Beszterczey András Fábián Gergely Hegedűs Katalin Kiss Györgyi Konta Ildikó Kovacsics Zsuzsanna Kovács Tibor Pék Győző Szabó Lajos

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Beszterczey András Fábián Gergely Hegedűs Katalin Kiss Györgyi Konta Ildikó Kovacsics Zsuzsanna Kovács Tibor Pék Győző Szabó Lajos"

Átírás

1 Beszterczey András Fábián Gergely Hegedűs Katalin Kiss Györgyi Konta Ildikó Kovacsics Zsuzsanna Kovács Tibor Pék Győző Szabó Lajos INTERPROFESSZIONÁLIS DEMENS ELLÁTÁS ALTERNATÍVÁI Szakmai lektor: Boga Bálint Módszertani lektor: Rettegi Zsolt Készült a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat megbízásából a TÁMOP / pályázat keretében Budapest 2015.

2 TARTALOMJEGYZÉK Interprofesszionális demens ellátás alternatívái.. 1 HASZNOS TUDNIVALÓK... 3 Ikonok jelentése... 3 Javasolt tanulási, előrehaladási módszer... 4 ELŐSZÓ INTERPROFESSZIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS A DEMENS SZEMÉLYEK GONDOZÁSÁBAN (Fábián Gergely) Az interprofesszionális együttműködés meghatározása és szükségessége Az interprofesszionális együttműködés jellemzői, kulcskompetenciái Az interprofesszionális együttműködés feltételei Önellenőrzés Irodalomjegyzék DEMENCIA: NEUROLÓGIAI, PSZICHIÁTRIAI ALAPOK (Kovács Tibor) A demencia okai, előfordulása, fogalma Az enyhe kognitív zavar A lebenytünetek A demencia nem kognitív tünetei Mindennapi tevékenységek zavara A demens beteg vizsgálata A demencia differenciáldiagnózisa A demencia stádiumai Alzheimer-kór (AK) A diffúz Lewy-testes demencia (DLTD) A frontotemporális demenciák (FTD) Nem degeneratív idegrendszeri betegségek miatti demenciák Önellenőrzés Ajánlott irodalom A DEMENCIA PSZICHOPATOLÓGIÁJA, A BPSD TÜNETEK (Kovács Tibor) A BPSD tünetek felosztása A BPSD tünetek prevalenciája Az egyes BPSD tünetek jellemzői A BPSD tünetek okai és megelőzésük, kezelésük A demencia és a gondozók terhei Önellenőrzés Ajánlott irodalom ALAPVETÉS A SZEMÉLYKÖZPONTÚ GONDOZÁSHOZ (Beszterczey András) Kicsoda az EMBER? /174. oldal

3 4.2.Irodalomjegyzék SZEMÉLYKÖZPONTÚ GONDOZÁS (Kovacsics Zsuzsanna) Miért jó a személyközpontú gondozás? A személyközpontú gondozás elméleti alapjai A személyközpontú gondozás készségei a Legjobb Barát Hozzáállás Prehospitális sürgősségi beavatkozások: Önellenőrzés Irodalomjegyzék A demens betegek ellátotti jogai bentlakásos intézményekben (Kiss Györgyi) A szociális ellátást igénybevevők jogainak érvényre jutása Jogintézmények Magyarországon Az ellátottjogi képviselő Alapvető jogok a bentlakásos intézményekben Intézményi ellátást igénybevevők jogai, ellátáshoz fűződő jogok Cselekvőképességgel kapcsolatban felmerülő kérdések A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei idős demens betegek bentlakásos intézményeiben Érdekvédelem és jogvédelem Az Alzheimer betegek jogai Önellenőrzés Irodalomjegyzék Életvégi kérdések (Hegedűs Katalin) Bevezetés Eutanázia és az orvos által asszisztált öngyilkosság Az életmeghosszabbító kezelésekről való lemondás és egyéb betegjogok Az életvégi ellátás tervezése A hospice-palliatív ellátás Összefoglalás Önellenőrzés Irodalomjegyzék FOGALOMTÁR /174. oldal

4 Ikonok jelentése HASZNOS TUDNIVALÓK A tananyagban az egyes tartalmakat azok célja, illetve funkciója alapján ikonok jelölik, az alábbiak szerint: Fontos tananyagtartalom Feladatleírás egyéni vagy csoportfeladathoz Önállóan kidolgozandó dokumentum vagy kidolgozott dokumentum alkalmazása. Gyűjtés, vizsgálódás vagy kutató munka Kérdés, önellenőrzés Szakirodalmi hivatkozás, ajánlott irodalom Az ikonok segítik az eligazodást a tananyagban, közvetlenül felismerhetővé teszik a lényeges tananyagtartalmakat vagy épp a résztvevő aktivitását igénylő feladatokat, a tananyag kulcsismereteinek, tudáselemeinek megértését és elsajátítását tükröző önellenőrzési lehetőségeket. 4/174. oldal

5 Javasolt tanulási, előrehaladási módszer A képzési tartalmak elsajátítása érdekében többféle ismeretszerzési lehetőséget kínál a képzés. Ezek között elsődlegesnek tekinthető a csoportos képzésen való részvétel, az elhangzó előadások követése, illetve a képzés során sorra kerülő gyakorlatok végrehajtása, teljesítése, átélése. Az írásos taneszköz (az egyszerűség kedvéért nevezzük tankönyvnek) a következő célokat szolgálja: - a jelenléti képzésen elhangzó ismeretek megalapozott rögzítése - a képzési tartalmakhoz kiegészítő információk biztosítása - az egyéni tanulási utakhoz alternatívák,ismeretfeldolgozási lehetőségek, egyéni és csoportos feladatok ajánlása. Az egyes témák sorrendje egyúttal a témafeldolgozás optimálisnak tekinthető sorrendjét is tükrözi. Ezzel együtt a főcímek által meghatározott témák sorrendisége változtatható, mivel az egyes kérdéskörök önállóan is megállják a helyüket. Az egyéni feladatokkal való foglalatoskodás a képzést megelőzően, a képzés folyamatában, és a képzés témafeldolgozó szakaszát követően egyaránt nyitott lehetőség, s mindhárom megoldás hozzájárul a tartalmak rögzítéséhez, mélyítéséhez. Kinek-kinek a személyes tanulási stílusa is befolyásolhatja, hogy az egyéni megfontolásokat a képzési tartalom jelenléti képzésben történő feldolgozásához képest mikor teszi meg. A témafeldolgozás legfontosabb elvi alapja az interprofesszionális megközelítés. Ennek tükrében az egyes tartalmak feldolgozásánál akkor is érdemes ilyen jellegű megfontolásokat tenni, ha arra a tankönyv nem tartalmaz külön feladatutasítást, gyakorlatot vagy ellenőrző kérdést. 5/174. oldal

6 ELŐSZÓ A demencia, mint korunk pestise rendkívüli kihívásokat jelent az érintett embernek, családjának, intézményes társadalmának egyaránt. Jelenleg alapvető problémáink közé tartoznak a következők: 1. A demencia fogalmának egységesítése, ami nozológiai problémát képez. 2. A demencia gyakoriságának becslése/mérése. 3. Az általában használt módszerek statisztikai elemzése, melynek hagyományos százalékos gyakoriságalapú vizsgálata már elégtelen. 4. Az úgy nevezett "epidemiológiai csapda", aminek az a lényege, hogy a százalékos gyakorisági mutatók sajátos torzításokat eredményeznek és félretájékoztatnak minket a valós helyzetről. Ennek felülvizsgálata és módosítása minden kultúrkörben és területen szükségszerű. 5. Az úgynevezett multidiszciplinaritás és multifaktoralitás dilemmái növekszenek, ily módon a nanológiai szemlélet és gyakorlat kiterjesztésével maga a "személyiség" kerülhet hátrányba. 6. A demencia sematizálása és túldifferenciálása a megértésen túl mind a terápiák, mind a gondozások, mind az ezekhez szükséges feltételek protokolljaiban egyre zavarosabbá tették és teszik a demencia ügy kulcskérdéseit módszertani, finanszírozási, képzési és nem utolsó sorban controlling vonatkozásokban. Az elkészült értékes írások, mint tananyag, alapszükségletként adhat segítséget a megoldásokhoz anélkül, hogy túlbonyolítanánk vagy túlterhelnénk a hallgatóságot és a szakembereket. A mai gondozási eljárásban és természetesen a szemléletben az egységesítő törekvések előtérbe kerülnek, csak arra kell figyelnünk, hogy nehogy a "fürdővízzel együtt kiöntsük a gyereket". A mindenkori hallgatóság és szakmai érdeklődés számára ez az értékes tananyag mérföldkő lehet, de természetesen az olvasmányos érték mellett ezeknek az ismereteknek az átadási metodikája is rendkívül fontossá válik. A szociális szakemberek felé több évtized tapasztalata és ismeretei alapján lelkes érdeklődést és főleg a tananyag elsajátítását kívánom. Tisztelettel és megbecsüléssel az ezen a területen tevékenykedő szakemberek és az általuk képviselt gondozásra szorulók üdvére: Prof Dr. Iván László 6/174. oldal

7 1. INTERPROFESSZIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS A DEMENS SZEMÉLYEK GONDOZÁSÁBAN (FÁBIÁN GERGELY) 1.1. Az interprofesszionális együttműködés meghatározása és szükségessége A fejezet az interprofesszionális együttműködés definícióját tartalmazza, elsősorban Budai István több évtizedes kutatómunkáira alapozva, valamint rámutat arra, miért szükséges a szakmaközi együttműködés. Az interprofesszionális együttműködés két vagy több, különböző foglalkozási ághoz tartozó szakma képviselőinek időleges vagy hosszabb távú vállalkozása, kommunikációja és együttműködése, amelynek során a csoportdinamika jótékony hatása segítségével a közreműködő szakemberek meglévő és megtermelt tudásukat és erőforrásaikat megosztják egymás között egy közösen meghatározott cél vagy ügy elérése érdekében, közösen meghatározott, eldöntött eljárásmódok alkalmazásával (1). A szakma fogalomhasználatában gyakran szinonimaként említik az interdiszciplináris és interprofesszionális kifejezéseket, amelyek között mindenképpen különbséget kell tenni. Az interdiszciplinaritás elsősorban a tudományos kutatási programokban, képzésekben történő, és különböző szakmák képviselőinek együttműködésére utal, míg az interprofesszionalitás a különböző szakmák képviselőinek szakmai együttműködését tekinti lényegesnek. Kicsit leegyszerűsítve úgyis fogalmazhatnánk, hogy a demencia kutatásában haszonnal dolgozhatnak együtt különböző szakmák képviselői (pl. geriáterek, neurológusok, pszichiáterek, stb.), míg a demens személyek gondozásában a szakorvosok, az ápolók, a gyógytornászok, a dietetikusok, a szociális munkások, a pszichológusok stb. együttműködésére van szükség. Az egyes professziók közös tevékenységéből kialakuló interakció révén többleteredmény érhető el, hatása ennek értelmében szinergikus. A szakmai együttműködés hatékonyságának növelése érdekében egy harmadik fogalom említése is szükséges. Ez az interszektoralitás, amely a demens betegek gondozása esetében az egészségügyi és szociális szektor, intézmények szoros kooperációját jelenti. Kérem, gondolja át, hogy véleménye és tapasztalatai alapján mennyire jellemző az Ön intézményében az interprofesszionális együttműködés! Amennyiben úgy gondolja, hogy az adott intézményre ez nem vagy kevésbé jellemző, röviden fejtse ki, miben látja ennek okát! 7/174. oldal

8 Természetesen feltehető a kérdés, miért van szükség interprofesszionális együttműködésre? A hazai szociális szolgáltatásokban, a közvetlen kliens kapcsolatok esetében döntően az egyéni esetkezelés, a szociális munkában a problémamegoldó modellen alapuló egyedi munka a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a demens személlyel több szakma képviselői is foglalkoznak párhuzamosan, ki-ki teszi a dolgát a szakmájának megfelelő standardok alapján, ez azonban korántsem jelent együttműködést. A segítő folyamatban résztvevők egyedi-szakmai kompetenciái ugyanis nem elegendőek olyan komplex esetek kezelésében, mint a demens paciensek életminőségének (fizikai, kognitív, pszichés és szociális állapotának) biztosítása, ugyanakkor az interprofesszionalitás jelentésébe az sem tartozik bele, hogy minden szakmát megtanuljunk, nem lehetünk egyszerre orvosok, ápolók, szociális munkások vagy jogászok. A szociális szolgáltatások évtizedek óta a szakmai kritikák középpontjában állnak, amelyek jelentős hiányosságokat említenek a szolgáltatások minőségét, eredményességét és hatékonyságát illetően, többek között az interprofesszionális együttműködés hiányát kiemelve. A szociális szakemberek érzik és tudják, hogy a különböző szakmák képviselőivel való közös tevékenységre nincsenek megfelelően felkészülve, nincsenek rá eszközeik, módszereik. (2) Kérem, tekintse át a hazai szociális szolgáltatásokra vonatkozó kritikai írásokat!segítséget nyújthatnak ebben önnek a szociális munka Párbeszéd címűonline folyóiratában megjelent írások (http://parbeszed.lib.unideb.hu/oldal/index/nyitolap) 1.2. Az interprofesszionális együttműködés jellemzői, kulcskompetenciái A következőkben bemutatásra kerülnek az interprofesszionális együttműködés jellemzői, elsősorban a szükséges kompetenciák részletes áttekintésével. Elsőként az alapvető kompetenciacsoportok bemutatására kerül sor, majd azok jellemzőinek részletes felsorolására. A fejezet alapját az Egyesült Államokban működő szakértői csoport, az IPEC szakmai ajánlásai, elemzései képezik. Hugh Barr a szakmai kompetenciák három típusát különbözteti meg: egyedi, az adott szakmát jellemző kompetenciák, közös kompetenciák, és az interprofesszionális együttműködés kompetenciái. (3) Szakmai kompetencia minden olyan tudás, képesség, amelyet egy képzés során el kell sajátítani, és amely csak az adott szakmára jellemző. Közös kompetenciák esetében olyan tudástartalmakra, képességekre kell gondolni, amelyeket pl. minden egészségtudományi képzésben résztvevőnek el kell sajátítania, függetlenül attól, hogy tanulmányai végén milyen szakképesítéssel rendelkezik majd az illető. Az interprofesszionális együttműködésre vonatkozó kompetencia olyan készségek, képességek együttesét jelenti, amelyek lehetővé teszik két vagy több, különböző foglalkozási ághoz tartozó szakma képviselőinek folyamatos együttműködését. 8/174. oldal

9 Fontos kiemelni, hogy Barr mindhárom kompetenciatípust, így az interprofesszionális együttműködésre vonatkozókat is szakmai kompetenciaként definiálja.melyek azok a szakmai tevékenységek, amelyek esetében szükséges a kulcskompetenciák meghatározása? - Az interprofesszionális gyakorlat értékei és etikája - Szerepek és felelősség - Interprofesszionális kommunikáció - Csapatok és csapatmunka Az interprofesszionális gyakorlat értékei és etikája Az etikai hozzáállás azt jelenti, hogy a személyközpontú gondoskodást nyújtó szakemberek a demenciával küzdő időst embernek, személynek tekintik, aki egyszeri és megismételhetetlen, aki végtelenül értékes, akinek személyisége nem vész el, aki spirituális értékeket hordoz és gazdag érzelmi életet mutat. Szemléletében egyértelműen érvényesül az, hogy a segítő szakember társa a demenciával küzdőnek. Ez egyben egy pozitív szemléletet is igényel, hiszen arra fókuszálunk, ami még van, és nem arra, ami már hiányzik. (4) Ennek alapján az interprofesszionális gyakorlat értékeire és etikájára vonatkozó kompetenciákösszetevői a következők: 1. A kölcsönös tisztelet és a közös értékek fenntartása érdekében kell együtt dolgozni más foglalkozások képviselőivel. 2. Az ellátás középpontjában a beteg érdekei állnak. 3. A paciensek méltóságának és magánéletének tiszteletben tartása, a titkok megtartásával, még a team-alapú ellátás során is. 4. A kulturális sokszínűség és az egyéni különbségek tiszteletben tartása, nemcsak a paciensek, hanem a gondozói csoportra vonatkozóan is. 5. Más szakmák egyedi kultúrájának, értékeinek, szerepeinek, kötelezettségeinek és szakértelmének tiszteletben tartása. 6. Bizalmi kapcsolat kialakítása a paciensekkel, családtagjaikkal és más csapattagokkal. 7. Magas szintű etikai magatartás és a minőségi munkára való törekvés a teamalapú ellátásban. 8. A csapatmunka során felmerülő, a szakmaközi helyzetekre jellemző etikai dilemmák kezelése. 9. A szakmán belül, a munkakör által megkövetelt kompetenciák gyakorlása. Jegyezze fel, mely kompetencia tekintetében érzi magát a leginkább jónak a felsoroltak közül, s melyik az, amelyben leginkább fejlődnie kell! Amiben leginkább jó vagyok:... Amiben leginkább fejlődnöm kell:... 9/174. oldal

10 Szerepek és felelősség A team munka a résztvevők szerepeinek és képességeinek kölcsönös elismerését követeli meg. E nélkül az elismerés nélkül látszólag jelentéktelen hibákból kedvezőtlen következmények adódhatnak, amelyek meggátolhatják a hatékony csapatmunkát. Ennek alapján a szerepekre és a felelősségre vonatkozó kompetenciák jellemzői a következők: 1. Ötvözze saját, és más szakmák tudását a páciensek szükségleteinek kielégítése érdekében. 2. A paciensek, a családtagok és a csapat tagjainak tájékoztatása arról, hogy a teamtagok milyen feladatokkal, szerepekkel és felelősséggel rendelkeznek. 3. Ismerje fel saját tudásának, készségeinek és képességeinek korlátait. 4. Különböző szakemberek bevonása a gondozási feladatokba, akik más szakértelemmel rendelkeznek, illetve hozzáférhetővé tehetnek más forrásokat is annak érdekében, hogy a team a konkrét beteg ellátásának igényeit kielégítő stratégiákat dolgozzon ki. 5. Más egészségügyi ellátók szerepeinek és felelősségének tisztázása és annak kommunikálása, hogyan működik együtt a team az ellátás során. 6. A rendelkezésre álló szakemberek ismereteinek, készségeinek, képességeinek teljes körű ismerete annak érdekében, hogy biztonságos, gyors, hatékony, eredményes és méltányos ellátást biztosítsanak. 7. A team tagokkal tisztázni kell, kinek mi a felelőssége a kezelési terv, a gondozási folyamat kivitelezése során. 8. A számításba vehető szakmák kapcsolatrendszerének kialakítása az ellátás és a tanulás tökéletesítése érdekében. 9. A csapattagok folyamatos szakmai és interprofesszionális fejlődésének támogatása a csapat teljesítményének fokozása érdekében. 10.Használja ki a team tagjainak kivételes (egyedi) és egymást segítő képességeit a betegellátás optimalizálása érdekében. Jegyezze fel, mely kompetencia tekintetében érzi magát a leginkább jónak a felsoroltak közül, s melyik az, amelyben leginkább fejlődnie kell! Amiben leginkább jó vagyok:... Amiben leginkább fejlődnöm kell:... Interprofesszionális kommunikáció A kommunikáció a nyitottság, a stílus, az érzelmek és gondolatok kifejezésére utal. Ezek kifejezetten a csapatmunka módosításainak aspektusaira irányulnak. A csapathoz kapcsolódó kommunikáció kiaknázza azokat a lehetőségeket, amelyek befolyásolják a csapat felépítését, működését és a csapaton belüli kölcsönhatásokat. Ennek alapján az interprofesszionális kommunikációra vonatkozó kompetenciák jellemzői a következők: 10/174. oldal

11 1. Annak elsajátítása, hogy a közös munka, a kommunikáció, és az olyan, érzelmileg nehéz információk közlése a paciensekkel és a családtagokkal, mint pl. az elmúlás, nyitottságot, megértést kíván, és megköveteli azon képességeket, amelyek segítségével tiszteletteljesen és érzékenyen lehet üzeneteket átadni. 2. Válasszon hatékony kommunikációs eszközöket és technikákat, beleértve az információs rendszereket és kommunikációs technológiákat, amelyek előmozdítják a viták megoldását és megkönnyítik az együttműködést. 3. Az információk rendszerezése, és azok érthető közlése a paciensek, a családok és az egészségügyi csapat felé. Fontos, hogy kerüljük a fegyelmezéssel kapcsolatos kifejezéseket. 4. A betegellátásban résztvevő teamtagok számára ismereteit és véleményét mindig világosan, magabiztosan és tisztelettel fejezze ki. Törekedjen arra, hogy biztosítsa az információ, a kezeléssel és a gondozással kapcsolatos döntések megértését. 5. Hallgasson figyelmesen és bátorítsa a többi csapattag ötletét és véleményét. 6. A megfelelő időben adjon érzékeny, építő visszajelzést másoknak a csapatbeli teljesítményükről, tisztelettel reagáljon a másoktól jövő visszajelzésekre. 7. Beszéljen tiszteletteljesen, beszédmódja feleljen meg az adott szituációnak, nehéz helyzeteknek, fontos beszélgetéseknek vagy a szakmaközi konfliktusoknak. 8. Ismerje fel, hogy az egyén tapasztalatának szintje, szakértelme, kultúrája, hatalma és az egészségügyi csapat hierarchiájában betöltött helye által hogyan járul hozzá a hatékony kommunikációhoz, a konfliktuskezeléshez és a pozitív interperszonális munkakapcsolathoz. 9. Következetesen hangsúlyozza a csapatmunka fontosságát a betegközpontú gondozásban. Jegyezze fel, mely kompetencia tekintetében érzi magát a leginkább jónak a felsoroltak közül, s melyik az, amelyben leginkább fejlődnie kell! Amiben leginkább jó vagyok:... Amiben leginkább fejlődnöm kell:... Csapatok és csapatmunka A team-munkában történő gyakorlatra való felkészülés, azaz a csapat interprofesszionális felkészítése kulcsfontosságú stratégia a betegközpontú gondozás minőségének biztosítása érdekében. Ennek alapján a csapatépítésre és csapatmunkára vonatkozó kompetenciák jellemzői a következők: 11/174. oldal

12 1. Alkalmazzon kapcsolatépítő értékeket és csoportdinamikai elveket, hogy hatékonyan teljesítsen különböző csoportszerepekben, annak érdekében, hogy biztonságos, időszerű, gyors, hatékony és méltányos ellátást tudjon nyújtani. 2. Tervezze meg a csoportfejlesztés folyamatát, a hatékony csoportok szerepét és gyakorlatát. 3. Alakítson ki konszenzust az etikai elvek alapján, hogy ezek irányítsák a betegellátás és a csapatmunka minden aspektusát. 4. Törekedjen arra, hogy a specifikus gondozási feladatok megoldásához minden olyan szakember bevonásra kerüljön, aki a betegközpontú problémamegoldáshoz hozzájárulhat. 5. Integrálja más, a specifikus gondozási helyzetnek megfelelő szakember tudását és tapasztalatát, szerezzen információt a gondozással kapcsolatos döntésekről úgy, hogy a gondozás érdekében tartsa tiszteletben a betegek értékeit. 6. Alkalmazzanak olyan vezetési gyakorlatot, amely támogatja az együttműködésen alapuló technikákat és a csapat hatékonyságát. 7. Lépjenek fel közösen, hogy konstruktívan tudják kezelni az értékekkel, szerepekkel, célokkal és tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő olyan véleménykülönbségeket, amelyek a szakemberek, a paciensek és családjuk között merül fel. 8. Az egyén és a csapat teljesítménye tükrözze az egyéni, valamint a csapat tevékenységének fejlődését. 9. Használjon folyamatjavító stratégiákat, hogy növelje az interprofesszionális csapatmunka és csapatalapú gondozás hatékonyságát. 10.Használja a rendelkezésre álló adatokat, információkat, hogy meggyőződhessen a csapatmunka és a csapatalapú gyakorlat hatékonyságáról. 11.Törekedjen arra, hogy a csapatban és a különböző csapatszerepekben is hatékonyan teljesítsen. Jegyezze fel, mely kompetencia tekintetében érzi magát a leginkább jónak a felsoroltak közül, s melyik az, amelyben leginkább fejlődnie kell! Amiben leginkább jó vagyok:... Amiben leginkább fejlődnöm kell:... A csapatmunka vezetője A csapatmunka természetesen akkor lehet igazán hatékony, ha a teamnek van egy olyan vezetője, aki összerendezi a terveket, feladatokat, ellenőrzi azok megvalósítását. Ez a személy a demens betegeket ellátó intézményekben lehet a részlegvezető ápoló, gondozó, vagy a mentálhigiénés munkatárs, az otthonában gondozott paciens esetében a területi gondozó. A csapat vezetőjének élveznie kell a 12/174. oldal

13 munkatársak bizalmát, azaz feladatainak ellátásához mindenképpen felhatalmazással kell rendelkeznie. 13/174. oldal

14 Az interprofesszionális együttműködés jellemzőinek és kulcskompetenciáinak áttekintését követően kérem, hogy tanulótársaival együtt gondolja végig és írja le, melyek lehetnek az interprofesszionális csapatmunka előnyei, illetve nehézségei! Előnyök Nehézségek 14/174. oldal

15 1.3. Az interprofesszionális együttműködés feltételei A következőkben bemutatásra kerülnek az interprofesszionális együttműködés alapfeltételei, elsősorban a csapatmunkában résztvevő szakemberekre fókuszálva, feltételezve, hogy a gondozási szolgáltatást nyújtó szervezeteknél megfelelő létszámban áll rendelkezésre a csapatmunkához szükséges, és megfelelő szakképzettségekkel rendelkező munkaerő. A fejezet megállapításai Budai István már idézett munkáin alapulnak. A segítő kapcsolat folyamatát a szolgáltatást igénybe vevők és az összes közreműködő személye, szakmai felkészültsége, az együttműködés szervezeti kerete (team, csoport, szolgáltatás egésze) és azok működése határozza meg. Ez azt jelenti, hogy az együttműködés középpontjában a szolgáltatást igénybe vevő, azaz az ellátott áll. Az ő életüket, életük minőségét befolyásolják a segítő folyamat különböző elemei: így a szakember személyisége, szakmai tudása és tevékenysége, a team-munka és a szervezeti/intézményi keretek. Ebben a modellben a szociális szakember személyes, szakmai identitása is egy szélesebb keretben, az együttműködés kulcsterepén a team munkában realizálódik. Az együttműködő team jelentős mértékben befolyásolja motivációit, tevékenységének minőségét és eredményeit. Alapvető tényező továbbá, hogy a szakemberek szervezeti, azaz intézményikeretek között dolgoznak, az ottani működési keretek, struktúrák, hierarchiák, formális szabályok, adminisztráció, informális szokások, hagyományok, innovációk, szellemiség és menedzsment, mind befolyásoló tényezői az együttműködéseknek, amelyek hazánkban ma még igen hiányosak, inkább gátjai az interprofesszionális munkának, semmint segítői. Éppen ezért érdemes áttekinteni az interprofesszionális együttműködés legalapvetőbb feltételeit, amelyek nélkül nehezen képzelhető el a szakmaközi munka sikeres megvalósítása: - Az együttműködés alapfeltétele, hogy minden közreműködő alaposan ismeri a saját szakmáját. - A résztvevőknek meg kell érteniük a szolgáltatás átfogó jellegét, azaz tisztában kell lenniük azzal, hogy az együttműködés során nincs egyetlen olyan szakma sem, amelyik önmagában képes lenne megfelelő segítséget adni a problémák megoldásához. - Minden szakma képviselőjének le kell mondania bizonyos mértékig saját szakmai kompetenciáiról, szerepeiről, hatalmi, felelősségi határairól és el kell ismernie más szakmák értékeit és teljesítményét. - Az együttműködés fontos feltétele a motiváltság és a team-munka eredményein alapuló sikerélmény. - Igen lényeges a hatalom hierarchiáktól mentes elosztása, olyan mértékig, hogy a csapatmunkában résztvevők ne érezzék, hogy majd a másik elvégzi helyette a munkát. - Fontos, hogy az interprofesszionális együttműködést az adott szervezet, intézmény vezetése is támogassa és elkötelezze magát mellette. 15/174. oldal

16 1.4. Önellenőrzés 1. Kérem, írja le, mit értünk interprofesszionális együttműködés alatt! 2. Kérem, indokolja meg, miért van szükség a szakmaközi együttműködésre a demens betegek gondozásában! 16/174. oldal

17 3. Kérem, válassza ki, hogy az alább felsorolt, halványszürke háttérrel jelölt kulcskompetenciák melyik szakmai tevékenységhez tartoznak a 4 fő területet figyelembe véve! 3.1. A rendelkezésre álló szakemberek ismereteinek, készségeinek, képességeinek teljes körű ismerete annak érdekében, hogy biztonságos, gyors, hatékony, eredményes és méltányos ellátást biztosítsanak. A Interprofesszionális gyakorlat értékei és etikája B Szerepek és felelősség 17/174. oldal

18 C Interprofesszionális kommunikáció D Csapatok és csapatmunka 3.2. Bizalmi kapcsolat kialakítása a paciensekkel, családtagjaikkal és más csapattagokkal. 18/174. oldal

19 A Interprofesszionális gyakorlat értékei és etikája B Szerepek és felelősség C Interprofesszionális kommunikáció D Csapatok és csapatmunka 19/174. oldal

20 3.3. Törekedjen arra, hogy a specifikus gondozási feladatok megoldásához minden olyan szakember bevonásra kerüljön, aki a betegközpontú problémamegoldáshoz hozzájárulhat. A Interprofesszionális gyakorlat értékei és etikája B Szerepek és felelősség 20/174. oldal

21 C Interprofesszionális kommunikáció D Csapatok és csapatmunka 3.4. Az információk rendszerezése, és azok érthető közlése a paciensek, a családok és az egészségügyi csapat felé. Fontos, hogy kerüljük a fegyelmezéssel kapcsolatos kifejezéseket. 21/174. oldal

22 A Interprofesszionális gyakorlat értékei és etikája B Szerepek és felelősség C Interprofesszionális kommunikáció D Csapatok és csapatmunka 22/174. oldal

23 1.5. Irodalomjegyzék Interprofesszionális demens ellátás alternatívái Felhasznált irodalom (1) Budai István: Az interprofesszionális együttműködés és a szociális munka. Esély, 2009/ (2) Budai István: Szociális szaktudás kompetenciák képzés és a sztenderdek kidolgozása. Kapocs (3) Barr Hugh: Competent to collaborate: Towards a competency-based model for interprofessional education. Journal of Interprofessional Care. 1998/ (4) Kiss Gabriella: Középsúlyos és súlyos demens betegek személyközpontú ellátásának módszere, családias közegben, illetve bentlakásos otthoni körülmények között. Párbeszéd. 2015/1. Források Core Competencies for Interprofessional Collaborative Practice. IPEC (Interprofessional Education Collaborative), Washington, D.C /174. oldal

24 2. DEMENCIA: NEUROLÓGIAI, PSZICHIÁTRIAI ALAPOK (KOVÁCS TIBOR) A fejezet összefoglalja a degeneratív betegségek legfontosabb jellegzetességeit, röviden érintve a nem degeneratív demenciákat is. Megismerteti a demencia és a degeneratív betegségek gyakoriságát, népegészségügyi jelentőségét, a degeneratív betegségek felosztását, a betegségek kórélettani alapjait, a demencia és a degeneratív betegségek tüneteit és tünetcsoportjait, elkülönítésüket, kezelési lehetőségeiket A demencia okai, előfordulása, fogalma A demencia szindróma, azaz tünetek összessége, számos betegségben megjelenhet. (1. ábra) Lehet másodlagos, az idegrendszert károsító szisztémás betegség vagy trauma következménye és lehet elsődleges, degeneratív idegrendszeri betegség tünete.. ábra: A demenciák okai 24/174. oldal

25 Az alábbi táblázat a demenciák okainak kifejtését, formáit tartalmazza. Demencia ok Primer degeneratív demenciák Vascularis demenciák Egyéb - Alzheimer-kór Forma - Frontális lebeny demenciák - Progresszív supranucleáris bénulás - Corticobasalis szindróma - Diffúz Lewy-testes demencia - Parkinson-kórhoz társuló demencia - Huntington-kór - többszörös infarctus okozta (multiinfarctusos) - stratégiai infarctus - diffúz Traumás (pl.: subduralis haematoma, diffúz axonális sérülés) Daganatok (pl.: prefrontalis meningeoma) Hydrocephalus (pl.: normal pressure hydrocephalus) Gyulladásos/Infekciós eredet: - Syphilis (Neurolues) - Vírusos agyvelőgyulladást követően kialakult formák - Limbikus encephalitis - Progresszív multifokális leukoencephalopathia - Sclerosis multiplex - HIV-demencia - Prionbetegségek - Creutzfeldt-Jakob betegség (CJB) o o o o Sporadikus Familiáris Iatrogén Új variáns CJB - Gerstmann-Straussler-Scheinker szindróma - Fatális familiáris insomnia. Toxicus, metabolikus(alkohol, endocrin, hepatikus, uremiás, malabsorptiós, vitaminhiányos, antikolinerg szerek, barbiturátok, neurolepticumok stb.). táblázat: Demencia okok példákkal 25/174. oldal

26 Az idegrendszeri betegségek azon csoportját nevezzük degeneratív betegségeknek, amelyekben az ideg- és gliasejtek pusztulásának oka elsődlegesen idegrendszeri; más szervekben elváltozások nem vagy csak minimális mértékben mutathatók ki. Ennek a betegségcsoportnak a felosztása az ideg- és gliasejtekben vagy a sejtek közötti térben lerakódó zárványokat alkotó fehérjék alapján történik.a degeneratív betegségek csoportjába elsősorban demenciával és parkinsonizmussal járó betegségek tartoznak.a demenciák jelentős részét a degeneratív eredetű formák vagy azok más okokkal (pl. érbetegséggel) társuló formái alkotják, így a fejezet elsősorban ezeket tárgyalja. A demencia előfordulása a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb. A fejlett országok társadalma öregszik, egyre nagyobb az idősek aránya, így a demencia egyre nagyobb egészségügyi-gazdasági problémát jelent. A demens betegek száma Európában a 2000-es kb. 7 millióról 2050-re 16 millióra nő, miközben az aktív lakosság száma csökken: 2000-ben 69 aktív dolgozóra jutott 1 demens beteg, ez 2050-ben már csak 21:1. A magyarországi helyzet sem jobb, legalább 150, maximum 300 ezer demens beteg lehet. A demencia definíciója sokat változott a közelmúltban. A legfrissebb definíció szerint (DSM-5 (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth Edition)) a demencia, mint diagnózis már nem szerepel, annak elsősorban stigmatizáló hatása miatt nem javasolták használatát. Helyette a Major neurokognitív betegség fogalmát vezették be, mely azonban nehézkes, nem terjedt még el. A megelőző kritériumrendszer (DSM-IV.) meghatározása a mindennapi gyakorlat számára használhatóbb maradt. Eszerint a demencia tünetcsoportjának összetevői: 1. Memóriazavar 2. Az alábbi lebenytünetek legalább egyike: a beszéd (aphasia), a cselekvés (apraxia), a felismerés (agnosia) vagy a végrehajtási (exekutív) funkciók zavara. 3. A tünetek/panaszok a mindennapi életben és/vagy a munkában zavart okoznak. 4. Megelőző magasabb szintű tevékenység romlását jelzik. 5. A tünetek előfordulásakor tudatzavar nincs Az enyhe kognitív zavar A demencia megjelenése (legalábbis a degeneratív demenciák esetében) folyamatos, progresszív folyamat. A demencia klinikai diagnózisát még nem elérő, de már kognitív tünetekkel kísért szakaszra vezették be az enyhe kognitív zavar (mild cognitive impairment, MCI) kategóriát, melynek megítélése, meghatározása nem egységes. Alzheimer-kórban (AK) például egyre inkább a biomarkerek segítségével már magát a betegséget lehet azonosítani, annak korai, demenciát nem okozó szakaszában is. Más demenciaformákban az MCI meghatározása még bizonytalanabb. Nagyon változó annak az aránya is, ahogyan az MCI-ból demencia 26/174. oldal

27 fejlődök ki (konverzió); irodalmi adatok szerint ez leginkább az AK-ra jellemző biomarkerek jelenlétéből jósolható meg. 27/174. oldal

28 2.3. A lebenytünetek A demencia diagnózisához szükségesek az agyi lebenyek károsodásának tüneteit felismerni, mely az orvosi munka mellett a mindennapos ápolásban is fontos lehet. Aphasia A beszédfunkciók kérgi eredetű károsodását aphasia néven említjük. Az agyi beszédközpontok és azok összeköttetéseinek károsodása miatt alakul ki. A beszédértés a halántéklebenyben, a Wernicke-féle szenzoros beszédközpontban lokalizálódik, míg a beszéd képzése a homloklebenyben található motoros beszédkéreg, a Broca-féle beszédmező funkciója. E két központ károsodása okozza a két alapvető aphasia típust, a motoros és szenzoros aphasiát. A motoros aphasiás beteg a beszédet érti, a verbális utasításokat végrehajtja, azonban nem tudja magát kifejezni, a beszéd nem folyamatos, akadozó, a nyelvtani szabályokat nem tartja. A szenzoros aphasiás beteg ezzel ellentétben folyamatosan beszél, de a beszéd nem érthető, gyakran jelentéssel nem bíró szavakat (neologizma) tartalmaz. A beteg a verbális utasításokat nem érti. Előfordul a két alaptípus keveredése (globális aphasia), amikor a beteg nem érti a beszédet és beszélni sem tud folyamatosan. Demenciákban gyakori aphasia forma az ún. anomiás aphasia, amikor a beteg nem tudja megnevezni a tárgyakat, nem jutnak eszébe a szavak beszéd közben. Gyakran körülírásokat használ. A szemantikus aphasia esetében a szavak jelentése is elveszik, ilyenkor a beteg nemcsak megnevezni, hanem azonosítani sem tudja a szavakat, a szavak/főnevek jelentése is kiesik. Agnosia Az agnosia a felismerés zavara, melyet nem az érzékszervi funkciók károsodása okoz. Így például a vizuális agnosia során a beteg ugyan látja a tárgyat, de azt nem ismeri fel. Ha viszont kezébe adjuk, tapintással felismerheti azt. Az agnosiák egyik formája a prosopagnosia, amikor a beteg az arcokat nem tudja felismerni, pl. hozzátartozóját arcról nem ismeri fel, ugyanakkor hang alapján azonosítani tudja őt. A neglect is speciális agnosia, mely a szubdomináns oldali (jobb kezes emberekben a bal oldali) tér- vagy testfél figyelemzavarával jár. A betegek az ágyuk bal oldala mellett álló hozzátartozókra pl. nem figyelnek, vagy nem veszik tudomásul bal testfél gyengeségüket (anosognosia), így járni próbálva elesnek. Nem veszik észre a bal oldalra eléjük helyezett ennivalót. Apraxia Az apraxia az akaratlagos mozgás és az összetett cselekvés végrehajtásának zavara, melyet nem ügyetlenség vagy izomgyengeség magyaráz. Egyik formája során a cselekvés fogalmának elvesztése miatt károsodik a mozgás (ideomotoros apraxia), pl. a betegek nem képesek tárgyak nélkül cselekvést imitálni, gesztusokat (pl. integetés) végrehajtani. 28/174. oldal

29 Alexia Interprofesszionális demens ellátás alternatívái Az alexia az olvasás képességének szerzett zavara. Agraphia Az agraphia az írás képességének szerzett zavara, melyet nem a kéz gyengesége vagy ügyetlensége, hanem az agykérgi központok és azok kapcsolatainak zavara okoz A demencia nem kognitív tünetei A kognitív tünetek mellett a másik jelentős tünetcsoport a magatartási és pszichológiai tünetek együttese (BPSD, behavioural and psychological symptoms of demencia), mint amilyen az agresszivitás és a hallucinációk.ű Gyakori hogy az első orvosi vizsgálatra ezek jelentkezésekor kerül sor, ekkor azonban a demencia már általában előrehaladott stádiumú, a jelenlegi terápiás lehetőségek alkalmazása ekkor már korlátozott. Jelentősége miatt a BPSD tüneteket külön fejezet tárgyalja Mindennapi tevékenységek zavara A harmadik tünetcsoport a mindennapi tevékenységek (activity of daily living, ADL) zavara, mely az alapfunkciók (mozgás, tisztálkodás, étkezés) károsodásától a bonyolultabb, eszközök használatával (pl. telefon, TV) járó funkciók zavaráig terjed. Az alapvető ADL funkciók közé tartozik a mobilitás (járás, felkelés ágyból/székből, melyek természetesen nem kognitív okok miatt is károsodnak idősekben), a fürdés/zuhanyozás, az öltözködés, az evés/étkezés, a tisztálkodás (ideértve a fésülködést, körömvágást pl.), és a toalett használat. Az eszközös ADL funkciók ugyan nem szükségesek a mindennapok fenntartásához, de a szociális alkalmazkodáshoz, független életvitelhez nélkülözhetetlenek. Ide tartozik a házimunka végzése, az ételek elkészítése, a gyógyszerek pontos szedése, a pénzügyek kezelése, a bevásárlás, a telefon és más elektromos/kommunikációs eszközök kezelése és a közlekedés. A rutin klinikai gyakorlatban nem elterjedt, de klinikai gyógyszervizsgálatokban gyakran használt skálák segítségével ezek a funkciók mérhetők, változásaik követhetők A demens beteg vizsgálata A demencia szerkezeti idegrendszeri betegség, így a beteg társuló neurológiai tüneteinek felismerése már a demencia típusának azonosításában segít. Az agykéreg kiterjedt vagy a memória és a kognitív működésekben szerepet játszó területeinek sérülése ún. kortikális (kérgi) típusú demenciához vezet, melyre jellemző az aphasia, a normális tempójú gondolkodás, a dysarthria (a beszédhangok formálásának zavara) hiánya, a régmúltra emlékezés fokozatos romlása, a rövid távú memória korai károsodása (mely segítséggel sem javul), a gyakori pszichiátriai tünetek a betegség késői stádiumaiban, a túlmozgások (hyperkinesisek), pl. remegés (tremor) hiányaés az izomtónus szabályozásának késői zavara (azaz parkinsonizmus csak a betegségek előrehaladott szakaszában jelentkezik). A kéreg alatti (szubkortikális)szerkezetek sérülése is demenciához vezethet, ekkor azonban a demencia általában a betegség másodlagos illetve késői tünete; elsődleges, korai tünet ilyenkor a parkinsonizmus. A szubkortikális formában 29/174. oldal

30 jellemző a meglassult gondolkodás, a dysarthria, a társuló depresszió, a testtartás korai zavarai, túlmozgások és az izomtónus zavarai. A kortikális és szubkortikális tünetek szinte mindig keverednek. Az elsősorban kortikális tünetekkel járó demenciára példa az Alzheimer-kór, míg a szubkortikális demenciára példa a Parkinson-kórhoz társuló demencia. Demens beteg vizsgálatakor az anamnézis és a jelen panaszok felvételekor hasznos, ha a beteget és a hozzátartozót külön is meghallgatjuk. Gyakorta előfordul, hogy a beteg a hozzá intézett kérdésekkor automatikusan hozzátartozója felé fordul, hogy tőle kérjen választ ( head turning sign : fejfordítási tünet). Fontos rákérdezni a kezdeti panaszokra, a panaszok kifejlődésének tempójára, a mindennapi élettevékenység és a munkahelyi teljesítmény változásaira, a családban előforduló demenciára. A kockázati tényezők felmérése, a korábbi betegségek és a gyógyszerelés ismerete is fontos. A demencia klinikai vizsgálatakor rutinszerűen alkalmazott, gyors, bár kevéssé érzékeny teszt a Mini Mental vizsgálat (MMSE), mely 65 éves életkor felett, elsősorban Alzheimer-kór esetében használható (2. ábra). A teszt első 10 pontja az orientációt jelzi, majd a rövid távú memória vizsgálatához szükséges 3 szó azonnali visszahívását pontozzuk. Ezt követi a prefrontális (végrehajtási/exekutív) funkciókat vizsgáló visszafelé számolás vagy betűzés, mely figyelemelterelésül is szolgál. Ezt követően a korábbi három szó visszahívását kérdezzük. A teszt fennmaradó része a nyelvi és fali lebeny (parietális) funkciókat, illetve a vizuospaciális képességeket vizsgálja. A tesztben maximum 30 pont szerezhető. 25 vagy annál kevesebb pont kóros. Enyhe demenciaként a 21-25, középsúlyosként a 10-20, súlyos demenciaként a 10 pont alatti érték számít. A tesztet a 2. ábra mutatja be. 30/174. oldal

31 Pont Vizsgált terület Feladat Orientáció Megjegyző emlékezés Időben - Milyen évet írunk? - Milyen hónapban járunk? - Hányadika van? - A hét melyik napja van? - Milyen évszakban vagyunk? Térben - Milyen országban vagyunk? - Milyen városban? - Milyen megyében? - Milyen intézményben? - Hányadik emeleten? Három szó megismétlése egyszeri említést követően. Pl. CITROM, KULCS, LABDA Az első ismétlési kísérletet pontozzuk, maximum hat alkalommal ismételjük el. 5 3 Figyelem és számolás 100-ból hetesével 5 kivonás visszafelé (93,86,79,72,65, kivonásonként 1-1 pont) Betűzze a VILÁG szót visszafelé Pontos helyen lévő betűnként 1-1 pont. A két kísérlet közül a jobb értékét számítjuk. 5 Felidéző emlékezés Előző három szó felidézése. 3 31/174. oldal

32 Megnevezés Nevezze meg: karóra, ceruza 2 Mondatismétlés "Semmi de és semmi ha." 1 Hármas parancs "Vegye a kézébe a papírt, hajtsa félbe és tegye le a földre!" 3 Olvasás Olvassa el és tegye meg, kérem! Majd előre megírt papírlapot mutatunk: "Csukja be a szemét!" 1 Írás Írjon le egy mondatot, kérem! Spontán nem diktálás utáni mondatot kell írni. A próba egy pont, ha a mondat értelmes és van benne ige. Helyesírás nem számít. 1 Ábramásolás Másolja le az alábbi rajzot! 1 1 pont, ha 10 szög és két metszéspont van rajta.. ábra: Mini Mental vizsgálat (MMSE) Jól használható még az órarajzolási teszt is, ahol üres papírlapra rajzolt körben a betegnek az óra számait kell beírni, majd a mutatókat berajzolni pl. 10 perc múlva kettő időpontra. A tájékozódó vizsgálat mellett az agykérgi funkciók részletes vizsgálata (kortikális status) is szükséges. 32/174. oldal

33 Esetpélda Szomorú példa a térbeli tájékozódás zavarára annak az idős férfinek a története, aki háborús sérülés miatt megvakult. Feleségével éltek évtizedek óta ugyanott, évek óta ugyanazt a napi menetrendet követték: reggel együtt elsétáltak a közeli pékségbe friss péksüteményt venni a reggelihez. A vak férfit felesége vezette. A házaspár háziorvosa (akit a férj hívott telefonon, segítséget kérve) kérte mindkettejük kórházi felvételét, hirtelen kialakult demencia és szociális helyzetük miatt. Egyik reggel ugyanis a feleség eltévedt hazafelé, a férjnek tűnt fel, hogy hosszabb, szokatlan úton járnak. Ez a következő napokban is mindig megismétlődött, majd a férj felfigyelt, hogy olyan zajokat hall, ami arra utalt, hogy utcájuk burkolatát felbontották. Az ott dolgozó munkásoktól tudta meg, hogy a házuk előtti szakaszon zárták le az utcát, ami miatt az utcát elválasztó fasor másik oldalán kellett volna megkerülni a lezárást, ami csak pár tíz méter kerülőt jelentett volna; ezt azonban felesége nem ismerte fel, az utca másik végén ment át a saját oldalukra.az idős nőbeteg vizsgálatakor súlyos stádiumú Alzheimer-demencia igazolódott. A demencia nyilván nem hirtelen jelent meg, hanem az évek óta tartó megszokott aktivitást zavarta meg a változás, amit már nem tudott a beteg értelmezni, súlyos visuospatialis zavara miatt.a beteg órarajzolási tesztjét a 3. ábra mutatja.. ábra: Órarajzolási teszt példa. 33/174. oldal

34 2.7. A demencia differenciáldiagnózisa A demencia tüneteinek elkülönítése más betegségektől nehéz problémát jelenthet. A memóriazavar, a feledékenység gyakori panasz. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a feledékenység a memória tárolásának és előhívásának zavarából is eredhet, a tárolás zavara azonban gyakran a figyelem hiányának következménye. A hová tettem a kulcsomat típusú problémák nem demenciára, hanem figyelemzavarra utalnak, melynek oka leggyakrabban fáradtság illetve hangulatzavar, különösen fiatal betegek esetében. A depresszió gyakran olyan tünetekkel jár, melyek mindenben utánozzák a demenciát: ennek leírására használatos a pszeudo-demencia elnevezés. Szintén nehéz a delírium és a demencia elkülönítése: a delírium kialakulása gyakran gyors, jelentősen fluktuál, éjszaka gyakoribb, a figyelemzavar kifejezett. Gyakran azonban a delíriumot demencia okozza, delíriumban azonban a demencia mértékét, tüneteit nem lehet meghatározni A demencia stádiumai Elsősorban a folyamatos, általában lassú progressziójú degeneratív formákban észlelhetők leginkább a betegség lefolyásának stádiumai. Különböző klinikai értékelő skálák alapján ezek pontozhatók, besorolhatók az orvosi gyakorlatban. Az egyik legelterjedtebb skála a Clinical Demencia Rating (CDR). Ebben különböző tüneti doménekben értékeljük a betegek teljesítményét. Ezek az emlékezeti funkciók, a térben-időbeni orientáció, az ítélet/véleményalkotás, a mindennapos funkciók (munka és otthoni tevékenységek) és az önálló tevékenységek (pl. tisztálkodás, étkezés). A legenyhébb forma az enyhe kognitív zavarnak (MCI) felel meg (CDR 0.5), amikor a beteg még azonban minden segítség nélkül képes ellátni mindennapos tevékenységeit, munkáját (tehát a demencia feltételeinek nem felel meg), a klinikai doménekben csak enyhe memóriazavar, a bonyolult problémák kezelésének nehézsége jelenik meg. Az enyhedemenciában (CDR 1) több vagy minden doménben észlelhető nyilvánvaló, de enyhe károsodás, melyek már a mindennapi tevékenységeket, munkát is korlátozzák (emiatt már a demencia klinikai diagnózisának feltételét kielégítik). Általában azonban nem igényelnek folyamatos felügyeletet, jól ismert környezetükben egyedül is boldogulnak. A középsúlyosdemenciában (CDR 2) a beteg már folyamatos felügyeletet, több tevékenységükben fizikai segítséget is igényelnek. A súlyos stádiumú demenciában (CDR 3) a betegek mindennapi funkcióikban, higiéniás ellátásukban is fizikai segítséget igényelnek. Utolsó, terminális szakaszában az alapvető motoros működések (járás, nyelés) is károsodik. 34/174. oldal

35 2.9. Alzheimer-kór (AK) Bár demencia számos betegségben kialakulhat, az idősebb korban (65 év felett) kialakuló demenciák 60%-át azonban az AK okozza, a vaszkuláris (érbetegség miatt kialakuló) demencia csak az esetek 15-20%-át alkotja. Az AK így a leggyakoribb demenciaforma. Incidenciája (az új esetek száma évente) a 65 éves korosztályban 0.5%, míg a 85 évesek között 8%. Lefolyása átlagosan 8-12 év. A betegséget Alois Alzheimer írta le 1906-ban, de csak a nyolcvanas évek elejétől vált ismertté, hogy az AK a demencia leggyakoribb formája. Az AK oka A betegség oka ismeretlen. Léteznek fiatal korban (65 év alatt) kezdődő, családi halmozódást mutató formák, melyek esetében már több gén mutációját sikerült kimutatni. Az ilyen familiáris formák azonban igen ritkák. Az AK többségét (98%-át) szórványosan előforduló formák adják, melyek esetében a betegség maga nem öröklődik, azonban több olyan genetikai tényező is ismert, mely a kifejlődés hajlamát fokozza. Az ilyen, ún. sporadikus formák kockázati tényezője az apoliporotein E gén egyik alléljének (epszilon4) hordozása. Léteznek azonban szerzett vagy környezeti hajlamosító tényezők, melyek az AK rizikóját fokozzák. Ilyen az életkor (önmagában a legjelentősebb rizikófaktor), az ismételt fejsérülések, az alacsony iskolázottság illetve a vaszkuláris kockázati tényezők mindegyike (pl. a hipertónia, a diabetes mellitus, az érelmeszesedés (atherosclerosis), a dohányzás stb.). Klinikailag az AK tiszta amnesztikus betegségként jelentkezik, a rövid távú memória zavara a kezdeti tünet, majd később jelennek meg a lebenytünetek, a nem kognitív pszichiátriai tünetek (zavartság, hallucinációk stb.), majd a beteg a mindennapi feladatok (öltözködés, étkezés stb.) ellátására sem képes, végül ágyhoz kötött állapotba kerülve leggyakrabban bronchopneumoniában hal meg. Az AK diagnózisát a kognitív tüneteinek mintázata alapján, kiegészítő eszközös tesztekkel lehet pontosítani. Fontos a demenciát okozó szisztémás betegségek kizárása, kötelező a pajzsmirigyfunkció vizsgálata. Az agyi elváltozásokat mágneses rezonanciás (MRI), pozitron emissziós tomográfiás (PET) képalkotó vizsgálatok, illetve az agy-gerincvelői folyadék összetételének megváltozása mutathatják ki. Az AK kezelése Az AK kezelése farmako-, pszicho- és szocioterápiás elemeket tartalmaz. A tüneti farmakoterápia irányulhat a kognitív és nem kognitív eltérésekre. A kezelés választását a betegség stádiuma határozza meg. Enyhe AK-ként a MMSE 21-26, közepesen súlyosként a MMSE 10-20, míg súlyos, előrehaladott AK-ként a MMSE 0-10 pont közötti értékek tekinthetők.enyhe és középsúlyos AK-ban a kognitív tünetek javítására adhatók az ún. nootrop szerek, heterogén hatásmechanizmussal. Az AK neurokémiai elváltozásai közül az egyik elsőként felismert a kolinerg rendszer károsodása volt. A kolinerg deficit kezelésére fejlesztették ki az acetil-kolin lebontását végző enzim (acetilkolin-észteráz) gátlóit (acetilkolin-észteráz inhibitorok, AChEi). Az AChEi kezelés elsődlegesen a kognitív, kisebb mértékben a nem kognitív tünetek javítását célozza. Hazánkban két képviselőjük elérhető, a donepezil és a rivastigmin. 35/174. oldal

36 AChEI kezelés az AK enyhe vagy középsúlyos (MMSE pont között) formájában javasolt. Mellékhatásaik elsősorban gyomor-bélrendszeriek (émelygés, hányás, hasmenés).az AK közepesen súlyos és súlyos stádiumaiban javasolt a memantine, mely az N-metil-D-aszpartát glutamát receptor antagonistája. Esetpélda Az egyik kolléga Alzheimer-kórban szenvedő betegét kolinészteráz-gátló gyógyszerrel kezelte. A gyógyszer beállítását követő kontrollon a beteg kognitív tesztjeiben nem volt észlelhető változás, ugyanakkor a beteg gondozója, a férj, rendkívül elégedetten nyilatkozott a kezelés kedvező hatásáról. Rákérdezve elmondta, hogy a gyógyszer használata előtt hetente egyszer főztek együtt, mindig húslevest, és mivel a beteg nem tudta a műveletek sorrendjét, férjének mellette kellett állnia és irányítania őt, mit kell csinálni (a férj elmondása szerint saját maga nem tudta ezeket a műveleteket végrehajtani, soha nem tevékenykedett a konyhában): megpucolni a zöldséget, feldarabolni a húsokat, fűszerezni, stb. A gyógyszer beállítását követően azonban felesége ismét önállóan tudott főzni, nem volt szükség felügyeletre, így a gondozó férj nyugodtan el tudta olvasni az aznapi újságot, amit korábban a főzés miatt a délutánra kellett halasztania A diffúz Lewy-testes demencia (DLTD) A Lewy-testek idegsejtekben kialakuló zárványok, melyek Parkinson-kórban is kimutathatók. DLTD-ban az agykéregben is kiterjedt Lewy-test patológia figyelhető meg. A betegség a második leggyakoribb degeneratív demenciaforma, bár gyakran aluldiagnosztizált. Ennek részben oka a gyakran társuló Alzheimer-patológia. Típusos esetben a klinikai képet vizuális hallucinációk, a tünetek spontán hullámzása (fluktuációja) és a parkinsonos tünetek jelenléte adja a demencia mellett. A vizuális hallucinációk jól formáltak, részletesek, gyakran a betegség korai szakaszában jelentkeznek, amikor felszínes vizsgálattal akár még demencia sem igazolható. A kognitív tünetekben kortikális és szubkortikális jegyek keverednek. Jellegzetes a tünetek súlyosságának jelentős hullámzása (fluktuáció), mely napszakonként illetve hosszabb periódusokban is változhat. Fontos megjegyezni, hogy a parkinsonos tünetek hiánya nem zárja ki a diagnózist. Kezelésében a kolinészteráz-gátlók (AChEi) használhatók, melyek a kognitív tünetek javítása mellett a vizuális hallucinációkat is csökkentik. A neuroleptikumok alkalmazása különös óvatosságot igényel, mivel fokozott érzékenység miatt súlyos mellékhatásokat okozhatnak. 36/174. oldal

Dr. Kovács Tibor. Interprofesszionális együttműködési lehetőségek az egészségügyben: a dementia diagnózisa és kezelése

Dr. Kovács Tibor. Interprofesszionális együttműködési lehetőségek az egészségügyben: a dementia diagnózisa és kezelése Dr. Kovács Tibor Interprofesszionális együttműködési lehetőségek az egészségügyben: a dementia diagnózisa és kezelése 1. Bevezetés A dementia a XXI. század népbetegségeként említett klinikai szindróma.

Részletesebben

Dr. Fábián Gergely Interprofesszionális együttműködési lehetőségek a szociális ellátásban

Dr. Fábián Gergely Interprofesszionális együttműködési lehetőségek a szociális ellátásban Dr. Fábián Gergely Interprofesszionális együttműködési lehetőségek a szociális ellátásban A tevékenység célja A világ lakossága, különösen a fejlett országok lakossága folyamatosan öregszik. Alapvetően

Részletesebben

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11.

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11. Dementiák biomarkerei Oláh Zita 2015. November 11. Mi a biomarker? A biomarkerek biológiai paraméterek, amelyek normális és kóros folyamatokat, beavatkozásokra adott válaszokat jeleznek, továbbá objektív

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Demenciához kapcsolódó interprofesszionális szolgáltatások megalapozása

Demenciához kapcsolódó interprofesszionális szolgáltatások megalapozása Demenciához kapcsolódó interprofesszionális szolgáltatások megalapozása TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0007 Online médiamegjelenések 2015. július 31-ig http://gyorplusz.hu/cikk/csak_a_jatek_szamit.html Csak az

Részletesebben

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Szeverényi Sándor intézményvezető Tóth Istvánné gyógypedagógus Tornai Klaudia Rehabilitációs Pedagógiai Program Gyógypedagógiai Nevelési Oktatási Intézmény Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola Marcali 2o13. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza A Rehabilitációs Pedagógiai

Részletesebben

Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás

Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Az életvégi kérdések (döntési helyzetek és azok dilemmái, támogatási lehetőségek a döntéshozatalban) valamint a palliatív gondoskodás lehetőségei

Részletesebben

Dr. Kovács Attila. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Dr. Kovács Attila. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika A demenciák pszichiátriai vonatkozásai Dr. Kovács Attila PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2008 A demencia Évszázad betegsége 3. évezred betegsége Kognitív károsodást okozó KIR betegségek

Részletesebben

Tevékenységadminisztrációs pillér

Tevékenységadminisztrációs pillér Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

AZ ALSÓZSOLCAI GONDOZÁSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ ALSÓZSOLCAI GONDOZÁSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ ALSÓZSOLCAI GONDOZÁSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2016 1 TARTALOM I. Általános és bevezető szabályok II. Az intézmény szervezeti felépítése és működése III. Az intézmény feladata IV.

Részletesebben

Demens betegek ellátásának

Demens betegek ellátásának tanulmány XI. évf. 1. szám Gyarmati Andrea Demens betegek ellátásának - - Ademenciának sok oka különíthető el. Ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzheimer-kór. A demencia nem egy konkrét

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Idősek szociális ellátása

Idősek szociális ellátása Idősek szociális ellátása I. Általános követelmény: A jelölt ismerje az idős kor sajátosságait, az idősek társadalmi helyzetét, az idősek ellátására szerveződött rendszert, az ellátórendszer szakmai feladatait,

Részletesebben

Bevezetés. A fejezet felépítése

Bevezetés. A fejezet felépítése II./3.8. fejezet: Szervátültetés kérdése daganatos betegségek esetén Langer Róbert, Végső Gyula, Horkay Ferenc, Fehérvári Imre A fejezet célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szervátültetés és a daganatos

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/1. oldal Tartalom 1. Az átmeneti gondozás célja... 3 1.1.

Részletesebben

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Részletesebben

Bioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf

Bioetikai Kódex. Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Bioetikai Kódex Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról. www.ett.hu/bioetikai_kodex.pdf Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 1. AZ ORVOSBIOLÓGIAI KUTATÓ MAGATARTÁSA... 5 2. A VIZSGÁLATI

Részletesebben

Szakmai Program. Baptista Szeretetszolgálat Aranybárka Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona

Szakmai Program. Baptista Szeretetszolgálat Aranybárka Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona Szakmai Program Baptista Szeretetszolgálat Aranybárka Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona Székhely: 2483 Gárdony, Móricz Zs. u 33. Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona Telephely: 2483 Gárdony, Móricz

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika Történet Lewy testek azonosítása Parkinson-kórban (Lewy, 1912) Lewy testek azonosítása demenciában (Okazaki, 1961) LBD 1. konszenzus konferenciája (McKeith,

Részletesebben

7. sztenderd: Demenciában szenvedő idősek személyközpontú ellátása

7. sztenderd: Demenciában szenvedő idősek személyközpontú ellátása 7. sztenderd: Demenciában szenvedő idősek személyközpontú ellátása A demenciában szenvedő idősek intézményi ellátásának professzionális elméleti és gyakorlati megközelítése az értékeken alapuló személyközpontú

Részletesebben

Család - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja

Család - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja Alsózsolcai Gondozási Központ Alsózsolca, Kossuth L. út 104. Család - és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Programja 2016 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1 Előszó...4 1.2 Az intézmény bemutatása...4 1.3

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 21-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 21-i ülésére 15/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 21-i ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: Pétfürdői Gondozási Központ SZMSZ-ének

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

PROMISE európai útmutató egészségügyi és szociális ellátási szakemberek képzéséhez a lelki egészségfejlesztés terén

PROMISE európai útmutató egészségügyi és szociális ellátási szakemberek képzéséhez a lelki egészségfejlesztés terén PROMISE Lelki egészségfejlesztés A lelki betegségek csökkentése Integráció az oktatáson keresztül Egészségügyi és fogyasztói főigazgatóság 2008-2013 egészségügyi program Együtt az egészségért PROMISE európai

Részletesebben

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Uzzoli Annamária Bevezetés A klímamodellezés eredményeinek gyakorlati felhasználhatósága elsősorban

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról

TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja Finanszírozási protokoll Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KAPCSOLATA, FUNKCIÓJA.

A BETEGJOGOK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KAPCSOLATA, FUNKCIÓJA. A BETEGJOGOK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER KAPCSOLATA, FUNKCIÓJA. ANTAL GÉZA 1 Az aggodalmak és félelmek ellenére mégis 1997. április hónapban elkezdődött a program, modellkísérlet, mely útjára indította

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült a 2013.03.22 napon közzétett központi program alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2015. június 18. napjára (csütörtök) 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2015. június 18. napjára (csütörtök) 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 53 810 02 Mozgássérültet segítő kutya kiképzője Komplex szakmai vizsga Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Segítő kutyák alkalmazásához szükséges rehabilitációs

Részletesebben

Kérelem. ADDIKTOLÓGIAI KONZULTÁNS szakirányú továbbképzés. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2011.

Kérelem. ADDIKTOLÓGIAI KONZULTÁNS szakirányú továbbképzés. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2011. Kérelem ADDIKTOLÓGIAI KONZULTÁNS szakirányú továbbképzés Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2011. 1. KÉPZÉSI PROGRAMM A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat. Izsák Város Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálata

Szervezeti és Működési Szabályzat. Izsák Város Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálata Izsák Város Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálata 6 0 7 0 Izsák, Szabadság tér 1. Tel. : 76 / 568 079 Jóváhagyva Izsák Város Képviselő-testületének /2016.(01.26.) számú határozatával. tartalma I. Az

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELNŐKE ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. október 31-i ülésére Tárgy: Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ Szakmai Programjának módosítása Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Bíró Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programja Szigetszentmiklós, 2013. augusztus 26. Összeállította: A Bíró Lajos Általános Iskola Nevelőtestülete 1 1. Nevelési Program 1. Iskolánkban folyó nevelő-oktató

Részletesebben

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 18. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és

Részletesebben

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT Aki házat épített vagy felújított úgy, hogy nem lépte túl a tervezett költségeket, időben elkészült, ráadásul az elképzelt minőségben, az átesett első projektmenedzseri munkáján.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Negyedik, javított kiadás Oktatási Hivatal Kiegészítés

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. SWD(2012) 138 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE az ionizáló sugárzás

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Szociális rászorultságról függő pénzbeni és természetben nyújtott ellátások

Szociális rászorultságról függő pénzbeni és természetben nyújtott ellátások Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének Egys:2015.02.13. 26/2005.(XII.22.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális igazgatásról

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN

CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN ANGYAL MAGDOLNA CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN Összefoglaló A vizsgálat során feltett kérdésekre

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

Iskolaérettség, iskolakezdés. Napsugár Óvoda, Mór, 2014. 11. 05.

Iskolaérettség, iskolakezdés. Napsugár Óvoda, Mór, 2014. 11. 05. Iskolaérettség, iskolakezdés Napsugár Óvoda, Mór, 2014. 11. 05. Az iskolaérettség Buda Béla szerint a 6. életév az iskolába lépés megfelelő időszaka, mivel ekkor markáns érési változások következnek be,

Részletesebben

4. sztenderd: Testi és lelki jóllét

4. sztenderd: Testi és lelki jóllét 4. sztenderd: Testi és lelki jóllét A bentlakásos intézményben élő időseknek az intézmény szükségleteiknek megfelelő gondozást, magas színvonalú ápolást biztosít, támogatja lelki egészségük megőrzését,

Részletesebben

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Tóth Istvánné megbízott intézményvezető Patkóné Tornai Klaudia gyógypedagógus

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Tóth Istvánné megbízott intézményvezető Patkóné Tornai Klaudia gyógypedagógus Rehabilitációs Pedagógiai Program Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régió Központ Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola Pécs 2o15. A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek:

Részletesebben

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2015 Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató Tartalomjegyzék 1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 3 1.1. Az iskola egészségnevelési szemlélete...

Részletesebben

AZ ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09)

AZ ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09) AZ ORGANIKUS ZAVAROK TÜNETTANA ÉS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI (F00-09) Tariska Péter dr. MH Egészségügyi Központ Demencia szakrendelés Budapest, 2015. február 17 A TÁRGYKÖR: BNO-10 F00-F09 F00 Alzheimer-betegség

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYELVEI. Kommunikáció a kliensekkel, hozzátartozókkal, a környezettel

A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYELVEI. Kommunikáció a kliensekkel, hozzátartozókkal, a környezettel A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYELVEI Kommunikáció a kliensekkel, hozzátartozókkal, a környezettel Összeállította: Dr. Bisztricsány Andrea és Dr. Kálmán Zsófia Szerkesztette: Dr. Horváth Attila

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ...3 I. BEVEZETÉS...5 II. A DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK TÁRSADALMI TERHE HELYZETKÉP...6 III. MIT TESZÜNK?...8

ÖSSZEFOGLALÓ...3 I. BEVEZETÉS...5 II. A DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK TÁRSADALMI TERHE HELYZETKÉP...6 III. MIT TESZÜNK?...8 N EMZETI R ÁKELLENES P ROGRAM ( VITAIRAT)................... 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ..........................................................3 I. BEVEZETÉS.............................................................5

Részletesebben

3/23/2014. HEM labor. Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE

3/23/2014. HEM labor. Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE HEM labor Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE 2014 a formális álláskeresés során inkább a hagyományosabb eszközrendszert (hirdetés, telefonálás, munkaügyi központ, esetleg munkaközvetítő iroda) használja

Részletesebben

Személyiségfejlesztési tanácsadás (tanulmány)

Személyiségfejlesztési tanácsadás (tanulmány) KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja

A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja 1. számú melléklet A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja Nemcsak az a hasznos, ha pénzt gyűjtünk, de az is, ha egészséget szerzünk, mert az egészség talán inkább, mint a vagyon

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézmény

Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézmény Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézmény SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYVA: TÁRSULÁSI TANÁCS 14/2012. (V.10.) TT HATÁROZATÁVAL HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA: 2012. MÁJUS 10. 1. Szervezeti

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program Hódmezővásárhely, 2015. augusztus 28. Megyesi Istvánné

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink

Részletesebben

Szociális szakvizsga követelményrendszere témacsoportonként. Általános szociális, illetve gyermekvédelmi és gyermekjóléti alapismeretek

Szociális szakvizsga követelményrendszere témacsoportonként. Általános szociális, illetve gyermekvédelmi és gyermekjóléti alapismeretek Szociális szakvizsga követelményrendszere témacsoportonként Általános szociális, illetve gyermekvédelmi és gyermekjóléti alapismeretek I. Általános követelmény: A jelölt ismerje a társadalmi viszonyok,

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város

Sopron Megyei Jogú Város A /2015.( ) Kgy. határozat melléklete (Az I. határozati javaslat melléklete) Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A város általános

Részletesebben

515. A Gyermekellátási alapfeladatok megnevezésű, 10522-12 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Értelmezi a gyermeki és

515. A Gyermekellátási alapfeladatok megnevezésű, 10522-12 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Értelmezi a gyermeki és 515. A Gyermekellátási alapfeladatok megnevezésű, 10522-12 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma: Értelmezi a gyermeki és szülői jogokat és kötelességeket Alkalmazza a gyermek védelmében elfogadott

Részletesebben

1. MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ ÉS HOGYAN FEJTI KI HATÁSÁT A LAMOTRIGINE HEXAL TABLETTA?

1. MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ ÉS HOGYAN FEJTI KI HATÁSÁT A LAMOTRIGINE HEXAL TABLETTA? LAMOTRIGINE HEXAL 25 MG TABLETTA Lamotrigine HEXAL 25 mg tabletta Lamotrigine HEXAL 50 mg tabletta Lamotrigine HEXAL 100 mg tabletta Hatóanyag: 25 mg, 50 mg, ill. 100 mg lamotrigin tablettánként. Segédanyagok:

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

A segítő segítése 2; Szupervízió

A segítő segítése 2; Szupervízió Vályi Gábor A segítő segítése 2; Szupervízió A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50

Részletesebben

BÉKÉS MÉRTÉK KÖZÖSSÉGI HÁZ

BÉKÉS MÉRTÉK KÖZÖSSÉGI HÁZ Dél-kelet Magyarországon működő M E N T Á L H I G I É N É S E G Y E S Ü L E T Fenntartó székhelye, levelezési címe: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. T/Fax: 06/66/643-991 E-mail: menta.bekes@gmail.com Honlap:

Részletesebben

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012. Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

1. MILYEN TÍPUSÚ GYÓGYSZER A PIRACETAM AL 800 FILMTABLETTA ÉS MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ?

1. MILYEN TÍPUSÚ GYÓGYSZER A PIRACETAM AL 800 FILMTABLETTA ÉS MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ? PIRACETAM AL 800 MG FILMTABLETTA Piracetam AL 800 filmtabletta Hatóanyag: 800 mg piracetám filmtablettánként. Segédanyagok: kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, kroszkarmellóz-nátrium, povidon,

Részletesebben

Gondozási Központ Idősek Otthona Nagymaros SZAKMAI PROGRAM

Gondozási Központ Idősek Otthona Nagymaros SZAKMAI PROGRAM Gondozási Központ Idősek Otthona Nagymaros SZAKMAI PROGRAM Gondozási Központ Idősek Otthona szakmai programja Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az alapellátások szakmai programját - figyelembe

Részletesebben