A Strukturális Alapokból származó támogatások hazai intézményrendszere és a programmegvalósítás gyakorlata

Átírás

1 Az EU Strukturális Alapjaiból származó támogatások hazai intézményrendszere és a programvégrehajtás gyakorlata Horváth Csilla / Matkó Márton / Tabajdi Márton Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatóság A Strukturális Alapokból származó támogatások hazai intézményrendszere és a programmegvalósítás gyakorlata Miről beszélünk kontextus, előzmények, adatok Rendszer jogszabályok, szereplők, feladatok Folyamat a programozástól a nyomonkövetésig példával illusztrálva Tapasztalatok, tanulságok Kérdések, vita 1

2 Miről nem beszélünk? Hazai költségvetési forrásból nyújtott támogatásokról (jelenleg ez elhanyagolható nagyságrendű) De: a SA-nak is van hazai társfinanszírozása! EU Közös Agrárpolitika (CAP) keretében (EMVA) nyújtott támogatásokról (ÚMVP) A Strukturális Alapok 3. célkitűzése keretében (Európai Területi Együttműködés) nyújtott támogatásokról Közvetlenül az EU Bizottság által kezelt forrásokról EU kohéziós forrásainak nagyságrendje Magyarországon ( ) között előcsatlakozási alapok (PHARE,ISPA,SAPARD), hazai fejlesztési források 10%-a között Strukturális és Kohéziós Alap + EMOGA, hazai fejlesztési források 30%-a Kb. 700 mrd Ft között SA és KA, gyakorlatilag kizárólagos fejlesztési források Kb mrd Ft (!!!) között mi lesz??? Mekkora ez az összeg? A évi magyar költségvetés 61%-a 4000 km autópálya ára 12-szer épülhetne meg a 4-es metró Minden ember kaphatna forintot Megvehetnénk egy görög szigetet, amelynek a nettó jelenértéke 22,4 mrd EUR 2

3 Az EU kohéziós politikája ( ) Cél: a regionális különbségek mérséklése Az EU Kohéziós Politikájának végrehajtását szolgáló eszközök Strukturális Alapok (Structural Funds) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA/ERDF) Európai Szociális Alap (ESZA/ESF) Kohéziós Alap (Cohesion Fund) Célkitűzések jogosultsági feltételek (NUTS2 szint) 1. Konvergencia (GDP max. az EU átlag 75%-a) Phasing-out régiók (EU12 belépéssel statisztikailag estek ki) 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás - Phasing-in régiók (gazd. növekedéssel elérik a határértéket ) 3. Európai területi együttműködés (határmenti területek) Alapelvek, jogszabályok Alapelvek: Több éves programozás (NSRK, Operatív Programok) Addicionalitás (hazai társfinanszírozás 15%) Koncentráció (komplexitás, célszerűség, eredményorientáltság) Partnerség megosztott felelősség (EB, tagállam) Helyi szereplők bevonása a tervezésbe Jogszabályok 1080/2006 (ERFA), 1081/2006 (ESZA), 1084/2006 (KA) 1083/2006 EK Általános rendelet 1828/2006 EK Végrehajtási rendelet 16/2006 MeHVM-PM, 255/2006 és 281/2006 Korm. Rend., ezt felváltotta a 4/2011 Korm. Rend től 3

4 Egyéb keretszabályok Horizontális elvek érvényesítése minden beavatkozásnál Esélyegyenlőség Környezeti fenntarthatóság, Területi kohézió Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása Fenntartási kötelezettség (3 vagy 5 év) N+2 / N+3 szabály A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere Európai Bizottság Monitoring Bizottság Stakeholderek Igazoló Hatóság MÁK NAO Kifizető Hatóság MÁK Irányító Hatóság NFÜ Közreműködő Szervezet Ellenőrző Hatóság EUTAF Végső kedvezményezett 4

5 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Jogállása: Központi hivatal Elnök, Kabinet Elnökhelyettesek Belső Ellenőrzési Főosztály Központi Monitoring Főosztály Kommunikációs Főo. Fejezeti Főosztály Jogi Főosztály Közbesz Felügyeleti Főosztály Koordinációs Irányító Hatóság Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatóság Back-office egységek Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóság Közlekedés OP Irányító Hatóság Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóság Környezet és Energia OP Irányító Hatóság A Strukturális Alapokból származó források programszerű felhasználásának folyamata Programtervezés Programmegvalósítás Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRF) Pályázati felhívások kidolgozása, meghirdetése Nyomonkövetés Operatív Programok Projektkiválasztás Ellenőrzés Programkiegészítő dokumentumok Akciótervek Támogatási szerződéskötés Kifizetés 5

6 Programdokumentumok hierarchiája Programtervezés Nemzeti Stratégiai Referenciakeret NFT / ÚMFT Átfogó stratégiai dokumentum Operatív Programok (EU Bizottság jóváhagyás 2007 nyár) 7 éves időtáv Stratégiai célok, beavatkozások, források, indikátorok Akciótervek (csak magyar jell., Kormány hagyja jóvá) 2 éves időtáv Támogatási területek, feltételek forrásfelhasználás ütemezése Programtervezés folyamata NFÜ Programtervezés Ágazati minisztériumok és háttérintézmények koncepció Regionális Fejlesztési Tanács, Ügynökség Regionális szempontok Külső Értékelések Külső szakértők Operatív Programok Akciótervek Társadalmi vélemények Közigazgatási egyeztetés Kormány jóváhagyás EU Bizottság jóváhagyás 6

7 Regionális programok Operatív Programok rendszere ( ) Programtervezés Kohéziós Alap ERFA ESZA Gazdaságfejlesztés OP Környezet és Energia Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Elektronikus Közigazgatási Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Államreform Operatív Program Dél-Alföldi OP Dél-Dunántúli OP Észak-Alföldi OP Észak-Magyarországi OP Közép-Magyarországi OP Közép-Dunántúli OP Nyugat-Dunántúli OP Regionális Operatív Programok felépítése Programtervezés Prioritások Regionális gazdaság fejlesztése GOP Turizmusfejlesztés Regionális közlekedési infrastruktúra KÖZOP Humán infrastruktúra fejlesztése TIOP Helyi környezetvédelmi fejlesztések KEOP Város- és településfejlesztés 7

8 Városrehabilitáció helye a regionális operatív programokban Önálló prioritás Nem önálló prioritás Dél-Alföld 5. Prioritás Dél-Dunántúl 4. Prioritás +Környezetfejlesztés Észak-Alföld 5. Prioritás Közép-Dunántúl 3. prioritás Közép-Magyarország 5. Prioritás Speciálsi megosztás: Pest megye és Főváros Főutca kézikönyv +Környezetfejlesztés Észak-Magyarország 3. Prioritás +Környezetfejlesztés és Közlekedés Nyugat-Dunántúl 3. Prioritás +Közlekedés A városrehabilitációs felhívások tervezését megalapozó és meghatározó dokumentumok Adottságok: 4/2011 Korm.rendelet a négyes 16/2011 NFM rendelet az EMK 19/2007. MeHVM rendelet jogcímrendelet Elszámolhatósági útmutató Általános pályázati útmutató Eljárásrendi útmutatók (Projektkiválasztás, Projektfejlesztés, Projekttartalom változás) Horizontális útmutatók (EE, FF, Ak.men.) Állásfoglalások Konzorcium útmutató Kiírás specifikus, módszertani útmutatók (Városfejlesztési kézikönyv, ATT útmutató, VT útmutató, Közvetett eljárásrend, Indikátor útmutató) Pályázati felhívás sablon Állásfoglalások Segédletek (Kerékpáros segédlet) COCOF iránymutatások EMIR Adottságok: Athéni Charta (1933) Új Athéni Charta (1998) Bristoli Egyezmény (2005) Lipcsei Charta (2007) Marseilles-i Nyilatkozat (2008) Toledói Egyezmény (2010) 8

9 Szakmai feltételrendszer és amit az adottságokhoz illeszteni kell: Komoly módszertani elvárások: Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Terv jelentősége: szociális célú városrehabilitáció esetén Akcióterületi Terv útmutató Főutca kézikönyv Komplex és integrált projektek 24 hónapos megvalósítási időszak (néha már 36 hónap) Kétfordulós eljárásrend: előkészítés, majd projektfejlesztés Szerteágazó tématerület (más prioritások, OP-k beavatkozási területe önkormányzati utak, kerékpárutak, múzeumok, ESZA elemek) ezeknél alkalmazott feltételek figyelembe vétele Városfejlesztő társaságok Közvetett támogatások (Programalap) Elvárások (települések és településrészek súlyozása, indikátorok) Regionális különbségek érvényesítése RFÜ tervezői csoportok eltérő felkészültsége és vérmérséklete Szakminisztériummal való együttműködés Projektméretek és rendelkezésre álló források A városrehabilitációs konstrukciók típusai Funkcióbővítő városrehabilitáció Integrált Városfejlesztési Stratégia Akcióterületi beavatkozások Cél a gazdaságélénkítés Fejlesztési szemlélet Közösségépítés Több funkciótípusból több tevékenység kötelező gazdasági elemmel Kiemelt projektek esetében magántőke bevonás és kötelező jelleggel Városfejlesztő társaság Szinergia az elemek között Széles körű partnerség Megalapozott fejlesztések Vállalkozások letelepítése az akcióterületen Szociális célú városrehabilitáció: Integrált Városfejlesztési Stratégia Akcióterületi beavatkozások Cél a leromlott vagy leromlással fenyegetett lakóterületek megújítása Fejlesztési szemlélet Több funkciótípusból több tevékenység kötelező lakhatási elemmel amennyiben az akcióterület ezt lehetővé tesz (Végrehajtási rendelet) A jogosultságot adó társadalmi mutatók javítása, közösségépítés, foglalkoztatás javítása, reintegráció Szinergia Széles körű partnerség Komplex aktivitási mutató javítása Energiahatékonyság növelése (ez átkerült a funkcióbővítőbe városrehabilitációs kiírásokba is) 9

10 A pályázati felhívások elkészítése Pályázati felhívás sablon Célok 0. verzió Kedvezményezettek Tevékenységek Költségek Értékelési szempontok Csatolandó dokumentumok Mellékletek, segédletek PEMCS: IH Érintett RFÜ Szaktárca Végleges felhívás KMF, Kommunikációs Főosztály, Elnöki kabinet, NFM ITF (Ügyfélszolgálat) Paraméterezés Konszenzusos verzió Társadalmasítás A pályázati felhívások szerkezete Cél: gazdaságélénkítés / lakóterület rehabilitáció, szociális kohézió Eszközök: a támogatható tevékenységek Magas támogatási intenzitás Magas megpályázható összegek (komplexitás) Kiválasztási kritériumok: Első forduló Tartalmi jogosultsági szempontok (pl. IVS 80%) Helyzetértékelés Indokoltság Célcsoportok Komplexitás Területi kohézió Ütemezés Kockázatok Műszaki megalapozottság Az önkormányzat pénzügyi alkalmassága Szakmai fenntartás Pénzügyi fenntartás Minimum 60 pont Második forduló Több korábbi pontozásos szempont Tartalmi jogosultsági feltétel BB feltételek teljesítése Megvalósíthatóság Fenntarthatóság Szubjektív szempontok: Város és akcióterület függő kiinduló helyzet Különböző tevékenységek Nehéz az összehasonlítás Szubjektív szemponotk: VÁros és akcióterület függő fejlesztések Különböző tevékenységek Nehezen összemérhető projektek Kétfordulós eljárásrend: Első forduló koncepció Második forduló kidolgozott projekt Nem minden alakult ennek megfelelően 10

11 Városrehabilitációs kiírások tapasztalatai Funkcióbővítő városrehabilitáció Az IVS-ek nagy része rohamléptekben készült, kevés az átgondolt és jó stratégia Akcióterületi beavatkozások sok településen átfednek Célok: a gazdaságélénkítés nem igazán teljesül, a lakókörnyezet megújítása is elsősorban a közterületekre szorítkozik, a városok sokszor nem a legleromlottabb területeket újítják meg Fejlesztési szemlélet a legtöbb beruházás inkább karbantartás jellegű Közösségépítés soft elemek, uniformizált elemek Rossz társadalmi mutatók javulása csak hosszú távon lesz mérhető (Sátoraljaújhely) Magántőke bevonása kevés sikerrel (több tényező következtében) Városfejlesztő társaságok nem az elvárásoknak megfelelően Szinergia az elemek között az akcióterületen belül a beavatkozási pontok sokszor egymástól teljesen függetlenül kerülnek a projektekbe Széles körű partnerség szinte egyáltalán nem teljesül Megalapozott fejlesztések gyenge minőségű funkcióanalízisek, túlzó, sokszor az önkormányzatok anyagi lehetőségeit messze meghaladó elképzelések Az ilyen utóbbi projektek pénzügyi fenntarthatósága megkérdőjelezhető Indikátorok nem megfelelően megfogalmazott elvárások, így teljesülésük is nehezen feldolgozható NEM MINDEN PROJEKTÜNK ILYEN! Az eljárásrend A programvégrehajtás operatív kereteinek meghatározása A kormányváltás után átalakításra kerül(t) ÚMFT ÚSZT Párhuzamosság problémája Jelenlegi hazai szabályozók: (16/2006 MEH-VM-PM Rendelet) (281/2006 Korm. Rendelet) 14/2011 Korm. Rendelet EMK (IMK) NFÜ szintű állásfoglalások IH szintű állásfoglalások Útmutatók Segédletek 11

12 Programvégrehajtás folyamata Kiírás készítése Döntés előkészítés Döntés Szerződés kötés Megvalósítás Projekt zárás Fenntartás Döntéselőkészítés, döntés Pályázat beérkezése Iktatás Befogadási kritériumok ellenőrzése (befogadás / elutasítás) Formai értékelés (jogosult / HP / elutasítás) Hiánypótlás Tartalmi értékelés (két független külső / belső értékelő) Értékelések összesítése DEB / BB felterjesztés DEB / BB ülés (tagok: IH, KSZ, civil, minisztérium) Döntési javaslat (elutasító / támogató / tartalék lista) NFÜ végső döntés Könyített max 60 nap Standard max 115 nap Nagyprojekt max 145 nap 12

13 Szerződéskötés Pályázó értesítése a támogatási döntésről Szerződéskötési feltételek megküldése Szerződéscsomag beérkezése Aláírás Elállás Könyített max 50 nap Standard max 120 nap Nagyprojekt max 120 nap Hiánypótlás Szerződés hatályba lépése Normál Halasztott Megvalósítás Előleg kifizetés Időközi kifizetés Szakmai előrehaladási jelentés ellenőrzés (PEJ, IB) Helyszíni ellenőrzés Szerződésmódosítás, változásbejelentés Szabálytalanság Kifogás kezelés Panasz kezelés Követeléskezelés Közbeszerzési eljárás és ellenőrzése Megvalósítás 1-3 év KIFIZETÉS Kedvezményezetti max 75 nap Szállítói max 60 nap 13

14 összeg Ki finanszírozza a projekteket valójában? Pénzügyi terhelés a programmegvalósítás alatt Hazai költségvetés Európai Unió hónap Projektzárás, fenntartási időszak Projektzárás Záró kifizetési kérelem és ZPEJ / ZB Projekt pénzügyi zárása Fenntartási időszak Fenntartási időszak 3 / 5 év Projekt fenntartási jelentések Helyszíni ellenőrzések Fenntartási időszak zárása 14

15 Monitoring rendszer, tájékoztatás és nyilvánosság Informatikai háttér Intézményi honlapok Közreműködő Szervezetek honlapjai NFÜ honlapja Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) Pálytáj Elektronikus számlakitöltő TÉRKÉPTÉR Térinformatikai adatbázis (google maps alapon EMIR adatok) Rendszerszintű problémák, tanulságok, kérdések Abszorpció-orientáltság (Mi lesz ha nem használjuk fel a forrásokat?) Kockázatkerülés: nincs lehetőség hosszabb kifutású, vagy kísérleti programokra Programok közötti koordináció gyengesége (LHH program) Tervezés: Központi ágazati jellegű vagy területi alapú? Operatív Programok rendszere (ágazati vagy területi) Projektkiválasztási eljárások megfelelősége (verseny vagy terv alapú) Indikátorok rendszere (több mint 9000 indikátor) 15

16 Kitekintés Milyen változások várhatók a következő pénzügyi perspektíva időszakában? A vita várhatóan II. félévben kezdődik, de vajon mikor zárul? Problémák (érdekek, képességek) Conditionality feltételek (makrogazdasági mutatók) előzetes teljesítése, időszakos ellenőrzése a pénzfelhasználás feltétele Erősebb hozzájárulás kell majd az EU2020 céljaihoz: Fő cél: Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés (Smart, sustainable and inclusive growth) Alcélok pl. szegénység csökkentése Tematikus koncentráció kevés támogatási célterület KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! 16