Magyar nyelv és irodalom. Maďarský jazyk a literatúra

Átírás

1 Tanterv a négyosztályos gimnáziumok számára Magyar nyelv és irodalom Učebné osnovy pre štvorrorčné gymnáziá s vyučovacím jazykom maďarským Maďarský jazyk a literatúra Schválilo Ministerstvo školstva Slovenskej republiky dňa 9. decembra 2003 rozhodnutím číslo 522/ ako učebné osnovy maďarského jazyka a literatúry pre štvorročné gymnáziá s vyučovacím jazykom maďarským

2 A magyar nyelv- és irodalomtanítás óraszámai a négyosztályos gimnázium 1-4. osztályaiban Počet hodín z maďarského jazyka a literatúry v ročníku štvorročného gymnázia Ročník osztály I. II. III. IV. Týž. hodiny Heti óraszám resp. 4 Ročne Évi óraszám resp. 120 Jazyk Nyelv resp. 40 Literatúra Irodalom resp Célok és feladatok Ciele a úlohy 2. Témakörök és óraszámok az egyes osztályokban Tematické okruhy a počty vyučovacích hodín 3. A tananyag tartalmi jellemzése Charakteristika obsahu vučovania 4. A tananyag osztályok szerinti lebontása Učivo podľa ročníkov 5. Módszertani ajánlás Metodické odporúčanie 2

3 1. Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy feladata, hogy megtartsa és fejlessze anyanyelvi kultúránkat, megalapozza irodalmi műveltségünket. Tanításának fontos szerepe van az állandóan változó világ számtalan tudományának megismerésében, valamint a köztük lévő összefüggések felfedezésében. Nagy jelentősége van más kultúrák megismerésében, az idegen nyelvek elsajátításában. Erősítenie kell az igényt az állandó önművelődésre, az önmagunkkal szembeni elvárások kialakítására. Meg kell szilárdítania az ember erkölcsi értékrendjét, kifejlesztenie ítélőképességét, hogy rendet teremthessen a rá zúduló információáradatban. A 21. század elektronikus információhordozói mellett feltétlenül meg kell tartania a könyv szellemi jelentőségét. Számolni kell azzal, hogy az Internetnek, a digitalizált zenei kultúrának és egyéb mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van a fiatalok életében. De azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a szegénység és az élményhiány következtében óriási különbségek alakulhatnak ki iskoláinkban egy-egy osztályon belül is. Az anyanyelvi kultúra megismerésének lehetősége azonban mindenkinek egyformán jár társadalmi és vagyoni helyzettől függetlenül! Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata, hogy tanulóink felkészültek legyenek a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre, hogy adottak legyenek a szükséges anyanyelvi ismereteik a további önálló tanuláshoz, az önműveléshez. A magyar nyelv tantárgyán belül nincs hierarchia, nem bontjuk fontosabb és kevésbé fontos tananyagrészekre, viszont a kommunikációnak kiemelkedő helyet kell elfoglalnia a tanításban. Minden középiskolát végzett diáktól elvárjuk, hogy ismeretei kiterjedjenek a tökéletes beszéd- és szövegértésre, illetve szövegalkotásra szóban és írásban egyaránt. Ebből természetesen adódik a helyesírás pontos ismerete. Az irodalmi nevelés alapvető feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az érdeklődés felkeltése. A tanítási órákon bemutatott elemzések lehetőséget nyújtanak a diákok értelmi nevelésén kívül érzelmi nevelésükre is. Egy-egy mű szereplőjének magatartása, viselkedése formálhatja tanítványaink értékrendjét, kifejlesztheti bennük a toleranciát, más vélemények megértését, elfogadását. A művek tartalma pedig szélesítheti, alakíthatja ismereteiket, világképüket. Az irodalmi alkotásokkal fejleszthető az erkölcsi és esztétikai érzékük is. Az irodalom teheti őket fogékonnyá, érzékennyé a társadalomban előforduló ellentmondások felismerésére és feldolgozásukra, valamint képessé teszi őket a mindennapos problémák elviselésére és megoldására is. A társművészetek kapcsán főleg a színház nyújt erre tág lehetőséget. A további társművészetek, mint a festészet, szobrászat, építészet, zene sokat segítenek egy-egy korstílus, művészeti irányzat jobb megismerésében. Az irodalomban sem szabad rangsorolni, hogy melyik mű, stílus kerülhet a többi fölé. Egységben kell tekinteni nemcsak nemzeti irodalmunkra, hanem a világirodalomra is. A hangsúlyt azonban az előbbire kell fektetni. Még az Európai Uniós tagság sem feltételezheti egyetlen nemzet kultúrájának beolvadását vagy háttérbe szorítását. Mindegyik kultúrának meg kell tartania nemzeti jellegét, mert ez a feltétele az egyenlőségnek mind a kultúrában, mind a társadalmi szféra egyéb területein. Tantárgyunknak abban lesz óriási szerepe, hogy összekötő hidat képez számunkra a nyelvek és kultúrák között. Mindenekelőtt azonban arra kell törekednünk, hogy valamennyi diákunk saját szülőföldjén érvényesülhessen. Ebben nyújt segítséget a magyar nyelv és irodalom tantárgya, amelynek legfontosabb szerepe tehát a szót értés a személyes és a munkahelyi kapcsolatokban egyaránt. Az utóbbi években újjáalakult és máig formálódó társadalmunk olyan egyéneket kíván, akik érvényesíteni tudják elképzeléseiket, ki tudják fejezni gondolataikat, meg tudják védeni igazukat, és az új évszázadban, az információ társadalmában meg tudják őrizni anyanyelvük, kultúrájuk tisztaságát, értékeit. 3

4 2. Témakörök és óraszámok az egyes osztályokban I. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) 2. A beszéd és a nyelv (5 óra) 3. A beszédmű: a szöveg (7 óra) 4. A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései /a számítógép szövegszerkesztője/ (7 óra) 5. Hangtan (6 óra) 6. Helyesírás, nyelvművelés (3 óra) 7. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Ókor (11 óra) 3. Középkor (10 óra) 4. Reneszánsz (10 óra) 5. Barokk (8 óra) 6. Klasszicizmus, felvilágosodás (14 óra) 7. A magyar drámairodalom kezdetei (4 óra) 8. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 9. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet magyar irodalomból: 7 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 4 mű részlete, ill. Antigoné egész mű magyar irodalomból: 4 mű részlete, ill. Bánk bán egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ II. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) 1. Bevezető szótan (2 óra) 2. A szókészlet és a szókincs (5 óra) 3. A szófajok rendszere (12 óra) 4. Helyesírás és beszédművelés (10 óra) 5. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) 4

5 Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. Romantika világirodalom (7 óra) 3. Romantika a magyar irodalomban (24 óra) 4. Realizmus világirodalom (8 óra) 5. Realizmus a magyar irodalomban (18 óra) 6. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 7. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 versrészlet magyar irodalomból: vers vagy versrészlet 8. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 2 regény, és 3-4 orosz realista novella magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 4-5 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ III. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) 2. Szóalaktan (6 óra) 3. Jelentéstan (3 óra) 4. Mondattan a mondatok fajtái (1 óra) 5. Mondatrészek (8 óra) 6. A szószerkezetek (2 óra) 7. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) 8. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) 9. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) 2. A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (8 óra) 3. A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) 4. A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) 5. Világirodalom a 20. század első felében (9 óra) 6. A Nyugat prózaírói (10 óra) 7. József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) 8. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 5

6 9. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet magyar irodalomból: vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ IV. osztály (3 vagy 4 óra hetente / 90 vagy 120 óra évente) Nyelv (1 óra hetente / 30 óra évente) 2. Mondattan összetett mondatok (6 óra) 3. Stilisztika az írott és a beszélt stílusrétegek (3 óra) 4. A szépirodalmi stílus eszközei (2 óra) 5. Szövegtípusok szövegszerkesztés /a számítógép szövegszerkesztője/ (6 óra) 6. A magyar nyelvtan tananyagának összefoglalása (6 óra) 7. Írásbelikre szánt óramennyiség (6 óra) Irodalom (2 3 óra hetente / óra évente) 2. A 20. század második felének világirodalma (4 6 óra) 3. A 20. század második felének magyar irodalma (14 18 óra) 4. A határon túli magyar irodalom (6 9 óra) 5. A szlovákiai magyar irodalom (15 20 óra) 6. Megzenésített versek, rockoperák (2 óra) 7. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére (2 óra) 8. Az irodalmi tananyag összefoglalása (8 24 óra) 9. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 1-2 vers vagy részlet magyar irodalomból: 3-4 vers vagy részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 4-5 mű részlete, 1-2 regény magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 3-4 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ 6

7 2. Tematické okruhy a počty vyučovacích hodín Jazyk (1 hod. týždenne / 33 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ I. ročník (3 hodiny týždenne) 1. Úvod (1 hod.) 2. Reč a jazyk (5 hod.) 3. Reč a text (7 hod.) 4. Praktické otázky konštruovania textu / zákl. poznanie zostrojovania textu na PC (7 hod.) 5. Fonetika (6 hod.) 6. Pravopis a jazyková kultúra ( 3 hod.) 7. Písanie písomných prác ( 4 hod.) Literatúra (2 hod. týždenne / 66 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. Úvod (1 hod.) 2. Starovek (11 hod.) 3. Stredovek (10 hod.) 4. Renesancia (10 hod.) 5. Barok (8 hod.) 6. Klasicizmus a osvietenstvo (14 hod.) 7. Začiatky maďarskej dramatickej tvorby (4 hod.) 8. Písanie písomných prác (8 hod.) 9. Odporúčané diela na memorovanie zo svetovej literatúry: 2-3 básne alebo úryvky z maďarskej literatúry: 7 básní alebo úryvkov 10. Odporúčané diela na domáce čítanie: zo svetovej literatúry: 4 úryvky z diel a Antigona celé dielo z maďarskej literatúry: 4 úryvky z diel a Bánk bán celé dielo /Poznámka: Memoriter a zoznam diel na domáce čítanie sa nachádza vo Vzdelávacích štandardoch a v Cieľových požiadavkách na maturitné skúšky z maď. jaz. a lit./ Jazyk (1 hod. týždenne / 33 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. Úvod (2 hod.) 2. Slovná zásoba a slovný fond (5 hod.) 3. Systém slovných druhov (12 hod.) 4. Pravopis a jazyková kultúra (10 hod.) 5. Písanie písomných prác (4 hod.) II. ročník (3 hodiny týždenne) 7

8 Literatúra (2 hod. týždenne / 66 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. Úvod (1 hod.) 2. Romantizmus svetová literatúra (7 hod.) 3. Romantizmus v maďarskej literatúre (24 hod.) 4. Realizmus svetová literatúra (8 hod.) 5. Realizmus v maďarskej literatúre (18 hod.) 6. Písanie písomných prác (8 hod.) 7. Odporúčané diela na memorovanie zo svetovej literatúry: 2-3 básne alebo úryvky z maďarskej literatúry: básní alebo úryvky 8. Odporúčané diela na domáce čítanie: zo svetovej literatúry: 2 romány a 3-4 novely od ruských spisovateľov z maďarskej literatúry: 4-5 úryvkov a 4-5 celých diel /Poznámka: Memoriter a zoznam diel na domáce čítanie sa nachádza vo Vzdelávacích štandardoch a v Cieľových požiadavkách na maturitné skúšky z maď. jaz. a lit./ Jazyk (1 hod. týždenne / 33 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ III. ročník (3 hodiny týždenne) 1. Úvod (1 hod.) 2. Tvaroslovie (6 hod.) 3. Sémantika (3 hod.) 4. Syntax druhy viet (1 hod.) 5. Vetné členy (8 hod.) 6. Syntagmy, sklady (2 hod.) 7. Písomná vyjadrovacia schopnosť (4 hod.) 8. Ústna vyjadrovacia schopnosť (4 hod.) 9. Písanie písomných prác (4 hod.) Literatúra (2 hod. týždenne / 66 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. Úvod (1 hod.) 2. Svetová literatúra v druhej polovici 19. st. a na zač. 20. storočia (8 hod.) 3. Maďarská literatúra na prelome storočia /19. st. a 20. st./ (2 hod.) 4. Činnosť lyrikov časopisu Nyugat, tzv. veľká generácia (18 hod.) 5. Svetová literatúra na začiatku 20. storočia (9 hod.) 6. Činnosť prozaikov časopisu Nyugat (10 hod.) 7. Attila József a Miklós Radnóti (10 hod.) 8. Písanie písomných prác (8 hod.) 9. Odporúčané diela na memorovanie zo svetovej literatúry: 2-3 básne alebo úryvky z maďarskej literatúry: básní alebo úryvkov 8

9 10. Odporúčané diela na domáce čítanie: zo svetovej literatúry: 3-4 úryvky a 2 romány z maďarskej literatúry: 3-4 úryvky z diel a 2 romány a novely /Poznámka: Memoriter a zoznam diel na domáce čítanie sa nachádza vo Vzdelávacích štandardoch a v Cieľových požiadavkách na maturitné skúšky z maď. jaz. a lit./ IV. ročník (3 alebo 4 hodiny týždenne / 90 alebo 120 hodín ročne) Jazyk (1 hod. týždenne / 30 hodín ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. Úvod (1 hod.) 2. Syntax súvetia (6 hod.) 3. Štylistika písané a hovorené štýlové vrstvy (3 hod.) 4. Prostriedky beletristického štýlu (2 hod.) 5. Typy textov konštruovanie textov / textový editor v PC (6 hod.) 6. Zhrnutie učiva z gramatiky (6 hod.) 7. Písanie písomných prác (6 hod.) Literatúra (2 3 hod. týždenne / hod. ročne) /* Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné./ 1. Úvod (1 hod.) 2. Svetová literatúra v druhej polovici 20. storočia (4 6hod.) 3. Maďarská literatúra v druhej polovici 20. storočia (14 18hod.) 4. Zahraničná maďarská literatúra (6 9 hod.) 5. Literatúra maďarskej menšiny na Slovensku (15 20 hod.) 6. Poppoézia, rockové opery (2 hod.) 7. Používanie počítača a Internetu na rozširovanie vedomostí z literatúry (2 hod.) 8. Zhrnutie učiva z literatúry (8 24 hod.) 9. Písanie písomných prác (8 hod.) 10. Odporúčané diela na memorovanie zo svetovej literatúry: 1-2 básne alebo úryvky z maďarskej literatúry: 3-4 básne alebo úryvky 11. Odporúčané diela na domáce čítanie: zo svetovej literatúry: 4-5 úryvkov a 1-2 romány z maďarskej literatúry: 4-5 úryvkov a 3-4 celých diel /Poznámka: Memoriter a zoznam diel na domáce čítanie sa nachádza vo Vzdelávacích štandardoch a v Cieľových požiadavkách na maturitné skúšky z maď. jaz. a lit./ 9

10 3.1. Anyanyelvi nevelés 3. A tananyag tartalmi jellemzése Az anyanyelvi nevelés tananyaga a korábbihoz képest tartalmában, elrendezésében és értelmezésében egyaránt változott. Az új megközelítésben is kiemelt szerepet kap a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése. Ugyanilyen fontos szerep jut az információszerzés leghatékonyabb segédeszközének, a számítógép és Internet használatának, alkalmazásának a tanításban s a tanulásban egyaránt. Az I. osztályban először a beszéd és a nyelv viszonyával foglalkozunk, amelyen keresztül diákjaink megérthetik anyanyelvünk ápolásának szükségességét, a helyes beszéd és írás fontosságát, valamint szerepét kultúránk fejlődése szempontjából. Ebben az osztályban ismerkednek meg diákjaink nyelvünk fejlődésének egyes szakaszaival, anyanyelvünk sajátosságaival, amelyek megkülönböztetik más nyelvek felépítésétől. Ekkor szereznek tudomást a nyelvcsaládokról, nyelvrokonainkról, nyelvjárásainkról. A szöveg fogalmán keresztül jutnak el a számítógép szövegszerkesztőjéig, amit majd a következő években mint tanulást segítő eszközt fogják használni mind a tanítási órákon, mind az órákra való felkészülés során. Az első osztály tananyagát a hangtannal zárjuk. A magán- és mássalhangzók rendszerére épül a hangok egymásra hatása, amit helyesírási, valamint nyelvhelyességi gyakorlatokkal köthetünk egybe. A II. osztályban a szókészlet és a szókincs fogalmát tisztázzuk, és ismertetjük nyelvünk rétegeződését, valamint a csoportnyelvi kifejezések szókincsgazdagító és -helyettesítő szerepét. A téma lehetővé teszi, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk a beszédművelésre. Második témakörünk ebben az évben a szófajok rendszere, amit már az új felosztás szerint kell tanítanunk. Mintegy húsz éve nem létezik az egyéb önálló és nem önálló szófajok kategóriája, amire külön is fel kell hívni tanítványaink figyelmét, ha netán még a régi szófajtani felosztást tanulták volna. A szófajtan témakörével kapcsolatban lehetőség nyílik a helyesírási gyakorlatokra, mivel a tulajdonnevek írása helyesírásunk legnehezebb része. Külön emeljük ki a szlovákiai magyar vonatkozású helyesírási ill. nyelvhelyességi problémákat! A III. osztályban a tanévet szóalaktannal kezdjük. Itt is építhetünk a már meglévő tudásra, amit diákjaink még az alapiskolában szereztek. Az igéhez és a névszókhoz járuló toldalékok fajtáinak elsajátításában sokat segít az előző évben tanultak felelevenítése, tehát az igék és névszók kategóriáinak ismerete, valamint a szókincs bővítésével kapcsolatos ismeretek. A jelentéstant szintén kezdhetjük a már meglévő tudás felfrissítésével, összefoglalásával, mivel ez a rész is fontos építőeleme volt az alapiskolás tananyagnak. A mondattan ugyancsak nem új jelenség tanítványaink előtt. Szenteljünk azonban több figyelmet és időt a mondatok fajtáinak alapos és pontos elsajátítására, főleg a tő- és hiányos mondatok meghatározása terén! A mondatrészek és a szószerkezetek fogalma sem új diákjaink előtt; így sokkal több időt szentelhetünk a nyelvtan gyakorlati alkalmazására. Ebben az évben időt kell szakítanunk az írásbeli és a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére is, aminek keretén belül újra lehetőség nyílik a számítógép szövegszerkesztőjének alaposabb megismerésére, valamint kezelésének elsajátítására. 10

11 A IV. osztályban befejezzük a mondattant; pontosabban az összetett mondatok fajtáinak gyakorlására jut még némi idő. A stilisztika terén az írott és a beszélt stílusrétegekre szánhatunk pár órát, valamint a szépirodalmi stílus eszközeit ismételhetjük át, amelyekről az irodalomórákon a műelemzések során már többször szó esett. A szövegtípusok tárgyalása kapcsán utoljára adódik alkalom a számítógép szövegszerkesztőjének még pontosabb megismerésére, s a benne található lehetőségek felfedezésére. Ennek nem árt nagyobb figyelmet szentelni, mivel az érettségi követelmények között kiemelten szerepel ez a témakör. A megmaradt néhány órát a nyelvtani tananyag összefoglalására és rendszerezésére használhatjuk fel Irodalmi nevelés Az irodalomtanítás anyagát hat témakörre bonthatjuk: - általános ismeretek a művészetekről, - magyar irodalom, - világirodalom, - irodalomelmélet, - memoriter, vagyis a művek könyvnélküli ismerete, - ajánlott olvasmányok. A társművészetek a kor jellemzésében óriási segítséget nyújtanak, de a tananyagban nem képeznek külön fejezetet, mint ahogy az irodalomelmélet sem áll önmagában, hanem az elemzett művek kapcsán esik szó róla. Ugyanígy a könyvnélküliek és az ajánlott olvasmányok sem szerepelnek öncélúan tananyagunkban. Az irodalomtanítás akkor éri el célját, ha tényleg az irodalommal foglalkozunk, s nemcsak a történetével. Ezért fontos szem előtt tartani a sokat emlegetett műközpontúság elvét. A több száz éve felgyülemlett magyar és világirodalmi alkotások hatalmas méretűre duzzasztották irodalmi tananyagunkat. Ebből kifolyólag tanítási óráinkon csak a legjobb alkotásokkal lesz módunk foglalkozni. Elérkeztünk oda, hogy választanunk kell, mit hagyunk el, és mit emelünk ki gazdag irodalomtörténetünkből. Tartsuk szem előtt az inkább kevesebb művet, de alaposabban alapelvet! Az irodalomtörténet segítségével időrendbe tudjuk állítani a szerzők műveit. Fontos, hogy diákjaink átfogó képet alkossanak az egyes korok irodalmáról. Óriási segítséget nyújtanak ebben történelmi ismereteik. Ezért minden esetben támaszkodjunk a történelemórán tanultakra is! Még szerencsésebb az az osztály, amelyiknek esztétikaórája is van. Így nem kell külön órát szánnunk a társművészetek bemutatására. Ha viszont ilyen lehetőség nincs, akkor ezt is építsük be tananyagunkba! Az irodalomtörténet tanítása közben ne fordítsunk túlzott figyelmet az írók, költők részletes életrajzára. Csak annyi kell, amennyi írói tevékenységük megértéséhez feltétlenül szükséges. Diákjaink irodalomelméleti ismeretei már az alapiskolában gyarapodtak. A gimnáziumban viszont az ismereteket konkrét művekhez kell kapcsolniuk. Az irodalomelméleti fogalmakat mindig egy éppen elemzett művel világítsuk meg! Az irodalmi nevelés alapvető feladata az olvasás, az irodalmi művek megszerettetése, az érdeklődés felkeltése. Ezért válasszunk korukhoz mért műveket! Modern korunk tempóját figyelembe véve ajánljuk inkább a rövidebb, de tartalmas műveket, mintsem a hosszú, több száz oldalas trilógiákat. A nagyobb terjedelmű művek esetében részleteket, fejezeteket ajánlunk otthoni olvasásra. A könyvnélküliekre fordítsunk több figyelmet! Ezzel tanítványainknak nem csak a műveltsége gyarapodik, hanem memóriájuk is edződik. Túlzásokba azonban itt se essünk! Évenként és osztályonként vers ill. versrészlet ajánlott, amit a tanár választ az 11

12 alapműveltségi és az érettségi követelményekben felsorolt művek közül. Nem tilthatjuk meg, hogy más a jegyzékben fel nem tüntetett művek közül ne választhatna a pedagógus vagy akár maga a diák is. Az egyes osztályok tananyagának rövid tartalmi jellemzése: Az I. osztály tananyaga az ókori irodalommal kezdődik, és a felvilágosodás irodalmával végződik. Egyaránt szerepel itt mind a magyar irodalom, mind pedig a világirodalom. Terjedelmét tekintve igen bő a tananyag, ezért kénytelenek vagyunk csak a legkiemelkedőbb szerzők műveire szorítkozni. Az ókori irodalomnál ne felejtsünk el időt szakítani egy-egy mű kapcsán a műnemek és műfajok jellemző vonásainak bemutatására, kialakulásuk körülményeire! Ugyanígy a többi korstílus esetében is konkrét műveken mutassuk be az egyes műfajok jellegzetességeit! Szenteljünk külön figyelmet a magyar irodalom kialakulására, fejlődésére a mondáktól kezdve egészen a magyar nyelvű irodalom kibontakozásáig! Itt hasznát vehetjük diákjaink történelmi ismereteinek is. Ugyanilyen figyelmet érdemel drámairodalmunk fejlődése és ezen belül legnagyobb nemzeti drámánk, a Bánk bán. Ha túl kevés időnk maradna e mű elemzésére, a témát vigyük át a következő év szeptemberére, amikor is az előző év tananyagának ismétlésére kerül sor. A II. osztályban csak két korstílusra összpontosítjuk figyelmünket: a romantizmusra és a realizmusra. Addig, míg az első osztályban kénytelenek voltunk csaknem kétezer évet bezsúfolni egy év tananyagába, ebben az osztályban viszonylag kényelmesen elidőzhetünk. Felesleges időtöltésre viszont a 19. század sem hagy időt. Ekkor is meg kell fontolnunk, mire fordítjuk a heti két órát. E kor irodalmi alkotásai közül sokkal több munkát ismertethetünk meg diákjainkkal, több könyvnélküli művet kérhetünk számon, mint az előző korszakok irodalmából. Lehetőségünk nyílik az alaposabb műelemzésekre is, valamint az ajánlott olvasmányok megvitatására, esetleg írásbeli kidolgozásukra. Természetesen, ne csak a hagyományos olvasónaplókra gondoljunk! A III. osztályban tananyagunk a 19. század második felétől a második világháborúig terjed; pontosabban: József Attilával és Radnóti Miklóssal záródik. A századvég és a századforduló világirodalma (elsősorban a francia irodalom) után következik a Nyugat, s az ottani kimagasló egyéniségek. A 20. századi világirodalomra szintén fordítsunk figyelmet! Egy-egy szerző mélyreható boncolgatására azonban itt sem marad sok idő, csupán a legjelentősebb műveik bemutatására, elemzésére. A tananyag terjedelme és a rá szánható idő rövidsége miatt kénytelenek leszünk a tananyag mennyiségét csökkenteni. Ez nem csak a világirodalmat, hanem a magyar irodalom néhány egyéniségét is érinti. A IV. osztály tananyaga a 20. század második felétől napjainkig terjed. Magába foglalja mind a magyar, mind a világirodalom legjelentősebb alkotóit, műveit. Ne feledkezzünk meg első Nobel-díjas írónkról sem! A kisebbségi magyar irodalmat önálló fejezetként tárgyaljuk. Így elegendő időt fordíthatunk az utódállamok magyar irodalma kialakulásának, fejlődésének. Néhány órát szánhatunk a megzenésített versek és a rockoperák műfajának is. Hívjuk fel a diákok figyelmét a számítógép adta lehetőségekre, vezessük rá őket az irodalmon belüli információszerzés eme módjára! A megmaradt néhány órát a tananyag összefoglalására, annak rendszerezésére használjuk fel. 12

13 4. A tananyag osztályok szerinti lebontása I. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) A/ Témakörök és óraelosztás 2. A beszéd és a nyelv (5 óra) 3. A beszédmű: a szöveg (7 óra) 4. A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései /a számítógép szövegszerkesztője/ (7 óra) 5. Hangtan (6 óra) 6. Helyesírás, nyelvművelés (3 óra) 7. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) B/ Tananyag 1. Év eleji bevezetés (1 óra) 2. A beszéd és a nyelv (5 óra) A nyelv és a gondolkodás kapcsolata. A kommunikáció tényezői. A testbeszéd funkciója. A nyelv különféle szerepe: tájékoztató, ábrázoló, kifejező, felhívó. A világ nyelvei, a nyelvtípusok, nyelvcsaládok. Anyanyelvünk eredete valamint helye a világ nyelvei között. Nyelvrokonaink, a nyelvrokonság bizonyítékai. Nyelvemlékeink. A nyelvújítás, a nyelv folyamatos változása, fejlődése. 3. A beszédmű: a szöveg (7 óra) A szöveg fogalma és jellemzői. A szöveg terjedelme, belső szerkesztettsége: a téma, a címadás, tételmondat, bekezdések, mondattömbök. A szöveg makroszerkezete. Az idő- és a térbeli fokozatosság. Nyelvtani és jelentésbeli eszközök. A szórend jelentősége. Vázlatkészítés és jegyzetelés. 4. A szövegszerkesztés gyakorlati kérdései /a számítógép szövegszerkesztője/ (7 óra) Szövegfajták és -típusok. A szóbeli és az írott szövegek. Szövegszerkesztés számítógép segítségével. Kész sablonok felhasználása: levélfajták, önéletrajz, kérvények, jegyzőkönyvek és egyéb írott szövegek megírása. Dokumentumok létrehozása, bővítése, nyomtatása. A módosított szöveg mentése. Hibajavítás a szövegben. A betűtípus és betűméret módosítása. Bekezdések, számozások. Kijelölés, mozgatás, másolás a szövegben. Képek és táblázatok beszúrása a szövegbe, valamint elrendezésük. 5. Hangtan (6 óra) A beszédhangok létrehozása és képzése. A betű és a hang közti különbség. A magán- és a mássalhangzók csoportosítása. A magánhangzótörvények és mássalhangzók egymásra hatása a beszédben. 6. Helyesírás, nyelvművelés (3 óra) Helyesírásunk alapelvei. Helyesírásunk a hangváltozásokkor. A sorvégi elválasztás. A felszólító mód jelöléseinek lehetőségei: -j, -ss, -ssz, -zz, -ddz, -gy, -ggy. A rossz szokásból eredő beszéd- és kiejtési hibák. A kétnyelvűségből adódó nyelvhelyességi problémák. A nyelvjárások pozitív és negatív hatása. A -nák, -nék, és a -suk, -sük toldalékok megfelelő használata. A beszédhangok expresszivitása, azaz hangzása, érzelmi telítettségének hatása: az ún. halk, éneklő, nyöszörgő, kenetteljes, öblös és egyéb beszédstílusok. 7. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) A tanév folyamán 2 dolgozatot és legalább 4 tollbamondást íratunk! 13

14 Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) A/ Témakörök és óraelosztás 2. Ókor (11 óra) 3. Középkor (10 óra) 4. Reneszánsz (10 óra) 5. Barokk (8 óra) 6. Klasszicizmus, felvilágosodás (14 óra) 7. A magyar drámairodalom kezdetei (4 óra) 8. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 9. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet magyar irodalomból: 7 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 4 mű részlete, ill. Antigoné egész mű magyar irodalomból: 4 mű részlete, ill. Bánk bán egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ B/ Tananyag Az irodalom fogalma. A műalkotás és a valóság viszonya. A művészet szerepe és hatása. Az irodalom korszakolása. 2. Ókor (11 óra) Az ókori Kelet irodalma, a Gilgames-eposz. Mítoszok, teremtéstörténetek. A kor görög művészete. Az ókori görög irodalom, a műnemek és a műfajok kialakulása. A homéroszi epika, a trójai mondakör. Az Iliász (a pajzs leírása), az Odüsszeia részletek. Az eposz műfaja, eposzi kellékek. Az időmértékes verselés. A görög líra: elégiák, epigrammák. A legkiemelkedőbb költők: Szappho, Anakreon, Alkaiosz (az említés szintjén, egy-egy idézet bemutatásával). Az ókori görög színház kialakulása. Szophoklész: az Antigoné részletes feldolgozása, a thébai mondakör az említés szintjén. A római és a görög mitológia érintkezési pontjai; Vergilius: Aeneas. A római költészet az említés szintjén. A Biblia és hatása az irodalomra. Részletek elemzése az Ó- és az Újszövetségből (pl. a Teremtéstörténet, A tékozló fiú története, az Énekek éneke.) A bibliai témák továbbélése a művészetekben. 3. Középkor (10 óra) Világirodalom: Az ókeresztény irodalom: Szent Ágoston és Szent Jeromos jelentősége. A középkori művészeti és építészeti stílusok. A vágánsköltészet. A lovagi irodalom, trubadúrlíra. Dante: Isteni színjátékának kompozíciója, a Pokol köreinek hierarchiája részlet. Villon életének mozzanatai és alkotásai: A Nagy Testamentum - Záróballada, Akasztottak balladája. Magyar irodalom: Az ősköltészet nyomai rituális énekek, munkadal. A honfoglalás előtti és utáni mondák kiemelten az eredetmonda. Az írásbeliség kialakulása: a magyar vonatkozású latin nyelvű egyházi irodalom legendák. A latin nyelvű világi irodalom gesták és krónikák (Anonymus Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája, Képes Krónika.) A magyarnyelvűség kezdetei: szórványemlékek és nyelvemlékek: Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Jókai-kódex. 14

15 4. Reneszánsz (10 óra) Világirodalom: A korszak művészeti elvei, jellemzői, összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. Petrarca hatása. A kötött versforma, a szonett megteremtése. Boccaccio műfajteremtése. A Dekameron A sólyom története. Az angol színház Shakespeare. A Hamlet vagy a Rómeó és Júlia elemzése. Cervantes: Don Quijote említés szintjén. Magyar irodalom: Mátyás udvara a reneszánsz kultúra központja, Janus Pannonius elégiái, epigrammái közül kettő. Balassi Bálint a magyar nyelvű líra megteremtője vitézi, szerelmi és vallásos versei. (Egy katonaének és további két vers.) A magyar reformáció irodalma. 5. Barokk (8 óra) A barokk általános jellemzői és összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A barokk kor művészetének kiemelkedő alkotásai a festészetben, építészetben. Magyar irodalom: Pázmány Péter kultúrtörténeti jelentősége. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzának alapkoncepciója és a történelmi valósághoz való viszonya részletek. A barokk eposz sajátosságai. A magyar barokk líra megteremtője: Gyöngyösi István az említés szintjén. A rokokó. A kuruc korszak irodalma (2-3 vers). II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jelentősége a magyar irodalomban. 6. Klasszicizmus, felvilágosodás (14 óra) Világirodalom: A korszak életszemléletének társadalmi, művészeti és filozófiai háttere. A klasszicizmus és a felvilágosodás általános jellemzői, összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A Nagy Francia Enciklopédia Rousseau, Voltaire szerepe a felvilágosodás kialakulásában. Candide részletek. A francia klasszicista dráma Molière. Tartuffe műelemzés. Goethe: Faust részletek. Magyar irodalom: Bessenyei György művelődési programja (Magyarság). Alapvető emberi jog az anyanyelvhez való jog művelődés lehetősége anyanyelven. Batsányi János forradalmi lírája. (A franciaországi változásokra). A nyelvújítási harc Kazinczy Ferenc. Berzsenyi Dániel, az ódák és elégiák költője (A közelítő tél és még két választott vers). Csokonai Vitéz Mihály költői portréja. A felvilágosodás és a népiesség összefonódása Csokonai költészetében (4-5 vers elemzése). 7. A magyar drámairodalom kezdetei (4 óra) A színjátszás fejlődése a vallásos középkori drámáktól a vásári komédiákon keresztül az ókori drámák újbóli felfedezéséig röviden. Bornemisza Péter: Magyar Elektra; Balassi Bálint: Szép magyar komédia az említés szintjén. Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői avagy Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon című színműve, Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiak valamint Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon című drámájának rövid ismertetése. Katona József: Bánk bán részletes elemzés. 8. Írásbelikre szánt óraszám (8 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban, az ún. Monitor elnevezésű országos feladatlapok, azaz az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk, hogy diákjaink megszokják a számonkérés eme fajtáját is. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltünk ki diákjainkkal, amely feladatlapokban arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 9. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet magyar irodalomból: 7 vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 4 mű részlete, ill. Antigoné egész mű magyar irodalomból: 4 mű részlete, ill. Bánk bán egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ 15

16 II. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető szótan (2 óra) 2. A szókészlet és a szókincs (5 óra) 3. A szófajok rendszere (12 óra) 4. Helyesírás és beszédművelés (10 óra) 5. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) B/ Tananyag 1. Bevezető szótan (2 óra) A szó fogalma és jellemző sajátosságai. Szótárak és lexikonok használata; hagyományos könyv, ill. elektronikus formájuk. Szótárak kezelése CD-ROM-on és az Interneten. Keresés, információszerzés az elektronikus könyvtárak weboldalairól. 2. A szókészlet és a szókincs (5 óra) A szókészlet és a szókincs közti különbség. A szókészlet tagolódása, rétegeződése, változása és mozgása. Nyelvjárások. A magyar-szlovák kétnyelvűség szókészlettani kérdései. Kölcsönszavak és tükörfordítások. Az idegen kifejezések magyar megfelelőinek használata. 3. A szófajok rendszere (12 óra) A szófajok rendszere, felismerése a mondatban. A szófajok (legújabb) kategóriái: igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók és mondatszók. A névmási jellegű határozószók. A szavak megfelelő használata beszédben és írásban egyaránt. 4. Helyesírás és beszédművelés (10 óra) A kiejtés szerinti, a szóelemző, a hagyományos és az egyszerűsítő írásmód. A különírás és az egybeírás: szóismétlések, ikerszók, szóösszetételek. A tulajdonnevek írása: a személynevek toldalékolása, intézménynevek, műalkotások címei, földrajzi nevek és azok -i/-beli képzős származékai. A szlovákiai magyar intézménynevek helyesírása. A kötőjellel és a különírt elemekből álló földrajzi nevek. A tulajdonnevek köznevesülése. Az ünnepek nevei. Rövidítések és a mozaikszók. A számok írása és a keltezés. A kérdő és a vonatkozó névmások megfelelő használata a mondatokban. 5. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) A tanév folyamán legalább 3 dolgozatot és 4 ellenőrző tollbamondást íratunk! Gyakorló tollbamondást, amely a tanítási órának csupán negyedét vagy felét veszi igénybe, természetesen többet is írathatunk. 16

17 Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) A/ Témakörök és óraelosztás 2. Romantika világirodalom (7 óra) 3. Romantika a magyar irodalomban (24 óra) 4. Realizmus világirodalom (8 óra) 5. Realizmus a magyar irodalomban (18 óra) 6. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 7. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 versrészlet magyar irodalomból: vers vagy versrészlet 8. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 2 regény, és 3-4 orosz realista novella magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 4-5 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ B/ Tananyag 2. Romantika világirodalom (7 óra) A romantikus művészet vonásai, különbözősége a klasszicizmus művészetétől. Szemelvények az európai romantika irodalmából: Heine az említés szintjén, röviden az angol romantikusok második nemzedéke: Byron, Shelley, Keats 1-1 műve és elemzése. Említés szintjén: W. Scott és E.A Poe. A francia romantikus regény: V. Hugo. A nyomorultak vagy A párizsi Notre-Dame elemzése. Az orosz romantika: Puskin. Az Anyegin választott részletén a felesleges ember típusának bemutatása. 3. Romantika a magyar irodalomban (24 óra) A magyar romantikus irodalom sajátosságai. Kisfaludy Károly az említés szintjén. A magyar romantikus triász és a Kisfaludy Társaság jelentősége. Kölcsey Ferenc alkotói portréja Hymnus, Vanitatum vanitas, Huszt, és még három választott versének elemzése; értekező prózája, Parainesis. Vörösmarty Mihály alkotói portréja ódák és epigrammák, Csongor és Tünde. A Szózat és összehasonlító elemzése Kölcsey Hymnusával. Gondolatok a könyvtárban és további három választott versének elemzése. Petőfi Sándor irodalomtörténeti jelentősége, költészetének témakörök szerinti csoportosítása, valamint jellemzésük. Elemzésre ajánlott versek: Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői, Szeptember végén, Az Alföld, A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Az apostol. A magyar regény fejlődéstörténete. Eötvös József kultúrtörténeti szerepe; az említés szintjén irodalmi munkássága. Jókai Mór irodalmi munkássága, egy regényének részletes feldolgozása. 4. Realizmus világirodalom (8 óra) A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. A realizmus tartalmi és formai sajátosságai. A francia realizmus Balzac: Goriot apó. A realizmus sajátos változatai az orosz irodalomban. Gogol kisember-novellái : A köpönyeg, A revizor. Dosztojevszkij, Tolsztoj és Csehov műrészletek illetve novellák elemzése. 17

18 5. Realizmus a magyar irodalomban (18 óra) Arany János a költői realizmus megteremtője. Arany nagyepikája, kisepikája, balladái, lírája 1849 után. A Toldi elemzése, valamint összehasonlító elemzése Petőfi Sándor János vitéz című költeményével. Arany balladáinak csoportosítása témáik szerint. Legalább hat versének elemzése. (Elemzésre ajánlott versek: A walesi bárdok, Ágnes asszony, Hídavatás.) Madách Imre: Az ember tragédiája c. művének elemzése; a dráma legfontosabb kérdései részletek alapján. A líra megújulása Vajda János, a szimbolista líra előfutára (röviden egy versén keresztül). Az allegorikus költészet: Vajda János: A virrasztók és Tompa Mihály: A madár, fiaihoz rövid elemzés. A realista regény keletkezése; Mikszáth Kálmán novellái, regényei. (A jó palócok és a Tót atyafiak című novelláskötetből választott 3-4 novella elemzése, valamint a Különös házasság vagy a Noszty fiú esete Tóth Marival c. regény elemzése.) 6. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban, az ún. Monitor elnevezésű országos feladatlapok, azaz az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltetünk ki diákjainkkal, amelyekben arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 7. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 versrészlet magyar irodalomból: vers vagy versrészlet 8. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 2 regény, és 3-4 orosz realista novella magyar irodalomból: 4-5 mű részlete, ill. 4-5 egész mű /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ III. osztály (3 óra hetente) Nyelv (1 óra hetente / 33 óra évente) A/ Témakörök és óraelosztás 2. Szóalaktan (6 óra) 3. Jelentéstan (3 óra) 4. Mondattan a mondatok fajtái (1 óra) 5. Mondatrészek (8 óra) 6. A szószerkezetek (2 óra) 7. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) 8. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) 9. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) 18

19 B/ Tananyag 2. Szóalaktan (6 óra) A szótő és a toldalékok. Az ige- és a névszótövek. A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok. Az igékhez valamint a névszókhoz járuló jelek és ragok fajtái. A személyrag és a személyjel közti különbség. A jelek és a ragok megfelelő, nyelvjárási hatásoktól mentes használata. A szóalkotás módjai: szóképzés, szóösszetétel. A ritkább szóalkotási módok: szórövidülés, szóvegyülés, mozaikszók, népetimológia. 3. Jelentéstan (3 óra) A nyelvi jel és a jelentés. A betű és a hang közti különbség. A hangalak és a szó jelentése közti reális viszony a hangutánzó és a hangulatfestő szavak esetében. A hangutánzó és a hangulatfestő szavak jelentősége beszédünkben. A szó alakja és jelentéstartalma. A szavak csoportjai a hangalak és a jelentés viszonyai szerint: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, eltérő jelentésű és ellentétes jelentésű szavak. A többjelentésű és az azonos alakú szavak közti különbség. A rokon értelmű szavak szókincsgyarapító szerepe. 4. Mondattan a mondatok fajtái (1 óra) A mondat szerepe a beszédben. A mondat tagolása írásjelekkel. A mondatok fajtái a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint: kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító, kérdő mondat. A kérdő mondat fajtái. A mondatok hanglejtése valamint a hangsúly. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint: egyszerű, összetett és tagolatlan mondat. A hiányos és a tőmondatok közti különbség. 5. Mondatrészek (8 óra) A szó és a mondatrész közti különbség. Az alany és az állítmány fajtái. Az állítmány egyeztetése az alannyal. A bővítmények: tárgy, határozók, jelzők valamint azok fajtái. A többtagú (halmozott) mondatrészek. Elemzési modell (az ún. ágrajz). Mellőzzük a szabályokat, és a gyakorlatból induljunk ki! A mondat szórendje. Az -e kérdőszócska helye a mondatban. Az idézőjel, a gondolatjel, a pontosvessző megfelelő használata. 6. A szószerkezetek (2 óra) A szószerkezetek fajtái: predikatív (hozzárendelő), alárendelő és mellérendelő szószerkezetek, ill. a két utóbbi fajtái. A szószerkezetcsoportok típusai. 7. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) Az írásbeli kifejezőkészség formái. Az egyszerűbb hivatali iratok, a tartalomismertetés, jellemzés, beszámoló, magánlevél, vázlatkészítés, jegyzetelés. A fontosabb iskolai és közéleti írásbeli műfajok: a leírás, jelentés, igazolás, tájékoztatás, elbeszélés, olvasmányelemzés, jegyzőkönyv, elismervény, nyugta, szerződés, kérvény, postautalvány, riport. A tudományos és ismeretterjesztő prózai műfajok: tanulmány, esszé, életrajz. Több szövegtípus megírásában óriási segítséget nyújt a számítógép szövegszerkesztője, aminek ismerete és használata elengedhetetlen. A fokozatosság elve, a bekezdések szerepe a szövegben. A hagyományos tagolású és az attól eltérő típusú szövegek: pl. az in medias res, a felbontott időrendben megírt, a láncés mozaikszerű szövegek. A szóismétlések elkerülése, szinonimák használata. A tételmondat szerepe a fogalmazásban. 8. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése (4 óra) A szóbeli kifejezőkészség formái: az előadás, az előadás megnyitása és zárása. A vita, érvelés, cáfolás intelligens módja. Az értékelés, jellemzés, magyarázat, alkalmi beszéd, felszólalás, hozzászólás stílusa, hangvétele. A megszólítás, bemutatkozás és bemutatás formái és illemszabályai. A szólás- és közmondáskincsünk értékei. A szónoki beszéd. A beszéd sajátosságai: a hangsúly, a hanglejtés, hangerő, hangmagasság, dallam, hangszín, 19

20 beszédtempó. A szünet szerepe a beszédben, előadásban. A közéleti beszéd és az ifjúság nyelve. A mimika és a gesztusok szerepe beszédünkben. Az ún. testbeszéd fontossága. 9. Írásbelikre szánt óramennyiség (4 óra) A tanév folyamán legalább 4 dolgozatot és 4 ellenőrző tollbamondást íratunk! Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) A/ Témakörök és óraelosztás 2. A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (8 óra) 3. A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) 4. A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) 5. Világirodalom a 20. század első felében (9 óra) 6. A Nyugat prózaírói (10 óra) 7. József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) 8. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) 9. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet magyar irodalomból: vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ B/ Tananyag 2. A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (8 óra) Művészeti szemléletváltás a századfordulón. A 19. századvégi modern próza: a naturalizmus. É. Zola a Zola-jelenség és a Zola-regények helye és szerepe a századforduló irodalmában (A Patkányfogó részletek rövid elemzéssel), G. Flaubert: Bovaryné részlet, Maupassant: Gömböc részletek a kisregényből, G.B. Shaw: Pygmalion részletek valamint azok értelmezése. A modern francia líra: Ch. Baudelaire: Az albatrosz elemzés, P. Verlaine: Őszi chanson, Költészettan elemzés, A. Rimbaud: A meghökkentek, Kóborlásaim, A magánhangzók szonettje, A részeg hajó részletek és rövid elemzések. R.M. Rilke a német szimbolista költészet egyik legnagyobb alakja; Most élek, Sosem nyugosznak, Áldozat, A párduc rövid elemzések. 3. A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. A Nyugat című folyóirat szerepe a magyar irodalom gyökeres megújulásában. A Nyugat mozgalma és korszakai. 4. A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) Ady Endre szimbolizmusa és költői forradalma. Ady költeményeinek motívumkörei: ars poeticája, azaz Én-szerep, Magyarság, Táj, Élet-Halál, Szerelem, Isten, Forradalom, Világháború (legalább tíz mű, egy ciklus mélyebb ismerete). Elemzésre ajánlott versek: Góg és Magóg fia vagyok én, A föl-földobott kő, A magyar Ugaron, Harc a Nagyúrral 20

21 ~ Párizsban járt az Ősz, Héja-nász az avaron ~ Lédával a bálban ~ Elbocsátó, szép üzenet, Dózsa György unokája ~ Az öreg Kúnné, Ember az embertelenségben ~ Intés az őrzőkhöz Babits Mihály a poeta doctus, ars poeticája a Jónás könyve (további három-négy vers elemzése), Kosztolányi a poeta esteticus, versciklusainak jellegzetességei (három-négy vers elemzése), a magány költészetének megnyilvánulása Tóth Árpád verseiben (kéthárom vers elemzése), Juhász Gyula rendhagyó tájköltészete, költeményei impresszionista szín- és hangzásvilága (két-három vers elemzése). 5. Világirodalom a 20. század első felében (9 óra) Az avantgárd legjelentősebb irányzatai: futurizmus, expresszionizmus, kubizmus, dadaizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus. A 20. századi modern regény jellemzői. Thomas Mann: Mario és a varázsló műelemzés, Franz Kafka sajátságos szimbolizmusa Az átváltozás c. novellájában. Az amerikai irodalom: E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger műelemzés. J. Hašek: Švejk részlet. A modern francia líra: G. Apollinaire /röviden/. A 20. század drámaelméletei röviden, az említés szintjén az analitikus dráma: Ibsen; a várakozás drámái: Csehov és Gorkij; az epikus színházi dráma: B. Brecht; az abszurd dráma: Beckett (egy drámarészlet elemzése, illetve műelemzés a lehetőségek szerint színházi élmény alapján). 6. A Nyugat prózaírói (10 óra) Kosztolányi Dezső modern lélekábrázolása regényeiben és novelláiban. (Elemzésre ajánlott művek: Édes Anna, A kulcs, Fürdés, Appendicitis, Esti Kornél-novellák választott fejezetei.) Kassák Lajos a magyar avantgárd vezéralakja (egy-két műrészlete). Krúdy Gyula az utazás-motívum szimbóluma novelláiban (ajánlott: A hídon vagy egyéb Szindbád-novella). Karinthy Frigyes irodalmi karikatúrái, a humor és az irónia szerepe műveiben (Így írtok ti, Tanár úr kérem részletek). Márai Sándor a polgári értékrend megfogalmazója (ajánlott művek: Halotti beszéd, Egy polgár vallomásai részletek). Móricz Zsigmond regényeinek világképe, Rokonok c. regényének mai értelmezése, a dzsentri ábrázolása, valamint újszerű parasztábrázolási módja novelláiban. (Ajánlott művek: Rokonok, Hét krajcár, Tragédia, Barbárok.) Móricz és Mikszáth dzsentriábrázolásának összehasonlítása. 7. József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) József Attila költészetének jelentősége és helye a magyar irodalomban. A költészetét ért különféle eszmei hatások: a Nyugat, az avantgárd, az újnépiség. Az egyén, a haza és az emberiség összefonódása költészetében. Az anyamotívum és a szerelem. Tájleíró költészete. A magyarság-emberiség és a nemzetféltés gondolatsora költeményeiben. (Nyolc-tíz vers elemzése. Ajánlott versek: Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Születésnapomra, Mama, Kései sirató, A város peremén, Elégia, Levegőt!, A Dunánál, Mikor az uccán átment a kedves, Óda, Ime, hát megleltem hazámat.) Radnóti Miklós költői pályája életének tragikus szakaszai tükrében. Az emberi jogok földbe tiprása, s annak ábrázolása az irodalomban. A szerelem oltalma, menedéke a háború borzalmai közepette. Költészetének motívumai: természet, szerelem, szabadság, költészet, értelem, műveltség s a mindezt átfogó haláltudat. (Nyolc-tíz vers elemzése. Ajánlott versek: Kortárs útlevelére, Járkálj csak, hálálraitélt, Himnusz a békéről, Tajtékos ég, Második ecloga, Tétova óda, Nem tudhatom, Nem bírta hát, Töredék, Hetedig ecloga, Levél a hitveshez, Erőltetett menet, Razglednicák.) 8. Írásbelikre szánt óramennyiség (8 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban, az ún. Monitor elnevezésű országos feladatlapok, azaz az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk. 21

22 Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltetünk ki diákjainkkal, amelyekben arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 9. Művek könyvnélküli ismerete világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet magyar irodalomból: vers vagy részlet 10. Ajánlott házi olvasmányok világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák /Megj.: A memoriter és az ajánlott házi olvasmányok bővebb jegyzéke az Alapműveltségi tananyag és követelmények magyar nyelvből és irodalomból című dokumentumban található./ IV. osztály (3 vagy 4 óra hetente / 90 vagy 120 óra évente) Nyelv (1 óra hetente / 30 óra évente) A/ Témakörök és óraelosztás 2. Mondattan összetett mondatok (6 óra) 3. Stilisztika az írott és a beszélt stílusrétegek (3 óra) 4. A szépirodalmi stílus eszközei (2 óra) 5. Szövegtípusok szövegszerkesztés /a számítógép szövegszerkesztője/ (6 óra) 6. A magyar nyelvtan tananyagának összefoglalása (6 óra) 7. Írásbelikre szánt óramennyiség (6 óra) B/ Tananyag 2. Mondattan összetett mondatok (6 óra) Az alá- és a mellérendelő összetett mondatok fajtái. Az utalószó és a kötőszó szerepe. A többszörösen összetett mondatok (legfeljebb 3-4 tagú). A mondatrend. Az összetett mondatokkal kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalók: a kettőspont, pontosvessző és gondolatjel használata. Logikus gondolkodásra vezetés a mondatelemzések során! 3. Stilisztika az írott és a beszélt stílusrétegek (3 óra) A stílus fogalma. A stílus szerepe a köznyelvi nyelvhasználatban. Az írott stílusrétegek: a tudományos, a hivatalos, a publicisztikai és a szépirodalmi stílus. Stílusárnyalatok. A beszélt stílusrétegek: a társalgási, a közéleti és a szónoki stílus. Az egyes stílusok jellemző vonásai. A stílusosság és a stílustalanság fogalma. 4. A szépirodalmi stílus eszközei (2 óra) A szépirodalmi stílus eszközei: metafora, szinesztézia, megszemélyesítés, allegória, metonímia, szinekdoché. A szépirodalmi stílus eszközeinek felismerése irodalmi alkotásokban, valamint használatuk a köznyelvben. 22