MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN BMEKOGJA154

Átírás

1 MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN BMEKOGJA154 MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN BMEKOGJA113 Ászity Sándor BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR /2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG

2 1. A minőség és a minőségirányítás alapfogalmai, fejlődése 1.1. A minőség fogalma, értelmezése A minőséggel kapcsolatos fogalmak A megfelelőséggel kapcsolatos fogalmak A folyamattal és a termékkel kapcsolatos fogalmak A minőségirányítással kapcsolatos fogalmak 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Egyedi gyártás Tömeg termelés Termelési rendszerben történő gyártás 2

3 1.1. A minőség fogalma, értelmezése A minőség fogalma: A minőség megítélése mindig függ az adott kor és régió kultúrájától és ennek következtében a termék/szolgáltatás minősége, a folyamatok minősége, a vállalatok/szervezetek minősége és végső soron a társadalom minősége szorosan összefügg egymással. A teljesség igénye nélkül a minőség néhány megfogalmazása: Philip B. Crosby: a minőség a követelményeknek való megfelelés Joseph M. Juran: a minőség a használatra való alkalmasság. Shoji Shiba: a minőség a vevők rejtett igényeinek kielégítésére való alkalmasság. A minőség (quality) az MSZ EN ISO 9000:2015 szabvány megfogalmazása szerint : annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket. 3

4 1.1. A minőség fogalma, értelmezése A minőséggel kapcsolatos fogalmak Minőségjellemző (quality characteristic): terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos saját jellemzője. Termékjellemzők (product characteristic): technológiai jellemzők (méret, súly, fizikai- kémiai paraméterek). Követelmény (requirement): kinyilvánított vagy általában magától értetődő igény, elvárás vagy kötelezettség. Fokozat (grade): azonos funkcionális rendeltetésű (használatú) termékek, folyamatok vagy rendszerek kategóriája vagy besorolása, amelyet különböző minőségi követelményekhez rendeltek. Képesség (capability): egy szervezetnek, rendszernek vagy folyamatnak az az adottsága, hogy olyan terméket hozzon létre, amely ki fogja elégíteni az illető termékre vonatkozó követelményeket. Vevői megelégedettség (customer satisfaction) : a vevő észlelése arról, hogy milyen mértékben teljesültek a vevő követelményei. 4

5 1.1. A minőség fogalma, értelmezése A megfelelőséggel kapcsolatos fogalmak Megfelelőség (conformity): egy követelmény teljesülése. Nem megfelelőség (nonconformity): egy követelmény nem teljesülése. Hiba (defect): egy szándék szerinti vagy előírt használattal kapcsolatos követelmény nem teljesülése. Megelőző tevékenység (preventive action): tevékenység egy lehetséges eltérés vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére. Helyesbítő tevékenység (corrective action): tevékenység egy észlelt eltérés vagy más nem kívánatos helyzet okának kiküszöbölésére. Például: Újramunkálás/Átsorolás Javítás (repair): tevékenység egy nem megfelelő terméken, hogy azt a szándék szerinti használatra elfogadhatóvá tegyék. selejtezés (scrap), felhasználási engedély (concession), eltérési engedély (deviation permit). továbbengedés (release) 5

6 1.1. A minőség fogalma, értelmezése A folyamattal és a termékkel kapcsolatos fogalmak Folyamat (process): egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely erőforrások felhasználásával bemeneteket kimenetekké alakít át. Eljárás (procedure): egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének módja. A minőségirányítási rendszer dokumentumainak részét képezik az eljárási utasítások. Szervezet (organization): munkatársak csoportja és eszközrendszer a felelősségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok elrendezésével együtt (a szervezet lehet közjogi, magánjogi, valamint önálló jogi személyiség nélküli is). Folyamatszemléletű megközelítés (process approach) irányítási stratégia, amelynek során a vezetők úgy irányítják szervezetük folyamatait, hogy tudatosan teremtik meg a folyamatok közötti kölcsönhatásokat, valamint meghatározzák azokat a bemeneteket és kimeneteket, amelyek összekapcsolják ezeket a folyamatokat. Termék (product): egy folyamat eredménye. Hardver, Szoftver, Feldolgozott anyag, Szolgáltatás Rendszer (system): egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége, (folyamatok összessége). 6

7 1.1. A minőség fogalma, értelmezése A minőségirányítással kapcsolatos fogalmak Minőségpolitika (Quality policy): egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felsővezetőség által hivatalosan kinyilvánított szándékai és irányvonala. Minőségirányítás (Quality management): összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából. - Minőségtervezés (Quality planning): a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében. - Minőségszabályozás (Quality control): a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít. - Minőségbiztosítás (Quality assurance): a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. - Minőségfejlesztés (Quality improvement): a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. Minőségirányítási rendszer (Quality system): irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából. 7

8 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Egyedi gyártás Tömeg termelés Termelési rendszerben történő gyártás 8

9 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Egyedi gyártás 9

10 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Egyedi gyártás Egyedi gyártás jellemzői: - Magasan képzett munkaerő nemcsak a megmunkálás, hanem a konstrukció és az összeszerelés területén is. - Az irányítás teljesen decentralizált. A beszállítók és együttműködő partnerek önállóan hoznak döntéseket. A gyártó, összeszerelő üzemet általában a tulajdonos vezeti. Mindenki ismer mindenkit, mindenki kapcsolatban van mindenkivel. - A termék a vevő szeme előtt születik, természetes az egyedi igények figyelembevétele. - Általános célú gépeket használnak a fém és fa megmunkálására. - Alacsony a gyártott darabszám. Jellemzően ezek az üzemek ritkán tudnak 1000 járműnél többet gyártani évente. Nagyon nagy a variáció, még azok a járművek is, amelyek egyformának tűnnek, az egyes alkatrészek méreteiben eltérőek. - Nincs szisztematikus minőségbiztosítás. A tesztelés az úton történik. Sofőrök és mechanikus szerelők fejezik be a gyártás. Az egyedi, nem csereszabatos alkatrészek miatt a karbantartás és a javítás sok időbe és pénzbe kerül. 10

11 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Tömeg termelés 11

12 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Tömeg termelés A Ford vállalat öt éves fennállása alkalmából 1908-ban mutatták be a legendás Model T -t, amely teljesen új alapokra épült. Minden alkatrészében új konstrukció volt és magán hordozta Ford két zseniális az iparág jövőjét meghatározó újítását: 1., Az autót a gyárthatóság szempontjából tervezték. Az alkatrészek csereszabatossakká váltak. Az illeszkedő párokat nem kellett egyedileg gyártani és válogatni. 2., A mai szóhasználattal élve a Model T volt az első felhasználóbarát autó, mivel bárki tudta vezetni és karbantartani. Nem kellettek az üzemeltetéshez speciális ismeretek. Az autóhoz karbantartási kézikönyvet adtak, amely segítségével szaktudás nélkül is el lehetett végezni az alapvető javítási műveleteket. Ipari újdonságok: - Taylor-White szerszámacél biztosította a csereszabatos alkatrészeket - Vasbeton és elektromosság lehetővé tette a gyártóüzem tömeggyártásra alkalmas kialakítását. 12

13 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Tömeg termelés Tömeggyártás jellemzői: Csereszabatos alkatrészek A munkadarab mozog és megy a következő művelethez Kevés munkatartalomra szétosztott, ismétlődő műveletek, melyek elvégzéséhez nem kell szaktudás. A betanítás nem igényel sok időt. A néhány művelet gyorsan elsajátítható. Feladat szerinti specializálódás. Az összeszerelés kiszolgálására új munkakörök jönnek létre. Megjelenik az üzemvezetés, mint önálló feladat. Szétválik a direkt és az indirekt munkakör. A költségcsökkentés érdekében nagy teljesítményű célgépeken, nagy sorozatban készülnek az alkatrészek. 13

14 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Tömeg termelés 14

15 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Tömeg termelés Forrás: [7] 15

16 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Tömeg termelés Az 1920-as évek végére a General Motors átveszi a vezető szerepet a Fordtól. Az egyszemélyes irányítás helyett: 1., Vállalti struktúra, irányítás a számok segítségével, decentralizálás, profitcenter 2., Új marketing üzenet: GM család (Chevrolet, Pontiac, Oldsmobile, Buick és Cadillac) különböző kategóriák a vevő lehetőségei szerint 3., Dealer hálózat építése Forrás: [7] 16

17 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Tömeg termelés A tömegtermelés európai megjelenésének mérföldkövei: 1910 Ford összeszerelő üzemet épít Angliában Adam Opel bevezeti a futószalagot (1929 GM megvásárolja a céget) Fiat, Renault és VW üzemeiben a II. világháború miatt csak késve indul a tömegtermelés 17

18 1.2 A. termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Termelési rendszerben történő gyártás Forrás: [1] 18

19 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Termelési rendszerben történő gyártás Forrás: [8] 19

20 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Termelési rendszerben történő gyártás 20

21 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Termelési rendszerben történő gyártás Toyota Termelési Rendszer 21

22 1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása Termelési rendszerben történő gyártás Mérföldkövek: Toyota Termelési Rendszer építésének kezdete Első olajválság GM első pénzügyi év negatív profittal NUMMI megalapítása (GM és Toyota közös vállalat) 1980-as évek Japán a második legnagyobb gazdasággá fejlődik a világon, protekcionista gazdasági intézkedések bevezetése amerikai részről GM elkezdi felépíteni saját (lean) termelési rendszerét Bosch, Mercedes és VW is bekapcsolódik 2000-es évek xps, minden nagy autógyártó elkezdi alkalmazni 22

23 A termelési rendszer transzformálja a beszállítók teljesítményét és a beérkező nyersanyagot a vevő számára értékké. A vállalton belüli értékteremtés hatékonyságát a termelési rendszer fejlettsége határozza meg. A vevő számára érték: Minőség, Szállítási határidő, Költség/Ár 23

24 Hagyományos megközelítés: 24

25 Szerepek szerinti megközelítés: OEMs OEMs: Autógyártók System integrators Parts Manufacturers Raw Materials Suppliers System Integrators: Rendszerintegrátorok Parts Manufacturers: Alkatrészgyártók Raw Materials Suppliers: Alapanyaggyártók 25

26 Az autóipar az EU körforgásos gazdaság szemléletében: Vevő (globális autópiac) Dealer OEM Gyártó Bontó Rendszerintegrátor Alkatrészgyártó Alapanyaggyártó Újrahasznosított anyagok Daráló Természeti erőforrások EU irányelv a körforgásos gazdaságra való áttérés tól a leselejtezett járművek anyagát 100%-ban újra kell hasznosítani. 26

27 OEM termelési rendszer jellemzői: 27

28 OEM termelési rendszer jellemzői: - Globális Rendszerek, a konszernek által fejlesztve és szabványosítva - Fix gyártási ciklus idő a teljes gyárban: takt-ból álló a szerelőszalag operátor dolgozik egyszerre - együttműködés a fényező-, karosszéria- és présüzemekkel - Vevői igényekhez való alkalmazkodás műszakrenddel - Hangsúlyos a logisztikai építő elemek alkalmazása - Just in Time, Milkrun, árukosár, sorrendképzés - Külső logisztikai szolgáltató - Munkatartalom kiegyenlítés a munkatársak között - Team munka, workshop koncepciók - Kifinomult, évtizedes rendszerek - Minőség a vevőnél, a végfelhasználónál jelentkezik 28

29 Rendszerintegrátor termelési rendszer: 29

30 Rendszerintegrátor termelési rendszer: - Globális rendszerek, de a fejlettség szintje eltérő - A vevői igényekhez alkalmazkodó gyártási ciklus idő: munkahelyből álló, rugalmasan alakítható gyártó cellák operátor dolgozik egy folyamatban - Változó automatizáltság szint, - Vevői igényekhez való alkalmazkodás szükségessé teszi a levelinget, - Logisztikai építő elemek alkalmazása - Just in Time, Milkrun, - Külső logisztikai szolgáltató igénybevétele csak a készletezésben - Minőség mindenekelőtt, mert az OEM gyártó érzékeny, auditálás - VSM/VSD a CIP eszköze 30

31 Alkatrészgyártó termelési rendszer: 31

32 Alkatrészgyártó termelési rendszer: - Egyedi rendszerek, a fejlettség szint nagyon eltérő - A technológia által meghatározott, jellemzően fix gyártási ciklus idő: különböző technológiai műveletet végző gyártó helyek operátor dolgozik egy folyamatban - Magas automatizáltság szint, az operátor gépet felügyel, betölt és ürít, - Nagy sorozatban, kevés variáció miatt a leveling nem annyira szükséges, de az ostorcsapás effektus jelentkezhet - Logisztikai építő elemek, csak a nagyméretű alkatrészeknél - A jövedelmezőséget a gépkihasználtság adja, ezért kiemelt a TPM és QCO/SMED - Minőség elsősorban a folyamat biztonság által érhető el - Auditálás, minősítés a vevők által 32

33 Alapanyaggyártó termelési rendszer: 33

34 Alapanyaggyártó termelési rendszer: - Globális gyártók, eltérő fejlettség szinttel - A technológia által meghatározott gyártási ciklus idő: - Folyamatos gyártás - Magas automatizáltság szint - Operátorok csak felügyelnek - Nagy mennyiségben előállított, katalógus termékek - Logisztikai építő elemek alkalmazása - Pull (húzó) elv a termelésben, csak azt gyártsuk ami elfogyott - Nagy mennyiségben (1 kamion) történő kiszállítás - Minőség: szabványokban leírt anyagminőségek, 34

35 A termelési rendszer helye az üzleti modellben Termelési rendszer alkotó elemei: Man/ Ember Method/ Módszer Managing/ Vezetés Machine/ Gép 35

36 Termelési rendszer helye az üzleti modellben Marketing Rendszer Vállaltirányítás és Támogatás Termelési Rendszer Innovációs Rendszer 36

37 Termelési rendszer helye az üzleti modellben Company Business Model Production System Marketing System Management and support Engineering System National Economy Model Education Goverment and Authorities Health and Social Care 37

38 A beszállítói lánc egyes szintjeinek eltérő prioritásai vannak az egyes Termelési Rendszer eszközök alkalmazásában. Alkatrész db Jellemző művelet Beszállítói arány Profit OEM Összeszerelés, > 80% 10 % S. Int Szerelés + gyártás, kb. 50 % 6 % P. M. 1-9 Gyártás, % 2-4 % R. M. S. 1 Alapanyag gyártás, % 38

39 Rogers-féle termék elfogadási görbe: Everett Rogers az adaptáció szempontjából a fogyasztókat a következő csoportokba sorolja: 1.Újítók (Innovators) 2,5% 2.Korai elfogadók (Early Adopters) 13,5% 3.Korai többség (Early Majority) 34% 4.Késői többség (Late Majority) 34% 5.Lemaradók(Laggards) 16% Forrás: Ruszkai Csaba Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kar 39

40 40

41 41

42 42

43 43

44 About 8,000 patents are granted to the automotive sector per year! 44

45 Key Figures of Automotice Industry ( The International Organization of Motor Vehicle Manufacturers (OICA) was founded in Paris in