pontja rendelkezik arról, hogy a munkáltató által a munkavállalónak [a 70. (4) d) pontban definiált] melegétkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi forintot meg nem haladó rész a 71. (1) bekezdése szerinti kedvezményes, 25%-os mértékkel adózik. A 71. (2) bekezdésében foglaltak szerint a juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. rendelkezései az irányadók (azaz utóbbi esetben 54% Szja-, 1,54 27% társadalombiztosítási járulék-, valamint 1,54 1,5% szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli). Kérdésünk, hogy melegétkeztetés esetén a juttatás alapjául szolgáló jogviszony definíciót helyesen értelmezzük-e abban az esetben, ha a munkavállaló több munkáltatónál áll jogviszonyban, akkor mindegyik munkáltatótól külön-külön havi forintig kaphat kedvezményes, 25%-os Szja-teherrel járó melegétkezési utalványt, és nem a munkáltatók összességére értendő a havi forintos limit. Amennyiben fenti értelmezésünk helyes, a munkavállaló 71. (2) bekezdésében előírt (más jogviszonyokból származó jövedelmekre vonatkozó) nyilatkozata az egyes munkáltatóknál nem befolyásolná a kedvezményes adózási limit elérését. A munkáltatónak a melegétkeztetési utalvány juttatása során keletkezik-e ennek ellenére az Szja-tv. 71. (2) bekezdése szerinti nyilatkoztatási kötelezettsége?

MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA. Érvényes: 2014. január 1-jétől

MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA. Érvényes: 2014. január 1-jétől MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK SZABÁLYAZATA Érvényes: 2014. január 1-jétől 1 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. A rendelet

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Az állami adóhatóság előtti eljárásban az adózónak lehetősége van arra, hogy ügyében helyette képviselője, meghatalmazottja

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai

Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai 2005. évben ismét bővült az adómentesen nyújtható természetbeni juttatások köre, és emellett néhány esetben emelkedtek azok az értékhatárok, ameddig bizonyos

Részletesebben

10T180 BEJELENTÉS ÉS ADÓHATÓSÁGI REGISZTRÁCIÓS ADATLAP AZ ADÓÜGYEK ELEKTRONIKUS INTÉZÉSÉHEZ

10T180 BEJELENTÉS ÉS ADÓHATÓSÁGI REGISZTRÁCIÓS ADATLAP AZ ADÓÜGYEK ELEKTRONIKUS INTÉZÉSÉHEZ Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 10T180 BEJELENTÉS ÉS ADÓHATÓSÁG REGSZTRÁCÓS ADATLAP AZ ADÓÜGYEK TRONKUS NTÉZÉSÉHEZ az elektronikus adóbevallásra, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett,

Részletesebben

LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS - RENDELET

LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS - RENDELET LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS - RENDELET A nemzetgazdasági miniszter 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól A személyi jövedelemadóról szóló 1995.

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról 208A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz Hibásnak minősített

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. További információért keressen minket:

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. További információért keressen minket: Hírlevél 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. Tartalom Adómentes munkáltatói lakáscélú ú hitel 2014. április 4-án hatályba lépett a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

13TMUNK BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP

13TMUNK BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP 13TMUNK BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatokról a munkavállalót kölcsönvevő, foglalkoztató adózó részére történő bejelentéshez Tisztelt Adózó! Felhívjuk szíves figyelmét,

Részletesebben

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

és egyéb változások 2015

és egyéb változások 2015 és egyéb változások 2015 A béren kívüli juttatások köre: Erzsébet utalvány - 8.000 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Helyi közlekedési bérlet bérlet árának összegéig Iskolakezdési támogatás min.

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

a 3. számú Bejelentő laphoz

a 3. számú Bejelentő laphoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 3. számú Bejelentő laphoz a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében, papír alapon vagy számítástechnikai adathordozón történő teljesítéséhez az Art. 7.

Részletesebben

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011.

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. 2010 2011 A kedvezményezett kategóriába tartozó pénzbeni és természetbeni juttatások után 25 %-os adót kellett (járulékot

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz KÉRJÜK, HOGY A REGISZTRÁCIÓS LAP KITÖLTÉSE ELŐTT A KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ T FIGYELMESEN OLVASSA EL! AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatal Cafetéria Szabályzatáról A közszolgálati tisztviselőkről szóló

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 0506. számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0506. számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a. számú bevalláshoz Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 33. (5) bekezdésében foglaltak alapján az elõtársaságoknak azokról az adókról és járulékokról,

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról 1 Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Módosítás: a) 3/2011 (II. 3.) ör. b) 50/2011 (XI. 28.) ör. c) 15/2014.

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (Egységes szerkezetben a 39/2014.(XII. 22.), a 18/2015.(IX. 30.) önkormányzati rendelettel)

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel)

Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel) Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel) Miről olvashat a tájékoztatóban? Az elektronikus úton intézhető

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben