VÁLLALATI INNOVÁCIÓS KÉRDİÍVES FELMÉRÉS A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ZÁRÓTANULMÁNY

Átírás

1 VÁLLALATI INNOVÁCIÓS KÉRDİÍVES FELMÉRÉS A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ZÁRÓTANULMÁNY GYİR, SZEPTEMBER 30.

2 Megbízó: Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., Pécs Közremőködött: Dr. Csizmadia Zoltán tudományos munkatárs Dr. Grosz András tudományos munkatár MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet H-9022 Gyır, Liszt F. u. 10.; H-9002 Gyır, Pf Tel: ; Fax: Web: Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítık engedélyével lehetséges 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI KÉRDÉSEK ÉS CÉLOK A KORÁBBI INNOVÁCIÓS FELMÉRÉSEK TAPASZTALATAI A korábbi felmérés háttere A vállalkozások innovativitása a korábbi felmérés alapján A vállalkozások innovációs tevékenységét befolyásoló tényezık MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK Kérdıív és mintavétel A reprezentatív minta alapvetı szervezeti jellemzıi A kiegészítı innovatív minta alapvetı szervezeti jellemzıi A válaszadó személyek általános jellemzıi A VÁLLALKOZÁSOK ORIENTÁCIÓJA Kapcsolódás a kiemelt, stratégiai jelentıségő szektorokhoz Értékesítési és beszerzési orientáció A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŐ BEMUTATÁSA Kutatás-fejlesztés Innovációs tevékenység Az innovációs szolgáltatások iránti igény Az innováció háttérjellemzıi akadályozó tényezık és regionális adottságok AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG RÉSZLETEI A termék-innováció jelentısége (eredeti bevezetı vs. adaptáló) Az új termékek súlya az árbevételben Az új termékek bevezetésének idıigénye Az új termékek bevezetésének okai

4 8. A VÁLLALKOZÁSOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA Az innovatív és nem innovatív vállalkozások jellemzıinek eltérése A kutatás-fejlesztési profil eltérése Kiemelt prioritású szektorokhoz tartozó cégek jellemzıi EGYÜTTMŐKÖDÉSI KAPCSOLATOK VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓS ALAPÚ CSOPORTOSÍTÁSA AZ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYE Az innovációs szolgáltatások mélystruktúrája A szolgáltatási igények hierarchiája AZ INNOVÁCIÓ REGIONÁLIS JELLEMZİINEK MEGÍTÉLÉSE Az innovációs tevékenységet akadályozó tényezık Az innovációs szolgáltatást nyújtó szervezetek a régióban FELHASZNÁLT IRODALOM ÁBRÁK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE MELLÉKLET

5 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Jelen zárótanulmány a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft (DDRIÜ). megbízásából Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban címen 2009 májusa és szeptembere között a MTA Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi Tudományos Intézete által végzett alkalmazott kutatás eredményeit tartalmazza. 2. A kutatás célja a Dél-dunántúli régióban mőködı vállalkozások innovációs tevékenységének, illetve az innovációhoz kapcsolódó legfontosabb sajátosságaiknak a felmérése és lehetıség szerint minél részletesebb elemzése volt. A kutatás során olyan kérdésekre próbáltunk választ találni, mint például: a vállalkozások mekkora hányada tekinthetı egyáltalán innovatívnak? Milyen típusú innovatív tevékenységet folytatnak a cégek? Miben jelenik meg az újítás, vagy az újdonság? Milyen hatása van az innovációnak a vállalkozások mőködésére, versenyképességére? Milyen forrásokból hajtják végre az innovációkat? Kik, milyen szervezetek, partnerek segítenek a fejlesztések és az innováció során? Milyen tényezık hátráltatják a vállalkozások ilyen irányú aktivitását? Kik a tipikus újítók? Milyen szolgáltatásokat igényelnének ezen tevékenységeik során a vállalkozások? Hogyan értékelik a vállalkozások az innovációs tevékenységek regionális feltételrendszerét a régióban? Miként képesek részt venni tevékenységeikben a térség különbözı fejlesztési szervezetei (akár maga a DDRIÜ, akár kamarák, HVK, felsıoktatási és kutatóintézetek stb.)? 3. A munka az innováció helyzetének egyfajta status quo felmérése a Dél-dunántúli régióban. Az eredmények lehetıséget biztosítanak a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség középtávú céljainak és tevékenységének újragondolására és újrafókuszálására, valamint széleskörő és speciális információkat nyújt egy a közeljövıben kidolgozásra kerülı új regionális innovációs stratégia számára. 4. A kutatás alapját egy személyes lekérdezésen alapuló vállalati kérdıíves felmérés adta. A régióban mőködı vállalkozások lekérdezésére 2009 májusában és júniusában került sor. A kérdések nagy része nem egy évre vonatkozott, hanem az elmúlt három évet kellett figyelembe vennie a válaszadónak (jelen esetben a közötti idıszakot). A kutatás vizsgálati egységei a Déldunántúli régióban mőködı vállalkozások. A reprezentatív vállalati mintába összesen 300 gazdasági szervezet került be. Az innovatív vállalkozások számának további növelését egy a Déldunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által biztosított szakértıi lista segítette, amely közel 200 a korábbi évek tapasztalatai alapján általuk innovatívnak vélt vállalkozás adatait tartalmazta. Ezen lista valamennyi vállalkozása felkeresésre került, közülük összesen 68 vállalkozás volt hajlandó részt venni a felmérésben. A releváns gazdasági szereplıi kör 15 százaléka lett megkérdezve az empirikus kutatás során, ami hasonló jellegő felmérések esetében jónak, a teljes sokaságra vonatkozó feltételezések levonására mindenképpen alkalmasnak mondható. 5. A régió vállalkozásainak alapvetı jellemzıi közül néhányat érdemes kiemelni, mert ezek a paramétereknek komoly szerepe van a vizsgálat egészében. A régióban alacsony a kisebbségi vagy többségi külföldi tulajdonú vállalkozások száma. Csak minden tízedik vállalkozásban van külföldi tulajdon. A foglalkoztatottak száma alapján kialakított négy méretkategória ese- 5

6 tében megfigyelhetı, hogy a térségben mőködı vállalkozások több mint a fele mikrovállalkozás, még annak ellenére is, hogy kizártuk a három fınél kevesebbet foglalkoztató szervezeteket, illetve további 38 százalékuk kisvállalkozás. A cégek háromnegyedénél 2008-ban a nettó árbevétel nem haladta meg a 200 millió forintot (többségüknél tehát bıven 1 millió euro alatti árbevétel realizálódott csupán). 6. A legtöbb esetben a vállalkozás felsı vezetésébıl kerültek ki a válaszadók (maguk a tulajdonosok vagy az igazgatói jogkörben dolgozó alkalmazottak). Többségük diplomás vagy legalább érettségizett személy. A vezetıi pozíciókban túlsúlyban vannak a férfiak, csak minden harmadik személy nı. Életkor szerint a két legnagyobb arányú csoport az ötvenes és a negyvenes években járó generáció. 7. A reprezentatív mintában a vállalkozások 60 százaléka, az innovatív részmintában pedig a cégek 77 százaléka a hat kiemelt jelentıségő szektor valamelyikéhez kapcsolta a szervezet tevékenységét. Három szektor kiugróan fontos a régióban: a legtöbb cég vagy az agrárinnovációval, élelmiszer innovációval összefüggı tevékenységekbe tud bekapcsolódni (27%), vagy az elektronika és gépipar (12,5%) vagy pedig az oktatási- kulturális szolgáltató ipar tevékenységéhez kötıdik szorosabban. A stratégiai és tervezési szempontból kiemelt szektorok helytállóak, a cégek jelentıs része tevékenységében kapcsolódik valamelyikhez. 8. Az egyes földrajzi helyekhez rendelt becsült beszerzési és értékesítési arányok átlagértékei alapján kirajzolódik egy vállalati orientációs hierarchia. A beszerzés szempontjából a legnagyobb súlya az országos szintnek van, ezt követi a megye és a régió. Az értékesítés során a megye súlya kiemelkedı, majd az ország többi része következik és a harmadik helyen szintén a régió másik két megyéje áll. A beszerzés és az értékesítés esetében is a régió vállalkozásainak százalékánál a belföldi piacok dominálnak. A külföldi tulajdonú cégek esetében az értékesítés kapcsán domináns szerepe van a nemzetközi piacnak, míg a beszerzések terén ez nem ilyen egyértelmő. Ott inkább csak a többségi külföldi tulajdonú cégeknél jelent komoly tényezıt a nemzetközi gazdasági tér. Jelentıs összefüggés, egyfajta párhuzamosság figyelhetı meg a beszerzések és az értékesítések esetében a földrajzi súlypontokban. A vállalkozások százalékának a beszerzési orientációja szinte ugyan arra a földrajzi egységre esik, mint az értékesítési orientációja. 9. A kutatás legfontosabb eredményei: A régió vállalkozásainak 30 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt három évben átlagosan az árbevétele bizonyos hányadát kutatás-fejlesztésre fordította. A saját K+F foglalkoztatottal rendelkezı cégek aránya jóval alacsonyabb (14%). A cégek egyharmadánál nem volt 2008-ban felsıfokú végzettségő munkavállaló. Tíz vállalkozás közül négy rendelkezik saját termékkel (termékekkel). A régió gazdasági szervezeteinek összesen százaléka jellemezhetı úgy, hogy saját házon belüli kutatás-fejlesztést valósít/valósított meg az elmúlt három évben. Innovatívnak akkor tekinthetünk egy vállalkozást, ha a négy innováció típus közül legalább egy elıfordult az elmúlt három évben. Ebben a megközelítésben a régió vállalkozásainak egyharmada innovatívnak minısíthetı. 6

7 A legnagyobb arányban elıforduló innováció típus az árufejlesztés, de ez is csak a cégek 15 százalékánál fordult elı. A másik termék-innováció (szolgáltatások fejlesztése) még alacsonyabb arányban van jelen a térségben (11%). A nem-termék jellegő innovációk közül a folyamat- innováció volt a leggyakoribb (13%) és a szervezési-szervezeti a legritkább (8%). A háromszáz megkérdezett cég között összesen nyolcnál fordult elı az innováció sikerességét mutató valamelyik produktum. A legnagyobb valószínőséggel a publikációk, majd a szabadalmak végül a találmányok fordulnak elı, de csak elenyészı számban (7, 2 és 1%). A vállalakozások jelentıs hányada kizárólag egy fajta innovációs tevékenységet végzett az elmúlt három évben (61%). Összetettebb innovációs tevékenységi profilja a cégek mindössze 10 százalékának van, de ebben a csoportban is a két innovációs tevékenységi forma a mérvadó. A cégek a megismert innovációs paraméterekhez igazodva értékelték saját adottságaikat. Kirajzolódik egy komoly százaléknyi csoport, amely tagjai kimondottan rossznak érzékelik saját képességeiket ezen a területen (maximum három pontot adva maguknak). Ezzel szemben a versenytársakat a többség jobb adottságúnak tekinti, és nem csak relatív, de abszolút értelemben is. A tervek szintjén sokkal kedvezıbb tendenciák figyelhetık meg a régióban. A vállalkozások 77 százaléka tervez valamilyen fejlesztést a közeljövıben. 23 százalékuk egyetlen területen sem akar fejleszteni, 40 százalékuk általában 2-3, maximum 4 fejlesztési formát tartana reálisnak saját tevékenységére vonatkozóan, egyharmaduk viszont úgy nyilatkozott, hogy akár 5 területen is bele vágna a fejlesztésbe. A háromszáz megkérdezett vállalkozás közül 56 volt olyan (19%), amely egyetlen szolgáltatásfajtát sem vett igénybe az elmúlt három évben. Szinte pontosan hasonló az aránya azon cégeknek, amelyeknek várhatóan a közeljövıbe sem lesz szükségük ilyen szolgáltatásokra. Az elmúlt években igénybe vett szolgáltatások esetében csak néhány általános üzleti szolgáltatás iránt volt magasabb igény a térségben. Ráadásul ezeknél sem haladta meg a szolgáltatást igénybe vevık köre az 50 százalékot. A közeljövıben nem várható változás a vállalatok szolgáltatási igényeinek struktúrájában, alapvetıen ugyan azok a tevékenységek dominálnak a jövıbeli tervek szintjén is. Napjainkig a régióban három szervezettípus szolgáltatásai iránt volt intenzívebb a kereslet a vállalkozói szférában: kereskedelmi és iparkamarák, tanácsadó cégek, vállalkozói központok. A regionális innovációs ügynökség szolgáltatásait mindössze a cégek 5 százaléka vette igénybe eddig. A közeljövıben mindegyik szervezettípus szolgáltatásai iránt növekedhet a kereslet, de ez a növekedés nem egyenlı mértékő: a két ügynökség esetében a jövıben jóval több vállalkozás tudná elképzelni, hogy igénybe vegye a szolgáltatásaikat. Néhány éven belül a fejlesztési ügynökség a cégek egyharmadánál jöhet potenciális szolgáltatóként számításba, míg az innovációs ügynökség az egynegyedüknél. 7

8 Az innovációt akadályozó tényezık esetében nagyon világos demarkációs vonalak lettek kijelölve a vállalatok válaszai során. Ezeket a tényezıket a vállalkozások nagyságrendileg egyharmada nagyon jelentıs, míg további egyharmada közepesen jelentıs akadályozó tényezıknek minısítette. A várakozásoknak megfelelıen az anyagi, pénzügyi és piaci tényezık szerepelnek a lista elején: túl költséges az innováció, tıkehiány, elérhetı külsı finanszírozási források hiánya, piacot bejáratott vállalkozások uralják. 10. Az elmúlt három esztendıben új terméket bevezetık valamivel több, mint a fele a piacon is újnak számító áruval, vagy szolgáltatással rukkolt elı, azaz tekinthetı eredeti bevezetınek, és ilyen szemszögbıl e csoport innovációs tevékenysége egy erısebb versenyképességi háttértényezıként értékelhetı. Kétharmaduk számolt be már a piacon ismert termék adaptációjáról, és a cég életében történt újszerő bevezetésérıl, míg összességében 40%-uk esetében mindkét típus elıfordult. 11. A termék-innovációt folytató vállalkozások felénél az új termékek szerepe az árbevételben nem haladja meg a 10 százalékot, sıt negyedüknél a 3 százalékot sem. Az eredeti bevezetık és az adaptálók között ilyen téren markáns különbség nem tapasztalható, az adaptálóknál minimálisan magasabb értéket kaptunk válaszul. 12. Bár az új ötletek felmerülésétıl a kész termékek piaci bevezetéséig átlagosan 8,5 hónap telik el, a vállalkozások 30 százaléka képes már 2 hónapon belül kész piaci termékkel megjelenni, de a termék-innovációt folytatók 46 százalékának is csak 3 hónap szükséges. A cégek 12 százaléka számára viszont legalább egy évre van szükség. Az eredeti bevezetık és az adaptálók csoportja között szintén nem mutatható ki komoly eltérés, érdekes módon az eredeti bevezetık tekinthetık egy kicsit gyorsabbnak e téren. 13. Az új termékek bevezetésének legfontosabb motivációs tényezıi között dominánsak a piachoz kapcsolódó okok. A nyitott kérdésre adott válaszok leggyakrabban a meglévı piaci részesedés növelésére, új piacokon történı megjelenésre, a piaci igény, kereslet alakulására, valamint a termékskála és a forgalom bıvítésére hivatkoztak. Emellett megjelent még a meglévı termék továbbfejlesztése, annak minıségi fejlesztésével, a költségek csökkentése, vagy a hatékonyság javítása is, mint újítási ok. Az áru és a szolgáltatás innovációk bevezetésének hátterében álló tényezık között szignifikáns különbség nem tapasztalható. 14. Az innovatív és nem innovatív vállalkozások jellemzıinek eltérése. Ha az eredményeket, az elmúlt idıszakra vonatkozó ismereteinket arra használjuk fel, hogy megválaszoljuk, vajon milyen típusú gazdasági szervezetek fognak a jövıben is komolyabb innovációs tevékenységet végezni, akkor az alábbi jellemzıkre érdemes hangsúlyt helyezni: nagyobb árbevétel saját termék/termékpaletta önálló kutatás-fejlesztés néhány húzóágazat, szektor (gépipar, vegyipar, élelmiszeripar és a régió kiemelt szektorai) tudás-orientált munkaerıigény minıségbiztosítás 8

9 nagyobb kereslet az üzleti-gazdasági szolgáltatások iránt fejlesztés-orientált jövıkép Az innováció elıfordulásával szignifikáns összefüggés nem figyelhetı meg az alábbi tényezıknél: melyik megyében található a vállalkozás székhelye vállalkozás alapításának éve vállalkozás gazdasági formája vállalkozás része-e cégcsoportnak külföldi tulajdon részaránya beszerzési orientáció értékesítési orientáció legfontosabb versenytárs innovativitásának megítélése 15. A kutatás-fejlesztési profil eltérése. Ha az eredményeket, az elmúlt idıszakra vonatkozó ismereteinket arra használjuk fel, hogy megválaszoljuk, vajon milyen típusú gazdasági szervezetek fognak a jövıben is önálló kutatás-fejlesztési tevékenységet végezni, akkor az alábbi jellemzıkre érdemes hangsúlyt helyezni: nagyobb árbevétel saját termék/termékpaletta néhány húzóágazat, szektor (gépipar, vegyipar és a régió kiemelt szektorai) tudás-orientált munkaerıigény cégcsoporthoz tartozás nagyobb kereslet az üzleti-gazdasági szolgáltatások iránt fejlesztés-orientált jövıkép. A K+F ráfordítás elıfordulásával szignifikáns összefüggés nem figyelhetı meg az alábbi tényezıknél: melyik megyében található a vállalkozás székhelye vállalkozás alapításának éve vállalkozás gazdasági formája foglalkoztatottak statisztikai állománya külföldi tulajdon részaránya beszerzési orientáció értékesítési orientáció minıségbiztosítási tanúsítvánnyal való rendelkezés 16. A kiemelt prioritású szektorokhoz tartozó cégek és az ezen szektorokhoz nem kapcsolódó vállalkozások között az innovációs és K+F alapjellemzıkben alapvetıen nem figyelhetık meg szignifikáns eltérések, bár a régió számára stratégiai jelentıségő ágazatokban mőködı vállalkozások innovációs aktivitása az új áruk bevezetését leszámítva minden innovációs típus esetében valamivel magasabb volt. Valós és jelentıs különbség elsısorban a vállalkozások által igénybe vett, valamint a jövıben várhatóan igénybe veendı szolgáltatások összetettségében fedezhetı fel. A kiemelt szektorok esetében jellemzıen több mint kétszer annyi különbözı szolgáltatást vettek, illetve kívánnak igénybe venni a jövıben, bár ez már lehet, hogy a tudatos és fókuszált fejlesztéspolitika nyújtott kínálatra történt reakciók eredménye. Innovációs 9

10 tevékenységüket és K+F potenciáljukat figyelembe véve a hat kiemelt szektor nem alkot egy homogén csoportot. Elsısorban a biotechnológia, gyógyszerkutatás, egészségipar, valamint az informatika és IT szektor vállalkozásai tőnnek ki a többi közül, átlagosnál általában sokkal magasabb K+F és innovációs értékeikkel. E két szektor mellett még a környezetipar, energetika, megújuló erıforrások területéhez kapcsolódó cégek tekinthetık innovtívabbnak, míg a másik három szektor eredményei átlagosnak, vagy inkább átlag alattinak mondhatóak. 17. A vállalkozások együttmőködési kapcsolataira vonatkozóan a következı megállapítások tehetıek: Az innovatív cégek kiemelkedıen magas száma, több mint 85 százaléka együttmőködött innovációs tevékenysége során valamilyen szervezettel. A legfontosabb együttmőködı partnerek az innováció során az ügyfelek/vásárlók és a beszállítók. Ilyen szervezetekkel az innovatív cégek 60 százaléka együttmőködött az innovációs folyamat valamelyik periódusában. A kooperációs rangsor második szintjén három olyan intézménytípus áll, amelynek az elıfordulási aránya már jóval kisebb, nagyjából minden harmadik vállalkozás számolt be velük együttmőködı kapcsolat elıfordulásáról: ide tartoznak az innovációs szervezetek (innovációs és technológiai központok, vállalkozásfejlesztési szervezetek, regionális fejlesztési szervezetek), a versenytársak, cégcsoporthoz vagy az adott ágazathoz tartozó más vállalkozások. Az innovációs tevékenységet végzı vállalkozások 45 százaléka együttmőködött vagy innovációs szervezettel, vagy felsıoktatási intézménnyel vagy kutatóhellyel. Az innovatív cégek kapcsoltrendszerének összetettsége: többségüknek egyszerre három vagy két fajta intézménytípussal volt innovációs együttmőködési kapcsolata. Kimondottan széles körő network az alminta mindössze tíz százalékánál figyelhetı meg. 18. A szolgáltatási igények rendszerezésével megállapítható, hogy a megkérdezett vállalkozások szolgáltatás igénybevételi sajátosságaik alapján világosan elkülöníthetıek, azok egymástól markánsan különbözı szolgáltatási csoportokat alkotnak. Tehát bizonyos szolgáltatási igények egymással együtt járnak, azokat a vállalkozások többnyire együtt veszik igénybe. Ezeket a szolgáltatási csomagokat célszerő összeszervezni, és a regionális innovációs rendszer optimalizálása során azokat egy helyen, vagy egymáshoz kapcsolódva is kínálni.: a napi mőködéshez kapcsolódó üzemeltetési vagy infrastrukturális szolgáltatások; a hagyományos vállalkozási tanácsadások (adó, pénzügy, könyvvitel, jog); a pályázatokkal kapcsolatos szolgáltatások és a különbözı pénzügyi konstrukciók; az új tudáshoz és információkhoz, illetve tapasztalatokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások; a szélesebb értelemben vett innovációs szolgáltatások; a kifejezetten termék és technológia specifikus fejlesztési szolgáltatások; 19. Markánsan különbözı az innovatív és a nem innovatív vállalkozások szolgáltatási igénye, valamint a szolgáltatások iránt várható jövıbeni kereslete. A nem innovatív vállalkozások esetében teljesen érthetı módon még inkább dominánsak a hagyományosabb, általános vállalkozási szolgáltatások. Ezzel szemben az új terméket, technológiát bevezetı, vagy legalább a 10

11 szervezeti-szervezési és marketing innováció területén aktívabb cégek számára már kevésbé fontos a tanácsadási terület, míg sokkal magasabb a valós fejlesztésekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások jelentısége. Ezek közül is esetükben elsısorban a következıkre érdemes a jövıben nagyobb figyelmet fordítani: termékvizsgálat, technológiafejlesztés, marketinget és kommunikáció, termékminısítés, technológiai helyzetfeltárás, kiállításokon, szakvásárokon való megjelenés biztosítása, elsı minta bevizsgálása, üzleti kapcsolatok bıvítése, partnerközvetítés, speciális laboratóriumi vizsgálatok piackutatás. Egy szőkebb kör számára pedig fontosak lehet még továbbá a speciális képzési programok, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadások és az infokommunikációs technológiák. 20. A vállalkozások innovációs tevékenységét akadályozó a lokális üzleti környezetben keresendı tényezık összetettségének a vizsgálatával sajátos problémakörre világíthatunk rá. A 149 innovatív vállalkozás közül 42 db a megadott 11 lehetséges tényezıbıl legkevesebb hatot jelölt meg, mint amelyek legalább közepes mértékben akadályozták. Ez a vizsgált cégcsoport 28 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy vajon ezen 42 vállalkozás mutat-e bármilyen területen hasonlóságot. Megvizsgálva a válaszokat számos mutató esetében megfigyelhetı bizonyos fokú felülreprezentáltság, így azok lehetséges magyarázó faktorai a komolyabb problémáknak: területi elhelyezkedés (Baranya) árbevétel ( millió Ft között) K+F ráfordítás aránya az árbevételbıl (0,1-5% között) foglalkoztatottak száma (10-49 fı között) értékesítés földrajzi súlya (régión kívüli és jelentıs nemzetközi orientáció) beszerzés földrajzi súlya (regionális orientáció) termék-innováció újszerősége (adaptáló) legfontosabb versenytárs innovativitása (nagyon innovatív versenytárs) önálló termék léte (nem rendelkezik) 21. Végül megállapítható, hogy a megkérdezett vállalkozások korábban döntıen a kamarák, helyi vállalkozási központok és a piaci tanácsadó cégek innovációs szolgáltatásaira tartottak igényt, azonban a jövıben ez a kör várhatóan jelentısen bıvül, elsısorban regionális fejlesztési ügynökség és a regionális innovációs ügynökség irányába. A szolgáltatásokat igénybevevık között meghatározó többségben voltak a kifejezetten innovatív, tudásintenzív és K+F orientált vállalkozások, vagy a legalább átlagos innovációs tevékenységet kismértékben meghaladó cégek. A jövıben egyértelmően tapasztalható lesz a korábban nem innováló vállalkozásoknak is a megjelenése, mint szolgáltatást igénybevevı. A régión belül jelentıs különbségek vannak a tekintetben is hogy mely megyében melyik partnerszervezetet és annak szolgáltatásait preferálták a megkérdezett vállalkozások. 11

12 2. KUTATÁSI KÉRDÉSEK ÉS CÉLOK A Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ) 2004 végén alakult a Déldunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) vezetésével és további 6 konzorciumi partner részvételével, azzal a céllal, hogy akárcsak a másik hat régióban elısegítse egy hatékonyan mőködni képes regionális innovációs rendszer kialakulását, koordinálja az innovációs szervezetek szinergiára épülı mőködését és természetesen növelje a térség vállalkozásainak innovációs aktivitását elején a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a korábbi konzorcium alapjain az innovációban és gazdaságfejlesztésben érdekelt regionális szervezetek bevonásával megalapította a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft-t, mely július 1-én kezdte meg mőködését a korábbi három évhez hasonló Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal által nyújtott pályázati támogatás segítségével. A Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség rövid és középtávú célkitőzéseinek megfogalmazását, illetve azok elérése érdekében felállított feladattervét nagymértékben meghatározta a régió regionális innovációs stratégiája. A Dél-dunántúli régió regionális innovációs stratégiája (RIS) 2004-ben készült el és került elfogadásra egy széleskörő partnerségen alapuló nemzetközi projekt keretében. Elsısorban nem a 2004 óta eltelt öt év, hanem az ezen idıszak alatt a hazai innováció politikában és annak decentralizációjában, az innováció támogatását szolgáló nemzeti és regionális intézményi és eszközrendszerben bekövetkezett gyors változásoknak köszönhetıen a szereplık többsége, különösen az önálló jogi személyiségő szervezetként útjára indított Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség felismerte egy új regionális innovációs stratégia szükségességét. Ez az új stratégia kell, hogy iránymutatást adjon mind az ügynökség, mind pedig a régió többi innováció támogató szereplıjének az elkövetkezendı idıszakban folyó tevékenysége számára. Jelen zárótanulmány a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. megbízásából Vállalati innovációs kérdıíves felmérés a Dél-dunántúli régióban címen 2009 májusa és szeptembere között a MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete által végzett alkalmazott kutatás eredményeit tartalmazza. A kutatás célja a Dél-dunántúli régióban mőködı vállalkozások innovációs tevékenységének, illetve az innovációhoz kapcsolódó legfontosabb sajátosságaiknak a felmérése és lehetıség szerint minél részletesebb elemzése volt. A kutatás alapját egy a vállalkozások körében kifejezetten e célból végzett kérdıíves felmérés képezte, mely a 2006-tól 2008 végéig tartó hároméves idıszakban lezajlott innovációkról és az ahhoz kapcsolódó belsı és külsı tényezıkrıl kívánt primer, más forrásból el nem érhetı információt győjteni. A kérdések többsége új, illetve jelentısen továbbfejlesztett árukra vagy szolgáltatásokra, valamint új vagy jelentısen továbbfejlesztett folyamatok, logisztikai vagy terjesztési módszerek, marketing-innováció és szervezési-szervezeti innováció bevezetésére vonatkoztak. 12

13 A kutatás során olyan kérdésekre próbáltunk választ találni, mint például: a vállalkozások mekkora hányada tekinthetı egyáltalán innovatívnak? Milyen típusú innovatív tevékenységet folytatnak a cégek? Miben jelenik meg az újítás, vagy az újdonság? Milyen hatása van az innovációnak a vállalkozások mőködésére, versenyképességére? Milyen forrásokból hajtják végre az innovációkat? Kik, milyen szervezetek, partnerek segítenek a fejlesztések és az innováció során? Milyen tényezık hátráltatják a vállalkozások ilyen irányú aktivitását? Kik a tipikus újítók? Milyen szolgáltatásokat igényelnének ezen tevékenységeik során a vállalkozások? Hogyan értékelik a vállalkozások az innovációs tevékenységek regionális feltételrendszerét a régióban? Miként képesek részt venni tevékenységeikben a térség különbözı fejlesztési szervezetei (akár maga a RIÜ, akár kamarák, HVK, felsıoktatási és kutatóintézetek stb.)? A munka az innováció helyzetének egyfajta status quo felmérése a Dél-dunántúli régióban. A módszertani fejezetben bemutatott korlátok figyelembevételével reprezentatív módon tárja fel a régió vállalkozásainak sajátosságait. Ennek következtében az eredmények lehetıséget biztosítanak a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség középtávú céljainak és tevékenységének újragondolására és újrafókuszálására, valamint széleskörő és speciális információkat nyújt egy a közeljövıben kidolgozásra kerülı új regionális innovációs stratégia számára. Természetesen a késıbbiekben jelen kutatás során elvégzett felmérést megismételve lehetıség nyílik a folyamatokra, tendenciákra vonatkozó következtetések levonására is, hiszen jelen eredmények már megfelelı bázisául szolgálhatnak egy késıbbi összehasonlító vizsgálatnak, akár az innovációs tevékenységek egészére vonatkozóan, akár annak csak egy szőkebb szegmensét illetıen. A kutatatás során elvégzett kérdıíves felmérés egyik fı célja a reprezentativitás volt, annak érdekében, hogy az valóban reális alapját képezhesse az egész régióra irányuló innováció politika stratégiai irányainak, legfontosabb beavatkozási pontjainak kialakítása során. A reprezentativitás természetesen csak bizonyos korlátok között volt megoldható, mely korlátok (méretnagyság, ágazati lehatárolás) a megbízóval a felmérés megkezdését megelızıen többszörösen is egyeztetésre kerültek és a módszertani háttér bemutatásakor részletesen ismertetésre és indokolásra kerülnek. Az innovatív cégek sajátosságainak pontosabb feltárását a megbízó egy saját maga által győjtött szakértıi listával, és az azon alapuló alminta kialakításának lehetıségével segítette. A kutatási munka során a következı outputok készültek el, és kerültek átadásra a megbízó, azaz a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. számára: 1 db régió specifikus innovációs kérdıív sablon (jövıben történı újbóli felhasználása esetén lehetıség van a mostani eredményekkel való összehasonlítására) 1 db elektronikus vállalati innovációs felmérés adatbázisa (excel és spss sav formátumokban további felhasználásra) 1 db vállalti innovációs helyzetelemzés a régióban mőködı vállalkozások kérdıíves felmérésének eredményei alapján (jelen kutatási zárótanulmány). 13

14 3. A KORÁBBI INNOVÁCIÓS FELMÉRÉSEK TAPASZTALATAI A Dél-dunántúli régióban legutóbb hét éve, 2002 elején került sor a jelenlegi vállalati innovációs felméréshez hasonló nagyszabású vizsgálatra a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. által koordinált Technológia alapú kis- és középvállalkozások nemzetköziesítésének segítése, technológia transzfer feltételeinek megteremtése címet viselı program megvalósításának keretében. A program támogató partnerszervezetei voltak a térség kereskedelmi és iparkamarái is, ugyanakkor érdekes módon annak elsıdleges fókusza Baranya, Tolna, valamint Zala megye voltak ( megcélzott vállalkozással), míg Somogy megye más programból finanszírozottan került a felmérésbe egy szőkebb 50 céget felölelı mintával. Bár a felmérés nem felelt meg a reprezentativitás feltételeinek, megállapításai és következtetései mégis érdekesek lehetnek a jelenlegi kérdıíves vizsgálat szempontjából, annak ellenére is, hogy az alkalmazott alapvetıen más módszertani megközelítés nem teszi lehetıvé az eredmények egymással való közvetlen összehasonlítását. Jelen rövid fejezet összeállítása során nagymértékben támaszkodtunk Márton György korábbi tanulmányára (Márton 2004) valamint a régió 2004-ben készült innovációs stratégiájára (A Dél-dunántúli régió regionális innovációs stratégiája, 2004) A korábbi felmérés háttere A korábbi kérdıíves felmérés elsıleges célja a régió kis- és középvállalkozásainak általános gazdasági illetve különös hangsúllyal azok innovációs tevékenységére, a vállalkozások technológiai transzfer szolgáltatásokhoz való viszonyulására, illetve a vállalkozások finanszírozására vonatkozó legfontosabb információk felmérése volt, hogy azok alapján a régió innovációs fejlesztése érdekében általános ajánlások kerülhessenek megfogalmazásra. A felmérés alapját egy 60 kérdésbıl álló kérdıív jelentette a fent jelzett négy fı területtel (általános adatok, innovációs tevékenység, technológiai transzfer, finanszírozás). A felmérés során a Dél-dunántúli régió három megyéjében (Baranya, Somogy, Tolna) összesen 258 vállalkozás töltötte ki személyes lekérdezés útján a kérdıívet. A kérdıíves felmérés során a minta összeállításakor nem volt cél a teljes vállalati populáció reprezentativitása, aminek köszönhetıen az eredmények sem megyei, sem vállalkozásméret, sem pedig ágazati dimenzióban nem tekinthetıek reprezentatívnak, a megfogalmazott megállapítások a közel 260 megkérdezett vállalkozásra vonatkoznak és nem általánosíthatóak a régió vállalkozásaira, vagy azok egy tágabb csoportjára. A vizsgálat alapvetıen a régióban mőködı KKV-k innováció alapú fejlıdési lehetıségeire fókuszált, a felmérésbe bevont ágazati osztályok és gazdasági tevékenységcsoportok kiválasztásakor a szakértık két fı szempontot vettek alapul: a) a tevékenységek illeszkedjenek a régió gazdasági szerkezetéhez (azaz a régió gazdaságában fontosabb szektorok kerültek kiválasztásra); b) a kiválasztásra kerülı ágazatok között egyaránt szerepeljenek alacsony és magas átla- 14

15 gos technológiai színvonalú tevékenységi formák. A mintának a kiválasztott ágazatokon belüli megoszlása már követte azok régión belüli bruttó hozzáadott érték, illetve foglalkoztatottság szerinti súlyát. E kritériumoknak köszönhetıen a felmérés alapját összesen 8 ipari és építıipari ágazat képezte: élelmiszeripar, építıanyag-ipar, építıipar, fafeldolgozás, fémmegmunkálás, gépgyártás, mőanyagipar, textil- és bıripar. A minta összetételét tekintve Tolna megye gazdasági súlyához képest némileg felülreprezentált, míg Somogy megye jelentıs mértékben alul reprezentált volt. Méretnagyságukat tekintve 18%-uk mikrovállalkozás, 60%-uk kisvállalkozás, 21%-uk pedig közepes mérető vállalkozás volt, mindössze 1-2 nagyvállalat került a mintába. A felmérésben érintett vállalkozások ágazati megoszlását illetıen a fent említett 8 szektorból az építıipar, az élelmiszeripar és a fémmegmunkálás volt a legjelentısebb, e három tevékenység csoport adta a tejes minta több mint 57%-át. A megkérdezett vállalkozások döntı többsége (81%) tisztán hazai tulajdonú KKV volt, míg további 6% esetében is többségi hazai tulajdonról beszélhettünk A vállalkozások innovativitása a korábbi felmérés alapján Mindenek elıtt a kérdıíves felmérésben résztvevı vállalkozások innovációs tevékenységét, megújulási képességét kívánjuk bemutatni. A vizsgálat során a felmérésben részt vevı vállalkozások innovativitását három kérdés segítségével mérték: 1) vezetett-e be a vállalkozás az országban újnak minısülı terméket/szolgáltatást; 2) vezetett-e be a vállalkozás a vállalkozás számára új terméket/szolgáltatást; 3) vezetett-e be a vállalkozás új technológiát/termelési eljárást. Ezek alapján innovatívnak minısítettek egy vállalkozást amennyiben az legalább az egyikre pozitívan válaszolt. A késıbb ismertetésre kerülı innovációs felmérésünk ezen értelmezésnél még tágabban használja majd az innováció fogalmát, hiszen az itt megjelenı termék- és folyamat-innováció mellett kitér a szervezési-szervezeti és a marketing innovációk megvalósítására is. A felmérésbe bevont vállalkozások összesen 46%-a számolt be valamilyen innovációs tevékenységrıl a lekérdezést megelızı három évre vonatkozóan. A termék- és szolgáltatásfejlesztési, valamint a technológiai jellegő innováció aránya megközelítıleg hasonló volt. Az innovatív vállalkozások az átlagosnál kedvezıbb gazdasági eredményességi mutatókkal bírtak, árbevétel-arányos nyereségük 93%-kal, saját tıke arányos árbevételük pedig 31%-kal haladta meg az átlagos szintet. Az elmúlt három évben bevezetett innovációs fejlesztésekbıl származó bevételek átlagos aránya 24,4% volt a vállalkozások összes árbevételébıl. A megkérdezett vállalkozások estében egyértelmő összefüggés mutatható ki az innovativitás és a vállalkozás mérete (foglalkoztatottak száma) között. A leginnovatívabbak a közepes mérető vállalkozások voltak (52%), igaz tılük csak kis mértékben maradtak el a kisvállalkozások (48%), míg a 10 fı alatti mikrovállalkozások esetében már csak 29% volt a valamilyen innovációs fejlesztést végrehajtók aránya a mintában. A vizsgált vállalkozások esetében szektorális eltérések is felfedezhetık. A gépgyártás, a textilés bıripar valamint az építıanyag-ipar területén mőködı cégek bizonyultak a leginnovatívabbaknak, bár az élelmiszeripari és a fafeldolgozással foglalkozó vállalkozásokra is átlagon fe- 15

16 lüli innovativitás volt a jellemzı. Az építıipari vállalkozások között volt a legalacsonyabb az innovatív cégek aránya épp csak minden negyedik, de a mőanyagipar és a fémfeldolgozás területe is az átlag alatt maradt. A vizsgálatba bevont vállalkozások fı tevékenységének jellege alapján a saját késztermék elıállítással foglalkozó cégek átlagon felül innovatívnak mutatkoznak (57%), de a beszállítói tevékenység is pozitívan hat az innovációs aktivitásra, esetükben is miden második cég hajtott végre valamilyen innovációs fejlesztést a megelızı három évben. Érdekes módon, az elızetes hipotézisekkel ellentétben a megkérdezett vállalkozások esetében a bérmunkát végzık is átlagosan innovatívnak mondták magukat, ami azonban valószínőleg inkább csak a reprezentativitás hiányosságai miatt fennálló torzítás hatásaként értékelhetı. Ugyanakkor jóval az átlag alatti innovációs aktivitás jellemzi a kereskedelmi tevékenységet végzı (esetükben nem meglepı), valamint a gazdasági-üzleti, illetve a mőszaki-mérnöki szolgáltatást végzı cégeket. Tehát a régióban a minta alapján elsısorban az iparhoz kapcsolható az újdonságok bevezetése. Bár az innovációs aktivitásra kimutathatóan pozitív hatással volt a megkérdezett vállalkozások tulajdonosi szerkezetében jelenlévı külföldi tıke, az eltérés nem volt túlságosan magas az átlagos 46%-hoz képest (52%). A külföldi mőködıtıke mértéke pedig szinte egyáltalán nem befolyásolta érdemben a válaszokat, a tisztán külföldi tulajdonban lévı cégek hasonló aktivitást mutattak, mint a többségi külföldi, vagy a többségi hazai tulajdonú vállalkozások. Egyértelmő a kimutatható kapcsolat a vizsgálatba bevonásra került vállalkozások újítási hajlandósága és a gazdasági kapcsolatrendszerük nemzetközi piacokra történı kiterjedtsége között. Az export árbevétellel is rendelkezı cégek között 17%-kal magasabb az innovatívak aránya a csak hazai piacra értékesítıkével szemben a mintában. A kapcsolat valószínősíthetıen kétirányú: az exporttevékenység egyfelıl inspirálja az innovációs tevékenységet, másfelıl pedig az innovatívabb vállalkozások versenyképesebbek a nemzetközi piacokon. Nemcsak a külföldi piacok, de az országon belüli kiterjedtem piaci kapcsolatok is hasonló hatással voltak a megkérdezett vállalkozásokra. Azaz a legkisebb arányban azon a cégek között találtunk innovatívat, amely piacai dominánsan csak saját megyéjéhez köthetıek (32%), míg a regionális orientációjúaknál már valamivel magasabb (37%-os) az egész országra kiterjedıeknél pedig már az átlagot is megközelítı értékeket kaptunk (44%). A vállalkozások innovációs aktivitása, megújuló képessége összefüggésben volt a vállalkozások humán és szervezeti mőködési jellemzıivel is. A felmérés kimutatta, hogy a mintában szereplı vállalkozások esetében a foglalkoztatottak képzettsége és az alkalmazottak nyelvtudása ösztönzıleg hatott az innovációs fejlesztésekre. Míg a felsıfokú végzettségő alkalmazottakat foglalkoztató cégek 3, az idegen nyelvtudással rendelkezı alkalmazottakat foglalkoztatók 9 százalékponttal haladták meg az átlagos értéket. Hasonlóan a minıségbiztosítási tanúsítványnyal rendelkezı vállalkozások körében is 5 százalékpontos pozitív eltérés volt tapasztalható. 16

17 3.3. A vállalkozások innovációs tevékenységét befolyásoló tényezık A vizsgálatban szereplı vállalkozások innovációs tevékenységére jellemzı legfontosabb sajátosságok áttekintését követıen röviden bemutatnánk néhány olyan kérdéskört is, amelyek akár belsı, akár külsı tényezıként hatással vannak arra, így a K+F tevékenység, a különbözı akadályozó, korlátozó tényezık, a megfogalmazott szolgáltatási igények, együttmőködési partnerek, a technológiai transzfer lehetısége, valamint az egész folyamata finanszírozási háttere. A K+F ráfordítások nagysága a megkérdezett vállalkozások árbevételéhez viszonyítva a 258 cég esetében mindössze 1,65% volt, ami jelentısen elmaradt az akkor referenciaként kezelt 2000-es közép-dunántúli értéktıl, de jóval alacsonyabb az elmúlt években a Nyugat- Dunántúlon, vagy Közép-Dunántúlon készített hasonló felmérésekben tapasztalt 2,5-3,5%-os értékektıl is. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy jelen 2002-es felmérés nem volt teljesen reprezentatív, így nagy valószínőséggel felfelé torzít az ilyen mutatók esetében. Vállalat méret tekintetében egyébként meglepı módon a kisvállalkozások és a mikrovállalkozások számoltak be magasabb K+F ráfordítás arányról, ami mögött azonban véleményünk szerint inkább az húzódik meg, hogy ezen cégek alacsonyabb árbevételénél már egy kisebb K+F ráfordítás is komolynak tőnik, míg a közepes mérető cégek magasabb árbevételében már feloldódnak. A K+F foglalkoztatottak létszámának vizsgálatával még komorabb képet kaptunk, hiszen még a magát innovatívnak tartó, vagy legalábbis a megelızı három esztendıben valamilyen innovációt bevezetı vállalkozásoknak is csak 6%-a foglalkoztatott egyáltalán közvetlenül munkaerıt a K+F terén, és mindössze 3%-uk rendelkezett önálló K+F részleggel. A várakozásoknak megfelelıen nem igazán okozott meglepetést az innovációs tevékenységet akadályozó, gátló tényezıknek a vállalkozások általi megítélése, és fontossága. Természetesen a tıkehiány került a legtöbbször megemlítésre, mint a vállalkozások ilyen irányú tevékenységét akadályozó tényezı, mely majd minden második felmérésben részt vevı cég számára problémát jelentett (45%). A megkérdezettek 24-25%-uk pedig szintén a pénzügyi erıforrásokhoz kapcsolódó tényezıkre hívták fel a figyelmet a rendelkezésre álló támogatások hiányának, valamint a túlságosan magas fejlesztési költségek, mint válaszlehetıségek megadásával. Összességében a szőkös pénzügy lehetıségek a megkérdezettek 53%-át érintették. Közel egyötödüket hátráltatta az alkalmazott elavult technológia, valamint a megfelelı (fizetıképes) kereslet nagysága, illetve az ilyen típusú tevékenységgel együtt járó magas kockázat. Ugyanakkor a legkisebb problémát az innovációs tevékenység során az együttmőködési partnerek, valamint a megfelelı szakértelem hiánya jelentette. A vállalkozások által igényelt szolgáltatások felmérése során, megint csak a várakozásoknak megfelelıen egyértelmően a pályázati szolgáltatások iránt mutatkozott (68%) a legnagyobb igény (információ és segítségnyújtás pályázatkövetéssel kapcsolatban, pályázatírásban, pályázatok menedzsmentjében stb.). Az innovatívak esetében még magasabb volt az említési gyakorisága, elérte a 74%-ot. Emellett minden második megkérdezett vállalkozásnál igény mutatkozott a pénzügyi szolgáltatások iránt is, ami nyílván szorosan kapcsolódik az elızı szolgáltatási csoporthoz, hiszen a pályázatok elsıdleges célja is a vállalaton kívüli erıforrások lehetséges bevonása. Érdekes módon azonban a pénzügyi szolgáltatások esetében a vizsgá- 17

18 latban szereplı szolgáltatások közül egyedüliként az innovatív vállalkozások esetében az átlagnál jóval alacsonyabb volt annak említése (40%). A marketing területén a vállalkozások körülbelül egyharmada fogalmazta meg külsı szakmai segítség iránti igényét, úgy hogy az innovatív és a nem innovatív csoport között csak minimális, néhány százalékpontos kimutatható különbség mutatkozott az elıbbiek javára. Nagyobb eltéréssel szembesültünk ugyanakkor a technológiai szolgáltatási igények esetében (pl. gyártás mennyiségének, minıségének vagy a gyártási rendszernek a fejlesztését elısegítı technológia-transzfer szolgáltatások). A megkérdezett vállalkozások 28% tartotta az ilyen szolgáltatásokat fontosnak megjelölni, míg az innovatív csoportba tartozóknál ez az érték meghaladta a 34%-ot. Végül a legkevesebb említéssel az iparjogvédelemhez kapcsolódó szolgáltatási kör zárta a sort, melyre kevesebb, mint a vizsgálatba bevont vállalkozások ötödének volt igénye, ami véleményünk szerint így is elég komoly arány, hiszen az ilyen speciális jellegő szolgáltatások iránt jóval alacsonyabb igény szokott mutatkozni. Lássuk mi jellemezte a 2002-es felmérésben résztvevı vállalkozások innovációs tevékenységéhez közvetlenül, vagy közvetve hozzájárulni képes együttmőködési, illetve partnerkapcsolatokat. A korábbi felmérés mindössze néhány fontos csoporttal való kapcsolatra próbált meg rákérdezni, piaci gazdasági szereplık (vevık, beszállítók, esetlegesen versenytárs vállalkozások) nem szerepeltek a kérdésben. Talán ennek is köszönhetı, hogy az felmérést megelızı három esztendıben valamilyen innovációs fejlesztést végrehajtó vállalkozások majdnem fele (43%) semmilyen innovációs szolgáltatást nyújtani képes szervezettel nem volt kapcsolatban. A vállalkozások innovatív tevékenységét támogató szervezetek közül a megkérdezett cégek leginkább a profitorientált tanácsadó cégekkel léptek kapcsolatba (20%), amely említési gyakorisága és elsı helye elırevetítette a nonprofit szervezetek korlátozott szerepét. Mindössze a megkérdezettek 24% volt egyáltalán kapcsolatban bármilyen e szférához tartozó szereplıvel. A nonprofit szférán belül a legtöbben a felsıoktatási kapcsolatokat említették, az innovatív vállalkozások 16%-a számolt be ilyen típusú együttmőködésrıl, míg a legkevesebb kapcsolat a kutatóintézetekkel került kialakításra. 12 innovatív cég közül mindössze egynek volt valamilyen kutatóintézeti kapcsolata (bár tegyük hozzá, a régióban csak három intézet található). A kettı között helyezhetık el a kamarák, helyi vállalkozói központok, azaz a kifejezetten nonprofit tanácsadó szervezetek, melyekkel az innovatív vállalkozások 13%-ának volt elé kapcsolata, vagy tekintette azokat együttmőködési partnerének. A korábbi innovációs felmérés viszonylag részletesen foglalkozott még az innováció külsı finanszírozási lehetıségeivel, illetve annak eszközeivel (hitelfinanszírozás, regionális hitelgarancia, állami támogatások, regionális kockázati tıke), azonban tekintve, hogy a jelenlegi vállalati innovációs felmérésünk során ez a kérdéskör nem szerepelt hangsúlyosan, az ide vonatkozó legfontosabb eredmények ismertetésétıl eltekintünk. 18

19 4. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK Mielıtt elmélyülünk a felmérés eredményeinek részletes vizsgálatában és értelmezésében, feltétlenül szükséges röviden bemutatni az elemzés módszertani hátterét. A következıkben a kérdıíves felmérés mintavételi sajátosságait, reprezentativitási kritériumait, valamint a reprezentatív mintának és az azt kiegészítı innovatív almintának a szerkezeti sajátosságait szeretnénk bemutatni néhány fontos indikátor alapján, hogy megfelelı képet kapjunk a vállalkozások általános jellemzıirıl (méret, tulajdonosi kör, gazdasági forma tevékenységi terület stb.). Végül e fejezetben kitérnénk még a válaszoló személyek néhány társadalmi tényezıjére (nem, életkor, iskolai végzettség, nem), aminek segítségével pontosabban értelmezhetıek majd a szubjektív, értékítéletet tartalmazó válaszok is Kérdıív és mintavétel A kutatás alapját egy személyes lekérdezésen alapuló vállalati kérdıíves felmérés adja. A régióban mőködı vállalkozások lekérdezésére 2009 májusában és júniusában került sor. A kidolgozott kérdıív (1. melléklet) hossza körülbelül perc, és elsıdlegesen zárt kérdéseket tartalmaz. A kérdések nagy része nem egy évre vonatkozott, hanem az elmúlt három évet kellett figyelembe vennie a válaszadónak (jelen esetben a közötti idıszakot). A kérdıív az alábbi témaköröket érintette: vállalkozások általános jellemzıi az egyes innováció típusok elıfordulása az innováció jellemzıi, idıigény, árbevételi hatás együttmőködések innovációs szolgáltatások iránti igény akadályozó tényezık regionális innovációs adottságok értékelése jövıbeli fejlesztési tervek. A kutatás vizsgálati egységei a Dél-dunántúli régióban mőködı vállalkozások. A reprezentatív vállalati mintába összesen 300 szervezet került be. Az innovatív vállalkozások számának további növelését egy a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által biztosított szakértıi lista segítette, amely közel 200 a korábbi évek tapasztalatai alapján általuk innovatívnak vélt vállalkozás adatait tartalmazta. Ezen lista valamennyi vállalkozása felkeresésre került, közülük összesen 68 vállalkozás volt hajlandó részt venni a felmérésben. Így alakult ki a két részminta, amelyet eltérı kutatási kérdéseknél és eltérı rendszerezési elveket követve fogunk használni. A nem reprezentatív eredményeket minden esetben külön jelezni fogjuk. Három mintavételi kritériummal dolgoztunk. A vállalkozások mérete szerint a legalább három fıt nem foglalkoztató cégek ki lettek zárva a felmérésbıl. A 0-2 fıt foglalkoztató vállalkozások kizárása a mintavételbıl azt a célt szolgálta, hogy lehetıség szerint a kutatás profiljához 19

20 kapcsolódó minél használhatóbb válaszokat kapjunk. Tekintve a régió vállalkozásainak méretszerkezetét, csak így volt biztosítható, hogy a reprezentatív felmérést ne dominálják túlságosan nagymértékben a mikrovállalkozások. A felmérés ezen megszorítás mellett reprezentatív a vállalkozások méretét figyelembe véve mikrovállalkozás, kisvállalkozás, közepes és nagymérető vállalkozás kategóriákra. A másik reprezentativitási kritérium a megyei megoszlása volt a régió gazdasági szervezeteinek. A 300 elemő minta ebbıl a szempontból is követi a sokasági megoszlási arányokat. A felmérés során nem egy teljes körő, az összes gazdasági szervezetre vonatkozó reprezentatív vizsgálat kialakítása volt a fı cél, sokkal inkább azon vállalti kör reprezentatív felmérése, amely vélhetıen az innováció területén aktívabb, az innovációs szolgáltatások jelenlegi vagy jövıbeli potenciális igénybevevıje, azaz akiknél az innováció nagy valószínőséggel értelmezhetı, az innovativitás feltételezhetı, sıt már-már elvárható. Így a korábbi kutatások tapasztalatai alapján (Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2006, 2007, 2008) a következı ágazatokhoz tartozó szervezetek lettek megkérdezve (2008-as TEÁOR kód szerint): A Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat B Bányászat, kıfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás E Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés 71 Építészmérnöki tevékenység, mőszaki vizsgálat, elemzés 72 Tudományos kutatás, fejlesztés Fontos újra kiemelni: amikor a régió reprezentatív vállalkozási mintájáról beszélünk, akkor ez nem egy teljes körő felmérés adatait jelenti, hanem a legalább három fıt foglalkoztató fent felsorolt ágazatok valamelyikében tevékenykedı (fı tevékenység szerint) cégekre vonatkozik. A redukciós kritériumok együttes alkalmazása után összesen 2241 ilyen paraméterekkel rendelkezı vállalkozás alkotta a felmérés sokaságát (a megkérdezendı szervezetek csoportját). Ezen adat alapján megállapítható, hogy a lehetséges válaszadók 13 százaléka lett lekérdezve a kérdıíves felmérés során, nem számítva a 68 innovatív céget, amelyek a kiegészítı szakmai listáról lettek megkérdezve. Összességében tehát nagyjából a releváns gazdasági szereplıi kör 15 százaléka lett felmérve az empirikus kutatás során, ami hasonló jellegő felmérések esetében jónak, a teljes sokaságra vonatkozó feltételezések levonására mindenképpen alkalmasnak mondható. Az alapsokasági és a mintamegoszlási adatok minimális eltérése a méret és a fı tevékenység alapján megállapított kategóriák (cellák) mentén jól mutatja a mintavétel pontosságát és sikerességét (1. táblázat). A következı táblázat a sokasági megoszlás és a mintamegoszlás eltérésének mértékét mutatja százalékos formában (2. táblázat). Az eltérések az egyes cellákban (a két reprezentativitási kritérium kombinációja) általában nem haladják meg a 0,1 és 0,2 százalékpontos eltérést. A feldolgozóipari kisvállalkozások esetében közelít az eltérés az 1 százalékpontos minta többlethez, ami még szintén elhanyagolható. 20