1. Célok és feladatok

Átírás

1 Tanterv a nyolcosztályos gimnáziumok számára Magyar nyelv és irodalom Učebné osnovy pre osemročné gymnáziá s vyučovacím jazykom maďarským Maďarský jazyk a literatúra Vypracovali / kidolgozták: Csicsay Károly Csicsay Sarolta Schválilo Ministerstvo školstva Slovenskej republiky dňa 31. marca 2005 rozhodnutím číslo CD /7087 1:094 ako učebné osnovy maďarského jazyka a literatúry pre osemročné gymnáziá s vyučovacím jazykom maďarským s platnosťou od 1. sept

2 A magyar nyelv- és irodalomtanítás óraszámai a nyolcosztályos gimnázium 1-8. osztályaiban Počet hodín z maďarského jazyka a literatúry v ročníku osemročného gymnázia Ročník osztály I. II. III. IV. Týž. hodiny Heti óraszám Ročne Évi óraszám Jazyk Nyelv Literatúra Irodalom Ročník osztály V. VI. VII. VIII. Týž. hodiny Heti óraszám resp. 4 Ročne Évi óraszám resp. 120 Jazyk Nyelv Literatúra Irodalom resp Célok és feladatok Ciele a úlohy 2. Témakörök és az éves órakeret felosztása az egyes osztályokban Tematické okruhy a počty vyučovacích hodín 3. A tananyag tartalmi jellemzése Charakteristika obsahu vučovania 4. A tananyag osztályok szerinti lebontása Učivo podľa ročníkov 5. Módszertani ajánlás Metodické odporúčanie 2

3 1. Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés lényege abban rejlik, hogy megérteni, gondolkodni, beszélni és írni tanít; ezzel a többi tantárgy tanulását is segíti. Ezen kívül a magyar nyelv és irodalom tanításának fontos szerepe van más kultúrák megismerésében, az idegen nyelvek elsajátításában. Az állandóan fejlődő világ tudományainak, illetve a köztük levő összefüggések megértésében szintén jelentős szerepet tölt be tantárgyunk. A nyolcosztályos képzés teljes ideje alatt a diákok életük leginkább formálható szakaszát élik, így az őket tanító pedagógusoknak pszichológiai ismeretekkel is rendelkezniük kell, hogy a csaknem egy évtizedes munkájuk során diákjaik érzelmi fejlődésében is segíthessenek. A nyolcosztályos képzés nem csak abban tér el a hagyományos 5+4 éves képzéstől, hogy másként osztjuk fel a tananyagot. A nyolc éves tanítási időszakot négy részre bonthatjuk, amely szerint kétévenként húzhatjuk meg a képzeletbeli határt. Ez nagyjából megegyezik a diákok szellemi fejlődésének korszakaival. Az anyanyelvi nevelés keretén belül nem csupán az elsajátítandó nyelvtani kategóriákra kell diákjainkat megtanítanunk, hanem főleg arra, hogy megállják helyüket a különféle kommunikációs helyzetekben; anyanyelvi ismereteiket fel tudják használni az önálló tanulásban, a későbbi művelődésben. Az egyes nyelvtani kategóriák sorrendjének ismereténél talán fontosabb, hogy diákjaink megfelelő kommunikációs gyakorlattal rendelkezzenek. Ez a kommunikáció viszont jóval kiterjedtebb, mint ahogy azt néhány éve képzeltük, azóta ugyanis helyet kapott s nemcsak az üzleti életben az Internet, az elektronikus úton történő kommunikáció, amelynek megtanítása ugyancsak a magyar szakos tanárokra hárul. Az irodalmi nevelésben is helyet szorít magának a technika, a számítógép és az Internet, azonban nem szabad, hogy ezek csorbítsák a könyv szellemi jelentőségét. A tanárok feladata lesz megtalálni ebben a rendszertelennek látszó rendszerben a modern technika felhasználásának lehetőségét. A számítógépes segédeszközök, elektronikus könyvtárak nyújtotta segítséget (letölthető tananyagok, dolgozatok, sűrített házi olvasmányok tömkelegét) valóban a tanulás és a tanítás hasznára tudják fordítani. A technika rohamos fejlődése ellenére lassítani kell a tempón, s fel kell hívni diákjaink figyelmét egy-egy klasszikus mű szépségére, szereplői jellemének bemutatására, s időt kell szakítanunk a művek elemzésére. Amíg iskolarendszerünkben nem jelenik meg a műveltségtömbök fogalma, addig a társművészetekre is figyelmet kell fordítanunk. Az egyes korstílusokat érzékletesebbé tehetjük, ha röviden bemutatjuk a kor építészetét, festészetét, zenéjét. Ebben szintén hasznunkra lehet a számítógép és az Internet. A társművészetek terén azonban a színházi előadás a leghatásosabb. A nyolcosztályos képzés során az első három év az ún. alapozó időszak. Ekkor még nem tanítunk irodalomtörténetet. Három éven át csupán az irodalommal foglalkozunk, tehát konkrét művek olvasásával, elemzésével. Nem különböztetjük meg különösebben a magyar és a világirodalmi alkotásokat. Kizárólag magára a műre koncentrálunk, annak műfaji jellegzetességeire, a szereplők jellemének és a cselekmény részleteinek elemzésére, egyszóval a mű szépségére. Ekkor rakjuk le alapjait a későbbi komoly műelemzéseknek s magának a fogalmazásnak is, amelynek az utóbbi időben egyre kisebb jelentőséget tulajdonítottunk. A kezdetleges kis történetírások, házi valamint iskolai fogalmazások során szentelhetünk figyelmet a nyelvtanórán tanult helyesírásnak, amellyel még természetesen külön helyesírási órákon is szükséges foglalkozni. A negyedik osztálytól kezdve tanítunk irodalomtörténetet, s haladunk a nyolcadik osztály végéig időrendben mind a magyar, mind a világirodalom legjelesebb alkotásain keresztül a jelen irodalom megismeréséig. A nyolc évig tartó felkészítésnek elegendőnek kell lennie, hogy diákjaink rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy értő, érző felnőttekké tudjanak válni. 3

4 2. Témakörök és az éves órakeret felosztása az egyes osztályokban I. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) 3. Hangtan (14 óra) 4. Szójelentéstan (12 óra) 5. Frazeológia (3 óra) 6. Szóalaktan (4 óra) 7. Helyesírási alapelvek (3 óra) 8. Helyesírás, felmérők, fogalmazások (12 óra) 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) 10. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) 11. Tanév végi összefoglalás (4 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Az írás és a könyv keletkezése (2 óra) 3. Tájékozódás a könyvtárban (olvasmány), látogatás az iskolai könyvtárban (2 óra) 4. A mesék világa a népköltészet és a népmesék (2 óra) 5. Mesetípusok (9 óra) 6. A vers és a ritmus (3 óra) 7. Petőfi Sándor: János vitéz (19 óra) 8. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (4 óra) 9. A mítoszok és a mondák világa (14 óra) 10. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 11. Házi olvasmányok feldolgozása, megbeszélése (4 óra) II. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) 3. Szófajtan (39 óra) 4. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (11 óra) 5. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) 6. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) 7. Tanév végi összefoglalás (2 óra) 4

5 Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Az allegorikus mesék (4 óra) 3. A magyar népi líra, a népdal (4 óra) 4. A népballada (4 óra) 5. A műballada (2 óra) 6. Arany János: Toldi (18 óra) 7. Komikum, az igazság és a hazugság az irodalomban (9 óra) 8. A természet az irodalomban (7 óra) 9. A haza és a szabadság az irodalomban (7 óra) 10. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 11. Házi olvasmányok feldolgozása, megbeszélése (4 óra) III. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Tanév eleji ismétlés (6 óra) 3. Nyelv és beszéd (2 óra) 4. Metakommunikáció (2 óra) 5. Mondattan mondatok fajtái (5 óra) 6. Mondatrészek, szószerkezetek (24 óra) 7. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (6 óra) 8. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (12 óra) 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (6 óra) 10. Tanév végi összefoglalás (2 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Az epika és az epikai műfajok (2 óra) 3. Verses epika nagyepika, az eposz és a komikus eposz (4 óra) 4. A kisepikai költemény (2 óra) 5. Költői eszközök (2 óra) 6. A ballada típusai, jellemzői (5 óra) 7. Verstani ismeretek a vers zenei elemei, versformák (4 óra) 8. Prózai kis- és nagyepika mesék, mondák, mítoszok, elbeszélés, novella, regény (12 óra) 9. A líra és a lírai műfajok (3 óra) 10. Dal, epigramma (2 óra) 11. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés (2 óra) 5

6 12. Az ódai műfajok (4 óra) 13. Az elégia (3 óra) 14. A leíró költemény (5 óra) 15. A szimbolista és az allegorikus versek, ars poeticák (4 óra) 16. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 17. Házi olvasmányok elemzése (5 óra) IV. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) 3. Összetett mondatok, alá- és mellérendelő (25 óra) 4. Többszörösen összetett mondatok (5 óra) 5. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) 6. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (10 óra) 7. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) 8. Az 1-4. osztály tananyagának átfogó ismétlése: hangtan, szótan, mondattan (12 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Műnemek és műfajok (2 óra) 3. Ókor (14 óra) 4. Középkor (15 óra) 5. Reneszánsz (17 óra) 6. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére (2 óra) 7. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 8. Házi olvasmányok feldolgozása (3 óra) 9. A 3. és 4. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (6 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 versrészlet magyar irodalomból: 4-5 vers ~ részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 4 mű részlete, ill. teljes mű: Antigoné, Hamlet ~ Rómeó és Júlia magyar irodalomból: 4-5 mű ill. műrészlet 6

7 V. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) 2. Az ember és a nyelv (5 óra) 3. Anyanyelvünk életéből (5 óra) 4. Mai magyar nyelv (5 óra) 5. A szöveg fogalma, makroszerkezet, mikroszerkezet, a cím (4 óra) 6. Szöveg a gyakorlatban számítógép alkalmazása (5 óra) 7. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (2 óra) 8. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) Irodalom (3 óra hetente / 99 óra évente) 2. Barokk (8 óra) 3. Klasszicizmus, felvilágosodás (22 óra) 4. A magyar drámairodalom kezdetei (6 óra) 5. Romantika világirodalom (12 óra) 6. Romantika magyar irodalom (36 óra) 7. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (2 óra) 8. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 9. Házi olvasmányok feldolgozása (6 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 1-2 versrészlet magyar irodalomból: versrészlet ill. vers 11. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 5-6 műrészlet magyar irodalomból: 5-6 mű ill. műrészlet, teljes mű: Katona József: Bánk bán, Jókai: Az arany ember, Petőfi: Az apostol VI. osztály (3 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) 2. Szótan szófajok (10 óra) 3. Szóalaktan (4 óra) 4. Szószerkezetek, mondatrészek (6 óra) 5. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) 6. Az 5. és 6. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (6 óra) 7

8 Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Realizmus magyar irodalom (26 óra) 3. Realizmus világirodalom (12 óra) 4. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (4 óra) 5. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 6. Házi olvasmányok feldolgozása (7 óra) 7. Az 5. és 6. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (10 óra) 8. Művek könyvnélküli ismerete magyar irodalomból: vers vagy versrészlet 9. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 2-3 regényrészlet, 3-4 orosz real. novella magyar irodalomból: 5-6 mű ill. részletek, teljes művek: Madách: Az ember tragédiája, Mikszáth: Különös házasság ~ Noszty-fiú esete Tóth Marival VII. osztály (3 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) 2. Tanév eleji ismétlés (2 óra) 3. Összetett mondatok (6 óra) 4. Többszörösen összetett mondatok (3 óra) 5. Szójelentéstan (4 óra) 6. Hangtan (7 óra) 7. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (2 óra) 8. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (2 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (7 óra) 3. A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) 4. A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) 5. Világirodalom a 20. század első felében (7 óra) 6. A Nyugat prózaírói (10 óra) 7. József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) 8. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (2 óra) 8

9 9. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 10. Házi olvasmányok feldolgozása (3 óra) 11. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet magyar irodalomból: vers vagy részlet 12. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény ill. részletek, teljes művek: Thomas Mann: Mario és a varázsló, E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger, magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák teljes művek: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, A kulcs, Móricz Zsigmond: Rokonok VIII. osztály (3 ~ 4 óra hetente / 90 ~ 120 óra évente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 30 óra évente) 2. A stílus (7 óra) 3. A helyes és a szép beszéd, nyelvművelés (2 óra) 4. A teljes nyelvtani tananyag ismétlése (10 óra) 5. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) 6. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (4 óra) Irodalom (2 ~ 3 óra hetente / 60 ~ 90 óra évente) 2. A 20. század második felének világirodalma (5~7 óra) 3. A 20. század második felének magyar irodalma (15~18 óra) 4. A határon túli magyar irodalom (6~10 óra) 5. Szlovákiai magyar irodalom (15~20 óra) 6. Megzenésített versek, rockoperák (2 óra) 7. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, anyaggyűjtés elektronikus könyvtárakban (2 óra) 8. Az irodalmi tananyag összefoglalása (6~22 óra) 9. Felmérésekre szánt óramennyiség (8 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 1-2 vers vagy részlet magyar irodalomból: 3-4 vers vagy részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 4-5 mű részlete, magyar irodalomból: 4-5 műrészlet, teljes mű: Örkény: Tóték Kertész Imre: Sorstalanság 9

10 Jazyk, pravopis, štylistika (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ Tematické okruhy a počty vyučovacích hodín 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Opakovanie (4 hod.) 3. Hláskoslovie (14 hod.) 4. Semantika (12 hod.) 5. Frazeológia (3 hod.) 6. Morfológia ( 4 hod.) 7. Základy pravopisu (3 hod.) 8. Pravopis, subtesty, slohové práce (12 hod.) 9. Gramatika používanie počítača (5 hod.) 10. Jazyková kultúra (4 hod.) 11. Koncoročné opakovanie (4 hod.) I. ročník (4 hodiny týždenne) Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Vznik písomníctva (2 hod.) 3. Návšteva knižnice (2 hod.) 4. Ľudová slovesnosť rozprávky (2 hod.) 5. Druhy rozprávok (9 hod.) 6. Básnické prostriedky (3 hod.) 7. Petőfi Sándor: János vitéz (19 hod.) 8. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (4 hod.) 9. Mýty a povesti (14 hod.) 10. Písanie písomných prác (6 hod.) 11. Rozbor odporúčaných diel (4 hod.) Jazyk, pravopis, štylistika (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Opakovanie (4 hod.) 3. Systém slovných druhov (39 hod.) 4. Pravopis, subtesty, slohové práce (11 hod.) 5. Jazyková kultúra (4 hod.) 6. Gramatika používanie počítača (5 hod.) 7. Koncoročné opakovanie (2 hod.) II. ročník (4 hodiny týždenne) 10

11 Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Alegorické rozprávky (4 hod.) 3. Maďarské ľudové piesne (4 hod.) 4. Ľudová balada (4 hod.) 5. Umelá balada (2 hod.) 6. Arany János: Toldi (18 hod.) 7. Komikum, pravda a klamstvo v literárnych dielach (9 hod.) 8. Príroda v literatúre (7 hod.) 9. Domovina a sloboda v literárnych dielach (7 hod.) 10. Písanie písomných prác (6 hod.) 11. Rozbor odporúčaných diel (4 hod.) Jazyk, pravopis, štylistika (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Opakovanie (6 hod.) 3. Reč a jazyk (2 hod.) 4. Metakomunikácia (2 hod.) 5. Syntax (5 hod.) 6. Vetné členy, syntagmy (24 hod.) 7. Jazyková kultúra (6 hod.) 8. Pravopis, subtesty, slohové práce (12 hod.) 9. Gramatika požívanie počítača (6 hod.) 10. Koncoročné opakovanie (2 hod.) III. ročník (4 hodiny týždenne) Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Epika a epické diela (2 hod.) 3. Veršovaná epika epos a komický epos (4 hod.) 4. Krátka epika (2 hod.) 5. Básnické prostriedky (2 hod.) 6. Druhy balád (5 hod.) 7. Teória literatúry (4 hod.) 8. Neveršovaná epika rozprávky, mýty, povesti, poviedka, novela, román (12 hod.) 9. Lyrika, literárne žánre (3 hod.) 10. Spev, epigrama (2 hod.) 11. Veršovanie ľubozvučnosť (2 hod.) 11

12 12. Óda žánre (4 hod.) 13. Elégia (3 hod.) 14. Lyrické básne (5 hod.) 15. Symbolické, alegorické básne (4 hod.) 16. Písanie písomných prác (6 hod.) 17. Rozbor odporúčanej literatúry (5 hod.) Jazyk, pravopis, štylistika (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ IV. ročník (4 hodiny týždenne) 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Opakovanie (4 hod.) 3. Súvetia (25 hod.) 4. Zložené vety (5 hod.) 5. Jazyková kultúra (4 hod.) 6. Pravopis, subtesty, slohové práce (10 hod.) 7. Gramatika používanie počítača ( 5 hod.) 8. Súhrnné opakovanie gramatiky 1-4. ročníkov (12 hod.) Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Literárne žánre (2 hod.) 3. Starovek (14 hod.) 4. Stredoveká literatúra (15 hod.) 5. Renesancia (17 hod.) 6. Používanie počítača a Internetu na hodinách literatúry (2 hod.) 7. Písomné a slohové práce (6 hod.) 8. Rozbor odporúčanej literatúry (3 hod.) 9. Súhrnné opakovanie učiva 3. a 4. ročníka (6 hod.) 10. Odporúčané diela na memorovanie zo svetovej literatúry: 2-3 úryvky z básní z maďarskej literatúry: 4-5 básní ~ úryvky 11. Odporúčané diela na domáce čítanie zo svetovej literatúry: 4 úryvky z diel, celé dielo: Antigona, Hamlet ~ Romeo a Júlia z maďarskej literatúry: 4-5 diel príp. úryvky z diel 12

13 Jazyk, pravopis, štylistika (1 hodina týždenne / 33 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ V. ročník (4 hodiny týždenne) 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Človek a jazyk (5 hod.) 3. Náš materinský jazyk (5 hod.) 4. Súčasný maďarský jazyk (5 hod.) 5. Typy textov (4 hod.) 6. Konštruovanie textov / textový editor v PC (5 hod.) 7. Jazyková kultúra (2 hod.) 8. Pravopis, subtesty, slohové práce (6 hod.) Literatúra (3 hodiny týždenne / 99 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Baroková literatúra (8 hod.) 3. Klasicizmus a osvietenstvo (22 hod.) 4. Začiatky dramatickej tvorby v maďarskej literatúre (6 hod.) 5. Romantizmus vo svetovej literatúre (12 hod.) 6. Romantizmus v maďarskej literatúre (36 hod.) 7. Používanie počítača a Internetu na rozširovanie poznatkov z literatúry (2 hod.) 8. Písomné práce, testy (6 hod.) 9. Rozbor diel odporúčanej literatúry (6 hod.) 10. Odporúčané diela na memorovanie zo svetovej literatúry: 1-2 úryvky z básní z maďarskej literatúry: úryvkov z básní 11. Odporúčané diela na domáce čítanie zo svetovej literatúry: 5-6 úryvkov z diel, z maďarskej literatúry: 5-6 diel alebo úryvkov z diel celé dielo: Katona József: Bánk bán, Jókai Mór: Az arany ember, Petőfi S.: Az apostol Jazyk, pravopis, štylistika (1 hodina týždenne / 33 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ VI. ročník (3 hodiny týždenne) 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Lexikológia slovné druhy (10 hod.) 3. Morfológia (4 hod.) 4. Syntagmy, vetné členy (6 hod.) 5. Pravopis, subtesty, slohové práce (6 hod.) 6. Súhrnné opakovanie učiva 5. a 6. ročníka (6 hod.) 13

14 Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Realizmus v maďarskej literatúre (26 hod.) 3. Realizmus vo svetovej literatúre (12 hod.) 4. Používanie počítača a Internetu na rozširovanie poznatkov z literatúry (4 hod.) 5. Písomné práce, testy (6 hod.) 6. Rozbor diel odporúčanej literatúry (7 hod.) 7. Súhrnné opakovanie učiva 5. a 6. ročníka (10 hod.) 8. Odporúčané diela na memorovanie z maďarskej literatúry: úryvkov z básní 9. Odporúčané diela na domáce čítanie zo svetovej literatúry: 2-3 úryvkov z diel, 3-4 noviel z ruskej literatúry z maďarskej literatúry: 5-6 diel alebo úryvkov z diel celé dielo: Madách: Az ember tragédiája, Mikszáth: Különös házasság ~ Noszty-fiú esete Tóth Marival Jazyk, pravopis, štylistika (1 hodina týždenne / 33 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Opakovanie (2 hod.) 3. Súvetia (6 hod.) 4. Zložené vety (3 hod.) 5. Sémantika (4 hod.) 6. Hláskoslovie (7 hod.) 7. Jazyková kultúra (2 hod.) 8. Pravopis, subtesty, slohové práce (6 hod.) 9. Gramatika používanie počítača (2 hod.) VII. ročník (3 hodiny týždenne) Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Svetová literatúra v druhej polovici 19. storočia a na začiatku 20. storočia (7 hod.) 3. Maďarská literatúra na prelome storočia /19. a 20. st./ (2 hod.) 4. Činnosť lyrikov časopisu Nyugat, tzv. veľká generácia (18 hod.) 5. Svetová literatúra na začiatku 20. storočia (7 hod.) 6. Prozaici časopisu Nyugat (10 hod.) 7. Attila József a Miklós Radnóti (10 hod.) 8. Používanie počítača a Internetu na rozširovanie poznatkov z literatúry (2 hod.) 9. Písomné práce, testy (6 hod.) 14

15 10. Rozbor diel odporúčanej literatúry (3 hod.) 11. Odporúčané diela na memorovanie zo svetovej literatúry: 2-3 úryvky z básní z maďarskej literatúry: úryvkov z básní 12. Odporúčané diela na domáce čítanie zo svetovej literatúry: 3-4 úryvky a dva romány celé dielo: Thomas Mann: Mario a kúzelník E. Hemingway: Starec a more ~ úryvky z maďarskej literatúry: 3-4 úryvky z diel a poviedky celé dielo: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, A kulcs, Móricz Zsigmond: Rokonok Jazyk, pravopis, štylistika (1 hodina týždenne / 30 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ VIII. ročník (3 ~ 4 hodiny týždenne / 90 ~ 120 hodín ročne) 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Štylistika (7 hod.) 3. Správna výslovnosť (2 hod.) 4. Súhrnné opakovanie celej gramatiky (10 hod.) 5. Pravopis, subtesty, slohové práce (6 hod.) 6. Gramatika používanie počítača (4 hod.) Literatúra (2 ~ 3 hodiny týždenne / 60 ~ 90 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Svetová literatúra v druhej polovici 20. storočia (5 ~ 7 hod.) 3. Maďarská literatúra v druhej polovici 20. storočia (15 ~ 18 hod.) 4. Zahraničná maďarská literatúra (6 ~ 10 hod.) 5. Literatúra maďarskej menšiny na Slovensku (15 ~ 20 hod.) 6. Poppoézia, rockové opery (2 hod.) 7. Používanie počítača a Internetu na rozširovanie poznatkov z literatúry (2 hod.) 8. Zhrnutie učiva (6 ~ 22 hod.) 9. Písomné práce, testy (8 hod.) 10. Odporúčané diela na memorovanie zo svetovej literatúry: 1-2 úryvky z básní z maďarskej literatúry: 3-4 úryvky z básní 11. Odporúčané diela na domáce čítanie zo svetovej literatúry: 4-5 úryvkov z diel, z maďarskej literatúry: 4-5 diel alebo úryvkov z diel celé dielo: Örkény István: Tóthovci Kertész Imre: Sorstalanság 15

16 3.1. Anyanyelvi nevelés 3. A tananyag tartalmi jellemzése Az anyanyelvi nevelés tananyagát úgy állítottuk össze, hogy részben igazodjon a meglévő tankönyvekhez, de leginkább a tanulók korához, befogadóképességéhez. A nyelvtan esetében két részre osztottuk a tananyagot. Az első négy évben átvesszük a teljes magyar nyelvtant, majd a következő négy évben a diákok korához igazodva kibővítjük ismereteiket. Ez utóbbi esetében Kovács László: Magyar nyelv című 1997-ben kiadott tankönyvére építettük a tananyagot; igazodva a munkafüzetek tartalmához, felépítéséhez. A nyolc év során fokozatosan valamennyi osztályban nagy hangsúlyt fektetünk a számítógép és az Internet adta lehetőségek kihasználására. Külön figyelmet szentelünk a helyesírásnak, nyelvhelyességnek, nyelvművelésnek és természetesen fontos szerepet kap a szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése is. Az I. osztályban először a hangtannal foglalkozunk. Mivel ezzel a tananyaggal a nyolc év során még egyszer találkoznak diákjaink, így csupán arra fordítunk figyelmet, hogy az alapokat sajátítsák el ebből a részből. Ez után következik a szójelentéstan, amely keretén belül alkalmunk nyílik diákjaink szókincsfejlesztésére, beszédstílusára is figyelmet fordítani. Ezt követi néhány órában a frazeológia és nagyon röviden a szóalaktan. A helyesírási alapelvekkel természetesen nem külön órán fognak megismerkedni a diákok, hanem mindig egy adott nyelvtani témakörön belül. Azonban szükséges lesz eme alapelveket még egyszer példák és helyesírási gyakorlatok segítségével összegezni, begyakorolni. A felmérők és fogalmazások megírására külön órákat is szántunk, de rövid felmérőket be lehet iktatni egyegy tanítási óra elejére is. Néhány nyelvtan ill. helyesírási órát tarthatunk a számítógépes tanteremben, mivel a száraz nyelvtani tananyag érdekesebbé tehető, ha kihasználjuk az ún. e-nyelvtan (elektronikus nyelvtan) adta lehetőségeket. Ennek tartalma megkereshető a Sulinet weboldalán, illetve megvásárolható CD-lemezen is Interaktív magyar nyelvtan címmel. (Erről bővebb tájékoztatót olvashatnak az Infovek magyar weboldalán, illetve Csicsay Károly: A számítógép alkalmazása a magyartanításban című könyvében, amely a Lilium Aurum Kiadó gondozásában jelent meg.) Fogalmazással az irodalom óra keretén belül szintén foglalkozunk majd, mivel több olvasmány kapcsán lesz alkalmunk rövid jellemzést, leírást gyakorolni, történeteket (mesét, elbeszélést) írni. A II. osztályban egész évben szinte csak a szófajtannal foglalkozunk. Azon belül sort kerítünk a helyesírás gyakorlására főleg az igék és a tulajdonnevek helyesírására, de nem feledkezhetünk meg a nyelvhelyességről és a nyelvművelésről sem. Az egyetlen témakörnek köszönhetően látszólag rövidnek s egyhangúnak ígérkezik a második osztályos nyelvtan tananyaga. A heti 2 óra azonban alig lesz rá elegendő, mivel ebben az osztályban nem építhetünk az alapiskolában szerzett ismeretekre, mint a négyosztályos gimnázium esetében. Ebben az osztályban teljesen elölről kell kezdenünk a tananyagot. Igaz, hogy tanítványaink tanultak már az igékről, névszókról és még egy-két egyéb szófajról, de igazán rendszerezni csak most fogják először ebben a tanévben. Figyelmünket ne kerülje el, hogy a szófajok rendszerét az MTA és az ELTE nyelvészei még 1985-ben átrendezték, és az egyes kategóriákat átnevezték! (Lásd: mondatszók, valamint megszűnt az egyéb és az egyéb nem önálló szófajok megnevezés.) Ugyanebben az évben változott a helyesírásunk is! A számítógépet mint segédeszközt, most is felhasználhatjuk, hogy tanítási óráinkat érdekesebbé tehessük. 16

17 A III. osztályban a nyelv és a beszéd fogalmával ismerkedünk meg. Néhány óra erejéig rátérünk a metakommunikációra is, de ha lehet, mellőzzünk minden tudományosságot. Játékosan, gyakorlatok felhasználásával tegyük érthetővé az ide tartozó fogalmakat! Az alsó tagozatra jelenleg (2004/2005-ben) érvényes tanterv szerint tanítványaink már találkoztak a mondattannal. Remélhetőleg rövid időn belül az alsó tagozat tanterve is változni fog. Kimaradnak belőle a tanulók számára igényes, korukhoz mérten feleslegesen bonyolult tananyagrészek. Ezért nézzük át minden tanév elején, mennyire változott az alsó tagozatban a kötelező tananyag! A mondatok fajtáinál ügyeljünk a szerkezet szerinti felosztás körül kialakult félreértésekre, amelyek könnyen felfedezhetők, ha a mi hazai tankönyveinkben valamint a magyarországi tankönyvekben olvassuk el az ide tartozó tananyagrészt. Ne feledjük, egy magyar nyelvtan létezik! Nincs külön szlovákiai és magyarországi magyar nyelvtan! Igazodnunk kell az egységes magyar nyelvtanhoz. A harmadik osztály tananyagának jelentős hányadát teszik ki a mondatrészek és a szószerkezetek. Azonban itt se feledkezzünk meg a nyelvhelyességről és a helyesírásról! Erre a tananyagrészre is találunk kitűnő gyakorlatokat a már említett elektronikus nyelvtanban. A IV. osztályban még mindig a mondattannal foglalkozunk; az összetett és a többszörösen összetett mondatok fajtáival. Az utóbbit nem szükséges túlzásba vinni, szorítkozzunk a 3 legfeljebb 5 tagmondatból álló többszörösen összetett mondatokra. Mint minden osztályban, ebben is hagyunk időt a helyesírás gyakorlására, fogalmazások és felmérők megírására. A felmérők egy részét lehetőség szerint a Monitor elnevezésű országos feladatlapok mintájára készítsük el. Ezzel is gyakoroljuk a diákjainkra váró extern érettségi írásbeli vizsga formáját. Azonban senkit se tévesszen meg az, hogy az alapiskolákban nagyjából ugyanebben az időben kezdenek el készülni a Monitor 9 elnevezésű országos feladatlapok megírására, amelyek a hagyományos középiskolai felvételiket lesznek hivatottak felváltani. Ezért magától értetődik, hogy ezt az alapiskolák 9. osztályosai számára készített országos felmérőt a nyolcosztályos gimnáziumok diákjai nem kötelesek megírni. Viszont a nyolcosztályos gimnázium diákjai a negyedik osztályban ugyancsak felkészülnek az említett Monitor típusú írásbelikre, mivel a tanév végén egy témazáró összefoglaló ismétlés vár rájuk. Erre a témazáró összefoglalásra először a negyedik osztályban kerül sor, majd a hatodik osztályban. Ezek a témazárók nagyban segítik a felkészülést a nyolcadik osztály végén levő érettségi vizsgákra, hiszen kétévenként összefoglaljuk általuk az addig átvett tananyagot. Ezekre az összefoglalásokra viszont külön órákat kell szánni mind a negyedik, mind a hatodik osztály második félévében. A nyolcosztályos gimnáziumban ugyanis a páros években kerül sor a magyar ill. a szlovák nyelv és irodalom összefoglalására, és a páratlan években pedig az idegen nyelvekből addig átvett tananyag alaposabb feldolgozására. Az ötödik ill. a hetedik osztályban (a helyi munkaközösségek döntése alapján) további, diákok által választott tantárgyak összefoglalására is adhatnak lehetőséget. Az V. osztályban az ember és a nyelv viszonyával foglalkozunk, amelyen keresztül kiemeljük anyanyelvünk ápolásának szükségességét, a helyes beszéd és írás fontosságát, s nem utolsó sorban ezek szerepét kultúránk fejlődésében. Ennek kapcsán vázoljuk fel anyanyelvünk eredét, fejlődésének egyes korszakait, példák segítségével annak sajátságait. Bemutatjuk a nagyobb nyelvcsaládokat, nyelvrokonainkat, nyelvjárásainkat. Ebben segítségünkre lehet az Internet és néhány e témával foglalkozó CD-lemez, amelyekről bővebb felvilágosítást kapunk a Sulinet valamint az Infovek magyar weboldalán. A számítógépnek főleg a szövegszerkesztésben vehetjük még óriási hasznát, hiszen diákjaink ez év utolsó tananyagában a szöveg, valamint annak makro- és a mikroszerkezetének fogalmával ismerkednek meg. 17

18 A VI. osztályban másodszor térünk rá a szófajokra. Nyelvtanban kénytelenek vagyunk a ciklikus tanítási módszert alkalmazni, mivel egy éves tanulót nem terhelhetünk olyan ismeretekkel, amelyek meghaladják erejét, befogadóképességét. A hatodikos diákok (kb.16 évesek) már rendelkeznek bizonyos ismeretekkel, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban tudjuk velük elsajátíttatni a világ negyedik legnehezebb helyesírását, konkrétan a magyar helyesírásban a tulajdonnevek s azon belül a földrajzi nevek írását. Arra viszont nagyon figyeljünk, hogy még nekik is a lehető legegyszerűbben tanítsuk a helyesírás eme részét! Kizárólag konkrét példák segítségével mellőzve a nehézkes szabályokat gyakoroljuk be velük a tulajdonnevek írását! Szenteljünk különös figyelmet a szlovákiai magyar intézménynevek helyesírására, valamint a szlovákiai magyar vonatkozású nyelvhelyességi problémákra! Szóalaktanból most már alaposabb ismeretekre tehetnek szert diákjaink, mivel a szófelbontásban segítségükre lehetnek a szófajtani és a helyesírási ismereteik is. A mondatrészek és a szószerkezetek fajtáit a harmadik osztályban már szintén megtanulták, ezért most kevesebb óraszám is elegendő lesz rájuk. Ebben az osztályban gyakorlatilag több témakört is átismételhetünk, amelynek azért vesszük hasznát, mivel ebben az évben kerül sor a második témazáró összefoglaló ismétlésre. Ekkor már a két év múlva esedékes érettségi vizsga témakörei szerint csoportosíthatjuk az ismétlésre szánt tananyagot. Állítsunk össze írásbeli feladatlapokat, amelyek hasonlítanak az extern érettségi írásbeli feladatlapokra! Ezzel is segítjük diákjaink felkészülését a kétszintű érettségi vizsgára. A VII. osztályban átismételjük az összetett és a többszörösen összetett mondatokról szerezett ismereteket, majd rátérünk a szójelentéstanra. Ezek után a szókészlet és a szókincs témakörén belül szókincsfejlesztő gyakorlatokat végzünk. A tananyagot valójában azzal a témakörrel zárjuk, amellyel az első osztályban kezdtük: hangtannal. A nyolc év során így szinte keretbe foglaljuk az egész nyelvtani tananyagot. Ezzel is érzékeltetni tudjuk tanítványainkkal, hogy a beszédünket, gondolkodásunkat meghatározó nyelvtan mennyire átöleli anyanyelvünket, illetve hogyan lesz segítségünkre egyéb ismereteink bővítésében. Végül ne feledkezzünk meg a technika nyújtotta lehetőségekről sem, és építsük bele tananyagunkba a számítógép és az Internet felhasználását! A VIII. osztályban néhány óránk marad a stílusra, nyelvünk főbb stílusrétegeinek megismerésére, az írott és a beszélt nyelvi stílusfajták jellemző vonásainak, azok gyakorlati alkalmazásának elsajátítására. Újra kihangsúlyozzuk a helyes beszéd, a nyelvművelés fontosságát. Összefoglaljuk tanítványaink számítógépes ismereteit, hogy miként tudják használni az Interneten és CD-lemezeken található óriási tudásanyagot, a különféle szótárakat, mint például az értelmező szótárat, az idegen szavak szótárát, a szinonimaszótárat vagy a helyesírási szótárat, ill. szabályzatot. (A felsorolt szótárak mind megtalálhatóak egy CDlemezen is Anyanyelvi könyvespolc cím alatt. Ezt a Scriptum Szótárkiadó Rt. adta ki, amelynek elérhetőségei a következők: és scriptum@mail.matav.hu Természetesen egyéb elektronikus források is felhasználhatóak. Mint minden tanévben, ebben is külön órákat szánhatunk felmérők, fogalmazások megíratására. Az utolsó évben viszont különös figyelmet kell rájuk fordítanunk, mivel az érettségi fogalmazás formája jelentős mértékben megváltozott az elmúlt évekhez viszonyítva. Tanítványainknak ismerniük kell a rájuk váró számonkérés minden formáját. Bemutathatjuk nekik a tanárok számára készített javítási-értékelési útmutatót is, hogy tisztában legyenek a követelményekkel, az értékelés módszerével. A második félévben csaknem három hónap jut a teljes tananyag összefoglalására, ismétlésére. Ekkor már kizárólag csak az érettségi témakörökkel tudunk foglalkozni. 18

19 3.2.Irodalmi nevelés Az irodalomtanítás anyagát hat témakörre bonthatjuk: - általános ismeretek a művészetekről, - magyar irodalom, - világirodalom, - irodalomelmélet, - memoriter, vagyis a művek könyvnélküli ismerete, - ajánlott olvasmányok. Ahogy bevezetésre kerül a műveltségtömbök szerinti oktatás, attól kezdve nem leszünk kénytelenek elcsípni az amúgy is kevés irodalomóráinkból, hogy legalább felszínes ismeretekhez jutassuk diákjainkat az egyes korok művészetéből. Ezen ismeretek nélkül ugyanis szinte lehetetlen irodalmat tanítani. Addig azonban időt kell szakítanunk, hogy az épp vizsgált kort más művészeteken keresztül is közelebb hozzuk diákjainkhoz. Külön fejezetet nem képeznek tananyagunkban, miként az irodalomelmélet sem, hanem mindig az elemzett művek kapcsán kerülnek szóba. Ugyanez vonatkozik az ún. könyvnélküliekre és az ajánlott olvasmányokra is. Irodalmi tananyagunk hatalmasra nőtt az utóbbi évek során. A heti óraszám viszont maradt a régi. A nyolcosztályos gimnáziumban ugyan találtunk módot ennek racionálisabb elosztására, de még így sem elegendő mindenre. Ezért tanítási óráinkon csak a legkiválóbb alkotásokkal és szerzőkkel foglalkozhatunk. El kell döntetnünk, hogy mit leszünk kénytelen kihagyni eddigi megszokott tananyagunkból. Igazodjuk az inkább kevesebbet, de azt alaposabban elvhez! Az osztályok mellett feltüntettük, hogy mennyi órát szánunk hetente a nyelvtani és az irodalmi tananyagra. Ha az első osztályban lehetővé tett heti öt órából egyet átviszünk az ötödik osztályba, akkor épp abban az osztályban nyerünk plusz egy órát, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az ötödik osztályban tehát még heti négy órával gazdálkodhatunk, amit ebben az osztályban az irodalom javára fordíthatunk: egy órát a nyelvtanra, heti három órát pedig az irodalomra. Így alaposabban elmélyedhetünk a felvilágosodás és a romantika irodalmában egyaránt, sőt még a magyar drámairodalom kezdeteire is marad időnk bőven. A további osztályokban aztán meg kell elégednünk a heti három órával. Kivéve az utolsó évben, amikor módunkban áll egy órával megerősíteni tantárgyunkat, vagy gyakorlati (szemináriumi) órát kérhetünk. E két lehetőség közül az egyiket meg kell valósítani! Az irodalmi nevelés tananyagát már nem szükséges a nyelvtanihoz hasonlóan ciklikus módszerrel tanítanunk. Itt alkalmazhatjuk a lineáris módszert, vagyis minden egyes témakört egyszer veszünk át, de azt a lehető legalaposabban. Ezek szerint az irodalmi tananyagot nem osztjuk kétszer négy évre, mert akkor semmiben sem különbözne az alapiskola felső tagozatára és a középiskolák négy évére szétosztott tananyag elrendezésétől. Nekünk pedig épp az a célunk, hogy a legcélravezetőbben a legtöbbet érhessük el a nyolc év alatt. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a nyolcosztályos gimnázium diákjai még egyszer annyit tanulnak, mint kortársaik a hagyományos 5+4 éves képzés során. A nyolcosztályos képzésben a hangsúly a tananyag jobb, ésszerűbb, gazdaságosabb elosztásán van. A 4-8. osztályokban az egyes címszavak alatt olvasható irodalmi témakörök felsorolása nagyjából megegyezik azzal, amelyet a négyosztályos gimnáziumok számára írt tanterv annak megegyező részénél olvashatnak. Még a hozzájuk kapcsolódó elképzelések is hasonlóak. Különbség abban lesz, hogy miként osztjuk el a bennük foglalt tananyagot, továbbá mire helyezzük a hangsúlyt, melyik részre mennyivel több idő jut a tanítás során, és mennyire tudunk elmélyedni egy-egy témában. Ez az igyekezet a heti óraszám elosztásában is látható. 19

20 A lehetőségekhez mérten próbálunk igazodni a meglévő hazai tankönyvekhez, azonban elkerülhetetlen néhány új tankönyv elkészítése. Az I. osztályban nyugodtan használhatjuk Bukorné Danis Erzsébet és Mezei Márta szerzőpáros 5. osztályosok számára írt tankönyvét, amelyet a Szlovák Pedagógiai Tankönyvkiadó 2004-ben bocsátott ki. Egy nagyon jó felépítésű tankönyvről van szó, amelyet egyaránt használhatunk az alapiskola 5. és a nyolcosztályos gimnázium 1. osztályában. A tankönyv szerkezete sokban hasonlít a Magyarországon is elfogadott tankönyvekéhez. Így azok a tanárok is áttérhetnek használatára, akik eddig netán az anyaországi Mohácsy-féle könyveket forgatták. Az első három évben kizárólag csak az irodalommal, vagyis magával az irodalmi alkotással foglalkozunk. Már évek óta komoly gondot jelent, hogy miként tudnánk diákjainkat olvasóvá nevelni. Erre itt az alkalom: a nyolcosztályos gimnázium első három évében egymás után olvashatjuk olvastathatjuk tanítványainkkal a korukhoz mért szebbnél szebb könyveket. Ekkor alakítjuk ki a későbbi műelemzések formáját. Van idő az egyes művek: mesék, mondák, elbeszélő költemények stb. részletes megbeszélésére; a szereplők jellemének boncolgatására. Az első tanítási óránk során elvarázsolhatjuk a kisdiákokat az írás és a könyv keletkezésének történetével. Ha van rá mód, régi könyveket is megnézhetünk. Majd ellátogathatunk az iskolai könyvtárba, ahol kihasználva az alkalmat kölcsönözhetnek is könyveket. Ebben az évben még a mesék világában maradunk. Petőfi Sándor János vitézén és Fazekas Mihály Lúdas Matyiján keresztül hozzuk közel tanítványainkhoz a népköltészetet. Az évet mítoszokkal és mondákkal zárjuk. Az említett 5. osztályos tankönyvben feltüntetett műveken kívül olvashatunk olvastathatunk egyéb mondákat is mind a görög, mind a magyar mondavilágból. A II. osztályban szintén használhatjuk a hazai 6. osztályos tankönyvet, amelynek szerzője Papp Éva, és ugyancsak a Szlovák Pedagógiai Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg 1997-ben. Felépítése ennek is megegyezik a magyarországi tankönyvekével, tehát alkalmas mind az alapiskolák 6. és mind a nyolcosztályos gimnáziumok 2. osztályában a színvonalas tanításra. A tanévet allegorikus mesékkel kezdjük, és jutunk el a ballada műfajáig. A tananyag meghatározó része a Toldi, amelyen belül megtanítjuk diákjainknak a leírás, a jellemzés a történetmondás írásbeli és szóbeli formáját. Tehát az irodalmi tananyaggal együtt kerítünk sort a fogalmazásra is. A komikum, az igazság és a hazugság valamint az ún. írói szabadság fogalmát, szerepét az irodalmi alkotásokban konkrét műveken mutatjuk be. A természet az irodalomban, majd a haza és a szabadság az irodalomban c. fejezetekben szintén konkrét művek által csábíthatjuk olvasásra tanítványainkat. A házi olvasásra ajánlott könyveket viszont meg kell beszélni a tanítási órán, mert azáltal teret és időt kaphatnak diákjaink a szóbeli megnyilvánulásra. Ekkor észrevétlenül korrigálhatjuk a nyelvhelyességi hibákat is, amelyeket tanítványaink beszéd közben elkövetnek. A III. osztályban tanítandó tananyagra egyelőre (a 2004/2005-ös tanévben) még nem áll rendelkezésünkre megfelelő tankönyv. A következő egy-két év során szükséges lesz elkészíteni egy alkalmas irodalomkönyvet, amelyben az epikai és a lírai műnembe tartózó leggyakoribb műfajokkal foglalkozunk konkrét irodalmi alkotásokon keresztül. Amíg a hazai tankönyv elkészül, addig nyugodtan használhatjuk Bene Kálmán és Gyémánt Csilla szerzőpáros kitűnő tankönyvét, amelyet a Mozaik Oktatási Stúdió adott ki 1995-ben a 7. osztályosok számára. 20

21 Az epikával és az epikai műfajokkal kezdjük a tanévet. Konkrét műveken mutatjuk be a különbséget a kis- és a nagyepika, továbbá a verses ill. a prózai epika között. A szóképekre, költői eszközökre akkor szánunk időt, amikor egy-egy alkotásban rájuk bukkanunk. Különös figyelmet kell fordítanunk a verstani ismeretekre, mert a későbbiek során nagy hasznát fogjuk venni. A lírával és a lírai műfajokkal ugyanilyen alapossággal járunk el. Itt is konkrét műveken mutatjuk be az egyes műfajok jellegzetes vonásait. A verselési formákra is szükséges kitérni. Ne feledkezzünk meg a házi olvasmányokról sem! Fogalmazást akkor iktathatunk be a tanmenetünkbe, amikor egy arra alkalmas témához, műfajhoz értünk, mint például: az elbeszélés, novella esetében, amikor az osztállyal gyakorlás után írathatunk rövid elbeszélést, esetleg novellát. A tájleíró költemény kapcsán írathatunk tájleírást természetesen prózában. Vállalkozó kedvű diákokat komolyabb művek megírására is biztathatunk. A legsikeresebb írásokat irodalmi pályázatokra küldhetjük el, amelyekről többek között az Infovek magyar weboldalán is tudomást szerezhetnek ( IV. osztályban kezdjük tanítani az irodalomtörténetet. Az előző évben az epikával és a lírával foglalkoztunk, ennek alapján most a dráma következne. Mivel irodalomtörténeti tananyagunk az ókorral kezdődik, ezért ekkor lesz alkalmunk átvenni a drámát és annak műfajait. A tanévet a műnemek és műfajok kategorizálásával kezdjük, részben ismétléssel, majd rátérünk az ókori irodalomra, és a tanévet a reneszánsszal zárjuk. Az ókori drámák bemutatásával fejezzük be a műnemekkel kapcsolatos ismeretanyagot. Ne feledjük, hogy egyegy műfaj jellegzetességére mindig konkrét művek, részletek segítségével hívjuk fel diákjaink figyelmét! A középkori irodalomban külön figyelmet szenteljünk a magyar irodalom kialakulására, fejlődésére a mondáktól kezdve egészen a magyar nyelvű irodalom kibontakozásáig! Itt építhetünk diákjaink történelmi ismereteire. A magyar irodalom és történelem eme korát gyönyörűen mutatja be egy CD-sorozat: Emese álma, Lovagkirályok, A Vazul-ág. Ezek az előmagyar kortól egészen 1437-ig kísérik végig a magyar irodalom, történelem, a magyar nyelv és a művészetek fejlődését, valamint kézzelfogható bizonyítékokat nyújtanak elődeink életmódjáról is. A reneszánszra közel két hónap marad. Azonban óvatosan kell bánni az idővel, mivel a negyedik osztály végén ahogy a nyelvtan kapcsán már szó volt róla sor kerül az első témazáró összefoglaló ismétlésre, amely a 3. és a 4. osztály tananyagát foglalja magába. Ebben az osztályban már komolyabban kell számolnunk a versek és versrészletek könyvnélküli ismeretével. A versek megtaníttatása nem öncélúan történik. Igen lényeges szerepe van a memória fejlesztésében is, s persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy vannak olyan alkotások, amelyeket úgymond illik tudni, még ha nem is teljes terjedelmükben. Az V. osztályban ne tévesszük szem elől, hogy változik a heti óraszám elosztásának aránya. A nyelvtanra már csak heti egy óra marad, de az irodalomra kizárólag csak ebben az osztályban viszont heti három óra jut. A tanév elején a barokkra szentelünk pár tanítási órát, de csak a legkiemelkedőbb alkotásokra, mivel ebben a tanévben kerül sor a klasszicizmus, ill. a felvilágosodás irodalmára, meg kell említenünk a magyar drámairodalom kezdeteit, és elegendő időt kell hagynunk a romantika irodalomára is. Igaz, hogy a nyolcosztályos gimnáziumban egy évvel korábban kezdtük (már negyedig osztályban) az irodalomtörténet tanítását, ami arra engedne következtetni, hogy bőven van időnk elidőzni egy-egy kor kedvelt alkotásánál. Azonban ne feledjük, hogy erre a megtakarított egy évre azért van szükségünk, hogy az egész tananyagot ésszerűbben oszthassuk el. Az ötödik osztályban szintén oda kell figyelnünk, hogy melyik kedvelt költőre mennyi időt szánhatunk. Inkább kevesebbet, de azt alaposan tanítsuk! 21

22 Tanítványaink ebben az évben már elég érettek ahhoz, hogy egy-két tanítási órát a számítógépek segítségével bonyolítsunk le. Meg kell tanítanunk őket, hogy miként tájékozódhatnak az elektronikus könyvtárakban, hogyan gyűjtsenek anyagot, és azt miként használják fel a tanítási órákra, majd a vizsgákra való felkészülésük során. Természetesen ebben az évben is vannak ún. könyvnélküliek, amelyeket minden tanár tetszése szerint választhat ki kivéve azokat, amelyek címe az érettségi követelményben és ebben a tantervben szerepel. Azok többnyire amúgy is a legkitűnőbb, mindenki által ismert művek közé tartoznak; vagy olyan alkotások, amelyeknek elemzése előfordulhat az országos tudásfelmérők feladatlapjain. A házi olvasmányok szerepe még ebben az évben sem homályosult el. Rendszeresen olvastassunk diákjainkkal, de inkább rövidebb alkotásokat, esetleg hosszabb művek jellemző részleteit! A VI. osztályban csupán a realizmussal foglalkozunk. Csak első látásra tűnik kevésnek, hiszen a tananyag itt is óriási, és most is válogatnunk kell a legjelentősebb alkotások között. Különösen ügyeljünk a házi olvasmányokra, mivel azok csak személyes olvasmányélmények útján érik el hatásukat! A könyvnélküliek száma itt szintén elég magas, de több esetben részletek is elegendőek lesznek. A számítógépnek és az Internetnek egyre fokozottabb figyelmet szenteljünk! Megnő az elektronikus könyvtárakban való keresés szerepe, mivel a diákok természetszerűleg a tanulás könnyebbik formáját keresik, ami korántsem könnyebb, csak hatékonyabb. Nem kell mindent megtanulni, azonban tudni kell, hogy ha szükség van egy bizonyos információra, akkor azt hol kell keresni. A tanév végén újra a nyolc év alatt immár másodszor kerül sor a témazáró összefoglalásra, amelyben ez alkalommal már az érettségi vizsgák témaköreihez igazodva ismételjük át az 5. és a 6. osztály tananyagát. A VII. osztályban tananyagunk a 19. század második felétől a második világháborúig terjed, pontosabban József Attilával és Radnóti Miklóssal záródik. A századforduló irodalmának rövid bemutatása után következik a Nyugat és annak kimagasló egyéniségei. A 20. századi világirodalomra mindössze alig három-négy hét jut, mert a Nyugat prózaíróival részletesebben illik foglalkoznunk. József Attilára és Radnóti Miklósra így is alig másfél hónap marad. Az írók és költők életrajzából csak arra szánjunk időt, amely események szorosan összefüggnek alkotásaikkal; vagy azért lényegesek, hogy általuk jobban megérthetjük lelkivilágukat és annak következtében a műveiket is. Újra ki kell hangsúlyozni a könyvnélküliek és a házi olvasmányok fontosságát. A VIII. osztályban a tananyag a 20. század második felétől napjainkig terjed. Magába foglalja mind a magyar, mind a világirodalom legjelentősebb alkotóit, műveiket. Ne feledkezzünk meg első Nobel-díjas írónkról sem! A határon túli és a szlovákiai magyar irodalmat önálló fejezetként tárgyaljuk. Itt sem a művekről leírt rövid bemutatók, hanem a saját olvasmányélmény a mérvadó. Néhány órát szánjunk a megzenésített versekre és a rockoperák bemutatására is, hiszen a mostani középiskolás korosztálynak lassan már ez is történelem. Újra hívjuk fel diákjaink figyelmét a számítógép és az Internet adta lehetőségekre az információszerzés és a tanulás terén. A heti óraszámunktól függően a megmaradt tanítási óráinkat általános ismétlésre fordíthatjuk. 22

23 4. A tananyag osztályok szerinti lebontása I. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) A/ Témakörök és óraelosztás 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) 3. Hangtan (14 óra) 4. Szójelentéstan (12 óra) 5. Frazeológia (3 óra) 6. Szóalaktan (4 óra) 7. Helyesírási alapelvek (3 óra) 8. Helyesírás, felmérők, fogalmazások (12 óra) 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) 10. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) 11. Tanév végi összefoglalás (4 óra) B/ Tananyag 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) A nyelvtani tananyagot az irodalomtól eltérően ciklikusan tanítjuk, tehát a nyolcosztályos gimnázium ún. alsó tagozatán, az első négy tanévben az alapokat sajátíttatjuk el, majd a következő négy év során szerzett ismereteket elmélyítjük. 3. Hangtan (14 óra) A betű és a hang közti különbség. A beszédhangok kialakulásának története, a betűrend. Hangképző szervek. Magánhangzók fajtái az időtartam és a nyelvállás szerint. Mássalhangzók fajtái közül a zöngés és zöngétlen, a rövid és hosszú mássalhangzók. A mássalhangzók egymásra hatásának fajtái: részleges és teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés, igazodás. Ebben a tananyagrészben igen fontos helyet foglal el a helyesírás. A j és ly írása. Szótagolás, a szavak elválasztása. Tartsunk helyesírási órákat a hangtan tanítása közben! Az érdeklődés felkeltése céljából kipróbálhatjuk az Interaktív Magyar Nyelvtan című CD-lemezt, amelynek tartalmát az Interneten is megtalálhatjuk a weboldalon e-nyelvtan cím alatt. (Igen jó játék, amely közben észrevétlenül tanulják meg diákjaink a nyelvtani fogalmakat valamint azok helyesírását.) 4. Szójelentéstan (12 óra) Ennek a tananyagrésznek a szókincsfejlesztésben lesz nagy szerepe. Az egy- és többjelentésű, az azonos alakú, a rokon értelmű valamint az ellentétes jelentésű szavak mellett foglalkozunk a hangutánzó és a hangulatfestő szavakkal is. Külön térjünk ki a többjelentésű és az azonos alakú szavak közötti különbségre! 5. Frazeológia (3 óra) Az állandó szókapcsolatok fajtái ugyancsak felhasználhatók az egyéni szókincs bővítésére. Ebben a részben adhatunk olyan feladatokat, amelyek által diákjaink megismerhetik a régi népszokásokat, népi megfigyeléseket, azok szerepét elődeink életében. 23