Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet. Dr.Koltai Miklós főiskolai docens ATLÉTIKA

Átírás

1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Dr.Koltai Miklós főiskolai docens ATLÉTIKA Összetett versenyek az általános iskolában Tantárgy kódja: SMDLTE2202 Simonné Tamássy Judit Tanár-Testnevelőtanár MSC 2011/2012 Tanév I. félév Levelező tagozat R8F4I5

2 A kétezres években új társadalmi kihívások fogalmazódtak meg az iskola, az intézményes nevelés felé. Az oktatási törvény és annak módosításai új feladatokat fogalmaz meg a testnevelés és a testnevelés és a sport fejlesztése területén. A testnevelésen belül az atlétika gazdag tartalmánál fogva a személyiség sokoldalú kibontakoztatásának kiváló eszköze lehet. Az atlétika természetes mozgáskészségeken alapuló versenyszámai (futás, ugrás, dobás) minden életkorban az életkori sajátosságoknak megfelelően művelhetők. Az atlétika versenyszámai az ember természetes mozgásaiból a járásból, futásból, ugrásból és dobásból alakult ki. Dolgozatomban az általános iskolás tanulók atlétika összetett versenyszámait, azok technikáját, szabályait, előkészítő-, és rávezető gyakorlatait mutatom be. Összetett egyéni versenyről beszélünk akkor, ha az adott korcsoportban versenyző leány, vagy fiú elindul csapatban az adott iskola színeiben (6 fős csapat) a Magyar Diáksport Szövetség által előírt versenyszámokban, az itt elért eredményeket ponttáblázat alapján kiszámolják, és összeadják. Az így kapott eredmény alapján beszélünk összetett egyéni helyezésekről. Összetett csapatversenyről akkor beszélünk, ha a csapat 5 legjobb eredményt elért tagjainak pontszámát számolják ki, és az így kapott pontok alapján hirdetnek eredményt. AZ ÖSSZETETT VERSENYSZÁMOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN: Az általános iskolás tanulók II., III., IV. korcsoportban versenyeznek felmenő rendszerben a Magyar Diáksport Szövetség versenykiírása alapján. Az atlétika sportágban létezik I. korcsoport is, azonban ezeknek a gyerekeknek a versenyzése nem továbbjutásos, azaz felmenő rendszerű. I. korcsoport (legmagasabb szint: megyei verseny) versenyszámai kislabdahajítás 40 m síkfutás állórajttal 50 m-es szembeváltó váltóbottal II. korcsoportban az összetett egyéni és csapatverseny versenyszámai a következők: 60 m síkfutás (megyei versenyen térdelő rajt, országoson rajtgép és fotocella) kislabdahajítás (Nekifutással, szektorba, plasztoball 12 dkg - os labda) távolugrás (60cm-es elugrósávból) 4x100m váltó (4*100m- es körbeváltó, megyein pályától függően szembeváltó) A megyei/budapesti, valamint az országos döntőn a 4x100 m-es váltófutás az atlétika versenyszabályai szerint körbefutással történik, váltás az előváltási zóna +20m-es váltózóna (30m) területén történik. Az összetett egyéni versenyben a váltó eredményét nem számolják be. A csapat 6 főből áll, az öt legjobb eredmény számít, mint csapateredmény. 2

3 III. korcsoport összetett egyéni és csapatverseny versenyszámai a következők: 60m síkfutás kislabdahajítás távolugrás (60cm-es elugrósávból) 600m A csapat 6 főből áll, öt fő eredménye számít, mint csapateredmény. IV. korcsoport összetett egyéni és csapatverseny versenyszámai: 100m 800m távolugrás súlylökés (fiúk 4kg, leányok 3kg) kislabdahajítás A csapat 6 főből áll, öt fő eredménye számít, mint csapateredmény. Általános szabályok a diákolimpián - A diákolimpiát a Magyar Diáksport Szövetség hirdeti meg. - Az alapfokú oktatási intézmények azon tanulói vehetnek részt a versenyen, akik egy magyar oktatási intézménybe az adott tanév kezdetéig beiratkoztak, s a verseny időpontjában az iskola tanulói. - Igazolás: Egységes igazolás: szabályosan, a hatályban lévő Kormányrendelet alapján kiadott diákigazolvánnyal (elvesztése, megrongálódása esetén ideiglenes diákigazolvánnyal - mely tartalmaz egy fényképes személyi kártya részt), az internetes nevezés alapján kinyomtatott, az iskola igazgatója által aláírt és pecséttel ellátott, egyéni, vagy csapat nevezési lappal. - A nevezési lapon a korosztálynak megfelelő érvényes orvosi igazolásnak kell szerepelnie (a szakszövetségi igazolványban szereplő, érvényes sportorvosi igazolás ezt kiválthatja). Orvosi igazolásként elfogadható az MDSZ által kiadott "orvosi igazolás" kártya is, mely kiválthatja a nevezési lapon szereplő igazolást. - A versenyzők saját érdekükben - sérülés, orvosi ellátás miatt - tartsák maguknál a TAJ-kártyájukat, vagy annak másolatát. - Csapat- és egyéni versenyeken az igazolásokkal ellátott elektronikus nevezési lapról a csapatok és az egyéni versenyzők versenyenként maguk gondoskodnak! - Az országos selejtezőkön, elődöntőkön és döntőkön a csapatok tanárral, pedagógussal, vagy csapatvezetővel kötelesek megjelenni, aki az adott nevelésioktatási intézmény alkalmazásában áll, vagy az iskola igazgatója által írásban megbízott vezető/edző. Ezen megbízás hiányában a versenybizottság a csapat mellett megjelent kísérőt nem tekinti hivatalos személynek, és a csapat az adott versenyen nem jogosult részt venni. - A tanárok, edzők igazolása a verseny megkezdése előtt (pl. a technikai értekezleten) az igazoló bizottság feladata és kötelessége. - Az igazolási dokumentumokat - labdajátékoknál - a verseny végéig a versenybizottságnál kell letétbe helyezni. Az igazolási dokumentumok biztonságos elhelyezéséről az adott Rendező szervnek kell gondoskodnia. 3

4 - Nevezés: Minden sportágban, az MDSZ által rendezett országos versenyekre a nevezést elektronikus úton a Magyar Diáksport Szövetség honlapján kialakított nevezési formában és oldalon lehet megtenni a versenynaptárban megjelölt nap órájáig! - Országos döntő: A többpróba csapat és a többpróba egyéni összetett megyei/budapesti első helyezetteket az elektronikus nevezés alapján a megyei/budapesti diáksport szervezet juttatja tovább. Országos szinten a további három legmagasabb pontszámot elérő iskolacsapat és egyéni versenyző meghívásra kerül, őket az elektronikus nevezés alapján a megyei/budapesti diáksport szervezet juttatja tovább. - Szögescipő használata engedélyezett. - Rövidtávfutásoknál a megyei/budapesti és az országos döntőn az indulás térdelőrajttal történik. A csapat tagjai az országos döntőn egy futam keretében versenyeznek. - Kislabdahajítás plastoball (12 dkg) kislabdával történik, egy próba és három kísérlet. - Többpróba versenyen ki kell zárni azt a versenyzőt, aki két hibás rajtot hajt végre. - A többpróba egyéni összetett versenyben a váltó eredménye nem számít bele a végeredménybe. - A holtversenyeket a megyei/budapesti és az országos döntő versenyeken el kell dönteni. A holtverseny eldöntése: - Egyéni összetett versenyen: az a győztes, aki több versenyszámban ért el magasabb pontszámot. Ha ez nem dönti el a holtversenyt, akkor az a győztes, aki a versenyszámok közül valamelyikben a legmagasabb pont-számot érte el. Ha ez sem dönt, akkor meg kell nézni a második legmagasabb pontszámot, és így tovább. - Összetett csapatversenyen: a csapat utolsó tagjának (5., 4. stb.) eredménye dönt. A magasabb pontszámmal rendelkező utolsó csapattag csapata kerül előbbre. - A megyei/budapesti jegyzőkönyveken fel kell tüntetni a versenybíróság elnökének nevét, a jegyzőkönyv kizárólag így hiteles. - A verseny részletes tudnivalóit a forgatókönyv tartalmazza, amelyet a megyei/budapesti diáksport szervek juttatnak el az iskolákhoz. Az országos döntő forgatókönyve letölthető az MDSZ honlapjáról is. - A kiírásban nem szereplő valamennyi szakmai kérdésben a MASZ versenyszabályai érvényesek. 4

5 A futás jellemzése, szerepe a testnevelésben és a sportban A futás az ember helyzetváltoztató mozgása, amely kisgyermekkorban természetes mozgásként alakul ki. Az atlétika futóversenyszámainak teljesítéseinél-elsősorban a vágtafutásnál-megfigyelhető futómozgás azonban többé-kevésbé tanult és célirányosan alakított. A futás a láb, a kar és a törzs izomcsoportjainak aktív munkáján keresztül az emberi test mozgatórendszerének majdnem minden részét foglalkoztatja. A futás az atlétikában és más sportágakban különböző céllal jelenik meg. A Futás technikája A futás célja: Futóversenyszámoknál a táv minél rövidebb idő alatti teljesítése, vagy a győzelem a legfontosabb. (Koltai, Oros 13.o) A futóversenyszámok lehetnek: Rövidtávfutás, középtávfutás, hosszútávfutás, váltófutás, gátfutás. Mint minden futómozgás, a vágtafutás mozgásmódja is sok vonatkozásban egyéni. Általános alapelveit azonban mindenféle futásfajta alapelveivel összhangban meghatározhatjuk. A vágtafutás az összes többi futásnemektől elsősorban abban különbözik, hogy itt a legerőteljesebb az elrugaszkodás és a lendítés, ennek következtében magasabb a repülés íve és így kényesebb és fontosabb szerepe van a talajra érkezésnek. I. Futás lábmunkája: A két láb egymáshoz viszonyított mozgásában nem azonos, de az egyidejű fázisok ismétlődése ugyanaz. A láb mozgása a technika szempontjából 4 részre osztható: 5

6 Fázisok: Elrugaszkodás: Az elrugaszkodás a vágtafutás technikájának leglényegesebb része. A vágtázó erőteljes elrugaszkodása a talajtól térden és bokán keresztül kinyúlással történik. Ezt segíti a lendítő láb, mely fokozatosan térdben hajlítva előrelendül, majd a lábszár függőlegesen megközelíti a talajt. A lábfej a talajhoz közeledve kissé felfelfelé emelkedik (keveset pipál) és először a talp elülső külső élével a futás irányával párhuzamosan ér a talajra. A láb csípőben, térdben, bokában is kinyúlik úgy, hogy csak a láb hegye érinti a talajt. Lendítés: A lendítés az elrugaszkodással összhangban történik. A lendítés során a comb emelő izomzata segítségével emelkedik a láb térdben hajlítva felfelé, amíg a térd a legmagasabb pontra kerül a test előtt. A lábszár laza. A repülés: A repülés legyen mérsékelt ívű, hogy a talajraérkezés után az elrugaszkodást folyamatosan biztosítsa. A repülés nagysága, ereje, és magassága az elrugaszkodás erejétől, és a lendítéstől függ. A repüléskor a térdben megemelt lendítő láb aktívan a talaj felé közeledik, hogy előkészítse a következő lépést. Az elrugaszkodó láb pedig ugyanakkor arra készül, hogy a lelépés után átvegye a lendítő szerepét. Talajfogás, lelépés: A talp lenyomódik a talajra, a lábra nehezedő súly hatására a láb térde és a csípő enyhén behajlik. A négy fázis ismétlődik. II. Futás karmunkája: A karok könyökben derékszöget alkotva előre-hátra irányulóellentétes mozgást végeznek úgy, hogy az előrelendülő kar kézfeje kb. az áll magasságáig megközelítse a törzs középvonalát. A karok vállból mozognak a test két oldalán előre, hátra könyökben kb. derékszögű hajlításban. 6

7 III. Törzs munkája: A törzs tartása a sebességtől függően kissé előre döntött, de semmi esetre sem homorított. A váll vízszintes síkban marad és csak annyit enged előre-hátra, amennyit az előre,-illeteve hátralendülő karok mozgásához szükséges. A törzs mérsékelten előredöntött helyzetben van. A fej tartása előrenéző, természetes. A csípő mozgása, ennek puhasága nagyon fontos, különösen a ritmus kialakítása szempontjából. A vágta futás akkor ritmusos, ha folyamatosan kapcsolódnak egymásba a futás fontosabb elemei: az elrugaszkodás, lendítés, repülés a talajérés. 7

8 A kislabdahajítás technikája A kislabdahajításról általában A kislabdahajítás elsődleges célja a hajítómozdulat elsajátítása, beidegzése. A gyerekek játékos, szabad dobálgatása, a technikailag helyes váll feletti hajítómozgástól legtöbbször eltérő, hibás mozdulatok beidegzését eredményezi. Függ ez elsősorban attól, mi a dobások célja (pl. lapos kővel a vízen kacsáztatás, vagy célbadobás stb.). A célokból adódóan sokan hajlított karhelyzetből indítják a hajítást s nem a váll felett, hanem nagyrészt oldalt dobják ki a szert. Mint minden dobószámnál, a kislabdahajításnál is a közvetlen feladat: minél messzebbre hajítani a labdát, s ennek érdekében a képességek fejlesztése. Technikai végrehajtása megegyezik a gerelyhajításéval, csak könnyebb feltételek mellett, ugyanis itt nem kell külön gondot fordítani a szer vonalban tartására és elsajátítása is sokkal rövidebb időt igényel. Nem véletlen tehát, hogy a kislabdahajítást a gerelyhajítás előiskolájának nevezzük. (Koltai,1975., 266.o.). A kislabdahajítás technikája: A labda fogása: Két helyes formát ismerünk: Kétujj-fogás: a labda a mutató- és középső ujjon, a többi oldalról támaszt. Sportfogás: a labdát három ujjra (mutató-, középső és gyűrűsujj) helyezzük, a hüvelykés kisujj oldalt támaszt, biztosítják a fogást. (Az iskolai oktatásban ez utóbbi az elterjedt.) A hajító mozdulatnál helyből és nekifutásból egyaránt csípőbefordítással kell kezdeni a mozgást, -második fázis: a törzs és a fej dobásirányba fordulása, -harmadik fázis: a hátranyújtott kar ostorszerűen csapódik a fejmagasság fölött Nekifutás során a labdát felső tartással, kb. homlok magasságában az arc előtt és könyökben hajlított karral kell vinni. Futás közben a labdát tartó kéz mérsékelten mozogjon előre-hátra a futás ritmusának megfelelően. A lendület összekapcsolását a kidobással az ún. előkészítő lépések alatt végezze el a tanítvány. A dobó az előkészítő lépések közben fordítsa jobbra a dobás irányába a váll vonalát, s vigye hátra, kidobóhelyzetbe a labdát. Ugyancsak az előkészítő lépések alatt alakítsa ki a kedvezőbb dobóterpeszbe érkezés testhelyzetét is. A hármas lépésritmusnál a dobó egy lépés alatt vigye dobóhelyzetbe a labdát, és ezután a job láb támasszon át már a kidobóterpeszbe érkezhet. Általános iskolában 5-7. osztályig hármaslépés, 8. osztályban már lehet az ötös lépésű dobásformát oktatni. 8

9 A távolugrás technikája A távolugrásról általában A távolugró tetszés szerinti távolságról nekifutva a kijelölt helyről egy lábbal a lehető legmesszebre ugrik. Az ugrás eredményességét a nekifutás vízszintes sebessége, és az ugrás magassága határozza meg. Eszerint a gyorsaság és az ugróerő azok az alapvető képességek, melyek a távolugráshoz döntően szükségesek. A távolugró, bár elsősorban ugróatléta, de csaknem ugyanolyan értékű vágtázó is. A távolugrás technikája A távolugrás lényege az, hogy az ugró testének a lehető legnagyobb sebességre felgyorsított tömegét (nekifutás) a felugráskor izomerejével a legtávolabbra röpítse egy lábról felugorva, és a lehető legtávolabb érjen le az ugrógödör homokjába két lábbal történő talajfogással. A távolugró-technikákat a légmunka formája határozza meg. A távolugró technikákat a légmunka alapján: 1. ollózó technika, 2. A homorító technika, 3., a guggoló technika. A technikára érvényes közös alapelveket négy egymásba kapcsolódó részre bontjuk: 1. nekifutás (roham), 2. felugrás, 3. légmunka, 4. talajérés A nekifutás Induláskor az ugróláb kerüljön az indulóvonalra. A nekifutást a test előredöntésével vagy rajthelyzetből szapora lépésekkel kell megindítani. A nekifutás alatt az ugró megtartja természetes előredőlt futó testhelyzetét. A távolugró az utolsó lépések közben enyhe súlypont-süllyesztéssel mélyebb testhelyzetbe kerül, aminek következtébe az erőközlés részére hosszabb utat biztosít. Legmélyebb a lelapulás az utolsó előtti lépésben. Az utolsó lépésben a felsőtest felegyenesedik, s az ugró láb siettetett talajfogásával a lépés megrövidül. A nekifutás hibái: - A nekifutás utolsó szakaszában csökken a sebesség. - A túlzottan nagy felgyorsulás is lépészavart idézhet elő. Felugrásig a sebességet egyenletesen kell fokozni úgy, hogy a maximális nagyságot az ugró az elugróvonal fölött érje el. A felugrás A felugrás célja a sebesség megtartásával a testet lehető legmagasabbra röpíteni. Az ugró láb enyhe hajlításban, a sarok, a talp csaknem egyidőben fog gerendát(a sarok a futófelülettel a talp a gerendával érintkezik).az ugró láb támasztása pillanatában az 9

10 erők leggyorsabb bevetésével megkezdődik a lendítő láb hajlított térddel vezetett lendítése. A karok egyidejűleg futómozgásszerű-de hosszabb úton vezetett-karmunkával lendítenek. Az elrugaszkodás befejezésének pillanatában az elrugaszkodó láb a lábujj hegyétől teljesen kinyúlt. Ekkor a test hossztengelye az elugró láb vonalába kerül. Az elrugaszkodásban az ugrónak arra kell törekednie, hogy az elrugaszkodás végén a felsőtest a hatóerők irányába előre-felfelé irányuló helyzetbe kerüljön. A felugrás hibái: - A lelapulás, a felkészülés teljes hiánya a felugrás előtt. Az ugró dobbantva fog gerendát. - Az ugró belehomorít a felugrásba. A felugrás alatt a test helyzete (dőlése) nem változhat meg. - A lendítés. És elrugaszkodás elkapkodása. - Az ugró nem tekjes kinyúlásban hagyja el a talajt. A testnek csípőben, majd térben s végül bokában teljesen ki kell nyúlnia. A légmunka Légmunka közben a felsőtest mozgása többféle eltérést mutat. Az ún. lépéshelyzetben a felsőtest még kissé előredöntött futótesthelyzetben van. Előnyös, ha sodródás közben a felsőtest kissé lemarad, mert ez jó egyensúlyt és a talajfogást megelőző záráshoz kedvező testhelyzetet biztosít. A törzs a légmunka ritmusában enyhe oldalfordulatokat végez, hogy ezzel laza kar- és lábmunkát biztosítson. A légmunka hibái: - Az ugró nem lazul el a passzív sodródás alatt. - A végtagok szétterpesztése, kimozdítása. 10

11 A talajérés A jó talajérés feladata a röppálya végének kihasználása. A talajérés akkor jó, ha az ugró a leérkezés után nyugodt, guggoló helyzetben marad. Közvetlenül a talajérés előtt a lábak előrenyújtása rúgásszerű, gyors mozdulattal történik. A talajérés hibái: - Talajérés előtt az összecsukódás elmarad, főképp a lábak nem lendülnek előre. - Az ugró kar hátracsapását nem a talajéréskor, hanem előbb végzi. - Talajfogás szétvetett lábakkal, vagy nem egyvonalban homokba merülő sarkakkal történik. Mindez térveszteséggel jár. Általános iskolában a guggoló technikával ismertetjük meg tanulóinkat. Lényege: az ugró az ugrólábat zárja a lendítő-láb mellé, majd mindkét étrdét a melléhez közelíti. A lábak felhúzásával egyidőben az ugró mindkét karját a törzse mögé lendíti rézsútos mélytartásba. Ebben a zsugorhelyzetben repül midaddig, míg lábait előre nem nyújtja a talajfogáshoz. A legegyszerűbb, és legtermészetesebb távolugró technika, egyben a másik két technika jó előgyakorlata. Hátránya: a hasizmok túl erős terhelése, a bizonytalan egyensúly, a talajérés előkészítésének elmaradása. 11

12 Gyakorlat száma: 1. Előkészítő gyakorlatok Gyakorlat megnevezése: Reakció-fogó vágtafutás, állóképesség, reakció Alkalmazási területe: 3-8.o Eszközök: 4db jelölő bója Résztvevők száma: 10 fő Gyakorlat leírása: A párok szabadon futnak a kijelölt területen belül (1, 2.) Az érintett szám bekiabálására az egyik elfut, a másik megpróbálja 10mp-en belül elkapni. Kritikus momentum: Vigyázzunk az ütközésekre Megjegyzés: Vigyázni kell a megfelelő pihenőre Változatok: A bemondott szám lesz az üldözött. Gyakorlat száma:2 Gyakorlat megnevezése: A kincses sziget Reagáló képesség fejlesztés, futás előkészítés Alkalmazási területe: 4-8.o Eszközök: 4db ugrókötél Résztvevők száma: 20 fő Gyakorlat leírása: Kb m hosszú, téglalalap alakú játéktér négy sarkában félkör alakban elhelyezett ugrókötél mögött, négy csoportban helyezkednek el a tanulók. A csoportok 1-4-ig számot kapnak. A két csapat számának közlése után a tanulók átlós irányba futással helyet cserélnek. Kritikus momentum: Az összeütközés elkerülése miatt a mozgás figyelése Megjegyzés: A helycsere után először mozdulatlanul elhelyezkedő csapat győz és egy pontot kap. A pontok összege dönti el a helyezéseket. Változatok: Vizuális jelekre való indulás, a tanár által megjelölt kiinduló helyzetből való gyors indulás. Nem futással, hanem lehet páros lábbal szökdelve, vagy egy lábon ugrálva a kijelölt területre eljutni. 12

13 Gyakorlat száma: 3 Gyakorlat megnevezése: Menekülés a mocsárból Láberőfejlesztés, futás, ugróerő Alkalmazási területe: 5-8.o. Eszközök: Zsámoly, szőnyeg, medicinlabda, karika, bója Résztvevők száma: 4x5 fő (20fő) Gyakorlat leírása: Váltóverseny formájában, futás közben fellépés a zsámolyra és ugrás egy lábról két lábra, a tömött labda felvétele után szökdelés a karikába, majd visszafelé futáskor a labdát az előbbi helyre téve futás helyre, a vonal mögött váltás. Kritikus momentum: Az elugrás felfelé, repülés felhúzott térddel. A mélybeugrásnál ne csapják le a lábukat, puha érkezés. A versenyhelyzet miatt nem páros lábbal szökdel. Megjegyzés: A legkisebb helyezési számot összegyűjtő csapat nyer. Változatok: Visszafelé indulva, a szökdelés történhet egyik, vagy másik lábon. A karikák, és a zsámoly-szőnyeg távolság változtatása. Gyakorlat száma: 4 Gyakorlat megnevezése: Szelektív kislabda-gyűjtés Kislabdahajítás előkészítése Alkalmazási területe:: 5. osztáy Eszközök: Padok, kislabda, szemetes kosár Résztvevők száma: 4x5 (20fő) Gyakorlat leírása: A padoszlopokban egymás mellett ülő két sor tanulói tartoznak egy csoporthoz. Minden padoszlop elé kb 2m távolságban egy-egy papírkosarat helyezünk el. A kislabda a bal oldali sor utolsó játékosánál legyen! A tanulók egy csoportja egymással 13

14 szemben áll, ők tartoznak egy csoporthoz, és cikk-cakk vonalon kézbe dobják a labdát majd az utolsó tanuló elfut a kosárig és belerakja, majd helyre szalad. Kritikus momentum: Ha leesik a labda, utána kell futni és dobni kell a következő tanulónak Senkit sem szabad kihagyni Megjegyzés: Az eredményt folyamatosan kell írni. A versenyző csapatok létszáma azonos legyen. Változatok: Az irányokat változtatni lehet Lehet több dobóval, több labdával, térdelőrajtból, oszlopból is játszani. Gyakorlat száma: 5. Gyakorlat megnevezése: Amerikai football Rajtgyorsaság, futógyorsaság, dobás előkészítő Alkalmazási területe: 4-7. osztály Eszközök: Kislabda, rajtvonal Résztvevők száma: 2x10 fő Gyakorlat leírása: 5 fő egysoros vonalban a vonal mögött. A dobó kislabdával 4 m-re a vonal mögött. A tanulók a vonalat az indítójel előtt nem hagyhatják el. A labdát röptében is el lehet kapni. A dobás pillanatára a tanulók elindulnak, hogy megszerezzék a labdát. Az lesz a dobó, aki megszerzi a labdát. Kritikus momentum: Csak a dobás pillanatában induljanak. A helyes dobótechnikára ügyelni. Megjegyzés: Állórajt helyzetből induljanak, mint a váltófutásnál Változatok: Több dobóval, több labdával, térdelőrajtból, lehet oszlopból is. 14

15 Gyakorlat száma: 6. Gyakorlat megnevezése: Hajtsd a kötelet! Távolugrás előkészítő, láberő, ritmus Alkalmazási területe: 4-8. osztály Eszközök: 4db ugrókötél, 4db kerülő bója Résztvevők száma: 4x5 (20fő) Gyakorlat leírása: Kötélhajtással szökdelés, kb 15m hosszú játéktéren, a távolság felénélvonallal jelzett helyen-a kötél levetése után futással tárgykerülés, majd helyrefutáskor a kötélhez érve újra szökdelés áthajtással. Kötélátadással váltás. Kritikus momentum: Szökdelés-hajtás ritmusa Megjegyzés: Erre a sorversenyre rá kell készülni! Változatok: Váltott lábú szökdelés, egylábas hajtás-(jobb láb-bal láb) Gyakorlat száma: 7 Gyakorlat megnevezése: Bombázó kislabdadobás előkészítő, célzás Alkalmazási területe: 4-8. oszt. Eszközök: 20db kislabda, vagy-és gumilabda, 1db kosárlabda, 2db pad Résztvevők száma: 2x10 (20 fő) Gyakorlat leírása: Tornateremben a terem közepére teszünk egy kosárlabdát. A középvonaltól m távolságra fektetett padot helyezünk el. E mögött állnak a csapatok. Jelre elkezdik bombázni, dobálni a kosárlabdát. Cél, hogy az ellenfél padjához hozzáérjen a kosárlabda.. Akkor kap pontot a csapat. 15

16 A padon át lehet nyúlni. és a kislabdákat fel lehet szedni a játéktérről. Ha elfogy a labda, akkor a tanár megállíthatja a játékot, amíg összeszedik a labdát Kritikus momentum: teremben kell végezni, hogy a labdák ne guruljanak messzire. Megjegyzés: Nagyon izgalmas játék, és minden tanuló részt vesz benne. A fiatalabbak inkább gumilabdával játsszák, úgy kevésbé veszélyes, a nagyok már kislabdával. A csapatok taktikáznak is, mert a távolabbi labdákat is össze kell szedni. Változatok: A tér növelésével változtathatjuk a dobás távolságát is. Tehetünk 2-3 labdát is egyszerre. Meghatározzuk, hogy a pad mely pontját érintse a kosárlabda. Gyakorlat száma:8. Gyakorlat megnevezése: Ugorj! váltóverseny. Láberő fejlesztése, futás, ugrás, dobás Alkalmazási területe: 5-8.o. Eszközök: 16 karika,8 db zsámoly, 4 db egyrészes szekrény, 4db szőnyeg, 4db 1kg medicinlabda Résztvevők száma: 20 fő (4x5 fő) Gyakorlat leírása: 5 fős csapatok versenyeznek váltóverseny formájában. Jelre indulnak a csapatok, futás közben karikába lép, a karikák között ugrás terpeszbe, fel- és lelépés a zsámolyra, majd felfutás az ugrószekrényre, és ugrás egy lábról- lábzárással a levegőben- két lábra, hajlított állásba szőnyegre. A medicinlabdát felkapva futás vissza, majd pár méterről dobás a társnak, ezzel váltás. Kritikus momentum: ne nagyolja el a karikáknál az ugrásokat, ugorjon el bátran a szekrényről, a talajra érkezésnél figyelni kell. A dobásnál egykézzel történjen a dobás. Megjegyzés: Az a csapat nyer, amelyik először ér be. A karikák, és zsámolyok távolságának változtatásával, valamint a szőnyeg odébb helyezésével lehet változtatni a gyakorlaton. Jobban kényszerítjük a tanulót a távolabbra való ugrásra. Variáció: Lehet fordítva indulni. 16

17 Gyakorlat száma: 9. Gyakorlat megnevezése: Balatoni halász fogójáték, futógyorsaság Alkalmazási területe: 4-8. o. Eszközök: tornaterem, félpálya, vagy sportpálya, 2db megkülönböztető trikó Résztvevők száma: osztály (20 fő) Gyakorlat leírása: Kijelölünk két önként jelentkezőt fogónak, akik fogják egymás kezét. Ők a halászok, akiknek meg kell fogni a halacskákat. A pár mindkét szél megfoghatja a menekülőket. Akit megfogtak, ő maga is halász lesz, Szabályok: Ha a háló szétszakad, akkor a fogás nem ér. Csak a szélső emberek foghatnak. A halak kibújhatnak a hálón, az nem számít megfogásnak.győz az a tanuló, akit utoljára fogtak meg. Kritikus momentum: szétszakad a háló Megjegyzés: A gyerekek körében népszerű ez a fogójáték. Általában ne az óra elején játszassuk. Bemelegítést igényel. Növelhetjük, vagy csökkenthetjük a játékteret céljainktól függően. Vigyázni kell az összeütközésekre Változat: páros fogó, ha a fogók négyen lesznek, kettéválnak. Győz az a tanuló, aki utoljára marad. Gyakorlat száma: 10. Gyakorlat megnevezése: Iramszarvas ugróügyesség, ugróerő fejlesztése Alkalmazási területe: 4-8. o Eszközök: tornaterem, vagy pálya 17

18 Résztvevők száma: 20 fő Gyakorlat leírása: A tanulók hason fekszenek a pályán, egymástól 1 lépés távolságra. A sorban az utolsó mindenkit átugrik páros lábú szökdelléssel, majd ő is lefekszik. Akit átugrott, az feláll, és ő is szökdell. Kritikus momentum: véletlen rálép a társára. A társra való vigyázás kényszerítőleg hat, hogy magasabbra ugorjon. Megjegyzés: Ezt a gyakorlatot a gyerekek kedvelik, valamint egyidőben sok mozgást kíván.. Változat: Lehet ezt a gyakorlatot - futással a társ fölött, - váltott lábú szökdelléssel - egyik láb, másik láb - a tanulók négykézláb állnak, egyszer alatta kúszik, egyszer felette ugrik - 2 tanuló, vagy 3 tanuló szorosan fekszik egymás mellett, és őket kell páros lábbal átugrani. 18

19 Gyakorlat száma: 11/a Rávezető gyakorlatok Gyakorlat megnevezése: Dzsoggolás, mozgáskoordinációt feljesztő gyakorlat Alkalmazási területe: 5-8.o Eszközök:16db műanyag rúd, teremben szivacscsík, 2 db bója Résztvevők száma:20 fő (10-10) Gyakorlat leírása: Dzsoggolás csípőre tartással (egyenes: tartással), sprint 5 m-ig. A tanulók két csoportban dolgoznak, egymással párhuzamosan) Folyamatosan indulnak a tanulók, ügyelve a helyes végrehajtásra. Kritikus momentum: Ne ugorják át a rudakat, a mozgás legyen folyamatos. A karok is dolgozzanak a test mellett, figyelni a törzs, és fejtartásra. Forrásmegjelölés: Somodi, (77., 79.o) Megjegyzés: Csoportosan szívesen végzik a tanulók. Mozgáskoordináció javítása. Változat: a. Dzsoggolás bal kar csípőretartással, sprint 10 m-ig b. Dzsoggolás jobb kar csípőretartással, sprint 15 m-ig c. Dzsoggolás oldalt- balra- 90 fokos fordulatból sprint 15 m-ig. d. Dzsoggolás oldalt- jobbra- 90 fokos fordulatból sprint 15 m-ig. 19

20 Gyakorlat száma: 11/b Gyakorlat megnevezése: Futóiskola - Koordináció, helyes futótechnika Alkalmazási területe: 5. oszt. Eszközök: Szivacsrudak, kerülő bója Résztvevők száma: 2x10 (20 fő) Gyakorlat leírása: 50 m futórész első felében a futóiskola elemei -magas térdemelés, sarokemelés, szkippelés, dzsoggolás- a szivacsrúd által kialakított távolságban, majd 25 m fokozó futás, a futótáv végéig a tanult technikával Kritikus momentum: Helyes testtartás, karmunka, a térd emelése a megfelelő magasságba Megjegyzés: A változtosság elvét figyelembe kell venni. Ügyelni kell a laza mozgásra, ne legyen erőlködés, mert az a technika hátrányára válik. Változatok: Háttal futási iránynak Gyakorlat száma: 12 Gyakorlat megnevezése: Vándordobás Kislabda hajítás rávezető gyakorlat Alkalmazási területe: 5-8. osztály Eszközök: 20 db kislabda Résztvevők száma: 5x4 (20 fő) Gyakorlat leírása: Atlétikai pályán 6-8 lépés után a tanulók eldobják a kislabdát, ahol leesett a labda, a társ megjelöli, vonalat húz, és onnan dobja tovább, így a harmadik és a negyedik tanuló is. Az a csapat nyer, amelyik legmesszebb jut a kiinduló ponttól. Kritikus momentum: A pálya hossza miatt lehet végezni a futópálya vonalán Forrásmegjelölés: 1300 Atlétika játék és gyakorlat Megjegyzés: a rávezetőknél mindig mozgásból és ne helyből dobjunk! Versenyhelyzetben mindig figyelni kell, hogy hol esett le a labda. 20

21 Változatok: Szembe váltó, így több a hely. A helyhiány miatt lehet ülésből dobatni, és így versenyeztetni a tanulókat, vagy hasonfekvésből dobással. Gyakorlat száma: 13 Gyakorlat megnevezése: Húzd, told! Futótechnikai gyakorlatok a társ ellenállásával Eröfejlesztés, sprintfutás rávezető gyakorlata Alkalmazási területe: 4-8.o. Eszközök: Jelölő bója, sportpálya, vagy tornaterem Résztvevők száma: 10x2 fő (20 fő) Gyakorlat leírása: A párok 20 m futótávon dolgoznak egymás testsúlyának legyőzésének ellenállásával. Jelre indulnak a párok. Győztes az a pár, amelyik először halad át a célvonalon. a., Magastérdemelés, a társ hátul és kézfogással elhúzzuk a táv végéig és csere. b., Ua., csak a társ gumikötél segítségével húz vissza c., Magastérdemeléssel az elől háttal levő társat a kéz a vállon kitolni a táv végéig. d., A társ szemben áll a társsal, és hátrafelé fut (derekán a gumikötél) Kritikus momentum: Helyes futótechnika. A társnak kicsit engedni kell. Megfelelő társat kell választani. (súlyban, magasságban) Megjegyzés: Terhelés pihenés aránya 1:3, Versenyszerűen végeztessük. Gyakorlat közben fontos a hibajavítás. (még versenynél is) Változatok: sarokemelés, szkippelés, dzsoggolás 21

22 Gyakorlat száma: 14 Gyakorlat megnevezése: Emelkedj Távolugrás rávezető gyakorlat Alkalmazási területe: 5-8.oszt. Eszközök: Zsámoly, távolugrógödör, labda, lufi Résztvevők száma: 20 fő Gyakorlat leírása: Rövid nekifutás után a zsámolyt elugró deszkaként használva, elugrás majd guggolólégmunka, érkezés. A levegőben a társ által feldobot labdát megrúgni. Kritikus momentum: az elugróláb helyes megválasztása, emelkedés Megjegyzés: a zsámoly biztonságos elhelyezésére figyelni kell Változatok: a, nekifutás, 1 zsámoly-és fölfelé ugrik, érkezés két lábra b, nekifutás, egy zsámolyról két zsámolyra felfut, onnan elugrás egy lábról, repülés, érkezés két lábra a térd felkapásával. c, elugrás után vagy labdát dobunk, amit meg kell érinteni a levegőben vagy lufit. 22

23 Gyakorlat száma: 15 Gyakorlat megnevezése: Érintsd meg! Rúgd meg! Gyakorlatok az elugrás helyes ritmusának, légmunkának, talajfogás kialakításához Alkalmazási területe: általános iskola 5-8.o. Résztvevők száma: 5-8 fő kis csoport Eszközök: távolugrógödör, jelzőszalag Gyakorlat leírása: A tanuló magas térdemelésből indítja a mozgást, nekifut, és ugrik, leérkezéskor a homokban elhelyezett szalagot lábbal megérinti. Kritikus momentum: nekifutás nem egyenletesen gyorsuló, magas az elugrás íve, ok: nagy a kitámasztás elugrás hibái: berogyott az elugró láb, a törzs túlzottan előre-hátra dől, nincs lendítés, nem rugaszkodik el a légmunka során nincs meg a guggoló helyzet talajfogás merev (térdben nem enged utána sérülésveszély!) Megjegyzés: Az osztályt két részre bontom, mert a technikát kisebb létszámban hatékonyabban lehet begyakoroltatni. A gyerekek nagy élvezettel próbálják a céltárgyakat megérinteni. Változat: A nekifutásnál jelzések felett fut át. Könnyű futásból (4-6lépésből) felugrás, és a levegőben lépésváltás. Leérkezés az ugró lábra, és abból kifutás. Könnyű futásból (4-6 lépésből) érkezés a lendítő lábra, és abból kifutás. 23

24 Gyakorlat száma:16 Gyakorlat megnevezése: Váltóverseny - Szembe váltófutás gyakorlása, gyorsaságfejlesztés Alkalmazási területe: 4. osztály Eszközök: Váltóbot, sportpálya, vagy tornaterem Résztvevők száma: 5x4 fö (20fő) Gyakorlat leírása: 60 m-s futópályán szemben áll a négy csapattárs és a váltóbot átadásával a negyedik ember befut a célba. Győz az a csapat, amelyik elsőként ér a célba. Kritikus momentum: A bot átadása Megjegyzés: Időre, vagy helyezésre kell versenyhelyzetet teremteni. Ügyelni kell az indulásoknál. A tanulók úgy állítsák össze a sorrendet, hogy a befutó legyen a leggyorsabb. Mérjünk időt. 24

25 Változatok: - Rövidebb pályán azonos idő alatt több váltás - A rajthelyzetek változtatása (ülésből, hasonfekvésből, háttal állva indulás) Gyakorlat száma: 17 Gyakorlat megnevezése: Hendikep sprint Vágta futás Verseny, mentális erő fejlesztése Alkalmazási területe: 5-8. osztály Eszközök: sportpálya, bóják Résztvevők száma: 20 fő (4x5fő) Gyakorlat leírása: Az osztályt felosztom 4 csoportra úgy, hogy 60 m-es vonalról indulnak a leggyorsabbak, 3 m előnyből indul a második csoport, 7 m-ről a harmadik, 11 m-ről a negyedik. Az nyer, aki elsőnek fut át a célvonalon. Kritikus momentum: az előnyök jó megválasztása Megjegyzés: Mentális erő fejlesztése. Motiváltak a tanulók, versenyzők., ezért még nagyobb erőbedobással futnak. A lassabb tanulók esélyhez juttatása. Felmentett tanulókkal döntőbírói feladatot végeztetni. Eredményeket felírni. Változatok: Párokban, vagy négyesével futtassuk őket, mérjük az idejüket. Ugyanez a gyakorlat, csak körbe a pályán versenyeztessük őket. 25

26 Gyakorlat száma: 18 Gyakorlat megnevezése: Repülő - célba érkezés gyakorlása, futógyorsaság fejlesztése Alkalmazási terület: 4-8.o Eszközök: gumiszalag, stopperóra, futópálya, vagy terem Résztvevők száma: 20 fő, (4x5fő) Gyakorlat leírása: A futók felállnak a vonal mögött. A hivatalos vezényszavak után 15 m- es sprintet futnak a tanulók, a gumiszalag alatt átfutva, a célba a célszalagon át futnak be. Kritikus momentum: a helyes célbaérkezés Forrásmegjelölés: 1300 Atlétika játék és gyakorlat Megjegyzés: Helyezések dőlhetnek el a helyes célbaérkezésnél. Verseny formában gyakoroltassuk. A tanár méri az időt. Gyerekeket állítsunk oda a célhoz, nekik kell megállapítani a helyezéseket. Szeretnek a gyerekek bírók lenni. Változat: gumiszalag nélkül. A távolságot lehet változtatni a feladat céljától függően. Gyakorlat száma: 19 Gyakorlat megnevezése: Át a hálón Kislabda rávezetés. Verseny csapatokban Alkalmazási terület: 4-8. o. Eszközök: 10db kislabda, labdafogó háló, sportudvar Résztvevők száma: 20 fő (10-10fő), vagy 2x5-5 fő Gyakorlat leírása: A csapatok az udvar labdafogó hálójának két oldalán állnak. Egy csapat 10 fő, 5 fő áll az egyik, 5 a másik oldalon. Pár lépés nekifutásból át kell dobni a kislabdát a hálón, a csapat másik részének. Aki dobott, átfut a szemben lévő oszlop végére. A szemben lévő csapat visszadobja a kislabdát. Ha nem sikerül a dobás, akkor addig kell dobni, míg át nem megy. Győztes az a csapat, amelyiknek minden tagja dobott, és állnak a helyükön. Kritikus momentum: A labda ívének a kialakítására jó ez a gyakorlat, valamint a dobás nagyságára. 26

27 Megjegyzés: Ha valamelyik tanuló nem tudja átdobni a hálót, akkor van 3 kísérlete, és a következő tanuló folytatja a versenyt. Nemcsak a kislabda, hanem a futógyorsaság fejlesztésére is szolgál ez a gyakorlat. Változat: Nem csapatokban, hanem párokban gyakoroltatunk. A labdafogó háló helyett lehet valami más kényszerítő eszköz, pl. A háztető, vagy karika, vagy kifeszített kötél. Gyakorlat száma: 20 Gyakorlat megnevezése: Győzd le az akadályokat Fuss, ugorj, dobj! Alkalmazási terület: 4-8.o Eszközök: erdő, farönkök, kislabda (kövek), ösvény, kötél, szalag, pocsolya, céltábla, vagy karika, bója Résztvevők száma: osztály, 20 fő (4x5fő) Gyakorlat leírása: Két csapat időre indul a tanár által előre felépített akadálypályán. 30m sprintfutás után a földre helyezett farönköket (5db) kell átugrani egy lábról, kettőre, majd fut tovább 10 m-t. Ott a földre előre elhelyezett kislabdával kell megcélozni a fára elhelyezett céltárgyat. Egy tanulónak két kísérlete van, ha eltalálja, akkor a csapat plussz pontot kap. A dobás után a tanuló fut 5m-t, majd egylábról elugorva egy vizesárkot (pocsolya) kell átugrani, és a 15m-re lévő két fa közé kitett szalagot átszakítva érkezik a célba. Győz az a csapat, amelyik legrövidebb idő alatt ér be a célba. Holtverseny esetén célbadobóversenyt kell rendezni. Minden csapattag egyszer dob, ki találja el többször a céltárgyat. (A másik két csapat segít a tárgyak összeszedésénél, kihelyezésénél, időmérésnél, a szabályok betartásának figyelésénél.) Kritikus momentum: Ezt az akadálypályát jó idő esetén lehet teljesíteni. Rossz időnél a tornateremben ugyanígy felépített pályán is lehetséges. A célszalagot ne feszítsük ki, nehogy balesetet okozzon. A farönkök nagyságának, és egymástól való távolságának helyes megválasztára figyelni kell. Ugyanez a kislabdánál a kihelyezett céltárgynál (életkornak megfelelően). Megjegyzés: A szabadban végzett gyakorlatokat kedvelik a tanulók. Összetett gyakorlat, végrehajtása nagy figyelmet igényel. A tanárnak nagyon oda kell figyelni a megfelelő eszközök kiválasztására, és a verseny lebonyolítására, megszervezésére. 27

28 Változat: Rossz idő esetén a tornaterem. Farönkök helyett zsámolyok, vagy tornapad felhasználásával. 28

29 Felhasznált irodalom Diákolimpiai versenykiírások és programok 2011/12. Tanév Dr. Koltai J. Dr. Oros F.(szerk.): Az atlétika oktatása, TF jegyzet Budapest Dr. Kurt Murer (szerk.): 1003 atlétika játék és gyakorlat Dialóg Campus 2000 Dr. Sir József: Az atlétika kézikönyve Medicina Egészségügyi könyvkiadó, Budapest Somodi László: Mozgáskoordináció-és gyorsaságfejlesztő gyakorlatok óvodától a felnőtt korig Baráti Bőrlabda Football Club

30 Tartalomjegyzék Általános szabályok a diákolimpián... 3 A futás jellemzése, szerepe a testnevelésben és a sportban... 5 A kislabdahajítás technikája... 8 A távolugrás technikája... 9 Előkészítő gyakorlatok Rávezető gyakorlatok Felhasznált irodalom MELLÉKLETEK

31 MELLÉKLETEK 31

32 A futás általános szabályai Legfontosabb szabályok Futópálya méretek A szabvány futópálya hossza 400 m, amely két párhuzamos egyenest és két gyenlő sugarú kanyart foglal magába. A pálya belső oldalát körülbelül 5 cm magas és legalább 5 cm széles, fehér színű, erre a célra alkalmas anyagból készített szegélynek kell határolnia. A szegély a két egyenesben elhagyható és 5 cm széles fehér vonallal helyettesíthető. Ha a szegély egy részét a kanyarban valamelyik ügyességi szám miatt átmenetileg el kell távolítani, a helyét 5 cm széles fehér vonallal és legalább 4 m-ként elhelyezett, minimum 20 cm magas kúpokkal vagy zászlókkal kell megjelölni oly módon, hogy azok a fehér vonalon helyezkedjenek el, és a kúpok, illetve a zászlórudak alsó részének a széle a vonal pálya felőli szélére essen, hogy a futók ne tudjanak a vonalon futni. (A zászlókat a földtől 60 fokban, a futópályától kifelé kell dönteni.) Ugyanezt kell alkalmazni akadályfutásnál azon a szakaszon, ahol a versenyzők letérnek a pályáról a vizesárokhoz, a pálya külső felénél a Szabály szerinti rajtok esetén, valamint tetszőlegesen az egyenesekben (ez esetben legalább 10 m-ként elhelyezett kúpokkal vagy zászlókkal). A pálya hosszát a belső szegélytől 30 cm-re a futópálya felé kell kimérni, vagy ha nincs szegély a kanyarban, a festett vonaltól 20 cm- re. 1. ábra - Futópálya mérése (pálya belseje felől) 3. A versenytávokat a rajtvonalnak a céltól távolabbi szélétől a célvonalnak a rajthoz közelebbi széléig kell mérni m-en és az annál rövidebb távokon minden versenyzőnek 1,22 m ± 0.01m széles (a jobb oldali határvonallal együtt), 5 cm-es fehér vonallal határolt külön pályát kell biztosítani. Névlegesen minden pályának egyforma szélesnek kell lennie. A belső pályát a Szabály szerint kell mérni, míg a többit 20 cm-re a pályát határoló belső vonal külső szélétől. A futópálya legnagyobb megengedett lejtése keresztirányban 1:100, a futás irányában 1:1000 lehet A futópálya építésére vonatkozó összes technikai adat, méret és jelzés az IAAF 32

33 atlétikai pályaépítési kézikönyvében található. A jelen Szabály a követendő alapelveket tartalmazza. Rajttámlák 1. A versenyzők valamennyi futószámban 400 m-ig (azt is, és a 4x200, a 4x400 m első távjait is beleértve) rajttámlákat kötelesek használni. Az összes többi futószámban tilos a rajttámlák használata. A rajttámlát úgy kell elhelyezni, hogy az nem érhet a rajtvonalhoz vagy nem nyúlhat át másik pályasávba. A rajttámláknak meg kell felelniük a következő általános követelményeknek: (a) Teljesen merev szerkezetűnek kell lenniük, és nem biztosíthatnak nem megengedett előnyöket az atlétáknak. (b) Szögekkel vagy tüskékkel rögzíthetőnek kell lenniük a futópályához úgy, hogy abban a lehető legkisebb kárt okozzák, és használat után könnyen és gyorsan el lehessen őket távolítani. A rögzítő szögek vagy tüskék száma, vastagsága és hossza a futópálya anyagától függ. A rögzítésnek biztosítania kell, hogy a rajttámlák ne mozdulhassanak el a rajtnál. (c) Ha az atléta saját rajttámlát használ, az feleljen meg az (a) és (b) pontokban leírt követelményeknek. A rajttámla kialakítása és szerkezete bármilyen lehet, de nem zavarhatja a többi versenyzőt. (d) Ha a rendezők bocsátják a versenyzők rendelkezésére a rajttámlákat, azoknak a fentieken túlmenően meg kell felelniük a következő előírásoknak:a rajttámla két lábtámaszból álljon, amelyekhez rajthelyzetben az atléta mindkét lábát nekinyomja. A lábtámaszok merev keretre legyenek erősítve oly módon, hogy ne gátolják elrugaszkodáskor a versenyző lábát. A lábtámaszok lejtősek legyenek, és alkalmazkodjanak az atléta rajthelyzetéhez. Lehetnek síkfelületűek vagy a futás irányában enyhén homorúak. A felületükön olyan nyílások vagy süllyesztések legyenek, amelyek alkalmazkodnak a futó cipőinek szögeihez, vagy a felületük olyan anyaggal legyen borítva, amely lehetővé teszi a szöges cipő használatát. A lábtámaszok a merev kereten lehetnek állíthatóak, de nem szabad, hogy a rajt alatt elmozduljanak. Egymáshoz viszonyítva előre-hátra mozgathatónak kell lenniük. Erős szorító- vagy zármechanizmusról kell gondoskodni, amelyet az atléta könnyen, gyorsan tud kezelni. Az 1.1 (a)-(f) Szabályokban szereplő versenyeken az atléták csak a verseny rendezői által biztosított rajttámlákat használhatják. Más versenyeken, ha azokat műanyag borítású pályán rendezik, a szervező bizottság ragaszkodhat ahhoz, hogy csak az általuk biztosított rajttámlák használhatók. Rajt A futóversenyek rajtját 5 cm széles fehér vonallal kell megjelölni. Kiméretlen pálya esetén a rajt helye egy ívelt vonalon van, amelyet úgy kell meghúzni, hogy a különböző helyekről induló versenyzők azonos távolságra legyenek a céltól. A versenyzők valamennyi futószámban 400 m-ig (azt is, és a 4x200, a 4x400 m első futóit is beleértve) kötelesek térdelőrajttal indulni és rajttámlákat használni. 33

34 A futószámokat az indítónak a rajtpisztoly felfelé történő elsütésével kell elindítani, miután meggyőződött arról, hogy a versenyzők nyugalomban, szabályos rajthelyzetben vannak. Ha a "rajthoz" vezényszó után az indító bármely ok miatt elégedetlen a rajt előtti helyzettel, az összes versenyzőt fel kell állítania, és az indítósegédeknek újra össze kell gyűjteniük őket a gyülekező vonalon. A "rajthoz" vezényszó után a versenyzőknek a számukra kijelölt pályán, a rajtvonal mögött kell elhelyezkedniük. Mindkét kéznek és az egyik térdnek érintenie kell a földet és mindkét talpnak a rajttámlát. A "vigyázz" vezényszóra a versenyzőknek azonnal fel kell emelkedniük a végső rajthelyzetbe, kezeikkel továbbra is a földet, talpaikkal a rajttámla lábtámaszát érintve. 5. A rajthoz vagy a vigyázz vezényszóra valamennyi versenyzőnek késedelem nélkül el kell foglalnia a teljes és végleges rajthelyzetet. Ha az indító véleménye szerint: 4. (a) a versenyző a rajthoz vagy vigyázz vezényszó után és a rajtpisztoly jelzése előtt okot ad a rajt leállítására, pl. kézfeltartással és/vagy a térdelőrajtból való felállással, valós indok nélkül (a kijelölt vezetőbíró megítélése alapján); vagy 5. (b) a versenyző nem veszi fel ésszerű időn belül a "rajthoz", illetve a"vigyázz" helyzetet, vagy a végső rajtpozíciót; vagy (c) a versenyző a rajthoz vagy vigyázz vezényszó után hanggal vagy más módon zavarja a többi versenyzőt. Az indító köteles leállítani a rajtot. A vezetőbíró Xigyelmeztetésben részesítheti a versenyzőt helytelen viselkedésért (illetve kizárhatja, ha ugyanazon a versenyen másodszor Xigyelmeztetik hasonló okból), a és Szabályok értelmében. Abban az esetben, ha a rajt leállításában vétlenek a versenyzők (külső ok), vagy a vezetőbíró nem ért egyet az indító döntésével, minden versenyzőnek zöld lapot kell felmutatni, jelezve, hogy nem történt hibás rajt. Hibás rajt 6. A versenyző a vigyázz helyzet felvételét követően csak a rajtjelzés elhangzása után kezdheti meg a rajtot. Ha ezt az indító vagy visszahívó indító megítélése szerint mégis előbb megteszi, rajtját hibásnak kell tekinteni. 7. A többpróba versenyek kivételével, a hibás rajtot elkövető versenyző(ke)t ki kell zárni.többpróba versenyeken a hibás rajtot elkövető versenyzőt Xigyelmeztetni kell. Futamonként csak egy hibás rajtra van lehetőség a felelős versenyző(k) kizárása nélkül. Ezt követően bármelyik versenyző(k) hajt(anak) végre hibás rajtot abban a futamban, ki kell zárni ő(ke)t a versenyszámból. (Lásd még a (c) Szabályt.) 8. Hibás rajt esetében az indítósegédek feladata: A többpróba versenyek kivételével, a hibás rajtot elkövető versenyző(ke)t ki kell zárni és piros lapot kell neki(k) felmutatni és ennek megfelelő jelzést tenni a rajtgúlá(k)ra. Többpróbában az első hibás rajt után a felelős(öke)t sárga lappal kell figyelmeztetniük, melyet felmutatnak neki(k) és ennek megfelelő jelzést helyeznek el a rajtgúlá(ko)n. Ugyanakkor valamennyi többi versenyzőt is Xigyelmeztetniük kell sárga lap 34

35 felmutatásával jelezve, hogy bármely további hibás rajt kizárást von maga után. További hibás rajtok után a felelős(ök) kizárását piros lap felmutatásával kell jelezni, és ennek megfelelő jelzést tenni a rajtgúlá(k)ra. 9. Ha a rajt az indító vagy bármelyik visszahívó indító megítélése szerint nem volt szabályos, akkor a versenyzőket pisztolylövéssel vissza kell hívni. Akadályozás a futópályán 2. Minden olyan futót vagy gyaloglót ki kell zárni a versenyszámból, aki azért löki meg vagy akadályozza ellenfelét, hogy zavarja őt az előrehaladásban. A vezetőbírónak joga van elrendelni az újrafutást a kizárt versenyző nélkül, vagy előfutam esetében engedélyezni azoknak a versenyzőknek az indulást a következő fordulóban, akik a kizárt versenyző szabálytalan versenyzése következtében hátrányos helyzetbe kerültek, és egyébként becsületes ( bona fide ) versenyzéssel teljesítették volna a távot. Függetlenül attól, hogy volt-e kiállítás, a vezetőbíró a körülmények Xigyelembevételével elrendelheti az újrafutást, amennyiben azt jogosnak és ésszerűnek ítéli. Kimért pályás futások (a) Kimért pályán rendezett futószámokban mindegyik versenyzőnek azon a pályasávon kell haladnia a rajttól a célig, amelyet számára kijelöltek. Az olyan távoknál, amelynek csak egy részét teszik meg kimért pályán, ez értelemszerűen a kimért részre vonatkozik. (b) A versenyzők a részben vagy teljesen kiméretlen pályán rendezett futószámokban, amikor a kanyarban, a Szabály szerint a pálya külső felén vagy a vizesárok terelőútján futnak, nem léphetnek a pálya belső határát jelző szegélyre vagy az azt helyettesítő vonalra illetve azon belül. 4. Nem kell kizárni a versenyzőt, ha (a) egy másik személy meglöki vagy miatta arra kényszerül, hogy saját pályáján kívül vagy a pálya belső határát jelző szegélyen vagy az azt jelző vonalon, illetve azon belül fusson, vagy (b) saját pályáján kívül fut az egyenesben vagy saját pályája külső vonalán kívül fut a kanyarban anélkül, hogy ebből előnye származna vagy más futót akadályozna. 5. Az 1.1. (a)-(c) és (f) Szabályokban szereplő versenyeken a 800 m első kanyarját kimért pályán kell futni, és a versenyzők csak a bevágási vonal (rajt felőli széle) után hagyhatják el a számukra kijelölt pályát. Az első kanyar végén a kimért pálya elhagyásának helyét 5 cm széles ívelt vonallal és legfeljebb 15 cm magas, közvetlenül az ív és a pályavonalak metszéspontjai előtt elhelyezett, a vonalaktól eltérő színű kúpokkal vagy prizmákkal (5x5 cm) kell megjelölni. Megjegyzés (i): Nemzetek közötti versenyeken a résztvevő országok úgy is megállapodhatnak, hogy nem alkalmaznak kimért pályát. A futópálya elhagyása 6. Ha a versenyző szándékosan hagyja el a futópályát, nincs joga a verseny folytatásához. 35

36 Cél 6. A célvonalat 5 cm széles fehér vonallal kell kijelölni. 7. A versenyzők helyezését a szerint kell megállapítani, amilyen sorrendben törzsük bármely részével (a törzs fogalmához nem tartozik a fej, a nyak, a kar, a kéz, a láb és a lábfej) elérik a célvonal hozzájuk közelebbi szélének függőleges síkját. 8. Meghatározott időre futott vagy gyalogolt versenyeknél az indítónak pontosan 1 perccel a verseny vége előtt lövéssel kell Xigyelmeztetnie a bírókat és a versenyzőket a verseny befejezésének közeledtére. A versenyidő lejártakor az időmérők vezetőjének kell megadnia a jelt az indítónak egy újabb, a verseny végét jelző lövés megtételére. A jeladás pillanatában a célbíróknak azt a pontot kell megjelölniük, ahol a versenyzők a talajt utoljára vagy a lövéssel egyidejűleg érintették. A megtett távolságot a lábnyom mögötti legközelebbi méterhez kell kerekíteni. A pontos mérés érdekében minden versenyzőre legalább egy bírót kell kijelölni a futam indítása előtt. Időmérés és célfotó 9. Háromféle időmérés tekinthető hivatalosnak: kézi; teljesen automatikus célfotó rendszerből nyert; transzponder rendszer segítségével mért. 10. Az időt addig a pillanatig kell mérni, amíg a versenyző törzsének bármely része (a törzs fogalmához nem tartozik a fej, a nyak, a kar, a kéz, a láb és a lábfej) eléri a célvonal hozzá közelebbi szélének függőleges síkját. 11. Valamennyi célba érkező versenyző idejét mérni és jegyezni kell. Ezen kívül, amikor lehetséges, 800 m-en és az annál hosszabb távokon a köridőket, és 3000 m-en, illetve annál hosszabb távokon az 1000 m-es részidőket is fel kell jegyezni. Kézi időmérés 4. Az időmérők a célvonalban üljenek a pályán kívül. Ha lehetséges a külső pálya szélétől legalább 5 m-re legyen az emelvény, amelyen a jó látás érdekében lépcsőzetesen helyezkedjenek el az időmérők. 5. A kézi mérést az időmérő digitális kijelzésű, kézi működtetésű elektronikus időmérő eszközzel végzi. A Szabályok szempontjából minden ilyen időmérő eszköz órának minősül. Az időt a rajtpisztoly villanásától (füstjétől) kell mérni. 6. A győztes futó időeredményét három hivatalos időmérőnek (akik közül az egyik a vezető időmérő) és egy vagy két pótidőmérőnek kell mérni. (Lásd még a (b) Szabályt Többpróba.) A pótidőmérők által mért időket csak akkor szabad figyelembe venni, ha valamelyik időmérő - bármely oknál fogva - nem mérte az időt. A pótidőmérők által mért időeredményeket előre megállapított sorrendben kell Xigyelembe venni úgy, hogy a győztes idejét minden esetben három időmérő által mért idők alapján kell jegyzőkönyvezni. 36