Miért szükséges a beszállító fejlesztés? Ászity Sándor EJJT laborvezető

Átírás

1 Miért szükséges a beszállító fejlesztés? Ászity Sándor EJJT laborvezető 1

2 LEANLAB Projekt BME EJJT Tudásközpont 2011-ben kezdte el az Autóipari Termelési Rendszerek Laboratórium létrehozását. Európai Uniós pályázati forrást nyertünk az elméleti és gyakorlati ismeretek összegyűjtésére, projekt partnerünk a Kassai Műszaki Egyetem. A tudásbázist a vezető OEM autógyártók rendszereinek, gyakorlatának megismerésével hoztuk létre. Az ismeretek szintetizálásával és továbbfejlesztésével alakítottuk ki saját rendszerünket. A Műhely kutatói az autóipar teljes vertikumában, többéves gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a Termelési Rendszerek területén

3 Termelési Rendszerek kialakulása Autóipari Termelési Rendszer: válasz a globális kihívásokra Mérföldkövek: Henry Ford Tömegtermelés Toyota Production System/Toyota Termelési Rendszer Első olaj válság GM első veszteséges éve NUMMI (GM Toyota vegyesvállalat Kaliforniában) 1980s - Japán lesz a második legnagyobb gazdaság a világon GM elkezdi építeni a Global Manufacturing System-t Bosch, Mercedes és VW elkezdi bevezetni a BPS, MPS and KPS 2000s - XPS Bosch célkitűzése, hogy a beszállítói elérjék az LMA első szintjét

4

5

6

7 A beszállítói lánc egyes szintjeinek eltérő prioritásai vannak az egyes Termelési Rendszer eszközök alkalmazásában. Alkatrész db Jellemző művelet Beszállítói arány Profit OEM Összeszerelés, > 80% 10 % TIER Szerelés + gyártás, kb. 50 % 6 % TIER2 1-9 Gyártás, % 2-4 % TIER3 1 Alapanyag gyártás, %

8 OEM Termelési Rendszer jellemzői:

9 OEM Termelési Rendszer jellemzői: - Globális Rendszerek, a konszernek által fejlesztve és szabványosítva - Fix gyártási ciklus idő a teljes gyárban: takt-ból álló a szerelőszalag operátor dolgozik egyszerre - együttműködés a fényező-, karosszéria- és présüzemekkel - Vevői igényekhez való alkalmazkodás műszakrenddel - Hangsúlyos a logisztikai építő elemek alkalmazása - Just in Time, Milkrun, árukosár, sorrendképzés - Külső logisztikai szolgáltató - Munkatartalom kiegyenlítés a munkatársak között - Team munka, workshop koncepciók - Kifinomult, évtizedes rendszerek - Minőség a vevőnél, a végfelhasználónál jelentkezik

10 TIER1, Rendszer Integrátor Termelési Rendszer:

11 TIER1, Rendszer Integrátor Termelési Rendszer: - Globális Rendszerek, de a fejlettség szintje eltérő - A vevői igényekhez alkalmazkodó gyártási ciklus idő: munkahelyből álló, rugalmasan alakítható gyártó cellák operátor dolgozik egy folyamatban - Változó automatizáltság szint, - Vevői igényekhez való alkalmazkodás szükségessé teszi a levelinget, - Logisztikai építő elemek alkalmazása - Just in Time, Milkrun, - Külső logisztikai szolgáltató igénybevétele csak a készletezésben - Minőség mindenekelőtt, mert az OEM gyártó érzékeny - VSM/VSD a CIP eszköze

12 TIER2 alkatrész gyártó Termelési Rendszer:

13 TIER2 alkatrész gyártó Termelési Rendszer: - Egyedi rendszerek, a fejlettség szint nagyon eltérő - A technológia által meghatározott, jellemzően fix gyártási ciklus idő: különböző technológiai műveletet végző gyártó helyek operátor dolgozik egy folyamatban - Magas automatizáltság szint, az operátor gépet felügyel, betölt és ürít, - Nagy sorozatban, kevés variáció miatt a leveling nem annyira szükséges, de az ostorcsapás effektus jelentkezhet - Logisztikai építő elemek, csak a nagyméretű alkatrészeknél - A jövedelmezőséget a gépkihasználtság adja, ezért kiemelt a TPM és QCO/SMED - Minőség elsősorban a folyamat biztoság által elérhető

14 EJJT Termelési Rendszerek Beszállító lánc TIER3, Alapanyag gyártó Termelési Rendszer:

15 TIER3, Alapanyag gyártó Termelési Rendszer: - Globális gyártók, eltérő fejlettség szinttel - A technológia által meghatározott gyártási ciklus idő: - Folyamatos gyártás - Magas automatizáltság szint - Operátorok csak felügyelnek - Nagy mennyiségben előállított, katalógus termékek - Logisztikai építő elemek alkalmazása - Pull (húzó) elv a termelésben, csak azt gyártsuk ami elfogyott - Nagy mennyiségben (1 kamion) történő kiszállítás - Minőség: szabványokban leírt anyagminőségek,