Ä SZARVASI ÁS. HITV. EVANS. FÖSIMNÁZIUM. értesítője AZ 1910 IM K ÉVRŐL * KÖZZÉTESZI; * MOCSKONYI JÓZSEF * IGAZGATÓ-TANÁR. *

Átírás

1 Ä SZARVASI ÁS. HITV. EVANS. FÖSIMNÁZIUM értesítője AZ 1910 IM K ÉVRŐL * KÖZZÉTESZI; * MOCSKONYI JÓZSEF * IGAZGATÓ-TANÁR. *

2

3 A SZARVASI ÁG. HITV. EVANG. * FŐGIMNÁZIUM * ÉREE5IEŐJE KÖZZÉTESZI: MOCSKONyi JÓZSEF IGAZGATÓ-TANAr. NYOMATOTT SZARVASON SÁMUEL ADOLF KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1911-BEN

4

5 Iskola, társadalori), diáktartás. Az országos ág. h. ev. tanáregyesület ik évi munkaprogrammjába a szarvasi ág. h. ev. főgimnázium tanártestületének indítványára vette fel a következő kérdést: M i módon lehetne a vidéki tanulók szállásadóival szemben eredményesebb ellenőrzést gyakorolni? Pedig ha az iskolának ezt a nehéz, de igen fontos kérdését tárgyalni akarjuk, szinte egymásután ébreszt oly gondolatokat, amelyek keresik a kapcsolatot az iskola, az élet meg a társadalom között. Mert tagadhatatlan, hogy az iskolát a különböző társadalmaknak, az életnek szükségletei, kívánalmai hozták létre a múltban, azok tartják fenn s fejlesztik a jelenben. Ebből folyó természetes következmény, hogy az iskolának egyrészt szolgálnia kell az életnek, a társadalomnak a céljait, másrészt befolyásolnia kell az életet, irányítania kell a társadalmat, hogy bizonyos eszményi, az iskola által is helyesnek elismert szempontok szerint fejlődjék. De épen ezen kölcsönös hatásnál fogva az iskola nemcsak hogy nem nélkülözheti, de határozottan tartozik igénybe venni az életnek és a társadalomnak segítségét a maga nemes céljai elérésében, hogy tu d n iillik az ifjúságot olyan képességekkel ruházza fel, hogy az élet mindenféle nehézségei közepette megállhassák helyüket. Az elméleti neveléstudomány ugyan elvből kárhoztatja a vizsgára való nevelést, a jövendő hivatásra való előkészítő oktatást s ebben az olyan hivalkodó mutogatás

6 4 Szempontjából igaza van. De bármennyire erőszakolnák az eszményi nevelést kívánó nevelők a maguk iskoláját, tanítvány nélkül maradna az, ha az emberiség örökbecsű intézményeinek és eszményeinek megkedveltetésén kívül nem tudná egyszersmind olyan képességekkel felruházni az ifjúságot, a melyek jövő hivatására előkészítik s nem birna bennük érdeklődést kelteni olyan dolgok iránt, a melyek a fejlődés, a haladás természetszerű folyományai. Az iskola feladata tehát megtanítani az ifjút, hogy a valóságot, az életet s annak a legkülönbözőbb viszonyait eszményibb, nemesebb, emelkedettebb szempontokból mérlegelje, de tudja megszerezni a kenyeret is, a mely nélkül sem ő, sem hozzátartozói megélni nem tudnának. S ehhez az élethivatáshoz az iskola nézetem szerint előkészíti az ifjút, ha egyrészt a tanulni valókat, azok mértékét, mennyiségét és irányát is mindig az élet követelményeihez szabja, az az mindig a múlt tiszteletre méltó hagyományaihoz kapcsolódva nem gátolja, nem nehezíti, nem ignorálja a folytonos fokozatos fejlődést sem. Másrészt az ifjúnak a jellemét, gondolkodását, erkölcsi tökéletesedését a jól berendezett társadalom nemes felfogásához képest alakítja és igy e téren sem felejtkezik meg az emberiségnek örökbecsű eszményeiről sem, de a fejlődő életnek szinte erőszakos parancsai elől sem tér ki egészen. Hogy azonban az ifjúságnak ilyen kiképzését és tanítását hogyan s mivel érhetné el az iskola, arról most tárgyalni nem kívánok? Mert a tanulnivalók mennyisége, iránya és tartalma felől s arról az erkölcsi jellemesedésről, a melyet a tanuló ifjú az iskolában szerezhet, csak az egész tanítási anyagnak, módszernek és iránynak részletes tárgyalása mellett szabad szólani s e téren minden felületesség nem hogy elősegítené, de inkább rontaná

7 5 a tanítás céljait, annyival is inkább, mert ma nemcsak a tanügyi köröket, hanem egész társadalmunkat is a legnagyobb mértékben érdeklik és izgatják azok a kérdések, a melyek a jövendő nemzedék tanítására s tanulnivalóira vonatkoznak. Feladatomhoz sokkal közelebb áll s nem kevésbbé fontos az a másik, nem annyira a tanítással, mint inkább a neveléssel összefüggő kérdés, hogy hogyan helyezkedjék el a tanuló ifjú az életben, a társadalomban, hogy az életnek bontó tényezőit mennél kevésbé érezhesse? M i kép viselkedjék az iskola az életnek ama követelményeivel szemben, melyek igen sokszor arra látszanak alkalmasaknak, hogy az ifjúnak nemcsak a tanulásban előha- Iadását, de az erkölcsi jellemesedésben való tökéletesedését is nehezítik, sokszor lehetetlenné teszik? Mert az életnek alakulása, fejlődése elől sem az egyes ember, sem az egyes ifjú, sem az iskola mint egész sem zárkózhatik el. S nem csak a tudományok, de a társadalom is fejlődik, alakul. A régibb idők egyszerűbb erkölcsi viszonyai kiveszőben, a családoknak, családok köreinek bensőbb, melegebb élete s egymás iránt érzése ma már ritkaság. Mindnyájan ott élünk a nagy közönség szeme előtt, mintha üveg alatt volnánk, úgy látja, figyeli, bírálja mindenki magatartásunkat, tetteinket. De mi magunk is óhajtjuk, hogy lássanak bennünket s kiváncsiak vagyunk, hogy lássunk másokat. S a fejlődő életnek ezt az alakulását látja az ifjú is. S vegyük szórakozásainkat, örömeinket. Hiszen régi dal, az igaz, hogy: Nem úgy van már mint volt régen, nem az a nap süt az égen. De kétségbevonhatatlan tény, hogy a mi egész társadalmi életünk az utolsó 25 év óta egészen más alapokra helyezkedett s nagyot változtak a társadalom örömei, szórakozásai.

8 6 Vegyük az irodalmat, a költészetet. Ne beszéljünk róla kárhoztató Ítélet formájában, de vájjon nem alapjában támadják-e a mai költészet hirdette érzések és gondolatok egész társadalmi rendünket, hazai és nemzeti életünket? Nézzük a szinirodalmat, a művészetek bármely ágait? Nem akarnak-e ezek egészen szakítani a múlttal, s nem akarnak-e új irányoknak, felfogásoknak szerezni jogot és elismerést az emberiség Ítéletében? A színházak, circusok, mozgófénykép-szinházak, vendéglők, kávéházak, körök új meg új szórakozásai nem mind azt hirdetik-e, hogy a régi világnak vége s hogy új világ van küszöbön. Sőt még a templomnak sem hágy békét, még abba is beviszi törekvéseit, vagy kívülről támadja imádása tárgyait a mai kor önző bölcselkedése és politikai érzülete. De másként helyezkedtek el a társadalmat fenntartó erők is. A régi keresetforrások vagy egészen kiapadtak, vagy nagyon vékonyan csergedeznek, mig egészen új terei a megélhetésnek bőséges, sőt gazdag jövedelmeket biztosítanak azoknak, a kik az új viszonyokhoz alkalmazkodni, az új alakulásba beleilleszkedni tudnak. S ha kissé mélyebben figyeljük az egyes társadalmi osztályok életét, szinte aggodalommal nézhetjük azoknak a gondolkozásmódját, amely nem egymás mellé közös munkára, közös haladásra, de egymás ellen állítja az erőtényezőket s nap-nap után fejleszti a bomlás ezer meg ezer csiráját, mintha csak egy új világrend alakulását akarná előkészíteni. S mindehhez a nagy tömegekben élő anyagias felfogás, a nyers erőnek, a nehéz, verejtékes testi munkának a képviselőiben szinte természetesnek látszó keserűség, ebből kialakult helytelen Ítéleteik, szenvedélyes indulataik, a jövendő jutalommal már be nem érő türelmetlenségük mind jobban és jobban kavarják, zaklatják s alakítják szinte már szabályozhatatlan fejlődésünket.,

9 7 S ebben a zűrzavarban, örömöknek, gyönyöröknek és izgalmaknak szinte feneketlen kavarodásában hogyan helyezzük el a fejlődő ifjút, a kinek a lelke könnyen megnyílik minden erősebb befolyás előtt? Még azokra nézve sem szabadultunk a gondoktól, a kik az otthonból, az édes jó anyának és a szerető apának felügyelete alatt járnak iskolába. Mert hiszen nagy kérdés, hogy az édes anya csókja és az apa szigora mindig azt a célt szolgálják-e, melyet az iskola a komoly ifjak nevelésében elérni akar? Az életnek előbb festett befolyásai bizony sokszor épen a családi körben mételyezik meg a gyermeket, a mely az iskolába már helytelen irányba terelve érkezik s nem hajlítható viaszként az eszmények cultusa felé. Azután a kisebb, nagyobb városoknak, a fővárosnak ezer meg ezer csábjai, a melyek ott lesik az ifjút, már a mikor az otthon s az iskola kapuját átlépi, mint szaporítják a nevelők gondjait, de kötelezik is őket, hogy keressék az érintkezést a szülőkkel s velük egyetértve igyekezzenek elkerülni mindazt, a mi métely gyanánt hathatna a romlatlan, de romlani könnyen kész gyermek lelkíiletére. De ezek a körülmények magyarázzák az iskolának tartózkodását, sőt szigorát sok olyan örömmel és a társadalom által vagy megengedett vagy csak elnézett szórakozással szemben. Ezért amennyire indokolt az iskolának kíméletlen eljárása a vágyak által óhajtott mulatozásokkal szemben, kötelessége ép úgy alkalmat adni az ifjú léleknek, hogy kellő ellenőrzés és felügyelet mellett kivegye a részét mindazon örömökből és szórakozásokból, a melyek a lélek erőinek felfrissülést, a szellemi munka után üditő megpihenést nyújthatnak. S még fokozottabb az iskola gondja - olyan növendékekkel szemben, a kik nem a szülők köréből járnak

10 8 az iskolába, hanem csak lakásadó helyetteseik, a kosztadók, vagy lakásadók felügyelete alatt állanak és végzik iskolai tanulmányaikat. Ezért a szállásadók eredményes ellenőrzése nemcsak a tanügyi köröknek, hanem a szülőknek s általában ifjúságunk fejlődésével nemesebb értelemben törődő társadalmunknak is sok aggodalommal nézett, sokat vitatott s egyik legnehezebben megoldható kérdése ma is. A kérdésnek amaz oldalai, melyek a lakásadókat a diáktartásra ösztökélik, a mai nehéz megélhetési viszonyok között szinte természetes magyarázatát adják a lakásadók elnézésének, lanyha ellenőrzésének, az a körülmény pedig, hogy a lakásadóknak 99%-a ezért tart diákot, mert a maga jövedelmeit akarja szaporítani, okozója annak, hogy a lakásadó inkább a diák, mint a tanár pártján áll a fegyelmezés szempontjából. S a társadalom ferde felfogásának nem csekély része van abban, hogy a tanuló szorgalmi munkájának s erkölcsi magaviseletének megítélésében úgy a lakásadók, mint az iskolán kivül álló körök, sokszor maguk a szülők is határozottan szembe helyezkednek az iskola kívánalmaival s elősegítik a tanulónak nemcsak renyheségét, kötelességérzetének szunnyadását, de elősegítik erkölcseinek lazulását is. A társadalom, a szülő, a lakásadó először is ferde szemmel nézi az iskola eszményi törekvéseit. Az élet nehéz gondjaitól korlátozott, csakis anyagias érdekek befolyása alatt álló elméjük nem helyesli sem a tanulnivalók mértékét, sem azoknak tartalmát. Lelkiviláguk mindent az ő kicsinyes, anyagi mértékük szerint értékel s az iskolának magasabb feladatait, általános miveltséget adni óhajtó, gondolkozásra serkentő, értelmet élesítő munkásságát pedig csak annyiban hajlandó méltányolni, amenynyiben az ő mértékét eléri vagy megközelíti. Ezért van igen sokszor a tanuló pártján úgy a lakásadó, mint a

11 i - 9 társadalom, amikor egyrészt a gyermeknek küzdelmes, sokszor verejtékes tanulását szemléli s minduntalan kérdi, minek ez a sok, nem az életbe való tudomány? S a tanulók erkölcsi megítélését is ilyen szemmel nézi. Az életben, a társadalomban legtöbbször csak az boldogul, a ki valamely különös erkölcsi elevenséggel bir, a társadalom rendezettsége szempontjából, magasabb erkölcsi célokból felállított korlátokon belül fesztelenül mozog, életét úgy tudja berendezni, hogy másoknak, érdekeiknek a maga céljaira felhasználásában kitűnik. Ezért a tanulók közül is a legnagyobb becsüléssel az találkozik a társadalomban, aki ilyen gyakorlati, mondhatnám az életre való tudással és ügyességgel bir, biztosan evez az iskolai törvények s a tanárok által felállított szirtek között, tanul is, de az életben is mozog, sem a Scylla el nem nyeli, sem a Charybdis magával nem rántja. Majdnem úgy merném mondani, az olyan tanuló, a ki az iskolai törvényeket, tanári intézkedéseket ki tudja játszani s a társadalommal meg tudja magát kedveltetni, nagyobb becsülettel bir a társadalom előtt, mint a jelesekkel kitüntetett, de szerény magaviseletében bátortalan, sokszor még mozdulataiban is félszeg, de szorgalmas munkása az iskolának. Ezt a nehéz kérdését az iskolának, mely a lakásadók erősebb ellenőrzését volna hivatva megállapítani, az ág. h. ev. főgimnáziumok tanári testületéi között 5, azaz a bonyhádi, iglói, nyíregyházi, soproni és szarvasi főgimnáziumok tanártestülete tárgyalta ez évben s küldötte be a tárgyalása eredményét; a 6-ik, a békéscsabai főgimnázium tanártestülete e kérdésben régebben kidolgozott szabályzatát küldötte be az országos ág. h. ev. tanáregyesületnek. Valamennyi iskola azon a nézeten van, hogy a szállásadók elhallgatják, sőt eltitkolják diáklakóik botlá-

12 10 sait. A mutatkozó anyagi haszonért koczkáztatják a tanulók és az iskola erkölcsi értékeit és előnyeit. Valamennyi megegyezik abban, hogy a szállásadókat szigorúbban kell ellenőrizni vagy az igazgató vagy az osztálytanár vagy az iskolaorvos közbejöttével, a soproni ág. h. ev. főgimnázium még a rendőrség igénybe vételétől sém idegenkedik. Több főgimnázium kívánja a jelentkező lapokat, hogy tud niillik csak olyan polgárnál lehessen a tanulónak lakást váltani, a kinek a főgimnáziumtól a tanuló tartásra engedélye van. Azt is hasznos eljárásnak tekintik némelyek, ha a lelkiismeretlen szállásadótól elvonatik a tanulótartás joga. Nyíregyháza fontosnak tartja a szállásadókkal való lehető gyakori érintkezést, tanácsolja a velük való értekezleteket azzal a célzattal, hogy a szülőhelyetteseket lehetőleg bevonjuk abba az erkölcsi munkába, mely a tanulót a külvilág ferdeségeitől lehetőleg megvédelmezni és a helyes fejlődés irányába terelni óhajtja. A békéscsabai főgimnázium szabályzata több üdvös és gyakorlati intézkedést tartalmaz. A városoknak, iskolai székhelyeknek különbözősége, erkölcsi állapotaik, viszonyaik eltérő volta, lakosságuk többféle tagoltsága és foglalkozása szinte lehetetlenné teszik ilyen általános érvényű szabályzat létesítését, de tekintettel arra, hogy ez a fontos kérdés minden középiskolát érdekel, megpróbálom a békéscsabai főgimnázium diáktartási szabályzatának átdolgozásával egy általános szabályzat összeállítását, melybe lehetőleg belevettem mindazt, a mit az egyes iskolák óhajtásképen hangoztattak s melyet e cikk keretén belül elmondottak lehető figyelembe vételével a maga részére valamennyi iskola úgy átdolgozna, a mint azt körülményei s a lakosság körében való elhelyezkedése a legcélszerűbben parancsolnák.

13 11 Ez a szabályzat a következő: Diáktartási szabályzat. Minden tanuló, ki az intézet kötelékébe lép, tartozik lakását vagy erre vonatkozó szándékát mindjárt az iskolai év elején az igazgatónál és az osztályfőnél személyesen bejelenteni. Ezért a megbízható szállásadók jegyzékét a tanévvégi értesítőben közölni kell s a vidéki szülőket figyelmeztetni, hogy a lakásszerzésnél rendszerint jelenlétük szükséges. Csak oly családnak vagy polgárnak van joga diáktartásra, a ki Jelentkező lapot szerez magának a főgimnázium igazgatójától s ezen a jelentkező lapon kötelezi magát az iskolai törvények betartására. Jelentkező lap csak a lakás orvosi megvizsgálása után adható ki. Ha valamely tanuló lakását évközben akarja változtatni, e szándékát köteles az osztályfőnél költözés előtt bejelenteni. A rendelkezésre álló lakások jegyzéke nyilvántartandó. Korcsmában, kávéházban, kosztadó kifőzőknél s általában a hová az emberek tömegesen szoktak étkezés és szórakozás céljából seregleni, tanulónak lakást vállalni nem szabad. Általában a főgimnázium tanári kara megvonhatja a tanulótartás engedélyét minden oly lakás gazdájától, a mely lakás az iskola erkölcsi követelményeinek nem felel meg. Négynél több idegen tanuló egy szállásadónál nem lehet. A szállásadók kötelesek minden tanulónak külön ágyat adni. A tanárikar megvonhatja a tanulótartás jogát az olyan szállásadótól, aki elnézi, hogy a tanulók az osztálytanár engedélye nélkül a megszabott időn túl (nyáron este 9 óra, télen este 7 óra) kimaradnak, a lakásukon

14 12 vagy azon kivül dorbézolnak s általában botrányosan viselkednek. A szállásadó köteles a nála lakó tanulókat vallásos kötelességük teljesítésében ellenőrizni s arra buzdítani. Korcsmákat, kávéházakat s egyébb nyilvános helyeket tanulónak látogatni tilos, színházi előadásokra, hangversenyekre, táncziskolákba, tánczmulatságra csak az osztálytanárnak esetről-esetre adott engedélyével mehetnek, de azt hogy erre engedélyt kaptak a szállásadónak jelenteni tartoznak. Tilos tanulónak pénzt vagy pénzértékü tárgyakat kölcsön venni vagy adni, elzálogosítani vagy eladni, kisorsolni vagy cserébe adni, az iskolai célokra szánt pénzt másra fordítani s a szülő beleegyezése nélkül hitelre dolgoztatni. A tanulókat szállásukon úgy az igazgató mint az osztálytanárok, illetve az ezzel megbízott lakásfelügyelő, esetleg az iskolaorvosa többször meglátogatják s tapasztalataikról a tanárikarnak jelentést tesznek. A lakásadók a tanulók elleni netáni panaszaikat a tanárok látogatásai alkalmával, de más alkalommal is jelenteni tartoznak. A tanulók hibáit palástoló lakásadó azzal büntethető, hogy esetleg elveszíti a diáktartás jogát. Azon szállásadó, a kitől a tanulók kikvártélyoztattak, a következő évben nem kaphat szállásra tanulókat. Általában arra törekedjék a szállásadó, hogy a nála lakó diákok úgy tanulás, mint magaviselet dolgában az iskola minden jogos és várható igényének megfeleljenek, mert csak ilyen önzetlen közreműködéssel segíti elő a gondjaira bízott ifjúságnak, a szülőknek és az iskolának a céljait. Ez volna a lakásadók és tanulóik ellenőrzésére vonatkozó javaslatokat magában foglaló szabályzattervezet. Hiánya, hibája lehet is, van is bizonyára. Igyekeztem

15 13 benne az egyes iskolák óhajtásait lehetőleg kifejezésre juttatni s ilyen tervezetből nézetem szerint mindig könynyebb jót vagy jobbat készíteni, mint egészen újat alkotni. Ezzel értekezésem végéhez értem. Eredeti célom, szándékom csak az volt, hogy az ágostai hitvallású evangélikus tanáregyesület középiskolai szakosztályában a soproni gyűlésen mint előadó ismertessem a vidéki tanulók szállásadóinak ellenőrzésére vonatkozó kérdést. Egyrészt ennek a részletkérdésnek kidolgozása, másrészt ott a soproni gyűlésen előadásom kapcsán felszólalók megjegyzéseinek hatása alatt ébredtek bennem oly gondolatok, melyek arra késztettek, hogy az iskolának, a tanulóifjúságnak az élethez, a társadalomhoz való viszonyát részletesebb megbeszélés tárgyává tegyem s a viszonynak különösen erkölcsi vonatkozásait hozzáfűzzem ahhoz a kérdéshez, hogyan miképen lehet a tanulók iskolán kívüli életét általában, de különösebben a vidékről jött tanulóknak iskolán kívüli életét a tanári karnak s az iskolának erkölcsi befolyása alatt megtartani s ehhez a munkához a szülőknek, a lakásadóknak és általában a nagy közönségnek érdeklődését és támogatását megszerezni? Hogy elmélkedésem nevelésügyünket hasznosan szolgálja-e, nem tudom? Ha alkalmas arra, hogy tanártársaimban s az ifjúság nevelésével foglalkozókban netán helyesebb irányba terelő gondolatokat ébresszen, az én munkám nem volt hiábavaló. Liska János. i i l

16 II. Korrr)áf)yzó testület. E ln ök: Haviár Dániel, főgimnáziumi felügyelő. Jegyző : Liska János, főgimnáziumi tanár. Ügyész: Dr. Danes Szilárd, ügyvéd. Pénztáros; Kutlik Endre, főgimnáziumi tanár. Tagok; a) Az Arad- békési egyházmegyéből: Csepregi György, esperes (111. Békéscsaba), Dr. Zsilinszky Endre, felügyelő (111. Békéscsaba), Jeszenszky Károly, lelkész (lh. Mezőberény) és báró Solymossy Lajos, nagybirtokos (lh. Apatelek). b) A békési egyházmegyéből: Veres József, esperes (lh. Orosháza), Haviár Dániel, felügyelő (lh. Szarvas), Dr. ftaviár Gyula, kir. közjegyző (lh. Szarvas) és Zvarinyi János, lelkész (lh. Szarvas). c) A csanád-csongrádi egyházmegyéből: Petrovics Soma, esperes (lh. Szentes), Hász Antal, felügyelő (lh. Nagybánhegyes), Dr. Laurovics János, orvos (lh. Nagylak) és Saguly János, lelkész (lh. Pitvaros), d) A tanári kar részéről : 1., hivatalból : Kutlik Endre, az intézet pénztárosa és Mocskonyi József, igazgató-tanár; 2., mint választott kiküldöttek : Liska János és Saskó Sámuel tanárok. A T

17 in. Tai)ári kar. A) Működő ta lá ro k. Folyószám I fl tanár neve és minősége Tanán éveinek száma -0} b)9{w u eq -> ju n u in ;ze u u j;s Tantárgy és osztály Heti óráinak száma í hraskó Kálmán r. tanár, a természettani szertár őre 1908 Mennyiségtan I., IV., VII., Természettan VII., Vili Kutlik Endre, r. tanár, a VII. osztály főnöke, az intézet pénztárosa Latin nyelv VII. Görög nyelv V. Vili. Görög-pótló magyar VII. 17 Lang János, r. tanár, az I. o. főnöke és ezen osztály könyvtárának őre, az ifjúsági Sorompó egyesület elnöke Latin nyelv I., Vili. Német nyelv V., Vili. Természetrajz Liska János, r. tanár, a IV. osztály főnöke és ezen osztály könyvtárának őre, a kormányzó testület jegyzője Latin nyelv IV., VI. Görög nyelv VI. 16

18 16 I Folyószám I A tanár neve és minősége Tan ári évein e k szám a M ió ta ta n ít főgim názium u n k b a n Tantárgy és osztály H e ti ó rá in a k szám a 5 Melis János, r. tanár Nov. 7-ig volt intézetünk kötelékében, de a folyó tanévben nem tanított 6 Mendöl Lajos, r. tanár Vallástan 1 Vili. Görög-pótló magyar V Mocskonyi József, r. tanár, igazgató Görög nyelv Vll. Görög-pótló magyar VI. 8 Or. "Remes Béla, 8 r. tanár, a 11. osztály főnöke és ezen könyvtárának őre, a Vajda önképzőkör elnöke, a könyvt. és phil. szertár őre Magyar nyelv 11. Latin nyelv 11. Földrajz 11. Bölcsészet Vili Neumann Jenő, r. tanár Mennyiségtan 11., 111., V., VI., Vili Oláh Miklós, a tornaszertár őre Torna 1 Vili Plenczner Lajos, r. tanár, a 111. osztály főnöke, ezen osztály könyvtárának és a természetrajzi szertárnak őre, pénztári ellenőr ti Földrajz 111. Természetrajz 11. IV., V., VI. Német nyelv Saskó Sámuel, r. tanár, az V. osztály főnöke, a tanulói dalkar vezetője, a tanulói zenekar elnöke, eforus Magyar nyelv 111. ) Latin nyelv 111., V. ) Egyházi ének 1 IV, ) 2 18

19 - Í7 - B '03 tr.) bs 'O o u. A tanár neve és minősége Tanári éveinek száma Mióta tanit főgimnáziumunkban Tantárgy és osztály Heti óráinak száma Sárkány Imre, 13 r. tanár, a történet- földrajzi szertár és éremgyujtemény őre, a tanulói segélyegylet elnöke Történetem 111 Vili Sziráczky Gyula, r. tanár, a rajzszert, őre Rajzoló mértan 1 IV. Görögpótló rajz V Vili. Szépírás 1., II Udvardy Sándor, r. tanár, a VI. o. főnöke Magyar nyelv 1., V., VI. Német nyelv VI. Földrajz Wünschendorfer Aladár, r. tanár, a Vll. o. főnöke az ifjúsági gyámint. ein Magyar ny. IV., VII., Vili. Német nyelv IV., Vll. Görögp. magyar Vili. 18 E eé& zségtai) ta ijá r. 17 Dr. Takács Izsó, bejáró tanár, az o. tanulók iskola-orvosa Egészségtan Vll Vili. 2 M ás fe k k e z e tb e lie k V a llá s ta i? á ra i. 18 Zahoray József, r. kath. s.-lelk. és hitoktató Vallástan 1 Vili Popovics Elek, békési gör. kel. leik. és hitok Vallástan 1 Vili Spiegel H. Armin, képesített rabbi és hitoktató Vallástan 1 Vili. 8 2

20 B) N yu g a lm a zo tt ta lá ro k - 0> c S e -o3 N fl tanár neve és > S 1 E O minősége -Cöcn C N Q o u. 05 S H < tafl Tantárgy és osztály 21 Benka Gyula, igazgató-tanár, a Ferencz József lovagr. keresztese Magyar nyelv, bölcsészet és rajz. 22 Magyar-, latin- és görög nyelv, term.-rajz, menyr. tanár nyiségtan és term.-tan. Chovan Károly, 23 Lányi Gusztáv, r. tanár Magyar- és görög nyelv, vallástan és rajz. C) Iskola-orvos- Folyószám flz orvos neve és minősége Mióta van az intézetnél? leendője Dr. TDikolay István, 24 községi és tb. megyei 1904 főorvos A IV VI. osztálybeli tanulók gyógykezelése.

21 IV. Az elvégzett tapapyag, beti Óra- Szán), a ba&zi)ált tai)köi)yvck és a jövő évi taotárgyelosztás. A) ReodeS tantárgyak. I. osztály. Vallás, heti 2 óra. Bibliaismertetés. Ószövetségi történetek utalással az újszövetségre. A kiválóbb szakaszok olvasása és magyarázata. K k : Bereczky S. Bibliaismertetés. Tanár: Lang majd Mendöl. Magyar, heti 5 óra. Nyelvtanból: Egyszerű mondat fa ja i; mondat és beszédrészek; igeragozás, névragozás; a hangtan elemei. Olvasókönyvből: mesék, mondák, történetek, rajzok, leírások. Költemények tanulása könyvnélkül. Havonként két írásbeli dolgozat. K k.: Szinnyei J. Magyar nyelvtana és Olvasókönyvének 1. része. T a ná r: Udvardy. Latin nyelv, heti 6 óra. Az alaktan főbb részei, névragozás, melléknevek fokozása, számnevek, névmások, határozószókaz ige ragozása az activumban. Olvasmányok: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 19., 20., 24., 25., 26. és 30. magyar és latin fejezetek fordítása. Vulpes et uva; Rana rupta et bős; Culex et taurus; Vulpes et corvus; Ranae regem petunt e. mesék könyvnélkül. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. T k.: Hittrich Ö. Latin olvasó és nyelvtan. T a n á r: Lang. 2*

22 Földrajz, heti 3 óra. Földrajzi alapismeretek. A magyar szent korona országainak részletes leírása a következő sorrendben: Budapest, az alföldek, a középhegység, a dunántúli dombosvidék, a felföldek, Fiume, Horvát-Szlavonország. Általános összefoglalás. Térképvázlatok. K k.: Vitális István földrajza 1. és Kogutovicz Iskolai Atlasz. Tanár: Udvardy. Természetrajz, heti 2 óra. Közönségesebb növények és háziállatok leírása. T k.: Szilády Z. Kis Természetrajz. Tanár: Lang. Számtan. Heti 4 óra. Alapfogalmak : a mennyiség és szám, a mennyiség és szám fajai, számlálás és mérés. A négy alapművelet közönséges egész, tizedes és közönséges törtszámokkal. Pénzrendszerünk és méterrendszerünk ismertetése. Oszthatósági viszonyok. Az időszámítás. A végzett tananyag köréből megfelelő szánni házi dolgozat s havonként egy iskolai dolgozat. T k : Dr. Beke Manó Számtan,,. T anár: Hraskó. Mértani rajz, heti 3 óra. Planimetriai alaktan: pont, vonal és szögek; három, négy és sok szögű idomok ismertetése; a kör. Idomok hasonlósága, egybevágósága, idomok symmetriája. Idomok kerülete és területe. Egyszerű síkdiszitmények rajzolása körzővel és vonalzóval. K k.: Horty Henrik rajzoló geometria 1. rész. Tanár : Sziráczky. Szépírás, heti 1 óra. Vajda Pál szépírási és ütem írás gyakorlása. T a n á r: Sziráczky. mintái után folyó Egyházi ének, heti 1 óra. Különböző egyházi ünnepekre választott 30 dallamot gyakoroltak be a tanulók. Az ének- és zeneelméletből elsajátították az elemi ismereteket a zenei hangról, a vonalrendszerről, kulcsról, hangjegyekről; gyakorolták magukat a hangjegyolvasásban és írásban. Tanár: Saskó. II. osztály. Vallás, heti 2 óra. Bibliaismertetés. Bibliai történetek az új szövetség köréből, hozzájuk fűzött hit- és erkölcstani tanulságok. Az új szövetség könyveinek rövid tárgyi ismertetése, kiszemelt részletek olvastatása és értelmezése utalással az ó és új szövetség összefüggésére. K k.: Bereczky S. Bibliaismertetés. Károli G. U j testamentom. T anár: Dr. Nemes majd Mendöl. TTIagyar, heti 5 óra. Állandó határozók. Szóösszetétel és szóképzés. Szórend. Összetett mondat, mellé- és alárendelt mon

23 21 datok. A nyelvtani anyagnak folytonos gyakorlása elemzés alapján. Elbeszélő és leíró prózai olvasmányok. Lírai és epikai versek emlékelése és elemzése. Kéthetenkint iskolai írásbeli dolgozat. K k.: Szinnyei: Isk. Magyar nyelvtan 11. rész és Császár-Váczy: Magyar olvasókönyv 11. Tanár: dr. Nemes. Latin, heti 6 óra. Az I. oszt. nyelvtani anyag ismétlése; a névragozás eltérő esetei. Szenvedő, álszenvedő és rendhagyó igék; körülirt igeragozás. Accusativus c. inf., abl. absolutus. Magyarra 12, latinra 23 gyakorlat fordítása; nyelvtani gyakorlat és tartalmi vonatkozás (római történet); mesék, közmondások fordítása, utóbbiak emlékelése. Havonkint 2 írásbeli dolgozat. Kk. H ittrich : Latin nyelvtan 1., Latin olvasó és gyakorlókönyv 11. T anár: dr. Nemes. Földrajz, heti 3 óra. Európa államainak (Magyarországot kivéve) részletes leírása; Ázsia és Afrika. Az államok fekvése, alakja, nagysága, felülete, hegy- és vízrajza, éghajlata, terményei és állatai, lakosai, helységei. Térképrajzolás. Kk. Vitális István: Földrajz 11. és a Kogutowicz-féle isk. atlasz. T a n á r: dr. Nemes. Természetrajz, heti 2 óra. Néhány ősszel virító növénynek leírása. Á llattanból: majmok, tengeri emlősök, madarak, csúszómászók, kétéltűek, halak legnevezetesebb képviselőinek leírása. Rovarok, pókok, százlábúak, rákok, férgek osztályába tartozó s vidékünkön élő legfontosabb képviselőinek tárgyalása. Néhány feltűnőbb gyümölcsfa, erdei fa és bokor, valamint egyes termesztett és vadon termő növény leírása élő példányokon. Növény és rovargyűjtés. K k.: Szterényi H ugó: Természetrajz 11. rész. Tanár : Plenczner. Számtan, heti 4 óra. A számítás gyorsítása. Korlátolt pontosságú számítások. Arányos mennyiségek. Arányok és aránypárok. Százalék számítás és annak alkalmazásai. Kk. Dr. Beke Számtan. Tanár: Neumann. Mértani rajz, heti 3 óra. Stereometriai alaktan. A hasábok, gúlák, szabályos testek; a henger, kúp és gömb bemutatása és ismertetése. A testek felülete, köbtartalma. A testek axonometrikus rajzolása. A testek symmetriája, hasonlósága, egybevágósága. Kk. Horty Henrik rajzoló geometriája II. rész. Tanár: Sziráczky. Szépírás, heti 1 óra. Német nagy és kis betűk írása lapminták után, utóbb német folyóírás. T a n á r: Sziráczky. Egyházi ének, heti 1 óra. Úgymint az 1. osztályban.

24 osztály. Vallás, heti 2 óra. A keresztyén egyház rövid története megalakulásától napjainkig, különös tekintettel a reformáció és a hazai protestáns egyház történetére. Kk. Bereczky S. A keresztyén egyház rövid története. T a n á r: Hraskó majd Mendöl. magyar, heti 4 óra. A magyar hang-, szó- és mondattan rendszeres tárgyalása elemezéssel kapcsolatban. Költemények emlékelése és fejtegetése. Olvasmányok a magyar történelem és mondavilág köréből; elbeszélések, leírások, rajzok. Havonkint két isk. írásbeli dolgozat. Kk. Szinnyei: Rendszeres magyar nyelvtan ; Császár-Váczy: Magyar olvasó 111. rész. Tanár : Saskó. Latin, heti 6 óra. Az alaktan átismétlése után a mondattanból : alany, állítmány, jelző, értelmező, az esetek használata, igeidők és igemódok használata a főmondatokban, az egyenes kérdés, infinitivus, accusativus cum infinitivo és ablativus absolutus. Olvasmányok Cornelius Neposból : Aristides, Hannibal és Miltiades 3 fejezete; Phaedrusból 17 mese. Könyvnélkül 10 phaedrusi mese. Havonkint két iskolai dolgozat. Kk. Dr. Hittrich Ö dön: Latin nyelvtan I. és 11. rész., dr. Hittrich Ö dön: Latin olvasókönyv a gimnáziumok 111. és IV. oszt. számára; Dávid István : Rövid latin olvasó- és gyakorlókönyv 11. rész. Tanár: Saskó. Tlémet, heti 4 óra. Olvasás, írás. Beszédgyakorlatok alapján tárgyaltattak a következő olvasmányok : Die Schule, Der Unterricht und die Schüler, Das Haus, Das Dorf, Die Stadt, Der Tag und die Stunde, Die Woche, der Monat un das Jahr, Der Abend, Wie ich meinen Tag zubringe, Unser Körper, Unsere Sinne, Unsere Nahrung, Die Familie. Költemények: Die Einkehr, Abendlied. Fordítás magyarról németre. Nyelvtanból : főnév, melléknév ragozása, igeragozás a praesensben, a névelő, számnév, névmások és elöljárók, a szórend szabályai. Kéthetenkint írásbeli dolgozat. Kk. Schuszter Alfréd : Német nyelvtana. T a n á r: Plenczner. Földrajz, heti 2 óra. a) A leíró földrajzból Amerika és Ausztrália ; b) a mathematikai és fizikai földrajz alapismeretei. Kk. Dr. Vitális István : Földrajz 111. rész és Ráth A rnold: A mathematikai és fizikai földrajz elemei. Kogutowicz-féle iskolai atlasz. Tanár: Plenczner. Történelem, heti 3 óra. Magyarország története a mohácsi vészig. Kk. Dr. Szigethy Lajos, Magyarok története 1. rész. Helmár két térkép a magyar történethez. T anár; Sárkány.

25 23 Számtan, heti 3 óra. Összetett következtetések. Kamatszámítás. Kamatos kamatszámítás. Értékpapírok. Arányos osztás és közép értékszámitás. Érmek ismertetése. Láncszabály. Kk. dr. Beke Számtan. Tanár: Neumann. Mértani rajz, heti 2 óra. Planimetriai szerkesztések. Egyenes vonalú idomok főbb tulajdonságai; idomok szerkesztése oldal, szög és magasság alapján, idomok mérése, idomok osztása, idomok átalakítása. Síkdiszitmények rajzolása és festése nagy méretű fali minták után. Kk. Horty Henrik rajzoló geometriája 111. rész. Tanár: Sziráczky. Egyházi ének, heti 1 óra. 25 legszokottabb egyházi dallam begyakorlása mellett az ének- és zeneelméletből az 1. és 11. osztályban tanult elemi ismeretek kiegészítéséül tanulták az ütemet, ütemezést, a módosító jeleket. T a ná r: Saskó. I IV. osztály. Vallás, heti 2 óra. Keresztyén hit- és erkölcstan tekintettel a választó tanokra, bibliára és a társadalmi életre. Kk. Bereczky S. Keresztyén hit- és erkölcstan. Tanár: Mendöl. Magyar, heti 4 óra. A stilus általános és különös tulajdonságai. A verstan alapvető elemei, a szokottabb versformák ismertetése. A legfontosabb ügyiratok. T o ld i fejtegetése. Havonkint két írásbeli dolgozat. Kk. Góbi Imre : Stilisztika és verstana és Arany-Lehr: Toldija. Tanár : Wünschendorfer. Latin, heti 6 óra. Az alaktan és az egyszerű mondat alaktanának tüzetes átismétlése. Infinitivus, participium, gerundium, supinum; igeidők és módok használata; összetett mondatok; consecutió temporum, mellékmondatok. Oratio recta, obliqua. Főbb stilisztikai sajátságok, verstan elemei, hexameter, római naptár. Rövidítések. Olvasmányok: Curtiusból: Az issusi csata; Nagy Sándor Susaban. Caesarból: Hadjárat a helvetiusok ellen. Ovidiusból: Quattuor aetates mundi, Deucalion és Pyrrha, Philemon és Baucis, Orpheus és Eurydice. Körülbelül 100 sor könyvnélkül is. Magyarról latinra 20 gyakorlat. Havonkint 2 iskolai dolgozat. Kk. Dr. Hittrich Ödön Latin nyelvtan I. rész, Alaktan és II. rész, Mondattan. Dr. Hittrich Ödön : Latin olvasókönyv a 111. és IV. osztályok számára. Dávid István: Rövid latin olvasó- és gyakorlókönyv. T anár: Liska,

26 24 Német, heti 3 óra. Olvasmányok fordítása németről magyarra és viszont. Az olvasmányokkal kapcsolatos beszédgyakorlatok. Versek emlékelése. Ige és névragozás. Havonkint 2 írásbeli dolgozat. Kk. Schuszter: Német nyelvtana. Tanár: Wünschendorfer. Történelem, heti 3 óra. Magyarország története a mohácsi vésztől 1867-ig. Hazánk a jelenkorban: földrajz, közgazdaság, néprajzi, mivelődési, alkotmányos viszonyok. Horvátország ; közös ügyek; Ausztria. Kk. Dr. Szigethy L., Magyarok története 11. rész. Helmár, Két térkép a magyar történethez. Tanár : Sárkány. Természetrajz (Növénytan), heti 3 óra. Az őszi flóra kiválóbb képviselői. A növények külső tagoltsága. A biológiai és élettani anyag megértésére szükséges chemiai ismeretek röviden. A növények szövet- és élettana. Az osztályozás elvei. Linné rendszere és a természetes rendszer s ennek keretében a növények négy köre. Növénygyüjtés. Kk. Szterényi H. : Növénytan a lv-ik osztály számára. Tanár : Plenczner. mennyiségtan, heti 3 óra. Bevezetés az algebrába. Az absolut számokkal való műveletek áttekintése különös tekintettel az összeadás és szorzás kommutativ és associativ törvényeire. A negativ szám bevezetése. A relativ számok. A relativ számokkal végezhető alapműveletek közül az összeadás,kivonás, szorzás, osztás és hatványozás. Algebrai kifejezések és közönséges számok második és harmadik hatványa. A legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többszörös. Az algebrai törtek tana. Elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel. Arányok és arányiatok. A végzett tananyag köréből megfelelő számú házi dolgozat s havonkint egy iskolai dolgozat. Kk. König-Beke : Algebra. T anár: Hraskó. Mértani rajz, heti 2 óra. Planimetriai szerkesztések. A kör és legfontosabb tulajdonságai; a kör érintőire vonatkozó szerkesztések; két kür relativ helyzete. Az ellipsis, parabola és hyperbola ismertetése, alkotó részei, szerkesztése és érintőiről. Szabadkézi rajzolás nagyméretű lapminták után. Kk. Horty Henrik Rajzoló geometriája IV. rész. T a n á r: Sziráczky. Egyházi ének, heti 1 óra. Úgy mint a 111. osztályban. V. osztály. Vallás, heti 2 óra. A biblia könyveinek rendszeres ismertetése. Kiválóbb szakaszainak olvastatása és megbeszélése. Ének. Kk.

27 25 Batizfalvy-Bereczky: Bibliaismertetés. K á ro lyi: Szent Biblia. Tanár: Plenczner majd Mendöl. Magyar, heti 3 óra. Szerkesztéstan : a prózai műfajok elmélete ; történetírás, szónoklat, értekezés, leírás, levél, megfelelő olvasmányokkal. A ballada és románc elmélete Arany s egyéb írók idevágó müvei alapján. Havonkint házi vagy iskolai írásbeli dolgozat. Kk. Riedl Rhetorika, Greguss-Beöthy Magyar balladák. Tanár: Udvardy. Latin, heti 6 óra. Olvasmányok: Cicerónak Cn. Pompeius mellett tartott beszéde cseké'y kihagyásokkal és Archias költő érdekében tartott beszédének javarésze. Ovidius önéletleírása, (Tristium 1. IV. 10.); az Átváltozásokból: Philemon és Baucis, Midas ; a Naptárból : Róma alapítása, Remus halála, Gabii elfoglalása, Fabiusok veszte, Újév napja, Janus, Feralia, Caristia, Terminálja, Árion. Könyvnélkíil : Ovidius életrajza, Róma alapítása. Cicero és Ovidius élete és művei. A régiségtanból a római államszervezet, állami hivatalok, provinciák, pénzügy. Havonkint két iskolai dolgozat. Kk. Dr. Geréb József: Cicero védőbeszéde A. Lie. Archias ügyében; dr. Kont Ignácz: M. T. Cic. De imperio Cn. Pom pei; dr. Csengeri János : Szemelvények Ovidiusból; dr. Schmidt M árton: Római régiségek. Tanár: Saskó. Görög, heti 5 óra. Az attikai nyelvjárás alaktana a m i végű igékig. Az alaktan begyakorlása megfelelő görög-magyar és magyar-görög gyakorlatok, erkölcsi mondások és mesék alapján. Havonkint 2 iskolai dolgozat. Kk. Dr. Szamosi János: Görög nyelvtan és Görög olvasókönyv. T anár: Kutlik. Német nyelv, heti 3 óra. Der Bau des Hauses. Unsere Wohnung. *Das Vaterhaus. Das Gewerbe. Der höfliche Knabe. Der Kaufmann und der Schiffer. ^Mutterliebe. Der beste Empfehlungsbrief. *Das Erkennen. *Das Riesenspielzeug. Verhehr und Handel. Brief des Schülers Karl an seinen Schulfreund (Ausflug auf eine Ruine) Einrichtungen unserer Eisenbahn. Unsere Post. Antwort Franzens. Bezirk, Komitat und Land. *Rat des Vaters an seinen Sohn. Vom Bäumlein, das andere Blätter hat gewollt. A *-gal jelzettek könyvnélkül. Beszédgyakorlatok a tárgyalt olvasmányok alapján. Az alaktan rendszeres összefoglalása. Kéthetenkint egy iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Schuster Alfréd : Német nyelvkönyv 11. rész. Tanár: Lang. Történelem, heti 3 óra. Az ókor története: a keleti népek, a görögök és a rómaiak 476-ig Kr. u. Kk. Dr. Szigethy L., Egye-

28 26 temes történet 1. rész. Kogutowicz M. Történelmi atlasz. T anár: Sárkány. Mennyiségtan, heti 3 óra. a) Algebra: Elsőfokú egyenletek több ismeretlennel. Négyzetgyök s a másodfokú egyenlet. Köbgyök. b) Geometria: Az egyenesek fekvése a síkban, síkidomok egybevágása, hasonlósága és területe. Kk. Dr. Kőnig-Dr. Beke Algebra, Dr. Lutter-Éberling Geometria. T a n á r: Neumann. Természetrajz, heti 3 óra. (Állattan). Általános állattan. Az állati szervek és szervrendszerek leírása. A hét állattörzs és főbb osztályaik illetőleg rendjeik leírása, kiváló tekintettel a Magyarországon élő közönségesebb s fontosabb fajokra s földrajzi elterjedésükre. Kk. Szterényi H.: Állattan az V. osztály számára. T anár: Plenczner. Görögpótló magyar, heti 3 óra. Görög és magyar epikai költészet : llias, Odyssea. Poraiból megéledett Phönix. Buda halála. Görög és magyar történetírás. Herodotos, Heltai, Bethlen, Kemény, Cserei, br. Apor. Kk. Kempf Homeros Iliása. Geréb Szemelvények Herodotosból. Badics Magyar irodalmi olvasókönyv 1. r. Tanár: Udvardy majd Mendöl. Görögpótló rajz, heti 2 óra. Stylizált levelek és virágok és különféle stilü ékítmények rajzolása és festése nagyméretű fali minták után; később egyszerű stereometriai testeknek szemlélet alapján való rajzolása és árnyékolása. T anár: Sziráczky. VI. osztály. Vallás, heti 2 óra. Az egyház története megalakulásától napjainkig, tekintettel a tan, istentisztelet és alkotmány fejlődésére. Ének. Kk. Bereczky A keresztyén egyház története. T a n á r: Plenczner majd Mendöl. TTlagyar, heti 3 óra. A költői műfajok elmélete: líra, epika, dráma. A legjelesebb alkotások alapján a műfajok osztályozása. A képzőművészetek alapvető fogalmai. Havonkint házi, vagy iskolai írásbeli dolgozat. Kk. Riedl F. Poétikája, Schakspere Julius Csaesárja. Tanár: Udvardy. Latin, heti 5 óra. Livius XXI. és XXIl.-ik könyvéből szemelvények. Verg. Aeneiséből a ll.-ik könyv egészen, a lll.-ik és lv.-ik könyvből szemelvények. Livius és Vergilius életrajza, magán, hadügyi és vallásrégiségek. Havonkint két iskolai dolgozat. Heten-

29 27 kint 1 órán fordítás magyarról latinra a nyelvtan és mondattan gyakorlásával. Kk. P. Vergilii M. Aeneidos libri XII. Pirchala 1 VI. ének. Bartal-Malmosi T. Livü ab űrbe condita liber XXI XXII. Latin stílusgyakorlatok Liviushoz és Vergiliuslioz. Szabó K. W irth. Dr. Schmidt Márton Római régiségek. Tanár: Liska. Görög, heti 5 óra. Xenophonból: Kyros neveltetése, Sokrates vallásossága. Solon, Tyrtaios, Theognis, Archilochos, Alkaios, Anakreon, Sappho költeményeiből, Anacreontea; Szamosi olvasókönyvéből : A Diogenes, Themistokles, Nagy Sándor, spártaiak, spártai nőkről szóló olvasmányok. Nyelvtanból a m i végű és rendhagyó igék, mondattan az olvasmányokkal kapcsolatban. Kk. Szamosi János Görög nyelv- és mondattan. Szamosi János Görög olvasókönyv. Dr. Geréb Görög prózai szemelvények Herodotos, Xenophon és Platon irataiból. Dr. Keczer Géza Anthologia lyrica Graeca. Tanár: Liska. Német, heti 3 óra. A nyelvtan átismétlése és gyakorlása mellett prózai és költői művek fordítása, legnagyobbrészt könyvnélkiil is. Prózák: Der kluge Sultan, Erzählung aus dem Morgenlande, das Wunderkästchen, die leichteste Todesstafe, ein gutes Recept, der Seiler von Fürfeld, die Ungarn in St. Gallen, Rudolf von Habsburg, Columbus, der Löwe. Költemények : der Fischer, der Schatzgräber, Erlkönig, Ballade, der Ring des Polykrates, die Teilung der Erde, das Glück von Edenhall, des Sängers Fluch, die Grenadiere, die Wallfahrt nach Kevlaar. Kéthetenkint írásbeli dolgozat az olvasmányok köréből. Kk. Albrecht Német olvasókönyv 11. r. Tanár: Udvardy. történelem, heti 3 óra. A középkor és újkor története 1648-ig. Kk. Dr. Szigethy L., Egyetemes történet 11. rész. Kogutowicz M. Történelmi atlasz. T anár: Sárkány. mennyiségtan, heti 4 óra. a) Algebra : A hatványozás általánosítása. Számrendszerek. Tizedes törtek. Logarithmusok. Arithmetikai- és véges geometriai sor. b) Geometria : A kör. Goniometria és trigonometria. Magasság- és távolságmérések. Kk. Dr. König-Dr. Beke Algebra, Dr. Lutter-Éberling Geometria, Dr. Polikeit Logarithmusok. Tanár : Neumann. Természetrajz, (Ásvány- és vegytan) heti 3 óra. Chemiai és ásványtani alapfogalmak. A már szerzett chemiai ismeretek kibővítése. Elem, vegyület, elegy, keverék ; bázis, sav és só fogalma: mesterségesen előállított sók, gyakorlati értékük. Chemiai átalaku

30 28 lások. Kristályrendszerek. Ásványrendszer. Legfontosabb ásványok leírása s ezekkel kapcsolatosan az egyszerű és összetett közetek leírása. A geológia alapfogalmai. Kk. Dr. Hankó-Melczer: Ásványtan és chemia és Szterényi: Kristályminták. Tanár: Plenczner. Görögpótló magyar, heti 3 óra. Szemelvények a görög- és a klasszikus versmértékű magyar lírai költészetből. A görög dráma története és elmélete. Sophokles Antigonéja és Euripides aulisi Iphigeniája részletesen tárgyalva. Kk. Dr. Badics Ferencz: Magyar irodalmi olvasókönyv 11. köt., Schill Salamon: A görög irodalom története, Sophokles-Csiky : Antigone és Euripides-Radó: Iphigenia Aulisban- Tanár: Mocskonyi. Görögpótló rajz, heti 2 óra. Stereometriai testeknek és testcsoportnak rajzolása távlatilag különféle modorban, később használati tárgyak rajzolása és árnyékolása ceruza, szén, tus és festékkel. Tanár: Sziráczky. Vll. osztály. Vallás, heti 2 óra. A magyar protestáns egyház története napjainkig. Ének. Kk. Bereczky S. A magyar prot. egyház története. T anár: Dr. Nemes majd Mendöl. TTtagyar, heti 3 óra. A magyar nemzeti irodalom története Kisfaludy Károlyig. Szemelvények a jelesebb írókból. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Kk. Beöthy: Irodalomtörténet 11. rész. Tanár: Wünschendorfer. Latin, heti 5 óra. Verg. Aen. VI , , , ig. Vll , Vili , , IX Cic. Cat. I. Sail. Jug A tárgyalt írók életrajza és munkái, Régiségtan. Nyelvtani ismétlések. Kéthetenkint 1 iskolai dolgozat. Kk. Verg. Aen. ed. Geyza Némethy. Cic. Or. IV. in Cat. Dr. Boros György. Sail. Bell. Jug. ed. Quil. Pecz. Latin stilgyakorlatok 111. Cserny-Dávid. Római régiségtan. Dr. Cserép József. Tanár: Kutlik. Görög, heti 5 óra. Homeros Odysseia IX. (566 sor), X. (405 s.). Herodotosból: 1, 7, 14 és 15 szemelvény. Homeros költészete, a görög próza és történetírás fejlődése. Havonként két iskolai dolgozat felváltva görögre és magyarra való ford. Kk. Dr. Csenged János : Homeros Odysseia. Geréb József: Görög prózai szemelvények Herodotos, Xenophon és Platon irataiból. Tanár: Mocskonyi.

31 29 Német, heti 3 óra. A német irodalomtörténet ismertetése főbb vonásokban a legrégibb időktől Lessingig. Szemelvények a jelesebb irodalmi termékekből. Fordítás magyarról németre. Részletek Schiller: Teli Vilmos c. drámájából. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Kk. Schuszter: Német irodalomtörténete a VII. o. számára és S chiller: W ilhelm Tell-je. T a ná r: Wünschendorfer. Történelem, heti 3 óra. Az újkor története 1648-tól a jelenkorig. Európa és Amerika államainak jelenkori viszonyai földrajzi, közgazdasági, néprajzi, alkotmányos tekintetben; városok, gyarmatok. Kk. Dr. Szigethy L, Egyetemes történet 111. r. Kogutowicz M. Történelmi atlasz. Tanár: Sárkány. Mennyiségtan, heti 3 óra. a) Algebra : A kamatos kamatszámítás fogalma és alapképlete. Decursiv és anticipativ kamatozás. Az évi betét és járadékszámítás. A kölcsönök törlesztése (amortisació). A végtelen geometriai haladvány és a szakaszos tizedes törtek. A másodfokú egyenletek elmélete. A másodfokú függvények szélső értékei, b) Geometria : A stereometria bevezető tételei. Szabályos testek. A hasáb, gúla, henger, kúp és a gömbszámitása. Az algebra és geometria kapcsolata. A végzett tananyag köréből megfelelő számú házi feladat s havonkint egy iskolai dolgozat. Kk. König-Beke Algebra. Lutter-Eberling Geometria - Polikeit Logarithmusok. Tanár: Hraskó. Természettan, heti 4 óra. A szilárd, cseppfolyós és légnemű testek mehanikája. Akustika. Optika. Tk. Fehár-Szekeres Kísérleti Természettan. T a nár: Hraskó. Görögpótló magyar, heti 3 óra. Thukydides és Demosthenes kapcsolatban magyar történetírókkal és szónokokkal. A görög irodalom korszakai és főképviselői. Kk. Szemelvények Thukydidesból. Ford. Szilasi Móric. Görögpótló magyar irod. olvasmányok 111. k. Jancsó Benedek. Görög irod. történet. Schill Salamon. Demosthenes válogatott beszédei. Dr. Földi József. Tanár: Kutlik. Görögpótló rajz, heti 2 óra. Építészeti díszletek, gyümölcs útánzatok, állatfejek rajzolása és árnyékolása különféle modorban fősz minták után. Tanár: Sziráczky. Vili. osztály. Vallás, heti 2 óra. Evang. hit- és erkölcstan tárgyalása tekintettel a bibliára és az életre. Egyházalkotmány. Ének. Kk. Bancsó: Keresztyén hit- és erkölcstan. Tanár: Mendöl.

32 30 Magyar, heti.3 óra. A magyar nemzeti irodalom története Kisfaludy Károlytól. A legjellemzőbb alkotások elemzése; az író és a kor megvilágítása. Havonkint egy Írásbeli dolgozat. Kk. Beöthy: Irodalomtörténet 11. része. Tanár: Wünschendorfer. Latin nyelv, heti 4 óra. Tacitus Annales VI. 50; XII XIV XIX XX Horatius, Carm IV. 7. Carm. saecul. Epod. 2. Sat Epist Szemelvények Cicero de officiis c. művéből. A római irodalom története ; régiségtan ; nyelvtani ismétlések. Kéthetenkint egy iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Cicero de officiis (Csengeri); Wirth Gy. Horatius költeményei. Schmidt A. : Szemelvények Tacitusból, Cserép : Római régiségek. Tanár: Lang János. Görög, heti 4 óra. Horn. II , IV , V , , VI , Vll , Vili , , IX ig Platon Apológiája és Kritonja szemelvényesen. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. Kk. Szemelvények Homeros Iliásából. Dr. Csengery János. Szemelvények Herodotos, Xenophon és Platonból. Dr. Geréb József. Tanár: Kutlik. Német nyelv, heti 3 óra. A német irodalom második virágzásának kora. Der Hainbund. Herder. Goethe. Schiller. Die romantische Schule. Dichter der Befreiungskriege Die Schwäbische Schule. Heine. Lenau. Grillparzer. Lessing: Minna v. Barnhelm olvasása. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Kk. Schuster A lfréd: Német irodalom történeti tankönyv II. r. Tanár: Lang. Történelem, heti 3 óra. A magyar nemzet története 1867-ig, folytonos figyelemmel a világtörténelmi összefüggésre. Hazánk jelenkori közgazdasági, népesedési, alkotmányos viszonyai. Kk. Dr. Szigethy L., A magyar nemzet története s a mai magyar állam ismertetése. Kogutowicz M. Magyar történelmi atlasz. T anár: Sárkány. Mennyiségtan, heti 2 óra. a) Algebra : A kombinatorika elemei. Binomiális tétel. Az algebra összefoglaló áttekintése, b) Geometria : A gömbháromszögtan cosinus tétele és ennek alkalmazása a földrajzi helyek távolságának meghatározására. A geometria összefoglaló áttekintése. Kk. Dr. König-Dr. Beke Algebra, Dr. Lutter-Éberling Geometria, Dr. Polikeit Logarithmusok. T anár: Neumann.

33 31 Cermészettan, heti 4 óra. Hőtan. A mágnesség és elektromosság. A kozmográfia elemei. Tk. Fehér-Szekeres Kísérleti Természettan. Tanár: Hraskó. Bölcsészet, heti 3 óra. A lelki élet tüneményeinek ismertetése és magyarázata; a helyes gondolkodás törvényei. Példák közös megbeszélése; fejezetek Wundt, Ranschburg, Lehmann munkáiból. Kk. Szitnyai: Lélektan és Logika. Tanár: dr. Nemes. Görögpótló magyar, heti 2 óra. A görög bölcsészet fejlődése Thalestól Aristotelesig.Platontól: Apologia, Kriton, Politeia. írásbeli dolgozatok. A görög művészet főbb alkotásainak ismertetése; gipsz-másolatok bemutatása. Kk. Alexander Bernát: Platón és Aristoteles ; Schill Salamon : Görög irodalomtörténet; Zsámboky G yula: A görög szobrászat kiválóbb alkotásainak ismertetése. Tanár: Wünschendorfer. Görögpótló rajz, heti 2 óra. Virág és gyümölcs utánzatok, emberi és állatfők rajzolása fősz minták után, utóbb természet után való rajzolásban és festésben is gyakorolták magukat. Tanár: Sziráczky. B) ReQdkiVüli tantárgyak. Egészségtan, heti 2 óra. Az ember szervezete. Első segély. Tápszerek. Lakások. Csatornázás. Szellőzés. Fűtés, Világítás. Fertőző betegségek. E tárgyat tanulta kötelezőleg a VII. osztály s a VIII. osztálybeliek közül az önként válalkozók. Tanár: dr. Takács. Francia nyelv, heti 2 óra. A nevek deklinációja. A melléknév. A számnév és névmás. Az avoir és étre segédigék ragozása. A rendes ragozásé igék. Fordítás franciából magyarra és magyarból franciára. A haladók olvasták Seribe és Legouvé Les doigts de fée cimü vígjátékét. Kk. Bartos-Chovancsák: Francia nyelvés olvasókönyv. A tanfolyamon résztvettek: Esztergály Gyula VIII. o. t. haladó Tepliczky János VII. o. t. kezdő Némedy János Gohér Mihály V. Szemző Pál VII. Grósz Jenő Szokoly Pál Tanár: Kutlik. Szabadkézi rajz. Szabadkézi rajzra heti 2 órában 10 tanuló járt. A kezdők stylizált levelek és virágok rajzolása és színezésében gyakorolták magukat; a haladók egyszerűbb tájképeket, csendéleti képeket rajzoltak és festettek. Évi tandíj 12 korona volt. T a nár: Sziráczky.