A F6v6rosi Tiirv6nvsz6k

Átírás

1 2 o 42. oa,34 F6v6rosi Tiirv6nysz6k 19.P /2011/20. A F6v6rosi Tiirv6nvsz6k a dr. Tim6r Anik6 iigy6sz ds a dr. GoldeaZsuzsannaigyesz rlltal kdpviselt LEGFoBB UCffESZSEG (1055 Budapest, Mark6 u. 16.) I. rendii, ds DR. POLT PETER (1055 Budapest, Mark6 u. 16.) II. r. felpereseknek a dr. csap6 AnnamSria iigyvdd (1024 Budapest, Tizedes u. 5.) 6ltal k6pviselt IRODALOM LAP- ES x6mrvxrado KULTURALTs szolgaltato KFT. (1089 Budapest. Rezs6 tdr 15.) I. rendii. DR. KOVACS ZOLTAN (1089 Budapest, Rezs6 tdr 15.) II. rendti, 6s KIS JANOS budapesti (1023 R6mer Fl6ris u.45lb. szdm alatti) lakos IIL r. alpereseknek, akiknek pernyertessdge drdekdben a perbe be kiv6n avatkozni DR. HAVAS GABOR (1243 Budapest, pf. 559.) L rendti beavatkozttst kdr6, MINDA ZOLTAN budapesti (1212 Szebeni flt i09. szitm alatti) lakos II. rendri beavatkozitst kdr6 6s a Minda ZoltAn 6ltal kdpviselt TISZTA ENERGIAVAL MAGYARORSZAGERT (TEMpo) panr (6000 Kecskemdt, petofi S. u. 1/b.) III. rendri beavatkozftst k6r6 szem6lyis6gi jog megs6rt6se miatt inditott perdben meghozta a kovetkez6 itbletet A bir6sfg azl.-ii. r. felperesek kereset6t elutasftja. Abir6srig kiitelezi azi.-il. r. felpereseket, hogy 15 napon beltil fizessenek megnzl l. r. alpereseknek egyetemlegesen (hetveniitezer) Ft perkiilts6get. Athrgyi illet6k-feljegyzesi jog folyt6n le nem r6tt (szdzhriszezer) Ft illet6kb6l a II. r. felperes (hatvanezer) Ft-ot koteles a Magyar Allamnak megfizetni, kiilon felhivrisra. A tovsbbi (hatvanezer) Ft illetdket az l. r. felperes illet6kmentess6ge folyt6n a Magyar Allam viseli. Az itelet ellen a kdzbesitdst6l szdmitott 15 napon beltil van helye fellebbez6snek, melyet enn6l a bf 16 s6gnril kel I 7 p6ld6nyban eloterj e szten i. Fellebbez6s eset6n a F6v6rosi iterctaalael6tt a jogi kdpviselet kotelez6.

2 Fdvirosi Tiirv6nysz6k 19.P / A fellebbezdsi hat6rido lejifia el6tt a peres felek kdrhetik, hogy a fellebbezdst a m6sodfokti bir6s6g t6rgyal5son kiviil bir6lja el. Ha a fellebbezds csak a perkoltsdg nagyshgdra vagy visel6s6re, a kamatfizetesi kotelezettsdgre, a kamat m6rt6k6re, a teljesit6si hat6rid6re, vagy az 6llam tital el6legezett kdltsdg viseldsdre vonatkozik, illet6leg ha a fellebbezds csak az itllet indokolssa ellen irfnyul. bilrmell ik fdl kdrheti, hogy a fellebbezdst a mdsodfokri biros6g t6rgyal6son bir6lja el. TNDOKOLAS Dr. Polt Pdter II. r. felperes 2010 ota ismdtelten betolti a legfobb iigydsz tisztsdgdt, amell tisztsegre az Orszhggyrilds v6lasztotta. A II. r. felperes kor6bban, m6r 2000-tol is egy cikluson kereszr{itr betoltotte ugyanezen tisztsdget. AzI. r. alperes 6ltal kiadott, 6s a ll. r. alperes 6ltal foszerkesztett Elet 6s Irodalom cimu koz{leti ds irodalmi hetilapban 2011-ben cikksorozat jelent meg az akkor folyamatban l6v5 alkotm6nyoz6sr6l, Kis J6nos filozofus lll. r. alperes toll6b6l. A cikksotozal harmadik rdsze az Elet 6s lrodalom prilis 8-i sz5m6ban jelent meg,,alkotm6nyoz6s * mi vdgre? lll."cim alatt. Ebben az idoszakban tfrgyalta az Orszilggyiles az Alaptdrvdnyt, amelynek tervezet6vel kapcsolatban a cikk annak bizonyos rendelkezdseit elemezte, tobbek kdzott annak alapjogi rendelkezdseit, majd pedig a szerzo arr6l drtekezett, hogy a kdsztilo Alaptorvdny hogyan formatia az 6llamszervezetet. Ennek keretdben foglalkozik a szetzo a hatalommegoszt6s ilraszabhlyozfsflal, foglalkozik a szerzo ebben a korben az Alkotm6nybir6s6g szerepdnek iijradefini6l6s6val, a,,rendes bir6s6gok" mozg6sterdnek hellzetdvel- autonomi6juk r6ltozs-saral. az 6llampolg6ri jogok biaosa szerep6nek, helyzetenek l6ltozdsiiral. Ezt kdletoera a cilt nriegenillli" hogy a legfobb i.igydsz hivatali idejdt is vre emeltdk, a megvslasnhsdhoz a kepr iselo$i.ggy"f t6bb, mint fele helyett k6tharmaduk szavazatttra van sziiks6g. Megemliti azt az elkdpzel6st is. ftogy u.ennyiben a legfobb iigydsz ut6dj6t az Orszhggyrilds nem tudja k6tharmados tobbsdggel megv6lasztani, a lekoszdn6 fotigy6sz automatikusan hivatal6ban marad. Ezt kovet6en a cikk szerzoje foglalkozik azzal, hogy a 2010-es korm6nyv6lt6st kovet6en bizonyos fontos 6llami tiszts6gekbe m6r megv6lasztottitk az irj szemdlyeket, igy pl. az Allami Sz6mvevoszdk eln6k6t. Ezt kovetoen a cikkben a kovetkezok szercpelnek:,,tavaly megv6lasztott6k a legf6bb tigydszt, o 2019-igt6lti be ezt atisztseget. Elozo hivatali ciklusa idej6n m6r b6s6gesen bizonyitotta, hogy hivatal6t nem p1rtatlankozszolgak6nt, hanem megbizoja kiszolg6l6jak6nt tdlti be." Ezutfm a szerzo a cikkben foglalkozik az Alkotm6nybiros6g tagiainak viiaszthsflal, a testiilet tagjainak kicserdlod6sdvel, illetve a leendo Kriria-elnok jovobeni megv6laszt6s6val. A szetzo ezuthn azt a kovetkeztet6st vonja le mindebbol, hogy,,amig a Fidesz-KDNP-p6rtszovets6g korm6nyon van, gyakorlatilag kivonja akorm6nyz6 tobbs6get az elkiilontilt hatalmi 6gak kontrollja al6l." A szetzo a cikkben 6lesen Uriiizaya a sarkalatos torvdnyek tulzott szerepdt, illetve arr6l 6rtekezlk,hogy azii alkotm6nyos berendezked6s mik6nthatilrozzameg egy esetleges m6s osszetdtehi korm6ny helyzet6t hosszir t6von. A cikk befejezo rdszdben a szerzo azt az 6ll5spond6t fejti ki, hogy a kdsziilo Alaptorvdny nem konszenzuson alapul, az nem v6lhat mindenki alaptorv6nydv6', az nem hogy csiliapitan6, hanem alkotm6nyos szintre fogja emelni a politikai v6ls6gokat. A cikk azzal a kovetkeztet6ssel z6rul, hogy,,semmifele hatalom nem tarthat 6letben olyan alkotm6nyt, amelyet a neki aldvetett emberek nem fogadnak el saj6tjuknak'" A felperesek rigy it6ltdk meg, hogy a II. r. felperesre, ds szemdly6n kereszttil az egesz iigydszi szervezetre a cikk val6tlan 6s s6rt6 kifejezdseket haszn6l, ez6rt keresettel fordultak a bir6s6ghoz.

3 rvfrosi Tiirvdnysz6k 19.P t2011/20. Azl.-il. r. felperesek keresetiikben annak meg6llapit6s6t kdrtdk, hogy az alperesek a perbeli cikkben megsdrtettdk a felperesek j6hirndv vddelmdhez fizodo szemdlyisdgi jogait, kdrtdk az alperesek eltilt6s6t a tov6bbi.iogsdrtdstol. Kdfidk az alpereseket megfelelo m6don eldgtdtel adds6ra kotelezni oly m6don, hogy az Elet 6s Irodalom cimti hetilapban nyilatkozatot tegyenek kozze, amelyben az itdletben meg6llapitott jogsdrl6s6rt sajndlkoz6sukat fejezik ki, azert eln6zdst kdrnek. A felperesek ebben a korben kdftdk kotelezni az alpereseket arra is, hogy az it6letnek a jogsdrtdst meg6llapfto rendelkezdsdt sajn6lkozdsuk kifejezdsdvel egyiitt saj6t koltsdgiikon tetessdk kozze a Magyar T6virati Iroda 0d6n. A felperesek kdrtdk, hogy a bir6s6g kltelezze az alpereseket nem vagyoni k6rtdritds megfizetdsdre is, alperesenkdnt osszesen egy-egymilli6 forint osszegben. A felperesek indftv6ny tettek arra is, hogy a bir6s6g szabjon ki az alperesekkel szemben kozdrdeku birs6got. tekintettel arra. hogy srilyosan f-elr6hat6 magatarldst tanrisftottak, 6s a kozdrdeku birs6g alkalmas lehet a tov6bbi jogsdrldsek megelozdsdre is. A felperesek jogi 6ll6spontja szerint az alperesek t[1leptdk a velemdnyn.vilv6nit6s alkotm6nyosan megengedett korl6tait. hiszen a cikkben azt f-oealmazt6k meg. hogl' feladatat a ton'dnlekkel ellentdtben a II. r. felperes. els ezen kereszttil az egesz ugidszi szer\ ezet nem partatlan szol96lat kereteben latja el. hanem politikai megbizatas kiteljesitoiekent. kiszolgdlo jakdnt. \ iblperes jtrgi dll6spontla szerint r elemenr kent is ertekelr e a ieirtakat az kifejezesrnodjdban indok.'rlatlanul banto es serto. tehat ebben az esetben is irgsen\,rnek minrrsul. \ t'elperesek szerint mindez hatranl.rsan beti',lr asolia a Ielperesek tarsadalmi mesiteleset. ezer-t indokolt az igdny elt nem r aor oni karterites rttest-izetese is. Az alperesek jogalap hi6ny6ban kdrtek a kereset teljes elutasitdsdt ds a felperesek perkdltsegben valo marasztalfrsdt. Az alperesek eloadt6k, hogy a cikkben a szerzo egydrtelmuen vdlemdnydt fejezi ki, a szerzo tudomfnyos elemzdst ad az alkotm6nyoz6s folyamat6rol, az eftekeles logikus, drvelo, nem oncdlir vagy gya16zkod6, nem ldpi tril a koziigyek vitat6s6nak korl6tait a szabad vdlemdnynyilv6nft6s kdreben,.\z alperesek eloadt6k. hogl a III. r. alperes vdlemenye val6ban kritikus, de szo nincs giai3zkodasrol..{z alperesek dlldspontja szerint mindezt al6timasztja a Magyar Alkotm6nl'birosag i.,,ri,t ri3ia. illetr e az Emben Jogok Europai Birosdgdnak iteletei is. Az alperesek eloadt6k. hogi a r:-e:-ren., nen \oit 1egb..l kapon. nem volt ellentetes a logika elemi szabf'lyaival sem, tekintenel.::;. h-:.. l i3,pe:e. kcribbi ieslobb i.rgleszi ciklusa kapcsdn sz6mos kritika fogalmazodott meg?jzl: rr3pc >t-':3to3ii. r..s) a f-elperesek nem meglelelo m6don. a politika 6ltal eshetolegesen relitr asrltan iirtak el. Az alperesek pernlertessege drdekeben tobben terjesztettek elo beavatkoz6si kdrelmet azzal,hogy bizonr itekokkal rendelkeznek abban a vonatkozssban, hog)' a cikkben kifejtett 6ll6spont megalapozott. Dr. Havas G6bor I. r. beavatkoz6st kdro, Minda Zoltftn II. r. beavatkoz6st k6ro, valamint a Tiszta E,nergi6val Magyarorsz6gdrt (TEMPO) PArt III. r. beavatkoz6st kdro bizonyft6st kiv6ntak felaj6nlani iratok csatol6sdval abban, hogy m6s konkrdt tigyekben szerinti.ik a Legfobb Ugydszsdg I. r., illetve dr. Polt Peter ll. r. felperesek jogsdrto m6don jdrtak el kiilonboz6 tigyekben, ds nem a beavatkozokkal azonos jogi 6ll6spontot foglaltak el konkrdt kdrddsekben, oket ebben a vonatkoz6sban mulaszt6s terheli. Tov6bbi beavatkoz6si k6relmet terjesztett elo Borbdly J6zsef lv. r. beavatkoz6st kdro ds Bal6zs Istv6n V. r. beavatkozdst kdr6 is. A IV. r. beavatkoz st kdro kdzolte a bir6s6ggal, hogy a jelenlegi Magyar Allam illegitimnek tekintheto, 6s o k6pviseli az Apostoli Magyar Kir6lys6got, amely viszont legitimnek tekinthet6, ds 6,,apostoli korm6nyz6kdnt" jogosult az igyeszi szervezetbenvdltoztat6sokat is gyakorolni. Bal6zs Istv6n V. r. alperesi beavatkozilstkero saj6t iigydnek s6relmeit kiv6nta bevonni a peres eljdr6sba. A biros6g a 7. sorszitmir jegyzokonyvben a december 8-6n tarlott t6rgyal6son valamennyi beavatkoz6st kdro ez irinyu k6relm6t elutasitotta. Az elutasit6 vegzes a lv. 6s V. r. beavatkoz6st kdro

4 ts F6vfrosi Tiirv6nysz6k 19.P /2011/20. vonatkoz6s6ban fellebbezds hi6ny6ban jogerore emelkedett. Mind a felperesek, mind az alperesek k6ftdk a beavatkozhs irdnti k6relmek elutasitds6t. Az elutasit6 vdgz6s az l.,ll.6s III. r. beavatkoz6st kdrok vonatkoz6sdban fellebbez6s okdn mdg nem emelkedett jogerore. Miut6n azonban 6ppen jogero hi6nyfban a beavatkoz6st kdrok az i.igyben elj6rhatnak, a bir6s6g szerint nem volt akad6lya az erdemi hattrozat hozatalftnak a beavatkoz6st elutasit6 v6gzdsre vonatkoz6 fellebbezdsek elbfr6l6s6ig sem. A bir6srig a felperesek kereset6t nem taldlta alaposnak. A cikk megielendsekor hat6lyos Alkotm6ny 2. $ (1) bekezd6se drtelmdben a Magyar Kozt6rsas6g fliggetlen, demokratikus jog6llam. A 7. $ (1) bekezddse drtelm6ben a Magyar Kdzt6rsas6g jogrendszere elfogadja a nemzetkozi jog 6ltal6nosan elismert szabiiyait, biztositja tovfhbh a nemzetkozi jogi kdtelezettsdgek ds a bels6 jog osszhangjdt. A 8. $ (1) bekezddse szerint a Magyar Kozt6rsas6g elismeri az ember sdrthetetlen 6s elidegenfthetetlen alapveto jogait, ezek tiszteletben tart6sa 6s vddelme az filam elsorendii kotelessdge. Az 59. $ (1) bekezd6se szerint a Magyar Kozt6rsas6gban mindenkit megillet a johirndvhez, a magfnlak6s sdrthetetlensdgdhez, valamint a mag6ntitok ds a szemdlyes adatok vddelm6hezvalojog.a 61. $ (l) bekezd6se drtelmdben a Magyar Kdzt6rsasdgban mindenkinek joga van a szabad vdlem6nynyilvdnit6sra, tov6bb6 arra, hogy a kozdrdekii adatokat megismerje, illetoleg terjessze. A (2) bekezdds drtelmdben a Magyar Kozt6rsas6g elismeri ds vddi a sajt6 szabads6g6t. Az dvi XXXI. torvdnnyel a mag)'ar jogrendszer resze\e tefi Eur.ipai Emberi 1-.gi ES''ezrr:n', 10. cikk 1. pontja ertelmdben mindenkinek joga \ an a \ iieminl nr iir airlitas szaoao-:ag.h;,2. Ez ' - : a mag6ban foglalja a vdlemdnyalkot6s szabads gin, 6s az inform6ci6k. eszmdk megismerdsdneli es kozl6s6nek szabadsilgitt, orszhghat6rokra tekintet n6lkiil, 6s andlkiil, hogy ebbe hatos6gi szen beavatkozhasson. A 2. pont drtelmdben e kdtelezettsdgekkel ds felel6ss6ggel egytitt jiro szabads6gok gyakorl6sa a torv6nyben meghatsrozott, olyan alakszeriis6geknek, felt6teleknek, korl6toz6soknak vagy szankci6knak vethet6 al6, amelyek sziiksdges int6zkeddseknek minosiilnek egy demokratikus t6rsadalomban a nemzetbiztons6g, a teriileti s6rtetlens6g, a kozbiztons6g, a zavargfus vagy bunozds megelozese, a kozegdszs6g vagy az erkolcsok v6delme, m6sok j6hfrneve vagy jogai vddelme, a bizalmas drteslil6s kdzldsdnek megakad6lyoz6sa, vagy a bir6s6gok tekint6lydnek 6s p6rtatlans6g6nak fenntart6sa cdlj6bol. A vi 8. t6rvdnyerejii rendelettel a magyarjog r6sz6vd emelt Polgdri ds Politikai Jogok Nemzetkozi Egyezsdgokm6ny6nak 19. cikk 1. bekezddse szerint nezetei miatt senki sem zaklathat6. A 2. bekezdes drtelmdben mindenkinek joga van a szabad vdlemdnynyilvdnit6sra, ez a jog mag6ban foglalja mindenfajta adat 6s gondolat hat6rokra val6 tekintet ndlkiili - sz6ban, ir6,sban, nyomtat6sban, muvdszi formdban, vagy b6rmilyen m6s, tetszdse szerinti m6don tort6no - keresdsdnek, megismer6sdnek ds terjesztdsdnek a szabadsdgffi is. A 3. bekezdds drtelm6ben az e cikk 2. bekezdesdben meghatdrozott jogok gyakorl6sa ktilonleges koteless6gekkel ds felelossdggel j6r. Enndlfogva az bizonyos korl6toz6soknak vethet6 al6, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a torvdny kifejezetten meg6llapft, 6s amelyek mfsok jogainak vagy j6hirnevdnek tiszteletben tarttsa ( a) pont), illetoleg az filambrztons6g vagy a kozrend, akozegeszs6g vagy a kozerkolcs vddelme drdekdben sziiks6gesek ( b) pont)' A ptk.75. g (1) bekezddse 6rtelmdben a szemdlyhezfizod6 jogokat mindenki koteles tiszteletben tartani. Ezen jogok a tdrvdny vddelme alatt fllnak. A (2) bekezd6s szerint a szemdlyhez fizodo jogok v6delmdre vonatkoz6 szab6lyokat a jogi szem6lyekre is alkalmazni kell, kivdve, ha a vddelem - jellegdndl fogva - csak a magdnszemdlyeket illeti meg. A 78. $ (1) bekezddse drtelm6ben a szem6lyhez fizodo jogok v6delme kiterjed a johirndv v6delm6re is. A (2) bekezd6s szerint a

5 dvfrosi Tiirv6nysz6k 19.P t20tt/20. johirnev sdrelmdt jelenti ktilonosen, ha valaki m6s szemdlyre vonatkoz6, azt sdrto, val6tlan tdnyt iilit,hiresztel. vagy valo tdnl't hamis szinben ttintet fel. Az ttllando bfr6i gyakorlat az 6ltal6nos szemdlyisdgi jogi perekben is alkahnazza a Legfelsobb Birosdg (Ktiria) 61tal eredetileg a sajto-helyreigazitdsi elj6r6sokra ndzve kidolgozott Kolldgiumi All6sfoglal6saiban rogzitett vizsg6lati szempontokat. Ennek megfeleloen a Pk.12. sz6m[ 6ll6sfoglal6s drtelmdben a kifog6solt sajtokozlemdnyt a maga egdszdben kell vizsg6lni. A kifog6solt kifejezdseket" kozleseket nem form6lis megjelendstik. hanem va16s tartalmuk szerint kell megitdlni. A kozlemdn,v eg1'm6ssal osszetarlozo reszeit osszeli.ig-eeslikben kell drtdkelni. ds az ertdkelesndl tekintettel kell lenni a t6rsadalmilag kialakuit kozfelfog6sra is. Aiogosult szemelldnek megiteldse szempontj6b6l kozombos rdszletek. pontatlansdgok. lenlegtelen tdreddsek nem adnak alapot jogsdrtds meg6llapit6s6ra. Vdlemdnl'nf ilv6nit6s. ertekeles. birdlat. ralamint a tarsadalmi. gazdasdgi. politikai, tudom6nl os vag)' muvdszeti vita onmaeaban ug) ancsak nem lehet jogsertes meg6llapft6s6nak alapja. A Legfelsobb Birosdg t Kuria ) rranr adonak tekintett eseti di.ntesei 6rtelmdben (BH eri 89. sz. jogeset. BH eri l0-. sz. joeesett a..elemenynriltanjias akkor s6rthet szemdlyhez ltizodo jogot. ha a kileiten relemdni kiteteze>modraban,niok..le:len,1 b6nt6, sdrto, megal6zo. burkoltan ralotlan tenrdliitdst teiez ki. \ag\ n\ilranrai..an elllente:es 3 vdlemdnyalkotrls elemi szabdll air al. A Pk.14. szhmu 6lldsfoglal6s drtelmeben sajtokozlemdnr kitogasolt tenlallitdsainak ralosagat a sajtoszerv kdteles bizonyitani. F.z a kotelezettseg 6ltal6ban abban az esetben is fenn6il. ha a sajt6szerv hiven kozli m6s szemdly tenyiilit6sirt, vagy 6tveszi m6s szerv (sajt6szerv) kozlemenydt. A Ptk. 85. S (1) bekezddse drtelmdben a szemdlyhez fiizodo jogokat csak szemdlyesen lehet enenresiteni. Ezt az alapehet a saitokozlemdnyekre ndzve a Legfelsobb Biros6g Pk.l3. sz6mu ail6stbglalasa o1) modrrn konkretizalia. hogi az drvdnvesithet igdnyt, akinek szemell,dre a sa_'i..ki.zlemen) - irerenek megieldlesdrel rag) egleb modon - utal, vagy akinek a szemdlle a sa-':o^.izlemenr nrtalmabol esrdbkent lelismerheto. A jelen esetben a II. r. felperes, mint hivatalban 1er,:. es korabban hiratalban rolt legfobb uglesz eglertelmuen beazonosithat6, nevdnek leir6sa nelkul is. es a bir.iseg az L r. ttlperes drintettseget is meg6llapitotta, hiszen a II. r. felperes az L r. telperes szenezeti hierarchi6jdnak elen 6llo szemel1. Az alperesi oldalon perelhetok kordrol a BH eii 1-il. sz. jogesete ad tdjekoztatdst. ebben a korben egyar6nt szerepel a lap kiadoja. tbszerkesztoj e. es a cikk szerzoje is. tehdt az alperesek perelhetosege is teljes koruen meg6llapfthat6 a biros6o szerint. Az Alkotm6nybiros6g tobb esetben foglalkozott a szabad vdlemdnynyilv6nitashoz va16 jog tartalm6val, terjedelmdvel, jogi vddelmdvel ds korl6taival egyar6nt. Az Alkotm6nybfrosSg (V.26.)AB hatttrozatfnak indokol6sa drtelmeben a szabad velemdnynyilv6nit6shoz valo jog olyan kiemelt fontoss6gir alkotm6nyos alapjog, amely csak kivdtelesen indokolt esetben korl6tozhat6. Ebbol kovetkezsen a szabad vdlemdnynyilv6nit6shoz va16 jogot eshetolegesen korl6toz6 rendelkezdseket minden esetben megszorit6an kell drtelmezni. Ebben a korben a legink6bb r6szletes okfejtdst az Alkotm6nybir6s6g (Y1.24.)AB hatttrozatsnak indokol6sa tat1talmazza. Ez alapelvkdntrogziti, hogy a szabad v6lemdnynyilv6nit6shozvalojog a vdlemdnyt, annak 6ftdk- ds igazsfrytartalmfua valo tekintet ndlkiil vddi. Az Alkotm6ny a szabad kornmunikdciotbizlositja, ds nem a kifejtett vdlemdny val6s6gtarlalmdra vonatkozik a szabad vdlemdnynyilv6nit6s alkotmfnyos alapjoga. Ebben a folyamatban helye van minden v6lem6nynek, j6nak ds rossznak, kellemesnek ds sdrtonek egyar6nt. Mindebbol a bir6s6gra nezve az kovetkezik, hogy amennyiben egy-egy kit6telt vdlemdnykdnt 6rtdkel, nem vizsg6lhatja annak 6rtdk- ds val6s6gtartalm6t, mert az nem a feladata. A

6 F6virosi Tiirv6nysz6k 19.P /2011/20. vdlemdnyk6nt tortdno 6rt6kel6ssel a birosfg nem a kifejtett vdlem6nnyel val6 azonosul6rsitt, vagy azzalvalo szembehelyezked6sdt fejezi ki, mert az sem afeladata. A hatfirozat indokol6sa r6szletesen foglalkozik az Emberi Jogok Eur6pai Bir6s6g6nak vonatkoz6 gyakorlat6val is. Abbol kiemeli azt az alapelvet, hogy nincs demokratikus t6rsadalom pluralizmus, tolerancia ds nyilts6g n6lkiil, a vdlem6nynyilv6nit6s szabads6ga a demokratikus t6rsadalom egyik alapkove, fejl6ddsdnek egyik feltdtele. E szabads6g az olyan gondolatokat, inform6ci6kat, elveket ds n{zeteket is megilleti, amelyek s6rt6ek, meghokkentdek, vagy aggodalmat keltenek. Egy m6sik fontos alapelv az, hogy a kozszerepl6st vfllalo szemdlyeknek v6llalni kell azt is, hogy mind a sajt6, mind pedig a sz6lesebb kozvdlem6ny figyelemmel kisdri minden szavukat 6s cselekedetiiket, fgy nagyobb ttirelmet kell tanirsitaniuk a kritikai megnyilv6nul6sokkal szemben. A jelen esetben a felperesek kozi.il a II. r. felperes egy6rtelmiien (politikai) kozszerepl6nek minostil, ds a Legfobb Ugy6szs6g megitdldse is osztja ebben a tekintetben a II. r. felperes helyzetdt. A vdlemdnynyilvhnithsi ds sajt6szabadsdgnak alkotm6nyos drtdkdrol, ds a demokratikus t6rsadalom dletdben betoltott jelentos szerep6r6l az Alkotm6nybir6s6g hatinozataiban eddig kifejtett 6llfspontokbol kovetkezik, hogy a szabadsirg kiilcinleges vddelmet kovetel akkor, amikor a koziigyeket 6s a kozhatalom gyakorl6s6t, a kdzfeladatot ell6t6, illetve a kozdletben szerepet v6llalo szem6lyek tev6kenysdgdt 6rinti. A kdzhatalom gyakorlds6ban r6szt vev6 szem6lyek vddelmdben a vdlemdnynyilv6nit6s szabads6g6nak sziikebb koni korlffioz6sa felel meg a demokratikus.iog6llamis6gbol ad6do alkotm6nyos k6vetelm6nyeknek. A demokratikus t6rsadalom lltezesdnek ds fe.jloddsdnek ndlkiildzhetetlen eleme a koztigyek vitat6sa. amelv feltdtelezi a ki.ilonbozo politikai n6,zetek, v6lemdnyek kinyilv6nit6sdt, a kdzhatalom mtikoddsdnek biriilatit. A demokratiktis hagyom6nyokkal rendelkezo t6rsadalmak tapasztalatai szerint is e vit6kban esetenk6nt kellemetlendles, esetleg igazsitgtalan tftmaddsokat intdznek a korm6nyzat es a kdzhivatalnokok ellen, ds nyilv6noss6gra kertilnek olyan tdnyek is, amelyek a kdzdleti szereplok becsi.ilet6nek csorbft6s6ra alkalmasak. Az Alkotm6nybir6s6g 6ll6spontja szerint kiemelkedo alkotm6nyos 6rdek az iilami es helyi onkorm6nyzati feladatokat ell6to szervek 6s szemdlyek tevdkenysdgdnek nyilv6nos birrllhatos6ga, valamint az,hogy a polg6rok bizonytalans6g, megalkuv6s, felelem ndlkiil vehessenek reszt a politikai 6s t6rsadalmi folyamatokban, a kozdletben. Az Alkotm6nybiros6g ugyanezen hatfrozathban kifejti, hogy bizonyos szem6lyisdgi jogok csak termdszetes szem6lyhez, vagyis a hat6s6got kdpvisel6 hivatalos szemelyhez fiizodhetnek, de a t6rsadalom kedvezo 6rtdkit6let6re, megbecsiil6s6re maga a hat6s6g is igdnyt tarthat. Rogziti ugyanakkor ismdtelten az Alkotm6nybir6s6g azt, hogy az emberi mdlt6s6g, a becsi.ilet 6s a j6hirndv alkotmdnyos oltalma 6s a szabad vdlemdnynyilv6nit6shoz val6jog, a koziigyek szabad vitathat6s5g6hoz fiz6do alkotm6nyos drdek egym6sra tekintettel tortdno drtdkeldse alapj6n az Alkotm6nybir6s6g arra az 6ll6spontra jutott, hogy a v6lemdnynyilv6nit6si szabads6g csak kisebb mdrt6kben korl6tozhato a kozhatalom gyakorl6inak vddelmdben. Az Alkotmdny a v6lemdnynyilv6nit6si szabads6g megfogalmazlssnti nem tesz kifejezett kiil6nbs6get tenykozl6s 6s drtdkitdlet kozott. A v6lem6nynyilv6nit6si szabads6g alapveto c6lja annak a lehetosdgnek a biztositiisa, hogy az egy6n m6sok vdlemdnydt form6lja, meggyozzon m6sokat saj6t 6l16spontj6r6l. A vdlem6nynyilv6nitss szabadshga ezert ltalttban mindenfele kdzlds szabadsiryii mag6ban foglalja, m6gpedig fiiggetleni.il a kozl6s modj6tol 6s drtdkdt6l, erkolcsi minosdg6tol ds tobbnyire val6s6gtartalm6t6l is. Onmag6ban valamely t6ny kozl6se is v6lem6nynek minostilhet, hiszen mag6nak a k6zl6snek a koriilm6nyei is ti.ikrozhetnek vdlemdnyt, azaz a v6lemdnynyilv6nit6s alkotmsnyos alapjoga nem korl6toz6dik csup6n az ertekiteletekre. Az Alkotm6nybiros6g 6ll6spontja szerint ugyanakkor a v6lemdnynyilv6nit6si szabads6g hat6rainak megvon6s6n6l indokolt

7 dv6rosi Tiirv6nysz6k 19.P U20. kiilonbsdget tenni drtdkitdlet ds tdnykozlds kozott. Az lrtekiteletre, az egy6n szemdlyes vdlem6ny6re a vdlemdnynf ilv6nit6si szabadsfg minden esetben kiterjed, fliggetleniil att6l, hogy az drldkes vagy drtdktelen. igaz vagv hamis, drzelmen vagy dszdrveken alapul. A szintdn alkotm6nyos oltalom alatt 6l16 emberi mdlt6s6g, becsiilet, j6hfrnev azonban az drtdkit6letben megnyilvdnul6 v6lemdnl'nf ih'dnitasi szabads6g ki.ilso korl6tja lehet. Az Alkotmrinybiros6g 6ll6sponda szerint azonban fokozott a1kotm6n1,os vddelmet 6lveznek az olyan drtdkftdletek, amelyek a koziigyekre vonatkoz6 r elemenr ek ritkozdseben kapnak hangot, mdg akkor is, ha esetleg talzoak ds felfokozottak. A demokratikus jo-e6llam 6llami ds onkormilnyzati intdzmdnyeinek szabad birflata, mtikoddsrik. ter ekenr segi.ik kritik6ja - mdg ha az becsiiletsdrto drtdkitdletek form6j6ban tortdnik is - a t6rsadalom tasjainak. az allampolg6roknak olyan alapvet6 joga, amely a demokr6cia ldnyegi eleme..\ r elemenr nr ilr anitdsi szabads6g nem ilyen feltdtlen a tdny6llit6sok tekintetdben. Az \lkotmanrhir.isag allaspontja szerint a vdlemdnynyilv6nft6s szabadsd,sa nem terjed ki a b,ecsriletser-tesre alkalmas ralotlan tenlek kozldsdre akkor. ha a nlilatkozo szemdli kifejezetten tudataban \ an a kozles r alotlansagdnak (tudatosan hamis kozles). r asr foglalkoz6sa. hivat6sa.'rakrrrlasanak szaballai szerint elr6rhato lett rolna tole a tdnlek ralos6gtartalm6nak lizsg6lata. de a r elemdnr nr ilr anitasi alapjog felelos gl akorl6s6bol ad6do gondoss6got elmulasztotta. A relemenrnrilranitas szabadsaga csak a bfr6lat. jeliemzes. nezet es kritika szabads6giit foglalja magaban. de az alkotm6nlos rddelem nem \onatkozhata tenlek meghamisititsira. Ezen tirlmenoen a szabad vdlerndnynyilv6nit6s oiyan alkotm6nyos alapjog, amely csak felelossdggel gyakorolhato, es a val6tlan tenyek kozldsdnek elkertildse 6rdek6ben bizonyos kotelezettsdgekkel jftr a kozvelemdny alakit6s6ban hivat6sszerien reszt vevo szem6lyek esetdben. Az 6lland6 bfroi gyakorlat a sajt6szerveket,az irjs6gir6kat egydrtelmrien ebbe a korbe sorolja, ds miut6n nyilv6nval6, hogy a III. r. alperes a kozvdlemdn.v form616s6nak sz6nddk6val is frta a perbeli cikkdt, mindez a IIL r. alperesre is r onatkoztathato a biros6_e szerint..\ 1011-ben hatdllba lepett. a sajt6szabadsdgrol ds a mddiatartalmak alapveto szabdllair6l szolo ericl\'. tonen) (tov6bbiakban: Smtv.) 4.$ (1) bekezddse drtelmdben a Magy''arKozt6rsas6g iogrendje elismeri ds vddi a sajt6 szabads6g6t, vaiamint biztositja sokszintisdgdt. A (3) bekezdds szerint a sajtoszabads6g gyakorldsa nem val6sithat meg buncselekmdny't, vagy btincselekmdny elkoretesere ra16 felhiv6st, nem sdrtheti a kozerkolcsot, valamint nem jdrhat m6sok szemdlyhez fuzodo jogainak sdrelmdvel. A 10. $ drtelmdben mindenkinek joga van arra, hogy megfeleloen t6jdkoztass6k a helyi, az orszitgos ds az eur6pai kozdlet iigyeirol, valamint a Magyar Koztdrsasdg polg6rai ds a magyar nemzet tagjai szfimfirajelentosdggel bir6 esem6nyekrol. A 13. $ (1) bekezddse drtelmdben a mddiatartalom-szolg6ltat6k osszess6g6nek feladata a hiteles, gyors, pontos tdjekoztatds a helyi, az orszitgos ds az eur6pai kozdlet tigyeirol, valamint a Magyar Kozt6rsas6g polg6rai ds a magyar nemzet tagjai sz mfrajelent6s6ggel bfro esemdnyekrol. A 16. $ szerint a mddiataftalomszolg6ltat6 kdteles tiszteletben tartani a Magyar Kozt6rsas6g alkotm6nyos rendjdt, tevdkenysdge sor6n nem sdrtheti az emberi jogokat. A 18. $ akkor hatdlyos szovege szerint a m6diatartalom nem lehet alkalmas a mag6ndlet ds m6s szemdlyhez fuzodo jogok megsdr16s6re. Az Alkotm6ny kiilon rendelkezik az Ogyeszs6g alkotm6nyos szerep6r6l 6s feladatair6l. Az 51. $ (1) bekezddse 6rlelm6ben a Magyar Kozt6rsas6g legfobb iigydsze 6s az iigydszs6g gondoskodik a termdszetes szem6lyek, a jogi szemdlyek ds a jogi szemdlyisdggel nem rendelkezo szervezetek jogainak v6delmdr6l, valamint az alkotm nyos rendet, az orszhg biztons6gst ds fiiggetlensdgdt serto vagy vesz6lyezteto minden cselekmdny kovetkezetes iildozds6rol. Az 53. $ (1) bekezddse drtelmeben az igyeszeket a Magyar Kozt6rsas6g legfobb tigy6sze nevezi ki, a (3) bekezdds szerint

8 F6virosi Tiirv6nysz6k 19.P t2011/20. pedig az igyeszi szelezetet a legf6bb iigy6sz vezeti 6s ir6nyitja. Az ijgydszsdg rdszletes feladatait, hat6skor6t az tigy6szsdgr6l sz6l6, akkor hat6lyos vi V. tdrv6ny hatdrozza meg (a tov6bbiakban Utv.). Az Agyeszs6g alapvet6 feladatait azutv.3. $ (1) bekezddse tartalmazza, a legfobb ilgy6sz jogkor6r6l az 5. $ (l) 6s (2) bekezddse rendelkezik. Az Utv. 6. $ (l) bekezddse rendelkezik arr6l, hogy az igydszek a legfobb i.igy6sznek al6rendelten mrikodnek, utasit6st csak a legf6bb iigy6sz 6s a felettes iigydsz adhat nekik. Az Utv. 1. $ (1) bekezddse 6rtelmdben a Magyar Kdztfrsasdg legfobb iigy6sze 6s az tigydszsdg gondoskodik az filampolg6rok jogainak vddelm6r6l, valamint az alkotminyos rendet, az orszttg biztons6g6t 6s fi.iggetlens6g6t s6rt6 vagy veszelyeztet6 minden cselekm6ny kovetkezetes iildoz6s6r6l. A (2) bekezdds szerint az igy4,szs6g torvdnyben meghatttrozott i.igyekben nyomozfst vdgez, feliigyeletet gyakorol a nyomozits torv6nyess6ge felett, torvdnyben meghatdrozott egydb jogokat gyakorol a nyomozhssal osszefiigg6sben, k6pviseli av6dat a bfrosrlgi elj6r6sban, tov6bb6 feliigyeletet gyakorol a bi.intet6s-v6grehajt6s torv6nyessdge felett. A (3) bekezdds szerint az i.igy6szs6g kdzremrikodik annak biztosit6s6ban, hogy a t6rsadalom valamennyi szewezete, minden 611ami szerv 6s Sllampolg6r megtartsa a torv6nyeket. Tcirv6nys6rt6s felldp a torvdnyess6g v6delm6ben. A eset6ben - a tdrvdnyben meghatilrozott esetekben ds m6don - 2. $ szerint az igyesz kello id6ben koteles megtenni a torv6nyben meghatilrozott intdzked6seket, ha a Magyar Kozt6rsas6g torv6nyeit bdrmilyen m6don megsdrtik, 6s a torvdnysdrt6s megsztintetdsdre hivatott szerv az Alkotm6nyban, torv6nyben 6s m6s jogszab6lyban, vagy az dllami ir6nyit6s egydb jogi eszkozdvel meghatinozott kotelezettsdge ellen6re a sztiks6ges intdzked6st nem teszi meg, illetoleg ha a torv6nys6rtdsb6l ereds jogs6relem elh6rit6sa drdekdben azonnali iigy6szi intdzkeddsre van sztiks6g. A Pp. 3. $ (5) bekezd6se 6rtem6ben, ha a torvdny maskent nem rendelkezik, a birosig a polgriri perben alakszeni bizonyit6si szabtlyokhoz, a bizonyft6s meghat6rozott m6djrihoa vag)' meghatftrozott bizonyit6si eszkozok alkalmazhsiltoz nincs kdtve, szabadon felhaszn6lhatja a felek eload6sait, valamint felhaszn6lhat minden egy6b bizonyit6kot, amely a t6ny6lkls felderit6s6re alkalmas. E rendelkez6sek nem drintik a torvdnyes v6lelmeket, ide6rtve azokat a jogszabslyokat is, amelyek szerint valamely kdri.ilmdny.t az ellenkezo bizonyitfls6ig val6nak kell tekinteni. A 4. $ (l) bekezddse szerint a bir6s6got hathrozattrnak meghozataldban m6s hat6s6g d6nt6se, vagy a fegyelmi hatirozat, illetve az azokban meg6llapitott t6ny6lkis nem kdti. A 163. $ (1) bekezd6se drtelm6ben a bir6s6g a per eldcint6sdhez sztiksdges t6nyek megsllapithsa v6gett bizonyftfst rendel el. A (2) bekezd6s szerint a biros6g az ellenfdl beismer6se, mindkdt fel egyezo, vagy az egyik fdlnek az ellenfel 6ltal bfr6i felhiv6s ellendre k6ts6gbe nem vont eloadfsa foly't6n val6nak fogadhat el t6nyeket, ha azok tekintet6ben k6telye nem meriil fel. A (3) bekezdds szerint a bir6s6g az fitala kdztudomilsfnak ismert tdnyeket val6nak fogadhatja el. Ugyanez Al azokra a tdnyekre is, amelyekr6l a bir6s6gnak hivatalos tudomfsa van. Ezeket a t6nyeket a bir6s6g akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozt6k fel, koteles azonban a feleket a tdnyekre a t6rgyal6son figyelmeztetni. A 164. $ (1) bekezddse szerint a per eldontds6hez szi.iksdges tdnyeket 6ltal6ban annak a fdlnek kell bizonyitania, akinek 6rdekdben rill, hogy azokat a bir6s6g val6nak fogadja el. A 206. g (1) bekezd6se 6rtelm6ben a bir6s6g a t6ny6ll6st a felek el6ad6s6nak 6s a bizonyit6si elj6r6s sor6n felmertilt bizonyit6koknak egybevet6se alapj6n allapitja meg, a bizonyit6kokat a maguk osszess6gdben drtdkeli, ds meggyoz6ddse szerint bfualja el. A (3) bekezdds szerint a bfr6s6g a k6rt6rit6s vagy egy6b kovetelds cisszegdt, ha az szakdrtoi v6lem6ny, vagy m6s bizonyitdk alapjftn meg nem i:llapithato, a per dsszes koriilm6nyeinek mdrlegelds6vel, bel6t6sa szerint hatitrozza meg. A bir6s6g mindezen 6ltal6nos szempontok alapj6n vdgezte el a konkrdt vizsg6latot. A bir6s6g 6ltal6noss6gban fontosnak tartja rdgziteni azt,hogy a bfr6s6g jogalkalmaz6 szewezetk1nt m6g csak 6rintolegesen sem politiz6lhat.

9 6vrirosi Tiirv6nysz6k 19.P /2011/20. l. Jogalap A felperesek jogi 6ll6sponda szerint az alperesi lapban kozdlt tanulmiiny vonatkoz6 rdsze srilyosan sdrti a felperesek j6hfrndv vddelmdhez fizodojog6t, mert gyakorlatilag azt a megftllapit6st latiitast; Iarlalmazza, hogy a legfobb iigydsz, ds rajta kereszttil az igyeszi szervezet tagjai az Alkotm6nyban 6s az tigydszi torvdnyben foglalt kotelezettsdgeiket tartalmilag megszegik, ds a legfobb i.igy6sz kor6bbi szolgdlati peri6dusaban nem plftatlan kozszolgakdnt, hanem,,megbizoja t<iszolgatolafdnt,' j6rt volna el. A felperesek 6ll6spontja szerint ezzel gyakorlatilag szinte a btincsejekttreny gyanrij6t is felveti a felperesekkel szemben a perbeli kozlds. A felperesek jogi 6ll6spontjakent az kertilt ro-uzitesre. ho-sr a kozles rdlemdnrnf ilv6nft6skdnt is indokolatlanul b6nt6, sdrto. megalftzo, es tfillepi a rdlemdnlnrilrdnttas tdgabban drtelmezett kereteit is, amely egy kozszereplovel szemben megengeden lenne. A tblperesek szerint a kozlds alkalmas a felperesi tevdkenysdgbe vetett kozbizaltrin meginuatasara. alkalmas tov6bb6 arra, hogy a felperesek t6rsadalml megftdldsdt rombol,ja. \ lelperesel.: hiratkonak arra is. hogr hasonlo ten16116s rrellett kor6bban elj6rt biros6gok jogeros iteletek'nen allapitonak meg a iogser-tes bekoietkezdset. Hiratkoztak ebben a korben a Fordrosi Birosag 19.P.6-:0.6-l-t szamu tigreben sztiletett l.pf.l ,'4. sorsz6mf jogeros fteletre. r alamint a For arosi Birosag 19.P szamu rigl eben a For.arosi itdlotribla l.pi' ,7. sorszamu fteletdre. A birosdg a felperesek inditv6ny6ra a kdrt iratokat beszerezte. Az elso tigyben a jogeros ftdlet meg6llapftotta, hogy a szereplo uip..", azon eloadasa, mely szerint az iigydszsdg a Fidesz feliigyelete alatt 6ll, sdrti a t-egfouu Ugydszsdg johirndv v6deimehez fizodo szem6lyisdgi iogitt. Az ut6bbi iigyben szuletetijogeros it6let pedig azt tafialmazta, hogy egy politikus 6ltal tett azon kijelentds, hogy az rigydszsdg bunp6rtol6si kovetett volna el. ugyancsak megsdrtetre az rigl'dszsdg johirndv vddelmdhezfiizbdo szemdlyisdgijog6t. A lelperes indftl'6nr'6ra a biros6g beszerezte a Pest Me-e1'ei Birosrig elott foll'amatban lolt 1l.P.l1'1ll 1006' sz6mir ti-e1'dben szliletetl 61. sorsz6mlr iteletet. ", ut u)t rdszben hell'ben hag1,o. reszben pedig me-er 6ltoztar6, a Fov6rosi itdtotabla 6ltal hozott 2,Pf sorsz6mf ftdleiet. A f-elperesek hiratkoztak arra, hogy a jogeros halfnozatok annak kapcs6n marasztaltdk el dr. Kende Peter kozirot. ho-e;-,az igazt Orbdn - A Viktor2" cfmri konyvben az tigydszsdggel foglalkozo fejezetben az ottani alperesek irgy tiintettdk fel az igyeszsdg szerepdt, hogi potitl[ai szempontok altal befoll'6solva, a torvdnyek elof rrisait figyelmen kiviil hagyva, a nyomo zin befejezdsdt h6traltatva foll"tatn6k tevdkenysdgtiket, es ezitltal az filam brintetdjogi igdnydt is csorbftan6k. A felperesek hivatkoztak arra, hogy ezen ut6bbi itdlet az l. es II. r. felperesek j6hirndv v6delm ehez fizodo joganak megsdrtdsdt is meg6llapitott6k. A felperesek 6ll6spontja szerint a jogeros itdletekben kifejtett 6ll6spontok a felperesek szem6lyis6gi jogainak megsdrthetosdgdt ilietoen, illetve a vdlemdnynyilv6nit6s szabadsiryakorlfftozlsftnak lehet6sdgdt illetoen a jelenlsetben is ir6nyad6nak minostiinek. Az alperesek ezzel szemben arra az 6lt6spontra helyezkedtek, hogy a III. r. alperes a II. r. alperes 6ltal foszerkesztett, es azi. r. alperes 6ltal kiadott lapban hangsflyozottan politikai, koz6leti tartalmi 6rtdkeldst irt az alkotm6nyozf,s folyamatdrol, nem ldpte t0l a vdlemdnynyilv6nit6snak a kozdleti szereplokkel szembeni t6gabb hatdrait, nem fogalmazott meg semmilyen m6don gyal6zkod6st, politikai-kozdleti v6lemdny't form6lt a II. r. felperes szemdlydr6l. Az alperesek rdszdrol eloadtrik, hogy az Emberi Jogok Eur6pai Bir6s6gdnakvonatkoz6 gyakorlata is alkalmas az alperesi 6ll6spont altilitmasztfts6ra, mett politikai-kozeleti vitl,kban a vdlemdnynyilv6nitss szinte teljes korl6tlans6ga mellett drvel. Az alperesek r6szdrol eloadtak, hogy a felperesi tevdkenysdg kapcs6n, kiilonos

10 F6vfrosi Tiirv6nysz6k 19.P / l0 tekintettel a II. r. felperesnek politikailag erzekeny tigyekben tanfsitott magatart6s6ra, kor6bban is kifejtdsre kertiltek olyan vdlemdnyek, amelyeket biros6g nem tal6lt jogsdrtonek, illetve amelyek nem is keriiltek utobb biros6g el6. A biros6g a beavatkoz6st kdr6k 6ltal eloterjesztett bizonyitdkokat a hattxozatdnak meghozatalan6l nem vette figyelembe. Egyreszt a26ft, mer1r a biros6g a beavatkozfls irhntr kdrelmeket * nem jogerosen - elutasitotta, m6srdszt pedig a jelen szemdlyis6gi jogi pernek a szem6lyisdgi jogi pereknek a jogrendszerben elfoglalt helydndl, szerepdndl fogva nem lehet az a thrgya, hogy a beavatkoz6st kdrok jogvit6s iigyeit a jelen perben elbirdlja. A birossg az osszes koriilm6ny mdrlegelds6vel a felperesek keresetdt jogalap tekintet6ben nem talitlta megalapozottnak. A bir6s6g 6ll6spontja szerint a perbeli cikk osszessdg6bol az deriil ki, hogy az az alkotmhnyoz6s folyamatdval foglalkozik, annak kapcs6n a III. r. alperes k6tsdgkfviil kritikus 6116spontj6t, vdlemdnyet rogziti, amelynek l6nyege, hogy az Alkotm6ny (Alaptdrv6ny) tervezett szovege a szerzo vdlemdnye szerint demokratikus jogok korltiozilsht mutatja, illetve a szerzo 6ltal kritizfult m6don alakitja ft az iilamszervezetet. A szerzo kritizfija azt is, hogy a legf6bb ligydsz 9 dvre v6laszthat6 meg, illetve krifiztija azt a koriilm6nyt is, hogy csak kdtharmados tobbsdggel lehet rij legf6bb tigy6szt v lasztani, ds ha ez nem sikertil, akkor a jelenlegi legf6bb tigydsz maradhat hivatal6ban. A bir6s6g szerint ezzel osszeftiggdsben, ds mdg mindig kritikak6nt kozli a szetzo azt. hogy a II. r. felperes korabbi legfobb iigy6szi ciklus6ban nem p6rtatlan kozszolgakdnt. hanem..megbfz6ja kiszolg6lojakdnt" j6rt el. A biros6g szerint konkrdt iigvek itt nem kerultek emlitesre. ezdrt is 6ltaldnos velemdnlnektekintheto az. amit a III. r. alperes leirt. A biros6g 6ll6spontja szerint kdtsdgtelen, hogy a megfogalmazds kifejezetten dles. bdnto tartalmat is hordoz, ds val6ban sr"ilyos kritik6t fogalmaz meg a felperesek ft nyitban, de a bir6s6g szerint nem ldpi tirl a v6lem6nynyilv6nft6s szabads6g6nak kor6bban r6szletesen leirt t6gabb drtelmezdsdt, a kozszereplokkel szembeni kritika kifejthetosdg6t tekintve. Az Alkotm6nybiros6g idezett meg6llapit6sa szerint a kritika lehet 6les, lehet igazs6gtalan, ds b6nto tartalmir is. A vdlem6nynyilvsnit6s korl6da az ugyancsak korfbban kozolt ddntdsek szerint gyakorlatilag a sztiksdgtelen ds indokolatlan gyallzkodits lehet. A biros6g szerint a kifogfsolt szdveg nem gyal6zkodo tartalmf, csup6n igen dles, de m6g megengedheto kritik6t fejt ki. A biros6g szerint abeszerzett ds elemzett kor6bban sziiletett itdletek a jelen perre kozvetlentil nem vonatkoztathat6ak, azokban konkr6t esetekben btincselekm6ny konkret lfttszatti kelto utal6sok, kifejezdsek szerepeltek, itt pedig egy fitaltnos politika tartalmri drtdkitdletrol van sz6 a bir6s6g 6ll6spontja szerint. A kor6bban kifejtettek szerint esetleges tirlz6sok vagy eroteljes megfogalm azisok sem teszik a vdlem6nyt jogsdrtov6, politikai elemz6 ir6s keretdben. A biros6g ilyen koriilm6nyek kdzott jogalap hi6ny6ban a felperesek keresetdt elutasitotta. A biros6g fontosnak tartja rogziteni azt, hogy a bfros6g az iteletevel nem a cikkben kifejtett drtdkitdlettel, v6lem6nnyel val6 egyetdrt6sdt fejezi ki, hanem kizdrolag azt rcgzitette, hogy a kifog6solt kitdtelt a vdlemdnynyilv6nit6s hatilrain beliil 6llo vdlemdnynek tekintette. II. Jogkiivetkezm6nyek A bfros6g a jogalap tekintetdben elfoglalt 6ll6spontj5ra figyelemmel a felperesek 6ltal igdnyelt jogk6vet[ezm6nyekkel drdemben nem foglalkozott, az arra vonatkoz6 kereseti kdrelmeket is teljes eg6sz6ben elutas itotta.

11 /6vrirosi Tiirv6nysz6k 19.P t2011/20. I1 A bfr6s6g a pervesztes felpereseket kdtelezte a perkdltsdg viseldsdre a pp. 7g. g (l) bekezddse alapiftn' Az alperesi jogi kdpviselo munkadija a 32/2003.(vrr.22.)rM rendelet alapj1n kertilt megdllapititsra. A tfirgyi illetdk-feljegyzdsijog fol1.t6n le nem r6tt illetdk viselds6r6l abiros;g a '(vr'26)lM rendelet 13. $ (2) bekezddse ds 1a. g-a alapj6n hathrozott,figyelemmel arra, hogy azi' t. felperes az Illet6kt<irv6ny 5. $ (1) bekezddse alipjilnilietekmentess6get Elu".. Budapes! 2Ul2.junius 25. dr. Pataki Arprfd s.k. tan6cselncik I *t I A kia&nriny hiteldol: \