SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA. Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek Elmélet és gyakorlat

Átírás

1 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek Elmélet és gyakorlat 259 óra 259 óra 12. évfolyam Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek Közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat 160 óra 96 óra 256 óra KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetıséget nyújt a választott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgyak célja, hogy bıvítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai orientációs tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai mőveltséget. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakközépiskolákban az, hogy az általános természeti és gazdasági földrajzi ismeretekre alapozva megismertesse a közlekedés folyamatainak térbeli eloszlását, a közlekedési alágazatok és a természeti-gazdasági földrajzi tényezık kölcsönhatását, a különbözı szállítási módok kapcsolódási pontjait, a belföldi és nemzetközi szállítási útvonalakat. Felhívja a tanulók figyelmét a szakma sajátosságaira és felkeltse irántuk az érdeklıdésüket. Bemutassa a közlekedési pályák szépségeit, hasznosságát, nehézségeit és a fejlıdés irányát. Járuljon hozzá a többi szakmai tantárgy megalapozásához és az általános mőveltség kiszélesítéséhez. Segítse a tanulókat saját érdeklıdési körük felismerésében és a leendı szakmájuk helyes, egyéniségüknek megfelelı kiválasztásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.

2 A tanulók sajátítsák el az alapvetı szakmai nyelvet, a szakmai idegen nyelvet és ismerjék fel az idegen nyelv használatának jelentıségét és fontosságát szakmájukban. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelısségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. A tanulókban tudatosítsa a közlekedés "veszélyes üzem" voltát, alakuljon ki bennük a fokozott felelısségteljes magatartás. Fejlesztési követelmények A tantárgy tanulása során fejlıdjenek ki a tanulókban a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességek, az ismeretelemzı, értékelı, szintetizáló, általánosító gondolkodás, a problémamegoldó képesség. Alakuljon ki érdeklıdés a szakmacsoport iránt, a folyamatos szakmai önképzés igénye, a környezet fokozott védelmének igénye Használja helyesen a feladatok megoldásában a választott szakma speciális ismereteit, a tanult szakmai idegen nyelvet, A tantárgy tanulása során a tanuló váljon képessé az aktuális fuvarozási útvonalak felismerésére és megtervezésére, a közlekedéssel kapcsolatos jogi problémák felismerésére és jogszerő megoldására, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. A tantárgyak tanulásával kapcsolatos tevékenység során szokja meg az önálló tanulást, az önmővelést, az önálló feladatmegoldást, a szakma fejlıdésének figyelemmel kisérését. Ismerje meg, fogadja el és tudatosan alkalmazza a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. Értse meg a közlekedés és szállítás veszélyeit, kockázatait, érezze át saját személyes felelısségét, lássa meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tisztelje annak értékeit, ismerje fel és utasítsa el a környezetszennyezı, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A tanult idegen nyelven szóban és írásban nyelvtanilag is helyesen tudja alkalmazni a megtanult szavakat és kifejezéseket a vasúti-, közúti - és a vízi közlekedéssel kapcsolatosan. 11. évfolyam Évi óraszám: 185 Belépı tevékenységformák A mindennapi tapasztalatok alapján győjtött közlekedési ismeretek, információk szóbeli, írásbeli feldolgozása egyéni és csoportos tevékenység révén. A közlekedés technikai elemeinek, a vasúti -, közúti - és a vízi közlekedés eszközeinek, jellegzetességeinek, a pálya, a jármő, a vonóerı (vagy gép), a felhasznált energia, a közlekedés kiegészítı berendezései és létesítményei raktárak megtekintése és a látottak megbeszélése és elemzése kiselıadás és dolgozat formájában. 2

3 Közlekedési földrajzról szóbeli, írásbeli és rajzi feldolgozás, egyéni és csoportos tevékenység révén az elsajátított ismeretek szakszerő felhasználása a szállítás tervezése során. Egyéni és csoportos foglalkozás keretében sajátítsák el a közlekedési szakterület szakmai idegen nyelvét szaktanári útmutatás, nyelvi oktatóprogramok és idegen nyelvő szakirodalom használatával. A tanult idegen nyelven a megtanult szavakat és kifejezések alkalmazása a vasúti -, közúti - és a vízi közlekedéssel kapcsolatosan. Közlekedési alapismeretek 111 óra /heti 3 óra/ A közlekedésrıl általában A közlekedés technikai elemeirıl általában Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közlekedési alapfogalmak, mint közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. A közlekedés jelentısége, sajátosságai, felbontása, rendszerezése (szárazföldi, vízi, légi, csıvezetékes szállítás, hírközlés). A közlekedés történeti áttekintése alágazatonként. A közlekedés és környezete (a szükségletek és igények felmerülési helye, keletkezése, megszőnése, áruáramlatok). A közlekedés és a környezet kapcsolata (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok). A közlekedés termelımunkájának értékelése. A pálya, a jármő, vonóerı (vagy gép) és a felhasznált energia. A közlekedés kiegészítı berendezései és létesítményei. A raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzıi. A vasúti pálya (alépítmény, felépítmény, mőtárgyak, biztonsági berendezések). Vasúti magas építmények (vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények). A magyar és európai vasúti hálózatról általában. A vasúti jármővek fajtái, csoportosítása. A közúti közlekedés pályája az út (alépítmény), útburkolat, forgalmi berendezések, kiegészítı létesítmények, üzemanyagtöltı állomások, javítóbázisok, pihenık stb.). A magyar és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból, közúti jármővek fajtái, csoportosítása, környezeti hatások. 3

4 Vízi közlekedés Pályája, jármőveinek fajtái, csoportosítása. Kikötık, kikötıi berendezések. A magyar hajózás szervezete. Közlekedési földrajz 74 óra /heti 2 óra/ Általános ismeretek Vasúti közlekedés A földrajz, az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép. A Föld felszínének ábrázolása. A méretarány és a vonalas arányméretek. A térkép jelrendszere, fajtái. Mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlıdését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezık. A közlekedés technikai elemei. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, kölcsönhatása a közlekedés fejlıdésével. Általános közlekedés-földrajzi fogalmak. Szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük. A közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai. Közlekedési izokron vonalak. Idıszámítási módok. Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre. Magyarország gazdasági körzetei, jelentısebb települései. Magyarország vasúthálózata. A vasúthálózat kialakulása, szerkezete, jellemzıi és fejlıdésének rövid története. A budapesti bal- és jobb parti körvasút. Budapest fıvonalai és elágazó vonalai. Átlós fıvonalak. A MÁV Rt. kezelésében álló keskeny nyomköző vonalak. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetés. Magyarországot érintı nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai. Magyarországot érintı nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai. A MÁV vonalain közlekedı nemzetközi személyszállító vonatok. A nemzetközi forgalom szempontjából fontos európai 4

5 vasutak nevei, cégjelei és vonalainak hosszúsága. A magyar és a szomszédos államok vasútjainak határállomásai. A közúti közlekedés kialakulása Közúti közlekedés jellemzıi, úthálózatok Városi közlekedés Vízi közlekedés A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. Magyarország közúthálózatának fejlıdése. A közúti közlekedés jellemzıi. Közutak csoportosítása, mőszaki jellemzıi. Hálózatsőrőség. Útellátottság, leterheltség. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere. Magyarország elsırendő és másodrendő fıútjai. Közúti határátkelıhelyek. Körgyőrők szerepe, környezetvédelem. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlıdése. Európai közúti fıvonalai: "E" utak. Magyarországot érintı "E" utak. Városi közlekedés kialakulása, fejlıdése. Városi közlekedési hálózatok. Helyi (városi) közlekedési hálózat. Városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat. Légi közlekedés és vízi közlekedés város területére esı hálózati elemei. Elıvárosi közlekedés város területére esı hálózatai. Nagyvasúti közlekedés város területére esı hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekő vasútjainak vonathálózata. Vízi közlekedés kialakulása, fejlıdése, technikai elemei. Vízi közlekedés sajátosságai. Elınyei, hátrányai, fı feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban. A vízi közlekedést befolyásoló természeti, gazdasági, társadalmi tényezık. A vízi közlekedés fajtái. Európai vízi közlekedés. Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában. Európa tengeri hajózása, fıbb kikötıi. Az európai hajózás szerepe és jelentısége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország vízi közlekedése, a hajózható vízi utak. A vízi áruforgalom földrajzi jellemzıi. A vízi személyszállítás hazánkban. 5

6 Légi közlekedés és szállítás Csıvezetékes szállítás Korszerő szállítási módok, kombinált fuvarozás A légi közlekedés kialakulása, fejlıdése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentısége a nemzetgazdaságban. A magyarországi repülıterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok. Regionális nemzetközi forgalom, egyéb légi közlekedési tevékenységek. A MALÉV és egyéb vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlıdése. Repülıterek. Jármővek. A csıvezetékes szállítás kialakulása, fejlıdése, technikai elemei. A magyarországi csıvezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csıvezeték-hálózat. Az európai térség nemzetközi csıvezetékes hálózata. Közúti teherszállító jármővek vasúton való fuvarozása (HUCKE-PACK). Gördülı országút (RO-LA). Félpótkocsik továbbítása horizontális, vertikális rakodással. Csereszekrényes árutovábbítás. Egyéb, széles körben el nem terjedt hucke-pack technikák. Hucke-Pack Magyarországon. Közúti jármővek vízi úton való fuvarozása (RO-RO). Folyami uszályok szállítása tengeri hajón. Közúti közlekedési ismeretek Vasúti közlekedési ismeretek A leggyakoribb jelzıtáblák jelentése fıcsoportonként, az útburkolati jelek és a rendıri karjelzések jelentése. Közúti jelzılámpák jelentése. Útviszonyok és az idıjárás leírása. A közúti jármőtípusok megnevezése és paraméterei, mőszaki szempontból. A nemzetközi közúti fuvarozás fıbb jellemzıi, sajátosságai, fuvarokmányai. A vasutak szerepe a nemzetközi személy- és áruforgalomban. A vasutak mőködésével kapcsolatos alapfogalmak. Jogi ismeretek 74 óra /heti 2 óra/ Az államra vonatkozó alapvetı ismeretek Az állam fogalma, kialakulása. Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. 6

7 A Magyar Köztársaság állami szervei, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei, egymáshoz való viszonyuk. Az alkotmányra vonatkozó ismeretek Jogi alapfogalmak Igazgatási ismeretek A Magyar Köztársaság jogrendszerének fıbb jogágai A közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazatra vonatkozó jogi szabályozás Az alkotmány fogalma, típusai. Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Az alapvetı állampolgári jogok és kötelezettségek. A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. Írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. Az igazgatás fogalma, kialakulása. Az igazgatásra vonatkozó fıbb elméletek. Igazgatás - vezetés irányítás. Igazgatás közigazgatás. A közigazgatási jog. A közigazgatási szervek és mőködésük. A kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás fıbb szabályai. A büntetıjog és a büntetı eljárásjog. A polgári jog és a polgári eljárásjog. A társasági és a cégjog. A cégbírósági eljárás. A pénzügyi jog. Az állam gazdálkodására vonatkozó fıbb szabályok, államháztartás. Adók, illetékek, vámok. A munkajog. A nemzetközi jog. Az állam mint a nemzetközi jog alanya. A fıbb nemzetközi szervezetek. A nemzetközi szerzıdések. A nemzetközi magánjog fıbb szabályai. A közúti és a vasúti közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás. A fuvarozás fogalma. A fuvarozási szerzıdés létrejötte és teljesítése. A fuvarozó speciális felelıssége. A közúti és a vasúti közlekedésre vonatkozó díjszabás. 7

8 A Magyar Államvasutak Rt. szervezete, tevékenységi körei és mőködésének alapelvei. A postára vonatkozó jogi szabályozás. A postai küldemények, tevékenységek és szolgáltatások. A hírközlésre vonatkozó jogi szabályozás. A távközlési törvény egyes fejezetei. A vízügyi ágazatra vonatkozó jogi szabályozás. A továbbhaladás feltételei Közlekedési alapismeretek Alkalmazza a közlekedési alapfogalmakat, jellemezze azok ismérveit. Mutassa be az egyes alágazatok kialakulásának történetét, fejlıdésének legfontosabb állomásait, a közlekedés és környezetének kölcsönhatásait, a szükségletek keletkezésének okait, az áruáramlatok irányait, szükségességét. Tudja érvekkel bizonyítani a közlekedés mint szállítóipar fontosságát, jellemzıit, értéknövelı tevékenységének lényegét, Példákon keresztül mutassa be a közlekedési létesítményeket, tartozékait, technikai elemeit, a kiegészítı berendezéseket, a technológiai folyamatokat. Helyesen alkalmazza a tanult fogalmakat alágazatonként a legfontosabb technikai jellemzıkrıl a gyakorlatból vett példák elemzése során. Közlekedési földrajz A tanulók helyesen értelmezzék szóban és írásban a természeti, a gazdasági és a közlekedési földrajz fogalmát, egymáshoz való viszonyát, a közlekedés és a földrajzi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, a hazai településhálózat és a közlekedés kapcsolatát. A tanulók helyesen olvassák a térképet, alkalmazzák gyakorló feladatok megoldásában a térképek jelölését, a méretarányokat. Konkrét szállítási feladatok megtervezésében célszerően vegyék figyelembe a hazai és nemzetközi vasúthálózat, közúthálózat -, a belvízi és tengeri vízi utak, légi járatok, kikötık, határátkelıhelyek, repülıterek és a csıvezetékes szállítási rendszerek jellemzıit. Tudják elhelyezni a hazai vasúthálózatot a kontinens vasúthálózatában. Tudják kiválasztani a tervezett szállítás részére a földrajzi és gazdasági szempontból legalkalmasabb közlekedési alágazatokat. Legyenek képesek megtervezni a fuvarozási útvonalakat, útirányokat. Jogi ismeretek A tanulók tudjanak eligazodni az államra és az állami szervek mőködésére vonatkozó legfontosabb szabályok között. Magyarázzák meg a jog lényegét és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb jogintézményeket és jogfogalmakat, az Alkotmány, mint alaptörvény jelentıségét. Tudjanak szóban és írásban tájékoztatást adni az igazgatásról és a közigazgatásról. Tudják feladatmegoldásban alkalmazni a közlekedési ágazatra vonatkozó lényegesebb jogi szabályokat. 8

9 12. évfolyam Évi óraszám: 160 Belépı tevékenységformák A mindennapi tapasztalatok alapján győjtött információk szóbeli, írásbeli feldolgozása egyéni és csoportos tevékenység révén. Jogszabályokra vonatkozó ismeretek győjtése szóbeli közlésekbıl, írott szakmai szövegekbıl, elektronikus információhordozókból, ezek rendszerezése, a következtetések levonása. Gyakorló feladatok megoldásakor a jogszabályok értelmezése, alkalmazása. Közlekedési alapismeretek 64 óra /heti 2 óra/ Légi közlekedés Városi közlekedés Csıvezetékes szállítás Távközlés és hírközlés Eszközei, repülıgépek típusai, használata, felosztása. Utasforgalmi létesítmények, a magyar légi közlekedés jellemzıi. A jármővek felhasználása a városi közlekedésben. Városi tömegközlekedési jármővek. Helyi közúti jármővek. Környezeti hatásuk. Sajátosságai, területei (kıolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). Csıvezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája. Feladatai, szolgáltatásai. A távközlés szervezete. Sajátos távközlési rendszerek. Jármőszerkezetek 96 óra /heti 3 óra/ Jármővek felépítése, al- és felépítmény Belsıégéső motorok, 9 Gépjármővek csoportosítása Az alépítmény Az alépítmény részei, egységei Alvázkeretek, önhordó alépítmények A felépítmény A felépítmény részei, egységei Motorok általános felépítése

10 és erıátviteli berendezések Futómő, kormánymő, karosszériák Villamos berendezések Áru- és személyszállító jármővek alkalmazása, jelölései Motorok segédberendezései Motorok csoportosítása Négyütemő motorok vezérlése Kétütemő motor mőködése Négy ütemő dízelmotor Motorkialakítások Motorok olajozása Motorok hőtése Motorok üzemanyag ellátása Erıátvitel Nyomatékváltó Nyomatékváltó Kardántengely, kardáncsukló Futómő és tartozékai Kormányberendezés Kerékfelfüggesztések Rugók rugózás LengéscsillapJtás Kerekek, gumiabroncs Fékek, fékszerkezetek Áramfejlesztı Gyújtás Világító és jelzıberendezések Szárazföldi, vizi, légi, kényszerpályás és közúti jármővek Személyszállító és teherszállító jármővek Vontatók, pótkocsik A továbbhaladás feltételei Közlekedési alapismeretek Fuvarozási feladatok tervezésénél szóban és írásban is tudja ismertetni a légi közlekedés, a légi áruszállítás eszközeit, az utasforgalmi létesítményeket és azok szolgáltatásait, jellemzıit, a városi közlekedés eszközeit, azok igénybevételi módját, a tömegközlekedés szerepét, fontosságát, igénybevételének elınyét, környezeti hatását, a csıvezetékes szállítás elınyeit, alkalmazhatóságának területeit, az információáramlás gyorsaságának fontosságát, a hírközlés korszerő módozatait, azok technikai elemeit (telefon, fax, internet), a hagyományos hírközlési és távközlési elemeket (levél, távirat stb.). Jármőszerkezetek A tanulónak meg kell érteni, el kell tudni mondani és helyesen le kell tudni írni a közuti, vasúti, vízi- és a légi közlekedéssel kapcsolatos fontosabb személy- és áruszállítás eszközeit, mőködését; létesítményeit, berendezéseit, azok fontosabb paramétereit. 10

11 KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetıséget nyújt a választott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsıfokú továbbtanulás elıkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az elsajátított ismeretek és készségek tegyék képessé a tanulókat a közlekedési szakterületen való tájékozódásra, valamint a közlekedési szakterületen elıforduló egyszerő ügyviteli munkák elvégzésére. Mindez hozzájárul a pálya iránti érdeklıdéshez, a tanulók pályamotivációjának kialakításához. Közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgy a közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók szemléletét, bıvíti tevékenységük körét. Járuljon hozzá a többi szakmai tantárgy megalapozásához és az általános mőveltség kiszélesítéséhez. Segítse a tanulókat saját érdelıdési körük felismerésében és a leendı szakmájuk helyes, egyéniségüknek megfelelı kiválasztásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Segítse elı a tanulók felkészülését a késıbbi hivatalos levelezések, szerzıdés- kötések és más adminisztratív feladatok szakszerő és gyors elvégzéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelısségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minıségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. A tanulókkal ismertesse meg és tudatosítsa a közlekedésnek a "veszélyes üzem" jellegébıl fakadó fokozott felelısség vállalást. Fejlesztési követelmények A tantárgy tanulása során fejlıdjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemzı, értékelı gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a számítástechnikai képességek, a szakmacsoport alapfolyamatait analizáló és szintetizáló képesség, Munkája során fejlıdjön vizuális érzékelése, figyelemösszpontosító képessége, munkabírása, kézügyessége, munkavégzése legyen egyre fegyelmezettebb, törekedjen hibátlan munkavégzésre. A tantárgy tanítása során fejleszteni kell a tanulók önállóságát, szakmaszeretetét, szemléletét, ismereteit, a szakmacsoport feladatait illetıen. 11

12 12. évfolyam Évi óraszám: 96 Belépı tevékenységformák Közlekedési alapgyakorlatok Billentyőzetet használ, dokumentumot megnyit, ment, nyomtat, tabulál, betőtípust vált, választ, keres, cserél. Hivatalos levelezésnél és az adminisztratív feladatok végzésénél gyakorlatban is alkalmazza a tanultakat. Közlekedési motivációs gyakorlat Alkalmazzák a gyakorlatban is a közlekedés technikai elemeit, eszközeit. Tudják a gyakorlattal összekapcsolni a közlekedési alapismeretekben megtanult fogalmakat. A közlekedési alapismeretekben tanultak és a gyakorlatban szerzett tapasztalatok elemzése, értékelése, a tapasztalatok általánosítása. Az üzemlátogatás tapasztalatainak elemzı értékelése elıadás és írásos beszámoló formájában. Mechanika Fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Számítások végzése, geometriai szerkesztı eljárások alkalmazása tanári irányítással és segédletek felhasználásával önállóan statikai és szilárdságtani témákban. Rajzvázlatok készítése statikai és szilárdságtani számítások folyamán. Közlekedési alapgyakorlatok 32 óra /heti 1 óra/ Korszerő szövegszerkesztı program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak használata Tízujjas vakírás elsajátítása Belépési folyamat. Formátum beállítások. Helyesírás kezelı alkalmazása. Sablonfájl készítése a szövegszerkesztı mintapéldáinak felhasználásával. Körlevél készítés. Objektumok csatolása. A helyes test- és kéztartás kialakítása, az alapbillentyők és a szóközbillentyő használatának megtanítása. Az alapsoron, a felsı, alsó és a számsoron lévı betők megtanítása betőkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. A váltóbillentyők helyes használatának megtanítása, begyakoroltatása tulajdonnevek, mondatok íratásával. A számok megtanítása betőkapcsolásokkal, számokat tartalmazó gyakorlatok, rövid mondatok íratásával. 12

13 Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megalapozása és megszilárdítása A betőbillentyők módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerısítése céljából. Szavak, sorok, mondatok és összefüggı szövegek másolása sortartással, ütemes írással. Közlekedési motivációs gyakorlat (évi 1 alkalom) Tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások A raktárak, technológiai folyamataik, felszereltségük, jellemzıik. Alágazatonként a legfontosabb technikai jellemzık. Mechanika 12. évfolyam, 64 óra /heti 2 óra/ Statikai alapfogalmak, síkbeli erırendszerek Síkbeli egyensúlyi szerkezetek, tartók vizsgálata Igénybevételek, síkidomok keresztmetszeti jellemzıi Egyszerő igénybevételek Összetett igénybevételek Az anyagok fáradása A statika alaptételei A közös pontban metszıdı és párhuzamos erırendszer eredıjének meghatározása A kényszerek fajtái és jellemzıik Vegyes terheléső kéttámaszú tartók és konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata Egyik végén befogott tartók vizsgálata Síkidomok (keresztmetszetek) elsırendő vagy statikai nyomatéka Az igénybevétel fogalma, fajtái Feszültségeloszlás a terhelt keresztmetszet mentén különféle igénybevételek esetében Egyszerő alkatrészek szilárdsági méretezése, méretellenırzése és a megfelelı anyagminıség megválasztása Az anyagban ébredı eredı feszültség meghatározása A gyakorlatban gyakran elıforduló összetett igénybevételő gépalkatrészek méretezése, illetve méretellenırzése Az anyagok fáradását elıidézı terhelési módok A fáradásos törések elıfordulását csökkentı jellegzetes szerkezeti kialakítások 13

14 A továbbhaladás feltételei Közlekedési alapgyakorlatok Gyakorolják a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges berendezések, eszközök használatát. Tudjanak billentyőzetet használni, dokumentumokat megnyitni, menteni, nyomtatni, tabulálni, betőtípust váltani, választani, keresni, cserélni. Tudjanak 10 perc alatt legalább 400 leütés terjedelmő, könnyen írható, összefüggı nyomtatott, ismeretlen szöveget másolni sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet használattal. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék. Tudjanak 10 perc alatt legalább 400 leütés terjedelmő, közepes nehézségő, összefüggı nyomtatott, ismeretlen szöveget másolni sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezet használattal. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék. Közlekedési motivációs gyakorlat A közlekedés során elıforduló események, folyamatok felismerése, elemzése írásban és szóban, szakszerően. Mechanika A tanuló meg tudja határozni szerkesztéssel és számítással a kéttámaszú és az egyik végén befogott tartók reakcióerıit, veszélyes keresztmetszetét és a maximális hajlítónyomaték nagyságát koncentrált erık, megoszló erırendszer és vegyes terhelés esetében. Képes egyszerőbb méretezési feladatokat megoldani, méretellenırzést elvégezni egyszerő és összetett igénybevételek esetén. 14