A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval

Átírás

1 A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Elıadó: Szalay András S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató-fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója

2 A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Szalay András Zádor István S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató Fejlesztı Kft Kogát Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. / info@kogat.hu Anyagtechnológiai K+F Kft. / info@smet.hu

3 Bevezetés A II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) A augusztus 1-én nyilvánosságra hozott változat. Bıvebben lásd: Prioritások: GAZDASÁGFEJLESZTÉS a) innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése piacorientált K+F tevékenységek támogatása a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése technológiaintenzív kisvállalkozások létrehozása az innovációs együttmőködések és a technológiatranszfer ösztönzése hídképzı és inkubációs tevékenységek b) a kis- és középvállalatok jövedelemtermelı képességének javítása tıkeellátottság javítása vállalkozói kultúra terjesztése szervezetfejlesztés technológiai korszerősítés együttmőködések bátorítása

4 Definíciók-1 A mőszaki kutatás-fejlesztés (K+F) olyan, rendszeresen végzett kreatív tevékenység, amit az ismeretanyag gyarapításáért, vagy ezen ismeretek alkalmazásáért végeznek, hogy új vagy javított termékeket, új vagy javított technológiákat alkalmazzanak A mőszaki fejlesztés végrehajtását végzı intézmények: vállalatok saját fejlesztı egységei, egyetemek, kutató intézetek, K+F vállalkozások

5 Definíciók 2. Az innováció új, vagy jelentısen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás új marketing módszer vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése (Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Európai Bizottság: Oslo kézikönyv, 2005) Innovációs tevékenység: Mindazon tudományos, technológiai, szervezési, pénzügyi és kereskedelmi lépés, amely az innováció megvalósítását ténylegesen szolgálja vagy irányítja (Oslo kézikönyv)

6 Az elıadás célja A fenti definíciókat tekintve nem csak kutató-fejlesztı társaság, hanem innovatív vállalkozás is vagyunk. Mőködésünknek sok általánosítható eleme és tapasztalata van, ezeket kívánjuk most megosztani önökkel

7 Tartalom Definíciók Három mőszaki fejlesztési példa Az eredményes mőszaki fejlesztés végzésének két kulcsfeltétele:» Szellemi kapaciás (okos emberek)» Pénz Szellemi kapacitás biztosításának lehetıségei Pénz biztosításának lehetıségei A három fejlesztési példa megoldása Következtetések, lehetıségek

8 Definíciók 3. Az innovatív fejlıdést mindenek elıtt a kutatási és fejlesztési tevékenység generálja. A K+F tevékenység eredményessége viszont összefüggésben áll az erre fordított költségekkel. Az EU 15 tagállamának a GDP mintegy 1,9-2,0 %-át fordítják kutatásra és fejlesztésre. (Magyarországon ennek kb. 1/3-át)

9 Technológiai innováció Minden olyan tudományos, mőszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegő tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történı befektetéseket is, amely ténylegesen vagy szándék szerint mőszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet

10 Példák Három konkrét mőszaki fejlesztési példával mutatjuk be a gondolatsort Villamosipari igény Gázipari igény Mőszaki egyetemi igény

11 Villamosipari igény I. Kontakt korrózió csökkentése

12 Gázipari igény II. Gázok CO2 tartalmának csökkentése

13 Egyetemi igény III. Erıs mágnes készítése szupravezetıbıl

14 Az igények kielégítésére javasolt mőszaki megoldások I. Kontakt korrózió csökkentésére: Bimetal betétlemez

15 Az igények kielégítésére javasolt mőszaki megoldások II. Gázok CO2 tartalmának csökkentésére: aktív szenes szőrı

16 Az igények kielégítésére javasolt mőszaki megoldások III. Erıs mágnes: szupravezetı anyag impulzusmágnesezése

17 Az eredményes mőszaki fejlesztés két fı feltétele okos emberek (humán erıforrás) pénz

18 Elsı feltétel: Okos emberek (humán erıforrás) Hogyan épül fel a feladatok megoldására képes humán erıforrás? A saját állomány tudja az elvi megoldást mindhárom esetre, de a realizáláshoz szakmai erısítés kell A kft saját állománya a humán erıforrás magja Kft

19 A humán erıforrás felépítése Saját szakemberek képezik a humán erıforrás magját Külsı személyek: egyetemi hallgatók, PhD hallgatók Külsı K+F intézmények: egyetemek, kutató intézetek Nemzetközi kapcsolatok Ipari kapcsolatok Kft Tehát visszautalva a feltételekre: a mőszaki fejlesztés elsı feltétele az okos emberek - rendelkezésre állnak!!

20 Második feltétel: Pénz Hogyan tudjuk megoldani a fejlesztési feladatokat az igénylık számára a lehetı leggazdaságosabb módon

21 A K+F tevékenység finanszírozásának leggyakoribb módjai Vállalati kutatási-fejlesztési közvetlen megbízás Állami finanszírozású K+F pályázatok Innovációs pénzek felhasználása (ez csak egyetemek, fıiskolák, kutatóintézetek és közhasznú szervezetek részére hozzáférhetı forrás)

22 A K+F finanszírozásával kapcsolatos nehézségek A fejlesztési igénnyel jelentkezı vállalatok egy részének nincs elegendı pénze a K+F megbízások finanszírozására, másrészt nincs kapacitása vagy rutinja a pályázatok elkészítésére Ekkor kerülhet elıtérbe az innovációs járulék terhére történı finanszírozás

23 Innovációs Alap A Kutatási és technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. Törvény 1. (1) bekezdése: A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló elkülönített állami pénzalap.

24 Az Alap forrásai A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. Törvény 2. : a) a 3. -ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a továbbiakban: járulék); b) a központi költségvetésbıl nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás; c) az Alap - tárgyévet megelızı - pénzmaradványa; d) belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek; e) nemzetközi szervezetektıl, intézményektıl származó támogatások; f) visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, valamint az Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredménybıl való részesedés; g) egyéb bevételek.

25 Az innovációs járulék mértéke Az adott társaság adóalapjának meghatározott százaléka (iparőzési adó alapjának 0.3%-a)

26 Törvényi szabályozás A Kutatási és technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. Törvény 4. (3) bekezdése értelmében az innovációs járulék éves bruttó összegébıl levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben mőködı szervekrıl és a közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI. Törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott szervezetektıl megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége

27 Az innovációs járulék ellentmondásos megítélése Összefoglaló értékelés a GKI által végzett vállalati vizsgálatokról, melynek során innovatívnak minısített vállalatok véleményeit összegezték (Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal november 22.-i ülése) Az innovációs járulék ellentmondásos megítélésének valószínősített okai: az Innovációs Alap eredeti elveinek feladása a kormányzati hozzájárulás mértéke még sosem teljesült nem sikerült kivenni az Alapot a költségvetési zárolási szabályok alól a támogatás célja sokszor nem az innovatív vállalati (különösen a KKV) szektor a saját K+F kimutatásának könyvelési nehézségei sokszor valódi kutatási tartalom nélkül is támogatja az egyetemeket

28 Az innovációs járulék nyújtotta lehetıség Olyan konstrukciót kell létrehozni, amely képes az innovációs járulékok fogadására. A K+F feladatokat egyetemi, fıiskolai, kutatóintézeti vagy közhasznú társasági megbízás keretében célszerő végezni.

29 KOGÁT Kogát Környezetvédelmi Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Kft

30 További innovatív vállalatszervezési lehetıségek Szakképzési járulék hasznosítása: közös kutatóhely a Zrínyi Egyetemmel Indiai diákok önként jelentkeznek: hatalmas szellemi kapacitás Ninesigma (információkat ad a fejlesztési igényekrıl)

31 A fejlesztési témák realizálása I. Réz-alumínium bimetal betétlemez

32 A fejlesztési témák realizálása II. CO2 szőrı

33 A fejlesztési témák realizálása III. Szupramágnes:

34 Következtetések 1. Az innovációs járulék hatékony felhasználása: Egyetem vagy kutatóhely fogadja a megbízást és szükség esetén igénybe vesz alvállalkozót Kft

35 Következtetések 2. Az innovációs járulék hatékony felhasználása: Nonprofit közhasznú társaság fogadja a megbízást és végzi a K+F tevékenységet Közhasznú

36 Következtetések 3. Ha a vállalatok a fejlesztési igényeiket az innovációs járulék terhére finanszírozzák, az nem csökkenti az állam adóbevételeit, mert konkrét igényeket elégít ki, tehát gyorsabban realizálódik, mint egy pályázati nagyprojekt A fejlesztés végrehajtásával munkahelyeket teremt, friss diplomásokat és munkanélküli szakembereket álláshoz juttat (gondoljunk arra, hogy munkahely teremtési pályázatok helyett kész munkahelyek teremtıdnek) A fejlesztés eredményeit hasznosító cégek nagyobb árbevételre tesznek szert, több adót fizetnek az államnak

37 Következtetések 4. A humán erıforrások és a fejlesztési pénzek célszerő felhasználása folyamatos mőszaki fejlesztést tesz lehetıvé. Plattírozás: autó kábelsaru CO2 szőrı: biogáz Szupravezetı: lebegtetés

38 Köszönöm a figyelmet! Szalay András mail: andras.szalay@smet.hu tel.: Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. / info@kogat.hu Anyagtechnológiai K+F Kft. / info@smet.hu