Óvodai Pedagógiai Program

Átírás

1 Óvodai Pedagógiai Program Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda 1

2 Tartalomjegyzék Törvényi háttér 4 1. Bevezetés Az óvoda adatai Helyzetelemzés az intézményekről 5 2. Óvodánk pedagógiai hitvallása Gyermekképünk Óvodaképünk Pedagógiai hitvallásunk A Helyi Óvodai Integrációs Program alapelvei 8 3. Programunk alkalmazásának feltételrendszere Az óvodánk személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Napirend, heti rend A csoportszervezés alapelvei Az óvodai mérési-értékelési feladatok Az óvoda átfogó globális nevelési terve Az óvodai nevelésünk célja Egyéni arculat, specialitások Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvoda programjából Az óvodai nevelés feladatai Az óvoda nevelésének alapvető keretei Az egészséges életmód kialakítása Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés megvalósítása Az óvodai élet tevékenységformái Játék Verselés-mesélés Ének-zene, énekes játék, tánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család kapcsolatának elvei Az óvoda és az általános iskola kapcsolata Az óvoda kapcsolata a Fenntartóval, a Városi Önkormányzattal Az óvoda kapcsolata a roma kisebbségi önkormányzatokkal Az óvoda kapcsolata az egészségügyi intézménnyel Szakszolgálati intézményekkel kialakult kapcsolat Az óvoda egyéb kapcsolatai Inkluzív pedagógia - Integráció a sajátosságok megőrzésével,a különbségekhez való alkalmazkodással - a gyermekek esélyegyenlőségét 2

3 szolgáló intézkedések Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység A gyermeke esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvodai integrációs program- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése Gyermekvédelmi munka az óvodában A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az óvodába és iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei Az iskolába lépés feltételei Az óvodánk szakmai dokumentumai 63 Mellékletek 65 3

4 Törvényi háttér A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény A évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelési törvény módosításáról A kormány 363/2012. (XII.17) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról A évi CXXV. Törvény az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségi jogairól Az évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Alapító Okirat: 51/2007. ( VIII.30.) határozat (módosítva: 68/2015. (VII.23.) határozat) Belső szabályzatok: Szervezeti és Működési Szabályzat 80/2015.( ) módosítás alapján Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda módosított nevelési és etnikai programja: 42/2007.(V.31.) határozata Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvoda nevelési programja: 20/2004.(VI.23.) határozata Helyi Óvodai Integrációs Program: , módosítva: Bevezetés 1.1 Az óvoda adatai OM-azonosítószáma: Neve: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Székhelye: 3250 Pétervására, Kossuth út 1. Tagintézménye: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvoda Telephelye: 3254 Váraszó, Rákóczi Ferenc út 1. Fenntartója és felügyeleti szerve: Pétervására Város Önkormányzata Alapító Okirat: 51/2007. ( VIII.30.) határozat (módosítva: 68/2015. (VII.23.) határozat) Működési körzete: Pétervására Város, Kisfüzes és Váraszó községek közigazgatási területe 4

5 Csoportszáma: székhelyén: 3 telephelyén: 1 Maximális gyermeklétszám: székhelyén: 75 telephelyén: 25 A helyi óvodai nevelési program egybeszerkesztve: Helyzetelemzés az intézményekről szeptember 1.-én a Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda, mint székhely óvoda működik, melynek jelenleg 1 tagóvodája van: a váraszói tagóvoda. Az óvoda a gyermek hároméves korától (részleges kivétel esetében 2,5 éves kortól) a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Biztosítja a gyermekek számára a képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő oktatást, nevelést, a gyermekek iskolai életmódra történő előkészítését, továbbá, a gyermekek felügyeletét, megfelelő napirendjét, étkeztetését, gondoskodik a megfelelő komfortérzetükről. Ellátja a testi, érzékszervi, értelmi, a beszéd vagy más fogyatékos gyermekek különleges gondozás keretében történő nevelését, attól kezdődően, hogy a fogyatékosságát megállapították. ETNIKAI NEVELÉS Az óvoda 4 csoporttal működik. a székhely óvodában 3 csoport, telephelyen 0 csoport. Társadalmi környezetről mindkét településen elmondható, hogy az óvodánkba érkező gyermekek különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek. A szülők körében igen magas a munkanélküliek száma, sok gyermek él hátrányos helyzetű nagycsaládban, ahol az életszínvonal romlása tapasztalható. Következésképpen az utóbbi időben növekedett a szociális gondoskodást és a gyermekvédelmi kedvezményt igénylők száma, igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Kiemelt jelentőséggel bír a szülői házzal való szoros kapcsolattartás, a folyamatos együttműködési lehetőségek keresése, valamint az óvodai integrációs program működtetése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. A társadalmi körülményekhez képest pozitív tényezőnek tekinthető, hogy kevés kivételtől eltekintve a gyermekek 3 éves koruktól óvodai nevelésben részesülnek, így megoldott ezen gyermekek napközbeni ellátása. A köznevelési törvény lehetővé teszi a 2 és fél éves gyermekek felvételét is az óvodába, ha a településen az összes 3 éves korú gyermek óvodai ellátása biztosított. 5

6 2. Óvodánk pedagógiai hitvallása: 2.1. Gyermekképünk Programunkban az emberi személyiségből indulunk ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi es lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi es tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Minden embernek, gyermeknek, vannak rejtett értékei, melyet türelmesen ápolgatva, lassan kibontogatva segítünk, hogy majd az életben mindegyikük megtalálja a maga helyét és feltétel nélkül odaforduljon minden embertársához Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévtől az iskolába lépésig. Ez idő alatt biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének es nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő funkció. Az óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Célunk az, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori es egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőséget. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Arra törekszünk, hogy az óvoda az egész szervezeti rendjével úgy működjön, hogy mindenki elégedettségére biztonságot, nyugalmat és szeretet sugározzon. 6

7 2.3. Pedagógiai hitvallásunk: Nevelőmunkánk során a gyermekek teljes személyiségének kibontakoztatására törekszünk. Valljuk: A gyermeket-mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Az őt érintő döntésekben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe vennünk. Az óvónő modell szerepe - óvodáskorban a gyermekek utánzási hajlamából következően, a pozitív példaadás a leghatásosabb nevelőerők egyike; A nevelés folyamatában az óvónő és a gyermek kölcsönös-aktív kapcsolatban kell, hogy legyen. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét, viszont el kell fogadnia, hogy a gyermek is hathat rá; A családokkal való szoros kapcsolattartás az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban kell, hogy megvalósuljon. A család nevelőmunkájának és az óvodai nevelés közelítésére való törekvés hatja át munkánkat. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál a következőkből indulunk ki: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi es segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai tevékenységeknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Óvodánkban az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; - a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra; - az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről a játékon és különböző tevékenységeken keresztül; - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről A Helyi Óvodai Integrációs Program alapelvei: A család, az emberi, a gyermeki jogok tiszteletben tartásának elve A családok elvárásait, szokásait, hagyományait figyelembe vesszük pedagógiai programunk megvalósításában. Figyelemmel kísérjük a gyermekek véleményalkotási jogát, biztosítjuk személyi és adatvédelmét. A tolerancia elve Valamennyi együtt járó gyermek körében fellelhető eltérő kultúra, életmód, szokásrendszer kölcsönös elfogadása. Az esélyegyenlőség megteremtésének elve A szociális hátrányokból fakadó hátrányok csökkentése, segítségnyújtás a rászoruló gyermekek részére. Az empátia elve Az etnikai kultúra, norma, szokásrendszer megértése, az identitászavarok kezelése. 7

8 Az életkori sajátosságok figyelembe vételének elve A családi nevelésből fakadó eltérésekre tekintettel a játék, az utánzás, a szülői, az óvónői minta szerepének, a játékosság és aktivitás elvének érvényesülése. Egyéni eltérésekre figyelés elve A családi nevelésből és öröklött hajlamokból fakadó testi, lelki, szociális igények figyelembe vétele. Ismert, hogy egyes társadalmi csoportoknak kevesebb lehetőségük van életmódjuk megválasztására, kisebb arányban vesznek igénybe egészségügyi vagy közoktatási-közművelődési szolgáltatásokat, a munkanélküliség következtében beszűkült életlehetőségeik adódnak, egészségtelen lakáskörülmények között élnek stb. Mindezekre gondolva az óvodai egészségnevelés programját, a szülőkkel való bánásmódot, a táplálkozási ajánlásokat, az otthoni életmódra vonatkozó tanácsokat az óvodásgyermek családjának egészségi esélyeihez kell szabni. Az egészségügyi szükségleteket és lehetőségeket a nevelési tanácsadásaink során tüzetesen kell mérlegelnünk, megtalálva a legjobb lehetőséget arra, hogy a szülőket képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére. 8

9 3. Programunk alkalmazásának feltételrendszere 3.1. Az óvodánk személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógus közfeladatot lát el, munkája közszolgálat. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelésünk eredményességéhez. A nemzetiséghez tartozó vagy migráns gyermekek nevelése esetén az óvodában minden dolgozó feladata, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, óvodai nevelésünk célkitűzéseit. Az óvoda 4 csoporttal működik, 7 fő óvodapedagógus,abból 1 fő független óvodavezető, 1 fő óvodatitkár, 1 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő kisgyermek nevelő, 2 fő gondozónő,3 fő dajka és 1 fő kisegítő dolgozó látja el a nevelési feladatokat. Óvodapedagógusaink mindannyian rendelkeznek a törvény által előírt óvónői képesítéssel. Egyéb szakképzettség: 2 fő tanítói képesítéssel is rendelkezik. 1 fő fejlesztő pedagógusi végzettséggel rendelkezik. Gondozónőinknek szakképzett ápolónői végzettsége van, egészségügyi tapasztalataik elősegítik a gondozónői munkájuk hatékonyságát. A nevelő munkát közvetlenül segítők megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Székhelyóvodánk rendjét, tisztaságát egy takarítónő biztosítja. Nevelőmunkánk hatékonysága érdekében fő célunk, a jó felnőtt közösség kialakítása, amely az erkölcsi normák, elfogadásán épül. Egymás tiszteletén, megbecsülésén, elfogadásán alapszik, s korrekt szakmai és munkatársi együttműködési készséget igényel az óvoda minden dolgozójától. Az óvodapedagógus modellt jelent a gyermek számára, ezért az alábbi elvárásokat fogalmaztuk meg óvodapedagógusainkkal szemben: Személyiségét meleg elfogadó attitűd jellemezze Kellő önismerettel rendelkezzen A nevelői hatások szervezését tudatosság jellemezze Magatartása derűs, barátságos, szeretetteljes, őszinte és következetes legyen. Törekedjen a gyermek megismerésére Toleránsan, kellő empátiával, igazságosan, differenciáltan, az életkori és egyéni sajátosságaikhoz igazodva nevelje a gyermekeket. Óvodai nevelőmunkánkat, e szempontok és jellemzők figyelembevételével végezzük, ezzel is elősegítve a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztését. Munkánk hatékonyságának, eredményességének biztosítása érdekében lehetőség szerint részt veszünk tanfolyamokon, továbbképzéseken. Továbbképzési terv elkészítésekor figyelembe vesszük, az intézményünk érdekeit, céljait, és a pedagógusok igényeit is. 9

10 3.1.2.Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének,biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeketharmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, számukra hozzáférhető módon és biztonságágukra figyelemmel helyezzük el. Az óvodánk egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására Az óvodai élet megszervezése Napirend-hetirend: Napirend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirendünk és a heti rendünk biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezéséhez, szervezéséhez. A napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára, a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A napirend párhuzamosan végezhető tevékenységrendszer. A napirend összeállításánál fontosnak tartjuk: A folyamatosság és a rugalmasság betartását. Az idő nem osztható fel rövid szakaszokra. Folyamatos, végtelen egész, hullámzó közege, a belső-külső történéseknek. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges mozgásos tevékenységek, és a pihenés, váltakozó biztosítását. a szabad levegőn való optimális mozgásigény kielégítését. A szokásrendszer kialakítását. A gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A legtöbb időt, a gyermek legfőbb tevékenysége a szabad játék kapja. A tevékenységek sorrendje a napirendben: - óvodába érkezéstől szabad játék, óvónő kezdeményezései, folyamatos tízóraizás, gondozási feladatok - mindennapos testnevelés, mozgás - délelőtt szabad játék, foglalkozás, a csoport életéhez rugalmasan alkalmazkodva egyéni fejlesztés a csoportszobában vagy az udvaron - időjárástól függően levegőzés, séta, kirándulás, udvari játék - ebéd, gondozási feladatok - délutáni pihenő, lehetőség szerint a gyermekek életkorának és igényeinek megfelelően - uzsonna, gondozási feladatok - délután időjárástól függően játék a teremben vagy az udvaron, szükség szerint egyéni fejlesztés a szülő megérkezéséig. 10

11 Hetirend A hetirend általában nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma, projekt köré csoportosítva azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző tevékenységi formákon keresztül (Csoportnapló). Fontosnak tartjuk, hogy hetente többször beszélgető kört indítsunk. Ezeknek a perces együttléteknek nincs kötött időpontja és részleteiben előre megtervezett tartalma. A hetirend összeállításánál figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen A csoportszervezés alapelvei Intézményünkben vegyes életkorú gyermekcsoportokat szervezünk, mely az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. A csoportok szervezésénél, a gyermeklétszám kialakításánál a következőket vesszük figyelembe: a gyermek életkorát, fejlettségét, a testvérpárok együttlétét integrációt elősegítő csoportalakítás az óvoda befogadó képességét a gyermekek személyiségét a gyermekek szociális összetételét (hátrányos, halmozottan hátrányos, roma kisebbségi származású) a szülők igényeit. A gyermekek családias, nyugodt, derűs légkörben nevelkednek, mely a HHH-s gyermekek óvodai integrációs nevelése szempontjából is előnyös, és a nemzetiségi életmódhoz is közelebb áll. Az új kicsik beilleszkedése hamarabb lezajlik, segítik a testvérek és a nagyobbak a kapcsolatteremtést. Lerövidül a beszoktatási idő, mert az újak egy kiépült szokásrendszerű csoportba kerülnek, látják, utánozhatják a nagyobbak tevékenységét. A kicsiket szeretettel, figyelmességgel váró nagyok az óvónő mellett érzelmi támaszt is nyújtanak. Egy csoportba járnak a testvérek, barátok, ismerősök. A nagyobb megéli az óvó, segítő szeretetet, a kicsi a biztonságot és mindketten az összetartozás érzését. Nem testvéri kapcsolatban ugyan, de hasonló érzelmeket élhetnek meg az egykék is, mely segíti a helyes önértékelő magatartás kialakulását. Alkalmanként előfordul a túlzott ragaszkodás a nagyhoz, vagy a kicsi túldédelgetése. Ilyenkor az óvónő nevelőfunkciója megnő, segít az egészséges arányok megtalálásában. Megteremtődnek az utánzás, modellkövetés feltételei a gyerekek között, eredményesebb a szociális tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése. Meg tanulnak alkalmazkodni, viselkedni heterogén életkorú közösségben, fokozódik a gyerekek empátiás képessége, természetesebben 11

12 fogadják a másságot. Lényegesen csökken a gyerekek között a konfliktusok száma, mert másmás érettségi fokon álló gyerekek mintát adnak egymásnak a megegyezésre. Az osztatlan csoport előnye az is, hogy az iskolába nem menő nagyok nem kerülnek új csoportba. Az osztatlan csoport sarkalatos kérdése a csoportlégkör és a gyerekek közötti együttműködés kialakítása. Ennek alapja az a fő elv, hogy a gyerekeket a csoportban azonos jogok és kötelességek illessék meg. Nem zavarhatják egymást, nem lehetnek egymás terhére. A nagy segíthet a kicsinek, ha akar s hogy akarjon, erre motiválhat az óvónő -, de a segítség ne legyen kötelező a számára, ne végeztessen el vele az óvónő olyan feladatot, ami a kisebb dolga lenne. Óvó, védő szeretet, az összetartozás érzése erősödjön a gyerekek között Az óvodai mérési-értékelési feladatok Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését es fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Célunk a fejlődést segítő visszacsatolás. A gyermekek óvoda szintű mérése, értékelése Anamnézis Fejlődési napló megfigyelési szempontjai, be- és kimeneti mérés A gyermekek egyéni fejlettségi mutatóinak szociális nevelési szükségleteinek feltérképezése (szociometria) DIFER (4 éves kortól) Logopédiai mérés az ötévesek körében Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése, megbízási szerződés alapján Az óvodapedagógus a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként rögzíti, valamint rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat is. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A fejlettségmérő lapokon a mindennapos életben, tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet rögzítsük. Bizonytalanság esetén nem tilos játékos formában egyénileg megbizonyosodni arról, hogy a gyermek egy-egy funkciójában elért-e már bizonyos szintet, de ezt a módszert ne alkalmazzuk rendszeresen! A gyermek tudatos megfigyelése mellett az óvodapedagógus saját munkájának eredményességét is nyomon tudja követni, illetve a gyermek folyamatos fejlődését elsősorban önmagához, de társaihoz, saját korosztályához képest is tudja viszonyítani. A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni. Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve, az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével. 12

13 4. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve 4.1. Az óvodai nevelésünk célja: Az óvodai nevelésünk célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését elősegítsük, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Óvodánk sajátos nevelési célja, a társas és közösségi tevékenységek állandó, helyes gyakoroltatásával, a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés. A 3-7 éves korú gyermek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése magában foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, a tevékenységek által, a tevékenységeken keresztül. a gyermekek egészséges és harmonikus személyiség fejlesztésének megvalósítását és az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi-szociális és értelmi érettség kialakítását. az esélyegyenlőséget biztosító óvodai nevelés megvalósításán keresztül a nemzetiségi és a HHH-s gyermekek integrációjának elősegítését. Az a célunk, hogy gyermekeinket a különbözőségek elfogadására, a különböző kulturális értékek felismerésére, elfogadására és egymás tiszteletére neveljük. Jövőképünk Óvodánkban magas szintű minőségi pedagógiai munkát végzünk partnereink elégedettségére. Óvodánk szakmai eredménye, széles körben ismert. Partnereinkkel hatékonyan működik külső és belső kommunikációnk, kapcsolatainkra az egymás segítése és megerősítése a jellemző. Pedagógiai céljaink megvalósításához lehetőségünk van szakmai fejlődésünket segítő továbbképzéseken való részvételre. A fenntartó színvonalas, szakmai munkánkat anyagilag ösztönzi, erkölcsileg elismeri. A fenntartó által biztosított költségvetés garanciája a színvonalas személyi és tárgyi felszereltségünknek, melyet sikeres pályázatokkal és óvodai alapítványunk támogatásával bővítünk. Intézményünkben, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben, otthonos körülmények között, érzelmi biztonságban, szakképzett óvodapedagógusok, gondozónők és dajkák nevelik a gyermekeket. A gyermeki személyiséget feltétel nélkül elfogadjuk. A gyerekeket szeretetre, felnőttek és egymás közötti tiszteletre neveljük. Az esélyegyenlőség megteremtésével a különbségeket csökkentjük. A zökkenőmentes iskolakezdést, neveltségi mutatónk alapján az önállósulás, jártasságok, készségek kialakításával kívánjuk elérni. A szülők körében elismert, kedvelt óvodánk, vidám, gyerekzsivajtól hangos, a játék és egyéb változatos tevékenység biztosításával teremtjük meg az óvodába járó gyermekeknek a boldog gyermekkort. 13

14 4.2. Egyéni arculat, specialitások: Helyi Programunk az Óvodai nevelés alapprogramjában megfogalmazott általános alapértékek, és alapelvek mellett részletesen tartalmazza az óvodák által vállalt speciális alapértékeket, melyek intézményünk egyéni arculatát tükrözik, formálják a 1 tagintézményre megfogalmazottan Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda, saját gyermeki tevékenységre épülő programjában vállalt speciális alapértékek: - A tevékenységbe ágyazott, cselekvéses tanulás, egyéni tapasztalatok beépítése, a tanulás kereteinek és módszereinek önálló megválasztása, a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók életkori sajátosságoknak megfelelő fejlesztése komplexitásra való törekvés. - Nevelőmunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk a kooperáció-együttműködési képesség fejlesztésére, a toleráns viselkedési módok elsajátítására, valamint az önállóságra, nevelésre. - Fontosnak tartjuk a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók szenzitív periódusban történő megfelelő fejlesztését, az érésen alapuló sürgetéstől mentes fejlődés-fejlesztés támogatásával. Mindezek alapján a differenciált személyiségfejlesztés keretein belül: - A fejlődésben elmaradott egyenlőtlen fejlődésű gyermekek, sajátos ütemben történő fejlesztését. - A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek kielégítését. A kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztését-a, tehetséggondozást. - Óvodánk hagyományrendszerének további ápolásával lehetőséget nyújtunk a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetésére, megszerettetésére, valamint a nemzeti kisebbség mese és mondavilágának, zene, tánc, dal anyagának megismertetésére. - Célunk az életre való felkészítés a tevékenységek által, a tevékenységeken keresztül, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően. A helyi programokban és az Alapító Okiratban megjelölt feladatok mellett, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelvét figyelembe véve kívánunk dolgozni a jövőben. Ennek érdekében: Biztosítjuk a körzetünkből érkező gyermekek felvételét, elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak /esetleges fogyatékosságuk szintjének/ megfelelő nevelésüket. Biztosítjuk a HHH-s gyermekek beíratásának támogatását és törekszünk az igazolatlan hiányzások minimalizálására (IPR). Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek egymás közötti kapcsolataiban minél családiasabb légkör jellemezze intézményünket. Kiemelt figyelmet fordítunk óvodai környezetünk esztétikájára, otthonossá tételére, valamint környezetünk védelmére. Rendszeresen tájékoztatjuk a gyermekek szüleit, gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről,- segítséget, tanácsot nyújtva otthoni nevelésükhöz. Rendszeresen kapcsolatot tartunk az illetékes gyermek-és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. 14

15 4.2.2.Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvoda programjából: A Komplex Prevenciós Óvodai Program fejlődés és nevelés lélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával az egészséges harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Ebben meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága, az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. A harmonikus személyiségfejlesztésben a 3-7 évesekre jellemző pszicho szociális fejlődés összetevőit vesszük alapul. Alapvető feladat az interperszonális kapcsolatok új formáinak alakítása, mely egyaránt értendő a gyermek-felnőtt és gyermek-gyermek kapcsolatra, hogy értelmes kooperációra alkalmassá váljanak. Ehhez szükséges a kapcsolat érzelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése, elsősorban az óvodapedagógus modellhatása és a szoktatás révén. Az énkép-önismeret-önértékelés fejlesztése, a gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét és pozitív megerősítések által. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek az önálló helyzetmegoldásokra (autonómok), hatékonynak (kompetensnek) érzik, észlelik magukat, így önérvényesítésük szociálisan elfogadhatómódon, teljesítményen keresztül történik. Új attitűdök, értékek, normák kialakítása annak érdekében, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, az önérvényesítés alapvető szabályait: egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény, belső motiváció, (igénynívó) alakítása, a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség jutalomértékének alakítása, az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti az adott életkorban elvárható kontroll erősítése. Az erkölcsi értékek alakítása, a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül. A jó rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése megfelelő értelmezéssel párosulva segíti e folyamat előrehaladását, valamint a fentiek saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett nagyon fontos a nevelő személyes példájának a hatása. 15

16 Az értelmi nevelés feladata a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő kognitív képességei: egyre pontosabb, valósághű észlelés, figyelemösszpontosításra való képesség, valósághoz közelítő képzeleti működés, reproduktív emlékezet, problémamegoldó és kreatív gondolkodás, az alakuló fogalmi gondolkodás. A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által kívánjuk megvalósítani. E két tevékenység az egész óvodai életet átszövi. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata. Folyamatos odafigyelésével biztosítja a gyermekek komfortérzetét. A gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gyermek legalapvetőbb, természetes megnyilvánulási formája a mozgás is csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzi. Ezért a testi nevelésben fő feladatunk: sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermek komfortérzetének biztosítása, a gyermek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások kialakítása, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése, rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A Komplex Prevenciós Óvodai Program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését. E pszichikus funkciók az észleléses és finommotoros struktúrákat érintik, melyek intenzív fejlődése 3-7 éves korra jellemző, így kibontakoztatásukhoz és begyakoroltatásukhoz is e szakaszban, a szenzitív periódusban nyílik optimális lehetőség. A Komplex Prevenciós Óvodai Program a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermeki spontán aktivitásra épít. A fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk: a 3-7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén; a mozgásos tapasztalatokban gyökereztethetőek az értelmi műveletek, egyben az önmagunkról kialakított testséma is, amely a pszichés-én idegélettani leképződése; a mozgás, a finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható: 16

17 A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az én-kontroll funkcióit erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én határainak és a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. Az enyhébb idegélettani ártalmak, diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulópont és az adekvát eszköz. A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképzéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását. A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei: szervesen illeszkedjen a nevelési programunkba, messzemenően építsen a gyermek érzelmi belső motivációjára, lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez, az óvodai nevelésünk egész időtartamára elosztva, folyamatosan, következetesen alkalmazzuk, az óvodánk egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen, alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű. Mozgásfejlesztés A gyermekek mozgásigényére építve célzott testmozgások a fejlesztés eszközei, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Nagymozgások fejlesztése 1. Járás a) kis és nagy lépésekkel b) különböző irányokba fordulással c) változó szélességű sávok, vonalak között d) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával 2. Futás a) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással b) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással c) változó szélességű sávok között d) különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével 3. Ugrás a) távolugrás (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra b) magasugrás c) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában d) különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb.) e) szökdelés egy lábon f) oldalirányba szökdelés g) mélyugrás 17

18 4. Csúszás, kúszás, mászás különböző tempóban a) különböző irányokba, majd irányváltoztatással b) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa) c) különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával Egyensúlygyakorlatok 1. Állás a) állás lábujjon b) sarkon állás c) állás fél-lábon 2. Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. 3. Kúszás egyenes padon. 4. Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások. Szem-kéz koordináció fejlesztése 1. Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött (szék, stb.) 2. Babzsák csúsztatás két vonal közé 3. Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra 4. Karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról 5. Kugli-játék 6. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése 1. Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal 2. Karika különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás 3. Lábbal különböző formák rajzolás, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. 4. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában 5. Függeszkedés: átfogással tovahaladás Finommotorika fejlesztése 1. Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása) 2. Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel) 3. Papírhajtogatás, papírfűzés, mintaalakítás 4. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból 5. Mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig 6. Vágás, domború vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig 7. Kézi szergyakorlatok 8. Papír-ceruza feladatok a) rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával) b) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon c) sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak átírása 18

19 Testséma fejlesztés A test és testrészek megismerése, önmaguk felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságaik megtanulásával (haj-, szemszín, kicsinagy stb.). Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: a) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által b) a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést c) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt d) a felnőtt megnevezi, a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét e) az előzőek megismétlése csukott szemmel Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután történjen a testrészek kisebb részeinek hasonló módon való begyakorlása. Meghatározott testrészekre koncentrálás: a) különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni vele b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában A test személyi zónájának kialakítása: 1. az oldaliság tanítása: a) színes szalaggal, (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb.) c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. 2. a test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra 3. a test függőleges zónájának megtanítása: - játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé. 4. az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel 5. adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal stb. a) állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. b) ülj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. c) térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. d) feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. 19

20 Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak. (I. 1-3.) 1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészeknek megmondani a funkcióját. 2. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. 3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. 4. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások 1. Fej a) fejfordítás és fejkörzés b) csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel c) csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd előre ismert helyzetű tárgy felé 2. Törzs a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső-középtartásban tartott karokkal b) a karokat magas tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl 3. Karok a) karkörzés előre és hátra b) karok helyzetének utánzása c) oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén d) különböző karlengetések ritmusra e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás g) karhúzás és tolás, páros munka 4. Ujjak a) a kéz ökölbe szorítása b) az ujjak ide-oda mozgatása c) ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra d) a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva 5. Lábak 20

21 a) a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése f) törzshajlítás bokafogással g) szökdelés, ugrálás h) szökdelés váltott lábbal, láblengetés 6. Lábak és lábujjak a) sarokemelés és leengedés b) a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, pipálás ) c) járás sarkon és lábujjhegyen d) a külső talp élen járás, a kartartás törzs mellett e) ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon f) törzshajlítás előre g) hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra h) babzsák fölmarkolása lábujjal Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. Mindkét szakaszban a folyamat természetes velejárója a nyelvi fejlesztés, a látott, halott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. Vizuális (látás) észlelés fejlesztése Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. 1.A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése a) Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. b) Az iránykövetést mindig kísérje az irányok verbális megjelölése. 2.A szem fixációs működésének erősítése a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel, lemozgatjuk) b) egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. 3. Vizuális zártság-egészlegesség észlelésének alakítása a) Mi hiányzik? Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni. 21

22 b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? c) Rejtett figurák megtalálása. 4. Vizuális időrendiség felismertetése képeken elmesélt történetek kirakásával (mi történt először, mi következik? 5. Vizuális ritmus a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása a) tárgyakból (gyöngyök, kockák, rudak, kártyák) kirakott minták folytatása b) rajzos, képi minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó ) c) sorminták rajzolása 6. Vizuális helyzet pozíció felismertetése a) mágnes táblán (négymezős tábla) a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe, a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt b) az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni 7. Vizuális memória fejlesztése a) egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből leutánozni b) vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb. (fokozatosan növelhető az elemszám és csökkenthető a bemutatás ideje) Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése 1. A lehető legtöbb féle alak forma méret motoros kialakítása: a) formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás) létrehozása felső végtagok, test, testrész segítségével) b) padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása c) padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére. 2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében a) Bemutatása b) azonos megkeresése c) párosítási, csoportosítási feladatok( lottó, dominó). 3. Adott vizuális minta kirakása a) forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása (pl.: lyukas tábla) b) egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követve (pl.: csak szín, vagy csak forma stb.), valamint a kevesebb elemtől az összetettebb formákig haladva 4. Minták rajzolása, festése 5. Részekből különböző alakzatok összerakása. Tapintásos (sztereo gnosztikus) észlelés fejlesztése 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása (gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlása plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával) 2. Különböző formák, méretek alakítása minta után 22

23 3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. Varázsoljuk el! 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása Az említett fejlesztési módoknál a fő hangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van, de a vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával (pl.: érzékelő zacskó, elvarázsolt zsákocska segítségével): a) pusztán tapintással felismerni a tárgyakat Mi lehet? Milyen a mérete, formája, felülete, anyaga, stb.? b) a tapintással felismert dolgokat párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése 1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével a) kézzel (pl.: kört ír le a levegőbe, stb.) b) lábbal (pl.: lépés előre, hátra, stb.) c) nyitott szemmel mozgásokat ismétel 2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. Térészlelés térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése 1.Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: a) rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével b) a jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával c) a négy fő iránymező megismertetése az említett módon 2.Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal a) ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása b) a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével (mellette, előtte, mögötte, alatta, felette) c) függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból d) a fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése 3.A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása. Hallási (auditív) észlelés fejlesztése A hangzási analízis-szintézis fejlesztése Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent! Figyeljünk a természet hangjaira! Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. Ritmusvisszaadás csukott szemmel. 23

24 Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre, bogár, béka, vagy róka, rózsa, stb. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma, te, si, stb. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. A keresztcsatornák fejlesztése 1.Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése a) tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresni a vizuális mintákban b) vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az érzékelő zacskóból c) egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását. 2.Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése a) Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatokat ábrázoló képeket (különböző hangforrások vizuális képét), majd a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét. b) Figyeljünk a hangokra! A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, minek a hangja? (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés) c) Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése. 3.Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése a) bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában b) mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát c) vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevetetésére is használható 4.Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése A gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. 5.A szem-kéz koordináció fejlesztése A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontroll fejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A szemmozgás követéséhez szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél beszéltünk. Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségei megfelelően fejlettek ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni tanulni. Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre. 24

25 Verbális fejlesztés 1.A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése a) ruházat: zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz, nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha, (testséma) b) testrészek: törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök, homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj, könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb, hát, térd, (testséma) c) cselekvések: sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, (fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlít, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg (dalozik), keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen(t), koppint, tapsol, kiabál, fütyül, izeg, mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol, beszélget, cseveg, fecseg, figyel (testvázlat nagy és finommozgások). 2.Térbeli, időbeli viszonyok megnevezése a) irányok: fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra, végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel (valamihez), messzire, távol valamitől, emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban. (Nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés, stb.) b) helyzet: -on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, -belül, tetején, alján, közepén, középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül, előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan, alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb., utolsó, itt, ott, kívül, belül. (Nagy és finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat.) c) idő: most, után, előbb, később, hamarosan, tegnap, holnap, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, nap, hét, hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét, karácsony, kezdődik, befejeződik. (időbeli sorrendiség, nagy- és finommozgások) 3.Osztályozás a) alapformák: kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt, csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe vonalú, cikcakk, csúcs, sarok, oldal, él, hajlás, ferde (Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységekhez kötötten használjuk.) b) alapszínek: piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor (ibolya) c) méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség: nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony, kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos, különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég, egyenlő (Sorozat, auditív-vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom.) 25

26 4.3.Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi es lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosiasa, - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, - Helyi Óvodai Integrációs Program munkatervében szereplő feladatok megvalósítása Az óvoda nevelésének alapvető keretei: Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód kialakítása magában foglalja a gondozás és testi nevelés részfeladatait, amelyek egyben a gyermekek testi szükségleteinek kielégítését jelentik. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igenyenek alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós es korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A teljes körű egészségfejlesztés célja: a nevelési- oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testilelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési- oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen: - az egészséges táplálkozás, - a mindennapos testnevelés, testmozgás, - a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, - a bántalmazás és óvodai erőszak megelőzése, - a baleset-megelőzés, - a személyi higiéné területére terjednek, további feladatot jelentenek. Gondozás az óvodában Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus az gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végzi többi munkatárssal. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunkánk alapvető feladata, amely nemcsak a gyermekek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakítását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. 26

27 Célunk, a gyermekek olyan szükségleteinek a kielégítése, amely elősegíti a növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához. Feladataink: Az egészséges óvodai környezet megteremtése A gyermek számára az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása Alapvető, testi-fizikai szükségletek kielégítése Az egészséges környezet megteremtése: Az óvodai környezetünk feltételei jelentősen befolyásolják a gondozás színvonalát és hatékonyságát. Az óvodáink udvarát úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabad levegőn, mert ez az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Figyelembe vettük, hogy a gyermekek sokféle tevékenységet végeznek itt, tehát igyekeztünk célszerűen elhelyezni a játékokat, asztalokat, padokat. Mostanára a fák szépen megnőttek, lombosodtak, így kellő árnyékot, játszó és búvó helyet adnak. Törekszünk az esztétikumra is, folyamatosan telepítünk örökzöld növényeket, s a füvet is rendszeresen nyírják. Az udvarainkon minden játék fából készült. Megfelelnek az EU-s szabványnak. Figyeljük a pályázati kiírásokat, nagyobb bevételeinket, pedig udvari játékok vásárlására fordítjuk. Az óvoda helyiségei jól felszereltek, a bútorzat cseréje a csoportszobákban megtörtént. A mosdókban jellel ellátott tisztálkodási eszközök állnak a gyermekek rendelkezésére, amelyet az intézmény biztosít. Ezek fertőtlenítése, mosatása, az óvoda által történik. Az étkezéshez és a pihenéshez megfelelő a hely az eszközök biztosítottak. A betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése és korrekciója. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek egészségesen járjanak óvodába, betegség után, csak orvosi igazolással jöhetnek. A házi rendünk tartalmazza az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. A gyermekek állapotáról mi tájékoztatjuk a szülőket. Szükség esetén (ha a szülőt nem tudjuk elérni, a gyermekorvoshoz fordulhatunk). Fertőző betegségekről, a szülőket és a gyermekorvost is értesítjük. Óvodánkban, az elkülönítő helyiségben mód van a beteg gyermekek elhelyezésére. Kisebb rendellenességek kiszűrése, a hallás-és látásvizsgálatok, színfelismerés, tisztasági vizsgálatok, a védőnővel közösen történik. A korai felismerés, lehetővé teszi a mielőbbi korrekciót (szakorvos). Testi fejlődésüket figyelemmel kísérjük (súly és magasságmérés 2 havonta), eredményét a naplóban rögzítjük. A beszédhibák kiszűrését logopédiai segítséggel végezzük. A gyermekorvossal kapcsolatban vagyunk, a gerinc és a mozgásszervek elváltozásainak szűrésében, illetve az iskolaérettség eldöntésében. Mi a preventív mozgások, játékos gyakorlatok segítségével, ügyelve a helyes testtartásukra, igyekszünk megelőzni és korrigálni, a rendellenességek kialakulását. 27

28 Egészséges életmód kialakítása: A helyes életritmus kialakítása, már az óvodában elkezdődik. A rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek, amelyek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésnek. A helyes életritmus (napi ritmus) kialakítása, az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdése. Óvodánkban 5 csoport működik, így a vegyes életkorú gyermekek sajátosságait kell figyelembe vennünk a napirend elkészítésénél. Biztosítjuk az óvodai élet folyamatosságát. A gyermekek számára igyekszünk elegendő időt nyújtani a különböző tevékenységek elvégzéséhez, odafigyelve a megfelelő pihenő-alvási időre is. Táplálkozás: A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a napi háromszori étkezéssel a tápanyagszükségletük 65 %-át kapják meg. Az étrend összeállítása, az élelmezésvezető és a szakács együttműködésével történik. A gyermekorvos rendszeresen ellenőrzi azt. A gyümölcs és vitaminszükséglet kiegészítését, pótlását heti gyümölcsnapok beiktatásával biztosítjuk. A gyermekétkeztetésben fontos a változatosság, ezért elengedhetetlen a gyermek óvodai és otthoni étrendjének összeegyeztetése. A szülők számára az ez irányú tájékoztatás a heti étrend kifüggesztésével biztosítjuk. A kulturált étkezési szokások kialakítását, annak természetes légkörét a merev étkezési szabályok feloldása teremti meg. Az étkezések a napirendünkben leírtaknak megfelelően mindennap azonos időben történnek figyelembe véve az étkezések közötti 2-3 órás időközöket, segítve a helyes táplálkozási reflexek kialakulását. Öltözködés: Védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek önállóságát és ízlését is. Megfelelő ruházatban jó a gyermek vérkeringése, a bőr szellőzése, szabadon mozoghat, a gyermek jól érzi magát benne. A szülőktől kérjük, hogy az időjárásnak, a csoportszoba hőmérsékletének megfelelően, rétegesen, öltöztessék őket. Lábbelijük, kényelmes, s a benti viseletre alkalmas legyen. Testápolás: A testápolási szokások kialakítása, a testápolási tevékenységek folyamatos gyakorlása során történik, a testi szükségletek kielégítésében, az óvónő az anyát helyettesíti. Fontos az óvónő-gyermek, gyermek-dajka, gondozónő közötti bensőséges kapcsolat ebben a tevékenységben. Céljaink eléréséhez fontos, az óvoda és a család összehangolt gondozási tevékenysége. A gyermek hamarabb válik önállóvá. A szülői értekezlet a megfelelő fórum, ahol tájékoztatjuk az óvodában kívánatos szokásmódokról. Az elvárás otthon is ugyanaz legyen! 28

29 Edzés-mozgás: Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A különböző mozgásos tevékenységeket lehetőség szerint szabad levegőn végezzük a gyerekekkel. Fontos az udvari szerepjáték jelenléte a mozgás tevékenységben. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet, ezért minden évszakban biztosítjuk, a gyermekek számára az udvari játékok, séták, kirándulások lehetőségét. Ezek egyben közös élményt is jelentenek számukra. A légfürdőzés, az edzés, legkönnyebben megoldható legáltalánosabb formája, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek minél nagyobb testfelületét tegyék ki a levegő hatásának. Esős időben a fedett teraszon biztosítjuk a gyermekek számára a levegőzést. A víz edző hatásának kihasználására nyáron van módunk (megfelelő hőmérsékletű permetező zuhanyozás, lábfürdőzés). Pihenés, alvás: A gyermekek alvásszükségletük egy részének kielégítése, az óvodában történik. Ehhez minden korcsoport számára, elegendő időt biztosítunk (lásd: napirend). Nyugodt légkört biztosítunk, figyelembe véve az alvási szokásaikat, igényeiket (személyes tárgyak) Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek, segítsük a döntésképesség megalapozását. - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás es normarendszerének megalapozása. 3.Az óvoda, a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét,, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 29

30 A közösségi nevelés során célunk: A társas és közösségi tevékenységek állandó helyes gyakoroltatásával a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, azaz az életre nevelés. A tulajdonságok, a képességek, készségek, kompetenciák olyan rendszerét kívánjuk formálni, amelyek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Fontos feladatunk az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, társas kapcsolatok, a közös tevékenységek kibontakoztatására. Ezekkel segítjük a gyermekek szocializációját, a környezethez való alkalmazkodást. A közösségi nevelés hatására alakul ki a tettek mind objektívebb értékelése, a gyermekek véleménye másokról és önmagukról. Az óvodánk egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, teret engedünk önkifejező, önérvényesítő törekvéseiknek, segítjük a döntésképesség megalapozását. Igényük lesz, hogy az egyéni teljesítményeket, a közösen végzett feladatokat, a közösség szempontjából is mérlegeljék. A közösségi érzelmi nevelés feladata: Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása és a gyermekek kötődési hajlamának erősítése. A gyermekek erkölcsi, érzelmi, és akarati tulajdonságainak fejlesztése (figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kitartás, együttérzés, felelősség, feladattudat, szabálykövetés). Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése Az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése Az élménybefogadás képességének fejlesztése A társas kapcsolatokban az egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő-gyermek, gyermekgyermek, gyermek-dajka, gondozónő) Biztonságérzet keltése, a csoportban való tartózkodás során Alá-fölé és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása Egymás iránti tolerancia (a különbözőség elfogadása) alakítása Multikulturális tartalmak közvetítése Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. Kortárs segítési technikák elsajátítása. A közösségi érzelmi nevelés tartalma: Arra törekszünk, hogy nyugalmat biztosítsunk, amivel megalapozzuk a gyermekek érzelmi kötődését az óvónőhöz, dajkához, egymáshoz. Ugyanakkor derűs alaphangulatot teremtünk, amely tevékenykedésre serkenti őket, tehát jól érzik magukat. Az óvoda berendezésénél célunk az otthonosság megteremtése. A bútorzat megfelelő és esztétikus, s úgy helyezzük el, hogy sokféle játéktevékenységet és mozgásos tevékenységet tudjanak közöttük folytatni. Fő tevékenységeikhez (játék, munka, tanulás) elegendő eszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Ezeknek állandó helyük van, a kialakult szokásoknak megfelelően. A gyermekek szocializációját a családi és az óvodai környezet mellett befolyásolják a tágabb környezet hatásai is (rokoni kapcsolatok, a média hatásai, kulturális hatások). A gyermek nyitottságára építve segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Különösen fontosnak tartjuk a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelését, mely speciális ismereteket, sajátos 30

31 törődést igényel, szükség eseten megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Általános jellemzőik, hiányosságaik, nevelőtestületünk számára meghatározzák az alapvető feladatokat, amelyek elősegítik a gyermekek beilleszkedését, biztonságérzetük megteremtését, fejlődésüket, hátrányos helyzetből való kiemelésüket. Az óvónő szerepe, helye és kapcsolata a csoportban A gyermek közösségi életének irányítója az óvodapedagógus, ezért az érzelmi kötődés közöttük nagyon fontos. Az egész csoport légkörét meghatározza a pozitív óvónő-gyermek kapcsolat. Az óvónő modell értékével hat a gyermek egyéni fejlődésére és a közösségre is. Ezért nagyon fontos az óvónő elfogadó, segítő, támogató attitűdje. Fontos, hogy megfelelő példát mutasson, ugyanakkor várja is el a gyermektől a megfelelő magatartásmódot. Pedagógiai munkánk során feladatunk, hogy a gyermekek személyiségében pozitívumokat fedezzünk fel, amelyeket kiemelhetünk, s amelyek alapot adhatnak ahhoz, hogy a többiekben rokonszenv alakuljon ki (jó tulajdonságok, jó képességek, tehetség). Arra törekszünk, hogy a gyermekekkel igazságosan, differenciáltan, egyéni sajátosságaiknak megfelelően bánjunk. A pedagógus a társadalom értékeit, normáit közvetíti neveltjei számára. Óvodánk dolgozói fontos feladatuknak tartják az azonos pedagógiai nézeteket, a gyermekek iránt támasztott igények, követelmények, azonos elvek szerint valósuljanak meg. Szokás és szabályrendszerünket a gyermekek fejlettségéhez alakítjuk, melyet a csoportnaplóban rözítünk, a nevelési terv részeként. A sok közös élmény, örömteli tevékenység beépül az óvoda hagyományrendszerébe, és mélyíti az összetartozás érzését. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez (munkacsoport, óvodapedagógus-dajka), kommunikációjuk, bánásmódjuk, viselkedésük példaértékű kell hogy legyen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. A szocializációs folyamatban a pedagógus feladatának tekintjük: a viselkedéskultúra megalapozását, a kultúrához kötődés erősítését, az értékek megbecsülésére nevelést, a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítését, a gyermekek különbözőségeinek, egyéni sajátosságainak elfogadtatását, a közös szabályalkotásra, a szabályok betartására ösztönzést. A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Törekszünk arra, hogy: - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvodai gyermek közösség kialakítása, a tevékenységek rendszerén keresztül valósul meg. A jó napirendet folyamatosság es rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepet. Feladatunk, hogy kiemeljük a gyermekek egyéni tulajdonságait, rá jellemző magatartását, viselkedésének változásait, elért eredményeit, én tudatának megerősödését. A csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más gyermek helyzetébe. A gyermekgyermek kapcsolat kezdetben kisebb érzelmi töltésű. Lassan alakulnak ki a közösségi együttélés szabályai, normái, amelyekhez igazodik minden gyermek (kortárs-segítési technikák). Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához, az én hatások megtapasztalásához. 31

32 Így válik természetessé, hogy mindenki más és más egyéni külső és belső tulajdonsággal rendelkezik és így különbözőségével együtt elfogadható és szerethető, tisztelhető legyen. Társas együttműködés A későbbiekben a felnőtt és a csoport hatása annál erősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosít a kisgyermeknek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre. Az óvodapedagógus feladata a közvetlen testi-érzelmi kapcsolat megteremtésén, a példaadáson kívül a csoport közös életének megszervezése, a szokás és szabályrendszerek gyermekhez alkalmazkodó kialakítása. Ezek közül elsődleges a tevékenységi lehetőségeket időben és térben is behatároló napirend kialakítása. Az értelmes figyelem, a közös élet biztonsága és nyugalma nagymértékben függ a csoport életét szabályzó szokásrendszertől. Ezek a szabályok egyértelműen a csoport életébe kell, hogy simuljanak, azt nem akadályozhatják, inkább gördülékenyebbé kell tenniük. A csoport életének változásával, a gyermekek fejlődésével a szokások is nagy változásokon mennek át. Figyeljünk arra, hogy szokásaink ne merevedjenek meg! Ügyelnünk kell mindvégig arra is, hogy a napirend minden tevékenység elvégzéséhez elegendő időt és helyet biztosítson! Az egyéni örömök mellett egyre inkább szerepet kapnak a közösen megélt örömök is. Ezek egy része előzetes tervezgetések, közös készülődés után teljesül. Így az örömteli időhatárok fokozatosan kitágulnak, távlati célok, közelgő ünnepek formáját öltik (ünnepek, kirándulások, rendezvények stb.). Az ismétlődő közös örömteli tevékenység lassan a csoport hagyományrendszerébe épül, s növeli az összetartozás élményét. A kisebb ünnepekre a gyerekekkel együtt készülünk, így kialakulnak a csoportra jellemző hagyományok, és lehetőséget adnak a gyermekeknek átélni az örömszerzés örömét. Befogadás Már a befogadásnál törekszünk arra, hogy a gyermeket kedvező hatások érjék. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a szülőkkel való kapcsolatfelvétel már a befogadás előtt megtörténjen. Úgy gondoljuk, hogy nagyon sok előzetes konkrét ismeret szükséges ahhoz, hogy az óvónő fokozatosan elnyerje a gyermek bizalmát, átvehesse és biztosíthassa a szülő távollétében a felnőtt-kapcsolat biztonságát a gyermekben. Olyan derűs, nyugodt légkört teremtünk az óvoda dolgozóival, amelyben a gyermekek biztonságban érzik magukat. Arra törekszünk, hogy ez a légkör hasson ösztönzőleg kapcsolatteremtésükre, cselekvésükre, játékukra. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülők és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé szeretnénk tenni a gyermek számára az új környezet elfogadását. A gyermekek magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, puha állatokat, mely az otthonról hozott biztonság egy darabkáját jelentik számukra. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az óvoda körzetébe tartozó valamennyi gyermek beóvodázása teljes körű legyen, a gyermekek szívesen járjanak óvodába. A befogadás idején is természetesnek tartjuk az egyéni eltérésekhez, igényekhez való igazodást, mely megjelenik a gyermekekkel való bánásmódban. Az érzékeny, félénk gyermekek esetében az óvónő sok türelemmel, gyengédséggel, nyugalmat sugárzó magatartással igyekeznek a gyermekek lelki egyensúlyát biztosító kedélyállapot megteremtésére olyan program specifikus elemek beiktatásával, mint például az ölbeli játékok, halk zene, meghitt mese. Olyan gyermekeknél azonban, akiket az érdeklődésből fakadó aktivitás és az intellektuális érzelmek motiváló hatása jellemez a tiltó és korlátozó nevelői attitűd helyett az ésszerű szabályok, szokások kialakítására, betartására helyezzük a hangsúlyt. 32

33 A passzív, visszahúzódó gyermekeket fokozott odafigyeléssel és bátorítással segítjük az előrelépésben, és sikerélményekhez juttatjuk. Igény esetén igyekszünk megteremteni a lehetőségét annak, hogy egy csoportba járhassanak azok a gyermekek, akik már korábbról ismerik egymást, érzelmileg kötődnek egymáshoz. A csoport régi tagjait érzelmileg előkészítjük az új gyermekek fogadására. A szocializálódás fogalma az egyénnek a környezetével való kontaktus teremtését, a közösségbe való beilleszkedését, valamint annak normái, szabályai és magatartásformái elfogadását jelenti. A család alapozza meg és indítja el a gyerekeket a szocializáció útján, a családi védettségből kilépve kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségére hatást gyakorló személyek száma. Az óvodapedagógus feladata és felelőssége a gyermekekkel megismertetni, elfogadtatni azokat az elvárásokat, amelyek eltérnek az otthoniaktól, de teljesítésük elengedhetetlen a közösségi élet és tevékenység szempontjából. Az óvodában bevezetett szokások és szabályok előfeltételei annak, hogy a gyermekek be tudjanak illeszkedni a közösségbe. Arra törekszünk, hogy a gyereket az óvodába lépéstől kezdve pozitív érzelmi hatások érjék, mert csak ennek eredményeképpen látjuk biztosítottnak a pozitív felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatok kialakulását. A kapcsolatok erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, a meghitt együttlétre. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, önzetlenség, figyelmesség Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. 33

34 Kommunikációs nevelés Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése a HHH-s gyermekek integrációs nevelési szempontjából is. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik kifejeződése, egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik vagy semlegesítik, a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse a gyerekek szókincsét, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket. A gyermek beszéde és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól. Az óvodapedagógusnak differenciáltan kell foglalkoznia a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és a kiemelkedően fejlett gyermekekkel. Szükséges, hogy a gyermek számára hiteles és elfogadható legyen a felnőtt mondanivalója, mivel életkori sajátosságaiból adódóan elsősorban a metakommunikációra figyel. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egésznapi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. A gyermekre figyelő, jó beszédpéldát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért célunk az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a gyermekeket az életkoruknak megfelelő anyanyelvi teljesítményre felkészíteni, a gyermek beszédészlelési és beszédmegértési szintjét fejleszteni. A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és anyanyelvükkel. Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a bábozás, dramatizálás, a drámajáték, melyen keresztül tükröződnek a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége. Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társaikkal és az óvónőikkel való kapcsolataikba. Ebből következik, hogy az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. A folyamatosság hosszabb és összefüggő időkeretei a gyerekek beszédkedvére is hatást gyakorolnak. Nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Könnyebben valósítható meg az egyénenkénti differenciálás. Lehetőség nyílik a gyerekek nyomon követésére, megfigyelésére egyénileg, páronként vagy kisebb csoportokban. Már a korai időszakban érzékelhetőek a beszédhibák, így súlyosságuk enyhíthető. Sor kerülhet különböző szervezeti formák között a gyerekek speciális fejlesztésére is. Óvodánkban megvalósul az óvodapedagógus és a logopédus együttműködése, melynek során az érdekeltek pontosan ismerik saját és egymástól jól elkülöníthető, de azonos cél érdekében folyó feladataikat, munkamódszereiket. 34

35 Az iskola megkezdése előtt a gyerekek eljuthatnak nyelvi-kommunikációs képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és fenntartását, a verbális együttműködést társaikkal és felnőttekkel. A tiszta, választékos és a helyzetnek megfelelő kifejezéseket jól használják. Az osztatlanság keretei között motiváló erővé válik az érettebb társaktól kapott beszédpélda. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógusok modellértékű beszéde is. A fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága, bátrabb beszéde utánozásra készteti a kisebbeket, gátlásosakat, az egyéb problémákkal, nehézségekkel küzdőket. Hamarabb kialakul a beszédfegyelem is, mert a gyerekek eltanulják egymástól. Értelmi nevelés Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglevő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti es társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben es élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. 35

36 5. Az óvodai élet tevékenységformái 5.1. Játék Játék 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. 5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A környező világról a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a gyermek felé. Alapelvünk, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk nekik az elmélyült játékhoz. A játék valamennyi tevékenységformát magában foglalhatja, ami az óvodáskorú gyermekeknek érdekes lehet. A játékban jelennek meg és fejlődnek azok a sajátosságok, amelyek később a gyermek magatartására a játékon kívül is jellemzőek lesznek. A játékban az a legfontosabb, hogy öröm színezetű, mert önkéntes és szabad. A játék, mind a szocializációt, mind az értelmi fejlődést tükrözi, az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás lehetőségét. Nem vagyunk mindig a középpontban, de sohasem maradhatnak magukra a gyermekek, személyes jelenlétünkkel képviseljük a csoportos együttlét következő szabályait: - hagyd játszani a másik kisgyermeket - igyekezz örömet szerezni másoknak, ez neked is jó - segíts, ha szükség van rá és te erősebb, ügyesebb vagy - jobb a játék, ha a helyzetek kívánalmai szerint másoknak is átengeded vagy együtt játszotok vele. A játékhoz megfelelő helyet és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokat, játékszereket biztosítunk. Feladatunk, hogy megfelelő csoportlégkört, időt, és élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 36

37 5.2. Verselés-mesélés Célunk: A gyermek óvodai életének mindennapjait kitöltő és megszépítő szórakozás biztosítása, valamint a gyermek személyiségének, érzelmi, értelmi, és etikai formálása az irodalom sajátos eszközeivel. A verselés-mesélés során szem előtt tartjuk: - A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, az mozdulatok es szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. - A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag es sok alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában- feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. - A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kiinal. A tárgyi világot is megeleveníti, átlelkesíti szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal a melyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. - A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s az játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. - A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történik kombinálása az önkifejezés egyik módja. - A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. - Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. - Célja: A gyermek óvodai életének mindennapjait kitöltő és megszépítő szórakozás biztosítása, valamint a gyermek személyiségének, érzelmi, értelmi, és etikai formálása az irodalom sajátos eszközeivel. - Megismertetjük velük a magyar népmeséket, más népek meséit, verseit, valamint a cigánymesék és versek gyűjteményéből is válogatunk. Ugyanakkor a cigánymeséket, verseket a magyar gyermekek is hallgatják, megismerik, kedvelik, mondogatják. A meséskönyvek nézegetésére, az egész nap folyamán lehetőségük van tapasztaljuk, hogy otthonukban nagyon kevés gyermeknek van mesekönyve, meseélménye, mi az óvodában pótoljuk azt. Arra neveljük őket, hogy bánjanak helyesen a könyvekkel. Pedagógiai munkánk során csak nyelvileg tiszta csak értékes mesét, verset, mondókát adhatunk számukra. Feladatunk a gyermeki beszédkedv felkeltése, szókincsük bővítése, bátor mesélésre, verselésre ösztönzés. 37

38 A nevelési folyamatban a báb, pozitív motiváló erővel hat a gyermekek, a gyakori ismétlést, a mesék többszöri feldolgozását kedvelik, ezért sok lehetőséget biztosítunk, hogy ők is eljátszhassák azt Ének, zene, énekes játék, tánc Az ének - zene, énekes játék jelenti az éneklés és zenélés tevékenységeinek megszerettetését, a gyermek ének-zenei kultúrájának, zenei nyelvének megalapozását, illetve a zene befogadására való képességet. Célunk: a zenét kedvelő, a zenét szerető emberek nevelése, a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. E tevékenységben, építünk roma származású gyermekek rendkívüli ritmusérzékére, jó hallására, muzikalitására. Az óvodai ének- zenei nevelésnek hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa, ma is élő és felhasználható hagyomány, ehhez kapcsolódok az általunk összegyűjtött cigány mondóka és dalanyag (Etnikai program). A mozgáshoz és a zenei neveléshez kötődő tevékenység között szerepel a cigány tánc kultúra megismerése is. A néptánc, és a népszokások megismertetésére, azért van szükség, mert a gyermekeket meg kell ismertetni a népi kultúrák alapjaival. Ebben a korban kell az emocionális kötődést, érdeklődést kialakítani. Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Fontosnak tartjuk a kodályi figyelmeztetést: Anyanyelve csak egy lehet az embernek, zeneileg is. Az énekes játékok során szem előtt tartjuk: - Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépséget, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredménye megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. - Az énekes népi játékok es az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. - A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés estében a gyermekek hovatartozását is. - Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. 5.4.Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Az ábrázoló tevékenység célja az örömteli cselekvés. Hangsúlyt kap az egyéni bánásmód, hiszen a gyerekek tehetségük, begyakorlottságuk, élményanyaguk, érzelmi és érzelmi életük alapján rendkívül eltérő szinten alkotnak. A segítségnyújtás alapja lehet: hogy a gyermekek önmagukhoz képest fejlődjenek, lépjenek előre. Az óvodáskor végére rendelkezzenek helyes ceruzafogással, ismerjék a színeket, rendelkezzenek koordinált szem-kézmozgással, használják a képi kifejezés eszközeit. Az ábrázoló tevékenység során szem előtt tartjuk: 38

39 - A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki Személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. - Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli, tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény es fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A vizuális nevelésben támaszkodunk a roma gyermekek sajátos szín és formavilágára, kreativitására. - Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, az különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és a kézi munkakülönböző technikai alapelemeivel és eljárásaival Mozgás Célunk: - A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. - A rendszeres mozgással az egészséges életvitel megalapozása. - A mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása. - A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs). - Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: a szabad játékban, a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, és a kötelező testnevelési foglalkozáson. Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni, manipulálni, vagyis mozogni. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedvük. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges, felkeltsük ezt a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá. Lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. Az eszközök és a tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjunk. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A gyermekek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. 39

40 Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebb lesz. Az mozgásos tevékenységek során szem előtt tartjuk: - A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. - Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. - A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. - A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlődésére. - A spontán a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell, a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. - A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. - Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességet es az egyes szervek teljesítőképességet. - Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik az gondozás és egészséges életmódra nevelés hátasát. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. - A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. 40

41 5.6. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: olyan tapasztalatok birtokába juttatni a gyerekeket, amelyek szükségesek, az életkoruknak megfelelő környezetbeli biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezéséhez, megtapasztalásához játékos formában. A valóság felfedezése során alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulják meg azok védelmét, az értékek megőrzését. A külső világ tevékeny megismerése közben alakul a társas magatartásuk, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképességük, valamint gondolkodásuk és mozgásuk. A külső világ tevékeny megismerése során szem előtt tartjuk: - A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmet, az értékek megőrzését. - A gyermek miközben felfedezi környezetet, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a Környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott elő emberek, a hazai taj, a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetet, védelmet is. - A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. - Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek szamara a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában Munka jellegű tevékenységek Célunk: nevelőmunkánk során ráébreszteni a gyermekeket arra, hogy segítsenek önmagukon. Minden olyan munkát elvégezhetnek, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Az egyes munka fajtákat fokozatosan vezetjük be: önkiszolgálás, naposság, saját személyével kapcsolatos munka, a csoport érdekében elvégzett munka-mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedést jelent. A munkajellegű tevékenységek megszervezésénél vegyes csoportban különösen ügyelni kell arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, de senkit ne terheljünk túl. A fejlesztés csak örömteli, örömmel vállalt tevékenység során valósul meg. A munkatevékenység az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. A munka jellegű tevékenységek során szem előtt tartjuk: 41

42 - A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). - A gyermekmunka jellegű tevékenysége - örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység - a tapasztalatszerzésnek es a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállósság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. - A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához merten fejlesztő értékelést igényel A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk: Építünk a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszünk fenntartani érdeklődésüket. Kihasználjuk a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakítunk ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremtünk, Biztosítjuk, a párhuzamosan végezhető tevékenységek megfelelő eszközét és a szabad választás lehetőségét. A gyermekekben igyekszünk felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. - Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. - Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciainak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. - A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. - A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati probléma megoldás. - Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív 42

43 értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodai tanulás minden tevékenységhez kötődik egy kicsit: Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezhesse. 43

44 6. Az óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei Az ünnepek, hagyományok, népszokások, megismerésével a gyermekek számára áttekinthetőbbé válik, a természeti környezet. Elfelejtett kultúránk, felelevenítésével a közösségi életre nevelünk, a gyermekeke személyiségét formáljuk, segítünk megismerni az élethelyzeteket, viselkedési, és magatartási formákat a feldolgozott népszokások segítségével megéreztetjük a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét (a roma kisebbség, kultúrájából is merítünk). A gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt szükségük van arra, hogy az ünnep és a mindennapok elváljanak egymástól. A különböző évszakhoz fűződő népszokások, a lakóhelyükkel kapcsolatos hagyományok, a gyermekek életkori sajátosságaikhoz igazodva jelennek meg az óvodai életükben. A mindennapi élet tevékenységei és a jeles napok a néphagyományokban szorosan összetartoznak. Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbek lesznek a hétköznapok, és fel lehet kelteni a gyermekek érdeklődését az egyházi és az úgynevezett "zászlós ünnepek" iránt is. A HHH-s gyermekek integrációját is elősegíti, hogy a közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek, család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére. Alapelvek az ünnepségek szervezése során: - Az ünneplés mellett nyerjen kiemelt hangsúlyt a ráhangolás és levezetés is, érvényesüljön a folyamat jelleg. - Külsőségében és tartalmában a műsorok, rendezvények igényesek, jól szervezettek, a gyermekek számára érthetőek, élvezhetőek legyenek. - Lehetőségekhez mértem vonjuk be a családot a kapcsolat mélyítése, illetve az ízlésformálás, családi hagyományok szélesítése céljából. Hagyományos ünnepeink, rendezvényeink a.) Népmese napja október eleje b.) Szent Márton napja november c.) Adventi készülődés adventi időszak d.) Mikulás-várás december 6. e.) Karácsonyi ünnepség december vége f.) Mesemondók találkozója január g.) Farsang február h.) Március 15. március 15. i.) Tündérvölgy-nap március j.) Húsvéti előkészületek április k.) Versmondók találkozója április l.) Anyák napja május eleje m.) Gyermeknap május vége n.) Évzáró, nagycsoportosok búcsúztatása június eleje Az óvoda kirándulásai, szervezett séták Évszakonként séták, kirándulások szervezése a jól ismert kirándulóhelyeinkre. Séták szervezése a gyermekek lakóhelyére, otthonába, a szülők munkahelyére. Szervezése: csoportonként történik a tapasztalatszerző séták szervezése. 44

45 Látogatás a környező óvodákba, és környező települések nevezetességeinek meglátogatása - lehetőség szerint busszal vagy gyalog. Évzáró-kirándulás a szülőkkel együtt júniusban. Az óvoda egyéb rendezvényei Ovi színház szervezése: az óvoda minden csoportja részt vesz benne, évente 3-4 alkalommal. Az előadás feltételeinek megteremtése, a Galagonya Bábszínház meghívása (ez már több éve hagyomány). Születésnapok és névnapok ünneplése csoportonként. 45

46 7. Az óvoda kapcsolatai 7.1. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei 1. A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. - A gyermek elsősorban a családban nevelődik, jó esetben az óvoda folytathatja és kiegészítheti a megkezdett nevelési folyamatot. 2. Az óvodai és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. - Az óvónőnek ki kell használnia a szülők érdeklődését, szoros kapcsolatba kell kerülnie a szülőkkel. - Szükség van az óvónők és a szülők kölcsönös alkalmazkodására. Az óvónők igyekeznek figyelembe venni a szülők egyéni kérését, javaslatait, amennyiben azok nem sértik a többi gyermek érdekeit, ugyanakkor a szülők is alkalmazkodnak az óvodában már bevált szokásokhoz, elvárásokhoz. 3. Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése. - Ez az alapja annak, hogy az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósuljon meg. - Az együttnevelés módja családonként különböző, az óvónőnek minden egyes családdal külön kell megtalálnia a kapcsolatteremtés, a segítés legmegfelelőbb módját. - A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel az óvónő megértő, bizalmat ébresztő magatartásával kezdeményez kapcsolatot. - Szükség lehet arra, hogy az óvónő megpróbálja a szülők nevelési szemléletét tapintatosan, közvetve befolyásolni ilyenkor az óvónőnek kell vállalnia a megértőbb, türelmesebb, elfogadó partner szerepét. - A szülő találjon az óvónőben támaszt, segítőtársat gyermeke fejlesztéséhez. 4. A szülők és dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. - Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda minden dolgozója előítélettől mentesen tudjon közeledni minden családhoz. A szülők anyagi, társadalmi helyzete, kulturáltsága, etnikai hovatartozása nem befolyásolhatja a dolgozókat, a gyermek szüleinek kijáró, megbecsülést kifejező magatartásukat. 5. Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával. 6. Az óvoda - a gyermek és a program érdekében - kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja. Az együttműködés egy folyamat, amelyet nem csak időszakos cselekvések sorozatának kell értelmezni. Pontosan kell tudni, hogy mit várunk el egymástól, amelynek alapja a rendszeres véleményfeltárás, ami a minőségbiztosítás megvalósításának is egyik fontos alappillére. Az óvodapedagógus feladata a gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása, illetve a szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. 46

47 A szülőkkel való kapcsolattartás lehetséges módjai az óvodában: - Családlátogatás az első családlátogatásra, ha csak lehet, már a gyermek óvodába lépése előtt sort kell keríteni különös tekintettel a HHH-s gyermekre. A látogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. Ilyenkor lehetősége van az óvodapedagógusnak arra, hogy a felmerülő gondokat, problémákat nyugodtan megbeszélje a szülőkkel, a gyermek fejlődéséről, fejlesztéséről, az elkövetkezendő időszak feladatairól mélyreható beszélgetést folytassanak. - Beiratkozás egyéni beszélgetés során vesszük fel az anamnézist, a szülők, gyerekek ismerkednek az óvodával. Nagy gondot fordítunk a még be nem iratkozott HHH-s gyermekek felkutatására. - Szülői értekezletek ezek alkalmával az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Az óvodapedagógus feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. - Esetmegbeszélések szakemberek bevonásával (pszichológus, orvos stb.) erre akkor kerüljön sor, ha a gyermek fejlődésével kapcsolatosan olyan probléma merül fel, amely túlmutat az óvodai kereteken, vagy olyan esetben, amikor csoportszintű probléma jelentkezik. - Fogadóóra megtartását célszerű személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés után lebonyolítani. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosa, esetleg bizalmas jellegűek. - Napi beszélgetések bár ilyenkor nincs lehetőség hosszabb beszélgetésekre, mégis nagy jelentőségük van, mert lehetőséget adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a tájékoztatásra. Lehetővé tesszük a szülők számára azt is, hogy a gyermekek érkezésekor és távozásakor beláthassanak a csoport életébe, bemehessenek a csoportszobába. - Nyílt napok az óvodai élet nyitottságát hangsúlyozva lehetőséget biztosítunk a szülőknek a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. - SZMK a szülők maguk közül választott képviselői elsősorban az óvoda és a többi szülő közti kapcsolattartás egyik lehetséges csatornái, valamint segítséget nyújtanak az óvodai rendezvények, programok megszervezésében is. - Közérdekű információk a falitáblán biztosítja az információk eljutását valamennyi érintetthez. - Kérdőívek az óvoda eszközei a szülők elégedettségének vizsgálatához. - Közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nem csak az ünnepeket tartalmazzák (mikulásvárás, karácsony, farsang, anyák napja, évzáró), hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket (majális, gyermeknap) és az ezekre való felkészülést. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségekben, mint belső tartalmukban. A rendezvények eseményeit fényképen és videó felvételen örökítjük meg. - Munkadélutánok egy-egy közös program előtti készülődés helyszínei, ahol az elvégzendő feladatok mellett kötetlen beszélgetés alakul ki szülő és óvónő, valamint szülő és szülő között is. - Szabadidős programok, sportnapok szintén a kötetlen együttlét teremt ilyenkor lehetőséget egymás megismerésére, kapcsolatépítésre, valamint az egészséges életmódra nevelésre, a szabadidő hasznos eltöltésére való ösztönzésre. - Oviújság, kiadvány ismertető az óvodáról. - Szerződés a gyermekekért fórum. 47

48 A HHH-s gyermekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés kiemelt feladatai: - Szociális segítségnyújtás: ruhák, játékok gyűjtése, adományozása. - A HH-s és a HHH-s gyermekek egyéni fejlesztéséről 3 havonta értékelő megbeszélés a szülővel. - Rendszeres óvodába járás szorgalmazása, a hiányzások minimalizálása - Az óvoda-iskola közötti átmenet segítése Az óvoda és az általános iskola kapcsolata: Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet, megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Az iskolával való együttműködés lehetőségei, az eddig kialakult hagyományoknak megfelelően: Az első osztályos gyermekek nyomon követése. Közös rendezvényeken való részvétel (ünnepek, hagyományok, nyílt nap, szakmai nap, továbbképzés). Tájékoztatók, megbeszélések beiskolázást megelőző időszakban. Közös szülői értekezlet tartása a nagycsoportos gyermekek szülei részére. Kudarcmentes iskolakezdés érdekében a gyermekek megismerik leendő elsős tanítóikat (óvodában hospitálás). Szülői beleegyezéssel a tanítónők a leendő elsős gyermekek fejlesztési naplóját átveszik az óvodától. Ismerkedés az iskolával, játék délután, nyílt órák, szülők, gyermekek együttes részvételével. Az óvoda-iskola átmenetének zökkenőmentes biztosítása, hospitálások, közös programok, személyes beszélgetések az elsős tanítókkal. Az óvodás korú gyermekek látogatása az iskolába Az óvoda kapcsolata a fenntartóval, a Városi Önkormányzattal Az óvoda önálló jogkörrel rendelkező, gazdaságilag részben önálló intézmény. A fenntartóval való együttműködés ügyintézéseken keresztül érvényesül, amely elsősorban az óvodavezető feladata. Az önkormányzat, mint fenntartó, biztosítja intézményünk számára a folyamatos működés és munkavégzés feltételeit, támogatja az intézményt a pályázatokon való részvétel biztosításával Az óvoda kapcsolata a roma nemzetiségi önkormányzatokkal Megismertetjük a saját készítésű nevelési programunkat azon belül az etnikai programot, melyhez kérjük a támogató nyilatkozatukat. A roma kisebbségi önkormányzat elnökével együttműködünk a HHH-s gyermekek érdekében is az alábbi területeken: A gyermekek felkutatása és beíratása az óvodába. A gyermekek rendszeres óvodába járatása, a hiányzások minimalizálása. Szakmai megbeszélés nevelési év elején és végén: tapasztalatcsere, egyeztetés, segítségadás, együttműködési megállapodás. Rendezvényeken való részvétel (ünnepek, hagyományok, nyílt nap, szakmai nap). Közvetítő szerep a gyermekek családja valamint az óvoda között. 48

49 7.5.Az óvoda kapcsolata az egészségügyi intézménnyel A gyermekek egészségvédelmének érdekében a gyermekorvossal, a védőnővel, a fogorvossal folyamatos kapcsolatot tartunk fenn. Az együttműködés módjai: Szakmai megbeszélés, tisztasági vizsgálat, szűrő vizsgálat, orvosi vizsgálat, szülői értekezleten való részvétel, előadások szervezése Szakszolgálati intézményekkel kialakult kapcsolat Családok szociális, mentális támogatása az Aranykapu Humán Szolgáltató Központ közreműködésével (esetmegbeszélés, jelzőlap, ruhák gyűjtése, adományozása, kirándulások, táborok szervezése) A gyermekek óvodai ingyenességének biztosítása, a szülők felvilágosítása, a szociális támogatás lehetőségeiről-önkormányzat- Gyámügy Szociális Bizottsággal való közvetlen kapcsolat A Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pétervásárai együttműködési megállapodás (logopédiai szolgáltatás, fejlesztő és pszicho pedagógus együttműködése, szakmai megbeszélés, gyermekek számára tájékoztató készítése, a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. Kapcsolatot tartunk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. Az Egri Pedagógiai Oktatási Központ munkatársai szakmai téren segíti munkánkat: továbbképzések, önképzések segítése, szaktanácsadás, tanügy-igazgatási szolgáltatások, tanfelügyelettel, pedagógusok minősítési eljárásával kapcsolatos kérdések, konfliktuskezeléssel kapcsolatos segítség igénybevétele. Tagjai vagyunk az Eger Környéki Óvodák Egyesületének (továbbképzés, szakmai nap, fórumok, nyílt nap) 7.7. Az óvoda egyéb kapcsolatai Művelődési Ház Nyilvános műsoraink megszervezésénél, a helyi (Pétervására, Váraszó) Művelődési Ház segítségét kérjük. Az intézmény vezetőjével szóbeli egyeztetés alapján jelöljük ki a próbák és a műsorok idejét, amelyhez a Művelődési Ház nagytermét vesszük igénybe. Gyermekcsoportjaink részt vesznek az itt szervezett gyermekműsorokon és kiállításokon. A nyári zárás ideje alatt nyári tábor, kirándulások szervezése. Könyvtár Óvodás csoportjaink rendszeresen látogatják a helyi (Pétervására, Váraszó) könyvtárat. A könyvtár nyitva tartásának megfelelően, a vezetéssel való előzetes időpont egyeztetés alapján történik, a gyermekcsoportok könyvtárlátogatása. A nyári zárás ideje alatt nyári tábor, kirándulások szervezése. Idősek Otthona Óvodások műsora az idősek számára (tavasszal és ősszel). 49

50 Civil szervezetek - Vöröskereszt helyi szervezete - Nyugdíjas Klub - Falugondnoki Szolgálat - PETIFE (Pétervására Ifjúsági Egyesület) - Hagyományőrzők - Váraszó - Rozmaring Népdalkör Váraszó - Gyöngyvirág Citerazenekar Váraszó A Kistérségi Társuláson belül kapcsolatot építettünk ki a Feledi testvérváros óvodáival (Ünnepeken való részvétel, szakmai tapasztalatcsere). Az egyházzal való kapcsolattartás Óvodánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Pedagógiai programunk, működésünk, tevékenységünk és irányításunk vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges. Tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az intézmény lehetővé teszi a hit- és vallásoktatást, idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a Szülői Szervezet véleményét. Az óvoda biztosítja a jelentkezéshez és a működéshez szükséges feltételeket, együttműködik az egyházi jogi személlyel. A hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, tartalmának meghatározása stb. az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató feladata. 50

51 8. Inkluzív pedagógia - Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 8.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése A fenntartói döntés, és feladat-ellátási kötelezettség az alapító okiratban megfogalmazott feladat meghatározás alapján, óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek fogalomköréhez tartozó gyermekek ellátása kiterjed, az: Érzékszervi, (látássérült, hallássérült) Értelmi, (enyhe fokban sérült) Beszédfogyatékos, Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermekekre, tanulókra. (A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekekre és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekekre) A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak feltárására, segítésére. A helyi nevelési rendszer szerves részeként működik, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembe vételével. Az irányelvek főbb pontjai: -A fogyatékos gyermekek joga, hogy állapotuknak megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy a fogyatékosságot megállapították. Olyan többletszolgáltatással kell kiegészíteni a nevelési gyakorlatot, amelyik a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodik. - Az óvodai nevelés új módon kiegészíti, bizonyos esetekben korrigálja a családi nevelést. Az irányelvek intézményünkre vonatkozó része A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek, A gyermekeknek joga, hogy állapotuknak megfelelő gyógypedagógia ellátásban részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg. Nevelésük, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembe vételével történjen A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, elfogadó, eredményeket értékelő környezet, befogadó csoportlégkör kialakítása A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának elve A fejlesztő foglalkozások programjai az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak. Céljaink Harmonikus, nyugodt óvodai környezetben - biztosított a gyermekek integrált nevelése, esélyegyenlősége, - javul a gyermekek életminősége, a társadalmi beilleszkedése, - csökkennek a fogyatékosságból adódó hátrányok, - természetessé válik a gyermekek közötti különbözőség elfogadása. 51

52 Általános feladatok A napi tevékenységekbe a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását segítik elő. Az egyéni fogyatékosságból fakadó, hiányzó-vagy sérült funkció helyreállítása, új funkció kialakítása. Az ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében, a különböző funkciók egyensúlyának kialakítása. Speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése A fejlesztés céljait, minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni. Feladatok Integrált nevelésből adódó pedagógiai feltételek biztosítása: Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. Egyéni szükségletekhez igazodóan, speciális segédeszközök használatára, elfogadására, következetes használatára, megóvására nevelés Kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem-vagy kevéssé sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlesztése Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása, az egyéni foglalkoztatás megvalósításához Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők, tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához. A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal. A fejlesztő tevékenység legfontosabb területei: A tevékenységet meghatározó tényezők: A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. A gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei képességei, kialakult készségei kognitív funkciói, meglévő ismeretei családi háttere Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja Motoros képességek, (alapmozgások, mozgáskoordináció, egyensúly) Beszéd és nyelvi képességek fejlesztése, (nonverbális, verbális kommunikáció, beszédindítás, beszédmegértés stb.) Játéktevékenység alakítása, játékhasználat elsajátítása Szociális kompetenciák kialakítása Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Sikerkritériumnak tekinthető - a gyermekek beilleszkedése, - egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, - önmagához mért fejlődése. 52

53 Ennek megvalósítását az alábbiak szolgálják: Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező, szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával részt vesz a befogadó közösség felkészítésében részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában Óvodánk igénybe veheti az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés - a tehetségígéretes gyermekek felismerése a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik a pedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet: a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség 53

54 a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a munkában A tehetségfejlesztés módjai közül óvodánkban elsősorban a gazdagítás dúsítás módszerét alkalmazzuk. A tehetségígéretes gyerekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált gondozásban részesülnek, illetve a mikro-csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekbe célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) pszicho motoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) 8.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység Mindkét településen elmondható, hogy az óvodánkba érkező gyermekek különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek. A szülők körében igen magas a munkanélküliek száma, sok gyermek él hátrányos helyzetű nagycsaládban, ahol az életszínvonal romlása tapasztalható. Következésképpen az utóbbi időben növekedett a szociális gondoskodást és a gyermekvédelmi kedvezményt igénylők száma, igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Munkánk tervezésénél azonban figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit is éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt családokét. A társadalmi körülményekhez képest pozitív tényezőnek tekinthető, hogy kevés kivételtől eltekintve a gyermekek 3 éves koruktól óvodai nevelésben részesülnek, így megoldott e gyermekek napközbeni ellátása. A köznevelési törvény lehetővé teszi a 2 és fél éves gyermekek felvételét is az óvodába, ha a településen az összes 3 éves korú gyermek óvodai ellátása biztosított. Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Kiemelt jelentőséggel bír a szülői házzal való szoros kapcsolattartás, a folyamatos együttműködési lehetőségek keresése, valamint az óvodai integrációs program működtetése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. A hátrányos helyzet leggyakoribb okai: A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje A család lakhelye és környezete A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota A családtagok száma Környezeti okok lehetnek: Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek 54

55 Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése Szülők iskolázatlansága Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér Negatív hatású baráti kör Anyagi okok lehetnek: Munkanélküliség Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik Egészségügyi okok: Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság mozgáskorlátozottság érzékszervi károsodás (látás, hallás...) szervi rendellenesség Tartós betegség Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek) Higiénés hiányosságok A gyermek személyiségében rejlő okok: Értelmileg, érzelmileg visszamaradt Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében: Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása Az önművelés igényének kialakítása A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása Praktikus ismeretek elsajátíttatása A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása Családi életre és egészséges életmódra nevelés A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére Differenciált fejlesztés. Egészségnevelés A sport és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése Interkulturális ismeretnyújtás: Pl. életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története Tehetségígéretes gyermekek felkészítése Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak Igény szerint ügyelet biztosítása: szülői értekezletek és fórumok időtartama alatt A családi életre nevelés tanítása: tanácsadás, külső segítség felajánlása Mozgáslehetőség biztosítása Kulturális rendezvények csoportos látogatása. 55

56 Szülőknek felajánlott segítség Fórum Neveléssel, életvitellel kapcsolatos tanácsadás Tanácsadó Szolgálat Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyitott napok, barkácsolás, kirándulás, hagyományok stb. Ismeretterjesztő előadások Előadás és tréning a szülők és pedagógusok részére Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken, a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül 8.3.A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a teljesítmények értékelése során az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során gyermeki jogok gyakorlása során az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások) az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során a gyermek csoportban való elhelyezése során szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelésben részesüljön megfelelő számú szülői igény esetén nemzetiségi nevelésben részesüljön 8.4. Óvodai integrációs program a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése Alapelvek: A család, az emberi, a gyermeki jogok tiszteletben tartásának elve A családok elvárásait, szokásait, hagyományait figyelembe vesszük pedagógiai programunk megvalósításában. Figyelemmel kísérjük a gyermekek véleményalkotási jogát, biztosítjuk személyi és adatvédelmét. A tolerancia elve Valamennyi együtt járó gyermek körében fellelhető eltérő kultúra, életmód, szokásrendszer kölcsönös elfogadása. Az esélyegyenlőség megteremtésének elve A szociális hátrányokból fakadó hátrányok csökkentése, segítségnyújtás a rászoruló gyermekek részére. Az empátia elve Az etnikai kultúra, norma, szokásrendszer megértése, az identitászavarok kezelése. Az életkori sajátosságok figyelembe vételének elve A családi nevelésből fakadó eltérésekre tekintettel a játék, az utánzás, a szülői, az óvónői minta szerepének, a játékosság és aktivitás elvének érvényesülése. Egyéni eltérésekre figyelés elve A családi nevelésből és öröklött hajlamokból fakadó testi, lelki, szociális igények figyelembe vétele. 56

57 Ismert, hogy egyes társadalmi csoportoknak kevesebb lehetőségük van életmódjuk megválasztására, kisebb arányban vesznek igénybe egészségügyi vagy közoktatási-közművelődési szolgáltatásokat, a munkanélküliség következtében beszűkült életlehetőségeik adódnak, egészségtelen lakáskörülmények között élnek stb. Mindezekre gondolva az óvodai egészségnevelés programját, a szülőkkel való bánásmódot, a táplálkozási ajánlásokat, az otthoni életmódra vonatkozó tanácsokat az óvodásgyermek családjának egészségi esélyeihez kell szabni. Az egészségügyi szükségleteket és lehetőségeket a nevelési tanácsadásaink során tüzetesen kell mérlegelnünk, megtalálva a legjobb lehetőséget arra, hogy a szülőket képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére. Feladatok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében Szervezési feladatok: - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása - integrációt segítő csoportalakítás - az igazolatlan hiányzások minimalizálása - a szülők munkába járását lehetővé tévő nyitva tartási rend kialakítása Nevelőtestületi együttműködés: - továbbképzéseken, szakmai konzultációkon való részvétel - eset-megbeszélések - hospitálásra épülő együttműködés - munkacsoport működtetése Pedagógiai munka kiemelt területei: - komplex állapotfelmérés az óvodába lépéskor - kommunikációs nevelés - érzelmi nevelés, szocializáció - egészséges életmódra nevelés - társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése - korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka - egészségügyi szűrővizsgálatok - gyermekorvosi, védőnői tanácsadás - gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése - a szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal: - gyermekjóléti, családsegítő szolgálat - védőnői hálózat - szakmai szolgáltatók (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság) - cigány kisebbségi önkormányzat - civil szervezetek Óvoda-iskola átmenet támogatása - közös szülői értekezlet tartása (beiratkozást megelőzően) - a gyermekek utánkövetése - iskolai rendezvényeken való részvétel - hospitálás, óra- illetve foglalkozáslátogatások A HHH gyermekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés - családlátogatás - fogadóóra - napi beszélgetések - szülői értekezletek, megbeszélések - közös rendezvények szervezése, a rendezvényeken való részvétel biztosítása 57

58 9. Gyermekvédelmi munka az óvodában Céljaink: - A gyermekvédelmi esetek felismerése, kezelése, feldolgozása, megoldása az érintett gyermekvédelmi társszervezetekkel, szakemberekkel együtt. - A hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége növekedjen. - A gyermekek jussanak el a fejlődőképességük optimális fokához, részesüljenek megfelelő fejlesztésben. - A gyerekek 90%-a időben tudja kezdeni az általános iskolát. - Legyen természetes a gyerekek és a felnőtt dolgozók körében a másság elfogadása. Feladataink: 1. Megelőzés (prevenció) - A gyermeki szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában. - A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni - Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel. - Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. - Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése, gyermekbalesetek megelőzése. - Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervezetekkel. - Óvodán belüli szociális szolgáltatások szervezése. - A gyermeket, családot megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése. - Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása. 2. Feltárás - A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése, problémák feljegyzése. - A tünetek okainak megkeresése. - A gyermekek veszélyeztetettségének, illetve hátrányos helyzetének megkülönböztetése a helyi kritériumok alapján. A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: - nevelési hiányosságok - erkölcstelen családi környezet - bűnöző családi helyzet - rossz lakásviszonyok - egészségügyi okok - anyagi okok - megromlott családi kapcsolat 3. Megszüntetés - Felzárkóztatás megszervezése. - Egyéni tehetséggondozás. - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának figyelemmel kísérése. - Induló hátrányok csökkentése egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezésével, tervkészítés, megvalósítás. - A szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez. - A gyermekek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása. 58

59 - Segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően (gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, óvodapszichológus, logopédus, mentálpszichológus, fejlesztő pedagógus). - Együttműködés konkrét esetekben a társszervezetekkel, jelzőrendszer működtetése. - Óvodánkban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataink teljesítése érdekében az alábbi tevékenységeket alkalmazzuk: - Óvodai szociális szolgáltatások felkínálása (felügyelet, étkeztetés, segélyjavaslatok, ruhasegély stb.). - Családlátogatások, szülői értekezletek, egyéni megbeszélések, ünnepélyek szervezése. - Egyénre szabott tervek készítése a fejlesztéshez, nyomon követés, fejlesztési lapok vezetése. - A szülőkkel való kapcsolattartás egyéni helyzetnek megfelelő formában. - Közös kirándulások szervezése. - Logopédiai ellátás. - Családgondozási munkában való részvétel. 10. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora korul eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste aranyosan fejlett, teherbíró mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. c) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszi az iskolai tanulás megkezdéséhez. d) Értékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a Szándékos bevésés és felidézés, megnő a megérzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása es átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is Kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszel; gondolatait, érzelmeit ma sok szamara érthető formában, életkorának megfelelő tempóban es hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszedet, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról es környezetéről; tudja nevet, lakcímet, szülei 59

60 foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri es gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyet, a környezetében elő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmet; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, Szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet es a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leirt fejlettségi szint. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 11. Az óvodába és iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei Az óvoda működési (felvételi) körzete Pétervására, Kisfüzes, Váraszó községek közigazgatási területe. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel, illetve jogszabályban meghatározott feltételek mellett két és fél éves korban. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (Nkt.8. ) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Nkt.8. (2) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. /Nkt.49. (1)/ A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről illetve átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. /Nkt.49 (2)/ A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (9) Ha az óvodavezető, felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást 60

61 családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (10) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. /Nkt.49. (4)/ A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó, vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet (Kt. 24. ). Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal - közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, - közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (1) A jegyző az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást tárgyév március elsejéig megküldi a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője részére. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (1c) Ha a szülő nem tesz eleget kötelességének a jegyző bejelentésre, vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson való részvételt. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (1b) A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (1d) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (2) Az a szülő, aki felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra meghatározott időtartam kezdő időpontjáig (április 20. előtt) nyújthatja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Ha a szülő nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét az óvoda fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát megküldi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (2a) A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően, a nevelési év során meghatározott eljárás szerint kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (2b) 61

62 A jegyző a gyermek kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alóli felmentés tárgyában hozott határozatáról, annak jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjét. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (6b) Az óvodapedagógusok a felvételi és mulasztási naplóban rögzítik a felmentés tényét és a határozat számát. A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti a gyermek óvodai felvételét. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (2c) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (3) Létszámtól, és az óvoda alapító okiratában foglaltaktól függően az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beírás a felvételi és előjegyzési naplóba történik. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban, a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (4) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a jegyző által megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (5) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (6) A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (7) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnt. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20. (8) A kötelező óvodai nevelés, fejlesztő nevelésben is teljesíthető. /Nkt.8. (4)/ A gyermekek érettségének jellemzői óvodába lépéskor: - A kisgyermek elsajátítja az önállóság alapvető feltételét, a járást, és a mozgás sok formáját, a kéznek a manipulációhoz szükséges nagy és kis mozgásait. - Elsajátítja a beszédet, s ezzel ki tudja fejezni alapvető szükségleteit, kívánságait, érzelmi állapotát. - Vannak ismeretei az őt körülvevő tárgyakról, személyekről, bizonyos mértékig tud tájékozódni tárgyi és személyi környezetében. - Rendelkezik bizonyos gyakorlati készségekkel az öltözködés, étkezés, higiénikus élet terén, szobatiszta. 62

63 Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha - a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, - a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, - a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, - az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort Az iskolába lépés feltételei A tankötelezettség megállapításának két alapvető feltétele van: - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése, valamint - a meghatározott kor elérése. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban - igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, vagy - javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, vagy - javasolja, hogy a gyermek annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétel, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, vagy - javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba. - A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. /Nkt.45. (2)/ - A tankötelezettség kezdetéről o a) az óvoda vezetője, o b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, o c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. /Nkt.45. (4)/ - A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 21. (1) - Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban o a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, o b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, o c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy o d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a 63

64 hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 21. (2) - A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 21. (3) - Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 22. (2) - Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 22. (3 - Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 21. (4) 12. Óvodánk szakmai dokumentumai Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző köztük innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek es szeles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogramja mellett figyelembe kell venni a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányélvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermek nevelését végzi. - Óvodai nevelés országos Alapprogramja, mely a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveket fogalmazza meg. - Az óvoda pedagógiai programja - Éves pedagógiai munkaterve - A gyermekcsoportok nevelési fejlesztési terve - A csoportnapló és az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentációja. Pétervására, Dobi Istvánné, Intézményvezető 64

65 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az Nkt. szerint a nevelő és oktató munka az óvodákban pedagógiai program szerint zajlik az eddigi nevelési program helyett. A programot a nevelőtestület készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Amennyiben a program megvalósításához a fenntartóra többletkötelezettség hárul, abban az esetben a fenntartó egyetértése is szükséges. A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően be kell szerezni a pedagógiai program elfogadásához. A program elfogadása előtt kell kikérni az óvodaszék véleményét. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, amely általában az intézmény honlapján történik, de az óvoda épületén belül is lehetővé kell tenni, hogy megtekinthessék a szülők. Ennek módjáról a szervezeti és működési szabályzatban szükséges intézkedni. A Helyi Nevelési Program érvényességi ideje: Az elfogadástól számított öt év Hatályba lépés: szeptember 1. Módosítása: legközelebb nevelőtestületi megfontolások, a költségvetésben bekövetkező olyan változások, mely a program teljesülését nem teszi lehetővé, részprogramokban bekövetkező változások, törvényi, fenntartói módosítások. Nyilvánossága: az óvodavezetői irodában, 1 példányban, a tájékoztató faliújságon kivonatosan, a fenntartó honlapján. A Pétervásárai Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi Nevelési Programját az óvoda nevelőtestülete elfogadta. Pétervására, Dobi Istvánné Intézményvezető A Pétervásárai Óvoda helyi Nevelési Programjának tervezetét a Szülők Közössége elfogadja, annak módosításával egyet értünk. Az általunk megfogalmazott vélemények tükröződnek a pedagógiai program végleges formájában. Pétervására, Szülők Közösségének képviselője 65

66 A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: A nevelőtestületi döntésről készült jegyzőkönyv, mely 80/15.számú határozatával elfogadta a helyi nevelési programot, iktatószáma 80/15. A Szülők Közösségének véleményét bemutató 80/15. iktatószámú feljegyzés. Pétervására, Dobi Istvánné Intézményvezető 66