ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FELADATOK

Átírás

1

2 ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FELADATOK ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Néhány fiatal, akik nagy ambícióval rendelkeznek társas vállalkozást szeretnének alapítani, majd működtetni. Tervező munkájuk során eljutottak az ajánlatok összeállításához. Melyek azok a szakmai ismeretek, szakmai tapasztalatok, amelyek birtokában eredményes lehet az ajánlati tevékenységük? Arról már hallottak, hogy a bizonylataikat pontosan, szakszerűen kell kiállítani, nem szeretnének büntetést fizetni. Szakmai tudásával segítse Őket feladataik szakszerű elvégzésében! Milyen termékekkel, szolgáltatásokkal jelenjenek meg a piacon? Az ajánlat kialakításánál milyen tényezőket vegyenek figyelembe? Milyen áron kínálják termékeiket? Hogyan állapíthatják meg az egyes termékek árát? Mit jelent az ár pozicionálás? Hogyan állítsák ki szabályosan a számláikat, az egyszerűsített készpénzfizetési számlát, a nyugtát? Hány féle módon állítható ki a számla? Milyen adókat kell fizetniük? Mire figyeljenek annak érdekében, hogy minél előbb nyereséget tudjanak realizálni?

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSA 1. A vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet magánszemély, illetve jogi és nem jogi személy saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez, nyereség szerzése céljából. A vállalkozásban fő cél: a nyereség növelése. Ettől függ a vállalkozás vagyonának a növekedése, a tevékenység bővítési lehetősége, a vállalkozásban részt vevők jövedelme, valamint a tulajdonosok osztaléka. A nyereség növekedése a vállalkozások és munkavállalóik mellett kedvező az államnak is. Az adókon keresztül nő az állami költségvetés bevétele. Kedvező a fogyasztók számára, mivel a vállalkozók nagyobb nyereség mellett, korszerűbb, jobb minőségű termékeket kínálnak. A nyereségtömeget az árbevétel emelésével és/vagy a ráfordítások csökkentésével lehet növelni. 2. Az eladott mennyiség hatása az árbevétel alakulására Árbevétel Az árbevétel alakulása alapvető a vállalkozás gazdálkodása szempontjából. A termék piacképességére utal, tükrözi a fogyasztók elégedettségét. A nettó kifejezés arra utal, hogy áfa nélküli értékről, vagy árról van szó. Az értékesítés nettó árbevételét (nettó ár x mennyiség) három fő tényező befolyásolja: - Az értékesítési volumen (eladott mennyiség); - Eladási ár; - Értékesítést csökkentő tételek (engedmény, visszáru a vevőtől); Az értékesítés során a cég árbevételhez jut. Az árbevétel az eladott árumennyiség kiszámlázott és vevő által is elismert, vagy készpénzben kiegyenlített ellenértéke. Az

4 árbevételben az eladott árumennyiség, annak egységára, a különböző felárak, engedmények, jutalékok és az áfa jelenik meg. A forgalom tartalmazza az áfát is. (Bruttó árbevételként is szerepelhet) Az áfa azonban nem növeli a vállalkozás nyereségét, az állami költségvetésben jelenik meg. A nettó árbevétel alakulása az eladott áruk és igénybe vett szolgáltatások mennyiségétől és a termékek eladási árától függ. Az eladható mennyiségre és a kialakítható eladási árakra is több tényező hat. 3. Az árak szerepe az árbevétel alakulásában Az ár, az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az eladási ár az árbevétel alakulásának meghatározó eleme. A vállalkozások kialakítják árpolitikájukat, ami az árakkal kapcsolatos elképzeléseiket jelenti. A vállalkozások ármagatartását több külső és belső tényező befolyásolja. Külső tényezők - Piaci helyzet (beszerzés, értékesítés) - Gazdasági szabályozás (előírások) - Külső érintettek (kormányzat, vevők, versenytársak, szállítók) Belső tényezők - A cég hosszú távú céljai - Az üzleti terv - Árképzési stratégia, az ártaktika, az alkalmazott árképzési rendszer Az eladási árak kialakításánál mérlegelésnél, többféle szempontot kell figyelembe venni. Az eladási árakat alakító legfontosabb tényezők: - Az árak kialakítására vonatkozó jogszabályok - A vállalkozás árpolitikája - A fogyasztók értékítélete - Az termékek értékesítési költségei - Az áruk és szolgáltatások előállítási költségei.

5 Az értékesíthető mennyiség alakulását befolyásoló tényezők: Az árbevétel nagyságát alapvetően az eladott árumennyiség határozza meg, ugyanakkor az értékesíthető mennyiségre is több tényező hat. Nevezetesen az eladási ár, a vásárlók jövedelmi pozíciója, a fogyasztói szokások és a piaci verseny. Az árváltozás hatása az eladott mennyiségre Az árak mennyiségre gyakorolt hatása többféle lehet. A termék jellege dönti el elsősorban, hogy az áremelkedés, hogyan befolyásolja az eladott áru mennyiségét. A különböző fogyasztókategóriák árérzékenysége lényeges eltéréseket mutat, attól függően, hogy milyen a jövedelemszintjük, preferenciarendszerük. A magas jövedelmű rétegek kevésbé érzékenyek az árak emelkedésére. Az átlagos vagy alacsonyabb jövedelmű vásárlók árérzékenysége ugyanakkor még az alapvető cikkek esetén is jelentős. Az életmód, a kialakult fogyasztási szokások függvénye, hogy a vevők mely termékek és szolgáltatások vásárlásához ragaszkodnak az árak emelkedése ellenére. Például az élvezeti cikkek, amelyekről jelentős áremelkedés ellenére sem mondanak le fogyasztói, inkább más szükségleteiket halasztják el. Az áremelkedésnek az eladott mennyiségre gyakorolt hatását az előzőeken kívül befolyásolja az adott termék piaci helyzete is. Ha a forgalmazó monopolhelyzetben van a piacon a forgalmazott termék iránti kereslet egy bizonyos árszintig, általában nem csökken. Természetesen van az áremelkedésnek egy olyan mértéke, melyet a vevők már nem fogadnak el, ekkor vagy helyettesítik fogyasztásukban más termékekkel az adott árut vagy lemondanak a fogyasztásról. Az árcsökkenés hatására általában növekszik az eladható mennyiség, de ennek mértékét ugyanazon tényezők befolyásolják, mint az áremelkedésnél felsoroltak. Azon vásárlói rétegnél, ahol a szükséglet teljes kielégítése megvalósult, nyilván az árcsökkenés nem eredményezi a vásárlási volumen növekedését. Azoknál a termékeknél, ahol a szükséglet kielégítése bizonyos vásárlói rétegeknél nem teljes, várhatóan az árcsökkenés következtében megnő az eladási volumen. Az adott vevőréteg keresletét meghatározott termék vagy szolgáltatás iránt rugalmasnak tekintjük, ha azt az árváltozás jelentősen megváltoztatja. A jövedelem hatása az eladott mennyiségre A jövedelmek jelentős részét a lakosság fogyasztásra, áruk és szolgáltatások vásárlására fordítja. Ha növekszik a jövedelem, akkor általában megnő a vásárolt áruk mennyisége. Az összjövedelem vásárlása fordítható részét vásárlási alapnak nevezzük. Adott vevőréteg kereslete rugalmasnak tekinthető adott áruféleség iránt, ha az a jövedelemnövekedéssel azonos vagy annál nagyobb mértékben megváltozik a jövedelem változás hatására, ha nem változik meg jelentősen a jövedelem növekedés hatására, akkor a kereslet merev.

6 A fogyasztói szokások hatása az eladott mennyiségre A fogyasztói szokásoknak azokat a jellemzőket tekintjük, amelyeket egy meghatározott vásárlóréteg fogyasztásban, illetve vásárlásaiban nyilvánulnak meg. A fogyasztói szokások azonban időről időre változnak. A változást előidézhetik az életkörülmények, az életszínvonal változása, áruválaszték bővülése, a reklámhatások. A versenytársak kínálatának hatása az eladott mennyiségre A versenytársak figyelése a vállalkozás piaci munkájának egyik fontos feladata. A vállalkozás által értékesíthető árumennyiség növelhető, ha adott területen a versenytársak nem tudják kielégíteni valamennyi vevőréteg igényét, vagy csak hiányosan elégíti ki azt. A vállalat megcélozhatja az adott vevőréteg megnyerését. Ha azonban nincs kielégítetlen vevőréteg, akkor tájékozódni kell, hogy a versenytársak az adott árut milyen választékban, minőségben, áron és milyen körülmények között kínálják. Ha a cég képes adott vevőréteg igényeit a versenytársakénál kedvezőbb feltételekkel kielégíteni lehetősége van arra, hogy vevőkörét bővítse.

7 4. Költségek-költséggazdálkodás Tágabb értelemben a költség nem más, mint a felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. A költséggazdálkodás: az erőforrások ésszerű felhasználására irányuló tevékenység. A jól kialakított költséggazdálkodás jelentősen hozzájárulhat a vállalkozás eredményességéhez. Legfőbb célja a vállalkozás nyereségességének növelése. A költségek csoportosítása: A költségnemek szerinti csoportosítás: A költségek megjelenési formája szerinti csoportosítás esetén költségnemekről beszélhetünk. A Számviteli Törvény előírása értelmében a költségeket ebben a bontásban kötelező kimutatni. A legfontosabb költségnemek: - Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Értékcsökkenési leírás - Egyéb költségek Az anyagjellegű ráfordítások: Anyagköltség: a tevékenység során felhasznált anyag, tényleges beszerzési áron számított értéke ide tartozik pl.: az anyagok, csomagolóanyagok, üzemanyagok, fűtőanyagok, tisztítószerek felhasználásának értéke, az energiafelhasználás, fűtés, világítás értéke, nyomtatványok, irodaszerek felhasználásának értéke. Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások költségeként kell kimutatni pl.: vásárok, kiállítások rendezésével kapcsolatban felmerült költségeket, más vállalkozó által végzett fuvarozás, szállítás, rakodás költségeit, postaköltséget, telefon költséget, fénymásolási költséget, napilapok, folyóiratok előfizetési díjait. Személyi jellegű ráfordítások: itt kell kimutatni minden magánszemélyhez köthető kifizetést. Ide tartozik pl.: a bérköltség, étkezési hozzájárulás, utazási költségtérítés, béren kívüli juttatások, vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék. Értékcsökkenés: A vállalkozás tevékenységét tartósan, 1 évnél tovább szolgáló eszközök értékét egy összegben nem lehet elszámolni költségként. A Számviteli Törvény előírásai szerint, a bekerülési értéket azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközöket előreláthatólag használni fogják.

8 Az értékcsökkenés a tartósan használt eszközök kopásának, elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás az értékcsökkenés költségként történő elszámolása. Egyéb költségek: Itt kell kimutatni pl.: a bérleti díjat, hirdetési- és, reklám költségeket, más vállalkozónak fizetett oktatási, továbbképzési költségeket A műveletek szerinti csoportosítás Ez a tevékenység technológiailag elválasztható szakaszai szerint bontja költségeket. Tevékenységre, termékre történő elszámolhatóság szerinti csoportosítás: Ebből a szempontból beszélhetünk közvetlen és közvetett költségekről. Költségviselők szerinti csoportosítás Költségviselő, azaz áru, amelyik érdekében a költség felmerült, és amelyre azt elszámolják. Az önköltség-, a fedezet vagy eredmény számítás elvégzéséhez fontos e szempont szerinti nyilvántartás. Költséghelyek szerinti csoportosítás Ezekre a költségekre az jellemző, hogy általában egy-egy költséghelyhez kapcsolódó költségeket foglalnak össze. A költséghely lényegében a vállalkozás valamely fizikailag, vagy egyéb módon elhatárolható területe, szervezete, tevékenysége. A teljesítmény volumenéhez, a forgalomhoz való viszonyuk szerinti csoportosítás: A költségeket az elért árbevételhez viszonyítva is érdemes vizsgálni, mert a különböző költségtényezők eltérően reagálnak a forgalom változására. A forgalmazási költségek egy része nem követi az árbevétel, a forgalom alakulását, ezeket állandó (fix) költségeknek nevezzük, például: bérleti díj, másik része a forgalom változásával együtt változik, ezeket a költségeket változó költségeknek nevezzük. A változó költségek tovább bonthatók: Lineárisan vagy arányosan változó: a teljesítmény/forgalom változásával azonos ütemben változnak (pl. felhasznált anyag, csomagolóanyagok költsége) Degresszíven változó: változásának üteme kisebb, mint a forgalomváltozás (pl. bérköltség, szállítási költség) Progresszívan változó: változásának üteme nagyobb, mint a teljesítmény/forgalomváltozás (pl. reklámköltség) A költségek alakulására ható tényezők - A forgalom nagysága és összetétele A termékek előállításához szükséges nyersanyag, energia, technológia és a munkaerőára. - A költségeket befolyásolja, hogy az összforgalmon belül mekkora a költségigényesebb termékek részaránya. - Az egyes költségek változásának hatása az összköltségre és az eredményre, rövid-, közép- és hosszútávon.

9 - A vállalkozás jellemzői. A beszerzési ár tartalma, felépítése A beszerzési ár több tényezőből, a szállító által számlázott árból, a beszerzés külön költségeiből, a különböző preferenciákból, vagy diszpreferenciákból tevődik össze. A számlázott ár a szállító vállalkozás eladási ára. Ez a beszerzési ár ugyanarra a termékre vonatkozóan más és más lehet, attól függően, hogy a beszerzés mely szállítótól történik. - Amennyiben a vállalkozás nagykereskedelemtől vásárol, a beszerzési ár magasabb lesz, mint a termelői ár. - A piacon kialakult keresleti-kínálati viszonyok helyzete, illetve a piaci résztvevők száma is nagymértékben befolyásolja a beszerzési árak alakulását. - Amennyiben a szállítók piacán erős versenyhelyzet alakul ki, akkor lehetősége van a vállalkozásnak alacsonyabb áron beszerezni. - Adott termék piacán meglévő hiányérzet a beszerzési árak magasabb szintű alakulását eredményezi. Ugyanez a helyzet, ha kevés a szállítók száma. - A termék beszerzési árát különböző felárak és engedmények is módosíthatják. Például a nagytételű vásárlásnál, készpénzfizetésnél, saját fuvareszközzel történő elszállításnál a szállítók bizonyos árengedményeket nyújtanak. Felárat számítanak fel ugyanakkor esetleges egyedi igények, különleges csomagolás, sürgős szállítás esetén. Az egyes áruk beszerzési árát különféle támogatások (preferenciák) és elvonások (diszpreferenciák) befolyásolhatják. Ilyen diszpreferenciát jelent például az import termékre kivetett vám.

10 5. Az eredmény A vállalkozásnak végső célja a minél nagyobb nyereség realizálása. Feladat a minél nagyobb volumenű értékesítés, vagy magasabb árak érvényesítése. Az eredmény megállapítása: ÁRBEVÉTEL RÁFORDÍTÁS = EREDMÉNY (veszteség vagy nyereség) A nyereség tömegét a hozam (árbevétel) és ráfordítás (költség) határozza meg. Eredmény: egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Hozam: egy időszak tevékenységének az ellenértéke. Ráfordítás: azaz érték, amelybe a vállalkozásnak az adott tevékenység került. Az eredmény szerkezete A vállalkozások által kimutatott eredmény több részből áll. A Számviteli Törvény értelmében a következő eredmény kategóriák vannak: - üzemi (üzleti) eredmény, - pénzügyi tevékenység eredménye, - szokásos vállalkozási eredmény, - rendkívüli eredmény, - adózás előtti eredmény, - mérleg szerinti eredmény. Az üzemi, üzleti eredmény az alaptevékenység hozamait és ráfordításait, illetve ezek különbségeként, eredményét mutatja ki. A pénzügyi tevékenység eredményeként a különböző pénzügyi tranzakciók, pénzpiaci műveletek bevételei, ráfordításai és eredménye kerül kimutatásra. A szokásos vállalkozási eredmény az üzleti eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összege. Rendkívüli eredmény azon bevételek és ráfordítások különbsége, melyek időszakosan jelentkeznek, ritkán fordulnak elő, nem a mindennapi üzleti élethez kapcsolódnak, vagy nagyságrendjük nem a szokásos mértékű. Például: káresemények miatt keletkezett ráfordítás, tárgyi eszköz értékesítés rendkívüli bevétele. Adózás előtti eredmény, a vállalkozás szokásos és rendkívüli eredményének összege. Az adózás előtti eredmény, amennyiben pozitív, akkor több részre oszlik. Ebből kerül befizetésre a társasági adó, amely állami költségvetési bevétel, illetve kifizetésre az osztalék, mely a tulajdonosokhoz kerül, az ezek után megmaradó rész, a mérleg szerinti eredmény, amely a vállalkozás eredménytartalékát növeli.

11 PIAC ÉS MARKETING 1. Mi is az a marketing? A kifejezés 1905-ben jelent meg először az Egyesült Államokban. A szó eredete az angol to market piacra vinni, eladni kifejezésből származik. A marketing a piachoz kapcsolódó fogalom, jelentése folyamatosan bővül. Megjelenésének feltétele a piacgazdaság, a versenyhelyzet. A marketing az a folyamat, amelyen keresztül a vásárlókat elérjük. Európában az ötvenes évek közepétől jelent meg, először a fejlett nyugat-európai államokban. A fejlettebb országokban beleszületnek a piaci feltételekbe, az üzleti szemlélet, az alkalmazkodó képesség számukra természetes. Hazánkban is már a vállalkozók többsége tanult marketing ismereteket, de valamennyien még nem képesek marketingszemlélettel döntéseket hozni. Többen azt gondolják, hogy elég, ha a marketinggel a marketing részleg, vagy a cég vezetői foglalkoznak. Ez nyilvánvalóan tévedés, mert a marketing lényege a részletekben van. A vállalkozás minden alkalmazottjának tudnia kell, hogy mindenkinek a pontos, szakszerű munkája lényeges. Bárki hibázik, annak következménye az elégedetlen vevő, aki nem tér vissza. Ebből az üzleti vállalkozásnak bevételkiesése származik. Ha az elégedetlen vevő panaszát elmondja ismerőseinek, a szájreklám még nagyobb bevétel kiesést eredményez. Csak az a vállalkozás képes hosszútávon nyereségesen működni, piaci részesedését növelni, amelynek kínálata versenytársaihoz képest jobb. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a piac igényeinek változását, ahhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik, fogyasztóinak szükségleteit egyre magasabb szinten képes kielégíteni. A 90-es évek elejétől hazánkban is jellemző a marketinggondolkodás, amely a következők szerint fogalmazható meg. - Hangsúlyosabb a minőség, a fogyasztók elégedettsége; - Fokozódik a kapcsolatteremtés szerepe; - Egyre több cég felismeri a sokoldalúan képzett személyzet előnyeit; - A stratégiai szövetségek és hálózatok segítik a hozzájuk tartozó vállalatok döntéseit; - Nő a szolgáltatásmarketing szerepe.

12 2. A marketing szemléletű vállalkozó: a piac igényekből indul ki, folyamatosan fejleszt, rugalmasan alkalmazkodik a piachoz/ befolyásolja, megtartva törzsvevőit, új megrendelők szerzésére törekszik, versenytársainál jobb kínálattal jelenik meg, szeretné, ha megrendelői elégedettek lennének. Marketing-mix: 7 P (a marketing elemek optimális kombinációja A vezetőknek meg kell határozni, hogy a cég hová akar eljutni, mit akar elérni a jövőben. A marketingstratégia feladata a célhoz vezető módszerek és eszközök kijelölése. McCarthy-féle (1964) csoportosítás az angol nyelvű kulcsszavak kezdőbetűiről kapta a 4P-s elnevezést Product Termékpolitika Price Árpolitika Place Értékesítéspolitika Promotion Piacbefolyásolás a szolgáltatás területén a 4 P-t kibővítették, további 3 P-vel. People Emberi tényezők Physical evidence Tárgyi feltételek Process Folyamat A marketing eszközökkel szeretne a vállalat a fogyasztókra hatást gyakorolni. 3. Termékpolitika (1P) A marketing-mix hosszútávon meghatározó eleme Termék fogalma: Olyan tulajdonságok megtestesítője, amely a fogyasztók szükségleteinek kielégítésére alkalmas. Marketing felfogás szerint:a termék olyan fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége, amely a fogyasztók igényeit hivatott kielégíteni.

13 A vállalati termékpolitika A vállalat meghatározza, hogy adott időszak alatt milyen termékeket állít elő, illetve forgalmaz. Figyelemmel kíséri a termékek életútját; Termékfejlesztési döntéseket hoz; Folyamatosan vizsgálja a termékszerkezetet, választékot. A termékek piaci életgörbéje A termék piaci tartózkodásának ideje, a piacon való megjelenésétől a piacról történő kivonásáig terjedő szakasz. A termék életgörbe szakaszai: bevezetés, növekedés, érés, telítődés, hanyatlás. Rogers amerikai marketingkutató vizsgálatokat végzett az kapcsolatosan. újdonságok elfogadásával - Megfigyelése alapján a fogyasztók 3 %-a az újító, akik a bevezetés szakaszában már kipróbálják az újdonságokat; - 13% a korai elfogadó, akik a növekedés szakaszában viszonylag gyorsan elfogadják az új termékeket; - 34% megfontolja, ők tartoznak a korai többséghez az érés szakaszában; - 34% kifejezetten óvatos, ők a késői többséghez tartoznak,a telítődés szakaszában vásárolnak; - 16% konzervatív, ők a lemaradók, a hanyatlás szakaszában vásárolnak. A termék-életgörbe szakaszai: Bevezetés: - a terméket az újítók vásárolják - a forgalom alacsony - intenzív reklám - a marketig költségek magasak - a nyereség alacsony/ veszteség - kevés a versenytárs a piacon - a marketingstratégia célja: a figyelemfelkeltés Növekedés:

14 vásárlók a korai elfogadók a forgalom emelkedik (nő a vásárlók száma, az ajánlók köre) a profit emelkedik az árak magasabbak/alacsonyabbak nő a versenytársak száma a marketingköltségek csökkennek (belép a szájreklám és a versenytárs reklámja) a reklám a tulajdonságokra összpontosít sok a kapcsolódó szolgáltatás a marketingstratégia célja: a piaci részesedés növelése. Érettség: a vevők a korai többség, a forgalom tovább emelkedik, de a növekedési üteme csökken, a nyereség eléri a maximumot különböző marketingakciók végrehajtása: termékfejlesztés, minőségjavítás, többlet funkciók, új csomagolás alkalmazása, az értékesítési csatornát szélesíteni kell. Telítődés: a vevők a kései többség a forgalom eléri a maximumot, majd csökken különböző termékváltozatokat dolgoznak ki, az értékesítési utak tovább bővülnek, a verseny éles, a marketingköltségek mérsékeltek, a profit magas, majd csökken, árharc jellemző, a marketingstratégia célja: a versenytársakkal szembeni védekezés/ támadás. Hanyatlás: a lemaradók vásárolják, a forgalom csökken, nyereséget már nem tartalmaz, csökkenő számú versenytárs, szelektív értékesítési utak. a marketingstratégia célja: a termék piacról való kivonása, a készletek felszámolása árleszállítási akciók keretében,

15 Termékfejlesztés (meghatározóak a finanszírozási lehetőségek, a fejlesztési apparátus, a felkészültség és az adott piaci helyzet) A termékfejlesztés típusai: Kezdeményező fejlesztés: új, eddig ismeretlen terméket hoz létre a vállalat. Követő fejlesztés: a termék a piacon már ismert, de a vállalat még nem gyártotta. Termékmódosítás: többletfunkció, ill. a használati érték növelése. Termékvariációk: különböző fogyasztói kör számára, különböző változatok kifejlesztése. Új termékek kialakítása Ötletgyűjtés Ötletszelektálás Termékfejlesztés Terméktesztelés Termék bevezetése a piacra A csomagolás jelentősége - A csomagolás, mint burkolóanyag: - biztosítja az áru biztonságos tárolását; csökkenti a szállítási költségeket; - védi az árut a külső szennyeződésektől és a környezetet a káros anyagoktól. Termékszekezet-vizsgálatok Célszerű a figyelmet azokra a termékekre, termékcsoportokra összpontosítani, amelyek valamilyen szempontból fontosak a vállalatnak. (jövedelmezően értékesíthetők vagy az árbevétel nagy részét biztosítják a vállalat számára) A termékpolitika kialakítására ható tényezők - a kereslet: a vásárlóerő nagysága, a vásárlási szokások, a vevők száma, gyakran impulzusok alapján döntenek. - a vállalkozás stratégiája, pénzügyi elképzelései: nyereség, költség- és pénzügyi elképzelései. - versenytársak kínálata: annak figyelése, arra való reagálással a választék átalakítása. - a divat: hatása érvényesül, amikor bizonyos termékek jönnek divatba, vagy szolgáltatások igénybe vétele trendi - gazdasági, jogi, szociális, kulturális környezet: jogszabályok, gazdasági szabályzók, értékrendek, környezetvédelem, a szezonalitás. Portfólió-mátrix (BCG- mátrix) Alkalmas: a meglévő választék elemzésére. A vizsgálat szempontja: az árrés nagysága és az eladott mennyiség. Ennek alapján négy csoport alakult ki:

16 Sztárok: a legkedveltebb, legnagyobb nyereséget hozó termékek Fejőstehenek: népszerű termékek, de az átlagosnál kevesebb nyereséget hoznak. Kérdőjelek: kevésbé népszerű termékek, magas árréssel. Kutyaütők: kicsi az érdeklődés irántuk, alacsony nyereségtartalom érhető el. 4. Árpolitika (2.P) Ár: az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az árkialakítás piaci tényezői: A piaci erőviszonyok, a fogyasztók ármagatartása, a versenytársak ármagatartása, a szállítók ármagatartása. Árstratégia és ártaktika Piaci erőviszonyok hatása az árkialakításra A termelő domináns helyzetéről akkor beszélünk, amikor az értékesítő csak egyetlen vagy néhány beszerzési forrás közül választhat. Ebben az esetben az értékesítő mozgástere nagyon kicsi. Az értékesítő dominanciája akkor fordul elő, ha magas piaci részesedéssel rendelkezik és sok kis szállító rendelkezik. Ekkor az ár meghatározásában a szállítókkal szemben önálló. Kiegyenlített erőviszonyok esetén, sok eladó, sok vevővel áll szemben. Ilyenkor érvényesül az áralku. A termelő és az értékesítő közösen alakítják ki az árakat. A vásárlók ármagatartása Általában az alacsonyabb ár keresletnövelő, míg a magasabb ár csökkenti a keresletet. Az árbevétel alakulását befolyásolja a fogyasztók árérzékenysége, ami azt fejezi ki, hogy az ár a vásárlási döntéseiket mennyiben befolyásolja. Mennyire tartják fontosnak az árat és az árváltozásokra hogyan reagálnak. A preferenciavizsgálatok feltárják a mérlegelésnél figyelembe vett szempontok sorrendjét. Jövedelmi helyzet, foglalkozás, életkor, minőség, az értékesítő helye, körülményei, a szolgáltatás színvonala. A versenytársak ármagatartása Megismerésük ármegfigyeléssel történhet próbavásárlás Az áreltérések okainak feltárása: - A magasabb ár mögött többletszolgáltatások pl. jobb kiszolgálás, kulturáltabb környezet, ingyenes házhoz szállítás, különleges termék - A konkurensek árpolitikájának irányváltozásait nyomon kell követni, ehhez az árukosár (hasonló termékek) árait hasonlítják össze. Vizsgálják az áreltérések okait. - A döntést alapvetően befolyásolja, hogy Mit szeretnének a fogyasztóik, mit részesítenek előnyben? (pl. adott minőség/ alacsonyabb ár) Árstratégia és ártaktika Árstratégia: hosszútávra jelöli ki a vállalat ármagatartását. Ártaktika: a konkrét napi árdöntéseket jelenti. Az árstratégiát befolyásoló belső vállalati tényezők:

17 - a vállalati célok: a cég főcélkitűzései, - a méret: nagy tőkeerős vállalat, tartalékokkal vagy kisméretű cég, tőkehiánnyal, - a profil: meghatározza az árdöntéseket, - a költségek: befolyásolja az ár alsó határát, kritikus mennyiség: egy egységre jutó összköltség. Fedezeti pont: az árbevétel fedezi a költségeket. Az árstratégia és ártaktika főbb elemei Árképzési elvek Alsó határ: a költségek összege Felső határ: az árelfogadási készség Figyelembe kell venni: - a versenytársak árait, - az ár- minőség összefüggéseit, - a termék és vállalat hírnevét Attól függően, hogy melyik tényezőre fordítják a legnagyobb figyelmet: költségorientált, keresletorientált és konkurenciaorientált árképzést alkalmaznak. A döntést a vállalatok adottságai és lehetőségei is befolyásolják. Árimázs egy vállalkozás áraival kapcsolatos elképzelés, az alkalmazott árak átlagos színvonala. - A közepes árszintű, a drága, vagy az olcsó termékek dominánsak. - Ehhez kell alakítani a 4P-t. - Csak lassan, hosszabb távon változtatható. Árstratégia a piaci életgörbe különböző szakaszaiban A piaci bevezetés időszakában lehetséges: magas induló ár (lefölöző ár) alacsony induló ár (behatoló ár) közepes nagyságú induló ár A növekedés és az érés időszakában: - árcsökkentéssel, ha magas ár miatt csökken a kereslet vagy megjelent a konkurencia, / - áremeléssel: kihívó jellegű áremeléssel is (minőség javulás) növelhető az árbevétel. Árfelhajtásra a monopolhelyzetben lévő vállalatoknak van lehetőségük. A versenytörvény tiltja: a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Telítődés, hanyatlás időszaka: árcsökkentés. Az ártaktika főbb elemei A beszerzési ármunka teendői:

18 - források rangsorolása, - áralku, - új források keresés. Az értékesítési ármunka teendői: - végső ár kialakítása az ártaktika feladata, - árdifferenciálás: szegmensenként, szezononként, területenként, - lélektani szempontok, - rabatt, nagyobb mennyiségnél - skontó, (készpénzfizetésnél), - felár (többletszolgáltatásnál). Árképzési célok Túlélés: Cél nem a nyereség elérése rövidtávon, hanem a túlélés. Erős piaci versenyben, a divat, vagy a fogyasztói szokások változása miatt, gyakran csökkentik az árakat. A lehető legnagyobb bevétel elérése: a kis haszon nagy forgalom elve alapján, arra számítanak, hogy az alacsony ár hatására nagymértékben nő az eladott mennyiség, így növelhető a nyereségtömeg. Összegezve: Az ár a vállalkozónak jövedelmet jelent. A vevőrészéről, részben kiadás, másrészt a minőségre utal. Belső referencia: azaz érték, amit a fogyasztó elfogad. A fogyasztói döntéseket meghatározza a termék ára. Megfelelőár: amit a fogyasztó hajlandó megfizetni, ami a vállalkozónak elfogadható bevételt biztosít.

19 SZÁMVITELI ALAPELVEK 1. Bizonylat, bizonylati rend Az ügyviteli munka során a vállalkozás vagyonában bekövetkezett változásokat tartjuk nyilván. Pl. anyagbeszerzés, értékesítés, a felvett hitelek kiegyenlítése, a bérek kifizetése Az ügyvitel része a számvitel, mely tevékenység során nyilvántartják a cég vagyonát, eredményét. A számvitelhez tartozik a könyvvitel, a számviteli törvény könyvvezetési kötelezettséget ír elő a gazdálkodó szervezetek számára. A könyvvezetés során a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetben történt változásokat folyamatosan nyilván kell tartani, az év végén lezárni. A gazdasági eseményeket rögzíti a könyvvitel. A bizonylatolás során a vállalkozás működésével kapcsolatos változásokat rögzítjük. Bizonylat a számla, a szerződés, a megállapodás, kimutatás, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés. A számviteli bizonylat olyan okmány, amely gazdasági eseményt/műveletet rögzít, és azt hitelesen igazolja. Alkalmazható elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a törvénynek. (elektronikus aláírás, időbélyegző). Gazdasági művelet: azok az események, amelyek a vállalkozás vagyoni, és /pénzügyi helyzetében változást idéznek elő. A vállalkozások kötelesek bizonylati rendet készíteni. A szabványos bizonylatok mellett speciális tevékenységükhöz jobban igazodó bizonylatot is használhatnak, amennyiben azok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Szabályszerű a bizonylat, ha az adatai a valóságot tükrözik hiánytalanul és ugyanakkor megfelel az alaki és tartalmi követelményeknek, hiba esetén szabályszerűen javították. A számviteli bizonylat legyen világosan szerkesztett, magyar nyelven kiállított, indokolt esetben idegen nyelven is kiállítható, ha azokat az adatokat, amelyek a hitelességéhez szükségesek magyarul is fel kell tüntetni a belső szabályzat szerint. Az előírt megőrzési határidőt biztosítani kell.

20 2. Számlaadási kötelezettség: Amennyiben a vevő számlát kér, annak kiállítását és kiadását megtagadni nem lehet. Ha nem kér, abban az esetben is kötelező bizonylat kiállítása és átadása a vevőnek. Az ÁFA törvényben előírt bizonylatok alaki és tartalmi kellékei: 1. Számla: Megnevezése és sorszám A kibocsátó neve Vevő neve Teljesítés időpontja Kibocsátás kelte Fizetés módja, határideje Termék megnevezése, besorolási száma Termék mennyisége Adó nélküli számított egységára Felszámított adó százalékos értéke Termékadóval együtt számított ellenértéke Számla végösszege 2. Egyszerűsített számla: ha az értékesítés és a számlázott ár megfizetése egy időben történik, és a vevő számlát kér, valamint a vevő készpénzzel, vagy készpénzt helyettesítő eszközzel pl. csekk vagy hitelkártya fizet. Bizonylat megnevezése és sorszám Kibocsátó neve Vevő neve Teljesítés időpontja Kibocsátás kelte Termék megnevezése, besorolási száma Termék mennyisége Termékadóval együtt számított egységára Termékadóval együtt számított ellenértéke Számla végösszege 3. Nyugta, ha a vevő nem kér számlát, akkor nyugtát kell kiállítani, az ellenérték átvételekor. Nyugta sorszáma Kibocsátó neve Kibocsátás kelte Fizetendő összeg A bizonylat hiteles, ha arra jogosult /feljogosított személy írja alá. Szigorú számadás alá tartozó bizonylatok a számla, az egyszerűsített számla, a nyugta, utalvány, üdülési csekk, étkezési jegy, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. Minden egyes példányával el kell számolni, ezekről nyilvántartást kell vezetni. Bizonylatok szabályos javítása a hibás adatot/szövegrészt egy vonallal áthúzzuk úgy, hogy a javított rész jól olvasható legyen, fölé írjuk a helyes adatot/ szövegrészt, - ha egy számot rontottunk, akkor is az egészet áthúzzuk, és fölé írjuk a helyes számot, - a javító aláírja a helyesbítést, a javítás időpontját is feltünteti.