Diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989-ben.

Átírás

1 Diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989-ben Felszólítom azt a politikust, aki 1989 óta részt vesz Magyarországon a hatalomgyakorlásban, és az elmúlt 20 év tényeiből képes levonni a végkövetkeztetést, hogy tegye meg a történelmi bejelentést önkritikaként, ahogyan azt Pozsgay Imre január 28-án tette: Diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989-ben. Felszólításomat az alábbiakkal támasztom alá: I. A szabadság hibás értelmezése Minden jelenlegi politikai erő hivatkozott Bibó Istvánra, ezért kézenfekvő az ő egyik 1979-es tanulmányát első bizonyítékként előhívni: egy osztálynak lehet célja, hogy minél több profitot zsaroljon ki a kiszolgáltatott osztályokból, tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél nagyobb békességet és megnyugvást próbáljon a vele szemben álló osztályba beleplántálni, és tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél okosabban és simábban oldja meg saját osztálya majdani letűnésének a módját, folyamatát. Csak értelmi különbség van a legokosabb burzsoá osztályérdek és a legokosabb proletár osztályérdek felfogása között. 1 Ebből következik, hogy a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista uralom egyaránt diktatúra, hiszen nem az egész társadalom, hanem egy társadalmi csoport (osztály) érdekeit képviseli. Az is nyilvánvaló, hogy a hatalmat gyakorló osztály kitermeli önmaga vezető rétegét azokból az emberekből, akik minden eszközt képesek alkalmazni a hatalmon lévő osztály érdekeinek megvédéséhez. Ebből következik, hogy a diktatúra eszközei elleni fellépést provokálja a mindenkori hatalom annak érdekében, hogy az okról elterelje a figyelmet. Amikor pedig az ok, a diktatúra kerül veszélybe, akkor a veszélyt jelentő erő élére áll a hatalom, és a következményeket helyezi célkeresztbe október 23-án ez nem sikerült, ezért kellett terrorista módszerrel (politikai és gazdasági hatalom megszerzése és megtartása érdekében alkalmazott erőszak) letörni a veszélyt jelentő erőt október 23-án viszont sikeres volt az erő eltérítése, mert a diktatúra helytartói közötti pozícióharc eszközévé sikerült alázni a valódi rendszerváltást (tehát a diktatúra megszűntetését) célként kitűző népfelkelést. Az első bibói célmeghatározás a liberális-kapitalizmusra (minél több profit kizsarolása a kiszolgáltatott osztályból), a második a szocialista-kommunizmusra (békesség és megnyugvás belepalántálása a vele szemben álló osztályba), a harmadik célmeghatározás pedig a megbukott diktatúrára vonatkozik (minél okosabban oldja meg saját osztálya letűnését). Az első kettő cél a diktatúra kibontakozására és a még hitelt kapó populista ígéreteinek időszakára vonatkozik. A harmadik cél a hatalomátmentés, amit 1989-től tapasztaltunk a szocialista-kommunista diktatúra nomenklatúrája részéről, 2008-tól ugyanennek a célnak a megvalósításáért dolgoznak a liberális-kapitalista diktatúra helytartói, akik részben azonosak a hatalomátmentésben gyakorlatot szerzett nomenklatúra tagokkal. Mindkét diktatúra bukását a szabadság hibás értelmezése okozta. Ez vezet az erkölcsi bukáshoz, ami maga után vonja a gazdasági és szociális-társadalmi válságot.

2 - 2 - A szocialista-kommunista diktatúra a szabadságot az egyén önkifejeződési lehetőségeinek korlátozásaként értelmezte. A liberális-kapitalizmus pedig a szabadságot a társadalom egésze érdekeinek fölérendelt egyéni érdekként fogta fel. Most, amikor túl vagyunk a szocialista-kommunista diktatúra bukásán, és amikor a liberáliskapitalista diktatúra sírba ereszkedésének időszakát éljük, ki kell mondanunk, hogy 1989-ben diktatúraváltássá csökevényesedett rendszerváltás történt. Azt is ki kell mondani, hogy a liberális-kapitalista rendszer válságának endogén (belső eredetű) oka van, ezért rendszermódosítással nem orvosolhatóak következményei. A rendszerváltás tehát elkerülhetetlen és az is természetes, hogy az új rendszer gondolkodási módjának (paradigmájának) alapját a szabadság helyes értelmezése jelenti. A diktatúrák hibás szabadság-értelmezése természetessé teszi, hogy az az értelmezés a helyes, ami mindkettő ellentéte. Ez pedig az - a magyarság legnagyobb értékét jelentő - szabadság-értelmezés, amely szerint a szabadság atyai eleink hagyományához való hűséggel kettős egységben megvalósuló szeretet, amely minden (élő és élettelen) teremtmény számára biztosítja annak a lehetőségét, hogy egymással szerves egységben létezzen. II. A tények Pozsgay Imre január 28-án a következő mondatokkal indokolta azt, hogy 1956-ot népfelkelésnek nevezte: Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor azok iránt a tények iránt is előzetesen tiszteletet kell tanúsítanunk, amelyek esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy ezzel a formulával, történelmi megítéléssel a politika, a történettudomány és a közvélemény nagymértékben közeledett egymáshoz. A közvéleményben és a párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejezi ki az a sommás ítélet, amelyik egyetlenegy kifejezéssel, ellenforradalomnak minősítette azt, ami 56-ban történt. Ez, látnivaló az eddigi kutatások alapján, nem állja meg a helyét. 2 Minden mondat megismételhető a diktatúrára behelyettesítve. 1. Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor azok iránt a tények iránt is előzetesen tiszteletet kell tanúsítanunk, amelyek esetleg ezután derülnek ki. Azok a mai (2010. október 13-i) tények, amelyek alapján előzetes tiszteletet kell tanúsítani minden olyan ténnyel szemben, amelyek esetleg ezután derülnek ki (még akkor is, ha azok a helytartók közötti pozícióharcban szerepelnek bizonyítékként): - A világválság hatásának kivédését a diktatúra érdekeinek megfelelően német héja 3 módszerrel végzi a kormány (persze, a csúf amerikai módszer sem járhatna eredménnyel). A 29 pont egyértelmű megszorításokat tartalmazott 4, a kiszivárogtatott adóváltoztatás nem jelent adócsökkenést 5, sőt, az érintettek bejelentették, hogy a ma nyilvánosságra hozott válságadót átterhelik a fogyasztókra 6.

3 A liberális-kapitalista diktatúra tartópillérei, a bankok és a multinacionális cégek határozzák meg az ország befektetői minősítését, amely a jelenlegi rendszerben létfontosságú, mert azt a hazugságot akarják elhitetni velünk, hogy ezek finanszírozzák az országot 7, meghamisítva az igazságot, azt, hogy az ország finanszírozza az emberek munkáján keresztül a bankokat, a beruházókat és a multinacionális cégeket. A tévhit miatt nem tehet a kormány semmit a válságadó átterhelésével szemben. Ezzel az infláció elszabadul, és nem lesznek tarthatóak azok a mérsékelt növekedést prognosztizáló előrejelzések, amelyek a mai nap előtt kerültek nyilvánosságra 8. - Az export-dominancia tarthatatlan, hiszen a fizetőképes kereslet csökkenésével a piacgazdasági alaptétel bukik meg, mert a kínálat által manipulált keresletre épülő rendszer működésképtelenné vált. Az állam szabadsága gazdaságilag azt jelenti, hogy a hazai igény-lehetőség összhangja vezérli a gazdaságot. - A pénz virtuális jellegéből ered, hogy az a hatalomátmentés játékszerévé vált: minden ország pillanatnyi érdeke szerint igyekszik saját valutáját erősíteni vagy gyengíteni 9, sőt mennyiségi enyhítéssel 10 fedezet nélküli pénzkibocsájtás is megengedhető. Ezzel teljesen kiszámíthatatlanná válik a gazdaság, a spekulánsok érdekérvényesülése kikerülhetetlen. Az állam gazdasági szabadságának alapja az értékközvetítő pénz, amelynek fedezete a nemzeti vagyon növekedése, így csak azzal azonos mennyiségben van forgalomban. 2. Ám azt mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy ezzel a formulával, történelmi megítéléssel a politika, a történettudomány és a közvélemény nagymértékben közeledett egymáshoz. A rendszerváltás helyett végrehajtott diktatúraváltás tényét a politika nem ismeri el, de ez a megállapítás és a közvélemény nagymértékben közeledett egymáshoz, amit jól mutat az a tény, hogy az 1989-ben történteket már évek óta gengszterváltásnak, zsarnokváltásnak nevezi a köznyelv. 3. A közvéleményben és a párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejezi ki az a sommás ítélet, amelyik egyetlenegy kifejezéssel, ellenforradalomnak minősítette azt, ami 56-ban történt. Ez, látnivaló az eddigi kutatások alapján, nem állja meg a helyét. A szocialista-kommunista diktatúra néven nevezte önmagát: proletárdiktatúra, ennek megfelelően nem köntörfalazott: egypártrendszerben döntött a diktatúra érdekében. Ezt nevezték népi demokráciának. A liberális-kapitalista diktatúrában polgári demokrácia van, ezért a választhatóság látszatát kelti a társadalom mesterséges megosztásával, a többpárt-rendszerrel. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a pártok nem ugyanannak a hatalomnak a kiszolgálói, mint azt az idei országgyűlési választásra készített pártprogramok is bizonyítják 11. A média és a párttámogatási rendszer azt eredményezi, hogy a közvélemény és a párttagok nagy része ne minősítse azzal a sommás ítélettel a diktatúrát, hogy az a népakarattal választott demokrácia megtestesítője. Ez, látnivaló a tények alapján, nem állja meg a helyét. Azt, hogy a gyarmatbirodalomhoz történt csatlakoztatásunkkor (a NATO és az EU esetében) a félretájékoztatás meggátolta a választókat közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joguk gyakorlásában 12, nem említik a diktatúra helytartói a demokrácia

4 - 4 - botrányos megsértéseként. Ugyanúgy, a demokrácia természetes következményének tartja a diktatúra, hogy egyik függetlenségi jogainkat sértő népszavazáson sem érte el a részvétel a választók 50 %-át 13, és azt is, hogy a választási rendszer sajátossága, hogy a választók egyharmadának támogatása elég a parlamenti kétharmados többséghez 14. III. Jogrendszer Csak önmagát szabadon szabályozni képes országnak lehet Alkotmánya, mert csak ő képes arra, hogy az Alkotó (Teremtő) működési utasítása (Alkotmánya) szerint éljen, szerves egységben a szabad országokkal és szabad emberekkel. Magyarország jogalkotásában nem gyakorolhatja szabadságjogait. Ezt elveszítette EU csatlakozásával. Ezt a tényt Alkotmányba is foglalták 15. A szabadságjogok elveszítésének dokumentuma a Lisszaboni Szerződés 16. Ebben a jogalkotás gyakorlásának szabadságát a LSz II/288. cikke 17 veszi el a tagállamoktól. Ebben a helyzetben alkotmányozásról beszélni nem lehet. Ugyanakkor nyilvánvaló az igény a magyar emberekben arra, hogy saját érdekeink érvényesítést a társadalmi együttélés alapjának meghatározásával biztosítsuk. Az is egyértelmű, hogy meghatározó azok száma, akik a Szent Korona alkotmányiságának jogfolytonosságát akarják visszaállítani. Ennek előfeltétele, hogy végre vegyük tudomásul: diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989-ben, ezért önvédelmi érdekünk a tényleges rendszerváltás, vagyis Magyarország szabadságának visszavétele halaszthatatlan feladata minden magyar embernek. Felszólítom ismételten azt a politikust, aki 1989 óta részt vesz Magyarországon a hatalomgyakorlásban, és az elmúlt 20 év tényeiből képes levonni a végkövetkeztetést, hogy tegye meg ezt a történelmi bejelentést önkritikaként, hogy lehetőség nyíljon a tényleges rendszerváltásra, és a sírba ereszkedő diktatúra ne rombolja tovább a magyarság életét. Mivel az önvédelmi helyzet már bekövetkezett, Magyarország szabadságának visszavételét nem köthetjük egy nyilatkozathoz. Kelt Szegeden, Magvető havának 13. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája. Nyomtatható változat: 1 Bibó István: A kapitalista liberalizmus és a szocializmus kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte MR január 28. László Péter és Orosz József interjúja Pozsgay Imrével Krugman: óriási hiba a megszorító politika - héják és csúfak vitája -

5 - 5-4 Magyarországon a Kormány gazdasági akciótervének nevezik a megszorító intézkedéseket Kiszivárogtatott adótervek: végül mennyi az annyi? ING - Átterhelhetik a fogyasztókra a válságadót Az állam bugyellárisa belülről: így finanszírozzák Magyarországot - &utm_campaign=newsletter2010_09_22&utm_content=top 8 Infláció: 3,8 százalékos drágulási ütem szeptemberben Valutaháború: egyelőre csak szokjuk az új kifejezést Félek a görögöktől, még ha ajándékokat hoznak is - Terjed a görög válság Négy változat egy témára (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya Az november 16-i népszavazás összesített eredményének táblázata (NATO) - A április 12-i népszavazás jogi eredménye (EU) es Országgyűlési Képviselő Választás 1. fordulójának páreredményei /A. (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya Lisszaboni Szerződés - Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei alapján CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről 288. cikk Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

6 - 6 - Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. Lisszaboni Szerződés -