A Lean menedzsment alapjai
|
|
- Zsombor Pap
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Lean menedzsment alapjai A hagyományos, taylori fordi munkavégzés jellemzői Az új elméletek főbb jellegzetességeinek összefoglalása előtt, röviden tekintsük át a kiindulási helyzetet, azaz a hagyományos taylori-fordi munkavégzés jellemzőit. Taylort, mint a tudományos munkaszervezés atyját ismeri a világ, aki olyan nagy hatással volt korára, hogy a tömegtermelés problémáinak megoldását abban látták, hogy egyrészt minél jobban, minél tudományosabban sikerüljön a tevékenységek lebontását elvégezni, másrészt a lebontott tevékenységekhez a megfelelő célszerszámokat biztosítani. Ford a taylori elvek értelmében elválasztotta a tervezői illetve a végrehajtói tevékenységeket. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a termelési folyamatban részt vevő dolgozókkal szemben semmilyen elvárás nem volt azon kívül, hogy a rájuk bízott feladatot jobbára néhány egyszerű mozdulatot hibátlanul végrehajtsanak. Nyomban felmerül a kérdés, hogy honnan tudja a dolgozó, hogy hibátlanul dolgozott? Erre kinevezték a minőségellenőröket, akik rigorózusan vizsgálták a termékek paramétereit, és elválasztották a hibás és hibátlan termékeket egymástól. Létrejött ezzel az első minőségügyi rendszer, s elindult a minőségügyi terület fejlődése. Sajnos a taylori szemlélet, a termelés és a többi azt segítő, kiszolgáló tevékenység szétválasztása, s külön egységekbe szervezése, a minőség területén (is) komoly problémákat generált a későbbiekben. Ford egyre apróbb lépésekre bontotta a termelési folyamat lépéseit, és ezáltal teljesen csereszabatossá tette az azokat végrehajtó dolgozókat. A folyamat bármely elemének fejlesztése elsősorban azon szakemberek feladata, akiket kifejezetten erre a célra alkalmaznak, míg a dolgozók szerepe az utasítások maradéktalan végrehajtása lett. Ez természetesen további újításokat jelentett. Mivel sem az alkalmazott anyagok, sem a technológia nem volt kifogástalan, ezért Ford nagyon hamar rájött a szabványosításban rejlő előnyökre 1. Ez nemcsak az alkatrészekre, hanem a folyamat elemeire is vonatkozott. Ford másik fontos felismerése az volt, hogy a minőségi problémák másik oka, hogy egy olyan bonyolult rendszer, mint pl. egy gépkocsi esetén, számtalan alkatrész önmagában is hibátlan volta plusz azok hibátlan együttműködése garantálja csak a termék működőképességét. Ennek következtében az alkatrészek számának minimalizálása, és funkciójuk leegyszerűsítése volt a termékfejlesztés célja. Ez annyira jól sikerült, hogy pl. a T- modell messze megelőzte korát, bár az előbb említett alapelv miatt nem beszélhetünk vevőközpontúságról, hiszen még egy olyan egyszerű vevői igény is süket fülekre talált, mikor valaki mindössze más színben szerette volna az autót megvásárolni. A Toyota Production System alapja A Toyota és a Ford gyár szinte egy időben kezdte meg tevékenységét, de a minőséget a termelékenység elé helyezte. Sakichi Toyoda (a Toyota csoport alapítója) már 1902-ben minden meghibásodásnál leállíttatta a gyártást. Ez a jog azóta is minden dolgozót megillet, aki olyan problémát észlel, mely a ciklusidőn belül nem oldható meg. A szalag megállításának jogát az a törekvés hajtja, hogy nem a következményekre kell a hangsúlyt helyezni bár természetesen azok sem elhanyagolhatók -, hanem az okokra. Sokféle hiba előfordulhat a folyamatban, de 1 az autógyártás kezdeti időszakában pl. a csavarokat, kötőelemeket is egyedileg állították elő
2 elvárás, hogy ugyanaz a hiba ne forduljon elő újra. Ezért ha egy munkatárs megállítja a szalagot és tisztázza az érintett munkatársakkal a bekövetkezett hiba okát, akkor olyan megoldást fejlesszenek ki, hogy azt a hibát végérvényesen kiiktassák a rendszerből. A TPS egyik vezérelve az, hogy a vevő csak azt a tevékenységet hajlandó megfizetni, ami végül a termékben, vagy szolgáltatásban számára hasznosul, azaz értéket jelent. Ebből következik, hogy a termék előállítása során végzett igen komplex tevékenységek közül ki kell szűrni mindazon tevékenységeket, melyek nem jelentenek hozzáadott értéket a vevő számára. Ezek a tevékenységek veszteséget jelentenek, azaz feleslegesen végezzük el. Előfordul, hogy ezt a termék ára rövidtávon elbírja, de egyrészt a vállalat jövedelmét és jövedelmezőségét (ROI 2 ) csökkenti, másrészt, ha erősödik az árverseny, akkor könnyen komoly veszteségforrássá léphetnek elő. Ezen túlmenően a TPS nemcsak azt tekinti veszteségnek, ha szükségtelenül végzünk valamilyen feladatot a termékkel kapcsolatban, hanem azt is, ha a termék, vagy annak összetevői feleslegesen várakoznak a rendszer bármely pontján, akár a raktárban, mint még fel nem használt alapanyag illetve alkatrész, akár valahol a termelési folyamatban, mint műveletközi készlet. Hogyan különböztessük meg az értékteremtő és a nem értékteremtő tevékenységeket egymástól? Erre szolgál az értékáram elemzés, illetve ennek alapeszköze az értéklánc diagram. Ezen ábrázolásnak az a szerepe, hogy feltüntetve a termék megszületésének az útját, valós arányaiban mutassa, hogy milyen mennyiségek és milyen időközönként áramlanak végig a gyártósorokon, kezdve az alapanyagok raktári kivételezésétől 3 egészen a késztermékek kiszállításáig. Ha sikerül minden termék, illetve műveleti hely viszonylatában az ábrák elkészítése, akkor rendszerint komoly döbbenettel szemlélik a vállalat szakemberei, mennyire torz arányok jönnek ki a valódi értékteremtő és a felesleges tevékenységek kapcsolatában. A Ford és a Toyota termelési rendszerének összehasonlítása Az első komoly elemzés, mely a két termelési rendszer teljesítőképességét hasonlította össze az MIT által koordinált, ma már klasszikusnak számító tanulmányban jelent meg. Ezen kutatás során 1985 és 1989 között 17 ország több mint 90 gyártóüzemét vizsgálták meg. A tanulmányból később könyv is készült (Womack et al. 1990), amely a lean menedzsment elméletét elindította. Később a tapasztalatokkal kibővítve a szerzők egy újabb könyvet is kiadtak, segítve a népszerűvé vált termelési filozófia szélesebb körű vállalati elterjedését (Womack- Jones, 2003). Az eredeti tanulmány legtöbbet idézett adatai az alábbi táblázatban láthatók: Termelékenység (óra/autó) Minőség (hiba/100 autó) Japán üzemek Japánban Japán üzemek USA-ban Amerikai üzemek USA-ban Európai üzemek (összes) 16,8 21,2 25,1 36, , ROI = Return on Investment 3 ebben a fázisban a felírt időtartam az, amennyi az alapanyag raktárba történő bevételezése, és a gyártásba való kiadása között eltelt
3 Japán üzemek Japánban Japán üzemek USA-ban Amerikai üzemek USA-ban Európai üzemek (összes) Fejlesztési javaslatok (fő/év) Új dolgozó betanulása (óra) Hiányzás (%) Bércsoportok száma (db) Készlet (8 kiválasztott alkatrészre) (nap) 61,6 1,4 0,4 0,4 380,3 370,0 46,4 173,3 5,0 4,8 11,7 12,1 11,9 8,7 67,1 14,8 0,2 1,6 2,9 2,0 1. táblázat: MIT tanulmány főbb adatai Ezek az adatok sokkolták a világot, és komoly vitákat is kiváltottak. Ezektől most tekintsünk el, és inkább koncentráljunk arra, hogy a kétféle termelésszervezési elv mennyiben tükröződik a fenti adatokban. A legfontosabb azonosság, hogy mindkét rendszer a komplex termelési folyamatból indul ki, a legfontosabb különbség viszont, hogy teljesen más elven kívánják a folyamatot menedzselni. Az alapkérdés természetesen az, hogyan lehetne minél tökéletesebben végrehajtani a folyamat egyes elemeit, és magát a folyamat végtermékét előállítani, de ezt a Fordi rendszer a minél apróbb lépésekre bontással, míg a Toyota rendszere a minél átfogóbb folyamatszemlélettel kívánja elérni. Eltérő a szabványosításban rejlő előnyök értelmezése, és értékelése. Mind a két rendszer szerves részét képezi a folyamat elemeinek szabványosítására való törekvés, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy állandóan a megfelelő minőséget tudja a rendszer produkálni. Ezt korán felismerték, de eltérő módon kezelték. Mindkét rendszer szigorúan előírja a belső szabványok betartását, de egész más célból. Taylor szerint az alacsonyan képzett dolgozó egyszerűen képtelen a rábízott munka tökéletesítésére, melyet a jól képzett szakemberek bontottak le elemeire az alkalmazott technológia alapján. A Toyota szerint az adott tevékenységet végző munkatárs a legalkalmasabb arra, hogy a saját munkafolyamatát javítsa (Kaizen elv). Ford szerint a dolgozó ne módosítsa a tevékenységét, mert nem ért hozzá, a Toyota elve szerint a dolgozó addig használja a betanított munkafolyamatot, amíg nem veszi észre, hogyan lehetne azt jobban csinálni. Ha valamelyik dolgozó rájön egy jobb fogásra, vagy a feladatok hatékonyabb elvégzésének sorrendjére és ezt a vezetője elfogadja -, akkor másnaptól az lesz az új szabvány és mindenki másnak is úgy kell eljárnia. Ez a Toyota rendszerének az egyik beépített előnye. Abból a megfontolásból indul ki, hogy bármilyen jól képzett mérnökök, technikusok tervezik is meg az egyes folyamatelemeket, sosem lehet annyira kiforrott, amin ne lehetne még kisebb - nagyobb finomításokat végezni. Ez viszont csak akkor sikerülhet, ha a dolgozók képzettek, és nemcsak a szigorúan vett munkájukat ismerik, hanem azt a teljes folyamatot, melynek ők is részei. Ennek az elvnek közvetlen hatása van a minőségre is. A Ford-rendszer pusztán a megállapított (tervezett) minőség
4 szintjét képes produkálni, a tervezett költségszinten, és az előre meghatározott hatékonysággal. Ezzel szemben a Toyota-elv révén a folyamat minden paramétere javul. A Toyota Production System felépítése A Toyota gyártási rendszerének stratégiai elemeit Taiichi Ohno fejlesztette teljes rendszerré. Erre azért volt szükség, hogy az alapítók gyártási filozófiája ne csak egy egy alkalmazott eszköz használatában jelenjenek meg, hanem könnyen taníthatók legyenek, és a legszűkebb termelési folyamaton túl is használhatóvá váljanak. Ha az alapelveket sikerül egy konzisztens rendszerré fejleszteni, akkor minden területre kifejleszthetők azok a technikák, eszközök, melyek az alapfilozófia megjelenítését, gyakorlati alkalmazhatóságát mutatják be. Sokáig ezek az elvek a hagyományos mester tanítvány viszonylatban terjedtek, mígnem szükségét érezték a megfogalmazásuknak, melyeket a következő pontban tekintünk át. A TPS 14 alapelve: A Toyota termelési rendszere sokkal több, mint egy eszközrendszer, noha a világ úgy ismerte meg a TPS-t mint kanban rendszer, vagy JIT rendszer, vagy kaizen. Sőt jellemzően ezekkel az eszközökkel azonosította. Valójában az eszközök úgy alakultak ki, hogy a termelési filozófia egyes elemei kikényszerítették, hogy egyszerű módszerekkel ugyan, de tegyék mérhetővé, vagy éppen láthatóvá a folyamat egyes adatait, vagy paramétereit. Éppen ennek köszönhető sok vállalat kudarca, akik komoly költségráfordításokkal ezen eszközök egy vagy több elemét bevezetve azt hitték, hogy innentől olyan hatékonyak lesznek, amilyet korábban el sem tudtak képzelni. Éppen ezért, az alábbi felsorolásban a Toyota termelési rendszerét meghatározó alapelvekhez feltüntetjük, hogy egy - egy elv megvalósulása milyen eszköz(ök) segítségével követhető nyomon. 1. Alapozzuk vezetési döntéseinket hosszú távú filozófiára akár a rövid távú célok rovására is! 2. Hozzunk létre megszakításmentes folyamatáramlást, hogy felszínre hozzuk a problémákat! 3. Használjunk húzó rendszereket a túltermelés elkerülésére! (pull elv, kanban) 4. Egyenlítsük ki a termelést! Úgy dolgozzunk, mint a teknős, ne úgy, mint a nyúl! (HEIJUNKA, gyártósor kiegyenlítés) 5. Alakítsuk ki annak a kultúráját, hogy megállunk és orvosoljuk a problémákat, így már az első alkalommal is kiváló minőséget érünk el! (JIDOKA) 6. A feladatok szabványosítása a folyamatos fejlesztés és az alkalmazottak önirányításának (empowerment) alapja. (KAIZEN) 7. Alkalmazzunk vizuális irányítást, így nem maradnak rejtve a hibák! (andon) 8. Csak megbízható, alaposan tesztelt, a munkatársainkat és folyamatainkat szolgáló technológiát használjunk! 9. Neveljünk ki olyan vezetőket, akik teljes mélységig értik a munkát, megélik, és másoknak is tanítják a filozófiát! 10. Fejlesszünk kivételes, a cégfilozófia szellemében dolgozó munkatársakat és csapatokat!
5 11. Tiszteljük partnereink és beszállítóink hálózatát: adjunk nekik feladatokat és segítsünk nekik, hogy fejlődjenek! 12. Első kézből szerezzünk információt, hogy teljes mértékben megértsük a helyzetet (GENCHI GENBUTSU)! 13. Lassan, konszenzus útján, minden lehetőség gondos mérlegelése után hozzuk meg, majd gyorsan valósítsuk meg a döntéseket! 14. Váljunk tanuló vállalattá a szűnni nem akaró, folyamatos újragondolás (HANSEI) és a folyamatos fejlesztés (KAIZEN) segítségével! Ezek az alapelvek köszönnek vissza a Toyota termék-, és technológia fejlesztési folyamataiban. Sokan állították, hogy ezeket az eredményeket csak Japánban lehet elérni, hiszen ott a munkakultúra egészen más, mint Európában, vagy Amerikában. A Toyota amerikai üzeme azonban képes volt ezt a teljesítményt elérni amerikai munkavállalókkal is, így világossá vált, hogy akik komolyan veszik ezt a 14 alapelvet, és ezek szellemében alakítják ki, illetve fejlesztik tovább a folyamataikat, akkor ugyanilyen eredményesek lesznek. Kétségtelen, hogy a japán kultúra része a nagyobb mértékű lojalitás mind a munkavállalók részéről a vállalat felé, mind a vezetők felől a munkavállalók irányában. Ugyanígy a teammunkában való részvétel is természetesebb a japán dolgozóknál, mint az individuális siker fontosságát (túl)hangsúlyozó európai illetve amerikai nevelési módszerek és az így elért üzleti eredmények. Mindezek az elvek és a legfontosabb eszközök az ún. Toyota ház felépítésében testesülnek meg, mely az alábbi ábrán látható.
6 T P S TOYOTA PRODUCTION SYSTEM Toyota gyártási rendszer P U L L E L V húzó anyagáramlás J I D O K A STOP - jog K A N B A N J. I. T. Just In Time éppen időben O N E P I E C E F L O W egy darabos gyártási tétel K A I Z E N folyamatos fejlesztés Autonomizálás felhatalmazás A N D O N vizualizálás H E I J U N K A gyártósor kiegyenlítés 11. ábra. A Toyota ház A Toyota házban vastaggal jelöltük az elveket megtestesítő fogalmakat (Pull, Jidoka, Heijunka, Kaizen), míg az ezeket megvalósító eszközöket nagy betűkkel (kanban, JIT, one piece flow, andon). Ezeket később részletesen megvizsgáljuk az eszközrendszerek használatánál. Womack és Jones kutatásaiból minden különösebb vizsgálódás nélkül is látszik a Toyota rendszer fölénye, ami mind a minőségi mind pedig a termelési mutatókban megnyilvánul. A TPS rendszer 3 alapvető célt tűz maga elé a vevői értékteremtés kapcsán. Ezek: 1. minőségfejlesztés, a vevő jobb minőségű terméket kap 2. átfutási idő csökkentés, a vevő hamarabb megkapja a terméket 3. költségcsökkentés, a vevő olcsóbban megkapja a terméket Sajnos sok helyen a TPS eszközrendszerét a költségcsökkentési célok szolgálatába próbálják állítani, így elég mérsékelt sikerre lehet számítani, ha egyáltalán lesz siker. A TPS rendszer megpróbálja egyesíteni magában a klasszikus kisüzemi kézi gyártás minőségi és technológiai előnyeit a nagyüzemi termelés nyújtotta költségelőnnyel. Ezek az elemek az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra.
7 Kézi gyártás Taylori rendszer Lean Management TECHNOLÓGIA Univerzális gépek Specializált gépek Univerzális gépek Elhelyezés géptípusok szerint (műhelyrend) Manuális tevékenységek Rövid átállási idők magas gyártási költségek Szerelésorientált Magas automatizáltság Hosszú átállási idők alacsony gyártási költségek Rugalmas gyártócellák/szigetek termékorientált Magas fokú mechanizáltság Rövid átállási idők, alacsony gyártási egység költségek TERMÉK Megrendelés alapján Egyedi-, vagy kis sorozatgyártás Nagysorozat-, vagy tömeggyártás Rugalmas sorozatnagyság Nagy gyártási mélység Nagy gyártási mélység Alacsony gyártási mélység SZERVEZET Decentralizált autonóm területek centralizált Egyszerű, lapos hierarchia / költségcentrumok Csekély specializálódás Nagyfokú specializálódás, szellemi és kézi munka elválasztása, szigorú munkamegosztás Csoportmunka, a gondolkodás és cselekvés integrálása Egyenetlen termékáramlás Egyenetlen termékáramlás Kiegyenlített termékáramlás SZEMÉLYZET Szakmunkások Cserélhető munkaerő, segéderők Törzs-, és időszakos szakmunkások Intenzív, sokoldalú képzés Rövid betanítási idők Kvalifikált, multifunkcionális képzés
8 Kézi gyártás Taylori rendszer Lean Management Darabbér / időbér Darabbér / időbér Prémiumbér / időbér EREDMÉNYEK Alacsony termelékenység, magas egységköltség Az egységköltség függ a darabszámtól, pl. nagysorozatnál alacsony egységköltség magas termelékenység, alacsony egységköltség Magas minőség Gyenge minőség Magas minőség Nagy rugalmasság Alacsony készletek Rugalmatlan / standard Nagy pufferzónák Nagy rugalmasság Alacsony készletek A Lean Menedzsment rendszer ideális működése Az előzőek alapján világos, hogy sosem egy egy eszköz alkalmazása, hanem egy komplett rendszer finoman összehangolt működtetése lesz a záloga a hatékony működésnek. Ezt áttekintendő, az alábbi ábrán összefoglaltuk a lean menedzsment rendszer fő elemeit (Herbermann, 1994). Természetesen egy rendszer elemeit sokféleképpen lehet strukturálni, ez a megoldás nem a funkcionális területek szerinti csoportosítást, hanem az alkalmazott elvek megvalósításához felhasználható stratégiai és operatív elemeket tartalmazza. A táblázatban felsorolt egyes elemek vállalaton belüli kiépítése és működtetése önmagában is komoly kihívás, ugyanakkor a területek közötti megfelelő együttműködés kialakítása tovább nehezíti a vállalati szakemberek sorsát.
9 1. Integrált minőségmenedzsment 2. Piacorientált tevékenységek 3. Termelésközpontú termékkialakítás TQM Kaizen Minőségi kör Nulla hiba elv Poka- yoke Jidoka Vevőközpontúság QFD Cél - költség Szimultán tervezés Termékoptimalizálás és értékelemzés DFMEA A LEAN VÁLLALAT 4. Decentralizált vállalati szervezet 5. Emberközpontú munkaszervezés 6. Termeléssel szinkronizált beszerzés Vállalati kultúra és vízió Decentralizált struktúra Szabályozott információmenedzsment Döntési jogosítványok delegálása alsóbb szintekre Csoportmunka R ugalmas munkaszervezés Munkatársak rendszeres kvalifikálása Kézben tartott termelési rendszer Cél - megállapodás JIT elv a gyártásban és a beszerzésben Kanban One piece flow Átállási idő csökkentése (SMED) Karcsú beszállítói kapcsolatok Beszállítók folyamatos értékelése 16. ábra A lean menedzsment stratégiai elemei. forrás Herbermann, 1994, kiegészítve Kelemen A rendszer tartalmi elemeiről már sok elemzést olvashattunk, melyek minden lean alapú vállalatra jellemzőek, bárhogyan is nevezzék az egyes elemeit (pl. Kovács). Ideális világban ezek a rendszerelemek egymás hatásait erősítik. Nézzünk egy példát. Ha mindenkinek jogában áll leállítani a gyártást, amikor olyan problémát észlel, ami nem oldható meg a ciklusidőn belül, akkor ez komoly ösztönző erő olyan stabil folyamatok kialakításához, melyekben ez csak nagyon ritkán fordulhat elő, különben óriási káoszhoz vezet. Így a folyamatban előforduló hibák azonnal egy intenzív fejlesztési folyamat inputjai, melyet jellemzően a folyamatot működtető munkatársaknak kell(ene) végezniük, hiszen ők ismerik ezt a legrészletesebben. Ez a csoportos problémamegoldást helyezi előtérbe, aminek elengedhetetlen feltétele a csoporttagok felkészítése a problémák világos felismerésére, elhatárolására, és megoldására. Ehhez komoly fejlesztési programok kidolgozására van szükség a vállalat HR munkatársainak részéről. Amennyiben a hibáért valamelyik beszállító a felelős, akkor a folyamatos beszállító értékelési rendszeren keresztül máris megindul egy komoly együttműködés a beszállítóval, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy ez a hiba többé ne forduljon elő (Liker et al.). A Toyota ugyanis meglepően elnéző a hibákkal szemben, de elvárja, hogy ugyanaz a hiba ne forduljon elő még egyszer. Ez azt feltételezi, hogy a lean elven szerveződő vállalat nem ellenséget lát a beszállítóban, hanem olyan partnert, aki hozzájárul az ő és végső soron az ügyfél elégedettségéhez. A piac ugyanis egyre rövidebb átfutási időket, és egyre
10 alacsonyabb árat követel, ráadásul mindezt folyamatosan javuló minőségben, mely nemcsak a vállalat, hanem annak beszállítói felé is komoly, tovagyűrűződő kihívást jelent. Tekintsünk át néhány pontnál röviden egy - egy elemet: 1. Integrált minőségmenedzsment Egyik legfontosabb eleme a kaizen elv. Ez abból a megfontolásból ered, hogy a vállalati folyamatok kialakítása során jellemzően annak működőképessége a legfontosabb, nem pedig a leghatékonyabb módja. Ez nem azt jelenti, hogy nem gondosan megtervezett folyamatokkal találkoznánk, csak számos apróbb változtatás révén egyre inkább növelhető a teljesítőképessége, ahogyan a tipikus veszteségforrások kiküszöbölése megtörténik. A klasszikus veszteségforrások csoportosítása Taichii Ohno-hoz fűződik, aki híres volt a szenvedélyes veszteségvadászat -áról. Ohno veszteségtipizálása az alábbi kategóriákat tartalmazza, amit Liker aki több mint 20 évig tanulmányozta a Toyota rendszerét kiegészítette egy 8. -al is: 1. Túltermelés: többet termelünk, mint amennyire a következő munkafolyamatnak, vagy a vevőnek szüksége van. 2. Várakozás: a gép ciklusideje, a gép hibája, vagy az előző munkafolyamat késése miatt a dolgozóknak nincs munkájuk. 3. Javítás: termékek válogatása, utómunkálása, selejtezése. 4. Szükségtelen, vagy helytelen folyamatlépések, leggyakrabban a termék tervezési hibájából, vagy a munkaeszközök hibájából adódóan. 5. Készlet: nem lehet magasabb, mint a szigorúan ellenőrzött húzórendszer által megkívánt minimum készlet. 6. Mozdulat: Dolgozók szükségtelen mozdulatai vagy szerszámok keresése. Ergonómiai, illetve munkahely-szervezési kérdések. 7. Termékek illetve alkatrészek felesleges mozgatása. 8. Dolgozók kihasználatlan kreativitása. Időt, fejlesztési-, tanulási lehetőségeket veszíthetünk azzal, ha nem figyelünk dolgozóink ötleteire. Mindezek a veszteségek erőforrás pazarlást jelentenek, és jellemzően egyszerű eszközökkel kiküszöbölhetők. A folyamatfejlesztés a TPS és a Lean alapfilozófiájába tartozik, és egyfajta evolúciós fejlődési pályát jelent, amikor fokozatosan kismértékű változtatások révén érjük el, hogy a folyamatok egyre hatékonyabbak lesznek. Természetesen előfordulnak nagyobb volumenű és több területet érintő változások, komoly innovációs fokkal, melyek jellemzően termék- vagy technológiaváltáshoz kötődnek. E két folyamatfejlesztési rendszer egy egy jellegzetes elemét tartalmazza az alábbi táblázat.
11 KAIZEN INNOVÁCIÓ (KAIKAKU) Hatás hosszantartó, de nem drámai rövidtávú, de drámai Sebesség kis lépések nagy lépések Időkeret folyamatosan megszakítva, időben behatárolt Siker esélye egyenletesen magas hirtelen, kiszámíthatatlan Főszereplők a cég minden dolgozója néhány kiválasztott Eljárásmód kollektív bölcsesség, csoportmunka, rendszeresség könyök módszer, egyéni ötletek és erőfeszítések Vezérfonal megtartás, és javítás megszakítás és újjáalakítás Sikerrecept Gyakorlati feltételek hagyományos know-how, és a technika aktuális szintje kis befektetés, nagy erőfeszítés a megtartáshoz technológiai vívmány, új találmányok, új elméletek nagy befektetés, kis erőfeszítés a megtartáshoz Sikerorientáció emberek technika Értékelési kritériumok teljesítmény, jobb eredményt nyújtó eljárások profit Előny kiváló egy lassan fejlődő gazdaságban gyorsan bővülő gazdaságban előnyös A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a folyamatokat aszerint kell osztályozni, hogy mennyiben járulnak hozzá a vevői érték megteremtéséhez. A folyamatok 3 jellemző típusáról beszélünk: 1. főfolyamatok, ezek a valódi értékteremtő folyamatok, pl. szerelés 2. mellékfolyamatok, lazábban kapcsolódnak az értékteremtéshez, de nélkülözhetetlenek, pl. anyagmozgatás 3. támogató folyamatok, melyek szintén szükségesek az értékteremtésben, de csak közvetett módon járulnak hozzá pl. adatszállítás. A folyamatfejlesztés különböző módja több ismert menedzsment filozófia részét képezi, és tartalmuk jellemzően megegyezik. Leginkább abban térnek el, hogy hány lépésre bontják a folyamatot, amit a következő táblázatban láthatunk.
12 Hat lépcsős modell PDCA ciklus Hat Szigma - DMAIC Lean filozófia Probléma definiálása Folyamat azonosítása és dokumentálása Tervezz - Plan Definiálás - Define Határozd meg az értéket Teljesítmény mérése "Miértek" megértése Mérés - Measure Elemzés - Analyse Térképezd fel az értékáramlást Javaslatok, megoldások kifejlesztése és kipróbálása Csináld - Do Ellenőrizd - Check Fejlesztés - Improve Biztosítsd a folyamatosságot Alkalmazz kérésen alapuló rendszert Megoldások gyakorlatba ültetése és értékelése Cselekedj - Act Kontrol - Control Dolgozz a tökéletesítésen A japán TPS guruk 10 pontban foglalják össze a sikeres kaizen tevékenységek szabályait, melyek az alkalmazás filozófiájának tekinthetők. Ezek: 1. gondolkodj a megvalósításon 2. a magyarázkodás felesleges 3. javítsd ki azonnal a hibát 4. ismételd Miért? 5 ször 5. gyűjtsél ötleteket minél több különböző személytől 6. az eszed használd, ne a pénztárcád 7. egyszerű megoldást keress, ne tökéleteset 8. felejtsd el a merev elképzeléseket 9. a problémák egyúttal lehetőségek 10. a javításnak sosincs vége
A L E A N menedzsmentalapjai. Toyota Production System Toyota Termelési Rendszer T P S Kelemen Tamás
A L E A N menedzsmentalapjai Toyota Production System Toyota Termelési Rendszer T P S F O L Y A M A T F E J L E S Z T É S Folyamatos fejlesztés?! Folyamatos fejlesztés?! ALAPELV Ez önmagában nem baj, csak
RészletesebbenLean menedzsment alapjai - tételek
Lean menedzsment alapjai - tételek Az alábbi tételek visszaköszönnek majd a zh-n. A válaszok a főbb kiindulási gondolatokat közlik, természetesen mindegyikhez átfogóbb (kidolgozott) válaszokat kell adni.
RészletesebbenA L E A N menedzsmentalapjai
A L E A N menedzsmentalapjai Toyota Production System Toyota Termelési Rendszer T P S A lean management stratégiai elemei 1. Integrált minőségmenedzsment TQM Kaizen Minőségkör nulla hiba 2. Piacorientált
RészletesebbenBME MVT. Dr. Topár József 1. Minőségmenedzsment MSc_ /2013 II felév
1 Bevezettük az ISO-t, aztán foglalkoztunk a TQM-mel, belevágtunk a SixSigmába, most pedig Leanezünk..?????? Módszer? Divat???? Vezetési eszköz? Gondolkodás mód?????? 2 3 Dr. Topár József 1 1. generáció
RészletesebbenLean menedzsment alapjai - tételek
Lean menedzsment alapjai - tételek Az alábbi tételek visszaköszönnek majd a vizsgán. A válaszok a főbb kiindulási gondolatokat közlik, természetesen mindegyikhez átfogóbb (kidolgozott) válaszokat kell
RészletesebbenA L E A N menedzsmentalapjai
A L E A N menedzsmentalapjai Toyota Production System Toyota Termelési Rendszer T P S A tömegszerűség csapdája Tömeggyártás vs. Lean Lássunk néhány példát! 2 Az 1. LEAN alapelv Értékszemlélet (Value) Határozd
RészletesebbenA lean menedzsment eszközei
A lean menedzsment eszközei Hozhat-e újat a lean menedzsment a TQM-hez képest? Jenei István együttműködő partnere Az előadás fő üzenetei A lean menedzsment (LM) is egy minőség- irányultságú menedzsmentrendszer
RészletesebbenTermelés- és innovációmenedzsment (lean) Kállay Balázs
Termelés- és innovációmenedzsment (lean) Kállay Balázs kallay@ktk.nyme.hu Toyota Termelési Rendszer - 1950 - Taiichi Ohno Központi eleme a veszteségek (muda) felszámolása (minimalizálása). Ezek olyan tevékenységek
RészletesebbenLEAN MENEDZSMENT ALAPJAI Eger, 2012. Előadó: Tamás Lászlóné Katalin vezető tanácsadó
LEAN MENEDZSMENT ALAPJAI Eger, 2012 Előadó: Tamás Lászlóné Katalin vezető tanácsadó Tartalom Termelékenység-fejlesztés Gyártási folyamatok veszteségei A Toyota - modell A Lean eszköztára A Lean bevezetése
Részletesebben9. fejezet címe: Lean menedzsment jellemzése 1. lecke: Lean menedzsment alapjai Elsajátítási idő: 60 perc
9. fejezet címe: Lean menedzsment jellemzése 1. lecke: Lean menedzsment alapjai Elsajátítási idő: 60 perc Mi a lean? A lean menedzsment a TPS (Toyota Product System) módszer európai és amerikai szemléletre
RészletesebbenLEAN egyszerűen. http:// ://www.lehel-management.hu/ Kákonyi. Előadó: Lehel
ÚJ J KIHÍVÁSOK ÚJ J VÁLASZOKV LEAN egyszerűen en http:// ://www.lehel-management.hu/ Előadó: Kákonyi Lehel Bemutatkozunk Folyamatoptimalizálás Amit az Önök k figyelmébe ajánlok Leánykori nevén: Toyota
RészletesebbenLEAN Menedzsment. Célcsoport
LEAN Menedzsment Minden vállalat egyik alapvető célja, hogy fejlessze termékei/szolgáltatásai minőségét, csökkentse, a költségeket növelje versenyképességét. A felvázolt célok elérésének számos eszköze
RészletesebbenVállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell
Vállalatgazdaságtan Minden, amit a Vállalatról tudni kell 1 Termelési rendszer vizsgálata 2 képzeljük el az alábbi helyzetet örököltünk egy gyárat mit csináljunk vele? működtessük de hogyan? Hogyan működik
RészletesebbenGépészeti automatizálás
Gépészeti automatizálás Gyártórendszerek optimális működtetése Dr. Czmerk András Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék czmerk@mogi.bme.hu Irodalom 1. Dr. Husi Géza: A lean alapú termelés
RészletesebbenKépzés leírása. A résztvevő a vizsga keretében konkrét veszteségcsökkentő projektet valósít meg a munkahelyén.
Képzés megnevezése: LEAN Menedzsment Koordinátor Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a vizsga keretében konkrét veszteségcsökkentő projektet valósít meg a munkahelyén. A résztvevő
RészletesebbenLean szemlélet és könyvtár
Lean szemlélet és könyvtár Magyar Könyvtárosok Egyesület 50. vándorgyűlés Keszthely, 2018. július 5. Miszler Tamás Csorba Győző Könyvtár Bevezetés TQM? Lean? TQM - Vevőközpontúság (fogyasztóközpontú fejlesztés)
RészletesebbenTovábblépés a TQM felıl a LEAN menedzsment bevezetése felé
Továbblépés a TQM felıl a LEAN menedzsment bevezetése felé Dr. Németh Balázs 2008. Március 27. Mőködési kiválóság szintjei Best Practice Hibátlan Folyamatok A legjobb gyakorlat Mások által is követésre
RészletesebbenÉrtékáram elemzés szoftveres támogatással. Gergely Judit 2013. 03. 01. Lean-klub
Értékáram elemzés szoftveres támogatással Gergely Judit 2013. 03. 01. Lean-klub Tartalom Az Értékáram és elemzésének szerepe a Leanben Értékáram modellezés és elemzés Esetpélda: termelő folyamat Képzeletbeli
RészletesebbenLEAN MASTER PROGRAM. Több, mint oktatás!
LEAN MASTER PROGRAM Több, mint oktatás! LEAN MASTER PROGRAM 1. Lean menedzsment bevezetése 2. Akiknek ajánljuk 3. A képzés felépítése 4. További információk 2 1. Lean menedzsment bevezetése A Lean menedzsment
RészletesebbenLEAN 4.0 azaz hogyan tudja a Lean menedzsment az Ipar 4.0-át támogatni és lehetőségeit kiaknázni.
XXV. NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA LEAN 4.0 azaz hogyan tudja a Lean menedzsment az Ipar 4.0-át támogatni és lehetőségeit kiaknázni. Dr. Németh Balázs Kvalikon Kft. 2018. Szeptember 14. Termelő vállalat
RészletesebbenVersenyképesség fokozása, avagy az élenjáró élelmiszeripar
Versenyképesség fokozása, avagy az élenjáró élelmiszeripar (www.leancenter.hu) Tömpe László Címzetes egyetemi docens Senior lean/tpm tanácsadó Minden jog fenntartva! Versenyképesség Támogató folyamatok
RészletesebbenPénzügyek és Lean a gyakorlatban
Katona Rita controlling manager Page 1 Pénzügy, számvitel, számbavétel, mérések szabályok úgysem értem bonyolult valaki magyarázza el Page 2 Miért fontos a Lean Számvitel (Lean Accounting)? Lean Információt
RészletesebbenFőbb szolgáltatásaink
Cégbemutató 2007. Főbb szolgáltatásaink Stratégiai tanácsadás Folyamatmenedzsment tanácsadás (BPM, BPR) Lean Menedzsment és KAIZEN tanácsadás TQM rendszerek kialakítása, EFQM modell Minőségmenedzsment
RészletesebbenA Lean menedzsment és bevezetése
A Lean menedzsment és bevezetése A mai üzleti környezetben és kiélezett versenyben felértékelődik a vevői igények minnél magasabb szintű kielégítésének képessége. Ami tegnap elég volt, az mára már kevés
RészletesebbenJárműipari gyártási folyamatok minőségbiztosítása, Tételek 1. Ászity Sándor
Járműipari gyártási folyamatok minőségbiztosítása, Tételek 1 Ászity Sándor 1 Tömegtermelés Lean termelés Toyota Termelési Rendszer: 2 2017.04.09. Szerepek az autóipari beszállítói láncban OEMs System integrators
RészletesebbenA Lean módszerek lehetőségei az informatika világában
A Lean módszerek lehetőségei az informatika világában SzegedTech Meetup Szeged, 2015.09.30. Péczely György Ügyvezető igazgató A.A. Stádium Kft. gyorgy.peczely@aastadium.hu 20/330-5545 www.aastadium.hu
RészletesebbenBest Practice Felmérés tapasztalatai
IFKA Minőségfejlesztési Központ A Mikulás is benchmarkol 5. Konferencia Best Practice Felmérés tapasztalatai Eredmények Gyakorlatok Feltételek összefüggései a Lean Menedzsment alkalmazásában Dr. Németh
RészletesebbenKAIZEN WORKSHOP. Dr. Németh Balázs Ügyvezetı igazgató Kvalikon Kft. LEAN modulok KAIZEN. Folyamatos. anyagáram. Emberek bevonása
KAIZEN WORKSHOP Dr. Németh Balázs Ügyvezetı igazgató Kvalikon Kft. LEAN modulok KAIZEN Stratégiai megközelítés Húzó rendszer Folyamatos anyagáram Emberek bevonása 0 hiba JIDOKA Vizuális mgmt. STABIL MŐKÖDÉS
RészletesebbenA Lean alapelvének megvalósulása: Információ áramlás VSM
A Lean alapelvének megvalósulása: Információ áramlás VSM Péczely György A.A. Stádium Kft. gyorgy.peczely@aastadium.hu 20/330 5545 Tartalom Mi a Lean? Hatékonyság A vállalatról Előzmények A felmérés Az
RészletesebbenA L E A N menedzsmentalapjai
A L E A N menedzsmentalapjai Toyota Production System Toyota Termelési Rendszer T P S A lean management stratégiai elemei 1. Integrált minőségmenedzsment TQM Kaizen Minőségkör nulla hiba 2. Piacorientált
RészletesebbenEllátási Lánc Menedzsment
Ellátási Lánc Menedzsment A 21. század első évtizedeire a nemzetközi verseny erősödése a termék-életciklusok rövidülése a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb fogyasztói árakon történő fogyasztói igény
RészletesebbenKorszerű termelésszervezési eljárások
Korszerű termelésszervezési eljárások 2010.10.25. 1. Just In Time (Éppen időben) módszer Termeld ma azt, amire holnap szükség van. A JIT-elv négy alapeleme: nincs raktárkészlet rövid szállítási idők kis
RészletesebbenAlapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése
1. Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1.1 A minőség jelentése A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal,
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenRugalmas gyártócellák kialakítása
Rugalmas gyártócellák kialakítása Miért van szükség gyártócellák kialakítására? Hagyományosan a termelő vállalatok felépítése nem folyamat-, hanem technológia szemléletű. Ez azt jelenti, hogy korábban
RészletesebbenPályázattal támogatott Egészségesen karcsú Lean menedzsment rendszerek
VII. Országos Tanácsadói Konferencia Innováció növekedés - fenntarthatóság Pályázattal támogatott Egészségesen karcsú Lean menedzsment rendszerek Toldi Sándor ügyvezető igazgató, Pannon-Quality Menedzsment
RészletesebbenA FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI
A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia
RészletesebbenBeszállítás AR Gyártási folyamat KR
3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,
RészletesebbenHogyan építsünk Lean rendszereket?
Hogyan építsünk Lean rendszereket? 2017.06.29. Pick Szeged Zrt. Péczely György ügyvezető A.A. Stádium Kft. gyorgy.peczely@aastadium.hu 20/330 5545 Mitől működhet jól egy rendszer 1. tanulság: az ember
RészletesebbenAz új szabványok támogató szerepe a működési kiválóság gyakorlatára
Az új szabványok támogató szerepe a működési kiválóság gyakorlatára Az út amin jár(hat)unk. Nagy István gyártási osztályvezető, MIR megbízott Vasúti Berendezések Kft. A hazai kötöttpályás közlekedés első
RészletesebbenAz EMS, egy termelés irányítási filozófia és a controlling kapcsolata. Balogh Imre Controling vezető Electrolux Lehel Kft, Nyíregyháza
Az EMS, egy termelés irányítási filozófia és a controlling kapcsolata Balogh Imre Controling vezető Electrolux Lehel Kft, Nyíregyháza 30/740-7691 EMS -Definíció Electrolux Manufacturing System (EMS) Our
RészletesebbenTermelési rendszerek fejlesztési alapelveinek kiterjesztése üzleti folyamatokra az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél
Termelési rendszerek fejlesztési alapelveinek kiterjesztése üzleti folyamatokra az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél Tartalomjegyzék 1. Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. rövid bemutatása 2. A gazdaságosság és az
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika
RészletesebbenHogyan válaszolhat a gyógyszeripar az új kihívásokra? Gyógyszeripari szakmai nap
Hogyan válaszolhat a gyógyszeripar az új kihívásokra? Gyógyszeripari szakmai nap CHINOIN Zrt.- a Sanofi vállalata 2013.09.12. dr. Péczely György A.A. Stádium Kft. Tartalom A gyógyszeripar kihívásai Lehetséges
RészletesebbenDr. Fodor Zita egyetemi docens
Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés
RészletesebbenLEAN FÓRUM. Eredmények Gyakorlatok Feltételek összefüggései a Lean Menedzsment alkalmazásában. Dr. Németh Balázs Január 23.
LEAN FÓRUM Eredmények Gyakorlatok Feltételek összefüggései a Lean Menedzsment alkalmazásában Dr. Németh Balázs 2007. Január 23. Témák Az egyes témák áttekintésének menete: Best Practice Lean menedzsment
RészletesebbenTudásmenedzsment szerepe a minőségkultúra fejlesztésében
Tudásmenedzsment szerepe a minőségkultúra fejlesztésében Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem Győr; Selye János Egyetem Komarno Szlovákia ISOFÓRUM XXIV. NMK Amiről szó
RészletesebbenTermelési folyamat logisztikai elemei
BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai
RészletesebbenLean bevezetés, Kaizen workshop-ok tapasztalatai a Phoenix Mecano-nál
Lean bevezetés, Kaizen workshop-ok tapasztalatai a Phoenix Mecano-nál Tartalom - Néhány alapadat a cégről - Miért? - Vezetők képzése - Nemzetközi összefogás - Helyi továbbképzések - Néhány alkalmazott
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok
RészletesebbenJIT = KARCSÚSÍTOTT TERMELÉS= ÉPPEN IDŐBEN ELVRE ÉPÜLŐ RENDSZER. Japánban kifejlesztve. A keresletet és kínálatot összekapcsolja
JIT JUST IN TIME 1 JIT = KARCSÚSÍTOTT TERMELÉS= ÉPPEN IDŐBEN ELVRE ÉPÜLŐ RENDSZER Japánban kifejlesztve A keresletet és kínálatot összekapcsolja 2 A JIT legfontosabb 8 vezérelve: 1) A pazarlás elkerülése
RészletesebbenLean Történet Today es. Első lépések: Japán. Autóipari beszállítók. Első hullám: Nemzetközi. Autóipari beszállítók
Lean Történet 1990-es 2000 2005 Today Első lépések: Japán Autóipari beszállítók Első hullám: Nemzetközi Autóipari beszállítók Második hullám: Multik és Magyar cégek Lean nem működik Tapasztalatok az elmúlt
RészletesebbenVEZETÉS SZERVEZÉS nappali MSc képzés II. félév
VEZETÉS SZERVEZÉS nappali MSc képzés 2013-2014 II. félév 1 9/11. A formalizált minőségmenedzsment (minőségbiztosítási) rendszerek működésének jellemzői és fejlesztésének lehetőségei. ISO 9000 szabványrendszer
RészletesebbenJárműipari gyártási folyamatok minőségbiztosítása (MEKOGGM611) 2.Termelési rendszer alapelvek
Járműipari gyártási folyamatok minőségbiztosítása (MEKOGGM611) 2. 1 Motiváció Termelékenység: Élet-Halál kérdés! Azok a vállalatok, amelyek hatékonyabbak versenytársaiknál a vevők kiváló minőségű termékek
RészletesebbenFolyamatvezérelt szervezeti változások az SBS Kft-nél
Folyamatvezérelt szervezeti változások az SBS Kft-nél ISOFÓRUM XXIII. NMK Vezetéstudományi Intézet Vezetés és stratégia tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel.: (1)4825377, (1)4825263;
RészletesebbenFogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások
Minőségirányítási Kézikönyv 4. sz. melléklete Fogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások Erőforrások: A könyvtár forrásai, beleértve a személyzetet, dokumentumokat, berendezéseket, könyvtári
RészletesebbenLean menedzsment és alkalmazása
Lean menedzsment és alkalmazása Izgalmas és fárasztó időket élünk most. Az elmúlt néhány év változásai (mind technológiai, mind szabályozási téren) olyan mértékben érintették a hazai vállalatokat, hogy
RészletesebbenFeladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében.
Kosztolányi János Operátorkiosztás tervezése Feladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében. Első lépésként
RészletesebbenAmikre a válaszokat keressük
5S alapok Amikre a válaszokat keressük Hogyan tehetjük a munkahelyünket láthatóan tisztává és rendezetté? Hogyan teremtjük meg az ideális körülményeket az 5 fő stratégiai módszerek és eszközök bevezetéséhez?
RészletesebbenDr. Szegedi Zoltán Ellátásilánc-menedzsment - Elmélet és gyakorlat
Dr. Szegedi Zoltán Ellátásilánc-menedzsment - Elmélet és gyakorlat Az ellátásilánc-menedzsment témakörben az első magyar nyelvű, szakmai tudományos könyv jól szemlélteti, hogy az ellátásilánc-menedzsment
RészletesebbenHogyan csökkentheti logisztikai költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? c. konferencia
Hogyan csökkentheti logisztikai költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? c. konferencia Hogyan kell mérni a logisztikai tevékenységet, hogy csökkenjenek a költségek avagy Kaizen a logisztika területén
RészletesebbenLEAN OFFICE Best Practice Felmérés tapasztalatai
LEAN OFFICE Best Practice Felmérés tapasztalatai Eredmények Gyakorlatok Feltételek összefüggései a Lean Menedzsment alkalmazásában Dr. Németh Balázs Kvalikon Kft. 2013. December 10. Témák Az egyes témák
RészletesebbenÜdvözölöm a Synchro Game termelési szimulációs tréning. résztvevőit a Festo nevében
Üdvözölöm a Synchro Game termelési szimulációs tréning résztvevőit a Festo nevében Hargitai Géza Festo Didactic Hargitai Géza Synchro Plan termelési szimuláció 12.11.2007 1 Milyen elvárásoknak kell megfelelni
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai
RészletesebbenLEAN BESZERZÉS AZ ELMŰ-BEN. MLKBT 17. kongresszusa Balatonalmádi, 2009. november 12. Sámson Gergely
LEAN BESZERZÉS AZ ELMŰ-BEN MLKBT 17. kongresszusa Balatonalmádi, 2009. november 12. Sámson Gergely Áttekintés ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, Beszerzési Ig. ELMŰ beszerzés fejlődése Lean beszerzés Fejlesztési
RészletesebbenA vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei
6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.
RészletesebbenMi köze a sógunoknak a leanhez?
A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
RészletesebbenDr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen
Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem
RészletesebbenAz 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység
Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment
RészletesebbenEOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam
EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább
RészletesebbenÜgyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások
Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon
RészletesebbenMINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 5. előadás Folyamatmenedzsment alapjai. Bedzsula Bálint
MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI 5. előadás Folyamatmenedzsment alapjai bedzsula@mvt.bme.hu Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Mit jelent a folyamatok folyamatos fejlesztése alapelv? Milyen modellek
RészletesebbenMiért szükséges a beszállító fejlesztés? Ászity Sándor EJJT laborvezető
Miért szükséges a beszállító fejlesztés? Ászity Sándor EJJT laborvezető 1 LEANLAB Projekt BME EJJT Tudásközpont 2011-ben kezdte el az Autóipari Termelési Rendszerek Laboratórium létrehozását. Európai Uniós
RészletesebbenLeváltja a Leant az Ipar 4.0? Garliczky Balázs, Countr y Manager STAUFEN.AG, Countr y Office Hungar y
Leváltja a Leant az Ipar 4.0? < Garliczky Balázs, Countr y Manager STAUFEN.AG, Countr y Office Hungar y A Study of the Toyota Production System Shigeo Shingo Lean Thinking James P. Womack, Daniel T. Jones
RészletesebbenBeszállító Fejlesztési Program. Dr. Németh Balázs Kvalikon Kft. Best Practice
Beszállító Fejlesztési Program Dr. Németh Balázs Kvalikon Kft. Best Practice Beszállítói lánc, követelmények Híd 3-4. Tier beszállító Integrátor, 2. Tier beszállító OEM, 1. Tier vevő Elvárások Képességek
RészletesebbenLean Champion képzés. Leonardo Group Kft. Lean a gyakorlatban megvalósítás, elméletek helyett
Lean Champion képzés Leonardo Group Kft Lean a gyakorlatban megvalósítás, elméletek helyett Tartalom Lean alapok Lean Champion célja Lean Champion felépítése, programja Lean Champion időzítése, helyszíne
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat
BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,
RészletesebbenThe Leonardo Way Lean Road Map Lean Management Bevezetési Útmutató 2010 Leonardo Group
The Leonardo Way Road Map Management Bevezetési Útmutató 2010 Leonardo Group Bevezetés Köszönöm, hogy letöltötte ezt az anyagot. Edwin Kotter vagyok, a Leonardo Group Kft ügyvezetője. Egyre több vállalat
RészletesebbenISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez
Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez 2 a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő az érdekelt felek megelégedettségének növelése céljából kiemeli a következő szempontok
RészletesebbenRAKTÁROZÁS MENEDZSMENT
RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Raktározás menedzsment kurzusunkban az operatív szintű Raktározási ismeretek képzésnél magasabb szintre, a raktározás működtetésével, menedzsmentjével kapcsolatos kérdésekre
RészletesebbenGYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK. 8. Szegmentált gyártás
GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK 1. Műhely rendszerű gyártás 2. Merev gyártósorok 3. Rugalmas gyártórendszerek 4. Egymástól független alkatrészgyártó szigetek 5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek 6. Folyamatorientált
RészletesebbenVÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK
VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK Vállalati eszmémykép A sikerhez vezető utunk A vállalat eszményképe az EVVA önképét írja le és utat mutat a szervezet egészének. A vállalati kultúra és a vállalati azonosság
RészletesebbenMINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 7. előadás Folyamatfejlesztési modellek és módszerek 1. (minőségmenedzsment módszerek) Bedzsula Bálint
MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI 7. előadás Folyamatfejlesztési modellek és módszerek 1. (minőségmenedzsment módszerek) bedzsula@mvt.bme.hu Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Mi jellemzi a minőségmenedzsment
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
Részletesebbeneisberg A MIÉRTEK FONTOSSÁGA 2015. Április 22. Hungalimentaria Gazsi Zoltán
eisberg A MIÉRTEK FONTOSSÁGA 2015. Április 22. Hungalimentaria Gazsi Zoltán Az eisberg CSOPORT EURÓPÁBAN 4 termelési egység 430 alkalmazott /190 EHU Piaci jelenlét 14 országban Kg ~ 20.E T/ év /7000 t
RészletesebbenLehet összhangot teremteni az ERP tolás és a Toyota módszer húzás mechanizmusa között a piaci versenyelőny megszerzése érdekében?
Lehet összhangot teremteni az ERP tolás és a Toyota módszer húzás mechanizmusa között a piaci versenyelőny megszerzése érdekében? NAGY Viktor Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Magyarország nviktore@gmail.com
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
RészletesebbenMAGYAR MINŐSÉGHÉT KONFERENCIA
MAGYAR MINŐSÉGHÉT KONFERENCIA LEAN módszerek és megoldások az energiahatékonysággal összhangban Dr. Németh Balázs Kvalikon Kft. 2016. MÁJUS 13. Lean filozófia A Lean filozófia lényege, hogy a veszteségek
RészletesebbenA benchmarking fogalma
Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi
RészletesebbenA logisztika feladata, célja, területei
A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben
RészletesebbenKépzések és Workshopok
Tudással a termelékenységért, a megbízható üzemelésért és a biztonságért! Képzések és ok 2017. évi tematikák Cím: 6723 Szeged, József Attila sgt. 130. Tel: 62/431-927, E-mail: tpm@aastadium.hu Több mint
RészletesebbenAz ISO 9001:2015 Szabvány sikeres bevezetése A Berg System Kft-nél
Az ISO 9001:2015 Szabvány sikeres bevezetése A Berg System Kft-nél I. előadás Budapest - 2016.11.08 Berg System Kft minőségpolitikája: Berg System Kft sokat tesz a környezet védelemért, hogy csökkentsük
RészletesebbenDr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek
Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek 2 Változás sebessége A gazdasági átalakulás nehezen követi a technológiai fejlődést Technológiai változás
RészletesebbenElektromechanikai műszerész Elektromechanikai műszerész
A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenCÉGDIAGNOSZTIKA tanulmány Cégdiagnosztika tanulmány. innováció-menedzsment felmérés folyamata.
CÉGDIAGNOSZTIKA tanulmány innovációmenedzsment IMP 3 rove innovációmenedzsment munkafolyamata 1. Felmérés, átvilágítás, kezdeti értékelés az AT Kearney ( és Fraunhofer inst. által kidolgozott EU standard
Részletesebben3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás
RészletesebbenÉ R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek
É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a
RészletesebbenA SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI
A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres
RészletesebbenVezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
RészletesebbenAudi Termelési Rendszer (APS) Út elszigetelt hatékonyságnövelő intézkedésektől egy átfogó vállalatirányítási rendszerhez
Audi Termelési Rendszer (APS) Út elszigetelt hatékonyságnövelő intézkedésektől egy átfogó vállalatirányítási rendszerhez Napi Gazdaság Hatékonyságfejlesztési Koferencia 2009.06.18 Budapest Gerbeaud-Ház
Részletesebben