Iskola egészségfejlesztés szexedukáció

Átírás

1 Országos Egészségfejlesztési Intézet Nagyvárad tér 2. Iskola egészségfejlesztés szexedukáció Veszélyeztetett korú diákok prevenciós igényei és szükségletei Kutatásvezető: dr. Simich Rita A kiegyensúlyozottan, egészségesen fejlődő személyiségű egyén nem igényel pótcselekvéseket. Kielégítő nemi élete hozzájárul ahhoz, hogy ne tévutakon keresse feszültségeinek oldását, nem kell jó útra téríteni, hiszen jó úton jár. Főmunkatárs: Fábián Róbert szociológus Véleménypiac Társadalomkutató B.T Táncsics Mihály u.2. Munkatársak: Szakértő: Dr Forrai Judit SOTE Spss: Dr Székelyi Mária ELTE Kutatásszervező: Borsós Gabriella Bartalis István (Vas Megye) Liptay László (Győr-Sopron Megye) Ország Jánosné (Veszprém Megye, Fejér Megye) Major Erzsébet (Baranya Megye, Somogy Megye, Tolna Megye) Bögre Sándorné (Bács-Kiskun Megye, Csongrád Megye, Jász-Nagykun-Szolnok Megye) Novotny Dezső (Nógrád Megye, Heves Megye, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye) Koncz András (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye) Síró Judit (Hajdú-Bihar Megye) Schustek Tiborné (Békés Megye) Buday Pál (Zala Megye) Bokor Ilona (Budapest, Pest Megye)

2 Tartalomjegyzék I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS... 3 II. AZ ISKOLAI SZEXEDUKÁCIÓ... 5 II./1. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS - SZEXEDUKÁCIÓ KÖZELMÚLTJA II./2. KUTATÁSOK A FIATALOK SZOKÁSAIRÓL ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSÁRÓL II./3. SZAKPOLITIKAI STRATÉGIA II./4. SZEXEDUKÁCIÓ ÉS A TANTERV II./5. AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZEREPVÁLLALÁSA AZ ISKOLAI SZEXEDUKÁCIÓBAN II./6. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET PREVENCIÓS MUNKÁJA II./6.1. Pedagógusképzés tréning II./6.2. Szakmai konferencia értekezlet II./6.3. Módszertani kiadvány II.6.4. Oktatócsomag bemutatása, gyakorlati felhasználást segítő konzultációk közoktatási intézményekben II./6.5. Hírlevél és plakát II./6.6. Óvszer-automata program III. FIATALOK SZEXUÁLIS MAGATARTÁSA III./1. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS III./2. A MINTA MEGOSZLÁSA III./3. MINTA - HÁTTÉR IV. A VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI, EREDMÉNYEK V. ÖSSZEGZÉS VI. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VI./1. FEJLESZTÉSI IRÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK VII. FELHASZNÁLT IRODALOM

3 I. Történeti áttekintés Nyugaton az ötvenes években a szexualitás megismerése, kutatása interdiszciplináris tudományággá fejlődött. Történtek kísérletek a szexuális nevelésre. Eloszlani látszott a nemiséggel kapcsolatos titkolózás és álszemérem. Kinsey és mások nyomán nyilvánvaló lett, hogy a régi normák és értékek jelentős változáson mennek át. A szexuális aktivitás és élmény a modern ember fontos szükséglete. Az emberek a felmerülő problémák megoldására törekednek, s ehhez nem csupán a pszichoterápiás módszerek széles skálája kínálnak számos eszközt, hanem a szexuálterápiák is. A modernizáció dekriminalizálta, majd demedikalizálta a homoszexualitást. A fogamzásgátlás a tabletta a szexualitásban elválasztotta a reprodukció és az örömszerzés, az örömélmény, addig szoros, szinte kényszerű kötöttségét. A szexuális késztetés pedig a tudomány megvilágításában nem az emberben lakó test ördöge, valami állati késztetés. Akkor azt hittük, hogy az új tudományos szemlélet meghonosul és hatással lesz a mi társadalmunkra is. A szexualitással kapcsolatos változások megjelentek, a viselkedési és kapcsolati problémák szaporodtak, a közfelfogás érdeklődött a megoldások iránt. A szocialista társadalmi rend visszaszorította a vallás befolyását, ami magával hozta a szexualitás szekularizációját is. A szocialista erkölcs normatív megfogalmazása sikertelen kísérletnek bizonyult. A pszichoanalízissel kapcsolatos, nem kis részben a szexualitással összefüggő tételek negatív megítélése miatt kialakult ideológiai bizonytalanság eloszlott, a pszichológia elfogadott tudomány lett. Úgy tűnt, hogy megszűnik a korlátozás a szexualitás területén a közbeszédben, valamint a képi, művészeti és médiaábrázolásban is. A hatvanas évek végén, a diákmozgalmakkal párhuzamosan jelent meg a szexuális forradalom látomása is. A hetvenes években ennek nyomán Magyarországon is vártuk a szexuális felvilágosodást, és az ennek megfelelő szexuális nevelés terjedését, a kutatás, a tanácsadás és a terápia, a szakemberképzés és a társadalmi, továbbá tudományos diskurzusok fellendülését. Ekkor már kiderült, hogy nem elsősorban a szocializmus ideológiai kontrolligénye, komplexusos gátlásossága, nehézkessége a korszerűsödés és fejlődés akadálya. Hiszen a progresszívebb szocialista országok már előbbre léptek. Csehszlovákiában nem csupán a prágai egyetem szexológiai intézete és tanszéke lendült fel, de országszerte kialakult egy tanácsadó hálózat is. Az NDK-ban ugyancsak hálózatos formában kezdték fejleszteni a szexuális nevelést és tanácsadást. Támaszkodtak a német FKK hagyományra, és befogadták a nudizmust, melynek tiltása, majd ambivalens kezelése nálunk szinte rendszerváltó konfliktus és felháborodás tárgya lett. Lengyelországban a szexuálterápiát és a szexológiát a medicina és az alkalmazott lélektan is befogadta. Legnagyobb meglepetésre a Szovjetunióban is kialakult a korszerű szexológiai kutatás tudománya, a tanácsadói ellátás, és ezzel párhuzamosan megjelent a korszerű szakirodalom is Éppen a fejlemények láttán kellett realizálnunk a hetvenes évek végén, hogy Magyarországon még nem tört ki a szexuális forradalom. Ez a tény különösen a 3

4 nyolcvanas években lett szembetűnő. A szexuális magatartás a gyakoriság és a változatosság szintjén is elmaradt a nyugat-európai viszonyoktól, mint az a néhány felmérésből kiderült. Közelebbről nézve azonban látszott, hogy a kérdezőbiztosoknak elmondható vagy kérdőíven megválaszolható szexuális aktivitás, ha van is, ritka vagy egyszeri, sikertelen, problémás. A szexuális viselkedés gyakran nem elsősorban az intim kapcsolat, hanem az egyéni késztetés vagy a szituációs kényszer eseménye. Szembetűnt a szexuális ismeretek hiánya. Ez látszott az abortuszok hihetetlenül magas arányszámában. Igen gyakorivá vált a szexuális funkciózavar. A válások okaiban melyeknek száma ugyancsak a világ élvonalába repített bennünket mind nagyobb súllyal szerepelt a szexuális diszharmónia. Itthon a pornográfia elszabadult, és nem felszabadult megnyilvánulásai igen nagy zűrzavart és kárt okoztak. A rendszerváltozás után a neokonzervativizmus kerekedett felül. A kialakulatlan, kezdetleges közbeszédben az AIDS réme a dolgok leegyszerűsítését ( kondomizálását ) és az elfojtás kollektív növekedését vonta maga után. Pedig azt várhattuk volna, hogy az új betegség terjedése alkalmat ad a párkapcsolati intimitás és kötődés felértékelődésére, a szexuális kielégülés fogyasztói kultúrájának reflektív kritikájára, a nők szexuális és párkapcsolati pozíciójának köztudati revíziójára. A humán tudományok világszerte erősödő biologizálása Magyarországon dogmatikusan jelentkezett, s ezt segítette a humán tudományok szervezésének feudális gyakorlata. Az orvoslás a szocializmus idején is megőrizte rendiségét, rangrendszere megmaradt. A szexualitással kapcsolatos megrögzött elhárító és előítéletes attitűdök megerősödtek. Az egyházak a rendszerváltozást követően a szexualitás terén szinte a háború előtti szellemiségüket élesztették újra. Nem csupán szexuális forradalom nem lett nálunk vagy ha volt, ugyanolyan retorziók fagyasztották meg célkitűzéseit, mint a történelmi forradalmainkét hanem felemásan ment végbe a modernizáció is. Kísértő lenne elemezni a jelenségek összetevőit és trendjeit, máig ható következményeit. Itt vannak például olyan tények, mint a szexuális tudatlanság ill. viselkedési fatalizmus és kockáztatás, ami egész demográfiai helyzetünkre és egészségi állapotunkra is károsan hatott. A művi abortuszok mértéke miatt biológiailag nehezebb a megtermékenyülés, hatalmas arányú a koraszülések száma. Igen sok súlyos, közvetlen és későbbi egészségkárosodással párosul, amely számos pár és család életét teheti tönkre és tereli el a további gyermekek vállalásától. Szólhatnánk a szexuális úton terjedő fertőzések nagy közegészségügyi kártékonyságáról. Csábító lenne elemezni a közoktatás nehézségeit, a tanári szerep ellentmondásait, a felsőoktatás dogmatizmusát, tudományok területén továbbra is fennálló még ha átszínezve is hatalmi politikát és politikai ideologizáltságot. De ez messze vezetne Pedig egyszer ezekkel is szembe kellene néznünk. Annál is inkább, mert hasonló tendenciák a nyugati világban is tapasztalhatók, csak ott kisebb mértékben. A szexuális nevelés sehol sem tudott közoktatási szinten érvényesülni. Legfeljebb az egészségpromóciós programok része lett, a szexológia tudománya visszaszorult. Újra a konzervatív köztudati szemléletek erősödtek. (Buda Béla: 2010) Egyre többen látják úgy, hogy nem érdemes gyereket vállalni. A párválasztásra készülő nők többnyire két-három gyereket terveznek, később viszont elállnak ettől. Nem úgy alakul az életük, ahogy tervezték, nemcsak az anyagi problémák és a karrierigények miatt, hanem azért, mert párkapcsolati elvárásaik nem alakultak megfelelően. Nem kapják azt, amit vártak a párjuktól. A fiatalok nem kapnak 4

5 segítséget sem a gyerekvállalási motivációik sem a szülői szerepre való alkalmasságuk, felkészültségük érettségének elbírálásához. Ezek a képességek nem velünk születnek, de fejleszthetők, a közoktatási és nevelési rendszer egyik fő célja lehetne a tudatos családtervezés és a szülői szerepre való lelki érettség kialakítása a felnőtté váló nemzedékben. (Dr Szilágyi Vilmos 2010) A történeti háttér áttekintése során a végső következtetések között kiemelten szerepel az oktatás fontossága és meghatározó szerepe a harmonikus szocializációban. Vajon hogy néz ki ez a gyakorlatban, az iskolákban? II. Az iskolai szexedukáció Az iskolai szexualitással kapcsolatos megelőző tevékenység nevezzük szűkebb értelemben szexedukációnak, vagyis olyan folyamatnak, amelyben a pszichoszexuális fejlettséghez szükséges készségek, képességek és ismeretek átadása direkt módon és intézményes keretek között történik áttekintése több okból is aktuális. 1. Az AIDS visszaszorítása érdekében elfogadott Nemzeti Stratégia immár sok éve állami-társadalmi feladatként jelöli meg a szexuális úton terjedő betegségek magatartási kockázatainak csökkentését, elsősorban az iskola prevenció eszközeivel. Ennek teljesítéséhez feladatként határozza meg a prevenciós programok elterjesztését az általános és középiskolákban. 2. A Népegészségügyi Program szintjén megfogalmazott szükséglet, amely szerint az abortuszok számának csökkentése, a csecsemőhalandóság visszaszorítása, a szexuális úton terjedő betegségek számának radikális csökkentése a (egészségkárosító magatartásformák csökkenésével együtt) a lakosság egészségi állapotának jelentős indikátora Magyarországon. 3. A különböző ideológiák mentén, de társadalmi szinten fogalmazódik meg az igény arra, hogy a felnövő nemzedék tagjai egészségesebb családi környezetben éljenek, ehhez a válások, az egyszülős háztartások számának csökkentése vezet. Általános az aggodalom a népesség drasztikus csökkenése, a születések alacsony száma miatt, amelyet sokan az uralkodó erkölcsi normák megváltoztatásával, a tudatosabb családtervezéssel kívánnak elérni. Ennek alapja a felnövő generáció pszichoszexuális érettségének intézményes segítése vagyis az eredményes szexedukáció. A szakirodalom áttekintését követően világosan megfogalmazható az, hogy a pszichoszexuális fejlődés a csecsemőkortól az ifjúkorig töretlenül tart, és elválaszthatatlan a személyiségfejlődéstől, annak egy eleme. A tanulmány mottójában is szerepel az a megállapítás, hogy az egészséges személyiségfejlődés eredménye az egészséges, érett szexuális magatartás. Az egészséges személyiségfejlődés eredménye, pedig a szükséges készségek és képességek elsajátítása, a tudatos életvitelhez szükséges ismeretek megszerzésével együtt. Az intézményes nevelés, az óvodai, iskolai életszakasz ugyan relatívan hosszú, de nyilván nem kizárólagos és egyedül meghatározó nevelési forma. A pszichológusok 5

6 és szexológusok egyaránt döntő jelentőségűnek látják a csecsemő és kisgyermekkori történéseket, a szülők elsősorban az anya szerepét, viselkedését, miközben a későbbi életszakaszokban az oktatási intézmények fontos szerepét és feladatát is vallják. Ezt a feladatot komplex módon értelmezik, vagyis az ismeretek növelése mellett a fiatalok személyiségfejlődésében készségek és képességek kifejlesztésében is intézményes feladatot látnak. Az óvoda feladata a szülők által megkezdett nemi nevelés kiegészítése, a nemek közötti hasonlóságok és különbségek, az apa- és anyaszerep, a származás és születés tudatosítása, a szexuális kíváncsiság kielégítése. Az általános iskola első négy osztályában a nemi különbségeken, a terhességen és születésen túl a fogamzást is meg kell értetni a kisiskolásokkal, vagyis a szexuális izgalmat, élvezetet és kielégülést, s ennek fiziológiai vonatkozásait. Fontos feladat a szexuális visszaélések lehetőségeinek és megelőzésének ismertetése, az előkészítés a nemi érésre, és a szexuálhigiéné szabályainak megtanítása. Az általános iskola felső tagozatán a szexuális nevelés részletesebben kibontakozhat a pszicho-szexuális és párválasztási érettség elérése érdekében. Az akcelerált nemi érés folytán a menstruációs higiéniával és a pollúciókkal (és az önkielégítéssel) már az 5. osztályban foglalkozni kell. A későbbiekben pedig a pszichoszexuális érés nemenként eltérő sajátosságaival, főleg az orgazmuskészség megjelenése és alakítása, valamint a fogamzásgátlás és születésszabályozás szempontjával. Egy másik fontos feladat a serdülők lelki önállósodásának, a szülő gyermek viszony egyenrangúvá alakításának elősegítése. Az új, baráti-szerelmi kötődések korlátok közötti útjának egyengetése, a túl korai közösülési törekvések helyett a pettingkészségek elsajátíttatása. A középiskolás fiataloknál fő feladat a korszerű, tudományosan megalapozott szexuális értékrendszer és az önnevelési képesség kialakítása. Tudatosítani kell a különböző forrásból eredő szkriptek közötti választás lehetőségét, az igények és attitűdök, szokások rugalmasságának és a párválasztási érettség kialakításának szükségességét. (Iskolai szexuális nevelés Németországban 2006.) Hazai tapasztalatok: Az iménti felsorolást az intézményes szexedukáció feladatairól nevezzük ideáltipikus felsorolásnak, hiszen ha a célokhoz csatoljuk azok megvalósításához szükséges eszközöket, a feladat elvégzése a mai működési feltételek között teljesíthetetlennek tűnik. Ami az ismeretek átadását illeti, korlátok között, de megoldhatónak véljük, viszont a komplex személyiségfejlesztést igénylő pedagógiai munka az iskolai keretek között egyre nehezebben valósítható meg. A komplex személyiségfejlesztés esélye az iskolákban rendkívül differenciált elsősorban iskolatípusonként csoportosítható. A pedagógusok tudják, hogy az oktató és a nevelő munka végzése egyaránt szükséges feladatuk, de úgy vélik, hogy az iskola legfőbb feladata az oktatás, az ismeretek átadása a nevelés kiegészítő tevékenység. Elsősorban a községekben tanító általános iskolai pedagógusok véleménye egységes annyiban, hogy jelentősen megnőtt a pedagógiai nevelési terhelésük, hiszen a gyerekek úgy érkeznek az iskolába, hogy a legalapvetőbb szabályokkal sincsenek tisztában. Képtelenek a fegyelemre, nem ismerik a közösségi szabályokat. Emiatt nem tud addig beindulni a szakmai munka, amíg nem tanulják meg a viselkedési szabályokat, nem alakulnak ki a közösségi normák. A 6

7 családi környezet konfliktusai miatt egyre többen az iskolai időszak végéig problémát jelentenek viselkedésükkel, emiatt a tanárok gyakran érzik magukat eszköztelennek. A középiskolák között bár egyetértés van a szakmai munka elsődlegességében különbségek láthatók az elit gimnáziumok és a szakközépiskolák között. Ennek oka az, hogy a gimnáziumokban céltudatosabb, jobb családi háttérrel rendelkező, kedvezőbb szocio-kulturális közegből érkezett fiatalok tanulnak, míg a szakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban gyakran fontosabb és aktuálisabb a rend és fegyelem megteremtése, a közösségi normák kialakítása és készség szintre emelése, (valójában állandó fegyelmezési gondok kísérik végig a tanéveket) mint a szakmai - elsősorban a humán - tárgyak oktatása, ami viszont a szexedukáció lehetőségét jelentősen korlátozza. Vagyis sem a tanítás sem a nevelés nem mondható ideálisnak. Mindezekből következik az, hogy a komplex társadalmi előnyök és hátrányok az iskolai szexedukációban is éppúgy jelentkeznek, ahogy az élet minden területén. A leginkább szükségletekkel jellemezhető fiatalok azokban az iskolákban tanulnak, ahol sem a nevelés sem az oktatás nem mondható ideálisnak, míg a megfelelő családi háttérben szocializálódó fiataloknak van esélye az ideálisabb iskolai szexedukációra az egyéni és csoportos képesség és készségfejlesztésre és a szükséges ismeretek megszerzésére. Mindezekből következik, hogy a komplex egészségfejlesztésre elsősorban azokban az iskolákban tanulóknak van esélye, akik a legkevésbé szorulnak rá, s azoknak van égető szüksége, amelyek kedvezőtlen működési feltételek között, deficites családi háttérrel rendelkező diákokat oktatnak, vagy a munkaerőpiacon kedvezőtlen helyzetű szakmákra képeznek fiatalokat. Ami az ismeretek átadását illeti: Más jellegű vizsgálatainkból tudjuk azt, hogy a diákok érdeklődésének középpontjában áll a szexualitás, a hiányos és sokszor téves ismereteiket mégis elegendőnek ítélik. A pedagógusok szerint a diákok 14 éves korukra már rendelkeznek a legfontosabb ismeretekkel: a nemi szervek felépítésével és működésével, a hormonális és idegrendszeri sajátosságokkal, de sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem, a fogamzás természetes módjával, a fogamzásgátlással és a szexuális úton terjedő betegségekkel. A humán tárgyak óraszámát kevésnek tartják a tanárok, ráadásul az alaptanterv sem tartalmazza azokat a szükséges ismereteket, amelyek a szexedukáció tárgyához köthetők, emiatt a tanár döntésére van bízva milyen időtartamban, és milyen tematikával foglalkozik az emberi szexualitással. A pedagógusok eszközei megfelelőnek mondhatók. Akkreditált tanárképző programok elvégzésével bővíthetik eszközeiket és ismereteiket, számtalan komplex egészségfejlesztési és szexedukációs program közül választhatnak, s segítséget kaphatnak az iskolaegészségügyi dolgozóktól is. Az ismeretek növelésének legfőbb akadálya az időhiány. A tantárgyakban időnként kereszttantervi formában is fellelhető szexualitáshoz kapcsolódó tananyagot elegendőnek ítélik, s tartalmát is jónak látják. Az anatómiai ismeretek mellett a szexuális úton terjedő betegségek, a családtervezés és a védekezés is kellő mértékben szerepel a könyvekben. Ugyan évi tíz alkalommal az osztályfőnöki órákat is egészségnevelési tematikával kell levezetni, de ennek betartása gyakran akadályokba ütközik. De a pedagógusok tapasztalatukból igazolják, hogy pusztán olvasni vagy hallani az emberi szexualitásról nem elegendő ahhoz, hogy ez interiorizált formában, az aktuális és későbbi cselekvésben is megnyilvánuljon. Az eredményes szexedukáció csak 7

8 interaktív formában, intim egyéni foglalkozással és nyílt csoportos beszélgetésekkel valósítható meg, s nem mellőzhetők a személyiségfejlesztési elemek, amelyek az egészségfejlesztési céloknak felelnek meg. A népegészségügyi szinten érzékelhető problémák csökkentése miatt az iskolai prevenció, elsősorban a szexedukáció helyzetének áttekintése volt a célunk. Az evidensnek bizonyult összefüggések révén eljutottunk oda, hogy nem lehet elválasztani egymástól a szexuális magatartást az általános egészségmagatartástól, annak részeként kell értelmeznünk, s a problémák megelőzése is csak azonos, komplex módon lehetséges. A kiegyensúlyozottan, egészségesen fejlődő személyiségű egyén nem igényel pótcselekvéseket. Kielégítő nemi élete hozzájárul ahhoz, hogy ne tévutakon keresse feszültségeinek oldását, nem kell jó útra téríteni, hiszen jó úton jár. mottó alapján igazoltnak látjuk azt, hogy a megfelelően eredményes iskolai szexedukáció csak a komplex személyiségfejlesztés útján valósulhat meg. A diákok személyiségének egészséges fejlődését az oktatási intézmények csak abban az esetben képesek segíteni, ha holisztikus szemléletű egészségfejlesztő programot valósítanak meg a teljes szorgalmi időszakban, a diákok érettségétől, fejlettségétől, családi hátterétől, ismereteinek szintjétől függően megválasztott tematikával, felkészített tanárokkal, az iskola-egészségügy aktivitásával. Ráadásul az iskolai környezet a büfé választékától a megfelelő világításon át a tornaterem kialakításáig, a sportolási lehetőségek megteremtéséig ugyancsak az egészséget kell, hogy szolgálja. Amíg évről évre csökken azoknak az iskoláknak a száma, ahol a tantervbe építve, legalább heti egy órában egészségfejlesztési órákat tartanak, amíg a tantestületek nem érzik közös felelősségüknek a diákok egészségének megőrzését, amíg az iskolafenntartók nem szorgalmazzák, és főleg nem finanszírozzák ezt a tevékenységet, és amíg a szülők nem értik meg az ügy fontosságát, addig nem várható változás. Adminisztratív megoldást nem látunk eredményesnek például az osztályfőnöki órák felhasználására vonatkozó előírás be nem tartása is igazolja ezt. Programok, segédanyagok, képzések kellő számban a rendelkezésünkre állnak, egyedül a szemléletváltás vezethet eredményre. Ajánlás az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok végrehajtására Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, 8

9 egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás, káros szenvedélyek (játék, számítógép, Internet, stb.) helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.(nat 2003) Jogi háttér A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett Nemzeti Alaptantervet (Nat) a 202/2007 (VII.31.) Korm. rendelet módosította. A módosított Nat alapján kerül sor a kerettantervek, az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálatára. A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítástanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról 9

10 szóló évi LXXIX. törvény 48. (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat. További fontos feladatokról rendelkezik - a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására, - a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, - az évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. (1) bek., - a évi LXI tv.-nyel módosított évi LXXIX. tv a Közoktatásról 48. (3) bek. (Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési és környezeti nevelési program kidolgozása), - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet, - a 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról, - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény, - az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete. Ezek a jogszabályok körvonalazzák a célrendszert, valamint az ahhoz rendelt jogi feltételrendszert. Ezeknek megfelelve fontos feladat, hogy az iskolák átgondolják az egészségnevelési tevékenységüket. A felsorolt jogszabályokat (rendeleteket) fontosnak tartjuk abban az értelemben, hogy a közoktatási intézményeknek meg kell felelniük az abban foglaltaknak. A megfelelés azonban nem jelent azonos, mindenki által követendő szakmai színvonalat. Nyilván valóan ezt nem is lehet előírni, hiszen a megfelelés nagymértékben függ az intézmény tárgyi és személyi feltételeitől, azonban azon mindenképpen el kellene gondolkodni, hogy hogyan lehetne a színvonal ilyen mértékű szóródását megakadályozni megszűntetni. Tarthatatlan az állapot, mely szerint létezik olyan iskola, ahol tantárgyba beillesztett egészségneveléssel találkozunk, de van még mindig olyan intézmény, ahol legjobb esetben is csak az egészségnap jelenti az egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek átadását. A rendelet fontos, de a rendelet betartására vonatkozó monitorozási rendszer megalkotására is szükség van. Jogszabályok és rendeletek vannak, de igazi létezésüket a valóság, a helyi attitűdök határozzák meg. II./1. Az iskolai egészségfejlesztés - szexedukáció közelmúltja 1945 utáni első évtizedekben éppúgy, mint más egészségmagatartásra hatást gyakorló tematika teljességgel hiányzott az iskolákból, de a tudományos közéletből is. Az egészségnevelés kizárólag felvilágosító jelegű volt, javarészt a testi higiéniához kapcsolódó témákkal. A szexualitás különösen mellőzöttnek számított, hiszen a népesedéspolitikai elvek és gyakorlat miatt hiányoztak a védekezéshez 10

11 szükséges ismeretek, hiszen az uralkodó ideológia szerint dicsőségnek minősült a leányok teherbe esése is. A hetvenes évekig kellett várni a változásra, éppen a népesség gyarapodásában beállt kritikus változások, és a családok felbomlásának gyakorisága miatt ban született egy népesedéspolitikai kormányhatározat, amely kötelezően előírta a pedagógusok számára az ötödik évfolyam felett leadandó családi életre nevelés tematikájú órák megtartását. Azonban senki sem adott segítséget a pedagógusoknak a tematika és módszer tekintetében, és a feladat végrehajtását sem ellenőrizték. Való igaz, hogy a tankönyvekben megjelentek az anatómiai ismeretek elsősorban a középiskolai biológia tantárgy részeként. Ma a pszichológusok és az orvosok elsősorban a nőgyógyászok hallatják hangjukat a pszichoszexuális nevelés kényszerítő szükségességéről. Ezt legtöbbször az abortuszok számának magas száma és a nemi élet kezdetének egyre fiatalabb korban történő kezdete mellett a szexuális úton terjedő betegségek számának stagnálásával, időnkénti növekedésével indokolják. A holisztikus egészségnevelő programok tematikájában a későbbiekben láthatjuk szerepel a szexualitás témája is. E programok elsősorban készség és képességfejlesztő szemléletűek, amely komplex módon a fiatalok belső harmóniáját és a felelős, tudatosabb életvezetés készségét kívánják elsajátítatni, de a szakértők szerint a szexuális nevelés még ennél is komplexebb megközelítést igényel. Visszatekintve a közelmúltra, a 90-es évek elején lehetett tapasztalni egy nagy lendületet az egészségfejlesztési programok iskolai megjelenésében. Köszönhető volt ez az igények olyan szintű megnyilvánulásának, amelyre választ kellett adni, és ne feledjük a viharos gyorsasággal bekövetkező társadalmi változások is jó terepet adtak ezen igények megjelenésére és kielégítésére. A hirtelen jött változásokhoz, hirtelen akartunk alkalmazkodni, így természetesen ez a folyamat is felélte az ún. tanulópénzt. A kezdetet a külföldi, főleg amerikai programok felbukkanása és magyarországi adaptálása jelentette (fordítottunk és alkalmaztunk). A teljesség igénye nélkül: - Susan Shapiro Carol Flaherty Zonis (12 18 év): szexuális nevelés, alkohol és drog megelőzés, egészséges táplálkozás, dohányzás prevenció. Középiskolai egészségnevelés program (Soros Alapítvány) - CHEF program Egészséged testben, lélekben (6 18 év): személyiségfejlesztő drog- és alkohol prevenciós program (Soros Alapítvány) - UNICRI program (10 18 év): drog és alkohol megelőző integrált prevenciós program (az Egyesült Nemzetek Területközi és Igazságügyi Kutató Intézete projektje) A későbbiek során megjelentek a magyar szerzők által jegyzett komplex egészségfejlesztő programok. Különösen akkor erősödött a tendencia, amikor a pedagógusok akkreditált képzéseken való részvétele financiális támogatásban részesült. - Életvezetési ismeretek és készségek program (5-18 év): önismeret-fejlesztő, egészséges és biztonságos életre oktató, személyes biztonság és felelősség kérdéseit oktató program (Csendes Éva) - Egészségvirág program (10-18 év): komplex iskolai egészségnevelési program (Egészségvirág Egyesület) - EGÉSZséges ÉLET (6-18 év): komplex egészségfejlesztési program képességek és készségek fejlesztésével (Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete) 11

12 Az iskolai egészségfejlesztés folyamtatát és eredményességét tekintve számunkra az ideáltipikus modell (program) az, amelyik tananyaghoz kapcsolódik, tanórán belüli tevékenységként a tanterv részeként folyik és egyben holisztikus megközelítést alkalmazó, integrált egészségfejlesztési program. Ezen programok komplex személyiségfejlesztő hatása igazolt, és egyben az összes egészségkárosító magatartásforma megelőzését szolgálja. A Nemzeti AIDS Bizottság 2004 nyarán készítette el a Népegészségügyi Program részeként a Nemzeti Stratégiát a HIV vírus terjedésének megakadályozása céljából. E stratégia a szűrővizsgálatok, a fertőzöttek gondozása, az orvosi ellátás feladatain kívül nagy terjedelemben foglalkozik a prevenciós tevékenységgel. Áttekinti azokat az iskolai egészségfejlesztő programokat, amelyeket alkalmasnak talált a szervezet a biztonságos szexre nevelés feladatának ellátásában. Nem meglepő, hogy a Stratégiában felsorolt programok mindegyike holisztikus szemléletű, komplex egészségfejlesztő program. (Egészséges élet, Chef és Shapiro program, DADA) Ezeket egészíti ki a kortárs-segítő hálózat és az utcai szociális munkások jelentős szerepével, amelyek elsősorban a veszélyeztetett csoportokban folytatott megelőzési tevékenységben kapnak nagyobb szerepet. Az iskolai prevenció közvetlen céljaként a szexuális úton terjedő betegségek magatartási kockázatának csökkentését tűzi ki - különösen a fiatalok körében. A teljesség igénye nélkül néhány hazai, iskolai szexedukációs felvilágosító program: - Beszéljünk erről : a Szexuális Nevelés és Kultúra Elősegítéséért Alapítvány programja általános és középiskolás fiataloknak (iskolai oktatás melyhez szexuális ismeretterjesztő könyv is készült) - Fiatalok az élet küszöbén (FÉK) program: a tananyag az önmegtartóztatáson, a türelmen, a felkészülésen át vezeti a fiatalokat a boldogságig, a házasság és a gyermekáldás kellően megválasztott időpontjáig (pedagógusok számára készült kézikönyvből lehet a fiatalokat oktatni) - A-HA! Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program: a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság programja a fiatalok igényeihez alkalmazkodva (web-lap, kiadvány stb.) oktatótevékenység formájában orvostanhallgatókkal, nőgyógyászokkal és védőnőkkel folytat felvilágosító munkát a közoktatási intézményekben. - A Szex Edukációs Alapítvány programja éves fiatalok számára. A magánélet és az egészség kultúrája c. tanári kézikönyv, tanulói munkafüzet, interaktív CD-rom és szórólap valamint AIDS Világnapi hírlevél segíti a témában történő eligazodást diákoknak és pedagógusoknak. II./2. Kutatások a fiatalok szokásairól és egészségmagatartásáról ESPAD 1 (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs) 1 Kutatási beszámoló: A budapesti évfolyamon tanuló diákok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól (Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Intézet; kutatásvezető Elekes Zsuzsanna) 12

13 Az Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-ben indult azzal a céllal, hogy a fiatalok fogyasztási szokásairól rendszeresen 4 évenként ismétlődő, időben és nemzetközileg összehasonlítható adatokat gyűjtsön. A program legfontosabb hosszú távú célja, a fiatalok fogyasztási szokásaiban bekövetkezett változások mérése, az országonként eltérő trendek összehasonlítása. Az első adatfelvételre 1995-ben került sor 26 európai ország részvételével. A évi második adatfelvételben 30 európai ország vett részt, a évi adatfelvétel pedig már csaknem valamennyi (35) európai ország részvételével történt ben került sor a kutatássorozat negyedik hullámára. Ennek a kutatásnak az eredményei nemzetközi szakmai körökben elismertek és a témával foglalkozó nemzetközi szervezetek is kimagasló jelentőségűnek tartották. Valamennyi ESPAD-kutatás a The Swedish Council for Information on Alcohol and Other Drugs (CAN) szervezésében az Európa Tanács Pompidou Csoportja, valamint a European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) eszmei támogatásával készült. Valamennyi magyarországi kutatás a Budapesti Corvinus Egyetemen készült, a kutatásokat az OTKA, valamint az Egészségügyi Minisztérium, ISM, ICSSZEM finanszírozta. A évi kutatás célja elsősorban az volt, hogy továbbra is nyomon kövesse a rendszerváltás utáni Magyarországon a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásaiban bekövetkező változásokat, értelmezze, vizsgálja a fiatalok véleményében, droggal és alkohollal kapcsolatos attitűdjében, értékeiben bekövetkezett változásokat, a drog- és az alkoholfogyasztás indítékait, elemezze és értelmezze a leginkább veszélyeztetettek szocio-demográfiai jellemzőit. Az eredmények megtekinthetők: HBSC 2 (Health Behaviour in School-aged Children) Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása nemzetközi kutatás egy olyan keresztmetszeti vizsgálat, amelyre négyévenként kerül sor az európai országok nagy részében, valamint Kanadában, az Egyesült Államokban és Izraelben. A vizsgálat legfőbb célja, hogy a fiatalok egészségét annak kontextusában vizsgálja, ezért a különböző egészségi és egészségmagatartási indikátorok mellett nagy hangsúlyt helyez a különböző szocializációs színterek, így a család, a kortárscsoport, az iskola, a szocio-ökonómiai környezet feltérképezésére. A kutatás nemzetközi jellege lehetőséget teremt a szociokulturális összehasonlításra is, mivel társadalmilag és kulturálisan különböző országok fiataljai egészségi állapotának és egészségmagatartásának azonos feltételekkel és módszerekkel történő összehasonlítására ad módot. A vizsgálat célja a fiatalok egészségének és egészségmagatartásának monitorozásán túl, információkat kínálni a politikai döntéshozatal számára mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, továbbá az egészségmagatartás monitorozása segítségével értékelhető az ország egészségvédő, egészségfejlesztő stratégiájának sikerét vagy sikertelenségét. A vizsgálati eredmények rámutatnak arra, mely életkori csoportban, mely fiatalok azok, akik egy-egy speciális prevenciós vagy intervenciós program célcsoportjai lehetnek, ill. a kutatások eredményei és összefüggései hatékonyabb módszerek kifejlesztéséhez nyújthatnak segítséget. Fontos, hogy a kutatási eredmények 2 Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja (Bp szerkesztette: Németh Ágnes) 13

14 beépülhessenek az egészségvédelem és egészségfejlesztés gyakorlatába, valamint az egészség- és oktatáspolitikába. Magyarországon a évi felmérés keretében a következő témaköröket vizsgálták: Egészségmagatartás: - táplálkozási szokások, testtömeg-konrollálás - fizikai aktivitás - fizikailag passzív szabadidő-eltöltési tevékenységek - rizikómagatartások (szerhasználat: dohányzás, alkohol- és illegális drogfogyasztás) - szexuális magatartás - sérülések, balesetek Szubjektív jóllét: - egészség értékelése - krónikus betegségek - élettel való elégedettség - pszichoszomatikus panaszok - depresszív tünetek - önértékelés - szociális önértékelés - deviancia - testkép, tápláltsági állapot Háttértényezők: - demográfia (nem, életkor, lakóhely) - család (szerkezet, kapcsolatok, nevelési, fegyelmezési stílus) - kortársak (barátok, kapcsolatok, bántalmazás) - iskola (iskolához, iskolatársakhoz, tanárokhoz fűződő kapcsolat, szabályok, légkör) - szociális egyenlőtlenségek (család szubjektív és objektív szocio-ökonómiai helyzete) - biológiai fejlődés (pubertás) Az eredmények megtekinthetők: II./3. Szakpolitikai stratégia Szakpolitikai stratégia: tapasztalatok birtokában célok kijelölése és a célok elérését lehetővé tévő eszközök meghatározása komoly kihívást jelentő helyzetekben. - A célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszabb időszakra érvényes egymáshoz rendelése. - Egy adott helyzetből megfogalmazott, elérendő cél jövőbeli állapotához vezető út. - Arra adnak választ, hogy a szereplők miként valósítják meg a külső erők és a belső erőforrások figyelembevételével a megfogalmazott fő célokat. A szakpolitikának jól meghatározott célrendszere van; a célok megvalósításához megfelelő eszközökkel rendelkezik (pénz, intézmény, szakemberek); legitimációval, politikai megerősítéssel rendelkezik ( Országgyűlési Határozat ). A szakpolitikák céljai egymást erősítik és a társadalmi-gazdasági környezettel együtt változnak. 14

15 Szakpolitikai stratégiák, melyek eszközök megjelölésével ifjúsági korosztályokat egészségüket - érintő konkrét célokat határoznak meg, állami felelősséget fogalmaznak meg, és szektorokon átívelő koncepcióval rendelkeznek: - Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására - Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia - Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája - Roma Integráció Évtizede Program - Sport XXI nemzeti Stratégia - Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia - Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia - Stratégia az egész életen át tartó tanulásról - Közművelődési Stratégia - Magyar Információs Társadalom Stratégia - Magyar Kulturális Stratégia - Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia - Szakképzés-fejlesztési Stratégia - Nemzeti Foglalkoztatási Stratégia/Akcióterv - Közoktatás-fejlesztési Stratégia - Nemzeti Népegészségügyi Program - Közös Kincsünk a Gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program - Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia - Nemzeti AIDS Stratégia Nemzeti Ifjúsági Stratégia Életkoruknál fogva egészségmagatartásuk még pozitív irányba befolyásolható, egészséggel kapcsolatos attitűdjeik még alakíthatóak, ha azokat nem a tiltás és az ijesztés eszközeivel kívánjuk befolyásolni. Számos hazai és nemzetközi kutatás utal arra, hogy az egészségtudatosság és az egészségbefektetési hajlandóság jelentősen növelhető ebben az életkorban. A rizikómagatartások többsége (dohányzás, alkohol, drog) stresszoldó szerepet játszik; feszültségcsökkentő hatásuk azonnali eredménnyel jár a felgyorsult világban, ahol gyorsan kell követni a változásokat. A magatartás káros következményei pedig nagy időeltolódással jelennek meg, a megbetegedés vagy a halálozás kockázata alig mérhető. Részcélok: - Az egészségfejlesztési alapismeretek beépítése a közoktatásba, felsőoktatásba, felnőttképzésbe a szükséges tananyagfejlesztéssel kiegészítve -, azok integrálása a pedagógusképzés és továbbképzés rendszerébe, illetve a meglévő programok hatékony alkalmazása. - A családtervezési kompetenciák és a fiatal felnőttek szülői kompetenciáinak megalapozásához szükséges oktatási programcsomag fejlesztése és a formális, valamint a nem formális oktatásban történő adaptáció elősegítése, valamint az ilyen jellegű szolgáltatások elterjesztése. 3 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozat 15

16 - Egészségtudatosság fejlesztése az oktatás, a képzés, a tömegkommunikáció segítségével. korosztály- és problémaspecifikus attitűdmódosító programok lebonyolítása. A nemzeti Alaptantervben, az iskolai pedagógiai programokban szereplő, egészséges életmóddal kapcsolatos készségek és képességek fejlesztéséhez szükséges ismeretek, módszerek kiegészítése, továbbfejlesztése; valamint ezek iskola pedagógiai programokban történő alkalmazásának ösztönzése. II./4. Szexedukáció és a tanterv Évtizedekkel ezelőtt az általános iskola nyolcadik évfolyamán, majd a középiskolák biológia anyagának része volt a nemi szervek anatómiai ismertetése. A gyakorlatban a fiúk és lányoknak külön tartottak órát a tanárok, még gyakrabban a tanárok helyett az iskolaorvosok-védőnők. Előfordult az is, hogy olvasmányként adták fel a tanárok, s bíztatták a diákokat, hogy a témával kapcsolatos kérdéseiket tegyék fel az órákon. A válaszok helyett irodalmat, felvilágosító könyvet javasoltak, vagyis a tanárok igen kellemetlen feladatnak tekintették ezeket az órákat. A NAT megújításakor modul rendszerű tematikák váltották fel az addigi biológia, természetismeret, környezetismeret, egészségtan, földrajz órákat, s az általános tudnivalók, a szükséges ismeretek egymással szorosabb összefüggésben, koherensebben jelentkeztek a tematikában. Amíg ez más tárgyak esetében sikeresnek bizonyultak pl. a történelmi korok tárgyalása során nem csak az események, hanem a kor művészete, tudománya, irodalma együtt, összefüggésben jelentek meg, s ezzel érthetőbbé vált az adott kor a szexuális ismeretek kakukktojásként a perifériára szorultak, csökkent a súlyuk a tematikában. A NAT-ban meghatározott ismeretszint elérése nem tartalmazza az emberi szervi és lelki működésének, s ehhez kapcsolódva a szexualitással kapcsolatos tudnivalókat, így nincs kötelezően megvalósítandó tanulmányi program. A pedagógusok maguk dönthetnek a tematikáról, az alkalmazott módszerről és a számonkérés formájáról. Ez utóbbi nem is gyakorlat, hiszen akár olvasmányként, akár előadás formájában szereznek a diákok e témában ismereteket, ezek számonkérése a pedagógusok szerint sem felelés, sem teszt alkalmazásával nem megoldható. Ennek ellenére tudva a fiatalok erős kíváncsiságát és érdeklődését, és mindenhol lehetőséget biztosítanak a tisztázatlan, és érdeklődésre számot tartó kérdések feltevésére, hol a többi diáktárs előtt nyíltan, hol a ládikókba névtelenül bedobott papírokra írt kérdések formájában. További gondot jelent a diákok különböző szintű fejlettsége elsősorban az érettebb (esetleg bukott) diákok, de gyakran az azonos korú, de eltérő testi fejlettségük miatt. Úgy vélik, hogy van, akikhez korán, van, akikhez későn érkeznek a szükséges információk. Ez gyakran a diákok komolytalan viselkedésben nyilvánul meg, s esetenként a tanulók által feltett kérdések hallatán érzik a pedagógusok azt, hogy elkéstek a témával, vagy amit elmondtak, az már nem segíti a megelőzést. Az időben megkezdett felvilágosító (egészségfejlesztő) munka azt is lehetővé teszi, hogy a később, felső tagozatban megtárgyalásra kerülő kényesebb témák idejére viszonylag kiegyenlített ismeretszintre jussanak a diákok, így a tudásbeli nagy szakadék elkerülhető ez persze a jártasságra nem igaz! 16

17 Az iskolák s a pedagógusok maguk döntik el, hogy milyen tantárgyakat oktatnak, s maguk választják ki a tankönyveket is. Akár a biológiát, akár az egészségtant, akár a környezetismeret tárgyat oktatják az emberi szexualitás mindegyik tananyag részeként a tematikában szerepel, s a nyolcadik évfolyam esetében már 3-5 tanórára terjed ki. Van tankönyv, ahol keretezve, külön (bekeretezett) olvasmányként szerepelnek a fogamzásgátló módszerek és a szexuális úton terjedő betegségek, s van olyan, amelyikben önálló óra anyagaként a tanár mondja el. Általános vélemény az, hogy a diákok 14 éves korukra már rendelkeznek a legfontosabb ismeretekkel: a nemi szervek felépítésével és működésével, a hormonális és idegrendszeri sajátosságokkal, de sokkal kevésbé a fogamzás természetes módjával, a fogamzásgátlással és a szexuális úton terjedő betegségekkel. A pedagógusok legnagyobb gondja az iskolai szexedukáció kapcsán a reáltantárgyak óraszámának csökkenése. A heti átlagosan másfél óra akár biológiáról, akár más komplexebb tematikájú tárgy tanításáról van szó igen kevés, s nem is látnak esélyt a változtatásra. Az osztályfőnöki órák felhasználása az ismeretek bővítésére jól kiegészíti a tananyagot, s valóban gyakran rá is kényszerülnek arra, hogy ezzel foglalkozzanak. Ötödik-hatodikban főként a társas kapcsolatokról esik szó, hetedik-nyolcadikban pedig a diákok érdeklődésének és érettségének függvényében a szerelem-párválasztás problémái érdeklik a fiatalokat. Azonban az osztályfőnöki órák tematikájába nem illeszthetők könnyen az egészségnevelési témák, hiszen számtalan más iskolai gond, dolog megbeszélése is fontos emiatt tényleges teendőik sokasága miatt sokkal kevesebbet foglalkoznak a fiatalok pszichoszexuális nevelésével, mint az szükséges lenne. Arra a kérdésre, hogy Mennyiben függ a témaválasztás a pedagógus beállítottságától, a téma felvetése iránti félelmétől? a tanárok egyhangúlag állítják, hogy ilyen esetekben az iskola-egészségügyi dolgozókhoz, vagy külső előadóhoz fordulnak segítségért. II./5. Az iskola-egészségügyi dolgozók szerepvállalása az iskolai szexedukációban A Nemzeti AIDS Stratégiában megjelölt feladatok között szerepel az iskolaegészségügyi dolgozók fokozottabb szerepvállalása az iskolai prevencióban, a diákok szexuális nevelésében. A pedagógusokkal szervezett fókusz csoportokban is említették a tanárok azt, hogy a legtöbb segítséget az orvosoktól és a védőnőktől kapják hiszen munkakörükből fakadó kötelességük az egészségnevelési feladatokhoz is hozzájárulni az iskolákban. Az orvosok és védőnők minden iskolában részt vállaltak elsősorban az osztályfőnöki órák megtartásában, a Stratégiában meghatározott többletfeladatuk az, hogy az iskola-egészségügyi dolgozóknak heti két órában a diákok számára személyes konzultációs lehetőséget kell biztosítani kifejezetten a szexuális élet témakörében. A másfél évvel ezelőtt elfogadott Stratégia e pontjának végrehajtásáról ugyancsak érdeklődtünk néhány iskolában a diákoktól, a pedagógusoktól és a védőnőktől. Általános vélemény az, hogy a védőnők szerepe az iskola életében egyre nő, több időt töltenek az iskolákban, mint évekkel ezelőtt. Ennek adminisztratív vagy rendeleti okát a pedagógusok, iskolaigazgatók nem ismerik, de kedvező változásként élik meg. Az AIDS Stratégiából fakadó 17

18 többletfeladatról nem tudnak, de úgy érzik, hogy a diákoknak lehetőségük van arra, hogy egyéni problémáikkal felkeressék az iskola-egészségügyi dolgozókat, tehát e tekintetben nincs hiányérzetük. A védőnők a szexuális felvilágosító órákon vagy azokat követően az osztályfőnöki órákon maguk is lehetőséget kapnak arra, hogy kiegészítsék a tanultakat, válaszoljanak a diákok kérdéseire. Ezek jellemzően a párkapcsolatokhoz köthetők, s nem fogamzásgátlással, és a szexuális úton terjedő betegségekkel kapcsolatosak. Gyakran tapasztalják azt, hogy sok téves információt is kontrollálnak velük a diákok a HIV fertőzés módját illetően. A védőnők kevésbé szoronganak a témától, mint a pedagógusok, viszont gyakrabban van gondjuk a diákok komolytan viselkedésével, nevelési eszközeik korlátozottabbak. Így kiegészítik egymást, mindkettőjükre szükség van a szexualitással kapcsolatos ismeretek átadásában. II./6. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet prevenciós munkája Az egyesületek és alapítványok nélkülözhetetlen és meghatározó tevékenységén túl az Országos Egészségfejlesztési Intézet is évek óta részt vesz a szexedukációs tevékenységben. A 90-es évek elején kezdődött munka az Egészségesebb Iskolákért program magyarországi bevezetésével és honosításával indult. Ma a prevenciós tevékenységre fordítható pénzeszközöket az Egészségügyi Minisztérium biztosítja és mivel ez a közös munka évek óta tart, ezért hosszú távú szakmai együttműködésről számolhatunk be. Számos értekezleten, NAB ülésen, tárcaközi egyeztetésen és programtanács egyeztetésen került napirendre az iskolai egészségfejlesztés, ugyanakkor mégis van egyfajta hiányérzet, hiszen igazán hatékony előrelépés csak az oktatási, a szociális és az egészségügyi tárca közös, összehangolt munkája révén születhetett volna. Eredményeink azért vannak, de ezek mennyisége és minősége nincs párhuzamban a megmutatkozó igénnyel, az úton útfélen tapasztalható tudatlansággal. A probléma és a megoldása közötti távolság szinte behozhatatlan, szakemberek becslése szerint minimum tíz év a befektetett energia társadalmi szintű visszajelzése, megtérülése. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet szexedukációs tevékenységei: - pedagógusképzés tréning - szakmai konferencia értekezlet - módszertani kiadvány - oktatócsomag bemutatása, gyakorlati felhasználást segítő konzultációk közoktatási intézményekben - kiadványok: szórólapok, matricák - hírlevél és plakát - óvszer-automata program Az iskola, mint prevenciós színtér II./6.1. Pedagógusképzés tréning Az iskola, mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színtere, jelentős szerepet játszik a felnövekvő generációk életmódjának és ezen belül 18

19 egészségmagatartásának formálásában. Erre kiváló lehetőséget teremt az a körülmény, hogy a gyerekek fejlődésük egy különösen érzékeny szakaszában idejük jelentős részét az iskolában töltik. Az iskolában nem csak ismeretek átadása történik, hanem általában kulturális technikák továbbadása. A gyerekek az iskolában nem az életre készülnek, hanem az iskola maga az élet, a maga szövevényes személyközi és intézményei viszonyulás formáival. A személyközi és intézményes kapcsolatok gazdag szövete teszi az iskolát valódi, életteli szocializációs színtérré. Ma már nem kétséges, hogy az iskolának egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a diákok egészségfejlesztésében. A fiatalok életesélyeit egyértelműen az határozza meg, hogy a szocializációs időszakban sikerül-e a szükséges képességeket, készségeket és a pozitív attitűdöket interiorizálni. Ugyanakkor nem kedvezőek a feltételek annyiban, hogy a károsnak minősülő viselkedésformák többségének lassú, de érezhetően stigmatikussá válása miatt a nonkonformista, lázadó magatartás éppen e területen manifesztálódik a legnagyobb mértékben, s nem az eddigiekben megszokott, és javarészt a külsőségeken alapuló differenciálódásban. A pedagógusképzés során a résztvevők elsajátíthatják az oktatás megvalósításához szükséges ismereteket, azokat a módszereket, melyek segítségével az információátadás hatékonnyá válik. Különösen fontos ez ebben a témakörben, hiszen speciális tartalmánál fogva speciális felkészültséget is igényel a pedagógus végzettségen és a szakmai jártasságon túl. A tréning jó lehetőséget ad az átállásra. Minden képzésen mód van mikro tanítás formájában modellálni és gyakorolni a felvilágosító órák sajátos atmoszféráját. Bizonyítást nyert a felkészültség elengedhetetlen követelménye, hiszen adott esetben nem elég csak a pedagógiai gyakorlat és rutin, hanem olykor akár medikális megközelítésben is szükséges a helyes és pontos információközvetítés. A szexedukációs tréningeket, képzéseket igény szerint a jövőben is szeretnénk tartani, segítve ezzel a pedagógusok egészségnevelő munkáját. II./6.2. Szakmai konferencia értekezlet Már-már hagyományosnak nevezhető az Intézet igazodva az iskolai tanévhez őszi-tavaszi konferenciája, mely mindig nagy érdeklődés mellett zajlik. Ezeken a konferenciákon szinte minden esetben az iskolai egészségnevelés szélesebben vett lehetőségeire mutatunk rá, tehát nem csak a szexuális felvilágosítás témakörében szerveződik. Konferenciáink állandó meghívottjai: iskolaigazgatók, pedagógusok, iskolaorvosok, védőnők, egészségfejlesztők, pszichológusok és nem utolsó sorban a diákok. Az előadások összeállítása során minden esetben arra törekszünk, hogy lehetőség szerint minél nagyobb körből merítsünk: táplálkozás, életmód, fizikai aktivitás, drog-, alkohol-, és dohányzás prevenció, szexedukáció, higiéné, de akár még a szelektív hulladékgyűjtés is. Általában egy-egy téma elismert előadója, programokat sikeresen szervező civil szervezetek képviselője, társ szervezetek meghívottja ad széles körű tájékoztatást, napra kész információt az érdeklődőknek. II./6.3. Módszertani kiadvány A Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése (2006). c. egészségfejlesztési módszertani füzet segítséget 19

20 kíván adni részben a holisztikus megközelítésű, részben pedig a speciális szexedukációs programok megismeréséhez, gyakorlati alkalmazhatóságához. Nagyító alá vették a leggyakrabban alkalmazott programokat, bemutatták, hogy miről és kiknek szól, milyen követelményeket támaszt az alkalmazni kívánó pedagógussal szemben, hány órában és milyen feltételekkel oktatható, valamint az oktatás során milyen felhasználható segédanyagok vannak (tanári kézikönyv, tanulói munkafüzet, óravázlatok stb.). II.6.4. Oktatócsomag bemutatása, gyakorlati felhasználást segítő konzultációk közoktatási intézményekben A Szex Edukációs Alapítvány gondozásában az Intézet szakmai támogatásával elkészült a Magánélet és az egészség kultúrája c. tanári kézikönyv és ugyanezzel a címmel a tanulói munkafüzet is. Ezt kiegészítendő a kor követelményeinek megfelelve rendelkezésre áll egy multimédiás CD is Szerelem, szex, és amit még tudni kell! címmel. Az elmúlt esztendőben a kiadvány tankönyvvé nyilvánítása megtörtént így ma már az iskolai szexedukáció oktatásának információs háttere biztosított, a feltételek adottak a felvilágosító munkához. A többit az iskolának kell biztosítania, de az Intézet és az Alapítvány ehhez is tud segítséget adni. Abban az esetben, ha egy intézmény kinyitja kapuját a téma oktatása előtt, akkor az intézet vállalja, hogy a tananyag oktatására való felkészítést helyben megvalósítja. - Program a diákoknak: tanóra (egészségnap, egészséghét) keretén belül foglalkozást tartanak a fiataloknak. Felvilágosító kiadványt (szórólapot) kapnak, valamint a Magánélet és az egészség kultúrája c. tanulói munkafüzetet. A diákok ismereteit teszt kitöltésével ellenőrzik. - Program a tanároknak: tantestületi ülés keretén belül bemutatják az oktató anyagot. Igény szerint képzést tartanak a pedagógusok számára, és hozzáférhetővé teszik a Magánélet és az egészség kultúrája c. tanári kézikönyvet. II./6.5. Hírlevél és plakát Az elmúlt esztendők tapasztalata azt mutatta, hogy az AIDS Világnap (december 1.) - egészségnap, egészséghét - közeledtével szinte teljesíthetetlen mennyiségben sokasodnak meg a kérések: szakanyag, szórólap és minden, ami a HIV/ADS témakörhöz kapcsolható és vihető kiadvány, az elfogy. A helyzethez alkalmazkodva jó néhány esztendeje időben készítenek AIDS Világnapi hírlevelet és plakátot a témával foglalkozó, iskolai egészségfejlesztésben jártas kollégákkal. A WHO megküldi az aktuális logót és jelmondatot, így az a plakátra is felkerül. A plakát rövid, hatásos figyelemfelkeltésre alkalmas, míg a hírlevél tartalma több lehetőséget ad biztonságos szexuális magatartás fontosságának háttér információval történő megerősítésére, az ismeretszint növelésére és ellenőrzésére is. A szerkesztésben és az iskolai terjesztésben szoros szakmai együttműködésben dolgozik az ÁNTSZ regionális és kistérségi egészségfejlesztőkkel. 20

21 II./6.6. Óvszer-automata program december 1-én szerelték fel az első automatát egy budapesti középiskola mellékhelyiségében. Azóta tíz automata működik, kilenc Budapesten, egy vidéken és továbbiakra is van igény. Az automata program a biztonságos szexuális magatartásra nevelés egyik kiegészítő állomása. A csatlakozás kizárólag önkéntes alapon történik. Az első feltöltést az Intézet vállalja, utána a rendszer önfenntartó, hiszen annyi a beszerzési ár, amennyiért a diák a gépből megveheti. Csak ott történhet telepítés, ahol egészségnevelés, felvilágosító tevékenység folyik. Ez csak egy kiegészítő lehetőség, mellyel az iskola többet tehet a fiatalok védelme érdekében. Továbbra is fontosabb a folyamatos, tantárgyszerűen oktatott egészségnevelés, annak részeként a családi életre nevelés, a biztonságos szexuális magatartás kialakítása, a harmonikus párkapcsolatra törekvés és a szexuális úton terjedő betegségekkel kapcsolatos ismeretek átadása. 21

22 III. Fiatalok szexuális magatartása (kutatás) Céljaink: A vizsgálat a következő területekről szerez megbízható információkat: - mennyire felkészültek az iskolák az egészségnevelés feladatára - mennyire alkalmasak a szexuális ismeretek képességek, készségek fejlesztésére - milyen az iskolai egészségnevelés jelenlegi állapota - Az iskola-egészségügyi személyzettel való ellátottság, a korszerű tevékenységek lefedettsége iskolánként (pszichológus, fejlesztő pedagógus, szociális munkás, drogügyi koordinátor, szabadidő szervező) - a diákok prevenciós igényei és szükségletei összességében, iskolatípusonként, életkori megoszlásban (és akár iskolánként is). - A veszélyeztetett korú diákok szexuális ismeretei és felkészültsége. Attitűdök, vélemények, ismeretek szintjének mérése. - A jelenlegi helyzet és a szükséges teendők összegzése. Az anyag felhasználható az egészségügyi és az oktatási tárca döntéshozói, valamint az iskola-egészségügyi dolgozók, az iskolafenntartók, az iskolaigazgatók és tantestületek ismereteinek bővítésére egyaránt. A mai társadalomra az jellemző, hogy kialakultak azok a témák területek, amelyek nem kutathatók a hagyományos módszerekkel, interjúkkal, kérdőíves adatfelvétellel. Amíg a környeztet védelemről bárki, bármikor a legőszintébb módon tud megnyilatkozni sokasodnak azok a témák, amelyekről nem szívesen beszélünk. Ilyenek az ideológiai, politikai kérdések, az alkoholfogyasztásunk, de a szexualitásunk is. Ez alkalommal mégis ezt a megoldást választottuk, illetve kellett választanunk, meg a lehető legnagyobb körből kívántunk információkat szerezni, hogy tapasztalataink általános érvényűek lehessenek. Szándékunk szerint a veszélyeztetett korban lévő fiatalok jellemző gondolkodásmódját, ismereteit, attitűdjeit kívánjuk megismerni, s ez alapján védettségük illetve veszélyeztetettségük mértékét megállapítva a szükséges teendők is megfogalmazhatók. A pontos képhez elkerülhetetlen a pedagógusoktól, iskolaigazgatóktól származó információk megszerzése sem, hiszen a tények rögzítése, majd összevetése az igényekkel és szükségletekkel világossá teszi a szükséges teendőket. A megkérdezettek köre III./1. A mintavételi eljárás A megkérdezettek körét (az alapsokaságot) a nappali tagozatos 8. évfolyamos általános iskolások és a 8. illetve 10. évfolyamos középiskolások alkotják. 22

23 Létszámadataikat az Oktatási Minisztérium 2008/2009. évi oktatás-statisztikai adatai alapján számoltuk ki 4. Megoszlásuk a következő: Általános iskolai 8. évfolyam létszáma: fő 42,4% Középiskola (6/8 évf) 8. évfolyam létszáma: 9564 fő 57,6% Középiskola 10. évfolyam létszáma: fő Összesen: fő 100% A középiskolai képzések belső megoszlása, melyet a minta kialakításánál szintén figyelembe fogunk venni, a következők: Szakiskolai képzés: fő 17,0% Gimnáziumi képzés (8. és 10. évf): fő 45,1% Szakközépiskolai képzés: fő 37,9% Összesen: fő 100% A minta elemszáma és megoszlása Megállapodásunk alapján 5000 fős mintából indulunk ki, hogy bőven legyen lehetőségünk pótcímek keresésére. A képzési formák mintabeli arányát az alap- és középfokú képzésben tanulók tényleges arányai alapján számoltuk ki A fenti arányok alapján az 5000 fős minta tervezett megoszlása a következő: Általános iskolai 8. évfolyam létszáma: 42,4% = 2120 fő Középiskola 8. és 10. évfolyam létszáma: 57,6% = 2880 fő Összesen: 5000 fő A középfokú képzés, fentebb bemutatott belső arányai alapján az 2880 fős középiskolai minta tervezett megoszlása a következő: Szakiskolai képzés: 490 fő Gimnáziumi képzés: 1299 fő Szakközépiskolai képzés: 1091 fő Összesen: 2880 fő A mintavételi eljárás lebonyolítása, és a HBSC minta azonos iskoláinak kivétele után a minta végleges elemszáma és megoszlása a következőképpen alakult: A teljes minta végleges összetétele tehát a következő: Általános iskolások: 2160 fő 42,7% Szakiskolások: 588 fő Gimnazisták: 1252 fő 57,3% Szakközépiskolások: 1054 fő Összesen: 5054 fő Összességében tehát átlagosan 0,3%-os eltéréssel sikerült reprodukálnunk az alapés középfokú képzésben tanulók tényleges arányait. A középiskolai minta végleges összetétele a képzési forma szerint: Szakiskolások: 588 fő 20,3% Gimnazisták: 1252 fő 43,3% Szakközépiskolások: 1054 fő 36,4% 4 A vizsgálat időpontjában ennél frissebb statisztika nem állt rendelkezésünkre. 23

24 Összesen: 2894 fő 100% A középfokú képzések belső arányait pedig átlagosan 2,2%-os eltéréssel sikerült reprodukálnunk. A minta rétegezése A minta kialakítása rétegzett véletlenszerű mintavétellel történt, melyben a rétegezési szempontok a következők voltak: a képzési forma, a település típusa (ahol az iskola, illetve az adott képzési forma) működik, valamint az adott intézmény fenntartójának típusa. Az egyes képzési formákon belül, a település és a fenntartó egyes típusai alapján rétegeket képeztünk, majd az egyes rétegekből mintát vettünk a következő módon: megnéztük, hogy az egyes rétegeken belül a tanulók mekkora arányban képviseltetik magukat (a teljes sokaságon belül), majd kiszámoltuk, hogy ezen arányok alapján hogyan kell a mintának megoszlania az egyes rétegek között. Arányosan rétegzett mintavétellel kívántuk tehát kialakítani a mintát, hogy az egyes rétegek a valóságban képviselt arányuk alapján jelenjenek meg a mintában is. Ezen a módon láttuk leginkább biztosítottnak, hogy a minta megfelelően reprezentálja az alapsokaságot. Amikor már tudtuk, hogy hány tanulónak kell az adott rétegbe kerülnie, az ott található iskolák átlagos létszáma alapján azt is ki tudtuk számolni, hogy hány darab intézményt kell a mintánkba bevonni. A rétegezési szempontok és azok kategóriái a következők voltak: 1.) a képzési forma - általános iskolai képzés - szakiskolai képzés - gimnáziumi képzés - szakközépiskolai képzés 2.) a település típusa, ahol az iskola (illetve a az adott képzési forma) működik: 1 - kistelepülés (falu, község) 2 - (kis)város 3 - nagyváros (megyeszékhely, megyei jogú város) 4 - főváros 3.) a fenntartó típusa: 1 - állami (központi költségvetés, felsőoktatási intézmény, minisztérium, megyei önkormányzat) 2 - települési/kerületi önkormányzat 3 - egyházi 4 - magán (alapítvány, valamilyen gazdasági szervezet, társaság) 5 - önkormányzatok, kistérségek társulása által fenntartott iskola. Az egyes rétegek a következők - mely rétegek az egyes képzési formákon belül értendők Település/Fenntartó Állami Települési/kerületi önkormányzat Egyházi Magán Társulás által fenntartott Kistelepülés 11* (Kis)város Nagyváros Főváros * A rétegek számozása az átadott fájlokban. 24

25 A rétegek megoszlása minden átadott fájlban a reteg nevű változó alatt megtalálható. Azok a rétegek, amelyek hiányoznak valamelyik fájlból, azok a rétegek, amelyekhez nem tartozott eset (mert nem volt olyan iskola és benne tanuló). Ezekből értelemszerűen nem vettünk mintát. A minta jellemzői A mintát a következő szempontok alapján jellemezzük. 1.) Egyrészt abból a szempontból, hogy a teljes sokaságnak, illetve különböző csoportjainak hány százalékát képviseli. 2.) Másrészt abból a szempontból, hogy azok az ismérvek, amelyek alapján a rétegeket képeztük, hogyan oszlanak meg az egyes képzési formákon belül az alapsokaságban és a mintában. 3.) Harmadrészt azt is megvizsgáljuk, hogy az arányosan rétegzett véletlenszerű mintavétellel hogy sikerült a mintában reprodukálnunk az alapsokaság területi megoszlását, értve ez alatt egyrészt a regionális megoszlást, másrészt azoknak a kistérségeknek a fejlettségét, melyekben az egyes képzési formák működnek (a kistérségek fejlettség szerinti besorolását a KSH besorolása alapján végeztük el). 1.) Mint a következő táblázatból láthatjuk, az általános és középiskolai képzésekben tanulóknak átlagosan 2-3%-a, a képzési helyeknek 3-6%-a képviselteti magát a mintában ami azt jelenti, viszonylag szétszórtan tanulnak a keresett tanulók a különböző iskolákban. Teljes sokaság Képzési helyek száma Tanulók száma Képzési helyek száma Minta 8. évfolyammal rendelkező általános iskolák ,8% 10. évfolyammal rendelkező szakiskolák 4,2% 8. és 10. évfolyammal rendelkező gimnáziumok 5,6% 10. évfolyammal rendelkező szakközépiskolák 5,4% Összesen 3662* % 100% 3,7% * A képzési helyekben lehetnek átfedések, ugyanis egy-egy intézményhez többfajta képzési forma is tartozhat. A képzési helyek valós száma tehát valamivel kevesebb. 2.) A rétegezési szempontok teljes sokaságon belüli és mintabeli megoszlását mutatja a következő táblázat. Tanulók száma ,2% 588 3,0% ,4% ,4% ,4% 8. évfolyammal rendelkező általános iskolák Település típusa: - kistelepülés (falu, község) - (kis)város - nagyváros (megyei jogú város, megyeszkh) - főváros Teljes sokaság % 43,7 29,0 15,6 11,8 Minta % 36,9 30,8 15,4 16,9 25

26 Átlagos eltérés mértéke: 3,5% Fenntartó típusa: - állami (központi kltsgv, megyei önk) - települési/kerületi önkormányzat - egyházi - magán - önkormányzati/kistérségi társulás Átlagos eltérés mértéke: 1,5% 10. évfolyammal rendelkező szakiskolák Település típusa: - kistelepülés (falu, község) - (kis)város - nagyváros (megyei jogú város, megyeszkh) - főváros Átlagos eltérés mértéke: 3,6% Fenntartó típusa: - állami (központi kltsgv, megyei önk) - települési/kerületi önkormányzat - egyházi - magán Átlagos eltérés mértéke: 3,2% 8. és 10. évfolyammal rendelkező gimnáziumok Település típusa: - kistelepülés (falu, község) - (kis)város - nagyváros (megyei jogú város, megyeszkh) - főváros Átlagos eltérés mértéke: 3,1% Fenntartó típusa: - állami (központi kltsgv, megyei önk) - települési/kerületi önkormányzat - egyházi - magán - önkormányzati/kistérségi társulás Átlagos eltérés mértéke: 3,9% 10. évfolyammal rendelkező szakközépiskolák Település típusa: - kistelepülés (falu, község) - (kis)város - nagyváros (megyei jogú város, megyeszkh) - főváros Átlagos eltérés mértéke: 2,1% Fenntartó típusa: - állami (központi kltsgv, megyei önk) - települési/kerületi önkormányzat - egyházi - magán % 5,2 59,4 5,6 3,4 26,4 % 5,3 51,7 33,3 9,6 % 31,3 49,2 5,7 13,8 % 4,5 45,1 28,4 22,0 % 20,9 49,3 12,6 16,1 1,1 % 1,8 43,5 38,1 16,6 % 31,9 55,0 2,4 9,6 % 6,2 60,0 7,7 3,1 23,1 % 7,1 57,1 28,6 7,1 % 35,7 42,9 7,1 14,3 % 7,4 48,1 22,2 22,2 % 18,5 44,4 18,5 18,5 --- % ,4 37,9 20,7 % 31,0 51,7 3,4 6,9 26

27 - önkormányzati/kistérségi társulás 1,2 6,9 Átlagos eltérés mértéke: 2,7% Átlagosan tehát a település típusa tekintetében 3,1%-os, a fenntartó esetében pedig 2,8%-os a minta eltérése a tényleges megoszláshoz képest. Ezek az eredmények megnyugtatóak, kijelenthetjük: mintánk megfelelően reprezentálja a különböző képzési formák településtípusok és fenntartók szerinti megoszlását. 3.) Abból a célból, hogy véleményt tudjunk alkotni arról is, mintánk mennyire képes reprodukálni a különböző képzési formák területi megoszlását, összevetjük e képzések teljes sokaságbeli és mintabeli regionális, valamint a kistérségek fejlettsége szerinti megoszlását. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a területi szempont (a teljes sokaság túlzott széttagolása veszélyének elkerülése végett) nem volt mintavételi szempont, viszont az eredmények későbbi elemzése szempontjából fontos lehet a területi hovatartozás, ezért kívánunk róla többet tudni. 8. évfolyammal rendelkező általános iskolák Regionális megoszlás: - Közép-Mo. - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl - Dél-Dunántúl - Észak-Mo. - Észak-Alföld - Dél-Alföld Átlagos eltérés mértéke: 4,5% Kistérségek fejlettsége: - fejlett (dinamikusan, és fejlődő) - felzárkózó - lemaradó, stagnáló Átlagos eltérés mértéke: 4,3% 10. évfolyammal rendelkező szakiskolák Regionális megoszlás: - Közép-Mo. - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl - Dél-Dunántúl - Észak-Mo. - Észak-Alföld - Dél-Alföld Átlagos eltérés mértéke: 6,2% Kistérségek fejlettsége: - fejlett (dinamikusan, és fejlődő) - felzárkózó - lemaradó, stagnáló Átlagos eltérés mértéke: 7,0% 8. és 10. évfolyammal rendelkező gimnáziumok Regionális megoszlás: - Közép-Mo. Teljes sokaság % 22,0 11,8 10,3 11,2 16,0 15,7 12,9 % 50,4 21,9 27,7 % 13,8 14,2 10,5 9,8 14,4 19,9 17,5 % 53,4 26,2 20,4 % 30,7 Minta % 27,7 18,5 13,8 9,2 7,7 13,8 9,2 % 56,9 18,5 24,6 % 28,6 14,3 7, ,4 21,4 7,1 % 42,9 28,6 28,6 % 44,4 27

28 - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl - Dél-Dunántúl - Észak-Mo. - Észak-Alföld - Dél-Alföld Átlagos eltérés mértéke: 5,9% Kistérségek fejlettsége: - fejlett (dinamikusan, és fejlődő) - felzárkózó - lemaradó, stagnáló Átlagos eltérés mértéke: 4,5% 10. évfolyammal rendelkező szakközépiskolák Regionális megoszlás: - Közép-Mo. - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl - Dél-Dunántúl - Észak-Mo. - Észak-Alföld - Dél-Alföld Átlagos eltérés mértéke: 6,7 Kistérségek fejlettsége: - fejlett (dinamikusan, és fejlődő) - felzárkózó - lemaradó, stagnáló Átlagos eltérés mértéke: 3,6 9,8 7,6 9,4 10,0 19,9 12,7 % 62,4 17,2 20,4 % 25,0 12,9 11,4 8,4 14,1 14,8 13,5 % 65,8 18,6 15,7 11, ,4 11,1 7,4 8,5 % 55,6 22,2 22,2 % 37,9 6,9 13,8 13,8 20, ,9 % 69,0 20,7 10,3 Az egyes képzési típusokban mutatkozó átlagos eltéréseket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a kistérségek fejlettsége tekintetében kisebb (átlagosan 4,8%- os), míg a mintába került tanulók regionális megoszlása terén nagyobb, átlagosan 5,8%-os eltérést tapasztalunk. Ezek az átlagok jelentős különbségeket takarnak. A tényleges megoszlásokhoz képest a legnagyobb mértékű eltérés a szakiskolások, a legkisebb pedig az általános iskolások mintáján tapasztalható. Az összehasonlítás eredményei alapján valószínűsíthető, hogy az elemzés során mind a regionális, mind a fejlettség szerinti megoszlás esetében szükség lesz a súlyozás alkalmazására. A változók tartalma Az alábbiakban némi segítséget kívánunk nyújtani az általános és középiskolai fájlokban található változók értelmezéséhez. A legfontosabb dolog, amit a fájlok felépítésével kapcsolatosan érdemes tudni, a következő: a fájlban találhatunk változókat az intézményre vonatkozóan, és az ún. feladat-ellátási helyre vonatkozóan is. Erre a megkülönböztetésre a következő miatt van szükség: az elmúlt évek alatt, a gyakori intézmény összevonások miatt egyre nagyobb intézmények alakultak ki, amelyekben már nem egy, hanem több típusú képzés is folyhat, pl. a gimnáziumi képzés mellett szakközépiskolai, vagy a szakközépiskolai mellett szakiskolai, vagy az általános iskolai mellett gimnáziumi és így tovább. Ezeket a képzési típusokat hívjuk feladat-ellátási helyeknek, mert azokon különböző közoktatási feladatokat látnak el. De attól még azok egy intézményhez tartoznak. 28

29 Mindebből az következik, hogy az intézmény és egy adott, minket érdeklő feladatellátási hely (pl. gimnáziumi képzés) nem feltétlenül ugyanazon a helyen (akár nem ugyanazon a településen) van. Ezért különböztetjük meg a fájlokban az intézményeket és a feladat-ellátási helyeket. Mi a minta kialakításánál a feladatellátási helyeket vettük figyelembe, az ott tanuló 8. és 10. évfolyamosok számát, tehát mi ott kerestük a gyerekeket, ahol ténylegesen vannak, tanulnak. Viszont, hogy a felhasználó tudja az intézmények pontos nevét és címét, mivel a feladat-ellátási helyek nevét sokszor igen egyszerűen fogalmazták meg a vezetők (pl. szakközépiskola, vagy gimnázium), ezért a fájlokba belevettük az intézmények adatait, egyrészt tájékoztató jelleggel, másrészt azért, hogy ismerje a felhasználó az intézmények és vezetőik elérhetőségeit. A felhasználó a feladat-ellátási helyekre fog kimenni kérdezni, ott fogja keresni és megtalálni a gyerekeket. Végleges általános iskolai fájl: Int_id Az intézmények OM kódja (ez azonosítja az intézményeket) Tanulo A megkérdezendő tanulók száma (az általános iskolai fájlban 8. évfolyamosok, a középiskolai fájlban 8. és 10. évfolyamosok) Intnev Az intézmény pontos neve (ahova a felkeresendő feladat-ellátási hely, lásd lejjebb, tartozik) Intirsz Az intézmény irányítószáma Inttelep Az intézmény települése Intutca Az intézmény utcája inthazsz Az intézmény házszáma Fenntart Az intézmény fenntartójának részletes megnevezése Intmegye Az intézmény megyéje Intregio Az intézmény régiója Veznev Az intézmény vezetőjének neve Veztelef Az intézmény vezetőjének telefonja Vezhely Az OM statisztikai adatlapot eredetileg kitöltő kolléga neve Beosztas Az adatlapot kitöltő kolléga beosztása Telhely Az adatlapot kitöltő kolléga telefonja Fhnev A kutatáshoz felkeresendő feladat-ellátási hely neve (a feladat-ellátási helyre vonatkozó alábbi adatok megegyezhetnek az intézmény egészére vonatkozó fentebbi adatokkal, de különbözhet is azoktól, e fejezet bevezetőjében elmondottak miatt) Telepfh A felkeresendő feladat ellátási hely települése Irszfh A felkeresendő feladat ellátási hely irányítószáma Utcafh A felkeresendő feladat ellátási hely utcája Hazszfh A felkeresendő feladat ellátási hely házszáma Telef1 A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja (nem minden esetben rendelkezünk ezzel az információval) Telef2 A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja Telef3 A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja fh A felkeresendő feladat ellátási hely címe (nem minden esetben rendelkezünk ezzel az információval) Megyefh A felkeresendő feladat ellátási hely megyéje Regiofh A felkeresendő feladat ellátási hely régiója Kistkod A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség kódja 29

30 Kistnev Fejletts Fejl22 Jelleg Fenntkat Telkat2 Reteg A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség neve A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség fejlettsége (részletesen) A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség fejlettsége 3 kategóriás összevont változó, lásd fentebbi táblázatban A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó település típusa Az intézmény fenntartójának 5 kategóriás összevont változója A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó település típusa 4 kategóriás összevont változó A mintavételhez használt rétegek kódjai (értelmezésüket lásd fentebb) Végleges középiskolai fájl: Int_id Az intézmények OM kódja (ez azonosítja az intézményeket) Felhtip Háromféle középfokú oktatás (=feladat ellátási hely típus) lehetséges: 3=szakiskola, 5=gimnázium, 6=szakközépiskola Evfolyam Középiskolai évfolyamok: 8. évf (csak gimnáziumokban), 10. évf, mindhárom középfokú képzési típusban Tanulo A megkérdezendő tanulók száma (az általános iskolai fájlban 8. évfolyamosok, a középiskolai fájlban 8. és 10. évfolyamosok) Intnev Az intézmény pontos neve (ahova a felkeresendő feladat ellátási hely, lásd lejjebb, tartozik) Intirsz Az intézmény irányítószáma Inttelep Az intézmény települése Intutca Az intézmény utcája inthazsz Az intézmény házszáma Fenntart Az intézmény fenntartójának részletes megnevezése Intmegye Az intézmény megyéje Intregio Az intézmény régiója Veznev Az intézmény vezetőjének neve Veztelef Az intézmény vezetőjének telefonja Vezhely Az OM statisztikai adatlapot eredetileg kitöltő kolléga neve Beosztas Az adatlapot kitöltő kolléga beosztása Telhely Az adatlapot kitöltő kolléga telefonja Fhnev A kutatáshoz felkeresendő feladat ellátási hely neve (a feladat ellátási helyre vonatkozó alábbi adatok megegyezhetnek az intézmény egészére vonatkozó fentebbi adatokkal, de különbözhet is azoktól, e fejezet bevezetőjében elmondottak miatt) Telepfh A felkeresendő feladat ellátási hely települése Irszfh A felkeresendő feladat ellátási hely irányítószáma Utcafh A felkeresendő feladat ellátási hely utcája Hazszfh A felkeresendő feladat ellátási hely házszáma Telef1 A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja (nem minden esetben rendelkezünk ezzel az információval) Telef2 A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja Telef3 A felkeresendő feladat ellátási hely telefonja 30

31 fh Megyefh Regiofh Kistkod Kistnev Fejletts Fejl3 Jelleg Telep3 Fennt2 Reteg A felkeresendő feladat ellátási hely címe (nem minden esetben rendelkezünk ezzel az információval) A felkeresendő feladat ellátási hely megyéje A felkeresendő feladat ellátási hely régiója A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség kódja A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség neve A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség fejlettsége (részletesen) A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó kistérség fejlettsége 3 kategóriás összevont változó, lásd fentebbi táblázatban A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó település típusa A felkeresendő feladat ellátási helynek otthont adó település típusa 4 kategóriás összevont változó Az intézmény fenntartójának 5 kategóriás összevont változója A mintavételhez használt rétegek kódjai (értelmezésüket lásd fentebb) Néhány záró megjegyzés Mint összefoglalónk elején említettük, az adatok az OM 2008/2009. évi oktatásstatisztikai adatbázisából származnak, mivel a évi adatbázis csak 2010 tavaszának végén fog elkészülni. Ennek a mintegy 1,5 éves tolódásnak lehetnek olyan következményei, melyekkel találkozhat a felhasználó, amikor felkeresi az iskolákat. Milyen esetekkel találkozhat? Az alábbiakban néhány alapesetre szeretnénk a figyelmét felhívni (melyeken kívül természetesen egyéb esetek is előfordulhatnak): óta teljesen átszervezték az intézményt, melyet mi az adatbázisból kivettünk óta megszűnt már az a feladat ellátási hely (esetleg maga az intézmény is), amely szerepel a mintánkban óta más intézményhez került egy adott feladat ellátási hely, mint amelynek keretében a mi listánkban szerepel óta megváltozott az intézmény neve óta megváltozott a feladat ellátási hely neve - önállósodott egy adott feladat ellátási hely - elköltözött máshova egy adott feladat ellátási hely - megszűnt azon az évfolyamon az oktatás, melyet mi eredetileg a mintánkba bevettünk - stb. stb. Ha ilyen esetekkel találkozik a felhasználó, vagy ha más okból nem teljesül egy adott iskola megkérdezése, a kieső címet azonnal pótoljuk a megfelelő képzési forma megfelelő mintavételi rétegéből. 31

32 III./2. A minta megoszlása A mintavétel bonyolultnak látszó, szövevényes és módszertanilag igen kemény munkát igénylő leírását követően nézzük meg azt, hogy a tudományosan kiválasztott iskolák közül hányat értek el kérdezőbiztosaink, illetve hányan vállalták azt, hogy ebben a kényelmetlen témában nyilatkozzanak. Nem lehetett kötelezni az intézményvezetőket arra, hogy támogassák a munkát. Egyrészt tanítási órák esnek ki, másrészt a szülők és a diákok ellenállásával is számolni kellett. A szülőktől kért beleegyező levelet az osztályfőnökök segítségével eljuttattuk a családokhoz. Olyan esetről, ahol valamelyik szülő megtagadta volna gyerekük részvételét a vizsgálatban nem tudunk. A mintanagyságot még az osztálylétszámok ismeretében is csak becsülni lehetett, hiszen a válaszmegtagadók száma, illetve a hiányzások mértéke nem tudható előre. A nyolcadikosok 1221-en, míg a középiskolások jóval többen vannak a kérdezettek között. (N=1897). A szabályszerű mintaválasztás ellenére a válaszmegtagadó iskolák között több volt a középiskola, másrészt a tanulócsoportok nagyságának ismeretében sem volt garancia arra, hogy minden tanuló részt vesz az adatfelvételben. Ráadásként a évfolyamos iskolák esetében (a tervezettel szemben, a biztonság kedvéért) megkérdezték a tizedik évfolyamon tanulókat is a kérdezőbiztosok. Ezért azok az adatok a megbízhatóbbak, ahol vagy a nemek, vagy az évfolyam szerinti megoszlásokat tüntetjük fel. Tervünk szerint a 14 és a 16 éves korosztálytól kívántunk megbízható információkat szerezni felkészültségük, ismereteik szintjéről, szexualitáshoz kapcsolódó attitűdjeikről. Az általános iskola nyolcadik osztálya, valamint a középiskolák második évfolyamán azonban különböző életkorú fiatalok tanulnak együtt. A tankötelezettség ellenére sokan későbbi életkorban íratják be gyermeküket, reménykedve abban, hogy azok így könnyebben veszik az akadályokat, jobban alkalmazkodnak az iskola szabályaihoz. Az évfolyamot ismétlők mellett az évet csúsztató beiskolázottak is emelik az átlagéletkort, ami emiatt magasabb, mint az elvárt. Ez nem okoz különösebb gondot, hiszen az iskolában történő felvilágosító, készségfejlesztő munka eredményességét illetve hiányosságait kívántuk feltárni, s a tapasztalatokat a nyolcadikos és a tízedikes tanulókra kívántuk érvényesíteni. Akadtak évesek is a mintánkban, nem is kis számban, hiszen 142 diák túlkorosnak mondható, arányuk a teljes mintában 4,5%. 32

33 Az átlagéletkor 15,60 év kissé magasabb, mint ami normális, arányos eloszlásnál képződött volna. Neme * az evfolyam Crosstabulation az evfolyam nyolcadikos 10 Total Nfiú Count e % within Neme 41,1% 58,9% 100,0% m % within az evfolyam 48,9% 45,0% 46,5% e % of Total 19,1% 27,4% 46,5% lány Count % within Neme 37,4% 62,6% 100,0% % within az evfolyam 51,1% 55,0% 53,5% % of Total 20,0% 33,5% 53,5% Total Count % within Neme 39,2% 60,8% 100,0% % within az evfolyam 100,0% 100,0% 100,0% % of Total 39,2% 60,8% 100,0% A nemek szerinti eloszlás sem tükrözi pontosan a tényleges arányokat. A lányok (N=1667) többen vannak, mint a fiúk (N=1451). 167 fiatal nem töltötte ki a nemre vonatkozó kérdést, így a futtatás során kiestek a nemek szerinti elemzésekből. A téma intimitása miatt magas a válaszmegtagadók aránya helyenként a 10%-ot is meghaladja. Ez az elemzésnél nagy problémát jelentett, hiszen sok esetben a teljes minta szerinti megoszlás lett volna a kívánatos. A reprezentatív mintavétel feltételeinek eleget tettünk, s a tapasztalataink érvényességét a teljes veszélyeztetett korban lévő fiatalra kívántuk kiterjeszteni. A továbbiakban csak a vizsgált kérdésekre válaszolókat szerepeltetjük a táblázatokban, ezért gyakran az elemszám nem azonos az eddig feltüntetett adatokkal a válaszmegtagadók számát (missing) a könnyebb érthetőség miatt sehol sem tüntetjük fel. 33

34 III./3. Minta - háttér A mintába kerültek utolsó tanévi tanulmányi eredménye, nemek szerinti bontásban: fiúk lányok Elégtelen 14 8 Elégséges Közepes Jó Jeles, kitűnő összesen A kérdezettek családi háttere A szülőkre, a családra, családtagokra vonatkozó kérdéseket és információkat az elemzés során többször felhasználjuk bizonyos összefüggések megismeréséhez. Itt csak az egyszerű megoszlásokat, gyakoriságokat tüntettük fel. A szülők iskolai végzettsége Apák fiúk lányok Általános iskola 8% 9% Szakmunkásképző 33% 37% Középiskola 31% 30% Felsőfokú 28% 24% összesen 100% 100% 34

35 Anyák fiúk lányok Általános iskola 10% 14% Szakmunkásképző 20% 22% Középiskola 37% 37% Felsőfokú 33% 27% összesen 100% 100% 35

36 A kérdezett diákok családjának anyagi helyzete, státusa, a kérdezettek megítélése alapján fiúk lányok Jómódban élnek 15% 12% Átlag feletti 18% 14% színvonalon élnek Átlagos színvonalon 61% 68% élnek Átlag alatti 5% 5% színvonalon élnek Szegénynek 1% 1% mondhatók összesen 100% 100% A kérdezettek közül a családjában együtt él Édesapjával 86% Nevelőapjával 20% Édesanyjával 97% Nevelőanyjával 5% Nagyszülővel 26% Testvéreivel 82% A családok 16%-ában van a diákok megítélése szerint nagyivó, és 63%-ban pedig dohányos. 36

37 IV. A vizsgálat tapasztalatai, eredmények A diákok esetében alkalmazott kétféle kérdőív néhány eltéréssel szinte azonosnak mondható. Mindkét évfolyam esetében két önálló részből áll. Az első blokkban az általános prevenciós igényeket és szükségleteket mérjük fel és elemezzük azzal a szándékkal, hogy az iskoláknak, a pedagógusoknak segítséget tudjunk nyújtani a prevenciós, egészségnevelési terv pontosabb, autentikusabb megválasztásához. A másik nagy kérdésblokk pedig a szexualitással kapcsolatos ismeret és véleménykérdéseket tartalmaz azzal a szándékkal, hogy általános képet nyerjünk a korosztály felkészültségéről, az iskolai szexedukáció helyzetéről, a szükséges lépésekről. Megtudhatjuk azt, hogy a veszélyeztetett korban lévő diákok ismeretei, gondolkodásmódja, érettsége megfelel-e a szakértők által szükségesnek ítélttel, vannak-e hiányosságaik, milyen tartalmú tevékenység szükséges ahhoz, hogy szocializációjuk harmonikus legyen, s ezzel minimalizáljuk a veszélyeztetettségük mértékét. A szexualitással kapcsolatos attitűdök Mennyire jellemzi jelenlegi életüket, hogyan gondolkodnak, milyen attitűdök vezérlik a párkereső cselekvéseikben a fiatalokat? A választott állítások között akad kedvező és kedvezőtlen magatartásra, attitűdre utaló egyaránt. A válaszok megoszlását érdemes soronként elemezni. Számunkra a veszélyeztetettség kritériumainak meghatározása az elsődleges, ezért a párkapcsolattal, a szexualitással kapcsolatban született állításokkal való egyetértés illetve nem egyetértés alapján, főkomponens elemzéssel három csoportot képeztünk. A válogatás a szexuális aktivitást kifejező négy állítással való egyetértés alapján született. Három állítás kifejezetten az aktivitás mértékére utal, míg a negyedik a felelőtlenséggel párosul. A következő táblázatban mind a 12 állításra adott válaszok arányát tartalmazzák közülük az első négy az analízisbe bevont, vastagon szedett. A táblázatban a nemek közötti eltérések jól elemezhetők. Láthatók a különbségek a különböző neműek motivációi között. A lányok, akik enyhe többségben vannak, sokkal óvatosabbak, kevésbé nyitottak, érdeklődőek, mint a fiúk és önbizalomhiány is sokukat jellemzi. A különböző állításokkal egyetértők illetve egyet nem értők aránya a teljes mintában. (N= 3163) Most vagyok fiatal, sokat kell próbálkoznom Megfelelne egy állandó és több ideiglenes kapcsolat A szex egyelőre fontosabb, mint a szerelem A szexuális úton terjedő betegségek elleni védekezés ebben a korban Egyetértek Nem értek Nem tudom egyet fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok

38 még nem szükséges Célom egy életre szóló kizárólagos párkapcsolat Csak a kölcsönös szerelem érdekel Biológiailag nem vagyok érett a párkapcsolatra Nincs még elég önbizalmam egy intim kapcsolathoz Szívesen beszélgetek a partneremmel a szexről Mindig szorongok a randevú előtt Elégedett vagyok magammal, a testemmel és a megjelenésemmel A kapcsolat legfontosabb részének tartom a szexet

39 A következő táblázat az életkor szerinti megoszlásokat tartalmazza, s erőteljesen érzékelhető az eltérés a két korcsoport között az érettség-éretlenség és az önbizalom mértékében. A felsorolt állításokkal egyetértők illetve egyet nem értők aránya a válaszadók iskolai évfolyama szerinti bontásban. egyetértek Nem értek egyet Nem tudom 8. évf. 10. évf. 8. évf. 10. évf. 8. évf. 10- évf. Most vagyok fiatal, sokat kell próbálkoznom Megfelelne egy állandó és több ideiglenes kapcsolat A szex egyelőre fontosabb, mint a szerelem A szexuális úton terjedő betegségek elleni védekezés ebben a korban még nem szükséges Célom egy életre szóló kizárólagos párkapcsolat Csak a kölcsönös szerelem érdekel Biológiailag nem vagyok érett a párkapcsolatra Nincs még elég önbizalmam egy intim kapcsolathoz Szívesen beszélgetek a partneremmel a szexről Mindig szorongok a randevú előtt Elégedett vagyok magammal, a testemmel és a megjelenésemmel A kapcsolat legfontosabb részének tartom a szexet Az analízis eredményeképpen létrejött aktív névvel ellátott csoportba azok kerültek, akik konzekvensen válaszoltak, vagyis akik számára fontosabb a szex, mint a szerelem, megfelelne a több partner egyidejűleg, erős a késztetés a próbálkozásokra a másik nemnél és védettnek vélik magukat, ezért számukra nem fontos a védekezés a szexuális úton terjedő betegségek ellen. Ebbe a csoportba életkortól függetlenül jellemzően a fiúk kerültek (30%), a lányoknak csak 5%-a jellemezhető ily módon. E véleményeket nem osztók döntő többsége természetesen lány. Azok között, akik a négyből csak néhány állítással de nem mindegyikkel értenek egyet, nincs különbség a nemek szerint. A legtöbben a most vagyok fiatal, sokat kell próbálkozni állítással értenek egyet, miközben a szex központú állításokkal már nem. 39

40 Nem Is-is aktív Összesen aktív Fiúk 44% 27% 30% 100% Lányok 68% 27% 5% 100% összesen 57% 27% 17% 100% Összességében az aktivitás tekintetében nem látható jelentős különbség az idősebbek javára bár ezt természetesnek tekinthetnénk biológiai fejlettségük indokán. A két évfolyam nagyjából a 14 és a 16 évesek szinte azonos arányban (16% illetve17%) minősültek aktívnak, vagyis a 14 éveseknek is hasonló erősségű lenne a szexualitásuk, ez pedig nem magyarázható mással, mint az akcelerációval, az egyre korábban bekövetkező nemi éréssel. A kapcsolat súlyát gyengíti az a tény, hogy mindkét életkori csoportban lánytöbbség van, s ez a többség a tizedikesek között már jelentősnek mondható a tíz százalékot is eléri (fiú 45% lány 55%). Ez hozzájárul a válaszok kiegyenlítettségéhez, de egészében nem magyarázza. Amíg az egészségkárosító magatartásformák gyakorisága esetében éppen e két korcsoport között a legnagyobb a szakadék vagyis az egészségkárosító magatartás tekintetében inkább védettnek mondható nyolcadikosokkal szemben a 16 évesek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás, de az illegális szerhasználat is jelentős mértékben megjelenik, ezzel nő körükben a veszélyeztetettek aránya. Ez az összefüggés a szexuális érdeklődés mértékénél talán veszélyeztetettségnek is mondhatnánk nem igazolódott. A jómódú vagy átlag feletti színvonalon élő családok gyermekei közül többen kerültek az aktívak közé, a kapcsolat azonban nem szignifikáns, inkább véletlennek tűnik, s indokolni sem igazán lehetséges más háttérváltozók ismerete nélkül, hogy miért aktívabbak, érdeklődőbbek a jobb módban élő szülők gyermekei? Nem Is-is Aktív Összesen aktív 8. évfolyam 56% 28% 16% 100% 10. évfolyam 56% 27% 17% 100% összesen 57% 27% 17% 100% Nem Is-is Aktív Összesen aktív Általános iskola % Gimnázium % szakközépiskola % 40

41 Hogy szereznek információt a szexről a fiatalok? Fontosnak tartjuk azt, hogy ebben az életkorban, amikor a legtöbb kérdés felmerül, amikor nagy a tájékozatlanság, bizonytalanság, akkor legyen késztetésük a beszélgetésre és legyenek ehhez megfelelő társak, akik ténylegesen tudnak segíteni az eligazodásban. Mindkét korcsoportra az jellemző, hogy elsősorban barátaikkal és partnerükkel, esetleg idősebb testvérükkel beszélik meg a szexualitással kapcsolatos kérdéseiket. A szakemberek nem játszanak szerepet (védőnő, tanár), és az anyákhoz is a vártnál kevesebb esetben fordulnak életkoruktól függetlenül. A lányok ugyan valamivel gyakrabban fordulnak anyjukhoz, a fiúk esetében ez igen ritka. A 14 évesek még gyakran zavartak, ha a szexualitás szóba kerül, a partnerek szerepe pedig felértékelődik 16 éves korra, és érthetően a leggyakoribb társak lesznek a szexualitással kapcsolatos dolgok megbeszélésében. Szoktál-e beszélgetni a szexről? gyakran ritkán soha fiú lány fiú lány fiú lány Nem szívesen, inkább kerülöm a témát Beszélgetnék róla, de nincs kivel Zavarba jövök, ha valaki szóba hozza Csak egy-két azonos nemű barátommal A partneremmel elég rendszeresen Inkább névtelenül, internetes fórumokon A mamámmal szoktam megbeszélni Tanáraimmal szoktam megbeszélni Védőnővel szoktam megbeszélni Idősebb testvéremmel szoktam megbeszélni

42 Szoktál-e beszélgetni a szexről? gyakran ritkán soha 8. évf. 10. évf. 8. évf. 10. évf. 8. évf. 10- évf. Nem szívesen, inkább kerülöm a témát Beszélgetnék róla, de nincs kivel Zavarba jövök, ha valaki szóba hozza Csak egy-két azonos nemű barátommal A partneremmel elég rendszeresen Inkább névtelenül, internetes fórumokon A mamámmal szoktam megbeszélni Tanáraimmal szoktam megbeszélni Védőnővel szoktam megbeszélni Idősebb testvéremmel szoktam megbeszélni Jelentősége van annak, hogy hányan vannak, akik senkivel sem beszélgetnek a szexualitásról holott koruknak megfelelően az gondolataik igen nagy hányadát foglalja el. A fiúk 62%-a, a lányok fele egyáltalán nem beszél senkivel e témáról, s feltehetően felületes, vagy éppen ellentmondásos ismereteit más módon szerzi be. A fiatalok ötöde elsősorban a 14 évesek, és a lányok zavarba jön a téma hallatán, kerüli a témát, kellemetlennek érzi másokkal ilyesmiről beszélgetni. Számuk ugyan csökken 16 éves korra, de úgy véljük, még mindig igen kevés a lehetőségük megbeszélni felmerülő kérdéseiket, illetve nem találnak olyan embert, aki megfelel erre a célra, akivel zavaruk ellenére nem kellemetlen az érdeklődésüket kimutatni, kérdéseiket feltenni. A kérdezettek családi háttere teljességgel független a gyerek nyitottságától vagy éppen szemérmességétől. Az, hogy ki beszélget, vagy éppen nem talál beszélgetőtársat a szexualitásról, nem magyarázható a szülők iskolai végzettségével vagy éppen vagyoni helyzetével. fiú lány összesen Nem beszél a szexről senkivel 62% 50% 55% Nem beszél a szexről, mert 19% 25% 22% szemérmes* Beszél a szexről többekkel 19% 25% 22% összesen 100% 100% 100% * A szemérmes kategóriába azok kerültek, akik kerülik a témát, és/vagy zavarba jönnek, ha valaki szóba hozza e témát. 42

43 8. évf. 10. évf. összesen Nem beszél a szexről senkivel 56% 56% 55% Nem beszél a szexről, mert 26% 19% 22% szemérmes* Beszél a szexről többekkel 17% 25% 22% összesen 100% 100% 100% Az első szexuális élmények a fiúknál és a lányoknál Hány éves korodban volt az első magömlésed? A kérdésre 87 fiú még nem volt választ adott, pedig életkoruk 14 évtől 18 évig terjed. A még nem volt választ adók átlagéletkora 15 év, holott az első magömlés idejére megjelölt átlagéletkor között szóródik, a leggyakoribb érték a 12. életév. 43