PRIMER DEGENERATÍV DEMENTIÁK: AZ ALZHEIMER-KÓR ÉS A FRONTOTEMPORALIS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PRIMER DEGENERATÍV DEMENTIÁK: AZ ALZHEIMER-KÓR ÉS A FRONTOTEMPORALIS"

Átírás

1 PRIMER DEGENERATÍV DEMENTIÁK: AZ ALZHEIMER-KÓR ÉS A FRONTOTEMPORALIS DEMENTIÁK Kovács Tibor Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest A dementia a DSM-IV. kritériumok alapján olyan progresszív memóriazavar, amelyhez kognitív neurológiai tünetek (aphasia, agnosia, apraxia, exekutív funkciók zavara) csatlakoznak, melyek a mindennapi életben, a munkában problémát okoznak a betegnek és a megelőző magasabb teljesítmény romlását jelentik. A fejlett országokban növekszik az idős emberek aránya, és mivel a dementia idős korban gyakoribb, a betegek ellátása egyre jelentősebb egészségügyi-gazdasági problémát okoz. 65 éves életkor felett a dementiák többsége primer, az ideg- és gliasejtek irreverzibilis degenerációja okozza, míg kisebb része extraneurális betegségek következménye és egy része reverzibilis. Az agykéreg kiterjedt területeinek sérülése ún. corticalis típusú dementiához vezet, melyre jellemző az aphasia, a normális tempójú gondolkodás, a dysarthria hiánya, a régmúltra emlékezés fokozatos romlása, a rövid távú memória korai károsodása (mely segítséggel sem javul), a betegség késői stádiumaiban gyakori pszichiátriai tünetek, a hyperkinesisek hiánya (myoclonus előfordulhat) és az izomtónus zavarai (rigor vagy paratonia). Ebbe a csoportba tartozik az Alzheimer-kór (AK) és a Creutzfeldt-Jakob-betegség. A kérgi területek subcorticalis kapcsolatainak és a basalis ganglionoknak a sérülése is subcorticalis dementiához vezet, melyben a dementia általában a betegség járulékos és késői tünete. Jellemző a meglassult gondolkodás, a dysarthria, a depresszió, a testtartás zavarai, a hyperkinesisek, az izomzat hyper- vagy hypotoniája. Erre példa a Parkinson-kór, a Huntington chorea és a multiinfarct dementia. Alzheimer-kór A 65 év feletti dementiák kb %-át az AK okozza. A 65 év alatti életkorban jelentkező familiáris formák öröklésmenete autoszómális domináns, eddig az amyloid prekurzor protein (APP) gén (21. kromoszóma), a presenilin 1 (14. kromoszóma) és a presenilin 2 (1. kromoszóma) génmutációkat ismertük meg. A sporadikus, késői kezdetű formák kifejlődésének rizikófaktorai az életkor, a genetikai hajlam, a női nem, az iskolázottság hiánya, a fejsérülés, a vascularis kockázati tényezők és az apolipoprotein E ε4 alléljának hordozása. Az AK szövettanilag az extracelluláris szenilis plakkok és az intracelluláris neurofibrilláris kötegek (neurofibrillary tangles, NFT) felhalmozódásával jellemezhető. A szenilis plakkokat az APP aminosavból álló fragmense, a béta-amyloid peptid alkotja. Normális körülmények között az APP-t az alfa-szekretáz hasítja a béta-amyloid szekvenciáján belül, így nem képződhet béta-amyloid. AK-ban az APP hasítását a béta- és gamma-szekretázok végzik, ennek eredményeként képződik a béta-amyloid, mely alfahelikális szerkezet helyett béta-redőt formál, így aggregálódik, proteázok számára oldhatatlan extracelluláris zárványokat képez. Az aggregált béta-amyloid neurotoxikus, illetve a szenilis plakkok körül kialakuló gliareakció is károsítja az idegsejteket. A másik zárványt, az intracelluláris NFT-t a hiperfoszforilált tau fehérje alkotja. A tau fiziológiásan a mikrotubulusok stabilitásáért, így az idegsejtek axonális transzportjáért felelős. Az aggregálódó tau proteáz-rezisztenssé válik, a neuronokban és nyúlványaikban lerakódva képezi az NFT-ket. Mindkét elváltozás hatására az idegsejtek pusztulnak, a szinapszisok száma csökken, reaktív gliajelenségek alakulnak ki.

2 Az NFT-k kialakulásának sorrendjét a Braak-stádiumok írják le. Elsőként az entorhinalis kéregben, a temporalis lebeny medialis felszínén alakulnak ki NFT-k, majd a limbikus kéregterületeken, végül a neocortexben. Az AK tünetei csak a limbikus stádium második felében illetve az isocorticalis stádiumban észlelhetők, az elváltozások tehát már a tünetek megjelenése előtt évekkel-évtizedekkel korábban kialakulnak az agyban. Az AK neuropathológiai diagnózisában az újabb kritériumok már az NFT eloszlását és sűrűségét, ill. a Braak-stádiumokat is figyelembe veszik. Ugyanakkor neuropathológiai vizsgálatok eredményei utalnak az AK heterogenitására is, a típusos eloszlású leggyakoribb altípus mellett leírták az ún. limbikus-domináns (lassabb progressziójú) és "hippocampal sparing" (gyorsabb progressziójú) formákat, melyek együttesen az esetek 25%-át teszik ki. Az AK a rövid távú emlékezet zavarával kezdődik. Nehezítheti a diagnózis felállítását a társuló depressio, mely gyakran évekkel megelőzi a betegség kezdetét. Atípusos formákban a memóriazavar nem nyilvánvaló, a vezető klinikai tünetet az aphasia vagy az agnosia néhány formája. Ezekben az esetekben a képalkotó vizsgálatok is frontotemporalis vagy hátsó dominanciájú atrophiát igazolnak. Az AK klinikai diagnosztikai kritériumát 2011-ben újították meg (National Institute on Aging-Alzheimer's Association (NIA-AA)) (1. táblázat). Ebben már az atípusos AK is megjelenik. A klinikai tünetek mellett a laborvizsgálatokban a pajzsmirigyfunkciók vizsgálata kötelező. A képalkotó vizsgálatok közül az MRI a fehérállományi eltéréseket jobban kimutatja, illetve a medialis temporalis-hippocampalis atrophia megítélésében is megbízhatóbb. Ez utóbbira szolgál a Scheltens-skála, mely a temporalis kamraszarv tágasságát, a hippocampusok magasságát és a fissura choroidea szélességét veszi figyelembe. A funkcionális képalkotó vizsgálatok közül a SPECT specificitása nem haladja meg a klinikai kritériumokét, így használata nem javasolt. A PET elsősorban atípusos formákban segíthet az AK-ra jellemző temporoparietalis kétoldali hypometabolismus kimutatásában, illetve újabb tracerek használatával (Pittsburgh compound B, PIB) magának az amyloid fehérjének a lerakódását lehet kimutatni. A diagnózisban segítséget jelentenek a liquormarkerek is, amikor a ß-amyloid 1-42 koncentrációja alacsonyabb és az összes tau, de különösen a foszfo-tau koncentráció pedig magasabb. Az AK diagnózisában bekövetkezett változást leginkább az ún. Dubois-féle kritériumok jelzik, mivel az MRI, PET és liquordiagnosztikai jellemzők is bekerültek a feltételek közé illetve a genetikai vizsgálatok igazolta mutációk jelenléte a klinika képpel együtt is az AK biztos diagnózisát adhatja. Az AK kezelése farmako-, pszicho- és szocioterápiás elemeket tartalmaz. A gyógyszeres kezelés célja a tünetek javítása és a progresszió lassítása. A tüneti farmakoterápia irányulhat a kognitív és nem kognitív eltérésekre. A kezelés választását a betegség stádiuma határozza meg. Enyhe AK-ként a MMSE 21-26, közepesen súlyosként a MMSE 10-20, míg súlyos, előrehaladott AK-ként a MMSE 0-10 pont közötti értékek tekinthetők. Enyhe és középsúlyos AK-ban, minimális kognitív deficitben a kognitív tünetek javítására adhatók az ún. nootrop szerek, heterogén hatásmechanizmussal, leginkább tapasztalati alapokon nyugvó alkalmazással. Az acetilkolinészteráz-gátló (AChI) kezelés elsődlegesen a kognitív, kisebb mértékben a nem kognitív tünetek javítását célozza, emellett a betegség progresszióját is lassítja. Hazánkban a donepezilés a rivastigmine érhető el. Az AK közepesen súlyos és súlyos stádiumaiban javasolt a memantine, mely az N-metil-Daszpartát glutamát receptor nem-kompetitív antagonistája. A memantine biztonságosan adható együtt AChI-val (adatok elsősorban donepezillel ismertek), hatásuk additív.

3 Kidolgozás alatt állnak a β-amyloid termelődését csökkentő β- és γ-szekretáz gátlók, a β- amyloid vakcináció, a β-amyloid aggregációját gátló peptidfragmensek, a kelátképzők, a neurofibrilláris kötegek kóros foszforilációjának gátlószerei. A nem szteroid gyulladáscsökkentőkről kimutatták, hogy tartós szedésük csökkenti az AK kockázatát, ugyanakkor a kifejlődött AK-ban hatástalanok voltak. A koleszterinszintet csökkentő sztatinok tartós szedésének preventív szerepe valószínű, de a már kifejlődött betegségben szintén hatástalanok. A nem kognitív tünetek közül a depresszió kezelésében megfontolandó, hogy az idős korban mellékhatással járó triciklusos készítmények helyett a szelektív szerotonin újrafelvételt gátló (SSRI), monoaminooxidáz inhibitor (RIMA) vagy kombinált hatású gyógyszereket használjuk. Az agitáció kezelésében az antipszichotikumok alkalmazása idős korban fokozott óvatosságot igényel, alacsony kezdő dózis lassú emelése javasolt. A típusos neuroleptikumok közül a haloperidol említendő, míg az atípusos neuroleptikumok közül a risperidone terjedt el leginkább. Frontotemporalis lebeny degeneráció (FTLD) A harmadik leggyakoribb degeneratív dementia (5-7%), 70 év alatti betegekben azonban gyakrabban, 8-17%-ban fordul elő. A heterogén betegségcsoportot a Neary-féle kritériumok alapján lehet besorolni, a nevezéktan azonban még mindig nem egységes (2. táblázat). Az FTLD közel felét a frontotemporalis dementia (FTD, frontális vagy magatartási variáns FTD) teszi ki, míg a többit a progresszív nem fluens (motoros jellegű) aphasia (PNFA) és a sementicus dementia (SD) alkotja. A corticobasalis degeneratio (CBD), a progresszív supranuclearis bénulás (PSP) és a motoneuron betegség (MND) néhány szerző szerint az FTLD komplex része. A PSP és CBD klinikumán kívül az FTLD egyébként is gyakran (kb. 2/3 részben) szövődik parkinsonismussal (ezek egy része a 17. kromoszóma tau mutációihoz kötődő familiáris formák: FTDP17) illetve amyotrophiával. A betegség diagnózisában a klinikai tünetek mellett fontosak a képalkotó módszerek. A gyakran aszimmetrikus frontotemporalis atrophia jellegzetes, valamint a területek hypoperfúziója (SPECT) és hypometabolizmusa (PET). A diagnosztikában használt neuropszichológiai tesztek nem egységesek. A betegség kezelése megoldatlan. Napjainkban az FTLD alcsoportjait neuropatológiai és biokémiai módszerekkel határozzák meg, majd ehhez próbálják megtalálni a klinikai jellegzetességeket. Egyik jelentős csoportja a tau-pozítív tauopathiák közé tartozik, ezekben NFT-k mutathatók ki. A tau izomerjei szerint feloszthatók a könnyebb (három mikrotubulus-kötőhelyet tartalmazó, "3-repeat", 3R) és nehezebb (négy kötőhely, "4-repeat", 4R) formákra. A 3R betegségek közé tartozik a Pickbetegség és az FTDP-17 egy csoportja, míg a 4R betegség a CBD, a PSP és az FTDP-17 egy másik csoportja. A PNFA szinte teljesen egészében tauopathia. A FTLD másik, tau-negatív alcsoportjában nincs kóros tau. Ezek nagyobb részében ubiquitint tartalmazó zárványok mutathatók ki, ezen belül azonban számos fehérje (TDP43, progranulin, FUS) lerakódhat, ezek alapján oszthatók fel patológiai altípusokra; legutóbb a C9ORF72 hexanucleutid repeat formát írták le. A FTD egy -egyre kisebb- részében specifikus szövettani elváltozást még mindig nem találtak (dementia lacking distinctive histology). Irodalom 1. Andersen PM. Mutation in C9orf72 changes the boundaries of ALS and FTD. Lancet Neurol. 2012;11: Braak H, Braak E. Neuropathological stageing of Alzheimer-realted changes. Acta Neuropathol 1991;82: Doody RS, Stevens JC, Beck C, Dubinsky RM, Kaye JA, Gwyther L, Mohs RC, Thal LJ, Whitehouse PJ, DeKosky ST, Cummings JL. Practice parameter: management of dementia (an evidence-based

4 review). Report of the Quality Standards Subcommittee of the American Academy of Neurology. Neurology 2001;56: Dubois R, Feldman HH, Jacova C, DeKosky ST, Barberger-Gateau P, Cummings J et al. Research criteria for the diagnosis of Alzheimer s disease: revising the NINCDS-ADRDA criteria. Lancet Neurol 2007;6: Knopman DS, DeKosky ST, Cummings JL, Chui H, Corey-Bloom J, Relkin N, Small GW, Miller B, Stevens JC. Practice parameter: diagnosis of dementia (an evidence-based review). Report of the Quality Standards Subcommittee of the American Academy of Neurology. Neurology 2001;56: Kovács T. Az Alzheimer-kór kezelése. Neuropsychopharmacol Hung. 2009;11: McKhann GM, Knopman DS, Chertkow H et al. The diagnosis of dementia due to Alzheimer's disease: recommendations from the National Institute on Aging-Alzheimer's Association workgroups on diagnostic guidelines for Alzheimer's disease. Alzheimers Dement May;7(3): Mirra SS, Hyman BT. Ageing and dementia. In: Greenfield's Neuropathology, 7 th ed., Ed: Graham DI, Lantos PL., Arnold, London, Murray ME, Graff-Radford NR, Ross OA, Petersen RC, Duara R, Dickson DW. Neuropathologically defined subtypes of Alzheimer's disease with distinct clinical characteristics: a retrospective study. Lancet Neurol, 2011;10: Neary D, Snowden JS, Gustafson L, Passant U, Stuss D, Black S, Freedman M, Kertesz A, Robert PH, Albert M, Boone K, Miller BL, Cummings J, Benson DF. Frontotemporal lobar degeneration: a consensus on clinical diagnostic criteria. Neurology 1998;51: Seelaar H, Rohrer JD, Pijnenburg YAL, Fox NC, van Swieten JC. Clinical, genetic and pathological heterogeneity of frontotemporal dementia: a review. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2011;82:

5 1. táblázat: Az Alzheimer-kór National Institute on Aging -Alzheimer's Association kritériumai I. A demencia általános kritériumai Kognitív és magatartási tünetek, melyek - Zavarják a munkát és a szokásos szociális tevékenységeket és - Korábbi magasabb funkció romlását képezik és - Delírium vagy major pszichiátriai betegség nem magyarázza azt; - A kognitív károsodást az alábbiak kombinációja igazolja: auto- és heteroanamnesis, valamint kognitív tesztek, melyek az alábbiak közül legalább két domén károsodását igazolják: - Memória - Végrehajtási funkciók - Vizuospaciális képességek - Nyelvi funkciók - Személyiség-/magatartásváltozás II. AZ Alzheimer-kór (AK) miatti demencia kritériumai - Lappangó kezdet; és - A kognitív funkciók romlásának egyértelmű igazolása panaszok vagy vizsgálatok alapján; és - Az alábbi két kategória legalább egyikében a kognitív károsodás az anamnesisből vagy a vizsgálatból egyértelmű: (1) Amnesztikus forma: Memóriazavar és még legalább egy domén károsodása. (2) Nem amnesztikus formák (mindegyik mellett legalább egy másik doménnek is károsodnia kell): - Nyelvi károsodás - Vizuális funkciók károsodása - Végrehajtási funkciók károsodása Ezek alapján az AK miatti demencia A. Valószínű (probable) AK demencia Megfelel a II. pontnak ÉS nincs bizonyíték alternatív okra, így jelentős mértékű cerebrovaszkuláris betegségre (többszörös vagy kiterjedt infarctusok, súlyos fehérállományi jelfokozódás); nincsenek jelen a Lewy-testes demencia alapkritériumai (a demenciát kivéve); nincsenek FTD-re utaló tünetek; nincs más olyan neurológiai vagy nem neurológiai betegség, mely a kognitív károsodást okozná. A diagnózis biztonsága az alábbi tényezők egyikének kimutatásával növelhető: 1) Dokumentált romlás VAGY 2) Mutáció hordozó (PS1, PS2, APP) A1. Az AK patofiziológiai folyamatára utaló bizonyítékkal társult valószínű (probable) AK demencia CSAK A DIAGNÓZIS BIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRE JAVASOLT HASZNÁLATUK a. alacsony liquor béta-amyloid 1-42 b. pozitív amiloid PET c. emelkedett liquor tau vagy foszfo tau d. temporoparietalis csökkent FDG felvétel PET-en e. medialis, basalis és lateralis temporalis lebeny, medialis parietalis kéreg túlsúlyú atrófia MRI vizsgálattal B. Lehetséges (possible) AK demencia 1) Atípusos lefolyás VAGY 2) Kevert formák Társuló, a demenciát részben magyarázó betegséggel együtt (Cerebrovaszkuláris betegség, Lewy-testes demenciára utaló tünetek, vagy más neurológiai és nem neurológiai betegség társulása, mely kognitív károsodást okoz) B1. AK patofiziológiai folyamatára utaló bizonyítékkal társult lehetséges (possible) AK demencia lásd mint A1-nél C. Patofiziológiailag igazolt AK demencia 1."Valószínű (probable)" AK demencia klinikailag ÉS 2. Patológiai vizsgálattal AK

6 2. táblázat. A frontotemporalis dementia módosított Neary kritériumai (Neary et al, 1998) 1. FRONTALIS LEBENY DEMENTIA 1. Lappangó kezdet és fokozatos progresszió; 2. Korai hanyatlás a szociális interperszonális kapcsolatokban; 3. Korai hanyatlás a személyes életvitelben; 4. Korai emocionális közömbösség a: Magatartási betegség 1. A személyi higiéne romlása; 2. Mentális rigiditás és inflexibilitás; 3. Disztraktabilitás és imperzisztencia 4. Hyperoralitás és táplálkozási változások; 5. Perseveratív és sztereotíp viselkedés; 6. Utilizációs viselkedés b: Beszéd és nyelv 1. Spontán beszéd károsodása: Aspontaineitás és ekonomikus beszéd; Beszédkényszer 2. Beszéd szterotípia; 3. Echolalia; 4. Perseveratio; 4. Mutismus Domináns frontalis és/vagy elülső temporalis eltérés 2. PROGRESSZÍV NON-FLUENS APHASIA Lappangó kezdet és fokozatos progresszió Non-fluens spontán beszéd az agrammatismus, fonemikus paraphasia vagy anomia valamelyikével. a. Beszéd és nyelv 1. Dadogás vagy oralis apraxia; 2. Károsodott ismétlés; 3. Alexia, agraphia; 4. A szavak jelentésének korai perseveratioja; 5. Késői mutismus b. Magatartás A szociális funkciók a betegség kezdetén megtartottak Késői, a frontalis lebeny degeneratiohoz hasonló magatartásváltozás Elsősorban a domináns féltekét érintő aszimmetrikus eltérés 3. PROGRESSZÍV FLUENS APHASIA / SEMANTICUS DEMENTIA Lappangó kezdet és fokozatos progresszió Beszédzavar 1. Progresszív, fluens, üres spontán beszéd; 2. A szavak jelentésének elvesztése, károsodott megnevezéssel és beszédértéssel; 3. Semanticus paraphasiák 1. Beszédkényszer; 2. Idioszinkráziás szóhasználat; 3. Felszínes alexia és agraphia Elsősorban a domináns elülső temporalis lebenyt érintő aszimmetrikus eltérés 4. PROSOPAGNOSIA Lappangó kezdet és fokozatos progresszió Prosopagnosia és/vagy asszociatív agnosia 1. Beszédkényszer; 2. Idioszinkráziás szóhasználat; 3. Felszínes alexia és agraphia Elsősorban a subdomináns elülső temporalis lebenyt érintő aszimmetrikus eltérés 5. FRONTOTEMPORALIS LEBENY DGENERÁCIÓK KÖZÖS TULAJDONSÁGAI A: Támogató tulajdonságok éves életkor alatti kezdet; hasonló betegség a családban; 2. Amyotrophia, fasciculatio B: Kizáró kritériumok 1. Hirtelen kezdet ictalis tünetekkel; 2. Koponyatrauma a tünetek kezdetekor; 3. Korai, súlyos amnesia; 4. Térben desorientatio; 5. Logoclonia; 6. Myoclonus; 7. Corticospinalis tünet; 8. Cerebellaris ataxia; 9. Choreoathethosis 10. Képalkotó vizsgálatokkal elsősorban postcentralis eltérés; multifokális léziók CT/MRI-n; 11. Laboreltérések agyi metabolikus vagy gyulladásos betegségre utalva (SM, syphilis, HIV, HSV) C: Relatív kizáró kritériumok 1. Krónikus alkoholizmus; 2. Hypertonia; 3. Vascularis betegség az anamnesisben

Primer demenciák, Parkinson-kór és Parkinson plusz szindrómák diagnosztikus és terápiás kérdései

Primer demenciák, Parkinson-kór és Parkinson plusz szindrómák diagnosztikus és terápiás kérdései Primer demenciák, Parkinson-kór és Parkinson plusz szindrómák diagnosztikus és terápiás kérdései Prof. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Demenciákról általában Progresszív memóriazavar

Részletesebben

ORGANIKUS ZAVAROK FELOSZTÁSA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (BNO-10 F00-09) Tariska Péter dr. MH Egészségügyi Központ Demencia szakrendelés

ORGANIKUS ZAVAROK FELOSZTÁSA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (BNO-10 F00-09) Tariska Péter dr. MH Egészségügyi Központ Demencia szakrendelés ORGANIKUS ZAVAROK FELOSZTÁSA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (BNO-10 F00-09) Tariska Péter dr. MH Egészségügyi Központ Demencia szakrendelés DSM-5 (2013 május) Közel 20 év után (DSM-4 1994, DSM-4 TR 2000);

Részletesebben

Dr. Kovács Tibor. Interprofesszionális együttműködési lehetőségek az egészségügyben: a dementia diagnózisa és kezelése

Dr. Kovács Tibor. Interprofesszionális együttműködési lehetőségek az egészségügyben: a dementia diagnózisa és kezelése Dr. Kovács Tibor Interprofesszionális együttműködési lehetőségek az egészségügyben: a dementia diagnózisa és kezelése 1. Bevezetés A dementia a XXI. század népbetegségeként említett klinikai szindróma.

Részletesebben

Alzheimer-kór Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

Alzheimer-kór Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Alzheimer-kór Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Alois Alzheimer 1864-1915 August Deter 51 éves volt 1901-ben Epidemiológia: gyakoriság 60 65 év 1% 70 74 év 2% 75 79 év 6 % 80 84 év 9 % 85

Részletesebben

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

Diagnosztizált esetek aránya. Demencia gyakoriság világszerte. Új eredmények: demenciák ,6 millió 65,7 millió 115,4 millió

Diagnosztizált esetek aránya. Demencia gyakoriság világszerte. Új eredmények: demenciák ,6 millió 65,7 millió 115,4 millió Demencia gyakoriság világszerte Új eredmények: demenciák Pákáski Magdolna SZTE, Pszichiátriai Klinika 2010 2030 2050 35,6 millió 65,7 millió 115,4 millió USA: 5,4 millió 18,5 millió (minden 69. mp-ben

Részletesebben

Dementiák. Kovács Tibor

Dementiák. Kovács Tibor Dementiák Kovács Tibor A végső jelenet, Mely e fura s gazdag mesét lezárja, Megint gyermekség, teljes feledés, Se fog, se szem, se íny - tönkremenés. Shakespeare: Ahogy tetszik A dementia definíci ciója

Részletesebben

AZ ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09)

AZ ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09) AZ ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09) Tariska Péter dr. MH Egészségügyi Központ Demencia szakrendelés Budapest, 2015. február 17 A TÁRGYKÖR: BNO-10 F00-F09 F00 Alzheimer-betegség

Részletesebben

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11.

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11. Dementiák biomarkerei Oláh Zita 2015. November 11. Mi a biomarker? A biomarkerek biológiai paraméterek, amelyek normális és kóros folyamatokat, beavatkozásokra adott válaszokat jeleznek, továbbá objektív

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK

SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK A kognitív hanyatlás szűrésének és megelőzésének új lehetőségei Dr Sirály Enikő, Szita Bernadett, Kovács Vivienne, Dr Csibri Éva, Dr Csukly Gábor Percentage of total U.S. population

Részletesebben

AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRIÁJA

AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRIÁJA AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRIÁJA ÖREGEDÉS Kronológiailag öregkornak a 65 év feletti életkort nevezzük. Funkcionálisan: Biológiai kor: az általános fizikai állapot alapján. Pszichológiai kor: a pszichés alkalmazkodás

Részletesebben

DEMENTIÁK. Szatmári Szabolcs. Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem

DEMENTIÁK. Szatmári Szabolcs. Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem DEMENTIÁK Szatmári Szabolcs Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem MORE GRAY HAIR AND LESS GRAY MATTER TÖBB SZÜRKE HAJSZÁL = KEVESEBB SZÜRKEÁLLOMÁNY Daryl R. Gress DEMENTIA Elbutulás Szerzett

Részletesebben

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ Vas-érzékeny MRI szekvenciák lehetőségei a Parinsonkór és egyéb mozgászavarok differenciál diagnosztikájában A Parkinson-kór és Parkinson syndromák elkülönítése a képalkotásban, (Wilson-kór, Huntigton

Részletesebben

Pécs, 2010.november 13.

Pécs, 2010.november 13. Pécs, 2010.november 13. Demencia Kognitív károsodást okozó KIR betegségek széles spektrumát jelenti, a kórok, a lefolyás és a prognózis rendkívül heterogén Több mint memóriazavar A demecia tünetei Kognitív

Részletesebben

Agyi kisér betegségek

Agyi kisér betegségek Agyi kisér betegségek Dr. Farkas Eszter 2016. december 1. Agyi kisérbetegségek Rosenberg et al., Lancet Neurology,, 2009 Vaszkuláris demencia Vaszkuláris kognitív rendellenesség Multi-infarktus demencia

Részletesebben

Parkinson szindrómával. (rigor, tremor, bradykinesisi) (is) járó betegségek

Parkinson szindrómával. (rigor, tremor, bradykinesisi) (is) járó betegségek A parkinson szindróma differenciáldiagnosztikája és a terápia alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel PTE Klinikai Idegtudományi Központ Neurológiai Klinika http--neurology.pote.hu James Parkinson An Essay on

Részletesebben

AMIT A DEMENCIÁRÓL TUDNI ÉRDEMES

AMIT A DEMENCIÁRÓL TUDNI ÉRDEMES AMIT A DEMENCIÁRÓL TUDNI ÉRDEMES Összeállította: Reményi Viktória Mi a demencia? A latin eredetű demencia kifejezés szó szerint "ész, értelem nélküli állapotot" jelent, a szellemi képesség olyan mértékű

Részletesebben

Dr. Kovács Attila. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Dr. Kovács Attila. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika A demenciák pszichiátriai vonatkozásai Dr. Kovács Attila PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2008 A demencia Évszázad betegsége 3. évezred betegsége Kognitív károsodást okozó KIR betegségek

Részletesebben

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Történet Lewy testek azonosítása Parkinson-kórban (Lewy, 1912) Lewy testek azonosítása demenciában (Okazaki, 1961) LBD 1. konszenzus konferenciája (McKeith,

Részletesebben

Demenciák. A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola,

Demenciák. A.Botond, Stockholm, Sophiahemmet Högskola, Demenciák Agnes Botond,, Budapest, 2005 szeptember 19-10 10 kórpanoráma Demencia Pszichés kór Egy kór korai stádiuma Testi kór Normális öregedés (Ove Almkvist ábrája) A kognitiv (exekutiv) képességek megváltozásai/romlásai

Részletesebben

EEG-változások Alzheimer-kórban: EEG-spektrum, koherencia, komplexitás, eseményhez kötött potenciálok

EEG-változások Alzheimer-kórban: EEG-spektrum, koherencia, komplexitás, eseményhez kötött potenciálok Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar EEG-változások Alzheimer-kórban: EEG-spektrum, koherencia, komplexitás, eseményhez kötött potenciálok Doktori (PhD) disszertáció Készítette:

Részletesebben

Parkinson kór és Parkinson. differenciál l diagnosztikája. lete. Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna. PTE Neurológiai Klinika

Parkinson kór és Parkinson. differenciál l diagnosztikája. lete. Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna. PTE Neurológiai Klinika Parkinson kór és Parkinson szindrómák klinikuma, differenciál l diagnosztikája Mozgászavarok korszerő szemlélete lete Pontszerzı továbbk bbképzı kurzus Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna

Részletesebben

Parkinson-kór és Parkinson-szindrómák. Klinikai szempontok

Parkinson-kór és Parkinson-szindrómák. Klinikai szempontok Parkinson-kór és Parkinson-szindrómák Klinikai szempontok Dr. Aschermann Zsuzsanna PTE Neurológiai Klinika Kötelező továbbképző kurzus Pécs, 2017.02.20-22. Dr. James Parkinson (1755-1824) 1817-ben írta

Részletesebben

Prodróma dráma PÁKÁSKI MAGDOLNA SZTE, ÁOK, PSZICHIÁTRIAI KLINIKA

Prodróma dráma PÁKÁSKI MAGDOLNA SZTE, ÁOK, PSZICHIÁTRIAI KLINIKA Prodróma dráma PÁKÁSKI MAGDOLNA SZTE, ÁOK, PSZICHIÁTRIAI KLINIKA Enyhe neurokognitív zavar (DSM-5) 1 A személy vagy hozzátartozó v. klinikus aggodalma a kognitív funkció enyhe csökkenésével kapcsolatban.

Részletesebben

III./3.1.2. Parkinson - syndroma systemás idegrendszeri betegségekben. III./3.1.2.1. Multisystemás atrophia (MSA)

III./3.1.2. Parkinson - syndroma systemás idegrendszeri betegségekben. III./3.1.2.1. Multisystemás atrophia (MSA) III./3.1.2. Parkinson - syndroma systemás idegrendszeri betegségekben III./3.1.2.1. Multisystemás atrophia (MSA) Az MSA sporadikus, felnőttkori kezdetű, az alpha synucleinopathiákhoz tartozó, degeneratív

Részletesebben

LEBENY- SZINDRÓMÁK 1

LEBENY- SZINDRÓMÁK 1 LEBENY- SZINDRÓMÁK Frontalis lebeny Primer motoros mező: Gyrus centralis anterior, precentralis, Brodman 4, gigantopyramidalis Premotoros mező: Br6 Supplementer motoros mező Br6 Tekintésközpont Br8 Részei

Részletesebben

Antitest-mediált encephalitisek

Antitest-mediált encephalitisek Antitest-mediált encephalitisek Dr. Simó Magdolna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika II.Terápiás Aferezis Konferencia 2013. szeptember 27. Autoimmun encephalopathiák Antitestek neuron ill. glia sejtfelszíni

Részletesebben

KRÓNIKUS AGYI HYPOPERFUSIO: PATOLÓGIAI ÉS KLINIKAI KÖVETKEZMÉNYEK. Dr. Horváth Sándor

KRÓNIKUS AGYI HYPOPERFUSIO: PATOLÓGIAI ÉS KLINIKAI KÖVETKEZMÉNYEK. Dr. Horváth Sándor KRÓNIKUS AGYI HYPOPERFUSIO: PATOLÓGIAI ÉS KLINIKAI KÖVETKEZMÉNYEK Dr. Horváth Sándor Pest megyei Flór Ferenc kórház Neurológiai Osztály Szinonimák vascularis encephalopathia cerebrovascularis insufficientia

Részletesebben

ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09)

ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09) ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09) Tariska Péter dr. MH Egészségügyi Központ Demencia szakrendelés Budapest, 2015. február 17 Organikus mentális zavarok Hátterükben az idegrendszer

Részletesebben

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó

Részletesebben

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Dr. Merkli Hajnalka Neuromuscularis Továbbképzés PTE Neurológiai Klinika Pécs 2006 ALS Történelem: 1869, Lou Gehrig Definíci ció:

Részletesebben

ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai

ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai Afázi ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai Dr. Janszky József egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Beszéd Gyermekkorban a külsı beszéd fokozatosan internalizálódik

Részletesebben

Beszterczey András Fábián Gergely Hegedűs Katalin Kiss Györgyi Konta Ildikó Kovacsics Zsuzsanna Kovács Tibor Pék Győző Szabó Lajos

Beszterczey András Fábián Gergely Hegedűs Katalin Kiss Györgyi Konta Ildikó Kovacsics Zsuzsanna Kovács Tibor Pék Győző Szabó Lajos Beszterczey András Fábián Gergely Hegedűs Katalin Kiss Györgyi Konta Ildikó Kovacsics Zsuzsanna Kovács Tibor Pék Győző Szabó Lajos INTERPROFESSZIONÁLIS DEMENS ELLÁTÁS ALTERNATÍVÁI Szakmai lektor: Boga

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉS DEMENCIA DR EGERVÁRI ÁGNES

ÖREGEDÉS ÉS DEMENCIA DR EGERVÁRI ÁGNES ÖREGEDÉS ÉS DEMENCIA DR EGERVÁRI ÁGNES Ki az idős? WHO < 65 év > 75 öreg > 90 aggkor Új paradigma 50-70 Middle Age 70-85 Early Maturity 85 + Latent Maturity Rokusek, C. 2010 ÖREGEDÉS Bio - pszicho - szociális

Részletesebben

Magisztrális gyógyszerkészítés a Wilson kór terápiájában. Dr. Birinyi Péter Mikszáth Gyógyszertár 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 4.

Magisztrális gyógyszerkészítés a Wilson kór terápiájában. Dr. Birinyi Péter Mikszáth Gyógyszertár 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 4. Magisztrális gyógyszerkészítés a Wilson kór terápiájában Dr. Birinyi Péter Mikszáth Gyógyszertár 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 4. A Wilson kór mérföldkövei 1912. Wilson: Progressive lenticular degeneration:

Részletesebben

Parkinson kór k és s Parkinson. neuropatológiai entitások. --neurology.pote.hu. Komoly SámuelS PTE Klinikai Idegtudományi KözpontK Neurológiai Klinika

Parkinson kór k és s Parkinson. neuropatológiai entitások. --neurology.pote.hu. Komoly SámuelS PTE Klinikai Idegtudományi KözpontK Neurológiai Klinika Parkinson kór k és s Parkinson szindrómák: neuropatológiai entitások Komoly SámuelS PTE Klinikai Idegtudományi KözpontK Neurológiai Klinika http-- --neurology.pote.hu James Parkinson An Essay on the Shaking

Részletesebben

Neurodegeneratív proteinopátiák klinikopatológiai elemzése

Neurodegeneratív proteinopátiák klinikopatológiai elemzése Neurodegeneratív proteinopátiák klinikopatológiai elemzése Doktori értekezés Dr. Kapás István Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kovács Gábor Géza, Ph.D.,

Részletesebben

A dementiák. Dr. Kondákor István. PTE Neurológiai Klinika, Pécs

A dementiák. Dr. Kondákor István. PTE Neurológiai Klinika, Pécs A dementiák Dr. Kondákor István PTE Neurológiai Klinika, Pécs Fordulópontok a dementiák kutatásában A századforduló - Binswanger kór (1892), Pick betegség (1894) - Alzheimer kór (1906) Az 1930-as évek

Részletesebben

Nagy Ferenc ÁOK Neurológiai Klinika Pécs 2008

Nagy Ferenc ÁOK Neurológiai Klinika Pécs 2008 Demenciák diagnózisa és kezelése Nagy Ferenc ÁOK Neurológiai Klinika Pécs 2008 A demenciák népegészségügyi jelentősége Epidemiológia: USA cc. 4 millió súlyos demens 1-5 millió enyhe-közepes Prevalencia

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

Parkinson-kór diagnosztikus algoritmusa, Parkinson-szindómák újabb klinikai felosztása. dr.aschermann Zsuzsanna PTE Neurológiai Klinika 2013.11.27.

Parkinson-kór diagnosztikus algoritmusa, Parkinson-szindómák újabb klinikai felosztása. dr.aschermann Zsuzsanna PTE Neurológiai Klinika 2013.11.27. Parkinson-kór diagnosztikus algoritmusa, Parkinson-szindómák újabb klinikai felosztása dr.aschermann Zsuzsanna PTE Neurológiai Klinika 2013.11.27. Parkinson-kór Parkinson plusz szindrómák Ismert eredetű

Részletesebben

ORGANIKUS ZAVAROK FELOSZTÁSA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI

ORGANIKUS ZAVAROK FELOSZTÁSA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI ORGANIKUS ZAVAROK FELOSZTÁSA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI Tariska Péter dr. Honvédkórház Demencia szakrendelés Szakpszichológus képzés 2012. 02.28. Organikus vs funkcionális? Általános jellemzők* Ok okozati

Részletesebben

Parkinson-kór, parkinsonismus Parkinson-plusz szindrómák. Komoly Sámuel MTA doktora egyetemi tanár PTE ÁOK Neurológiai Klinika, Pécs

Parkinson-kór, parkinsonismus Parkinson-plusz szindrómák. Komoly Sámuel MTA doktora egyetemi tanár PTE ÁOK Neurológiai Klinika, Pécs Parkinson-kór, parkinsonismus Parkinson-plusz szindrómák Komoly Sámuel MTA doktora egyetemi tanár PTE ÁOK Neurológiai Klinika, Pécs Parkinson kór: motoros alaptünetek (a tünetek egyik oldalon jelennek

Részletesebben

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:

Részletesebben

Természetgyógyászati Klinikum

Természetgyógyászati Klinikum Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák

Részletesebben

ZÁRÓ BESZÁMOLÓ A DEMENTIA NEUROPATHOLÓGIÁJA PARKINSON-SYNDROMÁKBAN

ZÁRÓ BESZÁMOLÓ A DEMENTIA NEUROPATHOLÓGIÁJA PARKINSON-SYNDROMÁKBAN ZÁRÓ BESZÁMOLÓ A DEMENTIA NEUROPATHOLÓGIÁJA PARKINSON-SYNDROMÁKBAN ÖSSZEFOGLALÁS Az idősödő társadalmakban a dementia egyre növekvő egészségügyi és gazdasági problémát jelent. A dementia egyik klinikai

Részletesebben

Parkinson-kór, Parkinson-plusz szindrómák: diagnózis, differenciáldiagnózis, gyógyszeres és műtéti terápiás lehetőségek

Parkinson-kór, Parkinson-plusz szindrómák: diagnózis, differenciáldiagnózis, gyógyszeres és műtéti terápiás lehetőségek Parkinson-kór, Parkinson-plusz szindrómák: diagnózis, differenciáldiagnózis, gyógyszeres és műtéti terápiás lehetőségek Komoly Sámuel MTA doktora egyetemi tanár PTE ÁOK Neurológiai Klinika, Pécs Parkinson

Részletesebben

Parkinson-kór és Parkinson-plusz szindrómák neuropatológiai alapjai

Parkinson-kór és Parkinson-plusz szindrómák neuropatológiai alapjai Parkinson-kór és Parkinson-plusz szindrómák neuropatológiai alapjai Prof. Dr. Komoly Sámuel PTE KK Neurológiai Klinika James Parkinson An Essay on the Shaking Palsy (1817) It is now recognized, that there

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

VÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE. Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr!

VÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE. Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr! 1 VÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr! Köszönöm Dr. Julow Jenı Tanár Úr részletes, minden szempontra kiterjedı opponensi véleményezését, megtisztelı,

Részletesebben

Demenciák. diagnosztikája

Demenciák. diagnosztikája Demenciák neuropszichológiai diagnosztikája Dr. Karádi Kázmér PTE, ÁOK Magatartástudományi Intézet Demencia fogalma Agyi betegség által okozott szindróma, ahol jelentős globális kognitív hanyatlás következik

Részletesebben

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja Finanszírozási protokoll Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály

Részletesebben

Definíció. Epidemiologiai adatok. Az agyi vérátáramlás határérékei. Definíció: TIA. Hirtelen fellépő fokális neurológiai tünetek

Definíció. Epidemiologiai adatok. Az agyi vérátáramlás határérékei. Definíció: TIA. Hirtelen fellépő fokális neurológiai tünetek Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika Gyakorlati Neuroradiológia A stroke képalkotó diagnosztikája. Vascularis myelopathia. Vascularis malformatiók Dr. Barsi Péter Címzetes egyetemi docens

Részletesebben

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs Az afázia neurológiai megközelítése Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs A kommunikáció anatómiája A kommunikáció = jelentés kódja Komplex / számos szint, nyelvek változatai: pl. olasz angol/ szintek

Részletesebben

AZ ALZHEIMER-KÓR TERÁPIÁJA

AZ ALZHEIMER-KÓR TERÁPIÁJA AZ ALZHEIMER-KÓR TERÁPIÁJA Semmelweis Egyetem ÁOK, Neurológiai Klinika, Budapest ÖSSZEFOGLALÁS A dementia az öregedõ társadalmak népbetegsége, okai között az Alzheimer-kór (AK) a leggyakoribb. Jellemzõ

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán

CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán Szepesi Ágota 1, Csomor Judit 1, Marschalkó Márta 2 Erős Nóra 2, Kárpáti Sarolta 2, Matolcsy András 1 Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérlet

Részletesebben

Demenciák, Parkinson szindróma, Sclerosis multiplex. az agyról röviden (?) Dr. Lengyel András DEOEC Neurológiai klinika

Demenciák, Parkinson szindróma, Sclerosis multiplex. az agyról röviden (?) Dr. Lengyel András DEOEC Neurológiai klinika Demenciák, Parkinson szindróma, Sclerosis multiplex az agyról röviden (?) Dr. Lengyel András DEOEC Neurológiai klinika Dementia Nem egy betegség szindróma! A demencia olyan tünetegyüttes, amely során a

Részletesebben

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül

Részletesebben

APHASIA, APRAXIA, AGNOSIA. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST

APHASIA, APRAXIA, AGNOSIA. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST APHASIA, APRAXIA, AGNOSIA Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A végrehajtó izmok megtartott innervatiója és az érzékszervek ép funkciói mellett szerzett működészavarok Károsodhat a beszéd (aphasia),

Részletesebben

Organikus mentális zavarok

Organikus mentális zavarok Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Organikus mentális zavarok Organikus pszichoszindrómák Dr. Salacz Pál Dr. Csibri Éva Meghatározás, felosztás nehézségei Organikus agy kimutatható

Részletesebben

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011.

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011. PERIÓDIKUS EEG MINTÁK Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011. Periódicit dicitás s az EEG-ben Regulárisan, meghatározott, intervallumonként jelentkező minta Az ismétlődő minta lehet: meredek hullám,

Részletesebben

MOZGATÓ NEURON BETEGSÉGEK. Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2014

MOZGATÓ NEURON BETEGSÉGEK. Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2014 MOZGATÓ NEURON BETEGSÉGEK Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2014 MOTOR NEURON BETEGSÉGEK Motor neuron (motoneuron) betegség (MND): Progresszív neuronális degeneratív betegség mely súlyos fogyatékossághoz,

Részletesebben

RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA

RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA Dr. Dömötör Johanna Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Neurológia Osztály, Debrecen Magyar Epilepszia Liga XIII. Kongresszusa 2016. május 26-28. Szeged Bevezetés

Részletesebben

Klinikai pszichológia alkalmazása az időskorúak ellátásában

Klinikai pszichológia alkalmazása az időskorúak ellátásában Klinikai pszichológia alkalmazása az időskorúak ellátásában Felnőtt- és gyermek klinikai és mentálhigiénai szakpszichológus képzés IV. évfolyam 2015. október. 29. Janicsák Henrietta Tóth Miklós: Évek barázdái

Részletesebben

A PET működése és klinikai alkalmazása

A PET működése és klinikai alkalmazása A PET működése és klinikai alkalmazása Dr. Lengyel Zsolt, PhD zsolt.lengyel@pet.hu Képalkotó módszerek Anatómia Fiziológia Metabolizmus Molekulák optikai képalkotás rtg. / CT PET / SPECT MRI MR spektros

Részletesebben

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24.

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24. A Parkinson kór korszerű szemlélete Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24. , The 3 GIANTS Az extrapyramidalis betegségek felosztása Dopamin hiánnyal

Részletesebben

Demencia. Neurológia. Sebők Ágnes

Demencia. Neurológia. Sebők Ágnes Demencia Neurológia Sebők Ágnes Demencia - Definició Szignifikáns hanyatlás egy korábbi működési szintről Feledékenység, memóriagondok Továbbá legalább egy az alábbiak közül: Aphasia Agnosia Apraxia Executive

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS origamigroup www.origami.co.hu I. Rheumatoid arthritis Sokat hallunk napjainkban az immunrendszernek az egészség

Részletesebben

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP)

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP) Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP) A genom ~ 97 %-a két különböző egyedben teljesen azonos ~ 1% különbség: SNP miatt ~2% különbség: kópiaszámbeli eltérés, deléciók miatt 11-12 millió

Részletesebben

Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai. Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest

Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai. Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest Az ideális növekedés alapfeltétele adequat táplálkozás, energia bevitel krónikus

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány

Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Penke Botond SZTE KUTATÓEGYETEMI KIVÁLÓSÁGI KÖZPONT TÁMOP 4.2.1.B Konv. 3. Alprogram 2012. Február 16. 3. Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Alprogram

Részletesebben

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:

Részletesebben

Autizmus spektrum zavarok - bevezetés

Autizmus spektrum zavarok - bevezetés Autizmus spektrum zavarok - bevezetés Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Hogyan jelenik meg ez a fejlődési zavar a viselkedésben? Az autisztikus triász Az autizmus három

Részletesebben

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen

Részletesebben

Egyetemi doktori (Ph. D.) értekezés. Az Alzheimer demencia korai felismerése és differenciáldiagnózisa klinikai vizsgálómódszerekkel

Egyetemi doktori (Ph. D.) értekezés. Az Alzheimer demencia korai felismerése és differenciáldiagnózisa klinikai vizsgálómódszerekkel Egyetemi doktori (Ph. D.) értekezés Az Alzheimer demencia korai felismerése és differenciáldiagnózisa klinikai vizsgálómódszerekkel Dr. Égerházi Anikó Témavezetı: Prof. Dr. Degrell István egyetemi tanár

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

III./3.1. Akinetikus rigid tünetekkel járó mozgászavarok

III./3.1. Akinetikus rigid tünetekkel járó mozgászavarok III./3.1. Akinetikus rigid tünetekkel járó mozgászavarok III./3.1.1. Parkinson kór A Parkinson kór a második leggyakoribb idegrendszeri betegség az Alzheimer kór után. Gyakorisága az átlagéletkor növekedésével

Részletesebben

Patológia. EMBERI EMLÉKEZET félév Szőllősi Ágnes

Patológia. EMBERI EMLÉKEZET félév Szőllősi Ágnes Patológia EMBERI EMLÉKEZET 2016-17 1. félév Szőllősi Ágnes pszichogén vs. organikus amnézia Nincs detektálható agyi sérülés Van detektálható agyi sérülés Motivált felejtés Szélsőségek: pszichogén amnézia

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1 2. Az Agy Betegségei Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 5. Prion betegség DIA 1, 2 A prion betegség emberben és állatokban is előfordul. (A) Emberi prion betegségek: Creutzfeld-Jakob betegség

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre. III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

Janszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika

Janszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika Epilepszia mőtéti m ti kezelése Janszky JózsefJ PTE ÁOK Neurológiai Klinika Az epilepsziasebészet szet helye az epilepszia terápi piájában 2005-ben Epilepszia prevalenciája: 0,5-1 % kb. 20-30%-ban az epilepszia

Részletesebben

Fehérjék szerkezetének kialakulása II

Fehérjék szerkezetének kialakulása II Egy kis fehérje gombolyodása több párhuzamos úton Fehérjék szerkezetének kialakulása II Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem hélix kialakulás és kollapszus több párhuzamos úton további kollapszus és hélix

Részletesebben

változások az SM kezelésében: tények és remények

változások az SM kezelésében: tények és remények változások az SM kezelésében: tények és remények Prof. Dr. Illés Zsolt Dél-Dániai Egyetem Odense az SM klinikai típusai relapszussal remisszióval szekunderprogresszív primer progresszív progresszív relapszáló

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban

Antidepresszív szerek a gyakorlatban Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma

Részletesebben

Palliatív ellátás nem onkológiai betegségekben (neurológiai szemszögből) - neurodegeneratív betegségek. Boczán Judit DEOEC Neurológiai Klinika

Palliatív ellátás nem onkológiai betegségekben (neurológiai szemszögből) - neurodegeneratív betegségek. Boczán Judit DEOEC Neurológiai Klinika Palliatív ellátás nem onkológiai betegségekben (neurológiai szemszögből) - neurodegeneratív betegségek Boczán Judit DEOEC Neurológiai Klinika Palliatív ellátás Célja: gyógyíthatatlan neurológiai betegek

Részletesebben

A szkizofrénia dopamin elmélete. Gyertyán István. Richter Gedeon NyRt.

A szkizofrénia dopamin elmélete. Gyertyán István. Richter Gedeon NyRt. A szkizofrénia dopamin elmélete Az antipszichotikumok kutatása Gyertyán István Richter Gedeon NyRt. Preklinikai és klinikai neuropszichofarmakológia és pszichofarmakogenetika. Dr. Bagdy György Skizofrénia

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben