EPIDEMIOLÓGIA. Fogalma:
|
|
- János Boros
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EPIDEMIOLÓGIA I.
2 Fogalma: EPIDEMIOLÓGIA Az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek megoszlásának és az elıfordulásukat befolyásoló tényezıknek a tanulmányozása egy meghatározott populációban azzal a céllal, hogy eredményeit felhasználja az egészséggel kapcsolatos problémák felügyeletéhez és megoldásához. Az epidemiológia a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág. Forrás: V. Hajdú P.- Ádány R.
3 A SZÓ EREDETE A görög eredető kifejezést: epi démosz: a nép körében már Hippokratész is használta. Az epidemiológia tárgya kiterjed: az egészséggel kapcsolatos állapotok körére, az egészségfejlesztésre, a prevencióra, a kóros állapotok korai felismerése, a gyógyítás, a rehabilitáció területén mindazon tényezıkre, amelyek az egészséget kedvezıen befolyásolhatják.
4 JOHN SNOW TÉRKÉPE A KOLERÁS HALÁLESETEKKEL LONDON -1854
5 EPIDEMIOLÓGIA CÉLJA Leírni a népesség egészségi állapotát, Vizsgálni a trendeket, Feltárni az oksági tényezıket, Becsülni a várható trendeket és a népességen belüli eloszlást, Megelızni az új esetek kialakulását, Növelni a betegek életesélyét, Az epidemiológia fontos sajátossága, hogy nem egyéneket, hanem népesség csoportokat vizsgál.
6 Az epidemiológiában legáltalánosabban alkalmazott viszonyszámok részarány (megoszlási viszonyszám) arányszám (intenzitási viszonyszám) dinamikus viszonyszám.
7 A MUTATÓK TÍPUSAI
8 EPIDEMIOLÓGIA HASZNA A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI CIKLUSBAN a lakosság egészségének mérése (egészségmonitorozás) betegségteher kockázati tényezők előfordulása értékelés (programmonitorozás) prioritás meghatározás Mi történt? Mi értünk el? beavatkozás Mi működik? (intervenciós vizsgálatok)
9 MEGOSZLÁSI VISZONYSZÁM Dimenzió nélkül részarányok Rész/Egész X 100 Összeadhatók (ugyanazon jelenségnél) 0% és 100 % között változhat Például: egy ország lakosságának megoszlása korcsoportok szerint. Abszolút számokból, megoszlási számokból nem szabad gyakorisági következtetéseket levonni!
10 Intenzitási arányszámok: A vizsgált jelenség gyakoriságát (intenzitását) méri a vizsgált populációban egy meghatározott idıtartamban (vagy idıpontban): A vizsgált események (vagy személyek) száma adott idő alatt A megfigyelt populáció átlagos száma ugyanazon idő alatt k Incidencia Kumulatív incidencia Incidencia arányszám Prevalencia
11 RENDHAGYÓ ARÁNYSZÁMOK Csecsemıhalálozási arányszám Magzati veszteség (terhesség-megszakítás és magzati halálozás együttesen) Anyai halálozási arányszám A k szorzó értéke 10 valamely hatványa, általában 1000, de ritkább események vagy jelenségek esetén vagy
12 SZEKULÁRIS TREND Az epidemiológiában a hosszú távon (általában évtizedek alatt) bekövetkezı változást nevezik szekuláris trendnek. pl. a XX. század második felében a fejlett országokban a gyomorrák okozta halálozás szekuláris trendje csökkenı, míg a tüdıráké növekvı volt. Kockázatnak kitett populáció (population at risk) A vizsgálatban résztvevı személyek összessége, akiknek a körébıl az adott megbetegedés származhat
13 INCIDENCIA ÉS PREVALENCIA Az új esetek elıfordulása egy meghatározott idıtartam alatt a vizsgált populációban (abszolút kockázat) Etiológiai vizsgálatok céljaira az incidencia alkalmas. A prevalencia egy jelenség összes létezı esete egy meghatározott idıpontban a vizsgált populációban (pontprevalencia) Az abszolút számok a betegségterhek és az ellátási szükségletek vizsgálatában fontosak.
14 INCIDENCIA SZÁMÍTÁSA I = Új esetek száma adott időtartamban Az érintett (kockázatnak kitett) populáció létszáma ugyanazon időtartamban k
15 A KUMULATÍV INCIDENCIA AZT MUTATJA MEG, HOGY ADOTT IDİ ALATT A BETEGSÉG ELİFORDULÁSA HOGYAN VÁLTOZIK A POPULÁCIÓBAN: Nincs mértékegysége Értéke 0 és 1 között változik Idıben specifikált (például 1 év) Az adott populáció minden tagját követni kell az esemény bekövetkeztéig vagy a megfigyelési idıszak végéig Annak a valószínősége, hogy a megfigyelt, betegségtıl mentes populáció egy tagja megbetegszik a megfigyelési idıszakban. Csak olyan kohorsz vizsgálatokban mérhetı, ahol minden résztvevıt azonos ideig, illetve a megbetegedés kialakulásáig követnek.
16 KUMULATÍV INCIDENCIA
17 Gyakorló példa
18 INCIDENCIA SŐRŐSÉG Személy-idı incidencia-arányszám vagy incidencia sőrőség számításakor a nevezıben az érintett személyek száma helyett a körükben ténylegesen megfigyelt személy-idı (személy-évek, személy-hónapok száma) szerepel. Az incidencia sőrőség a kockázatnak kitett, kezdetben betegségtıl mentes populációban megfigyelt személy-idı egységre esı új esetek száma. Személy-idı: a populációban valamennyi tagjának kockázatnak kitettségét leíró idıtartamok összessége. Minden egyén esetén a megfigyelési idı az az idıszak, amely alatt az adott személy betegségmentes marad, vagy amíg ki nem esik a követéses vizsgálatból, tehát ameddig az érintett populációs csoport tagja. Dimenziója van 0 és a végtelen közötti értéke lehet.
19
20 PONTPREVALENCIA A már fennálló betegség gyakoriságáról szolgáltat információt Nincs dimenziója Egy adott idıpontban Keresztmetszeti kép a populációról Létezı esetek száma adott idıpontban Az érintett populáció létszáma ugyanazon idıpontban
21 TARTAMPREVALENCIA Az összes elıforduló eset száma egy populációban egy adott idıtartamban. Az idıtartam kezdeti idıpontjában mért pontprevalencia és a vizsgált idıszakban bekövetkezı incidencia összege. Az arányszám számítása problémás, mert a nevezı meghatározása és értelmezése nehéz. Mutatóként általában nem használatos, Számítása: Pontprevalencia+Incidencia
22 ÉLETTARTAM-PREVALENCIA Azon személyek összes számát jelenti egy populációban, akiknél a vizsgált jelenség (betegség vagy egyéb tulajdonság) az életük során valaha fennállt vagy jelenleg fennáll. Ez esetben tehát retrospektive bıvül a pontprevalencia mindazon személyekkel, akiknél valaha is, bármilyen rövid ideig fennállt a vizsgált betegség/tulajdonság, akkor is ha a vizsgálat idején mentesek attól (pl. drogfogyasztás). Értelmezése számos problémát vet fel (nyilvántartás teljessége, emlékezési készség, ill. szándék), mely alkalmazhatóságát erısen korlátozza.
23 PREVALENCIA ÉS INCIDENCIA P = x K
24 PREVALENCIA ÉS INCIDENCIA Alacsony incidencia esetén is nıhet a prevalencia, ha a betegség krónikus, de nem gyógyítható. Milyen betegségeknél jellemzı, hogy a prevalencia magasabb az incidenciánál? Milyen betegségeknél jellemzı, hogy a prevalencia és az incidencia közel azonos?
25 PREVALENCIA ÉRTÉKÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK: A betegség súlyossága a prevalencia csökken, ha rövid idın belül sokan halnak meg az adott betegségben A betegség lefolyásának hossza ha a betegség rövid ideig tart, a prevalencia alacsonyabb Az új esetek száma sok új megbetegedés esetén a prevalencia magasabb lesz
26 LETALITÁS Egy konkrét betegségben megbetegedettek körében méri az adott betegség miatt elhaltak arányát százalékos formában: Letalitás Adott betegség miatt meghaltak száma egy meghatározott idıtartamban 100 Adott betegségben megbetegedettek száma ugyanazon idıtartamban A letalitás a vizsgált betegség halálos kimenetelének valószínőségét jellemzi.
27 GYAKORLÓ PÉLDA fıs kis szigetet vizsgáltak kutatóink, a lakosokat három korcsoportba sorolták 25-44: fı, 45-64: fı, 65 év felett 8000 fı ban 100 meningitis infektiosa esetet jelentettek a szigeten. A száz esetbıl 15 haláleset a 25-44, 5 a és 5 a 65 év felettiek körében. Mennyi volt a meningitis infektiosa nyers mortalitása a szigeten 2016-ban? Mennyi volt a meningitis infektiosa incidenciája a szigeten 2016-ban? Mennyi volt a 65 év feletti népesség kor-specifikus mortalitása?
28 KOCKÁZATI MUTATÓK Abszolút kockázat (AK): a betegség (haláleset) elıfordulásának abszolút valószínősége egy populációban (incidencia!) Expozíció: valamilyen kockázati tényezınek való kitettség (pl.: dohányzás) Exponált vs. Nem exponált csoport: expozíció alapján két (több) populáció meghatározása
29 Megbetegedés igen nem Exponált a b Nem exponált c d P = a a + b vs. P = c c + d P = a a + c vs. P = b b + d
30 KÉT CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA Relatív kockázat (RK): I exp / I nemexp Járulékos kockázat (JK): I exp - I nemexp A relatív kockázat dimenzió nélküli szám a járulékos kockázat az incidencia dimenziójával azonos.
31 KOCKÁZATI MUTATÓK Esély: expozíció prevalenciája (1- expozíció prevalenciája) Az esély mind az esetekben, mind a kontrollokban meghatározható (a/c, b/d) Esélyhányados (EH): expozícióesélyeesetekben expozíció esélye kontollokban Egyszerősítve: (a/c)/(b/d) = (a/b)/(c/d) = ad/bc
32 AZ EPIDEMIOLÓGIA ADATFORRÁSAI Demográfiai adatok Morbiditási adatok Jelentısége: ellátó kapacitás tervezése (óvodai férıhelyek, kórházi ágyszámok) a társadalomra és a családokra nehezedı betegségteher mérése egészségfejlesztési programok tervezése és hatékonyságának mérése
33 MEGBETEGEDÉSI ADATOK fekvıbeteg-intézetekre épülı megbetegedés regiszterek (ISzB, tumorregiszter) kötelezı, folyamatos bejelentések lakossági felmérésekbıl nyert morbiditási adatok, egészségmagatartás vizsgálatokon alapuló felmérések háziorvosi morbiditás-monitorozás mőködtetése, esetalapú monitorozás célzott morbiditás vagy betegségcsoportra irányulva
34 KÖTELEZİEN ELİÍRT JELENTÉSEK bejelentésre kötelezett fertızı betegségek ételmérgezések foglalkozási betegségek és mérgezések üzemi balesetek halálos balesetek veleszületett fejlıdési rendellenességek (VRONY) daganatos betegségek (rákregiszter)
35 HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁMOK Nyers halálozási arányszámok: A nevezıt általában a népesség évközepi számával becsüljük. Hátránya: nem veszi figyelembe, hogy a halálozás gyakorisága függ az adott populáció korösszetételétıl, férfi-nı arányától és egyéb tényezıktıl. Kor-specifikus halálozási arányszámok: A halálozási arányszámokat specifikálhatjuk egy meghatározott korosztályra, nemre, foglalkozásra, földrajzi területre, betegségre.
36
37
38
39 KOR SZERINT STANDARDIZÁLT ARÁNYSZÁMOK Ha a halálozási ráta korcsoportonként eltérı, akkor a teljes populációra vonatkozó ráta a populáció korösszetételétıl is függ. Eltérı korstruktúrájú populációk összehasonlíthatósága érdekében a halálozási rátákat standardizálni kell, ezzel biztosítva, hogy a halálozási ráták közötti különbség nem a populációk eltérı korösszetételének köszönhetı. A standardizálás kétféleképpen történhet: direkt és indirekt módszerrel.
40
41 DIREKT STANDARDIZÁLÁS Ez az elterjedtebb módszer. A direkt standardizáláshoz egy standard populációra van szükség amely Európai standard populáció, Világ standard populáció, vagy akár a két összehasonlítandó populáció egyesítése is. Azt mutatja meg, hogy milyen lenne a teljes populációra vonatkozó halálozási ráta a referencia-népesség korstruktúrájának fennállása esetén.
42 DIREKT STANDARDIZÁLÁS LÁSD KÖVETKEZİ PÉLDA 1. Standard populáció választása 2. Mindkét település és mindhárom korcsoport esetén kiszámítjuk a cukorbetegség várható számát 3. Mindkét település esetén összeadjuk a betegségek várható számát 4. A 100 ezer fıre számított kor-standardizált megbetegedési arány kiszámításához 5. mindkét csoportban elosztjuk a várható betegségek összes számát a standard populáció teljes létszámával, majd a kapott eredményt szorozzuk 100 ezerrel.
43
44 Direkt standardizálás gyakorló példa
45 INDIREKT STANDARDIZÁLÁS Az indirekt standardizáció standard rátákkal történik. Azt mutatja meg, hogy milyen lenne a populáció halálozási rátája a referenciaként használt kor-specifikus halálozási arányszámok fennállása esetén.
46 INDIREKT STANDARDIZÁLÁS Amikor kisebb populáció adatait akarjuk összehasonlítani az országos populáció adataival: SHH= tényleges esetszám/várható esetszám x 100 A várható esetszámot úgy számítjuk ki, hogy a standard populáció rétegspecifikus arányszámait a vizsgált populáció réteglétszámaival súlyozzuk (szorozzuk meg), így megkapjuk, hogy mennyi lenne a vizsgált populációban a várható esetszám. A standardizált halálozási hányados (SHH) a vizsgált területen észlelt halálesetek tényleges számát viszonyítja az országos átlag szerint várható halálesetek számához százalékos formában.
47 CSECSEMİHALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁM A csecsemıhalálozási arányszám a vizsgált populáció általános egészségi állapotának mérıszámaként használható azzal a feltételezéssel, hogy különösen érzékeny a társadalmi-gazdasági változásokra és különbözı egészségügyi kezelésekre.
48 VÁRHATÓ ÉLETTARTAM Adott populáció általános egészségi állapotának jellemzésére használható mérıszám: azon életévek átlagos száma, amelyet egy meghatározott életkorú egyén megélhet, ha az adott évi kor-specifikus halálozási arányszámok a jövıben is változatlanul érvényesülnének. A legelterjedtebb a születéskor várható élettartam mutató használata.
49 Kreditpontos feladat Az Amerikai Egyesült Államokban az első országos egészségi állapotra és táplálkozási szokásokra vonatkozó felmérés (National Health And Nutrition Examination Survey NHANES, ) folyományaként, Gu és munkatársai mintegy 20 évvel később arra a kérdésre kerestek választ, hogy az 1971-ben, magukat cukorbetegnek valló felnőtt személyek és közötti, 22 éves időszakra vonatkozó halálozási adatai mennyiben tértek el a cukorbetegségben nem szenvedő személyek halálozási adataitól. A kérdést többek között különböző nem, és etnikai hovatartozás szerint csoportosított populációs alcsoportokban vizsgálták. Az alábbi táblázat ennek a vizsgálatnak egyik részére vonatkozó adatokat tartalmazza. Nők Cukorbeteg Nem cukorbeteg Vizsgált populáció Vizsgált populáció Halálesetek Halálesetek (személy-év)* (személy-év)* évesek évesek évesek *egy személy egy éves követése (a számítások során ugyanúgy kezelhetjük, mint ha egyszerűen személyekről volna szó) A számításhoz használd az 1990-es amerikai standard populációt! Korosztály Populáció évesek 325, évesek 186, évesek 73, Számítsuk ki a cukorbeteg populáció standardizált mortalitását 1000 személy-évre vonatkoztatva (ugyanúgy, mint ha 1000 főre számolnánk)! 2. Mekkora a cukorbetegeknek a nem cukorbetegekhez viszonyított relatív halálozási kockázata?
50 Kreditpontos feladat Két településen (A és B) a cukorbetegség gyakoriságát vizsgálták a 15 évnél idősebb lakosság körében. A kapott adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. A település B település Korcsoport Populáció Cukorbetegek száma Populáció Cukorbetegek száma Összesen Határozd meg a cukorbetegség prevalenciáját a két településen! Prevalencia A: Prevalencia B: Standardizáld a kapott adatokat az alábbi standard populáció segítségével, majd újra határozd meg a két település prevalenciáját! Standardizált prevalencia A: Standardizált prevalencia B: Korcsoport Populáció
51 Kreditpontos feladat Egy vizsgálat arra kereste a választ, vajon a diszkóba járás expozíciónak tekinthető-e a kábítószer-kipróbálás szempontjából. A felmérést a 15 és 35 év közötti korosztályokban végezték. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze: Diszkóba nem járók Diszkóba járók Korcsoport Populáció Kábítószert már próbáltak száma Populáció Kábítószert már próbáltak száma Összesen Határozd meg a drogfogyasztás gyakoriságát (prevalenciáját) a két csoportban! Prevalencia a diszkóba nem járók körében: Prevalencia a diszkóba járók körében: Standardizáld a kapott adatokat az alábbi standard populáció segítségével, majd újra határozd meg a két csoport prevalenciáját! Korcsoport Populáció Standardizált prevalencia a diszkóba nem járók körében: Standardizált prevalencia a diszkóba járók körében:
52 Kreditpontos feladat Az alábbi táblázat a férfiak által 1990-ben és 1996-ban elkövetett öngyilkosságok számát mutatja Korcsoport Populáció Halálesetek száma Populáció Halálesetek száma Határozd meg a nyers öngyilkossági mortalitást a két évben! Mortalitás 1990: Mortalitás 1996: Standardizáld a kapott adatokat az alábbi standard populáció segítségével, majd újra határozd meg a két év mortalitását! Standardizált mortalitás 1990: Standardizált mortalitás 1996: Korcsoport Populáció
53 FORRÁSOK _524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch04s05.html _524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch04s04.html
54 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIAI ALAPFOGALMAK ÉS STANDARDIZÁLÁS
EPIDEMIOLÓGIAI ALAPFOGALMAK ÉS STANDARDIZÁLÁS TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenAz arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései
Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet Horváth Amanda: A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Referáló közlemény) Egészségtudomány
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenDSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter
MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában
RészletesebbenA demográfia. népesség. életfeltételei
Demográfia A demográfia Az emberi populációk, népességcsoportok, valamint a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány. földrajzi társadalmi gazdasági környezet népesség
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK
III. Egészségstatisztikai Fórum, 2003. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Zsámbokiné Bakacs Márta, Vitrai József Országos Epidemiológiai Központ AZ EU EGÉSZSÉG ECHI ECHI EUROPEAN COMMUNITY HEALTH INDICATORS ECHI-projekt
RészletesebbenAz alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága
Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenGyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek
Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenA 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése
A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése Páldy Anna 1, Juhász Attila 2, Bobvos János 1, Nagy Csilla 2 1 Országos Környzetegészségügyi
RészletesebbenJenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenA pont-prevalencia vizsgálat epidemiológiája
A pont-prevalencia vizsgálat epidemiológiája Mi a prevalencia? Adott jelleg vagy jelenség (pl. betegség) által aktuálisan érintett egyének száma a populációban egy bizonyos időpontban. Kifejezése: százalék
RészletesebbenA Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei
A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder
RészletesebbenEgészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
RészletesebbenBírálat Nyári Tibor András. Alkalmazott általánosított lineáris modellek népegészségügyi vizsgálatokban című MTA doktori értekezéséről
Bírálat Nyári Tibor András Alkalmazott általánosított lineáris modellek népegészségügyi vizsgálatokban című MTA doktori értekezéséről Az értekezés orvosszakmai szempontból 5 egymástól különálló témában
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenStatisztikai alapfogalmak
i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
RészletesebbenA demográfia. életfeltételei. népesség. Az emberi populációk, népességcsoportok, valamint a körükben végbemenőváltozások megfigyelésével
Demográfia A demográfia Az emberi populációk, népességcsoportok, valamint a körükben végbemenőváltozások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány. földrajzi társadalmi gazdasági környezet népesség
Részletesebben11.Négymezős táblázatok. Egyezés mérése: kappa statisztika Kockázat becslés: esélyhányados (OR) Kockázat becslés: relatív kockázat (RR)
.Négymezős táblázatok Egyezés mérése: kappa statisztika Kockázat becslés: esélyhányados (OR) Kockázat becslés: relatív kockázat (RR) Az egyezés mérése:cohen s Kappa Kappa: az egyezés mérése két nominális
RészletesebbenEpidemiológia II. Epidemiológiai vizsgálatok
Epidemiológia II. Epidemiológiai vizsgálatok Epidemiológiai vizsgálatok A szakirodalomban elsősorban analitikus, illetve experimentális vizsgálatokat találunk, melyek okokozati összefüggést keresnek Különböző
RészletesebbenRomák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza
Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest, 2006. május 20. Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban Németh Lajosné Bischof
RészletesebbenViszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat
Viszonyszámok Viszonyszám Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a viszonyítandó adat Viszonyítás tárgya (viszonyítandó adat) B: a viszonyítás alapja V viszonyítadóadat
RészletesebbenSOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.
SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenA magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott
RészletesebbenEpidemiológiai vizsgálatok és szűrővizsgálatok
Epidemiológiai vizsgálatok és szűrővizsgálatok EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A szakirodalomban elsősorban analitikus, illetve experimentális vizsgálatokat találunk, melyek okokozati összefüggést keresnek
RészletesebbenA megelőző orvostan és népegészségtan
A megelőző orvostan és népegészségtan Az orvostudomány azon ismeretanyagainak összessége, amely elméleti alapul szolgál a lakosság, ill. meghatározott közösségek egészségének védelmét és fejlesztését,
RészletesebbenA demográfia. népesség. életfeltételei
Demográfia A demográfia Az emberi populációk, népességcsoportok, valamint a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány. földrajzi társadalmi -, gazdasági környezet
RészletesebbenAz első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenségi mutatók alkalmazása a fekvőbeteg-ellátási adatok elemzésében
Területi egyenlőtlenségi mutatók alkalmazása a fekvőbeteg-ellátási adatok elemzésében Uzzoli Annamária 1, Vitrai József 2, Tóth Gergely 3 1 MTA KRTK RKI 2 EMMI 3 MTA ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenOkozati következtetések levonása megfigyeléses adatokból
Okozati következtetések levonása megfigyeléses adatokból Ferenci Tamás tamas.ferenci@medstat.hu 18. október 1. Kauzalitás vizsgálata megfigyeléses adatokból Annyit mondtunk, hogy tenni tehetünk a confounding
Részletesebben2. előadás. Viszonyszámok típusai
2. előadás Viszonyszámok típusai Mérési skálák Nominális /névleges skála: kötetlen hozzárendelése a számoknak Sorrendi / Ordinális skála: sokaság egyedeinek egy közös tulajdonság szerinti sorbarendezése
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I.
Népegészségtan és preventív medicina I. http://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/hu/ Hiányzások: 3 megengedettagyakorlatokon Évközi számonkérések: - 6. héten: epidemiológia feladatsor/teszt megoldása - 13.
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
RészletesebbenA népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei
A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés
RészletesebbenVezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről
Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon
RészletesebbenA demográfia. népesség. életfeltételei
Demográfia A demográfia Az emberi populációk, népességcsoportok, valamint a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány. földrajzi társadalmi -, gazdasági környezet
RészletesebbenKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató
RészletesebbenTERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I.
TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I. Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár Megbízhatóság-elméleti alapok A megbízhatóságelmélet az a komplex tudományág, amely a meghibásodási
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenSTATISZTIKA I. A változók mérési szintjei. Nominális változók. Alacsony és magas mérési szint. Nominális változó ábrázolása
A változók mérési szintjei STATISZTIKA I. 3. Előadás Az adatok mérési szintjei, Viszonyszámok A változók az alábbi típusba tartozhatnak: Nominális (kategorikus és diszkrét) Ordinális Intervallum skála
RészletesebbenHipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása
Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,
RészletesebbenSugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia. Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI
Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Sugársérülések
RészletesebbenII./1.1. fejezet: A daganatos betegségek epidemiológiája. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Meghatározás. Döbrőssy Lajos
II./1.1. fejezet: A daganatos betegségek epidemiológiája Döbrőssy Lajos A fejezet célja, hogy a hallgató megismerje az epidemiológiában használt fogalmakat, képet kapjon a daganatok gyakoriságát befolyásoló
RészletesebbenVIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017.
VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017. Pécsvárady Zsolt Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Központi Rizikófelmérési Kérdőív 2012-2016. évi eredmények, és a visszérbetegség kockázat összefüggésének
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum
SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.
RészletesebbenKapcsolat vizsgálat : kontingencia táblák jelentősége és használata az epidemiológiában, diagnosztikában: RR, OR.
Kapcsolat vizsgálat : kontingencia táblák jelentősége és használata az epidemiológiában, diagnosztikában: RR, OR. Dr. Prohászka Zoltán Az MTA doktora Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK
EPIDEMIOLÓGIA II. EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Céljuk a populáció egészségi állapotával kapcsolatos információk gyűjtése, feldolgozása felhasználása a lakosság egészségének javítására. Tervezésük általános
RészletesebbenA krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata
A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG
RészletesebbenSZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN
SZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN DR. DUBA JENŐ Az utóbbi évtizedekben a szív- és érrendszeri megbetegedések az egész magyar népesség egészségi állapotát
RészletesebbenÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba. Békéscsaba, szeptember 29.
Az egészség a jövő záloga KLIMENTNÉ KESZTHELYI MAGDOLNA ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba Békéscsaba, 2010. szeptember 29. 1 Előadás vázlat Fogalmak, meghatározások Egészség indikátorok Békéscsabai
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenDr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010
Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei Debrecen, 2010 Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 80 78 76 Hungary Hungary,
RészletesebbenSzerkesztette: Dr. Bényi Mária
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 28. Országos Szakfelügyletei Módszertani Központ Nem-fertızı betegségek epidemiológiája osztály Szerkesztette: Dr. Bényi Mária Munkatársak: Kéki Zsuzsanna Rákos-Zichy Péter Vámos
RészletesebbenA 2017/2018 évi influenza szezon összefoglaló értékelése
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FİOSZTÁLY A 217/218 évi influenza szezon összefoglaló értékelése 217/218 évben az influenza figyelıszolgálat 217. 4 hetétıl (217. október 2.) 218. 2. hetéig
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE
DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.
RészletesebbenKalibrálás és mérési bizonytalanság. Drégelyi-Kiss Ágota I
Kalibrálás és mérési bizonytalanság Drégelyi-Kiss Ágota I. 120. dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu Kalibrálás Azoknak a mőveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható
RészletesebbenKapcsolat vizsgálat II: kontingencia táblák jelentősége és használata az epidemiológiában, diagnosztikában: RR, OR.
Kapcsolat vizsgálat II: kontingencia táblák jelentősége és használata az epidemiológiában, diagnosztikában: RR, OR. Dr. Prohászka Zoltán Az MTA doktora Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika
RészletesebbenHEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról
HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I.
Népegészségtan és preventív medicina I. http://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/hu/ Hiányzások: 3 megengedettagyakorlatokon Évközi számonkérések: - 6. héten: epidemiológia feladatsor/teszt megoldása - 13.
RészletesebbenJuhász Attila, Nagy Csilla. Közép-magyarországi Regionális Intézete, Budapest. SHA főre. Budapest Ország Pest megye
A Magyarországon bevezetett haláloki statisztikai változások hatásai a Közép-magyarországi Régió lakosságára vonatkozó deszkriptív epidemiológiai elemzésekben 5 4 Juhász Attila, Nagy Csilla 3 2 ÁNTSz 1
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenDr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet
Melanoma és nem melanoma (BNO-X C43, D03) megbetegedés és halálozás Magyarországon Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Az IPCC V. jelentése megállapítja Hogy a napsütés
RészletesebbenMiskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért
Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Normál eloszlás
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Normál eloszlás A normál eloszlás Folytonos változók esetén az eloszlás meghatározása nehezebb, mint diszkrét változók esetén. A változó értékei nem sorolhatóak
RészletesebbenKomárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém
1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
RészletesebbenTárgy: Tájékoztató Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2011. június 30-ai ülésére Tárgy: Tájékoztató
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság aktuális kérdései
A közúti közlekedésbiztonság aktuális kérdései Prof. Dr. Holló Péter az MTA doktora, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Tartalom 1. A közúti biztonság Magyarországon 2016-ban
RészletesebbenEREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)
EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi
RészletesebbenEgészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében
Egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében Dr. Sándor János, Debreceni Egyetem XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen 2017. Egyenlőtlenség
RészletesebbenKONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenA MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenNEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon
NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek
Részletesebben