MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

Átírás

1 MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN ELŐADÓ: DÉNES RITA MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK ÜZLETI TUDOMÁNYOK INTÉZET GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Dátum:

2 Tájékoztató Előadók: Erdei János Dénes Rita Veronika QA 313 QB 305 Tematika: Menedzsment alapok, minőségmenedzsment elvek, módszerek, vállalatok gazdasági teljesítménye, költségtani alapismeretek Jegyzet: Kövesi J (szerk.) Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, Üzleti tudományi ismeretek, Typotex Kiadó, Bp., fejezetek Órai diasor és egyéb oktatási segédanyagok ( 2

3 Tájékoztató Előadások Követelmény: Évközi jegy a összpontszám 50%-át kell elérni Egy zh a 13. oktatási héten (11.30), pótzh a 14. okt. héten, ivzh a pótlási időszakban Elméleti kérdések, tesztek, feladatok Aktív órai munkára plusz pontokat lehet kapni beszámít a zh-ba Órán végzett feladatokra (gyakorlatra) kapott pontszámok Időpontjai: vagy egyéni beadandó feladat (max 30 pont), szorgalmi időszak végéig kérhető, leadási határideje: a pótlási hét utolsó napja Egyéb, Kérdés 3

4 MINŐSÉGMENEDZSMENT -2 MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

5 Miről lesz ma szó? Minőségmenedzsment rendszerek Az ISO 9000-es szabványrendszer jellemzői, alapelvei, fő fejezetei Folyamatjavítás Mikor és hogyan érdemes használni a(z) Brainstorming-ot (ötletrohamot)? Folyamatábrát? Ok-okozati diagramot? Pareto-elemzést? 5

6 6 6

7 Minőségmenedzsment rendszerek Előírások Minőségi rendszer nélkül GMP Iparági min.r. Military Standards ISO 9000 szabv. ISO 9000 kiegészítések HACCP (ISO 22000) QS 9000 kritériumok ISO TS AS 9000 Comenius 2000 Világszínvonalú minőségi rendszer TL9000 ISO VDA 6.1 Minőségi Díj értékelési kritériumok ISO/IEC ISO ISO 9000:2000 KES CAF Six sigma 7

8 Minőségmenedzsment rendszerek 8

9 Minőségmenedzsment rendszerek Az előírásoknak való megfelelés: nem elég a vevői igényeknek megfelelni, számos paramétert figyelembe kell venni. ilyenek: törvényi, jogszabályi előírások, szabványok, egyéb külső előírások, szerződések, stb

10 10

11 GMP (Good Manufacturing Practice) Jó gyártási gyakorlat: gyógyszeriparban, élelmiszeriparban használatos. Célja a termékbiztonság, egyenletes termékminőség biztosítása. Két fő eleme: a hatékony gyártási műveletek, hatékony ellenőrzés. GHP Jó Higiéniai Gyakorlat (mikrobiológiai, kémiai, fizikai, stb) GLP Jó Laboratóriumi Gyakorlat 11

12 Katonai szabványok, iparági minőségügyi rendszerek Cél a maximális megbízhatóság és biztonság. Anyagátvételi, komplex gyártásirányítási és ellenőrzési rendszerek. Nagy beszállítók felismerték, hogy az elvárásokat csak úgy tudják teljesíteni, ha maguk is megfogalmazzák elvárásaikat saját beszállítóikkal szemben

13 ISO 9000:2000 szabvány rendszer International Organization for Standardization ISO 9000 szabványsorozat: Katonai szabványok -> Nagy Britanniában (1979) BS5750, ami harmadik fél által regisztráltat. (független audit) Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) ISO 9000 szabványsorozat. ISO 9000, 9001, 9004 szabványokat tartalmazza. Világszerte elfogadott. ISO 9000 szabványsorozat kiegészítései: Több iparág szakmai testület adott ki irányelveket Kapcsolódó szabványok 13

14 ISO 9000-es szabványrendszer kiadásai Első kiadás Kisebb változások Jelentős átalakítás, korszerűsítés 3 szabvány: ISO 9000, ISO 9001, ISO fő pont Gyakorlatiasabb, a folyamatra koncentrál Vevőközpontú Felülvizsgálat, kisebb pontosítások Új kiadás esedékes

15 Az ISO 9000-es szabványcsalád ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények ISO 9004:2009 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a teljesítőképesség továbbfejlesztéséhez. 15

16 A ISO 9001 szabvány alkalmazásának logikája A szabvány megadja a szabályozandó kérdéseket, témákat. Tanúsító, auditor Alkossuk meg a saját működésünkre vonatkozó szabályokat és dokumentáljuk azokat! Tanúsító, auditor Alkalmazzuk a saját magunk által kialakított szabályokat! 16

17 Az ISO szabványok

18 Az ISO szabványok db termék- ÉS rendszerszabvány Bizalom!

19 Kapcsolódó szabványok ISO 8402 Szakszótár 9000:2000 ISO ISO 19011:2011 Irányelvek minőségügyi rendszerek auditálásához» 1 Audit» 2 A minőségügyi rendszerek auditorainak minősítési kritériumai» 3 Audit programok menedzsmentje 19 19

20 Kapcsolódó szabványok ISO 10012: 2003 A mérési folyamatokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények ISO/TR 10013:2001 ISO/TS 10014:2002 Útmutató a minőségmenedzsment rendszerek dokumentációjához Útmutató a minőség gazdaságosságának elemzéséhez TR (Technical Report) TS (Technical Specification) 20 20

21 Kapcsolódó szabványok ISO 9042:2002 Búzatermesztés min. mgm. MSZ EN 9101:2011 A légi közlekedés, az űrutazás és a katonai szervezetek audit követelményei MSZ EN 9103:2006 Repülés és űrhajózás min. mgm. rendszer MSZ EN 9104 Repülés és űrhajózás.. MSZ EN 13980:2003 Potenciálisan robbanóképes légterek. Min. mgm. Rendszer ISO 22870:2006 Betegágy melletti vizsgálatok. Minőségi és felkészültségi követelmények 21 21

22 Kapcsolódó szabványok ISO/IEC 9126:2000 Szoftvertermékek értékelése ISO/IEC TR 18044: 2006 Informatika. Biztonságtechnika. Az információbiztonsági incidensek kezelése. ISO/IEC Az információbiztonság menedzsment rendszer követelmények MSZ ISO/IEC 90003:2005 Szoftvertechnológia. Az ISO 9001 alkalmazási irányelvei számítógépes szoftverekhez MSZ EN Megbízhatóság menedzsment IEC (International Electrotechnical Commission) 22 22

23 Kapcsolódó szabványok ISO/IEC 17024:2003 Megfelelőség értékelés. Személyek tanúsítását végző testületek ISO/IEC :2010 A szállító megfelelőségi nyilatkozata ISO :2008 Gépek biztonsága. Kockázatértékelés ISO 15378:2008 Gyógyszerek elsődleges csomagolóanyagai ISO/TR 10017:2004 Útmutató az ISO 9001-hez alkalmazható statisztikai módszerekhez 23 23

24 ÉRDEKELT FELEK ELVÁRÁSOK Az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer folyamatábrája MINŐSÉGÜGYI RENDSZER FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS BEMENET A VEZETÉS FELELŐSSÉGE MÉRÉS, ELEMZÉS, FEJLESZTÉS TERMÉK / SZOLGÁLTATÁS ELŐÁLLÍTÁS KIMENET TERMÉK/ SZOLG. ELÉGEDETTSÉG ÉRDEKELT FELEK 24

25 Az ISO 9001 szabvány fő fejezetei 1. A vezetés felelőssége 2. Erőforrások biztosítása 3. Folyamatmenedzsment 4. Mérés, elemzés, fejlesztés A vezetés felelőssége Erőforrás gazdálkodás Mérés, elemzés, fejlesztés Termék/szolgáltatás előállítása 25

26 29

27 HACCP rendszer Hazard Analysis Critical Control Point Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok Cél: az élelmiszerek és/vagy az előállítási technológia biztonságát folyamatosan és megelőző jelleggel biztosítani. A termékbiztonság érdekében fontos a veszélyek azonosítása, értékelése, kezelése. (Fizikai, mikrobiológiai, kémiai stb.) Az ISO 22000:2005 szabvány az Élelmiszerláncban részt vevő szervezetek számára ötvözi a HACCP és az ISO 9000 szabványrendszer követelményeit 30

28 HACCP rendszer A HACCP rendszer hét alapelve és lépései Veszélyelemzés Kritikus irányítási pontok meghatározása Kritikus határértékek meghatározása Felügyelő rendszer felállítása Helyesbítő tevékenységek meghatározása Dokumentációs rendszer felállítása Igazoló rendszer felállítása

29 QS 9000 előírás rendszer 3 nagy am. autógyár GM, Ford, Chrysler ISO 9000 alapján Beszállítókra fogalmaz meg követelményeket. Cél a gyártási folyamatok folyamatos javítása. (Selejt és szórás csökkentése). Fő részei: 1. ISO 9000 szabvány speciális kiegészítésekkel 2. autóipari szektor specifikus kiegészítései 3. vevő (GM v. Ford v. Chrysler) specifikus rész. 32

30 VDA 6.1 A QS 9000 német megfelelője. Autóipari beszállítókra. Későbbi kiadás: egyes elemeiben már korszerűbb, mint a QS

31 ISO TS 16949:2002 Nemzetközi Szabványosítási Szervezet adta ki az autóipari beszállítókra. (QS 9000+VDA 6.1.+francia+olasz autóipari szabványok, valamint az ISO 9001:2000) Ma már elektronikai termék alkatrész beszállítói is alkalmazzák. 34

32 AS 9000 szabvány Az Amerikai Légügyi Minőség Társulás fejlesztette ki, az ISO 9000 szabványsorozatot alapul véve. A biztonságnak és a minőségmenedzsmentnek igen nagy szerepe van a szabványban. 35

33 ISO/IEC A vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményeit rögzítik e szabvány előírásai. 36

34 ISO szabványsorozat Nem minőségügyi rendszert szabályozó szabvány! Környezeti menedzsment rendszerek specifikációit, az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra vonatkozó útmutatókat, továbbá az audittal, a védjegyhasználattal kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Minőségügyi rendszerrel integrált rendszerként érdemes kialakítani. 37

35 ISO/IEC Információbiztonsági Irányítási Rendszer (IBIR v. ISMS), létrehozása a fejlesztőnek és a megrendelőnek is fontos lehet Az információbiztonság az információ védelme a széleskörű fenyegetésektől, hogy biztosítsák az üzleti folyamatok működésének folytonosságát, a lehető legkisebbre csökkentsék a kockázatot, és legnagyobbra növeljék a befektetési megtérülést és a működési lehetőségeket. 38

36 Minőségmenedzsment rendszerek Előírások Minőségi rendszer nélkül GMP Iparági min.r. Military Standards ISO 9000 szabv. ISO 9000 kiegészítések HACCP (ISO 22000) QS 9000 kritériumok ISO TS AS 9000 Comenius 2000 Világszínvonalú minőségi rendszer TL9000 ISO VDA 6.1 Minőségi Díj értékelési kritériumok ISO/IEC ISO ISO 9000:2000 KES CAF Six sigma 39

37 Six Sigma ATH FTH A Six Sigma az utóbbi évek egyik új minőségfejlesztési megközelítése. Elsősorban a high-tech vállalatoknál és azok holdudvarában alkalmazzák. Úttörője a Motorola volt, az egyik legjelentősebb alkalmazója pedig a General Electric. Egy TQM alapelveket megvalósító mozgalom, vezetési filozófia, amely erőteljesen támaszkodik a matematikai statisztikai -6-5 módszerekre X % hibaarány (ppm) % hibaarány (ppm) 68, , , , , , , , , ,57 99, , ,002 99, ,

38 COMENIUS 2000 A közoktatásra kialakított szektor specifikus minőségügyi rendszer. A rendszert a hazai közoktatás minőségfejlesztésére alakították ki. Figyelembe veszi a minőségügyi rendszerek és a TQM vezetési filozófia közoktatásra hatékonyan alkalmazható elemeit

39 ENQA sztenderdek és irányelvek (ESG) European Association for Quality Assurance in Higher Education) A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelveit az ENQA koordinálásban kidolgozott, s az Európai Felsőoktatási Térség miniszterei által 2005 májusában Bergenben elfogadott dokumentum tartalmazza. (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area. Helsinki: ENQA, 2005.) 42

40 ENQA sztenderdek és irányelvek (ESG) 1. Intézmények rendelkezzenek minőségbiztosítási irányelvekkel és eljárásokkal. 2. Legyen rendszere a döntések jóváhagyásának értékelésének, ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatának. 3. A hallgatók értékelése következetesen alkalmazott kritériumok alapján, a jóváhagyott szabályzatokon és folyamatokon keresztül történjen. 4. Tanárokra vonatkozó minőségbiztosítási követelmények. 5. A képzéshez szükséges források és eszközök biztosítása, a tanulás támogatása. 43

41 ENQA sztenderdek és irányelvek (ESG) 6. Információk gyűjtése, elemzése és felhasználása a folyamatok fejlesztésében. 7. Az intézmények programjaira, döntéseire vonatkozó információk nyilvánosságának biztosítása. 44

42 MEES előírások 2007 Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok MEES előírások alkalmazása nem kötelező Következő területeken: Betegellátási folyamatok (háziorvosi, védőnői, járó beteg ellátás, fekvőbeteg ellátás) Diagnosztikai folyamatok Betegjogok, tájékoztatás, adatkezelés Minőségmenedzsment, értékelés Vezetés Humán erőforrás menedzsment Épületek és berendezések működtetése és biztonsága 45

43 EFQM TQM filozófiához kapcsolódó minőségértékelési módszer Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek ADOTTSÁGOK 50% EREDMÉNYEK 50% szisztematikus, rendszeres és összehasonlító felülvizsgálata, amely támpontot nyújt a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek meghatározásához. Vezetés 10% Dolgozók irányítása 9% Politika és stratégia 8% Erőforrások 9% Folyamatok 14% Innováció és tanulás Dolgozói elégedettség 9% Vevői elégedettség 20% Társadalmi hatás 6% Kulcsfontosságú eredmények 15% 47

44 Common Assesment Framework (CAF) A CAF modell az EU országok közigazgatási intézményeire kialakított egységes önértékelési rendszer. Alapját az EFQM modell (minőség díj, vagy üzleti kiválósági modell) adja. Biztosítja a közigazgatás területén dolgozó szervezetek minőségmenedzsment rendszerének kialakítását, működtetését és a folyamataik folyamatos fejlesztését és a fejlesztési célok meghatározását

45 Minőségmenedzsment rendszerek Előírások Minőségi rendszer nélkül GMP Iparági min.r. Military Standards ISO 9000 szabv. ISO 9000 kiegészítések HACCP (ISO 22000) QS 9000 kritériumok ISO TS AS 9000 Comenius 2000 Világszínvonalú minőségi rendszer TL9000 ISO VDA 6.1 Minőségi Díj értékelési kritériumok ISO/IEC ISO ISO 9000:2000 KES CAF Six sigma 49

46 II. SZERVEZETI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE Adminisztráció Értékesítés és Marketing Gyártás Kutatás és Fejlesztés Pénzügyi ellenőrzés Termékfejlesztés Rendelés teljesítés SZÁLLÍTÓ MUNKA- CSOPORT VEVŐ A terméket megreparálni már túl késő, Ehelyett javítsuk a folyamatot Gerald Shea (Exxon) Igények Visszacsatolás Termék/Szolgáltatás Különféle inputok integrálása a folyamatba Anyagok Berendezések Módszerek Emberek KÖRNYEZET MUNKA FOLYAMAT 50

47 Mi a folyamat? A folyamat egy vagy több feladat, amely bemeneteket (inputokat) kimenetekké (outputokká) alakít egy partner vagy egy másik folyamat számára, személyek, eljárások, eszközök (erőforrások) segítségével. Követelmények Követelmények BEMENETEKET BIZTOSÍTÓK FOLYAMAT MEGVALÓSÍTÓI PARTNEREK Bemenet Kimenet Visszajelzés Visszajelzés 51

48 Folyamatszemlélet A modell terminológiája: Vevők/partnerek: akik számára a terméket v. szolgáltatást, tehát a végterméket előállítjuk. Vagy közvetlenül felhasználják, vagy bemenetként saját munkafolyamatukba illesztik. Munkacsoport: akik részt vesznek a folyamatban a bemenetek kimenetekké alakításában Szállítók: bemenetekkel látják el a folyamatot A folyamat gazdája: felhatalmazott és felelős a műveletért és a folyamat javításáért. 52

49 Folyamatszemlélet A modell terminológiája: Követelmények: leírják a vevő által várt kimeneteket Bemenet: áruk, szolgáltatások, amelyekről a beszállítók gondoskodnak, a folyamat során kimenetté alakulnak Kimenet: termék v. szolgáltatás, amely más személyek, vevők számára készül Visszajelzés: a megelégedés vagy elégedetlenség nyilatkozata a vevő részéről a kimenet teljesítményére vonatkozóan 53

50 Folyamatszemlélet Tevékenység 1 Tevékenység 2 Tevékenység 3 Hogyan dolgozzunk? Folyamat Beszállítók I N P U T Folyamat O U T P U T Vevők célorientált értéket ad hozzá Milyen, mennyi erőforrást használjunk? transzformációs Emberek Módszerek Anyagok Eszközök Idő 54

51 Folyamatok osztályozási lehetőségei Fő folyamatok: alaptevékenység, vevői igény Támogató folyamatok: főfolyamatot kísérik Kiegészítő (mellék) folyamatok: lazán kapcsolódó Vezetési folyamatok: szervezet irányításával, stratégiával kapcsolatos Kulcs(fontosságú) folyamatok: a szervezet sikerét alapvetően befolyásolják 55

52 A folyamatokkal kapcsolatos teendők Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése 56

53 A folyamatokkal kapcsolatos teendők FOLYAMATOK MEGHATÁROZÁSA, FELTÉRKÉPEZÉSE Mit jelent egy szervezetben? Mindig mindent ugyanúgy?! FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE Mit jelent egy szervezetben? Mindig mindent jobban! 57

54 FOLYAMATJAVÍTÁSI MODELLEK Napjaink minőségmenedzsment irányzatainak egyik fő elve a folyamatszemlélet. A vevő elégedettsége visszacsatolási hurkot képez, mely a teljesítmény javítására sarkall. Visszacsatolás Folyamatos javítás 58

55 59

56 60

57 MINŐSÉGMENEDZSMENT 1. Brainstorming 2. Folyamatábra MÓDSZEREK 3. Ok-okozati (Ishikawa/halszálka) diagram 4. Pareto-elemzés (ABC diagram) 61

58 Brainstorming (ötletroham) Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszer. Mire jó? A brainstorming olyan csoportos alkotó technika, amelynek elsődleges célja a résztvevő egyénektől származó ötletek minél teljesebb és gyorsabb összegyűjtése, és ezek alapján új ötletek generálása. 62

59 Folyamatábra Eredete: 1960-as évek, programok logikai felépítésének vizuális szemléltetése Mire jó? Folyamatok leírására, modellezésére alkalmazható módszer. Vizuális szemlélteti egy adott folyamat eseményeinek, tevékenységeinek (lépéseinek) sorrendjét, kapcsolódását, ill. megkönnyíti a folyamat megértését, leírását, elemzését. 63

60 Folyamatábra Alapszimbólumok Felelős Kérdés Nem Igen Ovális körrel jelöljük a folyamat eleji állapotot, ill. a folyamat eredményét. Téglalapot használunk a folyamat lépéseinek, tevékenységeinek ábrázolására. Nyomtatott dokumentum vagy jelentés Rombusz a folyamat döntési pontja, ahol igen/nem kérdésre kell válaszolnunk, vagy döntésre van szükség 64

61 Folyamatábra Alapszimbólumok Hengerrel jelöljük a folyamathoz használt adatbázisokat. D alakzat a folyamat késleltetéseit jelöli. 1 1 Betűvel/számmal ellátott kör/négyzet a megszakított ábra kapcsolatát jelöli. A nyilak a folyamat irányát mutatják. 65

62 Folyamatábra Hogyan alkalmazzuk? 1. Azonosítsuk a folyamatot, jelöljük ki a határait, definiáljuk a kezdő- és végpontokat! 2. Válasszuk ki a folyamatábra típusát, a részletezés mértékét és az alkalmazott szimbólumokat! 3. Azonosítsuk a folyamat lépéseit, tevékenységeit és határozzuk meg a lépések, tevékenységek sorrendjét, kapcsolódását! 4. Készítsük el a folyamatábrát a megfelelő rajzjelek, szimbólumok segítéségével! 66

63 Folyamatábra Hogyan alkalmazzuk? 5. Vizsgáljuk meg a diagram teljességét! Helyesek-e a rajzjelek? Be van-e zárva minden csatlakozás? Van-e mindegyik folytatási pontnak csatlakozópontja? 6. Értékeljük a folyamatábrát! Vonjuk be a megvalósításban résztvevőket! Úgy zajlik a folyamat ahogy kell? Vannak bonyolult, felesleges részek? Mennyire különbözik a jelenlegi folyamat az ideálistól? 67

64 Folyamatábra Típusai Részletezett folyamatábra: Különböző részletezettségben készíthető Tevékenységekből és döntési pontokból áll Vevői igény Új vevő? igen Vevői adatok rögzítése nem Vevői adatok ellenőrzése Vevői igények rögzítése 68

65 Folyamatábra Típusai Makro folyamatábra: A folyamat áttekintésére, általános megértésére alkalmas Részfolyamatokból épül fel, melyek több tevékenységből állnak Vevői igény Szerződéskötés Terméktervezés Gyártás 69

66 Ok-okozati elemzés (halszálka, Ishikawa) Alapgondolata: Egy hiba mindaddig előfordulhat, amíg az összes okát meg nem Ismerjük. Mire jó? hibaelemzés módszere A helyes beavatkozások érdekében a problémához kapcsolódó ok-okozati viszonyokat áttekinthető, összefüggő, logikailag és hierarchiailag rendezett, halszálka alakú diagramban rendezi. 70

67 Ok-okozati diagram EMBER ANYAG Okok Okok OKOZAT Okok Okok MÓDSZER GÉP 71

68 Ok-okozati diagram Főokok meghatározása 4M-9M szerint emberi tényezők /Men/ technikai műszaki feltételek /Machine/ módszer /Method/ anyag /Material/ mérés /Measurement/ környezet /Milieu/ karbantartás/maintenance/ motiváció/motivation/ pénzügyi feltételek/money/ Folyamat lépései alapján 72

69 Ok-okozati diagram Hogyan alkalmazzuk? 1. Fogalmazzuk meg a problémát: minél több adat a probléma mi, hol, mikor, mennyi -jéről. 2. Válasszuk ki a megfelelő ok-okozati módszert! 3. Keressük meg az okokat, amelyekre egy okokozati diagram felépítésekor szükség van! 4. Állítsuk össze a halszálka diagramot! Rajzoljuk be a főokokat az ábrába! A brainstorming vagy megfelelő adatok segítségével összegyűjtött okokat rendelje a megfelelő kategóriákhoz, alakítsa ki a szálkákat! 73

70 Ok-okozati diagram Hogyan alkalmazzuk? 5. Állítsuk össze a halszálka diagramot! A szálkákat az ok-okozati viszonynak megfelelően kell kialakítani. Cél a minél összetettebb, minél mélyebb ábra elkészítése. Bővítsük az ábrát a Miért lép fel ez az ok? kérdés segítségével! 6. Értékeljük ki az okokat, ill. vizsgáljuk őket a következőképpen: Keressünk olyan okokat, amelyek több kategóriában felmerülnek! Előre rögzített módszer segítségével próbáljuk meghatározni gyakoriságukat, hatásukat! 74

71 Ok-okozati diagram FŐOKOK (bordák) OKOK (szálkák) 75

72 Pareto-elemzés Alapgondolata: Vilfredo Pareto 80/20 szabályán alapul Mire jó? hibaelemzés módszere alkalmazásával egy adott terület, probléma jelentős kevés (meghatározó) eleme jól elkülöníthető a jelentéktelen soktól 76

73 Pareto-elemzés Alkalmazás a minőségmenedzsmentben: a lehetséges hibaokok közül azt a jelentős keveset azonosítani, melyek megoldásával jelentősen csökkenthetők a hibák Juran: a problémák 2/3-a az okok 1/3-ából ered Kategorizálhatóak az okok, termékek, 3 jellegzetes csoportra: A kritikus hibák, létfontosságú kevés B ezekből lehet majd A C hatásuk, súlyuk nem jelentős ABC diagram 77

74 Pareto-elemzés ABC diagram 30 a zavar % aránya zavarok csökkenő sorrendben A B C 78

75 Pareto-elemzés Hogyan alkalmazzuk? 1. Fogalmazzuk meg a problémát, a gyűjtendő információkat (gyakoriság, költség, hibaarány ), kategóriákat (hibaokokat)! 2. Határozzuk meg a vizsgálat időtartamát! 3. Gyűjtsük az információkat a meghatározottak szerint! 4. Arányszámítás segítségével számoljuk ki az egyes kategóriák relatív gyakoriságát (vagy más kiválasztott jellemzőjét)! 79

76 Pareto-elemzés Hogyan alkalmazzuk? 5. Ábrázoljuk az adatokat speciális oszlopdiagramban! Vízszintes tengely: Csökkenő érték sorrendben szerepeljenek a kategóriák! Egyéb hibaokok" kategória külön kezelendő (utolsó oszlopként). Függőleges tengely: A kiválasztott jellemző egy mértékegysége. 6. Ábrázolja az adatokat oszlopdiagramban! (Rajzolja be a kumulált százalékvonalat!) 7. Elemezze az eredményeket! 80

77 Pareto-elemzés Fontos: csak akkor végezhető el, ha megfelelő nagyságú, rendszeresen összegyűjtött adat áll rendelkezésre, amelyet viszonylag hosszabb időn keresztül gyűjtötték, elemzési oldalról alapvetően statikusnak tekinthető, adat- és információs háttere inkább passzív, 81

78 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dénes Rita MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK ÜZLETI TUDOMÁNYOK INTÉZET GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR denes@mvt.bme.hu 89