A Magyarország alkotmányának szabályozási elvei c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása. I. Alkotmányozási alapkérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyarország alkotmányának szabályozási elvei c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása. I. Alkotmányozási alapkérdések"

Átírás

1 A Magyarország alkotmányának szabályozási elvei c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása Az EU és a NATO láthatóan rövidesen bekövetkező széthullása miatt reális lehetősége van a magyarságnak arra, hogy ne a megbukott liberális-kapitalista diktatúrát kiszolgáló Magyarország alkotmányának szabályozási elvei 1 (továbbiakban: szabályozási elvek ) legyenek Hazánk társadalmi együttélési szabályának (jogrendszerének) meghatározói, hanem az állam és az ember szabadságát visszaadó, a szabadság feltételeit biztosító és megvédésének kötelezettségét előíró Szent Korona Értékrend. Amint a szabályozási elvek bizonyítják, ez nem képzelhető el a kormány közreműködésével, ezért annak akarata és szándéka ellenére az Orbán Viktor által megjelölt cél - lényeges változást hoz Magyarország EU-elnöksége Európa életében - nélküle, de az általa elképzelhetőnél lényegesen nagyobb hatású, gyökeres (radikális) változást hozó módon teljesül. Őszintén remélem, hogy nemcsak a jogászok, hanem minden, józan paraszti ésszel gondolkodni képes ember megérti az alábbi bizonyítékokat, és amennyiben a nemzet érdekében tenni és nemcsak a nemzet érdekéről (az idegen érdek szolgálatában) beszélni képes - hajlandó lesz belátni, hogy a jelen történelmi helyzetben nemzetfennmaradási érdekből nem engedhető meg az erkölcsileg, jogilag és gazdaságilag megbukott liberáliskapitalista diktatúra diktátumának (Lisszaboni Szerződés) jogharmonizációja a Magyar Jogrendszerbe, mert az a nemzet nevében hozott, de a nemzet érdekével ellentétes, idegen célok érvényesülését jelentené. I. Alkotmányozási alapkérdések A Szabadság Alkotmánya és a Lisszaboni Szerződésben foglalt Rabság Alkotmánya közötti iránymutatási (alkotmányos) különbségeket az 1. sz. melléklet 2, az ezekből eredő irányelvek (alaptörvényi rendelkezések) közötti különbségeket a 2. sz. melléklet 3 tartalmazza. Ezek az összehasonlítások mindenki számára egyértelművé teszik, hogy a szabályozási elvek következő kijelentésének ellenkezője igaz: az Európai Unió szuverén tagjaként határozza meg a készülő jogszabály Magyarországra vonatkozó irányelveit. 1. A jogrendszer felépítése A szabályozási elvek egyértelműen bizonyítják, hogy egy ország jogrendszere iránymutatásra épül esetében ez a Lisszaboni Szerződés -, amelynek egy történelmi időszakra vonatkozó irányelvei adják az alapot a társadalom mindennapi életének szabályozására, a törvénykezésre. A magyar nyelv csodálatosan kifejező. Az egész nemzet életének vitelét meghatározó iránymutatást nevezi Alkotmánynak, vagyis az Alkotó Alkotásának használatára vonatkozó akarat-kinyilvánításnak. Az Alkotó szándékától függ az iránymutatás. Ha az a szándéka, hogy Alkotása természetesen fejlődjön, akkor az iránymutatás alapja a hagyományokon alapuló szabadságot biztosító szeretet, amelyben az Alkotás élő és élettelen részei egymással kölcsönhatásban lévő szerves egységet alkotnak.

2 - 2 - Ha pedig az a szándéka, hogy Alkotása a lelki, szellemi és az anyagi világot rombolja, akkor az iránymutatásának alapja a szembeállítást, érdekmegosztást, ellenségképgyártást, vagyis a gyűlöletet eszközként használó rabság. A szabályozási elvekben hivatkozott iránymutatás a rombolás, ami az erkölcsileg, jogilag és gazdaságilag megbukott liberális-kapitalista diktatúra Rabság Alkotmánya, ami ránk vonatkozó változatát Lisszaboni Szerződésnek nevezik. Ez a diktátum mivel természetellenes, tehát a jogharmonizáció iránymutatás-követése kétséges működtetési szabályokat is meghatároz, ezzel kötelezően írja elő a jelen történelmi időszakra vonatkozó irányelveket, vagyis az Alaptörvényt. 2. A szabályozási elvek szerint alkotott jogszabály helye a jogrendszerben Ebből ered, hogy a szabályozási elvek nem Alkotmányozásra vonatkoznak, még csak Alaptörvény meghatározásra sem, hanem a Lisszaboni Szerződés végrehajtási utasítása elkészítésére, éppúgy, ahogyan a jelenleg hatályban lévő és Alkotmánynak nevezett évi XX. törvény a szocialista-kommunista rendszer sztálini Alkotmányából (iránymutatásából) eredő, a KGST alapító okiratában leírt alaptörvényi irányelvek végrehajtási utasítása volt. A világ és benne Magyarország természetes fejlődését szolgáló iránymutatás a Szent Korona Értékrend Szegletköve, a Szabadság Alkotmánya 4. Ebből ered a diktatúráról a szabadságra áttérés történelmi időszakának irányelveit tartalmazó Alaptörvény Az iránymutatás elfogadásának demokratizmusáról A szabályozási elvekből nyilvánvalóvá válik, hogy iránymutatásnak nem az állam és az ember szabadságát, annak feltételeit és védelmi kötelezettségét tartja, hanem azokat a szabályokat, amelyeket az erkölcsileg, jogilag és gazdaságilag megbukott liberáliskapitalista diktatúra európai helytartója, az Európai Unió hozott, a Lisszaboni Szerződéssel: az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. Az itt iránymutatásként hivatkozott nemzetközi szerződés a Lisszaboni Szerződés. Ennek hatályba léptetését előkészítő parlamenti megerősítés jogszerűsége (éppúgy, mint eredeti, de május 29-én megbukott változata, az Európai Alkotmány ) nemhogy vitatható, hanem a megerősítő határozat elfogadása bizonyíthatóan törvényellenes volt. a./ Az EU Alkotmány megerősítésével kapcsolatos jogsértés Az EU Alkotmány népszavazás eredményeként történő megerősítésére indított aláírásgyűjtést az OVB 122/2003. (X. 27.) határozatával elutasította. Az Alkotmánybíróság az elutasító határozatot december 14-én megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására kötelezte az OVB-t 6. Az OVB 2005, januárban lefolytatott eljáráson okafogyottnak minősítette a kérelem újratárgyalását, tekintettel arra, hogy az Országgyűlés december 20-án határozatában megerősítette az EU Alkotmányt. Ezzel a tény szerint (de facto) jogsértést követett el az Országgyűlés, hiszen tevékenységének korlátozására irányuló, folyamatban lévő ügy befejezése előtt hozott az érintett ügyben határozatot, és az OVB is jogsértést követett el, hiszen

3 - 3 - módja lett volna a határozat meghozatala előtt újratárgyalni az aláírásgyűjtési kérelmet, és az AB határozata értelmében hozott engedélyező határozatával közvetlen népakaratra bízni az EU Alkotmány megerősítését. Ezeket a jogsértéseket az Alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyta, amikor 1216/B/2004. sz. határozatában elutasította a fenti jogsértéssel hozott országgyűlési határozatra irányuló megsemmisítési kérelmet. Megjegyzés: Az EU Alkotmány megerősítését május 29-én a francia, majd június 1-én holland népszavazás elutasította, ezzel meggátolva annak hatályba léptetését. b./ A Lisszaboni Szerződés megerősítésével kapcsolatos jogsértés - Tekintettel az Alkotmánybíróság EU Alkotmány megerősítésére hozott határozatára, a Lisszaboni Szerződés megerősítésére vonatkozó népszavazás-kezdeményezés megtörtént február 20-án, amit az OVB elutasított 98/2007. (III. 19.) határozatával, ugyanúgy, mint az EU Alkotmány esetében. Az elutasítás kifogásolását az Alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyta, ezzel kapcsolatban határozatot többszöri sürgetés ellenére sem hozott. - A Lisszaboni Szerződést megerősítő parlamenti szavazás idején nem volt egységes szövegbe foglalt szerződés, tehát a szabályozási elvekben felhozott hivatkozás egy ismeretlen tartalmú szerződést elfogadó tehát formailag hibás - döntésre vonatkozik. Megjegyzés: A Lisszaboni Szerződés a júniusában az írországi népszavazáson megbukott, de a diktatúra nem adta fel a demokrácia látszatának fenntartását és októberében jelentős gazdasági ígéretek eredményeként kierőszakolta az írországi igen -t, amely alapján nem volt akadálya annak, hogy december 1-én hatályba lépjen a diktátum. Azt, hogy az ígéreteknek mit érnek, jól mutatja az a tény, hogy Írország csődbe került, és az EU-t támogató kormány lemondott. Ezek után nem lehet kétséges senki előtt, hogy - a jelenlegi iránymutatást (a Lisszaboni Szerződést) még elviselhetetlenebbé tevő változtatást miért nem merik a népakarat (népszavazás) szűrőjén átengedni (Ez a dicstelen, válságmélyítő feladat vár a magyar EU-elnökségre első félévében); - a szabályozási elvekben szereplő alábbi kijelentés igazságtartalma enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után: Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak ( Alapvető rendelkezések 1. pont) és - a szabályozási elvek előbb idézett szavai a lényeget takarják el, mint a szemérem-őv: az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (Aki ezt leírta, az nem ismeri a Lisszaboni Szerződés jogalkotásra vonatkozó cikkét 7, vagy szándékosan tesz úgy, mintha nem ismerné.) Az iránymutatás erőszakos hatályba léptetésének fentiekben leírt erkölcsi vereségével kezdődött az a válság, ami arra késztette a jelenlegi kormányt, hogy alkotmányozás és

4 - 4 - ezzel a jelenlegi rendszer megváltoztatásának - ígéretét adja a választóknak, ismét az önvédelmi erő következtében utolsó próbálkozásként félrevezetve őket. 4. Összegzés A tények azt bizonyítják, hogy a jelenlegi, kizárólag formai kritériumokat tartalmazó alkotmány- és jogrendszer-értelmezést 8 alapvetően át kell értékelni. II. Hogyan szolgálják ki a liberális-kapitalista diktatúrát alapkérdésekben a szabályozási elvek Mivel a szabályozási elvek ténylegesen A Lisszaboni Szerződés irányelveit kiegészítő alapjogszabály és nem Alkotmány készítésére vonatkoznak, a Szent Korona Értékrend szerinti Alaptörvénnyel 3 kell összehasonlítani a szabályozási elveket általános előírásait- A részletes egybevetést a 3. sz. melléklet 9 tartalmazza. Az alábbiakban ezek összegzése szerepel. 1. Fogalom-pontosítás A szabályozási elvek szerint tervezett jogszabály jogrendszerbeli helyének megfelelő megnevezése nem Alkotmány, hanem A Lisszaboni Szerződés végrehajtási utasítása. Ez a jogszabály tényleges helyét meghatározó névpontosítás ma a legfontosabb közérdekű adat, amelynek megismerése minden magyar állampolgár joga az évi X. tv. 61. (1) bekezdése szerint is, amit átvenni javasol a szabályozási elvek Alapvető jogok és kötelességek cím 2. pontja. A tervezett jogszabály jogrendszerbeli helyét félrevezetően és rosszul határozza meg az Alapvető rendelkezések cím 4. pontja: Az Alkotmány Magyarország alaptörvénye, mert helyesen: A Lisszaboni Szerződés irányelveit kiegészítő alapjogszabály. 2. Cél-pontosítás A tények figyelembe vételével nem más, mint nevetséges populizmus a következő, szabályozási elvekben szereplő, célmeghatározó kijelentés: Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében hiszen az összeolvasztás (kohézió, más kifejezéssel: integráció) sem szabadságot, sem jólétet, sem biztonságot nem ad Európa és így Magyarország - népeinek, mert - fölé rendeli a liberális-kapitalista rendszer gazdasági alapú érdekeit az nemzeti érdekeknek (ld. export-orientált létesítmények pl. autógyár telepítése a magyar alapanyagot feldolgozó élelmiszeripar visszaállítása helyett), - jólét helyett létbizonytalanságot eredményez (pl. bér-profit olló folyamatos nyílása, a jelenlegi munkaképes korosztály kiszolgáltatottságának állandósulása a munkanélküliséggel, nyugdíjellátásának fedezetnélkülisége), jogi biztonság helyett jogkövetési deficit állandósul a hatalomgyakorlók mintaadásával,

5 vagyonbiztonság helyett hitelek kockázat-elosztási igazságtalansága, - a vagyon elleni bűncselekmények megélhetési bűncselekménnyé minősítése, - általános biztonság helyett az élet és testi épség elleni erőszakos cselekmények növekedése a rendszer erkölcsi tartásának elvesztése következtében. A szándékosan eltorzított célmeghatározást szándékosan megtévesztő hatásköri megállapítással támasztja alá a szabályozási elvekben az alábbi állítás: az Alkotmány szabályozza az Országgyűlés és a Kormány viszonyát az európai uniós tagsággal összefüggő döntéshozatalok kapcsán., ugyanis az EU határozatai, rendeletei és irányelvei kötelező érvényűek minden (vagy a megnevezett) tagország számára 10, így az Országgyűlés és a Kormány viszonyát az európai uniós tagsággal összefüggő döntéshozatalok kapcsán a Lisszaboni Szerződés határozza meg és nem egy magyar jogszabály. 3. Szent Korona A preambulummal kapcsolatban a szabályozási elvekben ez szerepel: Az alkotmány praeambuluma utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is. Az Alapvető rendelkezések 1, pontjában pedig ez szerepel: Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. Mindkét állítás igaz akkor, ha a szabadságot iránymutatásként kifejező Alkotmányra alkalmazzák. A szabályozási elvek nem pontosítja, hogy mit ért Szent Korona kifejezés alatt, de az elvek egyértelművé teszik, hogy az ezeréves alkotmány alapját adó dogmatikus diszciplínával, a Szent Korona Tannal azonosítják a Szent Korona fogalmát és nem a szabadságban megvalósuló iránymutatással, a bizonyítottan legalább hatezer éve az emberiség természetes életét szabályzó - Szent Korona Értékrenddel 11. A Lisszaboni Szerződés irányelveit kiegészítő alapjogszabályra vonatkozó szabályozás elvei a Szent Koronára (ténylegesen a Tanra) történő utalással szabadságnak akarja elfogadtatni a rabságot. Egy gyakorlati példa a szabályozási elvekben is hivatkozott egyik Szent Korona iránymutatási tétellel kapcsolatban arra, hogy miért farizeus a dogmatikus diszciplínára épülő gondolkodási mód: A Szent Korona Értékrend (és Tan) szerinti szabadságvédelmi iránymutatás, a ius resistendi et contradicendi -re hivatkozás [éppúgy, mint az évi XX. tv (3) bekezdésében] a gyakorlatban nem más, mint a szabadság kigúnyolása: Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. (Alapvető rendelkezések, 2. pont)

6 - 6 - Erőszakos hatalommegszerzés akkor is megvalósul, ha valaki megtévesztéssel jut hatalomra. Gyakorlatilag ez folyamatosan érvényesül a szocialista-kommunista és liberális-kapitalista diktatúrákban. Amikor nemcsak a tényállás teljesül [Btk e) bekezdés], hanem az elkövető önként bevallja a bűncselekményt (Öszödi beszéd), akkor kiderül, hogy törvényes úton nem lehet érvényesíteni az ellentmondás és ellenállás jogát: A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik. 13 Mivel az erőszakos hatalomgyakorlás megszűntetése nemcsak jog, hanem kötelesség, amit a Központi Nyomozó Főügyészség, mint jogalkalmazó szerint - törvényes eszközzel nem lehet gyakorolni, viszont a jogszabály szerint nem az erőszak ellen fellépő, hanem az erőszakot elkövető felelőssége elsődleges, ezért másodlagos, hogy pl. Budaházi György milyen eszközt akart alkalmazni az erőszak megszűntetésére. A jelenlegi rendszer farizeusságát bizonyítja, hogy az ok és az okozat helyet cserél a jogalkalmazásban. 4. Istenhit Az Istenhit sokkal több, mint vallási hovatartozás meghatározása, a társadalom működésének eszmei-erkölcsi alapját adja. A kereszténység nem vallás. A vallás történeti és társadalmi és szellemi eredetű, dogmatikával és papi szervezettel és szertartásokkal. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás. 14 Ez a magyarság hagyományai szerinti Istenhit lényege. Ez az, amiben az iránymutatás alapja a hagyományokon alapuló szabadságot biztosító szeretet, amelyben az Alkotás élő és élettelen részei egymással kölcsönhatásban lévő szerves egységet alkotnak. A Szent Korona Értékrend arra az Első Sumér Bibliára épül, amelyet XXIII. János pápa Penitentian agere kezdetű enciklikájában a Jézusi Tanítás alapjaként határoz meg az ósdi judaizmus Ószövetsége helyett. A Szent Korona Tan az ósdi judaizmuson alapuló zsidó-keresztény tanítást fogadja el alapként, ami még megközelítőleg sem a normális létben való magatartásról szóló tanítás, hiszen két, egymással szembenálló istenképet követ: az Ószövetségben a gyűlöletét, az Újszövetségben a szeretetét. A vallásszabadság és ezzel az egymással ellentétes eszmeiség, erkölcsiség megszorítás nélkül kiterjesztő értelmezése (ami a szabályozási elvekben érvényesül), a szabadság szabadosságként értelmezését jelenti. Ezzel szemben áll a Jézust követő, judaizmus nélküli, tiszta keresztény istenhitkövetés. 5. Nemzetiség A nemzeti hovatartozás elsősorban egy kulturális 15 közösséghez tartozást jelent. Ez a közösség kultúrájának kiteljesedését adó földrajzi területet választja életteréül, ahol a vele szomszédos népekkel szerves egységben él. Ez a földrajzi terület, amelyen a nemzetek szerves egységben élnek, mindannyiuk hazája.

7 - 7 - Így vált az egyetemes magyarság hazájává a Kárpát-medence a Szeri Szerződéssel, amikor a hét törzset alkotó 108 nemzetiség egymást egy anyától és egy atyától származónak fogadta el. Az államalapító magyarság és az államalkotó nemzetek így váltak egyetemes magyarsággá, a nemzetek tagjai a Szent Korona Tagjaivá. Ezzel a Szent Korona Tagok megteremtették az azonos földrajzi területen a kultúrák szerves egységben élését, a Szent Korona államát, amely megvalósítva a természeti (ökológiai) és a társadalmi-gazdasági (ökonómiai) kettőben egységet. A következő nemzetek tagjai nyilvánították ki, hogy Magyarországon kisebbségi nemzetiségként tehát az egyetemes magyarság részeként élnek: cigányok/romák, horvátok, lengyelek, németek, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok, bolgárok, görögök, örmények. Amennyiben bármely állam bármely nemzetében ez az összhang megbomlik, a nemzet alkalmatlanná válik arra, hogy környezetével szerves egységben éljen. Ekkor torzul a természetes nemzeti önazonosságtudat (identitás) a vele egy földrajzi területen lévő többi nemzettel szembeni ellenségeskedéssé, ami a többi nemzetektől saját kultúrájuk feladását, a beolvadást (asszimilációt) követeli. A diktatúra azért igyekszik - különösen a társadalmi-gazdasági (ökonómiai) feltételek megvonásával - a természetes összhangot megbontani, hogy az ezzel elért megosztottságot kihasználva rabságot eredményező akaratát érvényesíteni tudja (divide et impera). Amennyiben azon a földrajzi területen ahol egy nemzet él, nincs meg a társadalmigazdasági feltétel kultúrája kiteljesedéséhez, akkor a nemzet egy része olyan földrajzi területet keres kultúrájának, amelyen más nemzet hazája. Ha hozzá tudja illeszteni az őslakosok kultúrájához saját kultúráját, akkor a befogadó ország hazája lesz, ha nem, akkor megbontotta önmaga természeti és társadalmi-gazdasági egységét, és az ezzel járó feszültség következményeit önmagának kell viselnie. Ez az a helyzet, ami most Európában a nemzetiségpolitikai feszültséget okozza, és ami miatt Angela Merkel asszony a multi-kulti szemlélet bukásáról beszélt. A szabályozási elvek az állampolgárság lehetőségének behatárolás nélkül kiterjesztéssel (liberalizálódva) a megbukott liberális szemléletet tükrözi, a nemrég hozott, állampolgárságról szóló sarkalatos törvény szellemében. Ez a törvény többek között feleslegessé teszi a földvásárlási moratórium meghosszabbítását, hiszen aki Magyarországon termőföldet akar venni, az formai elemekkel gyakorlatilag könnyen bizonyíthatja magyarságát és állampolgárként már ott és annyi földet vesz, amennyit akar. Ezzel az Országgyűlés felszólított minden ideget arra, hogy vásárolja ki Magyarországot a magyarok lába alól. Így aztán az elcsatolt területek magyarsága olyan ország állampolgára lesz, ami fizikailag nincs. Tehát az állampolgárság liberalizálásával a tulajdon- és birtokjog gyakorlása is liberalizálódott. Az állampolgársághoz kapcsolódik a hatalomgyakorlás (választás és választhatóság) joga. Ezért meghatározó egy ország életében, hogy kiknek ad állampolgárságot.

8 - 8 - Az állampolgárság és a nemzeti hovatartozás vonatkozásában kell megvizsgálni a Magyarországon élő zsidók helyzetét. Mindenekelőtt véget kell vetni annak a szemléletnek, hogy a zsidókról szólni tabu. Aki ezt teszi, az automatikusan zsidógyűlölő, antiszemita, a hivatalos hatalmi állásfoglalás és tájékoztatás szerint. Az alábbi tények vitathatatlanok: a./ A MAZSHISz határozottan ellenzi, hogy a magyarországi zsidóság nemzeti kisebbséggé ezzel az egyetemes magyarság részévé - nyilvánítsa magát 16. A 2004-ben aláírásgyűjtést kezdeményeztek a zsidóság nemzeti kisebbségek sorába való felvételtől 17, de a MAZSIHISZ határozott ellenzése következtében mindössze 500 ember adta aláírását, így a bejegyzési kérelem nem került az Országgyűlés elé. A zsidó identitás meghatározó eleme nem a vallás és nem a kulturális kötődés, hanem az üldöztetés, a holokauszt emléke nyilatkozta a MAZSIHISZ. Ezzel a kijelentéssel a gyűlölet fenntartását, a gojok lelkiismeret-furdalásának állandósítását határozta meg az önazonosságtudat legfontosabb összetartó erejének. Ezzel kirekesztették magukat az egyetemes magyarságból és deklarálták, hogy nem a Szent Korona Tagjai. b./ Az állampolgársági törvény történelmi jóvátételt jelent a holokauszt túlélőinek, illetve leszármazottaiknak a világban több százezerre tehető a potenciálisan érintettek száma 18 - mondta Feldmájer Péter. c./ A Likud a Fidesz természetes ideológiai partnere A magyar-izraeli kapcsolatok jelentősége ösztönzi azt a törekvést, hogy szorosabb viszony alakuljon ki az izraeli Likud párt és a Fidesz között 19. Tehát az önmaga önazonosságtudatát nem nemzetiségi és nem vallási jellemzőjére, hanem a gyűlöletre alapozó, az egyetemes magyarság részévé nyilvánítását megtagadó zsidóság számára az állampolgársági törvény megadta a lehetőséget, hogy gyakorlatilag korlátozás nélküli számban részt vegyen Magyarországon a hatalomgyakorlásban. Nem lehet tagadni, hogy a törvény meghozatalában a legjelentősebb magyar és izraeli párt természetes ideológiai partnersége szerepet játszott. A szabadságot kifejező Alkotmány iránymutatása szerint hatalomgyakorlási (választás és választhatóság) jogokat, valamint a Szent Korona Tulajdona fölötti birtokláshoz való jogot, továbbá az életfeltételek biztosítását jelentő tevékenységekhez tartozó tulajdonjogot csak a Szent Korona (államalapító és államalkotó) Tagjai gyakorolhatnak. Az öröklési jog és a forgalomképességi jog ehhez a főszabályhoz igazodik.

9 - 9 - III. Hogyan biztosítják a liberális-kapitalista diktatúra hatalomgyakorlását a szabályozási elvek Mivel a szabályozási elvek ténylegesen A Lisszaboni Szerződés irányelveit kiegészítő alapjogszabály és nem Alkotmány készítésére vonatkoznak, a Szent Korona Értékrend szerinti Hatalomgyakorlási törvénnyel 20 kell összehasonlítani a szabályozási elvek hatalomgyakorlásra vonatkozó előírásait. A részletes egybevetést a 4. sz. melléket 21 tartalmazza. Az alábbiakban ezek összegzése szerepel. A szabályozási elvekben a következő meghatározás szerepel: Magyarország a hatalommegosztás elvén nyugvó független, demokratikus jogállam. (Alapvető rendelkezések 2. pont) Azt előzőekben leírtak bizonyítják, hogy Magyarország nem független, nem demokratikus és nem jogállam. A hatalommegosztás a szabadságot iránymutatásként kifejező Alkotmányon alapuló társadalmi együttélési szabályok meghatározó irányelve, ami az államvezetés irányítási és végrehajtási feladatainak kettős egységében valósul meg. A szabályozási elvek szerint a hatalommegosztást a törvényhozás és a végrehajtó hatalom szétválasztása jelenti. Ez a feladatmegosztás nem tartalmi, hanem formai és ténylegesen nem hatalommegosztást, hanem hatalom-összevonást jelent. Ez a pártrendszerből, a választási törvényből, a törvényalkotási rendszerből és az érdekképviseletből ered. Különösen bizonyítja ezt az állítást a jelenlegi helyzet, amikor a kétharmados többséggel rendelkező FIDESZ a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi eszközöket kizárólagosan birtokolja. 1. A pártrendszer A pártok amelyek közreműködnek a nemzet akaratának kialakításában és kinyilvánításában az Alkotmány és a jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. (Alapvető jogok és kötelességek 2. pont) Az első mondat rejti magában azt az okot, amelyet Bibó István így határozott meg: egy osztálynak lehet célja, hogy minél több profitot zsaroljon ki a kiszolgáltatott osztályokból, tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél nagyobb békességet és megnyugvást próbáljon a vele szemben álló osztályba beleplántálni, és tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél okosabban és simábban oldja meg saját osztálya majdani letűnésének a módját, folyamatát. Csak értelmi különbség van a legokosabb burzsoá osztályérdek és a legokosabb proletár osztályérdek felfogása között. 22 A gondolatot a mai helyzetre alakítva így folytathatjuk: Csak értelmi különbség van a legokosabb burzsoá (tőkés, kizsákmányoló) osztályok osztályérdek felfogása között. A parlamentbe jutott pártok 2010-es választási programjainak elemzése 23 bizonyítja, hogy minden parlamentbe jutott párt a liberális-kapitalista burzsoá érdekeket képviseli, közöttük csak részletekben és a megfogalmazási módban van különbség, vagyis a szabadságon és a rabságon kívül nincs világosan és tárgyszerűen meghatározható csoportérdek ahogyan azt Bibó István megfogalmazta: Semmiféle érdek nem világos és

10 objektíven nem meghatározható. Egyike a legszubjektívebb fogalmaknak. Legegyértelműbb példa erre a jobb- és baloldali érdekek összemosódása. A pártok nem az egységes nemzetakarat kialakulásában működnek közre, hanem megosztják a társadalmat, mert az általuk képviselt társadalmi csoport általuk megfogalmazott érdekeinek (osztályérdek) érvényesítésére alakítják (deformálják) az őket támogató választók (és nem a nemzet) akaratát, szembeállítva őket más pártok támogatóival. A pártok célja, hogy a hatalmat megszerezzék. Ennek érdekében a többi pártot igyekeznek lejáratni (negatív kampány) és a mindenkori helyzet megoldására feltételek és lehetőségek nélküli ígéreteket tesznek (pozitív kampány). A választók megtévesztését nemcsak a média, hanem a jogalkalmazás is támogatja, mint azt a Központi Nyomozó Főügyészség előbb idézett határozata bizonyítja. A szabadságot iránymutatásként kifejező Alkotmány a pártrendszer megosztottsága helyett az egységes alapérdek (a szabadság) képviseletére épít. 2. A választási rendszer A hatalomgyakorlásra a felhatalmazást a választói és választási joggal rendelkező állampolgárok adják. Tehát a jelölési jog, valamint a választási és választhatósági jog határozza meg a hatalomgyakorlást. A jelenlegi választás rendszert a szabályozási elvek elfogadja. Ez a pártrendszerre épül, alapja a párt által meghatározott érdekek elfogadását feltételként szabó jelölési jog, a megválasztott képviselők szabad mandátumot kapnak és a választás titkosságával a választók nem tartoznak senkinek felelősséggel az általuk választott párt vagy képviselő hatalomgyakorlásáért. a./ A pártrendszer célja a diktatúra fennmaradása, ennek eszközeként a megosztottság állandósítása A pártok nincsenek kötve egy állandó társadalomszervezési rendszer által meghatározott érdek képviseletéhez, ami természetes, hiszen az általuk meghirdetett érdek nem állandó. Ezt az utóbbi húsz év magyar választásain induló pártok programjai egyértelműen bizonyítják. Ebből ered, hogy a képviselők is csak egy képviselői ciklusban vannak kötve annak a pártnak a választási ciklusban követett politikájához, amely őket megválasztatta. Amennyiben ennek a pártnak a támogatottsága csökken, akkor pártot váltanak, vagy független képviselővé válnak a következő választáson. Amíg az egyéni érdek nem kerül veszélybe, érvényesül a kapitány hagyja el utoljára a süllyedő hajót elv. Amikor viszont a megbukott párt vezetőinek anyagi és egzisztenciális biztonsága veszélybe kerül, akkor vagy új pártot alapítanak (mondván, az elhagyott párt megtagadta önmagát), vagy anyagi és egzisztenciális tőkéjükkel - visszavonulnak. Tehát ez a választási rendszer kitermeli a megélhetési politikust, aki számára nem egy érdek képviselete, hanem az anyagi és egzisztenciális vagyonszerzés a fő szempont, mintegy igazolva Márai Sándor nomenklaturisták köpönyeg-forgatásával kapcsolatban tett megállapítását.

11 A szabadságot iránymutatásként kifejező Alkotmány az általa, egy történelmi időszakra meghatározott irányelveket (Alaptörvényt) a települések, járások, megyék és az ország mindennapi életre történő alkalmazás képességét tekinti a hatalomgyakorlásban való részvétel alapjának. b./ A jelölés felülről történik A pártok választókörzetenként állítják az országgyűlési egyéni jelölteket, településenként az önkormányzati jelölteket, megyénként és országosan a listás jelölteket. A jelölés feltétele a jelölő párt aktuális ciklusra vonatkozó érdekképviseleti elveinek elfogadása. A szabadságot iránymutatásként kifejező Alkotmány érdekérvényesítő rendszere alulról, a településektől építkezik. c./ A választási és választhatósági jog A szabályozási elvek által elfogadott, jelenlegi állampolgársági törvény (amelyet) behatárolás nélküli kiterjesztő hatása lehetővé teszi, hogy a magyar társadalmi életben részt nem vevő (idegen országban élő) személyek szavazataikkal olyan pártot juttassanak hatalomra, amely nem azt az egységes nemzetakaratot képviselik, amellyel a pártrendszer létét a szabályozási elvek indokolja. A multi-kulti -kérdés mellett a kettős (vagy többes) állampolgárok választási és választhatósági jogának kérdése felmerül a jelenlegi hatalom részéről is, a Szent Korona Értékrend 24 szerinti de facto és de iure állampolgársághoz hasonló megoldást keresve. A szabadságot iránymutatásként kifejező Alkotmányból eredő Alaptörvény és alaptörvény szintű főtörvények (hatalomgyakorlásai és választási) a választási és választhatósági jogot a Szent Korona Tagokra korlátozza, ezzel biztosítva, hogy a magyar érdekek képviseletét jelentse a hatalomgyakorlás. d./ A választói akarat ellenőrzésének érvényesülése A szabályozási elvek a képviselők szabad mandátumát támogatja, amelyet az 2/1993. (I. 22.) AB határozat 25 így határoz meg: A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. Az, hogy a képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát nem igaz, a pártrendszerből eredő és a képviselő által a jelöléssel elfogadott pártfegyelem miatt.

12 A szabad mandátum a választás időszakára korlátozza a választók politikai aktivitását és kizárja annak lehetőségét, hogy azt a képviselőt visszahívja, akit ő bízott meg érdekei képviseletével, de erre a bizalomra méltatlanná vált. Mivel a választónak nincs módja törvényes eszközökkel fellépni az őt megtévesztő és így felette erőszakkal hatalmat gyakorló párt vagy képviselő ellen, a visszahívhatóság hiánya azt jelenti, hogy négy évig a választó nem érvényesítheti akaratát még akkor sem, ha a pártok és a képviselők tevékenysége végveszélybe sodorja az országot, vagyis az ellentmondás jogának gyakorlása meghiúsult, ezért a társadalom rákényszerül a ellenállás jogát gyakorolni. Különösen fontos a választói akarat érvényesülésére a jelenlegi helyzetben, amit a szabályozási elvek által elfogadott választási törvény okozott. A 2010-es országgyűlési választásokon a választásra jogosultak 66 %-a, vagyis kétharmada vett részt. A választójogukkal élők 52 %-a, vagyis az összes választó egyharmada (33,67 %-a) szavazott a FIDESZ programjára. A választási törvény alapján ezzel az egyharmados támogatással lehetett kétharmados többséget szerezni a parlamentben, vagyis a választók egyharmada támogatta a törvényhozási és végrehajtási hatalom megosztottság helyetti összevonását. A szabadságot kifejező Alkotmány iránymutatása szerint az elöljárók és a képviselők kötött mandátummal rendelkeznek, vagyis a választók visszavonhatják képviseletükre vonatkozó megbízásukat, amennyiben az elöljáró vagy képviselő nem az ő érdekükben jár el. Ezért a választás nyilvános, hiszen csak az jogosult visszavonni a megbízást, aki adta. 3. A törvényhozás A törvényhozás döntési folyamat, amelyet döntési helyzet indít el és döntés (törvény hatályba léptetése) fejez be. Rendkívül fontos annak ellenőrzése, hogy a törvénytervezet az iránymutatásból (Alkotmányból) eredő irányelveknek (Alaptörvénynek) megfelel-e. A hatalommegosztás természetes módja ebből eredően az irányítás-ellenőrzés és a végrehajtás kettős egysége. A törvényhozás folyamatában az Országgyűlésnek kell biztosítani, hogy a tervezett társadalmi együttélési szabály összhangban legyen a települések, járások (kerületek), megyék (Budapest) önkormányzatiságával (szubszidiaritásával), és minden társadalmi csoport érdekeivel. Ez a statikus és dinamikus elemek döntési rendszere, ami a Szent Korona Értékrend Önigazgatási Rendszerének alapja. Ennek közgazdasági alkalmazásáért kapott 1970-ben Nobel-díjat Paul Samuelson. Ezt a kettőben egységet képező feladatot látja el az Országgyűlés két háza: a statikus elem az ország területe, amelynek képviseletét az alsóház látja el, a dinamikus elemet a társadalmi csoportok (vallás, nemzetiség, nemek, korosztályok, szakmák, hivatások) alkotják, a felsőház által képviselve. Ebben teljesedik ki az érdekképviselet, hiszen a terület és a társadalmi csoportok hatalomgyakorlási jogot kapnak. A szabadságot kifejező Alkotmány iránymutatása ezt a döntési folyamatot a természetes valósítja meg, az irányítás-ellenőrzés és a végrehajtás kettős egységét

13 alkotó intézményrendszeren keresztül, amelyet a választási törvény alulról felépítve alakít ki. A szabályozási elvek opcionálisan megengedi a kétkamarás törvényhozást, de nem a törvényalkotási folyamat logikus rendszerének részeként, hanem a hatalommegosztásnak nevezett hatalom-összevonás elvének megfelelően. Nem feladatközpontú az alsó és felsőház közötti munkamegosztás, hanem a diktatúra hatalomgyakorlását biztosító, meglévő szervezetei között osztja el a feladatokat, még a szükséges és elégséges mértékben sem teljesítve a kapcsolódást a különböző feladatok között. Ezzel azt a jogbizonytalanságot állandósítja, ami a jelenlegi társadalmi együttélés szabályrendszerét (jogrendszert) izolált elemek véletlenszerű halmazává, azaz káosszá teszi. IV. Összegzés A szabályozási elvek nem gondolkodási mód (paradigma) váltást jelent, mert a jelenlegi gondolkodási mód elemeit más sorrendbe rakja, kiegészíti néhány, lényegesnek mondott, de lényegtelen elemmel. Ezekkel az átrendezésekkel, kiegészítésekkel mint az alkotmányozási folyamat elindításával - gumicsontként akarják elterelni az emberek figyelmét a lényegről: a rendszer válsága endogén (belső eredetű), ezért annak orvoslása nem történhet tüneti kezeléssel. A liberális-kapitalizmus erkölcsi tartásának elvesztésével kirobbant gazdasági válság által kiváltott szociális-társadalmi feszültség előrevetíti, hogy 2011-es év első féléve nemcsak Magyarország, hanem Európa és várhatóan az egész világ számára alapvető fordulatot, vagyis globális paradigmaváltást hoz. Ehhez a Szent Korona iránymutatását végrehajtó Nemzeti Egység kell. Kelt Szegeden, Álom havának (december) 7. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája 1 Magyarország alkotmányának szabályozási elvei melléklet Iránymutatási (alkotmányos) különbségek a Szabadság Alkotmánya és a Rabság Alkotmánya között melléklet Különbségek a Szabadság Alkotmányából és a Rabság Alkotmányából eredő irányelvek (alaptörvényi rendelkezések) között - 4 Szabadság Alkotmánya - 5 Magyarország Alaptörvénye - Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialistakommunizmus és a liberális-kapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó történelmi időszakra /2004. (XII. 14.) AB határozat - Közzétéve a Magyar Közlöny évi 190. számában AB közlöny: XIII. évf. 12. szám

14 Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. Lisszaboni Szerződés II. CIKK: Szerződés az Európai Unió működéséről (továbbiakban: EUM) 288. cikk 8 Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány. A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hívták ezeréves alkotmánynak. A kartális alkotmányt alaptörvénynek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más az adott országban megalkotott jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (parlament, Országgyűlés) fogadja el (esetleg népszavazás erősíti meg). (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ - Közigazgatási alapvizsga sz. melléklet: Magyarország alkotmányának szabályozási elvei összevetése a Szent Korona Értékrenddel - Általános rész Ld. 7. jegyzet 11 Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan? évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata Hamvas Béla: Patmosz II Kultúra: mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. 16 Ismeretes, hogy a közelmúltban magánszemélyek a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását kezdeményezték. A Mazsihisz határozottan ellenzi a tervet, a Közép-kelet-európai Rabbik Tanácsa viszont sokkal inkább megengedő az ügyben. Az állásfoglalás készítői ugyanakkor fenntartásaiknak is hangot adnak, hiszen a kisebbségi bejegyzés kezdeményezői a "nem vallásosságban" határozzák meg identitásukat. A zsidó identitás meghatározó eleme nem a vallás és nem a kulturális kötődés, hanem az üldöztetés, a holokauszt emléke. Nemzetiség legyen-e a zsidóság? Czene Gábor Népszabadság november A nemzeti kisebbségek sorába való felvételtől, majd a nemzetiségi alapon működő szervezetek kiépítésétől nyilatkozataik szerint azt várták, hogy megelőzhető legyen a zsidóság hagyományának, kultúrájának és nyelvének elvesztése.

15 A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június elsejéig mintegy 500 aláírást tudott összegyűjteni. Kezdeményezésüket június 3-án folytatták, mert azt a parlamenti választások miatt meg kellett szakítanunk. A hiányzó 500 aláírást július 1-jéig kellett volna összegyűjteni. Nem gyűlt össze az ezer támogató aláírás a zsidó nemzeti kisebbség elismertetésére július A döntés történelmi jóvátételt jelent a holokauszt túlélőinek, illetve leszármazottaiknak. A Mazsihisz elnöke indoklásképp úgy fogalmazott: nem szabad elfelejteni, hogy a holokauszt és a II. világháború szörnyűségei miatt nagyon sok olyan ember kényszerült elhagyni a történelmi Magyarország területét, akik kötődtek a magyar kultúrához. Elsősorban Izraelben élnek nagyobb tömbben olyanok, akiknek a felmenői a történelmi Magyarország területén éltek - fűzte hozzá. A hitközség elnöke szerint a világban több százezerre tehető a potenciálisan érintettek száma, de Feldmájer Péter azt nem tudta megbecsülni, hogy a zsidó származású emberek közül mekkora arányban kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. A Mazsihisz üdvözli a kettős állampolgárságról szóló törvényt A Likud természetes ideológiai partnerünk - mondta a Fidesz elnöke Salom márciusi látogatásakor. A magyar-izraeli kapcsolatok jelentősége ösztönzi azt a törekvést, hogy szorosabb viszony alakuljon ki az izraeli Likud párt és a Fidesz között - mondta Németh Zsolt A Likud természetes partner - Salom meghívására Izraelbe látogat Orbán Viktor június Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. főtörvény sz. melléklet: Magyarország alkotmányának szabályozási elvei összevetése a Szent Korona Értékrenddel - Hatalomgyakorlásra vonatkozó rész A kapitalista liberalizmus és a szocializmus kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte Négy változat egy témára A Szent Korona tény szerinti és jog szerinti tagja (1) A Szent Korona tény szerinti (de facto) tagja az a 2. (3) bekezdésében meghatározott személy, aki a magyar állampolgárságon kívül csak olyan ország állampolgára, - amely a Trianoni békeszerződés alapján a Szent Korona Országának jogutódja, - amelyet a személy Magyarországot politikai vagy gazdasági kényszerből elhagyva választott befogadó hazájául. (2) A Szent Korona jog szerinti (de iure) tagja az az (1) bekezdésben meghatározott személy, aki csak magyar állampolgár. (3) Azok a személyek, akik jog szerint nem tagjai a Szent Koronának, választási és választhatósági jogukat csak a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvényben meghatározottak szerint gyakorolhatják. Kötelezettségviselésük a gyakorolt joggal arányos, a hivatkozott főtörvényben meghatározottak szerint. (Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. főtörvény A választás és választhatóság joga (1) Az Alaptörvény 74. (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával. (2) A Szent Koronát alkotó a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 94. -a,

16 b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. -a határozza meg. (3) Nincs választójoga és a választhatósági joga annak a Szent Korona tagnak, aki a./ b./ c./ d./ aki nem töltötte be 18. életévét, szabadságvesztés büntetését tölti, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya, vagy e./ a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. (4) A választhatósági joga van az (1) bekezdés szerinti Szent Korona tagnak, akire nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti kizáró ok egyike sem. Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény Az államalapító magyarság (1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége. (2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei: a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ Magyarországi magyar Felvidéki magyar Kárpátaljai magyar Székelyföldi, erdélyi magyar Délvidéki magyar Őrvidéki magyar Kárpát-medencén kívül élő magyar (3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha Az állam vezetéséről, vagy A büntetésről szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk. (4) Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztségviselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha b./ - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon Az állam vezetéséről szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztségviselői jogáról lemond. 96. Államalkotó nemzetiségek (1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában. (2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen.

17 Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek: a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek b./ - cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények (Magyarország Alaptörvénye /1993. (I. 22.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny évi 6. számában AB közlöny: II. évf. 1. szám - (biztonsági mentési cím:

A Magyarország alkotmányának szabályozási elvei c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása. I. Alkotmányozási alapkérdések

A Magyarország alkotmányának szabályozási elvei c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása. I. Alkotmányozási alapkérdések A Magyarország alkotmányának szabályozási elvei c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása Az EU és a NATO láthatóan rövidesen bekövetkező széthullása miatt reális lehetősége van a magyarságnak arra,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Legyen részese a Szent Korona Értékrend alapján a tényleges rendszerváltást megvalósító összehangolt munkának

Legyen részese a Szent Korona Értékrend alapján a tényleges rendszerváltást megvalósító összehangolt munkának 1. évfolyam 10. szám 2012. Szelek havának 14. napja Tartalom: Nem vettem részt a Keresztény Kulturális Akadémia Keresztény országértékelő rendezvényén Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

Az kiabál, akinek a háza ég

Az kiabál, akinek a háza ég Az kiabál, akinek a háza ég Ez nem baj, sőt szükségszerű. De az már baj, ha csak azt kiabálja az égő ház gazdája, hogy oltani kell a tüzet, de nem veszi észre (különösen nagy baj, ha nem akarja észrevenni),

Részletesebben

Az Országgyűlés május 10-i A miniszterelnök megválasztása c. napirendi pontjának elemzése

Az Országgyűlés május 10-i A miniszterelnök megválasztása c. napirendi pontjának elemzése Az Országgyűlés 2014. május 10-i A miniszterelnök megválasztása c. napirendi pontjának elemzése A magyar törvényhozási munka folyamatos elemzésének az a célja, hogy bizonyítékokkal alátámasztva mindenki

Részletesebben

Népakarat kinyilvánítása

Népakarat kinyilvánítása Tolmács Önkormányzata Hajnis Ferenc Polgármester Úr részére Tisztelt Polgármester Úr! Ezzel a levéllel Nógrád megye 88, Magyarország hozzávetőlegesen 2500 polgármesterét keresem meg. A levelet tájékoztatásul

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II.

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2015 Dr. Halász

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Karcagi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls

Karcagi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls Jász-Nagykun Nagykun-Szolnok megye Karcagi járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1616&fullsize=1

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj. Békés megye Békéscsabai járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1587&fullsize=1

Részletesebben

Veszprém megye. Balatonalmádi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.

Veszprém megye. Balatonalmádi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij. Veszprém megye Balatonalmádi járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1645&fullsize=1

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

Magyarország alkotmányának szabályozási elvei összevetése a Szent Korona Értékrenddel Általános rész. Szent Korona Alkotmányának Preambuluma

Magyarország alkotmányának szabályozási elvei összevetése a Szent Korona Értékrenddel Általános rész. Szent Korona Alkotmányának Preambuluma Magyarország alkotmányának szabályozási elvei összevetése a Szent Korona Értékrenddel Általános rész Szent Korona Alkotmányának Preambuluma Felismerve, hogy a globalista szocialista-kommunizmus és liberális-kapitalizmus

Részletesebben

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap:  Adatbázis: Csongrád megye Megyeszékhely: Szeged Honlap: http://nemzetiegyseg.com/csongradmegye.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/csongrad0.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=7898&fullsize=

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Választás a diktatúra jelöltjei közül vagy természetes kiválasztódás

Választás a diktatúra jelöltjei közül vagy természetes kiválasztódás Választás a diktatúra jelöltjei közül vagy természetes kiválasztódás http://youtu.be/ma8epqwx4r0 A szeptember 18-án az Országgyűlés elé terjesztett választási eljárásról szóló törvényjavaslat ad alkalmat

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése 6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Nógrád megye. Rétsági járás. Honlap: Adatbázis:

Nógrád megye. Rétsági járás. Honlap:  Adatbázis: Nógrád megye Rétsági járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/retsagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/retsagj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1543&fullsize=1 - 2

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Az Orbán kormány három helyszínen elıadott öszödi beszéde Szabad Magyarok Híradója 2010. június 4. http://szksz.com

Az Orbán kormány három helyszínen elıadott öszödi beszéde Szabad Magyarok Híradója 2010. június 4. http://szksz.com Az Orbán kormány három helyszínen elıadott öszödi beszéde Szabad Magyarok Híradója 2010. június 4. http://szksz.com Adjon a Magyarok Istene jó napot, jó hetet, jó hónapot és jó éveket minden szabad magyarnak,

Részletesebben

A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) 1.

A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) 1. A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) Nincs tovább. A samuelseni mátrix-elméletre épülő liberális-kapitalista világrendszer

Részletesebben

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

Eszmei (ideológiai) paradigmaváltás

Eszmei (ideológiai) paradigmaváltás Eszmei (ideológiai) paradigmaváltás A Szent Korona Értékrend és nem a Szent Korona Tan lép a piaci fundamentalizmus helyére Történelmi és történeti alkotmány közötti különbség Miért Szent Korona Értékrend

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény

Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény - 2 - Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény tartalomjegyzéke I. RÉSZ Az államhatalom gyakorlásának általános szabályai 7. oldal 1. Általános

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára gondolatok egy képzés margójára SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK JEGYÉBEN 2010.

Részletesebben

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1392-3/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A Szent Korona Értékrend bevezetésének M U N K A T E R V E

A Szent Korona Értékrend bevezetésének M U N K A T E R V E A Szent Korona Értékrend bevezetésének M U N K A T E R V E (a Választási főtörvény ideiglenes végrehajtási utasítása) Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul meg, akik elfogadják

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat;

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat; Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unión belül (folytatás) Ígéretünkhöz híven visszatérünk a Prókátor legutóbbi számában megjelent cikk témájához és megkíséreljük bemutatni az ügyvédi hivatás, a

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának

A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Kedves Krisztina! A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Tudom, hogy nagyon sok dolgod van, hiszen EP-képviselői munkádat küldetésként teljesíted egy olyan

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Előszó az abortuszról

Előszó az abortuszról Előszó az abortuszról Magyarországon ma minden harmadik várandósság végződik abortusszal [1]. A pontos százalékarány az Európai Unió tagországai között a 3., világviszonylatban a 8. legmagasabb [2]. Az

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom?

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? Napokkal ezelőtt írtam ennek a levélnek elemző részét. Annak, hogy csak ma küldöm el, három oka van: egyrészt a kolontári tragédiáról elkezdtek

Részletesebben

A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből

A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből Ügyjel: rendoroknek-geri-tibor-r.alezredes-150421 igazsagnapjakozeleg.wordpress.com A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből Hozzáadva: 2015-04-21 14:26:08

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona

Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei Tartalom: Előszó.. 5. oldal Rövid indoklás

Részletesebben

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (Részletek) 2. cikk A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési

Részletesebben

Miért Mit Hogyan I. Az EU nemzetiségi politikája II. A Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikája III. Az EU és a Gondoskodó Magyarország

Miért Mit Hogyan I. Az EU nemzetiségi politikája II. A Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikája III. Az EU és a Gondoskodó Magyarország Miért Mit Hogyan I. Az EU nemzetiségi politikája II. A Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikája III. Az EU és a Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikájának összefoglalása IV. Aktuális: a zsidóság,

Részletesebben

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata ROSTI PÁL GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata Dunaújváros, 2013. 2013. 1 S Z K A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői munkaközösség

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Nemzeti Választási Bizottság 1128/2014. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának kitűzése tárgyában

Részletesebben

Az új Alaptörvény és a jogélet reformja. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése

Az új Alaptörvény és a jogélet reformja. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Az új Alaptörvény és a jogélet reformja 2011. 11. 26. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós

Részletesebben

Dr. Halász József. A magyar nemzetstratégia a Szent Korona Értékrend, ami az új Világtörténelmi korszak paradigmája

Dr. Halász József. A magyar nemzetstratégia a Szent Korona Értékrend, ami az új Világtörténelmi korszak paradigmája Dr. Halász József A magyar nemzetstratégia a Szent Korona Értékrend, ami az új Világtörténelmi korszak paradigmája I. Bevezető gondolatok Meg kell előznünk, hogy mérhetetlenül végzetes hibát kövessünk

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben