A REGIONÁLIS CIVIL KÖZPONT ALAPÍVÁNY IDÔSZAKI KIADVÁNYA IX. évf. 2. szám

Átírás

1 A REGIONÁLIS CIVIL KÖZPONT ALAPÍVÁNY IDÔSZAKI KIADVÁNYA IX. évf. 2. szám TARTALOM T A Aktuális 6 - Info Pályázat 9 - Info 10 - Könyvajánló 11 - Egészég-Környezet

2 2 AKTUÁLIS HOGYAN ADÓZUNK JANUÁRTÓL? A minimálbér, az adó és a társadalombiztosítási járulékok változásai Kedves Olvasó! Jelen kiadványunkban megjelenő adózási szabályokat összefoglaló segédlet célja, hogy tájékoztassa, segítse a munkavállalókat foglalkoztató vagy a jövőben foglalkoztatni szándékozó civil szervezeteket a munkáltatói kötelezettségek adózási vonatkozásaiban. Ez az összefoglaló szándékaink szerint jól érthető, egyszerű módon ad tájékoztatást az adózás szabályairól anélkül, hogy a befogadó túlcsordulna a nehezen értelmezhető megfogalmazásoktól, jogi szakzsargontól szeptember 1-től, majd január 1-től is változtak az adózási és társadalombiztosítási-járulék fizetési kötelezettségek. Az intézkedések, jogszabályváltozások több időpontban léptek életbe. A július 10-én elfogadott jogszabály végrehajtása a évi LXI. Törvény, mely több törvényt módosít a gazdasági társaságoknak és a munkavállalóknak, a magánszemélyeknek egyaránt többlet terhet jelent évi minimálbérek és garantált bérminimumok A minimálbérről őszén megkötött hároméves megállapodás hatályos, így a január 1-jétől érvényes, a minimálbér és garantált bérminimum összege a 316./2005 (XII. 25.) kormányrendelet szerint a következőképpen alakul: től ig 316/2005. (XII. 25.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér (Korm. rend. 2. ) Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma 2 évnél kevesebb gyakorlati idővel: minimális bér 110%-a (Korm. rend. 4. (1) bek. ba) pont) Legalább 2 évi gyakorlati idővel, vagy 50 feletti munkavállaló esetén: minimális bér 110%-a (Korm. rend. 4. (1) bek. bb) pont és (3) bek.) Forrás: IV. Az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként a évi b.) pontban szereplő összeg illeti meg. A szabályt először arra a hónapra járó munkabér megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti. A gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható január 1-jétől - december 31-ig: a havibér 2 évnél kevesebb gyakorlat esetén Ft legalább 2 éves gyakorlat esetén Ft. A munkabérből történő levonások /adók és járulékok/ változása Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége évi LXXX. tv. (Tbj.) 19. (1)-(2)- (3) bek. Munkavállalói járulék évi IV. tv Nyugdíjjárulék* Pénztártag 0,5 % (8% tagdíj) Nem pénztártag 8,5 % Egészségbiztosítási Természetbeni** 4 % járulék Pénzbeli*** 3 % Összesen 15,5 % Elszámolt brut- A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege évi CXXVII. tv. (Költségvetési tv.) 55. (1) bek. és az évi LXXX. tv. (Tbj) 24. (2) bek. tó bér 1,5 %-a ,-Ft * tól nyugdíjjárulékot kell fizetnie a saját jogú nyugdíjasnak is (Tbj. 25. ) ** A természetbeni egészségbiztosítási járulékot minden biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni, től a saját jogú nyugdíjasnak is (Tbj. 25., 31. (3) bek.) *** Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak azon biztosítási jogviszonyban kell megfizetni, ahol heti 36 órát meghaladó foglalkoztatás van (Tbj. 31. (3) bek.) Forrás: 1.) A biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni: Munkavállalói egészségbiztosítási járulék szeptember 1- jétől a 4%-ról 6%-ra emelkedett, a kockázatok szerint megosztott 4 % természetbeni és 2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a bevallásokban is így kell szerepeltetni. Ez január 1-től további 1%-kal emelkedett, így 7 % lett a járulék mértéke (a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke maradt 4%, a pénzbeli járuléké 3 %-ra emelkedett.) Az a biztosított, aki legalább 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, többes jogviszonyaiban nem fizet 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. 3.) Munkavállalói járulék: szeptember 1-től a munkavállaló járulékként a munkaviszonya alapján a bruttó munkabér 1,5%-át köteles megfizetni. 4.) A nyugdíjjárulék mértéke nem változik: (8+0,5 % munkavállaló által a társadalombiztosítási nyugdíjszámlára és a magánnyugdíj számlára fizetendő) 5.) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony: (többes jogviszony) egyidejű fennállása esetén mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot is. Munkaadók által fizetendő közterhek Munkaadó TB járulék Nyugdíjbiztosítási járulék 21 % fizetési kötelezettsége Egészségbiztosítási járulék beni Természet- 5 % évi LXXX. tv. (Tbj) 19. (1)-(2)- (3) bek. Pénzbeli 3 % Összesen 29 % Munkaadói járulék évi IV. tv. 40. (1) bek. Elszámolt bruttó bér 3 %-a Rehabilitációs hozzájárulás évi IV. tv. 41/A ,-Ft/év/fő (5) bek. Munkaügyi Közlöny 2006/8. szám Szakképzési hozzájárulás évi LXXXVI. tv. 3. Bérköltség 1,5 %-a (3) bek. Tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) 1.950,-Ft/hó (65,-Ft/nap) évi LXVI. tv. 9. (1) bek. Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást az ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén (7. (1) bekezdés h.) pont és 10. (4) bek.); Részmunkaidős foglalkoztatás esetén 35 óra/hét vagy annál kevesebb munkaidő - a tételes egészségügyi hozzájárulást a teljes és részmunkaidő arányának megfelelően, de legalább 50%-ban kell megfizetni (9. (3) bek.). Munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a TB járulékot havonta legalább a minimális bér kétszeresének megfelelő összeg, ,-Ft minimum járulékalap részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató a évi XCII. tv. (Art.) 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásában tehet bejelentést arról, hogy a társadalombiztosítási

3 AKTUÁLIS 3 járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg (Tbj. 20. (2) bek.). Forrás: A munkáltatói társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség mértéke összességében nem változott, maradt 29%. Belső arányai azonban változtak. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 18%-ról 21%ra emelkedett, az egészségbiztosítási járulék 11%-ról 8%-ra csökkent. Az egészségbiztosítási járulék megoszlása szerint 5% természetbeni és 3% pénzbeli hozzájárulásra oszlik. A munkaadói járulék mértéke változatlan maradt, 3%. Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére az a munkáltató kötelezett, akinek átlagos statisztikai állománya meghaladja a 20 főt, figyelmen kívül hagyva a közhasznú tevékenységet, a közmunkát, és a fegyveres szolgálatot teljesítőket. Az egészségügyi hozzájárulás a tervezettekkel ellentétben nem került megszüntetésre, ennek mértéke maradt 1950,- Ft/hó. Adósávok, adókedvezmények Adósávok évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 30. Ft feletti jövedelemrészre 36% az adó mértéke Évi ,-Ft jövedelemig 18%, az ,- Adójóváírás Szja. tv. 33. (2) és Adójóváírás összege az adóévben történ bérkifizetés 18%-a, jogosultsági hónaponként: (3) bek. maxi- Adómentes juttatások [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 71., 7. k) pont, 1. számú melléklet 2.7., 8.3. és és 8.30., 8.34 pont] Összesen együtt legfeljebb ,-Ft összegben adhatóak adómentesen a következő béren kívüli juttatások: önkéntes kölcsönös nyugdíj és/vagy fizetett egészségpénztárba munkáltatói hozzájárulás, iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költség, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, (bankszámlaköltség-térítés megszűnik!), internet-használat, számítógép-juttatás, ruházati költségtérítés, művelődési intézményi szolgáltatás, és a helyi utazási bérlet. Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. (5) bek. e./2. pont, és évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. ] mum 9.000,-Ft Jogosultsági határ: ,-Ft Kiegészítő jogosultsági határ: ,-Ft Kiegészítő adójóváírás összege: 2.340,-Ft Üdülési csekk: ,-Ft/év Természetbeni meleg étkeztetés (ideértve az erre jogosító utalványt is): ,-Ft/hó Étkezési utalvány: 5.000,-Ft/hó Iskolakezdési támogatás: ,-Ft/év Csekély értékű ajándék legfeljebb évi 3 alkalommal alkalmanként: 6.550,-Ft Munkáltató lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatása: ,-Ft Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás: ,-Ft/hó és/vagy önkéntes egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás: ,-Ft/hó ,-Ft Egyéb adózási változások A minimum járulékalap szeptember 1-jétől került bevezetésre. Ennek megfelelően legalább a minimálbér kétszerese után kell a foglalkoztatónak a járulékokat megfizetni (az egyéni és foglalkoztatói járulékot is). Amennyiben a foglalkoztatott magánszemély jövedelme nem éri el ezt a mértéket és a munkáltató bejelenti az Adóhatóságnak, akkor a tényleges jövedelem után fizethető a társadalombiztosítási járulék. E bejelentést formanyomtatványon kell megtenni a tárgyhót követő hó 12. napjáig, (első ízben október 12-ig kellett bejelenteni), ezt követően 15 nap áll rendelkezésre a változás bejelentésére. A 15 napot attól a naptól kell számítani, amikor kiderül a tényleges járulékalap, tehát a jövedelem elszámolását követően január 1-től a minimum járulékalap havonta Ft-ra emelkedett, amennyiben a foglalkoztatott magánszemély jövedelme nem éri el ezt a mértéket és a munkáltató bejelenti az Adóhatóságnak, akkor a tényleges jövedelem után fizethető a társadalombiztosítási járulék. (A minimum járulékalap szabályairól korábbi hírlevelünkben és honlapunkon jelentettük meg az aktuális tudnivalókat) A nyugdíj adózása: január 1-től január 1-től ismét adóterhet nem viselő járandóság lett a nyugdíj és a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék. Ha a nyugdíjas magánszemély más, összevonandó jövedelemmel is rendelkezik, akkor a nyugdíj összege az összevont adóalapba beszámítandó - de a nyugdíjra eső adót nem kell megfizetni. Saját jogú nyugdíjas biztosított (nyugdíj mellett dolgozó): szeptember 1-től természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. (Nyugdíjjárulékot és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem, de márciustól 8,5 % nyugdíjjárulékot is, ez a közeljövőben kerül a parlamentben elfogadásra ) Személyi jövedelemadó bevallás módjának változása: január 1-jétől a magánszemélyek adóbevallási kötelezettségének teljesítésében is alapvető változás következik be: a munkáltatók nem kötelesek elkészíteni a magánszemélyek (munkavállalóik) a jövedelemadó bevallását, csak ha erre önként vállalkoznak. Ez elvileg azt is jelenti, hogy minden munkavállaló (magánszemély) önadózóvá válik, vagy - ha az összes törvényi feltétel fennáll, akkor nyilatkozatot adhat az adóhatóságnak az adó megállapításra - akkor az APEH végzi el adóbevallásának elkészítését. Adóhatósági általi megállapítást csak az a magánszemély kérhet, akinek az adóévben csak a munkáltatótól származott olyan bevétele, amit nyilatkozat hiányában be kellene vallania. A nyilatkozattétel egyik feltétele, hogy a magánszemély feltüntesse valamennyi munkáltatójának, kifizetőjének az adószámát, illetve ha gazdasági társaság tagjaként szerzett jövedelmet a gazdasági társaságok adószámát, továbbá az önkéntes pénztári tagság esetén az egyéni számlán jóváírt munkáltatói befizetést/adományt igazoló pénztár adószámát. Nem kérhet adóhatósági adó megállapítást az, aki egyéni vállalkozó, ingatlan bérbeadásából jövedelme keletkezik vagy, ha az adóévre adókedvezményt kíván érvényesíteni. Nem kell adózni január 1-jétől a következő járandóságok után: Nyugdíj Nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék Gyermekgondozási segély Gyermeknevelési támogatás Nevelőszülői díj Magánszemélyeket terhelő különadó: A különadó alapja a nyugdíjjárulék felső határát meghaladó, összevonandó jövedelem / 2007-ben Ft/év, Ft/nap/ 2007-től ebbe a nyugdíj is beleszámít). A különadó mértéke 4%, előleget is kell fizetni, melyet vagy a munkáltató, vagy a kifizető, vagy a magánszemély teljesít a jövedelem forrása és feltételei szerint.

4 4 AKTUÁLIS Társas vállalkozások szolidaritási különadója: szeptember 1-jétől 4%-os adó mértékkel szolidaritási különadó került bevezetésre a társas vállalkozások esetében, amit az adózás előtti eredmény terhére kell megállapítani, az adóalap erősen korlátozott korrekciója mellett. Nem terjed ki a különadó fizetési kötelezettség az MRP szervezetre, közhasznú társaságra, alapítványra, közalapítványra, társadalmi szervezetre, vízi társulatra, köztestületre, egyházra, lakásszövetkezetre, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárra, szociális és iskolai szövetkezetre, a közhasznú, kiemelten közhasznú jogállású nonprofit társaságra, a felsőoktatási intézményre és a diákotthonra. Ennek további változása nem kizárható, így a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonása a törvénybe bekerül. Banki különadó: január1-től a bankoknak a 4%-os különadón felül, további 5%-os járadékot is fizetniük kell. A bankokat terhelő plusz járadékot azon kamat-és kamatjellegű befolyt bevételük után kell megfizetniük, amelyet az államilag támogatott hitelek után szereznek. Általános forgalmi adó: január 1-jétől a 15%-os adókulcs megszűnt és az e besorolás alá eső termékek és szolgáltatások a jövőben egységesen 20%-os adókulccsal adóznak. A telefonszolgáltatásokra és az Internet alapú hangátviteli szolgáltatásokra vonatkozó, jelenleg 50%-os levonási tilalom 30%-ra csökken, tehát 70 % levonhatóvá vált szeptember 1-jétől. A telefonszámlák 20%-a ezután természetbeni juttatásként adóznak. Átalakuló, megszűnő, adókedvezmények január 1-jétől évtől megszűnt: a felnőttképzés-, a sulinet-, és a szellemi tevékenység kedvezménye ben nem lehet már jogot szerezni a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményére, de még 2007 után is igénybe veheti az, aki a évi szabályok szerint 2006-ban megkezdi a törlesztést. Szélesedik a tandíj kedvezménye, január 1-jétől már nem csak az első alapképzéshez kötődik a kedvezmény, hanem minden felsőfokú képzés és szakképzés tandíja után is igénybe vehető. A kedvezményt csak egy magánszemély veheti igénybe a tandíj után. Kedvezményeknél irányadó jövedelemkorlát január 1-jétől Jelentősen csökkent az adókedvezményeknél mértékadó éves összes jövedelem nagysága. Az eddig éves 6 millió Ft jövedelemhatár 3,4 millió Ft-ra csökkent. A szabályozás logikája nem változott, a 3,4 millió Ft feletti összeg 20 %-át meghaladó kedvezmény illeti meg a magánszemélyt, legfeljebb azonban forint. Tehát 3,9 millió Ft éves összes jövedelem elérése esetén adókedvezményt érvényesíteni nem lehet. A korlátos körbe tartozó kedvezmények az alábbiak: Társadalombiztosítási és magánnyugdíj pénztári befizetések adókedvezménye, tandíj adókedvezménye, élet- és nyugdíjbiztosítások adókedvezménye, közcélú adományok adókedvezménye. E kedvezmények maximális összege nem lehet több Ft-nál. A természetbeni juttatásokat érintő változások január 1. után az adómentes határ feletti béren kívüli juttatások a jelenlegi 44 % helyett magasabb, 54 %-os személyi jövedelemadó terhet viselnek, ez majdnem ugyanannyi közterhet jelent majd, mintha pénzjövedelemhez jutna a munkavállaló. Ez érintheti a cafetéria rendszer keretében a munkavállalók által választható juttatások körét, így fontos, hogy a munkavállalók tájékoztatása időben megtörténjen az adómentesen és adókötelezettség mellett igénybe vehető juttatásokról. A Ft-os adómentes határ megmaradt 2007-ben is, de az e körbe tartozó juttatások köre annyiban változik, hogy január 1-től nem lesz adómentes a közszférában sem a bankszámla térítés összege, így e körbe sem tartozhat bele. Az üdülési csekk: adómentessége változatlanul az adóév első napján érvényes minimálbér összegéig áll fenn, tehát 2007-ben ez az összeg Ft. Egyéb feltételeiben lényeges változás nem következett be. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülés céljából igénybevett szállásra és a szálláshoz kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásra váltható be. (bővebben az előkészületben lévő évi Ajánlás a Kollektív Szerződés megkötéséhez és módosításához című kiadványunkban fogunk az üdülési csekkel és más szociális és béren kívüli juttatással foglalkozni. ) Önkéntes pénztári befizetések változása január 1-jétől január 1-jétől csökkent a jövedelemnek nem minősülő bevételnek számító a munkáltató által befizetett/teljesített/ önkéntes-pénztári tagdíj hozzájárulás kedvezményezettségi mértéke: az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 50 %-áig, - az egészség és önsegélyező pénztár esetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 20 %-áig lesz adómentes. Amennyiben több pénztárba teljesít a munkáltató tagdíj hozzájárulást, az adómentesség határa a minimálbér havi összegének legfeljebb 70 %-a. Az ezen felüli összeg továbbra is munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő. Telefonszolgáltatások utáni kötelezettségek A telefon és az IP szolgáltatások magáncélú használata adóköteles természetbeni juttatásnak minősül szeptember 1-jétől. A felmerült költségek a forgalmi és előfizetési díjat is beleértve 20 százaléka minősül természetbeni juttatásnak, amit a jelenlegi 44% helyett 54% SZJA + 29 % TB terhel. A tb járulék számítás alapja a természetbeni juttatás után fizetendő SZJA-val növelt, természetbeni juttatásnak minősülő forgalmi összeg. A telefonszolgáltatásokra vonatkozó új szabály a mobil és vezetékes telefonokra egyaránt vonatkozik. Amennyiben a magánszemély a magáncélú használat költségét teljes egészében megtéríti a kifizetőnek, úgy adókötelezettség nem áll fenn (és az áfa is teljes egészében levonható).

5 INFO 5 Kamatadó A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint 20%-os kamat terheli a kamatjövedelmeket. Ez alól csak a szeptember 1. előtt szerzett értékpapírok kamathozamai élveznek mentességet. Ezen befektetések (lekötött betétek, értékpapírok) hozamai akkor sem adóznak, ha a kamat jóváírása szeptember 1. után történik meg. Az adókötelezettség tehát először arra a kamatperiódusra terjed ki, illetve arra az értékpapírra vonatkozik, mely szeptember 1. után kezdődik. Nem adóköteles az EU Megtakarítási irányelvek alapján kibocsátott, a kifizetők által is igazolt értékpapírok kamata, mint például az EU befektetési alapok, a magyar államkötvények és egyéb magyar állampapírok kamathozama. Szintén nem adóköteles a gyámhatósági betét kamata, valamint a lakástakarék-pénztár által és a nyugdíj elő-takarékossági számlán jóváírt kamat. A kamatjövedelem utáni adót a kifizetőnek (a banknak) kell levonnia, melyet egy összegben fizet meg és vall be az adóhatóságnak. Azt a kamatjövedelmet, melyből a kifizető az adót levonta, a magánszemélynek nem kell bevallania. A külföldről származó kamatjövedelmet be kell vallania a magánszemélynek és az adót meg kell fizetni utána. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalásai eredményeképpen az eredeti kormányjavaslattól eltérően Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára forintról forintra, a melegétkeztetés esetén forintról forintra emelkedik. Az iskolakezdési támogatás értékhatára forintról forintra nő. Az adómentes üdülési csekk juttatás lehetősége kiterjed a szövetkezet, a gazdasági társaság tagjaira, nyugdíjas tagjaira, a közeli hozzátartozókra, illetve az elhunyt tagok közeli hozzátartozóira. A munkáltató döntése alapján lehetővé válik a munkáltatói adómegállapítás. Forrás: PROGRAM-VÁRÓ A Civil Ház azzal a kéréssel fordul a miskolci illetve megyei civil szervezetek felé, hogy programjaikról tájékoztassák a Civil Ház munkatársát, hogy azok megjelenhessenek a hírlevélben. Várjuk lehetőleg elektronikus formában a szervezetek rövid bemutatkozó anyagait, programjaik meghívóit; megjelölve azt, hogy a hírlevélben történő közzétételt kérik-e vagy sem. A tájékoztatót a következők szerint kérjük elkészíteni: a program rövid leírása (célja, helyszíne, időpontja, megrendezésre kerülő program(ok)), kapcsolattartó, elérhetőség. A hírlevélben megjelentetni kívánt anyagot a következő címre kérjük eljuttatni: Regionális Civil Központ Alapívány Civil Ház Kovács Kamilla, információs munkatárs civil@recik.hu Tel: (46) Ugyancsak a fenti címen várjuk a szervezetek hozzászólásait és közleményeit három újonnan induló hírlevél-rovathoz, ezek: Sport és egészség Civil-piac Környezet-tudatosan A Sport és egészség rovatban szeretnénk lehetőséget adni a térségben működő sport és egészségközpontú civil szervezetek, iskolai alapítványok bemutatkozásra, rendezvényeik népszerűsítésére, folyamatos párbeszéd kialakítására. Lehetőséget kínálunk továbbá a véleményük kifejtésére egészségügyi szakembereknek, kiemelkedő teljesítményt elért sportolóknak és mindazoknak, akik szívügyüknek tekintik az egészséges életmódot. A Civil-piac rovatban gyűjtenénk össze mindazokat a felajánlásokat, amelyeket a civil szervezetek egymás számára elérhetővé tesznek (eszközök, szolgáltatások, egyebek). Környezet-tudatosan című rovatunkban figyelemfelkeltő írásokkal kívánjuk mindannyiunk közügyévé tenni a környezetvédelmet, és lehetőséget adunk a környezetvédelmi tevékenységet folytató civileknek, zöld szervezeteknek a rendszeres megszólalásra. Várjuk írásaikat!

6 6 INFO Ön szerint ki legyen Magyarország példaképe? A Pannon Példakép Alapítvány célja, hogy a nyilvánosság erejével és anyagilag is támogassa azokat a honfitársainkat, akik értékteremtő tevékenységükkel, másokért végzett munkájukkal mindannyiunk számára követendő példákat mutatnak. A Példakép Alapítvány évi négy alkalommal három-három olyan példakép munkáját ismeri el egyenként egymillió forintos díjjal, akikre az egész ország felnézhet. A Pannon Példakép Alapítvány az egész országból, mindenkitől folyamatosan várja a javaslatokat arra, hogy kik legyenek a díjazottak, kik és miért hivatottak arra, hogy példaképként tekintsünk rájuk. JELÖLJÖN ÖN IS PÉLDAKÉPET! Magyarország új példaképei: Kókayné Lányi Marietta, a Gyermekek Háza alapítvány és alternatív iskola pedagógiai vezetője Tinó Krisztina, a Diótörés Alapítvány munkatársa Dr. Nemes János, a Menedék Egyesület elnöke, önkéntes orvos A Pannon azért hozta létre a Példakép Alapítványt, hogy felhívja a fi gyelmet azokra az emberekre, akik képesek és hajlandóak önzetlenül, önfeláldozóan tenni és alkotni másokért mondja Somlyai Dóra, a Pannon Vállalati Kommunikációs Igazgatója, kuratórium tagja. Hiszünk benne, hogy ha a nyilvánosság segítségével minél többen megismerkednek velük és a munkájukkal, Magyarország is bizakodóbb, optimistább hely lesz. Az igazi hősök, a példaképek közöttünk élnek; a szomszéd faluban, két házzal odébb vagy a másik emeleten és általában túlságosan kevesen ismerik őket. Ha Ön ismer valakit, aki érdemes lehet a díjra, juttassa el a Pannon Példakép Alapítványhoz javaslatát hagyományos vagy elektronikus levélben! Ki lehet példakép? Például az, aki új módszereket, programokat dolgoz ki és valósít meg az egészségügyben, az oktatás és kultúra területén, a szociális szférában, vagy az élet bármely más területén jelentkező probléma orvoslására, aki az emberi jogok érvényesülése, a környezetvédelem, az esélyegyenlőség, a civil érdekérvényesítés, az ifjúság, a közösségépítés területén végez kiemelkedően értékes, újító munkát, aki lakóhelyi, munkahelyi vagy más kisközösségek önzetlen működtetője, aki hivatásos szakemberként a munkaköri leírásán túlmutató erőfeszítésekre képes a rábízottak sorsának jobbra fordításáért, aki a médiában képviseli és bemutatja a társadalmi felelősségvállalás értékeit, aki kiélezett helyzetben, mások érdekében személyes bátorságról, áldozatkészségről tesz tanúbizonyságot. Jelöljön Ön is! Kérjük, mindenképpen írja meg a jelölő nevét, postai és/vagy címét és telefonszámát, a javasolt személy nevét, postacímét, telefonszámát és/vagy e- mail címét (nem nyilvános adatok közlése előtt kérje az érintett hozzájárulását), ha a javasolt személy tevékenysége intézményhez kapcsolódik, az intézmény nevét és címét, s ami a legfontosabb: rövid összefoglalót arról, hogy a javasolt személy Ön szerint miért érdemes arra, hogy Magyarország példaképe legyen. Pannon Példakép Alapítvány 2040 Budaörs, Baross u peldakep@peldakep.hu Kik kapták meg eddig a Példakép Díjat? Bederna Anikó, az ikres családoknak járó dupla gyes kiharcolója Benkő Ferenc, Neszmély polgármestere Buza Domonkos, pszichológus, telefonos segélyszolgálat-vezető Cserfalvi Annamária, informatika oktató, aki jelnyelven tanítja siket és nagyothalló társait Fabényi Réka, a Csalogány utcai speciális iskola zenepedagógusa Incze Zsuzsa, a Csellengők című műsor elindítója és készítője Kothencz János, az állami gondozottakért dolgozó ÁGOTA Alapítvány vezetője Lakatos György, fagottművész, aki súlyos balesetéből felépülve létrehozta a Kék Madár Alapítványt Madarász Anita, a szentlőrinckátai óvoda vezetője Mattesz Csilla, úszóedző, gyógyúszásoktató, a Vízipók Egyesület elnöke Némethy Mária, a péceli Egymást Segítő Egyesület alapító elnökeként Palkovics Rozália, a Salva Vita Alapítvány programvezetője Pénzes Ottó, a Mátészalkai Művészetbarát Egyesület titkára Sárai Rita, a Gördülő Tánccsoport művészeti vezetője Szírmai Norbert, a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány munkatársa Szűcs László, barlangász, aki egyesületével gyógyító barlangtúrákra viszi az asztmás gyerekeket Tóth Artin, dokumentumfilm-készítő, az Érintettek című film alkotója Tunyogi Erzsébet, a Gyógyító Játszóház Alapítvány vezetője Kik a kuratórium tagjai? Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, a kuratórium elnöke Horváth Iván, a PTE Szívgyógyászati Klinikájának Intervencionális Kardiológiai osztályának vezetője Kepes András, a Desszert és számos más televíziós műsor alkotója Mezriczky László, a HP Magyarország marketing-kommunikációs igazgatója Molnár Gabriella, a Nők Lapja főszerkesztője Nádori Péter, a Krecz & Nádori ügyvezető igazgatója Somlyai Dóra, a Pannon vállalati kommunikációs igazgatója Az alapítvány működéséről, a korábbi díjazottakról további információt az interneten a oldalon talál.

7 PÁLYÁZAT 7 Pályázatok pályázat témája kiírás (megjelentetés) tervezett időpontja pályázatok tervezett beadási határideje Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárság tervezett pályázati keretösszeg pályázati program összefoglalója kezelő szervezet A roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja június augusztus Ft A pályázók: települési önkormányzatok A program kedvezményezettjei a telepeken, vagy telepszerű lakókörnyezetben élők, illetve a települések lakossága. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Roma Kulturális Alap Roma tanulók tanulmányi ösztöndípályázata Roma Intervenciós és Koordinációs Keret Idősek az idősekért és a fiatalokért Gender Mainstreaming programok - Nők és az oktatás május június Ft Célcsoport: cigány kisebbségi önkormányzatok, roma kulturális és művészeti tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, egyéni művészek április május Ft Célcsoport: általános iskola felső tagozatos, illetve középiskolában tanuló roma diákok, valamint felső oktatási intézmények nappali és levelező tagozatos hallgatói április 20. folyamatos Ft Pályázók köre: cigány kisebbségi önkormányzatok, roma társadalmi szervezetek. A program kedvezményezettjei szociális vagy lakhatási krízishelyzetben lévq családok, egyének II. negyedév II. negyedév (kiírástól számított 30 nap) Ft A pályázat célja a helyi és szakmai közösségek erősítése, a generációk közötti kölcsönös megértés és megbecsülés elősegítése, az aktív időskor gyakorlatának élményszerű megélése. Az Idősek az idősekért és a fiatalokért elnevezésű pályázati alap olyan programok támogatására jött létre, amelyek során az idősebbek jelentős önkéntes munkát vállalnak saját generációjuk tagjai, vagy a helyi közösség gyermekei, fiataljai érdekében. A programok a helyi szükségletekhez és adottságokhoz alkalmazkodva szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi és településvédelmi, hagyományőrző és szabadidős területeken valósulhatnak meg március április Ft A pályázó felső- vagy középfokú oktatási intézmény készítsen egy átfogó gender mainstreaming szemléletű átvilágítást saját intézményén belül, mind az oktatók, mind a hallgatók szintjén. Az elkészített zárótanulmányban jelenítsék meg számokkal, statisztikákkal, szöveges értékeléssel a magyarországi nők sajátos helyzetét és lehetőségeit az oktatás területén, saját intézményükre vetítve. Dolgozzanak ki egy átfogó tervet, célzott programot az indokolt területeken a pozitív irányba történő elmozdulás céljának érdekében. A kidolgozott projekt kötelező tevékenységei: 1. intézményre vonatkozó nemi bontású adatok gyűjtése (hány női és hány férfioktatót alkalmaznak, az oktatók végzettsége és tudományos fokozata, hány női és hány férfihallgatójuk van, mely területen, szakokon tapasztalnak a nemek közti arányban túlsúlyt, stb.) 2. a kritikusnak ítélt területek elemzése. 3. a megjelenített problémás terület közül válasszanak ki egyet, melynek gender szemléletű átalakításának megvalósítására tervet készítenek és azt végre is hajtják, az elnyerhető összegből. Férfiszerepek II. félév II. félév Ft A férfiak szerepének növelése a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásában annak érdekében, hogy a nők és férfiak egyenlően osszák meg a terheket, felelősségeket (fizetetlen munka, gyermekgondozás, rugalmas munkaszervezés igénybevétele).olyan program, kampány, kutatás, nyomtatott sajtóban vagy interneten is megjeleníthető szakmai anyag, kiadvány elkészítése és megjelentetése, amely széles körű terjesztéssel hívja fel a figyelmet arra, hogy a férfiaknak milyen szerepe lehet, és kell hogy legyen a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolásában. Magyar Cigányokért Közalapítvány Magyar Cigányokért Közalapítvány Magyar Cigányokért Közalapítvány A Békesség Háza Alapítvány megköszöni mindazok támogatását, akik évi SZJA-juk 1%-át felajánlották. A kapott ,- Ft összeget a MAON Református Szeretetotthon gondozottainak javára használjuk fel. Jövőbeni támogatásukat is kérjük és köszönjük. A BH Alapítvány nevében: a kuratórium

8 8 PÁLYÁZAT Pályázat az Élhetőbb faluért programhoz tartozó, hátrányos helyzetű településeken előállított tájjellegű termékek helyi fesztiválokon, vásárokon, hagyományőrző rendezvényeken való széles körű megismertetésére és népszerűsítésére. Ifjúsági szálláshelyek felújítása és fejlesztése Belföldi ifjúsági közösségi terek fejlesztésének, programok megvalósulásának támogatása Gyermek és Ifjúsági Alapprogram A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátást nyújtó intézmények részére március április Ft A pályázat célja, hogy a hátrányos helyzetű településeken előállított termékek helyi fesztiválokon, vásárokon és hagyományőrző rendezvényeken való széles körű megismertetésével és népszerűsítésével hozzájáruljon az egyes térségek egyedi jellemzőiben rejlő lehetőségek kibontakozásához, a kis- és középvállalkozások fellendítéséhez és a vidéki turizmus megélénküléséhez. Pályázni az Élhetőbb Faluért Programhoz tartozó kistérségekre jellemző, helyi előállítású termékek (mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, kézműves termékek) bemutatása és népszerűsítése céljából rendezett fesztiválok, vásárok és hagyományőrző rendezvények megszervezésére és lebonyolítására lehet március április Ft A pályázat célja az ifjúsági turizmus és természetjárás céljára szolgáló belföldi szálláshelyek fejlesztésének támogatása. Azon szálláshelyek pályázhatnak, amelyek a nem üzleti célú szabadidős szálláshelyekről szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak március április Ft Belföldi ifjúsági közösségi terek fejlesztésének, programok megvalósulásának támogatása március I. félév Ft A 2/1999. ISM rendetet szerinti célok megvalósulását segító gyermek és ifjúsági programok támogatása. A évi célok konkrét meghatározása a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanács illetve a Regionális Ifjúsági Tanácsok feladata augusztus szeptember 30. Szociálpolitikai Szakállamtitkárság Módszertani intézmények támogatása Egyes szociális szolgáltatások évi kiegészítő támogatása Aktív szociálpolitikai eszközök, szociális földprogram II. negyedév II-III. negyedév február július Ft II. negyedév II-III. negyedév Társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkárság Civil Szolgáltató Központok működtetése fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása Ft A fogyatékos emberek életminőségének javítása, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényben előírt feladatok teljesítésének elősegítése oly módon, hogy a szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátást nyújtó intézmények egyenlő esélyű hozzáférése biztosított legyen Ft A módszertani feladatok és az ágazati irányításhoz kapcsolódó speciális szakterület vonatkozásában a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátásokat biztosító intézmények évi szakmai feladatok kiadásaihoz támogatás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, a támogató szolgáltatással, a közösségi ellátással, az utcai szociális munkával, a fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátásával, az emelt színvonalú bentlakásos ellátással, illetve a demens betegek bentlakásos intézményi ellátásával kapcsolatos szociális szolgáltatások szakmai és szervezési feladatainak biztonságos ellátásához való hozzájárulás, a szolgáltatások működési költségeinek támogatása, a biztonságos működéshez szükséges pénzügyi feltételek megteremtése, igazodva a szolgáltatók, intézmények feladatellátásának mennyiségi és minőségi mutatóihoz Ft Szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, vagy tartósan alacsony jövedelmű háztartások gazdasági aktivizálása, tevékenységük bővítése értékteremtő munka lehetőségének biztosításával április május Ft Civil szervezetekhez kapcsolódó, meghatározott szolgáltatások nyújtásának támogatása március 19. és november április 19. és december Ft Támogatható tevékenységek: fogyasztóknak tanácsadás, fogyasztóknak kiadványok, honlap, fogyasztói tanácsadó irodák, fogyasztóvédelmi újság, fogyasztóvédelmi klubfoglalkozás, fórumok szervezése

9 INFO 9 A BORSOD MEGYEI REPÜLŐ KLUB hazánk egyik legkorábban 1931-ben alapított, legnagyobb tagsággal rendelkező repülőklubja. Klubunk alapvető célja a légisport-tevékenység megyei szervezése: növendék- és pilóta-oktatás sétarepülés légifotózás rendezvények (pl. repülőtéri gyermeknap, repülőnap, repülőversenyek), stb. Szakosztályaink: Merevszárnyú Szakosztály (motoros- és vitorlázórepülő szakág) Motoros sárkányrepülő- és UL Szakosztály Függővitorlázó Szakosztály Ejtőernyős Szakosztály Modellező Szakosztály Veterán Szakosztály A Borsod Megyei Repülő Klub székhelye a MISKOLCI REPÜLŐTÉR. Repülőterünk Miskolc északi határánál fekszik. vonatkoztatási pont N E tengerszint feletti magasság 119m leszállópályák 31/13 850x100m (fű), 16/34 800x100m (fű) rádiófrekvencia Miskolc info 132,2 MHz Eszedbe jutott már, hogy kipróbáld a repülést, a repülőgépvezetést? Ha igen, ne vesd el az ötletet! Nem is olyan megvalósíthatatlan! Nincsen szükség természetfeletti képességre, csak elhatározásra. Sokan mondtuk gyerekkorunkban vágyakozva: Pilóta leszek, repülni szeretnék! E vágy már számodra is elérhető akár hivatásodul, akár hobbinak akarod választani! Csodálatos élményekkel lehetsz gazdagabb. Néma csendben repülsz a madarakkal, ráülsz a felszálló áramlatokra; figyeled és kihasználod a levegő minden rezdülését s feloldódsz e csodálatos élményben. S ha egyszer megfogott e közeg, soha többé nem ereszt A Borsod Megyei Repülő Klub évben is indít tanfolyamokat (vitorlázórepülés, motoros sárkányrepü- lés, függővitorlázás, ejtőernyőzés, modellezés) a Miskolci Repülőtéren. További részletek a weboldalon, a borsodirepuloklub@t-online.hu -címen, a +36 (46) és +36 (20) telefonszámokon, vagy hétvégenként személyesen a Miskolci Repülőtéren (3526 Miskolc, Repülőtéri út 7.). Szeretettel várunk Téged is a Miskolci Repülőtéren! Várjuk jelentkezésed! Örömmel üdvözlünk jövőbeli utasunkként vagy növendékünkként! BORSOD MEGYEI REPÜLŐ KLUB MISKOLCI REPÜLŐTÉR 3526 Miskolc, Repülőtéri út 7. tel./fax: (46) mobil: (20) weboldal: borsodirepuloklub@t-online.hu

10 10 KÖNYVAJÁNLÓ A fogyatékos emberek Európába mennek Ignácz Beáta (szerk.) A kötet szerzői az európai uniós csatlakozással várható változásokat, tennivalókat igyekeznek összefoglalni, bemutatva többek között az Európai Unió fogyatékosügyi politikáját, a fogyatékos emberek társadalmi megítélését hazánkban és az Unióban, a fogyatékossági nyugdíjrendszert, a Madridi Nyilatkozatot, a tagállamok törekvéseit a fogyatékkal élők minél szélesebb körének bevonására a művészetekbe, a turizmusba és a sportba. A kötetet hasznos címek és információk egészítik ki. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége oldal 700,- Ft ADÓVÁLTOZÁSOK II. - Art, Áfa, Eva, Tao, Tb, Szja, Különadó Dr. Ujváry Géza (szerk.) A kötet az Adóváltozások I. kötet folytatása, amely a 2007 elején életbe lépő adó és járulékváltozásokat taglalja példákkal és a gyakorlathoz szükséges magyarázatokkal. Novoschool Kht oldal 2200,- Ft A MAGYAROK BEMENETELE - Tagállamként a bővülő Európai Unióban Hegedűs István (szerk.) A kötetben tanulmánnyal jelentkező tapasztalt és fiatal magyar szerzők - társadalomkutatók, uniós szakértők és tisztviselők - összeurópai megközelítésből elemzik az Európai Unió és a magyar társadalom viszonyát, a jelenleg 25 tagállamot magában foglaló politikai-gazdasági térség és a két éve az integrációhoz csatlakozott Magyarország kapcsolatrendszerét. A könyv túllép az itthon általános tankönyvi sémákon, amikor a megszokott történeti vagy közjogi leírásokat ismertnek feltételezve szociológiai, alkotmányjogi, politikatudományi és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt érinti Magyarország illeszkedési és felzárkózási törekvéseit, a magyar állampolgárok identitását és politikai attitűdjeit, illetve az Európai Unió intézményrendszerét, döntéshozatali rendjét vagy éppen a földrész jövőjét érintő, nagyon is aktuális politikai vitakérdéseket. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet oldal 2900,- Ft SZOCIÁLIS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2005 CD-melléklettel - YEARBOOK OF WEL- FARE STATISTICS 2005 with CD-ROM A Szociális statisztikai évkönyv című kiadvány részletes adatokat tartalmaz a évi népességszámról, gazdasági aktivitásról, családtámogatásokról, gyermekjóléti ellátásokról, gyermekvédelmi gondoskodásról, szociális támogatásokról, szociális alap- és nappali ellátásokról, elhelyezéssel járó szociális ellátásokról, rehabilitációs foglalkoztatásról, táppénzről, nyugdíjakról és nyugdíjszerű ellátásokról és a szociális és gyámügyi igazgatásról, részletes módszertannal. Központi Statisztikai Hivatal oldal 4600,- Ft Társadalom - Környezet II. rész A szemléletváltás A szemléletváltás manapság igen sokszor használt kifejezés. Nyitott szemmel járva mindenhol találkozunk a gondolkodásunk, a hozzáállásunk megváltoztatására irányuló törekvésekkel, legyen szó bármely megoldásra váró társadalmi problémáról. Bármilyen közhelyes is, szükség van a szemléletváltásra, hiszen a tettet megelőzi a gondolat, a kedvező irányú változás első lépése a gondolkodás, a hozzáállás átalakítása. A kényszer szülte cselekvés nem vezet az elérni kívánt célhoz, fontos az elkötelezettség és magának az ügynek a megértése. A téma alapját adó környezetvédelem terén is szükséges a szemléletváltás, amelynek sok eszköze közül a forrás szerzője által legfontosabbnak tartott három a nevelés, mint kezdeti lépés, a gazdaság, és a társadalmi fellépés, azaz a civil szervezetek jelentősége. A szemléletváltás kiindulópontja a nevelés, mint a tanulás külső kontroll alatt álló formája. Ez életkortól függetlenül alkalmazható. Cél a környezettudatosság kialakítása, amely elérése szempontjából kétféle embert kell megnevelni. Az egyik az, aki még éppen csak rálépett a szocializáció rögös útjára. A másik az, akinek már szokásai vannak, egy rögzült életformát követ, amelyben nem, vagy nem kellő mértékben van jelen a környezettudatosság. Az előbbi kategóriával relatíve könnyű dolga van a cél érdekében küzdőknek, míg az utóbbi esetén nehéz feladatnak néznek elébe. A szemléletformálás másik pillére a közgazdasági megközelítés változása. A gazdaság elméleti hátterét képező közgazdaság-

11 EGÉSZSÉG-KÖRNYEZET 11 tudomány részéről elvárandó, hogy tekintettel legyen a környezeti javak véges voltára. Fontos, hogy a megfelelő erősforrásokat hosszútávon kedvezőbb kategóriába sorolja át, a korábban bőségesen elérhető természeti erőforrásokat, mérsékelten, vagy kis mennyiségben rendelkezésre állóvá minősítse. A megújuló, de minőségi védelemben részesítendő természeti javakat, a gazdaság eszközeivel tegye kiválthatóvá. A gazdasági szemléletváltás másik, társadalmi aspektusa a preferencia kérdése. Széles vitára ad lehetőséget, hogy miként értelmezhető a környezetvédelem és a gazdaság viszonya. Felvetődik a kérdés: mi a sorrend? Van-e egyáltalán sorrend az anyagi és a zöld természetű feladatok között? Ugyancsak kérdés a gazdaság-gazdaságosság és a környezet viszonya. Köztudomású, hogy a világ nem egyenlő mértékben fejlett. A környezet szempontjából a legrosszabb gazdálkodási hullám vonul végig a világon, s hiába mondhatjuk el azt, hogy a tehetősebb országokban a környezetvédelem központi kérdéssé vált, az eredmény nem ezt mutatja. Az elavult technológia átkerül a fejletlenebb országokhoz, amivel csak helyi szinten oldódik meg a környezetterhelés problémája, globális viszonylatokban nem. Sajnos mindhiába a környezetbarát technológia, még mindig a legfontosabb a növekedés, és nem a fenntarthatóság. A környezetvédelmi követelményeknek és a gazdasági érdekeknek nem szabad élesen elválniuk egymástól, nem szabad egymás gátjának lenni. S ezzel a válasz is megszületik a fenti kérdésre: nincs sorrend az anyagi és a zöld érdekek között. A kettőnek együttesen, egymást kiegészítve kell érvényesülnie. S ahhoz, hogy ez valóban elérhető legyen, szükséges a gazdaságban is a szemléletváltás, a környezet egyenrangúvá emelése a gazdaságosság mellé, amiben a következő, a szemléletváltás alapját képező harmadik pillér is kell. Ez a harmadik pillér a közös társadalmi tevékenység, a civil szervezetek. Folytatása következik! Forrás: Megyeri-Pálffi Zoltán tanulmánya

12 12 INFO LINKCENTER Általános információk civileknek com Pályázatok civileknek Adományozás Kisebbségek IMPRESSZUM ReCIK Regionális Civil Információs Központ idôszaki kiadványa. Engedélyszám: 2.2./7169/2000. Megjelenik évente 10 alkalommal. Felelôs szerkesztô: Hrotkó László Felelôs kiadó: ReCIK Alapítvány Mûszaki szerkesztô: Szabó János Nyomás: Gazdász Nyomda, Miskolc Az egyes számok elektronikus formátumban is letölthetôk a oldalról. ReCIK Miskolc, Széchenyi u. 14. I. em. tel/fax: (46) civil@recik.hu Ügyfelfogadás: Hétfô-csütörtök: Pénteken az ügyfélfogadás szünetel irodavezetô: Hrotkó László információs munkatárs: Kovács Kamilla munkatárs: Babus Lídia Szolgáltatások civil szervezeteknek Folyamatos információszolgáltatás: Pályázati lehetôségekrôl Civil szervezetekrôl Támogató szervezetekrôl Szakértôkrôl Képzésekrôl, rendezvényekrôl, programokról Nonpofit szakkönyvtár mûködése Szakkönyvek, kiadványok árusítása Pályázati ûrlapok letöltése az internetrôl Szaktanácsadás (jogi, gazdasági, szervezetfejlesztési) Szervezetek részére helyszín biztosítása tréningek, fórumok, közgyûlések lebonyolítására Támogatóink: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Nemzeti Civil Alapprogram NYOMTATVÁNY