A kápók 1 nyilatkoztak a rabok nevében

Átírás

1 A kápók 1 nyilatkoztak a rabok nevében A helyzet tragikomikus, ezért a Jereváni Rádió stílusában kell értékelni a Nemzeti Együttmőködési politikai nyilatkozatot 2, vagyis általánosságban - a nyilatkozat kisebb módosításokkal igaz. A nyilatkozathoz főzıdı kisebb módosítások okai arra vezethetık vissza, hogy Magyarország nem szabad állam, hanem a globalizmus gyarmatbirodalmának egy Helytartósága. 1. Szabadságunk elvesztésének bizonyítékai: a./ A szocialista-kommunista diktatúra liberális-kapitalista diktatúrával felváltását rendszerváltásnak hirdették meg, amely elıkészítésekor a régi és az új uralkodó osztályok (proletariátus és burzsoázia) vezetıi már megállapodtak a diktatúraváltás következményeirıl. (Rózsadombi paktum 3, MDF-SzDSz paktum 4 ). b./ NATO csatlakozás 5 a választók megtévesztésével (a NATO terrorista politikai, gazdasági hatalmat erıszakkal megszerzı és megtartó szervezet) és a választók kisebbségének támogatásával 6. c./ EU csatlakozás feltételeinek eltitkolása a választók elıtt: Római Szerzıdés 7, Maastrichti Szerzıdés 8, Koppenhágai Kompromisszum 9, mezıgazdasági kvótarendszer 10. d./ EU csatlakozás 11 a választók megtévesztésével (EU Alkotmány 12 annak bukása után: Lisszaboni Szerzıdés 13 - függetlenség elvételét szolgáló legfontosabb rendelkezései: négy liberális alapelv 14, kizárólagos hatáskörbe utalt területek 15, tiltó rendelkezések 16 önkormányzatiság (szubszidiaritás) csonkítása 17 ). e./ EU Alkotmány 18 és a Lisszaboni Szerzıdés 19 megerısítése az Országgyőlésben (ez utóbbi olvasatlanul a hivatalos szövegegyesítés csak május 8-án jelent meg -, a választók lényegi kérdésekben történı tájékoztatása nélkül). f./ Az Alkotmánynak (máshol Alaptörvénynek) nevezett évi XX. tv. alkotmányossá teszi Magyarország függetlenségi jogosítványaínak elvesztését Ezzel a lehetıségek megszőntek minden szabadságunkon alapuló ígéret számára, ezért ezek felelıtlenek az ok, a gyarmatbirodalmi kötöttség megszőntetése nélkül. A választási törvény ezt a felelısséget nem követeli meg, sıt bátorít arra, hogy ez ellen tegyenek a pártok a választási kampányban. A Btk. tartalmaz ugyan olyan rendelkezést, amely bőncselekménnyé minısíti a megtévesztéssel elkövetett választási csalást 21, de annak érvényesítését a jogalkalmazás precedens-teremtı módon meggátolja 22. Az a sajátos logika, amivel a Központi Nyomozó Fıügyészség a választási csalás tényállását önkényesen leszőkíti a formális elemekre, azon az Alkotmánybírósági határozaton alapul szintén precedens-értékkel -, amely a képviselık szabad mandátumát határozza meg, a politikai felelısség kategóriáját párthoz és nem választóhoz kötöttségként értelmezve 23. A 2010-es választás is ezt mutatja a pártok éltek is felelıtlenségi jogukkal. Megszőnt lehetıségeikrıl nem vettek tudomást a kampányprogram elkészítésénél, ezért közös jellemzıjük a gyarmatbirodalmi következmények felszámolására tett ígéret a gyarmatbirodalmi függıség felszámolása nélkül Végül a nyilatkozatot igazzá tevı kisebb módosításokra két matematikai alapvetés miatt van szükség, mi szerint: a részhalmaz tulajdonságai nem azonosak az alaphalmaz tulajdonságaival, valamint: kétszer kettı egyenlı néggyel. A választók egy alaphalmazt alkotnak, aminek részhalmaza a szavazók száma. Az alaphalmaz tulajdonságait soha nem lehet egy részhalmaz tulajdonságaival egy és ugyanazzá (egybevágóvá) tenni. A legegyszerőbb példával: az emberiség alaphalmaza nıkbıl és férfiakból, mint részhalmazokból áll (a semleges nemőeket nem a kirekesztés, hanem az

2 - 2 - egyszerőség okán hagyom figyelmen kívül). Ha akár a férfiak részhalmazának, akár a nık részhalmazának tulajdonságait nézem, sajnálatos módon rá kell jönnöm arra, hogy az nem azonos az alaphalmaz másik részhalmazának tulajdonságaival. Ahogyan Karinthy mondta: A férfi és a nı soha nem fogja megérteni egymást, mert mind a kettı mást akar. A férfi a nıt, a nı a férfit. Tehát ha a szavazók részhalmazának akaratát, mint jellemzı tulajdonságot rávetítem a választók egészére, csalást követek el, különösen akkor, ha a szavazók részhalmazán belül az egy pártra szavazók részhalmazának akaratát vetítem rá az választók összességére. A választási törvény ezt a logikátlanságot tartalmazza. Ennek egyenes következménye, hogy a választási számtan is hamis. Az EU (11. jegyzet) és a NATO (6. jegyzet) csatlakozásról szóló népszavazás a felelıtlenség joga összpárti érvényesítésének gyızelmét úgy támogatta, hogy a választók felénél kevesebb számú szavazó dönthetett Magyarország társadalmi, gazdasági és védelmi önállóságának feladásáról. Az országgyőlési képviselıválasztási számtan is ugyanezt teszi: azokat a választókat, akik nem akarnak a felelıtlen ígéretekre szavazni, úgy tekinti, mintha nem lennének és a szavazó részhalmazt alaphalmaznak tekintve állapítja meg a választás eredményét. Így érhetı el az, hogy a 2010-es választáson a választók egyharmada (36 %) akarata figyelmen kívül hagyásával a kétharmad fele (52 %-a), vagyis a választók egyharmada kétharmados parlamenti többséget ért el, és egypárti diktatúrát léptethet életbe 25, 4. Összegzésként: a globalizmust támogató második Orbán-kormány alatt - nem béke lesz, hanem erkölcsi, gazdasági és társadalmi válság keltette feszültség, - nem szabadság lesz, hanem a globalizmus gyarmatbirodalmának részeként rabság, - nem egyetértés lesz, hanem a pártrendszer következtében megosztottság. A nyilatkozat a fenti kisebb módosításokkal az alábbi szövegezésben igaz: Az Európai Unió Magyarországi Helytartóságának politikai nyilatkozata a Diktatúra-kiszolgálók Együttmőködésérıl* Legyen globalizáció-keltette társadalmi feszültség, rabság és megosztottság A XXI. század elsı évtizedének végén, ezeregyszáz év megszállás, diktatúra és a rendszerváltásnak nevezett diktatúra váltás két zavaros évtizede után Magyarország még mindig nem szerezte vissza önrendelkezési jogát és képességét, amit a globalizmus gyarmatbirodalmának Helytartóságaként elveszített. A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme ezeregyszáz év óta tart, ennek eddigi utolsó kiemelkedı megnyilvánulása az 1956-os dicsıséges, de végül vérbe fojtott forradalom volt. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival és a globalizmus nemzetközi szervezetihez (EU, NATO) történı a választók félrevezetésével is csak a választók kisebbségének támogatásával elért - csatlakozással folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar választók egyharmada 2010 tavaszán a szavazófülkékben a FIDESZ-t juttatta kétharmados parlamenti többséghez, ezzel lehetıséget adott az egypárti diktatúra visszaállításához, ami semmiben nem vethetı össze szabadságért folytatott

3 - 3 - forradalmainkkal. A Lisszaboni Szerzıdés hatályba lépésével az ország sorsát meghatározó törvények alkotásának jogától megfosztott és így a gyarmatbirodalom Helytartótanácsává alázódott Országgyőlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmány nélküli helyzetben megvívott, a globalizmus ellenes erıket kirekesztı hatalmi tülekedéssé vált választáson hatalmat szerezve, a forradalom nevének megalázásával a neoliberalizmus kiszolgálást elismeri és tiszteletben tartja. Az Európai Unió Magyarországi Helytartótanácsa kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új résztársadalmi szerzıdés született, amellyel a lakósság egynegyedét, a választásra jogosultak egyharmadát kitevı FIDESZ-választók a világválsággal megbukott globalizmus rendszerreformját végrehajtó Diktatúra-kiszolgálók Együttmőködésének Rendszere megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet egynegyedét kitevı FIDESZ-re szavazók e történelmi tettükkel arra kötelezték a megalakuló Helytartótanács kétharmadát, és a képviseletükben felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül vezessék félre a média támogatásával a magyar közvéleményt, állandósítva a közérdekő adatok megismeréséhez főzıdı állampolgári jog gyakorlásának megakadályozását, és irányítsák azt a munkát, amely Magyarországon fel fogja építeni a globalizmus Új Világrendjének Helytartóságát. Mi, az Európai Unió Magyarországi Helytartótanácsának tagjai kinyilvánítjuk, hogy a diktatúra választási törvénynek nevezett hatalom-megtartó eszközének népakarat-hamisítása alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a megbukott globalizáló Világrend gondolkodási módjának megreformálásával létrejövı Új Világrend létrejöttéhez, amely az állam és az ember szabadságának elvételével nem vezet a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez, és annak ürügyén, hogy összeköti az egyetemes magyarság államalapító és államalkotó tagjait, a hatalmat átadja a diktatúra helytartóinak, vagyis az idegeneknek. Önbecsülést nem adó munka, önazonosság-ırzés nélküli otthon, munkaerı-piaci áru-utánpótlást jelentı család, munkaképességet biztosító egészség és a diktatúrát ırzı és védı rend lesznek gyarmatbirodalmi közös jövınk tartóoszlopai. A Diktatúra-kiszolgálók Együttmőködésének Rendszere minden szabad magyarságát megtagadó magyar, és a szabad magyarokat leigázni akaró idegen számára nyitott, országhatártól függetlenül. Lehetıség minden olyan ember számára és elvárás minden olyan ember felé, aki Magyarországon magyarként szolgaságban akar élni, dolgozni és vállalkozni, és minden idegen számára, aki Magyarországon hatalmat akar gyakorolni. Szilárd meggyızıdésünk, hogy a Diktatúra-kiszolgálók Együttmőködésének Rendszerében megtestesülı összefogással képesek leszünk az Új Világrend részeként rendíthetetlen bástyává tenni Magyarország jövıjét, ezzel sikeresen megmenteni a most éppen sírba tartó globális diktatúrát. Ez az összefogás akkor fog roppant erıket felszabadítani, ha minden magyar ember végleg lemond szabadságáról, legyen bármilyen korú, nemő, vallású, politikai nézető, éljen bármely pontján a világnak. Ekkor a Diktatúra-kiszolgálók Együttmőködésének Rendszere nagy reményekre jogosít, és megadja a lehetıséget, hogy a magyarok továbbra sem érhessék el saját érdekeik érvényesítésével céljaik megvalósítását. Erre tesszük fel életünk most következı éveit. Reméljük, életünk nem akkor ér véget, amikor megalakul a Szabadságot Követelık Együttmőködésének Rendszere. * A nyilatkozatnak nem a kisebb módosításokkal igazzá tett szövegváltozatát fogadta el az Európai Unió Magyarországi Helytartótanácsa június 14-én. Kelt Szegeden, Áldás havának 7. napján. A krisztusi örök értékrnd szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája A levél nyomtatható változata: nyilatkozat plakát formában: Ígéretbehajtó Szemle változat: Honlapcím:

4 - 4 -

5 - 5-1 kápó (ném., az ol. capo, 'fej, fı' szóból): fogolyfelügyelı, a náci győjtıtáborokban a fogvatartottak közül kiválasztott személy. - Kezdetben többnyire a politikailag megbízhatóbb köztörvényes bőnözıkbıl, majd a besúgásra és kegyetlenkedésre is hajlamos rabokból jelölték ki. A kápó képes volt a hitsorsosaival is úgy bánni, mint ellenségeik. A kápó kifejezés a szovjet megszállta Közép- és Kelet Európai győjtıtáborainak foglyai révén nemzetközi kifejezés lett. (Magyar Katolikus Lexikon Legyen béke, szabadság és egyetértés politikai nyilatkozat Rózsadombi paktum MDF-SzDSz (Antall-Tölgyesi) paktum Hernádi Tibor: A PAKTUM Az Észak-atlanti Szerzıdés Washington DC, április Magyarország csatlakozása: március NATO csatlakozási népszavazás: november 17. Választásra jogosulta száma fı, szavazók száma: , a választásra jogosultak 49 %-a. Igen szavazatok száma: fı, a választásra jogosultak 41 %-a, a szavazók 84 %-a. 7 Az Európai Közösség Alapító Szerzıdése Róma, március Szerzıdés az Európai Unióról (Maastrichti Szerzıdés) Koppenhágai Kompromisszum - Zágrábi László: EU-ráfizetés számokban a magyar termelık, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. (Gyurcsány Ferenc A magyar mezigazdaság ügye nemzeti ügy Dr. Zacsek Gyula: VÁDIRAT - Az EU Magyarországra vonatkozó mezıgazdasági kvótái EU csatlakozási népszavazás: április 12. Választásra jogosulta száma fı, szavazók száma: , a választásra jogosultak 46 %-a. Igen szavazatok száma: fı, a választásra jogosultak 38 %-a, a szavazók 83 %-a EU Alkotmány Lisszaboni szerzıdés (továbbiakban: LSZ) Magyarország csatlakozása: 2004, május (2) A belsı piac egy olyan, belsı határok nélküli térség, amelyben e szerzıdés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tıke szabad mozgása. (LSZ 1. CIKK Az Európai Unióról szóló szerzıdés továbbiakban: EUA cikk) 15 (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következı területeken: a) vámunió, b) a belsı piac mőködéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, d) a tengeri biológiai erıforrások megırzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika.

6 - 6 - (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elı, vagy ha az hatásköreinek belsı gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. (LSZ EUA 3. cikk) 16 A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. (LSZ 2. CIKK Szerzıdés az Európai Unió mőködésérıl továbbiakban: EUM ) A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. (LSZ EUM 35. ) (1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tıkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési mőveletekre vonatkozó minden korlátozás. (LSZ EUM 63. ) A belsı piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen: a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) a termelés, az értékesítés, a mőszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenırzése; c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása; d) egyenértékő ügyletek esetén eltérı feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; e) a szerzıdések megkötésének függıvé tétele olyan kiegészítı kötelezettségeknek a másik fél részérıl történı vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerzıdés tárgyához. (LSZ EUM 101. cikk) Ha a Szerzıdések másként nem rendelkezik, a belsı piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének elınyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (LSZ EUM 107. cikk) (1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.... (5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elı. (LSZ EUM 282. cikk) (1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külsı tevékenységének elvei és célkitőzései által meghatározott keretek között kell folytatni. (LSZ EUM 207. cikk) 17 (3) A szubszidiaritás elvének megfelelıen azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítıen megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

7 - 7 - Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzıkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzıkönyvben megállapított eljárásnak megfelelıen gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. (LSZ 1. EUA 5. cikk) 18 EU Alkotmány megerısítése a Magyar Országgyőlés december 20-i határozatával - 19 Lisszaboni Szerzıdés megerısítése a Magyar Országgyőlés december 27-i határozatával évi CLXVIII. törvény Az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés módosításáról szóló lisszaboni szerzıdés kihirdetésérıl 20 2/A. (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzıdés alapján - az Európai Uniót, illetıleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerzıdésekbıl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredı hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzıdés megerısítéséhez és kihirdetéséhez az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges. (1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A VÁLASZTÁS, A NÉPSZAVAZÁS ÉS A NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS RENDJE ELLENI BŐNCSELEKMÉNY 211. Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erıszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erıszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, illetıleg a népszavazásban akadályoz, vagy erıszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetıleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a választás, illetıleg a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetıleg a népi kezdeményezés eredményét, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl A politikai pártok képviselıi által a választási kampányokban tett a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükrözı kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bőnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történı helytállás a politikai felelısség kategóriájába tartozik. (Központi Nyomozó Fıügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata A szabad mandátum lényege, hogy a képviselı és a választók közötti jogi függıség a választás után megszőnik. A képviselı tehát nem utasítható és a képviselı egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselı a parlamentben szabadon, meggyızıdése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelısségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthetı. A képviselı és a választók kapcsolata politikai természető, azaz a felelısség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztı képviselıt nem választják meg újból, illetıleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. (Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozata 24 Négy változat egy témára Választásra jogosulta száma fı, szavazók száma: , a választásra jogosultak 64 %-a. FIDESZ szavazatok száma (elsı forduló): fı, a választásra jogosultak 34 %-a, a szavazók 52 %-a.