A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK KONFERENCIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK KONFERENCIÁJA"

Átírás

1 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, június 25. (04.07) (OR. en) Tárgy: KK 2003/ Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzıdés tervezetének egységes szerkezetbe foglalt, ideiglenes változata Elıszó Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzıdés ezen egységes szerkezetbe foglalt, ideiglenes változata tájékoztató jelleggel, a kormányközi konferencia titkárságának kizárólagos felelıssége alatt jött létre. Nem kötelezi sem az Európai Unió intézményeit, sem annak tagállamait. E szöveg alkotja a CIG 50/03 dokumentum, annak helyesbítései, valamint a kormányközi konferencia által június 18-án jóváhagyott CIG 81/04 és CIG 85/04 dokumentumok egységes szerkezetbe foglalt, ideiglenes változatát. A titkárság beillesztette a minısített többség meghatározásával kapcsolatos kiigazításokat is azon esetekre vonatkozóan, amelyekben csak bizonyos tanácsi tagok rendelkeznek szavazati joggal (lásd a CIG 85/04 dokumentum 7. oldalán dılt betőkkel írt szöveget) 1 1. A jegyzıkönyveket e dokumentum 1. függeléke, a nyilatkozatokat pedig a 2. függelék tartalmazza. Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzıdés szövegét aláírása érdekében a Tanács jogász-nyelvészeinek kell azon a 21 nyelven véglegesíteni, amelyeken e szerzıdés IV- 10. cikkének megfelelıen hiteles lesz. E véglegesítési munka 2004 június végén kezdıdik és október végén ér véget. Végül emlékeztetni kell arra, hogy a kormányközi konferencia megállapodott az Alkotmány szövegének arab számokkal történı folyamatos számozásáról, ugyanakkor az Alkotmány négy részre való felosztását hangsúlyozandó az arab számokat az adott rész római száma kíséri. Ezt az újraszámozási feladatot, valamint a cikkek és bekezdések közötti kereszthivatkozások pontosságának ellenırzését a Tanács jogász-nyelvészei végzik. * * * TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM 11 1 Ez a következı 16 rendelkezést érinti: I-43. cikk (3) bekezdése, az I-58. cikk (5) bekezdése, az I-59. cikk (3b) bekezdése, a III-71. cikk (4) bekezdése, a III-76. cikk (6) bekezdése, a III-76. cikk (7) bekezdése, a III-88. cikk (2) bekezdése, a III-90. cikk (3) bekezdése, a III-91. cikk (4) bekezdése, a III-92. cikk (2) bekezdése, a III-213. cikk (3) bekezdése, a III-213. cikk (4) bekezdése, valamint az Egyesült Királyság és Írország helyzetérıl szóló jegyzıkönyv 1. és 3. cikkének (1) bekezdése, illetve a Dánia helyzetérıl szóló jegyzıkönyv 1. cikke, és ezen jegyzıkönyv mellékletének 1. cikke. CIG 86/04 zp/mh/mlh 1

2 I. RÉSZ 13 I. CÍM - AZ UNIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS CÉLKITŐZÉSEI 15 II. CÍM - ALAPVETİ JOGOK ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG 19 III. CÍM - AZ UNIÓ HATÁSKÖREI 21 IV. CÍM - AZ UNIÓ INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEI 27 I. fejezet - Intézményi keretek 27 II. fejezet - Az Unió egyéb intézményei és szervei 37 V. CÍM - AZ UNIÓ HATÁSKÖREINEK GYAKORLÁSA 40 I. FEJEZET- Általános rendelkezések 40 II. FEJEZET - Különös rendelkezések 44 III. FEJEZET- Megerısített együttmőködés 49 VI. CÍM - AZ UNIÓ DEMOKRATIKUS MŐKÖDÉSE 51 VII. CÍM - AZ UNIÓ PÉNZÜGYEI 55 VIII. CÍM - AZ UNIÓ ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETE 58 IX. CÍM - UNIÓS TAGSÁG 59 II. RÉSZ : AZ UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA 63 PREAMBULUM 65 I. RÉSZ - MÉLTÓSÁG 67 II. RÉSZ - SZABADSÁGOK 69 III. RÉSZ - EGYENLİSÉG 73 IV. RÉSZ - SZOLIDARITÁS 75 V. RÉSZ - A POLGÁROK JOGAI 79 VI. RÉSZ - IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 82 VII. RÉSZ - A CHARTA ÉRTELMEZÉSÉRE ÉS ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 84 III. RÉSZ : AZ UNIÓ POLITIKÁI ÉS MŐKÖDÉSE 87 I. CÍM - ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK 89 II. CÍM - A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ UNIÓS POLGÁRSÁG 91 III. CÍM - BELSİ POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK 94 I. FEJEZET - BELSİ PIAC szakasz - A belsı piac létrehozása és mőködése szakasz - A személyek és a szolgáltatások szabad mozgása alszakasz - Munkavállalók alszakasz - A letelepedés szabadsága 99 CIG 86/04 zp/mh/mlh 2

3 3. alszakasz - A szolgáltatásnyújtás szabadsága szakasz - Az áruk szabad mozgása alszakasz - Vámunió alszakasz - Vámügyi együttmőködés alszakasz - Mennyiségi korlátozások tilalma szakasz - Tıke- és fizetési mőveletek szakasz - Versenyszabályok alszakasz - Vállalkozásokra vonatkozó szabályok alszakasz - A tagállamok által nyújtott támogatások szakasz - Adózásra vonatkozó rendelkezések szakasz - Közös rendelkezések 121 II. FEJEZET - GAZDASÁG- ÉS MONETÁRIS POLITIKA szakasz - Gazdaságpolitika szakasz - Monetáris politika szakasz - Intézményi rendelkezések szakasz - Azon tagállamokra vonatkozó külön rendelkezések, amelyeknek hivatalos pénzneme az euró szakasz - Átmeneti rendelkezések 143 III. FEJEZET - EGYÉB TERÜLETEKRE VONATKOZÓ POLITIKÁK szakasz - Foglalkoztatás szakasz - Szociálpolitika szakasz - Gazdasági, társadalmi és területi kohézió szakasz - Mezıgazdaság és halászat szakasz - Környezet szakasz - Fogyasztóvédelem szakasz - Közlekedés szakasz - Transzeurópai hálózatok szakasz - Kutatás, technológiai fejlesztés és őrkutatás szakasz - Energia 185 IV. FEJEZET - A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE szakasz Általános rendelkezések szakasz - A határok ellenırzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák 190 CIG 86/04 zp/mh/mlh 3

4 3. szakasz - Igazságügyi együttmőködés polgári ügyekben szakasz - Igazságügyi együttmőködés büntetıügyekben szakasz - Rendırségi együttmőködés 202 V. FEJEZET - AZOK A TERÜLETEK, AHOL AZ UNIÓ ÖSSZEHANGOLÓ, KIEGÉSZÍTİ VAGY TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET TEHET szakasz - Népegészségügy szakasz - Ipar szakasz - Kultúra 208 3A. szakasz - Idegenforgalom szakasz - Oktatás, ifjúság, sport és szakképzés szakasz - Polgári védelem szakasz - Igazgatási együttmőködés 214 IV. CÍM - A TENGERENTÚLI ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK TÁRSULÁSA 215 V. CÍM - AZ UNIÓ KÜLSİ TEVÉKENYSÉGE 219 I. FEJEZET - ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK 219 II. FEJEZET - KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA szakasz - Közös rendelkezések szakasz - Közös biztonság- és védelempolitika szakasz - Pénzügyi rendelkezések 235 III. FEJEZET - KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA 237 IV. FEJEZET - EGYÜTTMŐKÖDÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL ÉS HUMANITÁRIUS SEGÉLYEK szakasz - Fejlesztési együttmőködés szakasz - Harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és mőszaki együttmőködés szakasz - Humanitárius segélyek 243 V. FEJEZET - KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK 245 VI. FEJEZET - NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK 246 VII. FEJEZET - AZ UNIÓ KAPCSOLATAI NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL ÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL, VALAMINT AZ UNIÓ KÜLDÖTTSÉGEI 251 VIII. FEJEZET - A SZOLIDARITÁSI KLAUZULA VÉGREHAJTÁSA 252 VI. CÍM - AZ UNIÓ MŐKÖDÉSE 253 I. FEJEZET INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK szakasz - Az intézmények 253 CIG 86/04 zp/mh/mlh 4

5 1. alszakasz - Az Európai Parlament alszakasz - Az Európai Tanács alszakasz - A Miniszterek Tanácsa alszakasz - Az Európai Bizottság alszakasz - Az Európai Unió Bírósága 264 5a. alszakasz - Az Európai Központi Bank alszakasz - A Számvevıszék szakasz - Az unió tanácsadó szervei alszakasz - A Régiók Bizottsága alszakasz - A Gazdasági és Szociális Bizottság szakasz - Az európai beruházási bank szakasz - Az unió intézményeire, szerveire és hivatalaira vonatkozó közös rendelkezések 289 II. FEJEZET - PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK szakasz - A többéves pénzügyi keret szakasz - Az unió éves költségvetése szakasz - A költségvetés végrehajtása és a mentesítés szakasz - Közös rendelkezések szakasz - Küzdelem a csalás ellen 304 III. FEJEZET - MEGERİSÍTETT EGYÜTTMŐKÖDÉS 306 VII. CÍM: KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 310 IV. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 315 CIG 86/04 zp/mh/mlh 5

6 SZERZİDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL Tervezet PREAMBULUM İFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, İFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNİJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, İFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÍRORSZÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, İ KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŐLÉSE, MÁLTA ELNÖKE, İFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNİJE, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA, İFELSÉGE NAGYBRITANNIA ÉS ÉSZAK- ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNİJE, CIG 86/04 zp/mh/mlh 6

7 Ösztönzést merítve Európa kulturális, vallási és humanista örökségébıl, amelybıl az emberi személyiség sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a demokrácia, az egyenlıség, a szabadság valamint a jogállamiság egyetemes értékei kibontakoztak, Abban a hitben, hogy a keserő tapasztalatokat követıen újraegyesülı Európa valamennyi lakója, köztük a leggyengébbek és a leginkább elesettek javára továbbra is a civilizáció, a haladás és a jólét útján kíván haladni; hogy meg akar maradni a kultúrára, a tudásra és a társadalmi fejlıdésre nyitott kontinensnek; hogy közéletének demokratikus és átlátható jellegét még inkább el kívánja mélyíteni, és világszerte küzdeni szándékozik a békéért, az igazságért és a szolidaritásért, Attól a meggyızıdéstıl vezérelve, hogy Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek ısi megosztottságaikon, és egy közös jövı kialakítása érdekében egymással minden eddiginél szorosabb egységre lépnek, Abban a meggyızıdésben, hogy az ily módon sokszínőségében egyesült Európa a legjobb esélyt kínálja számukra annak a nagyszerő vállalkozásnak a megvalósítására, amelynek révén e térség, minden egyes egyén jogainak tiszteletben tartása mellett, valamint az eljövendı nemzedékekért és a Föld jövıjéért viselt felelısségük tudatában, az emberiség reménységének különleges térségévé válik, Azzal az elhatározással, hogy az Európai Közösségeket létrehozó szerzıdések és az Európai Unióról szóló szerzıdés keretében elért eredményeket továbbvigyék, egyben biztosítva a közösségi vívmányok folytonosságát, Kifejezve köszönetüket Európa polgárai és államai nevében az Európai Konvent tagjainak ezen Alkotmánytervezet kidolgozásáért, meghatalmazottjaikként jelölték ki: (lista ) Akik, kicserélve jó és kellı alakban talált meghatalmazásaikat, a következıkben állapodtak meg: CIG 86/04 zp/mh/mlh 7

8 I. RÉSZ CIG 86/04 zp/mh/mlh 8

9 I. CÍM AZ UNIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS CÉLKITŐZÉSEI I-1. cikk: Az Unió létrehozása (1) Európa polgárainak és államainak közös jövıjük építésére irányuló akaratától vezérelve, ezzel az Alkotmánnyal létrejön az Európai Unió, amelyre közös célkitőzéseik elérése érdekében a tagállamok hatásköröket ruháznak. Az Unió összehangolja az e célkitőzések megvalósítására irányuló tagállami politikákat, és a ráruházott hatásköröket a közösségi elv szerinti módon gyakorolja. (2) Az Unió minden olyan európai állam elıtt nyitva áll, amely tiszteletben tartja értékeit, és elkötelezett azok közös érvényesítése mellett. I-2. cikk: Az Unió értékei Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlıség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a diszkrimináció-mentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nık és a férfiak közötti egyenlıség társadalmában. I-3. cikk: Az Unió célkitőzései (1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének elımozdítása. (2) Az Unió egy belsı határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárai számára, valamint egy belsı piacot, ahol a verseny szabad és torzulásoktól mentes. (3) Az Unió Európa olyan fenntartható fejlıdéséért munkálkodik, amely kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességő szociális piacgazdaságon alapul, és amely a környezet minıségének magas fokú védelmével és javításával párosuló teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást tőzi ki célul. Elısegíti a tudományos és mőszaki haladást. Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és elımozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nık és férfiak közötti egyenlıséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. Elımozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokszínőségét, és biztosítja Európa kulturális örökségének megırzését és tovább gyarapítását. (4) A világ többi részéhez főzıdı kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlıdéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához. CIG 86/04 zp/mh/mlh 9

10 (5) Az Unió e célkitőzéseket a megfelelı eszközökkel, az Alkotmányban ráruházott hatáskörök keretén belül valósítja meg. I-4. cikk: Alapvetı szabadságok és a megkülönböztetés tilalma (1) Az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban az Unió a területén biztosítja a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tıke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát. (2) Az Alkotmány alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történı minden megkülönböztetés. I-5. cikk: Az Unió és a tagállamok közötti viszony (1) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamok az Alkotmány elıtti egyenlıségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvetı politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja azok alapvetı állami funkcióit, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság megırzését. (2) Az Unió és a tagállamok a lojális együttmőködés elvének megfelelıen kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást az Alkotmányból eredı feladatok végrehajtásában. (az I- 10. cikk (2) bekezdésébıl átvéve) A tagállamok meghoznak minden olyan megfelelı, általános vagy egyedi intézkedést, amelyek az Alkotmányból vagy az Unió intézményeinek jogi aktusaiból eredı kötelezettségek végrehajtásához szükségesek. A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstıl, amely veszélyeztetheti az Unió célkitőzéseinek megvalósítását. I-5a. cikk: Uniós jog (az I-10. cikk (1) bekezdésébıl átvéve) Az Alkotmány, valamint az Unió intézményei által a rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása körében alkotott jog a tagállamok jogával szemben elsıbbséget élvez. I-6. cikk: Jogi személyiség Az Unió jogi személy. I-6a. cikk: Az Unió jelképei (a IV-1. cikkbıl átvéve) Az Unió zászlaja kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körbıl áll. Az Unió himnusza Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapul. Az Unió jelmondata: Egység a sokféleségben. Az Unió pénze az euró. Május 9-e az egész Unióban Európa-napként kerül megünneplésre. CIG 86/04 zp/mh/mlh 10

11 I-7. cikk: Alapvetı jogok II. CÍM ALAPVETİ JOGOK ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG (1) Az Unió elismeri a II. részt képezı Alapjogi Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket. (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak az Alkotmányban meghatározott hatásköreit. (3) Az alapvetı jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei. I-8. cikk: Uniós polgárság (1) Uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. (2) Az uniós polgárokat megilletik az Alkotmányban meghatározott jogok, és terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Így az uniós polgárok: a) jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni; b) választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; c) jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; d) jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy az Alkotmány nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. (3) Ezek a jogok az Alkotmányban és a végrehajtására elfogadott intézkedésekben megállapított feltételekkel és korlátozásokkal gyakorolhatók. CIG 86/04 zp/mh/mlh 11

12 I-9. cikk: Alapelvek III. CÍM AZ UNIÓ HATÁSKÖREI (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és arányosság elvei az irányadók. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelıen az Unió a tagállamok által az Alkotmányban ráruházott hatáskörök keretén belül jár el az abban foglalt célkitőzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet az Alkotmány nem ruházott át az Unióra, a tagállamoknál marad. (3) A szubszidiaritás elvének megfelelıen azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a megtenni szándékozott intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítıen megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzıkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzıkönyvben megállapított eljárásnak megfelelıen gondoskodnak ennek az elvnek a tiszteletben tartásáról. (4) Az arányosság elvének megfelelıen az Unió fellépése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami az Alkotmány célkitőzéseinek eléréséhez szükséges. Az intézmények az arányosság elvét a (3) bekezdésben említett jegyzıkönyvben foglaltak szerint alkalmazzák. I-10. cikk: Uniós jog (az I-5a. cikkbe és az I-5. cikk (2) bekezdésébe áttéve) I-11. cikk: A hatáskörök típusai (1) Ha egy meghatározott területen az Alkotmány kizárólagos hatáskört ruház az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelezı erejő jogi aktust, a tagállamok pedig csak abban az esetben, ha ıket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása. (2) Ha egy meghatározott területen az Alkotmány a tagállamokkal megosztott hatáskört ruház az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelezı erejő jogi aktusokat. A tagállamok e hatáskörükkel csak olyan mértékben élhetnek, amilyen mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta, vagy úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról. (3) A tagállamok a III. részben meghatározott azon szabályok szerint hangolják össze gazdaság és foglalkoztatáspolitikájukat, amelyek megállapítását illetıen az Unió rendelkezik hatáskörrel. (4) Az Unió hatáskörrel rendelkezik a közös kül- és biztonságpolitika meghatározására és végrehajtására, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását. (5) Meghatározott területeken és az Alkotmány megállapított feltételek mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítı CIG 86/04 zp/mh/mlh 12

13 intézkedések végrehajtására, anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévı hatásköreit. Az Unió e területekre vonatkozóan a III. részben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelezı erejő jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját. (6) Az uniós hatáskörök terjedelmét és gyakorlásának részletes szabályait az Alkotmány III. részében foglalt, az egyes területekre vonatkozó külön rendelkezések állapítják meg. I-12. cikk: A kizárólagos hatáskörök területei (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következı területeken: a) vámunió; b) a belsı piac mőködéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása; c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró; d) a tengeri biológiai erıforrások megırzése a közös halászati politika keretében; e) közös kereskedelempolitika; (2) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére is, ha a megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elı, illetve ha hatásköreinek belsı gyakorlásához szükséges, vagy amennyiben a közös szabályokat, vagy azok alkalmazási körét érintheti. I-13. cikk: A megosztott hatáskörök területei (1) Az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik azokban az esetekben, amikor az Alkotmány olyan hatáskört ruház rá, amely nem tartozik az I-12. és I-16. cikkben felsorolt területekhez. (2) Az Unió és a tagállamok közötti megosztott hatáskörök a következı fı területeken alkalmazandók: a) belsı piac, b) a szociálpolitikának a III. részben meghatározott vonatkozásai, c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió, d) mezıgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erıforrások megırzését, e) környezetvédelem, f) fogyasztóvédelem, g) közlekedés, h) transzeurópai hálózatok, i) energiaügy, j) a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége, k) a közegészségügy terén jelentkezı közös biztonsági kockázatok, a III. részben meghatározott szempontokra vonatkozóan. CIG 86/04 zp/mh/mlh 13

14 (3) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az őrkutatás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések végrehajtására, így különösen programok kidolgozására és megvalósítására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában. (4) A fejlesztési együttmőködés és a humanitárius segélyezés területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére és egy közös politika folytatására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában. I-14. cikk: A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása (1) A tagállamok az Unión belül összehangolják gazdaságpolitikájukat. Ennek érdekében a Tanács intézkedéseket, különösen az e politikára vonatkozó átfogó iránymutatásokat fogad el. Azon tagállamokra, amelyek hivatalos pénzneme az euró, külön rendelkezések vonatkoznak. (2) Az Unió intézkedéseket hoz a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának összehangolása céljából, így különösen meghatározza az e politikákra vonatkozó átfogó iránymutatásokat. (3) Az Unió kezdeményezéseket indíthat a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása céljából. I-15. cikk: Közös kül- és biztonságpolitika (1) Az Unió közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó hatásköre a külpolitika minden területére és az Unió biztonságát érintı valamennyi kérdésre kiterjed, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet. (2) A tagállamok az Unió kül- és biztonságpolitikáját a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás jegyében tevékenyen és fenntartások nélkül támogatják, és tiszteletben tartják az Unió e területen folytatott tevékenységét. Tartózkodnak az olyan cselekvéstıl, amely ellentétes az Unió érdekeivel vagy ronthatja annak eredményességét. I-16. cikk: A támogató, összehangoló és kiegészítı intézkedések területei Az Unió hatáskörrel rendelkezik támogató, összehangoló és kiegészítı intézkedések meghozatalára. Ezek az európai szintő intézkedések a következı területekre terjedhetnek ki: a) az emberi egészség védelme és javítása, b) ipar c) kultúra, c.1) idegenforgalom d) oktatás, ifjúság, sport és szakképzés, e) polgári védelem, f) közigazgatási együttmőködés. I-17. cikk: Rugalmassági klauzula (1) Ha a III. részben meghatározott politikák keretében az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy az Alkotmányban foglalt célkitőzések valamelyike megvalósuljon, és az Alkotmány nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Miniszterek Tanácsa az Európai Bizottság javaslata CIG 86/04 zp/mh/mlh 14

15 alapján és az Európai Parlament egyetértését követıen egyhangúlag elfogadja a megfelelı intézkedéseket. (2) A szubszidiaritás elve érvényesülésének ellenırzésére szolgáló, a 9. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében az Európai Bizottság köteles felhívni a tagállamok nemzeti parlamentjeinek figyelmét azokra a javaslatokra, amelyek e cikken alapulnak. (3) Az e cikken alapuló intézkedések nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját olyan területeken, amelyeken az Alkotmány az ilyen harmonizációt kizárja. CIG 86/04 zp/mh/mlh 15

16 IV. CÍM AZ UNIÓ INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEI I. fejezet Intézményi keretek I-18. cikk: Az Unió intézményei (1) Az Unió egységes intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja: értékeinek érvényesítése, célkitőzéseinek elımozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása. (2) Ez az intézményi keret a következıket foglalja magában: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Miniszterek Tanácsa (a továbbiakban: Tanács), az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), az Európai Unió Bírósága. (3) Az egyes intézmények az Alkotmányban rájuk ruházott hatáskörök keretén belül, az ott meghatározott eljárások és feltételek szerint járnak el. Az intézmények kölcsönösen együttmőködnek egymással. I-19. cikk: Az Európai Parlament (1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, jogalkotási és költségvetési feladatokat lát el. Az Európai Parlament politikai ellenırzési és konzultatív feladatokat lát el az Alkotmányban meghatározott feltételek szerint. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét. (2) Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselıibıl áll. Számuk nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete degresszíven arányos módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállam sem kaphat több mint kilencvenhat helyet. Az Európai Tanács, az Európai Parlament kezdeményezésére és vele egyetértésben, az elsı bekezdésben említett alapelvek tiszteletben tartásával egyhangú európai határozattal meghatározza az Európai Parlament összetételét. (2a) Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos szavazással, öt évre választják. (3) Az Európai Parlament tagjai közül megválasztja elnökét és tisztségviselıit. I-20. cikk: Az Európai Tanács (1) Az Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlıdéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem rendelkezik jogalkotási jogkörrel. CIG 86/04 zp/mh/mlh 16

17 (2) Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfıibıl, valamint saját elnökébıl és a Bizottság elnökébıl áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyminisztere. (3) Az Európai Tanács, elnökének összehívására, negyedévente ülésezik. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat valamely miniszter, illetve a Bizottság elnöke esetében egy biztos segítse. Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívhatja össze. (4) Ha az Alkotmány eltérıen nem rendelkezik, az Európai Tanács határozatait konszenzussal hozza meg. I-21. cikk: Az Európai Tanács elnöke (1) Az Európai Tanács maga választja meg elnökét minısített többséggel, két és fél éves idıtartamra; az elnök megbízatása egy alkalommal megújítható. Akadályoztatás vagy súlyos hivatali mulasztás esetén az Európai Tanács az elnök megbízatását ugyanilyen eljárással megszüntetheti. (2) Az Európai Tanács elnöke: a) elnököl az Európai Tanács ülésein, és irányítja annak munkáját, b) a Bizottság elnökével együttmőködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács elıkészítésérıl és folyamatosságáról, c) erıfeszítéseket tesz az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus elérésére, d) az Európai Tanács minden ülését követıen jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek. Az Európai Tanács elnöke a saját szintjén és e minıségében, valamint az Unió külügyminisztere hatáskörének sérelme nélkül ellátja az Unió képviseletét a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó ügyekben. (3) Az Európai Tanács elnöke semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be. I-22. cikk: A Miniszterek Tanácsa (1) A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen jogalkotási és költségvetési feladatokat lát el. A Tanács politikameghatározási és koordinatív feladatokat lát el az Alkotmányban meghatározott feltételek szerint. (2) A Tanács a tagállamok egy-egy miniszteri szintő képviselıjébıl áll, akik az adott tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhatnak és szavazhatnak. (3) Ha az Alkotmány eltérıen nem rendelkezik, a Tanács a határozatait minısített többséggel hozza meg. I-23. cikk: A Miniszterek Tanácsának összetételei (1) A Tanács különbözı összetételben ülésezik. (2) Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különbözı összetételeiben folyó munka összhangjáról. Az Általános Ügyek Tanácsa az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal együttmőködve gondoskodik az Európai Tanács üléseinek elıkészítésérıl és nyomon követésérıl. (3) A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külsı fellépését, és biztosítja külsı tevékenységeinek összhangját. CIG 86/04 zp/mh/mlh 17

18 (4) Az Európai Tanács minısített többséggel elfogadott európai határozatban megállapítja a Tanács további összetételeit. (4a) A tagállamok kormányai állandó képviselıinek bizottsága felel a Tanács munkájának elıkészítéséért. (5) A Tanács ülései jogalkotási aktus tervezetére vonatkozó döntéshozatal és szavazás esetén nyilvánosak. Ennek érdekében a Tanács minden ülése két részre tagolódik, egyrészt az uniós jogalkotási, másrészt a nem jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó részre. (6) A Tanács különbözı összetételeinek elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével, a Tanácsban részt vevı tagállami képviselık látják el egy egyenjogúságon alapuló rotációs rend szerint, az Európai Tanács által európai határozatban meghatározott feltételeknek megfelelıen. Az Európai Tanács minısített többséggel határoz. I-24. cikk: A minısített többség meghatározása az Európai Tanácsban és a Tanácsban (1) A minısített többséghez a Tanács tagjai legalább 55%-ának - legalább tizenöt és az Unió lakosságának legalább 65%-át magába foglaló tagállamot képviselı - szavazata szükséges. A blokkoló kisebbségnek a Tanács legalább négy tagjából kell állnia, ennek hiányában a minısített többséget elfogadottnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen, ha a Tanács nem a Bizottság vagy az Unió külügyminiszterének javaslata alapján határoz, a minısített többséghez a Tanács tagjai legalább 72%-ának az Unió lakosságának legalább 65%-át magába foglaló tagállamokat képviselı szavazata szükséges. (2a) Amennyiben az Európai Tanács minısített többséggel határoz, az (1) és (2) bekezdés alkalmazandó. (a (3) bekezdés áttéve az átmeneti rendelkezésekrıl szóló jegyzıkönyv 2. cikkének (1) bekezdésébe ; a (4) bekezdés áttéve a IV-7a.cikkbe) (5) Az Európai Tanácsban az elnök és a Bizottság elnöke nem szavazhat. I-25. cikk: Az Európai Bizottság (1) A Bizottság elımozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megfelelı kezdeményezéseket tesz. A Bizottság gondoskodik az Alkotmány, valamint az intézmények által az Alkotmány alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenırzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat. Az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelıen koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. A közös kül- és biztonságpolitika, valamint az Alkotmány által meghatározott más esetek kivételével ellátja az Unió külsı képviseletét. Az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára. (2) Ha az Alkotmány eltérıen nem rendelkezik, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni. Az egyéb jogi aktusokat akkor kell a Bizottság javaslata alapján elfogadni, ha az Alkotmány úgy rendelkezik. (3) A Bizottság hivatali ideje öt év. (4) A Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük, valamint minden kétségen felül álló függetlenségük alapján kell kiválasztani. CIG 86/04 zp/mh/mlh 18

19 (5) Az Alkotmány rendelkezései alapján kinevezett elsı Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll, beleértve az elnökét, valamint az Unió külügyminiszterét, aki a Bizottság egyik alelnöke. (6) A (5) bekezdésben említett Bizottság megbízatásának lejártát követıen a Bizottság tagjainak száma az elnökével és az Unió külügyminiszterével együtt megegyezik a tagállamok számának kétharmadával, kivéve ha az Európai Tanács egyhangúlag eljárva e szám megváltoztatása mellett dönt. A Bizottság tagjait a tagállamok állampolgárai közül egy egyenjogúságon alapuló, tagállamok közötti rotációs rend szerint kell kiválasztani. Ezt a rendszert az Európai Tanács állapítja meg egy egyhangúlag elfogadott európai határozattal, a következı elvek alapján: a) annak meghatározásánál, hogy állampolgáraik milyen sorrendben és idıtartamra válnak a Bizottság tagjává, a tagállamokat teljes mértékben egyenlıen kell kezelni; ennek megfelelıen a bármely két tagállam állampolgárai által betöltött összes hivatali idıszakok számának különbsége soha nem lehet több egynél; b) az a) pontra is figyelemmel, az egymást követı Bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy azokban az Unió tagállamainak teljes demográfiai és földrajzi spektruma kielégítı módon megjelenjen. (7) Feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben független. Az I-27. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más intézményektıl, szervektıl vagy hivataloktól. Tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektıl. (8) A Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelısséggel. Az Alkotmány III cikkében megállapított eljárásoknak megfelelıen az Európai Parlament a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványról szavazhat. Ha a bizalmatlansági indítványra sor kerül, a Bizottság tagjainak testületileg le kell mondaniuk, és az Unió külügyminiszterének le kell mondania a bizottsági posztjáról. I-26. cikk: Az Európai Bizottság elnöke (1) Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelı egyeztetések lefolytatása után az Európai Tanács minısített többséggel eljárva javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg. Amennyiben a jelölt nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, az Európai Tanács minısített többséggel egy hónapon belül új jelöltet javasol, akit az Európai Parlament ugyanezen eljárás szerint választ meg. (2) A Tanács a megválasztott elnökkel egyetértésben elfogadja az azon további személyeket tartalmazó listát, akiket a Bizottság tagjaivá kíván kinevezni. E személyeket a tagállamok javaslatai alapján kell kiválasztani, az I-25. cikk (4) bekezdésében, valamint (6) bekezdése második albekezdésében megállapított szempontok szerint. Az elnököt, az Unió külügyminiszterét és a Bizottság többi tagját mint testületet az Európai Parlamentnek szavazatával jóvá kell hagynia. E jóváhagyás alapján a Bizottságot az Európai Tanács minısített többséggel nevezi ki. (3) A Bizottság elnöke: a) meghatározza a Bizottság mőködésére vonatkozó iránymutatásokat, CIG 86/04 zp/mh/mlh 19

20 b) megállapítja a Bizottság belsı szervezetét annak biztosítása érdekében, hogy az koherens módon, hatékonyan és mint kollegális szerv tevékenykedjen, c) a Bizottság tagjai közül az Unió külügyminiszterétıl eltérı további alelnököket nevez ki. A Bizottság tagja, amennyiben az elnök erre felhívja, köteles benyújtani a lemondását. Az Unió külügyminisztere, amennyiben az elnök erre az I-27. cikk (1) bekezdésének megfelelıen felhívja, köteles benyújtani a lemondását. I-27. cikk: Az Unió külügyminisztere (1) Az Európai Tanács, minısített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyminiszterét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti. (2) Az Unió külügyminisztere irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára. (3) Az Unió külügyminisztere a Külügyi Tanács elnöke. (4) Az Unió külügyminisztere a Bizottság egyik alelnöke. Az Unió külügyminisztere biztosítja az Unió külügyi tevékenységeinek összhangját. A Bizottságon belül ı felelıs a Bizottság külkapcsolatokkal összefüggı feladatainak ellátásáért és az Unió külsı tevékenysége egyéb területeinek összehangolásáért. Az Unió külügyminisztere olyan mértékig, amíg ez összhangban áll a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottakkal a Bizottságon belüli feladatai gyakorlása során és kizárólag e feladatok körében a Bizottság mőködésére irányadó eljárások szerint köteles eljárni. I-28. cikk: Az Európai Unió Bírósága (1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékbıl és különös hatáskörő törvényszékekbıl áll. A Bíróság biztosítja a jog tiszteletben tartását az Alkotmány értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetıségeket, amelyek az uniós jog területein a hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükségesek. (2) A Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll ; munkáját fıtanácsnokok segítik. A Törvényszék tagállamonként legalább egy-egy bíróból áll. A Bíróság bíráit és a fıtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit az Unió olyan személyiségei közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek a III-260. és III-261. cikkben megállapított követelményeknek. A bírákat és fıtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves idıtartamra nevezik ki..a távozó bírák és fıtanácsnokok újra kinevezhetık. (3) A III. részben foglalt rendelkezésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága: a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben ; b) a tagállami bíróságok kérelmére elızetes döntést hoz az Uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekrıl; c) dönt az Alkotmányban meghatározott egyéb esetekben. CIG 86/04 zp/mh/mlh 20

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Lisszaboni szerzıdés az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés módosításáról

Lisszaboni szerzıdés az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés módosításáról A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2007. december 3. (OR. fr) CIG 14/07 Tárgy Lisszaboni szerzıdés az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés

Részletesebben

LISSZABONI SZERZİDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZİDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZİDÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL

LISSZABONI SZERZİDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZİDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZİDÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL LISSZABONI SZERZİDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZİDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZİDÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL A szerzıdéseket egységes szövegbe szerkesztette dr. Halász József, 2007. december 7-én

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

SZERZÔDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL. Tervezet ELÔTERJESZTÉS AZ EURÓPAI TANÁCS 2003. JÚNIUS 20-AI THESZALONIKI ÜLÉSE RÉSZÉRE

SZERZÔDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL. Tervezet ELÔTERJESZTÉS AZ EURÓPAI TANÁCS 2003. JÚNIUS 20-AI THESZALONIKI ÜLÉSE RÉSZÉRE SZERZÔDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL Tervezet ELÔTERJESZTÉS AZ EURÓPAI TANÁCS 2003. JÚNIUS 20-AI THESZALONIKI ÜLÉSE RÉSZÉRE Elôszó a magyar nyelvû kiadáshoz Magyarország az európai uniós csatlakozás

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

2007. évi CLXVIII. törvény

2007. évi CLXVIII. törvény 2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés módosításáról szóló lisszaboni szerzıdés kihirdetésérıl Az Országgyőlés, megemlékezve arról, hogy

Részletesebben

C 115 Hivatalos Lapja. Tájékoztatások és közlemények

C 115 Hivatalos Lapja. Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió ISSN 1725-518X C 115 Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 51. évfolyam 2008. május 9. Közleményszám Tartalom Oldal 2008/C 115/01 Az Európai Unióról szóló szerződés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (MUNKAPÉLDÁNY)

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (MUNKAPÉLDÁNY) A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (MUNKAPÉLDÁNY) Ez a szöveg az Európai Unióról

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ALAPVETŐ JOGOK ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG

TARTALOMJEGYZÉK ALAPVETŐ JOGOK ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I. RÉSZ I. CÍM - AZ UNIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSEI II. CÍM - ALAPVETŐ JOGOK ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG III. CÍM - AZ UNIÓ HATÁSKÖREI IV. CÍM - AZ UNIÓ INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEI I. fejezet

Részletesebben

Az olvasóbarát változat, a margón lévő kiemelésekkel és megjegyzésekkel az ön eligazodását segíti.

Az olvasóbarát változat, a margón lévő kiemelésekkel és megjegyzésekkel az ön eligazodását segíti. AZ EURÓPAI UNIÓ ALKOTMÁNYÁNAK TERVEZETE OLVASÓBARÁT VÁLTOZAT Az olvasóbarát változat, a margón lévő kiemelésekkel és megjegyzésekkel az ön eligazodását segíti. BEVEZETÉS A jelen dokumentum az az alkotmány-tervezet,

Részletesebben

A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA. Brüsszel, 2004. október 29. (OR. fr) CIG 87/2/04 REV 2

A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA. Brüsszel, 2004. október 29. (OR. fr) CIG 87/2/04 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 29. (OR. fr) CIG 87/2/04 REV 2 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/2/04 REV2 HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Brüsszel, 2004. október 29. (OR. fr) A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA CIG 87/2/04 REV 2

Brüsszel, 2004. október 29. (OR. fr) A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA CIG 87/2/04 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA CIG 87/2/04 REV 2 Brüsszel, 2004. október 29. (OR. fr) Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I. RÉSZ I.

Részletesebben

A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK KONFERENCIÁJA. Brüsszel, 2007. december 3. (OR. fr) CIG 15/07

A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK KONFERENCIÁJA. Brüsszel, 2007. december 3. (OR. fr) CIG 15/07 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2007. december 3. (OR. fr) CIG 15/07 Tárgy: Záróokmány CIG 15/07 ZSFJ/hh HU ZÁRÓOKMÁNY AF/TL/hu 1 AF/TL/hu 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

A SZERZŐDÉSEK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA ALAPJOGI CHARTA

A SZERZŐDÉSEK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA ALAPJOGI CHARTA EURÓPAI UNIÓ A SZERZŐDÉSEK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA ALAPJOGI CHARTA 2010. MÁRCIUS 2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/1 E U Sz. AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. május 10. keddi ülés II. rész P7_TA-PROV(2011)05-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 464.204 Egyesülve a sokféleségben TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EKB)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EKB) AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EKB) Az Európai Központi Bank (EKB) a gazdasági és monetáris unió központi intézménye, és 1999. január 1. óta feladata az euróövezet monetáris politikájának irányítása. Az EKB

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK SZERZÔDÉS EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL KÜLÖNSZÁM. A Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium közös kiadványa

EURÓPAI FÜZETEK SZERZÔDÉS EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL KÜLÖNSZÁM. A Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium közös kiadványa EURÓPAI FÜZETEK KÜLÖNSZÁM SZERZÔDÉS EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL A Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium közös kiadványa EURÓPAI FÜZETEK A Miniszterelnöki Hivatal kiadványa Felelôs

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01)

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01) NIZZAI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (2001/C 80/01) ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

CIG 87/04 ADD 2 REV 2

CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó

Részletesebben

Jens-Peter Bonde AZ EU ALKOTMÁNYA SZERZŐDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL. az európai konvent

Jens-Peter Bonde AZ EU ALKOTMÁNYA SZERZŐDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL. az európai konvent AZ EU ALKOTMÁNYA SZERZŐDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL E az európai konvent 1 AZ EU ALKOTMÁNYÁNAK ELFOGADÁSA Jens-Peter Bonde A tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk kormányközi konferencián

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet)

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet) HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK Szervezeti és Mőködési Szabályzata (tervezet) Bőnmegelızési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzata A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/47 AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/47 AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/47 AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/49 PREAMBULUM

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl

az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl A Nemzeti Erıforrás Minisztérium közleménye az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl hatályos: 2012.04.06 - Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK

Részletesebben

T/5841. számú törvényjavaslat

T/5841. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5841. számú törvényjavaslat a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel.

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel. A Türr István Gazdasági Szakközépiskola sport életének pezsdítését elısegítı társadalmi szervezetet hozott létre 2007. március 8. napján. Az egyesület célja, hogy az oktató-nevelı munkával összhangban

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA -1- I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezet neve: ÉRD Városi Rádióklub Sport Egyesület (továbbiakban civil egyesület) 2. Az egyesület a Magyar Honvédelmi

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére Tárgy: Személyi javaslat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat képviseleteire

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v 1. /2011. J e g y z ı k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. január 31-én (hétfın) 14: 00 órakor tartott ülésérıl. Jelen vannak: Tóth Ferenc polgármester Fehér István

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA I. Általános meghatározások A szakszervezet neve: Rövidített neve: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet Székhelye: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY

EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY İFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, İFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNİJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, İFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL

MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL EEE/BG/RO/hu 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI

Részletesebben

Az Európai pénzügyi rendszer intézményei

Az Európai pénzügyi rendszer intézményei Az Európai pénzügyi rendszer intézményei Az Európai Beruházás Bank Az Európai Központi Bank A Központi Bankok Európai Rendszere Az Európai Beruházási Bank European Investment Bank (EIB) 1958-ban a Római

Részletesebben

Szállítás és közlekedés

Szállítás és közlekedés Szállítás és közlekedés A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tıkekiszolgáló eszköz? Miért? Mit? Hogyan? A nemzeti vagyon növekedésébıl épített és fenntartott

Részletesebben