PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. V. évfolyam/4. szám /08.

Átírás

1 PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/4. szám /0 BAROMFI Tartalom Piaci jelentés A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...6 A vágópulyka és a libafélék piaci, és a pulyka- és a libahúsok értékesítési árai Tojás csomagolóhelyi árak....8 Külföldi piaci információk....9 Osztályvezet: Dr. Tunyoginé Nechay Veronika Összeállította: Thury Eszter thurye@akii.hu Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u Telefon:(0036) (0036) Fax: (0036) Internet: PIACI JELENTÉS A nemzetközi baromfihús kereskedelmet ben beárnyékolta a baromfipestis. A fogyasztói magatartást a járvány azokban az országokban is befolyásolta, melyeket közvetlenül nem érintett a baromfipestis. Indiában például a betegség miatt egyharmadával estek az árak. Márciusban Kanada, USA és kilenc ázsiai ország jelentette a baromfipestis kitörését. Ezek az országok állítják el a világ exportmennyiségének több, mint 50%-át. A 2003-ban és 2004-ben jelentett baromfipestis megbetegedések jelentsen gátolták a termelést és korlátozták Ázsia, Hollandia, Kanada és az Egyesült Államok export lehetségeit. A termelés csökkenése az USDA szerint végül csak törést jelentett a növekedés ütemében. A termelés és a fogyasztás folyamatos emelkedése legjobban az ázsiai piacokon érzékelhet. Annak ellenére, hogy a járvány kitörése gátolta a baromfihús exportot, más ökonómiai tényezk, mint valuta átváltási árfolyam, energia árak és a baromfihús termelés takarmányköltségei kedvezen befolyásolták a vezet szállítók helyzetét. Az állati betegség csökkentette a nemzetközi piacokon a kínálatot és ez a nemzetközi árak emelkedéséhez vezetett ben erteljesen ntt a nemzetközi piacon az ázsiai szállítók hkezelt baromfihús termékeken belüli részaránya, ami egy válasz reakció volt a baromfihús termelés- és export-korlátozásra. Továbbra is a baromfihús export legnagyobb részaránya a csirke export 85%-kal, s ezt követi a pulykahús 7%-os export részaránya. Elssorban Brazíliának sikerült jól profitálnia

2 versenytársainak az értékesíti piacaikon elszenvedett veszteségeibl. Brazíliának vezet szerepet sikerült kialakítania a csirkehús piacon, és az elrejelzések szerint megelzi 2004-ben és 2005-ben az USA-t is. Az Egyesült Államok baromfihús termelésének 15%-a exportcélú. Az év elején kitört baromfipestist nem a kereskedelmi állományokból jelezték els felében egyes országok felfüggesztették az import tilalmat az USA baromfihús exportra vonatkozólag. Elreláthatólag 2004-ben a 2003-hoz képest viszonylag magas árak miatt Oroszország a baromfihús exportját korlátozni fogja. Brazíliával épp ezen a piacon a legkiélezettebb a verseny és a baromfipestis kitörése az USA áru behozatali tilalmát is jelentheti. Az USA export-mennyisége csirkehúsból az USDA adatai szerint 2004-ben január és augusztus között a közel-kelet irányába 31%-kal ntt. Ugyanakkor a Karibi-térség felé 8%-kal, Kína felé 83%-kal, Hongkong felé 50%- kal és 58%-kal Korea felé csökkent az export mennyisége ben a csirkehús export az USDA adatai szerint 6%-kal emelkedni fog, miközben a gyengül árak miatt a kereslet nni fog. Az USA csirketermelése a gyenge árak ellenére 2004-ben enyhén ntt re 16 millió tonna csirkehús-termelést prognosztizálnak, ami 3%-os növekedést jelent ben a bels kereslet is emelkedett. Az alacsony szénhidrát tartalmú táplálkozás és a növekv jövedelem elsegítették a fogyasztás emelkedését ben a baromfihús fogyasztást 16 millió tonnára becsülik, ami 3%-os növekedést jelent. Mivel az orosz kormány Brazíliának, mint önálló országnak nem adott kvótából beszállítható mennyiséget, ezért más értékesítési piacok felé kellett néznie ben az export 15%-kal, azaz 2,4 millió tonnával ntt vágott súlyban kifejezve. A FAO elrejelzése szerint 2005-ben további 4%-os exportnövekedés várható. Ez a növekedés új export piacok megnyitásával lehetséges, például Japánban, a FÁK államaiban, valamint Szaúd-Arábiában. Az USDA becslései szerint Brazília csirkehús szállításai 2004 els nyolc hónapjában Japánba 65%-kal, Szaúd-Arábiába 13%-kal nttek, a FÁK országokba irányuló import pedig 259%-ra emelkedett. Több, mint kilencven ország vásárolt brazil baromfihúst. A megtermelt mennyiség 25%-a került exportra. Ez azért lehetséges, mert nagyon alacsonyak az árak, a piacot támogató intézkedéseket hoztak, kedvez a valuta átváltási arány, valamint a vetélytársak ellen a baromfipestis miatt tilalmak lettek elrendelve. A viszonylag alacsony takarmány- és bérköltségek miatt a csirkehús termelési költségei 0,39 euro/kg (vágott súly). Jelenleg Brazília és az EU között egyeztet eljárás folyik az EU ban az enyhén sózott termékekre vonatkozó behozatali korlátozások (WTO) esetleges visszavonásáról. Errl döntés 2005 tavaszán várható. Thaiföldön 2004-ben kitört baromfipestis 50-60%-os törést jelentett a csirkehús exportban. A fertzési hullámnak még nincs vége, ezért az eredeti termelési szint 2005-ben várhatóan nem fog teljes egészében helyreállni. A FAO becslései szerint Thaiföld exportja 20%-kal fog nni. Ez a növekedés azonban csak akkor lehetséges, ha a friss és htött áru exportot át tudják csoportosítani hkezelt, vagy feldolgozott árunak ben tekintettel az alacsony árakra nagy bels fogyasztással számolnak. A baromfipestis kitörése várhatóan nem fogja lehetvé tenni azt, hogy 2005-ben a friss baromfihúsra vonatkozó behozatali tilalmakat feloldják. Az USDA adatai alapján a szakértk valószínnek tartják, Thaiföldön az állatfertzés endémikusnak -2-

3 tekinthet. A 2004-es termelés-csökkenés után, 2005-ben újra növekedés várható, s elérheti az 1 millió tonnát. Kína baromfitermelése 2005-ben elreláthatólag 13,0 millió tonna lesz, ami 2%-kal több baromfihúst jelent, mint egy évvel korábban volt. Kína csirke húsexportja az USDA véleménye szerint 20%-kal is emelkedhet tonnára (termelési súly), ami Japán keresletnövekedésével magyarázható. A két ország között fennálló kereskedelmi egyezmény szerint Kína hkezelt és feldolgozott baromfihús terméket exportálhat Japánba ben a baromfipestis miatt 51%-kal visszaesett import 2005-ben 36%-kal, tonnára nhet (vágó súly), melyet az ersöd kereslet is alátámaszt. Az USDA elrejelzései nem tartalmazzák az USA szállításokat, mivel a baromfipestis miatt a behozatali tilalom 2005-ben még érvényben lesz. Brazília és Argentína vette át a legfontosabb beszállító szerepét a kínai piacon. Míg 1998-ban Oroszországban az importáru és a nettó belföldi termelés közötti arány 70% és 30% volt, addig jelenleg a ZMP adatai szerint ez most már 60% és 40%-ra módosult. A bels árak részben a kvótának köszönheten 2003 els negyedévében 23%-kal megemelkedtek. Az orosz húsipar termelése az elrejelzések szerint 2004 és 2006 között 11%-kal fog bvülni. Az orosz hússzövetség abban bízik, hogy 2010-re a baromfihús import részarányát 20%-ra tudják csökkenteni. A baromfihús import 2001-ben érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken. Ez részben az USA és Oroszország közötti kereskedelmi ellentétekkel is magyarázható. A két legnagyobb szállító az USA és Brazília 2003-ban a teljes mennyiség 78%-át szállította. A kilogrammonkénti ár a ZMP adatai szerint 0,55 USD (USA) és 0,68 USD (Brazília) között ingadozott. A kett között voltak a német árak (0,60 USD), illetve a francia árak (0,63 USD). A legjobb pozíciót a baromficomb érte el (2003-ban részaránya 51,4%), valamint az elre feldolgozott baromfihús (10,2%). Az orosz csirkehús import 2005-ben várhatóan 7%-kal fog visszaesni, tekintettel az importkontingensek körül kialakult problémákra ben az USA és az EU a kvótát nem tudta teljes egészében kitölteni. Az Egyesült Államok esetében (annak ellenére, hogy Oroszország csak egy korlátozott importtilalmat írt el) az USDA szerint nehézségek és akadozások mutatkoztak az orosz behozatali licencek szétosztása körül a különböz amerikai vállalkozók körében. Az EU esetében az újbóli ellenrzések lassították a szállításokat. Az emelked csirkehús árak egyensúlyban voltak a kereslettel, ezért az orosz kereskedk az alacsonyabb érték árukat keresték. Figyelembe véve a folyamatos befektetéseket az ágazatba, az ers keresletet és a magas árakat, az USDA és a FAO szakemberei 2005-ben az orosz termelés 13%-os növekedésével számolnak. A FAO véleménye szerint 2005-ben Japán baromfihús importja elreláthatólag 3%-kal, tonnára (vágott súly) fog nni, habár 2004-ben egy 29%-os csökkenéssel számolnak. Ezenfelül az USDA arra számít, hogy a jelenlegi behozatali tilalmak továbbra is érvényben maradnak és ez egy magasabb árszintet fog kialakítani. A fogyasztás elreláthatóan enyhén n ben Brazília valószínleg meg fogja tudni tartani nagy piaci részarányát Japánban. Várhatóan a hkezelt thai és kínai baromfihús behozatal is növekedni fog 2005-ben. Szaúd-Arábia baromfiimportja a FAO információi szerint 2005-ben tonnára (vágott súlyban) becsülhet, ami 2%-kal több, mint az elz évben volt. F -3-

4 oka a szaudi import-növekedésnek a ös mekkai zarándokjárás lesz. Annak ellenére, hogy a kormány erteljesen támogatja a belföldi baromfitermelést, mégis nehezen tudja a belföldi áru felvenni a versenyt az importáruval els felében az import visszaesett, mivel a kínai baromfiáru behozatalát megtiltották. Ezzel egy idben a francia import is jelentsen csökkent, mivel a francia termelés visszaesett, valamint az USA dollárhoz képest nagyon megersödött az euro ban az Európai Unióban a baromfipestis kitörése miatt ersen visszaesett a baromfihús-termelés, mely azonban az EU-ban csak a növekedési ütem megtorpanásának tekinthet. Az USDA 2005-re a 25-re kibvített Európai Unióra vonatkozólag 2004-hez képest a csirkehús termelésbvülését 2,3%-osra becsüli, mely 7,7 millió tonnát jelent vágósúlyban kifejezve ben vágósúlyban kifejezve a termelés 7,75 millió tonna lesz, mely mennyiség eléri a fertzés eltti idszak szintjét. Különösen Hollandia és Belgium, mely országokat a fertzés legjobban érintett, tudták az állományukat újra felépíteni. Franciaországban a termelés csökkenése érezhet, ami az emelked takarmányköltségekkel és a gyenge export kereskedelemmel magyarázható. Az EU csak nehezen tudta a Moszkvától megszerzett kontingenseket teljes mértékben kihasználni, mert a keleti bvítés után az új tagállamok vágó- és feldolgozó üzemeit újra ellenrizni akarta, ami lassította az orosz üzleti lehetségeket ben az exportmennyiség 2%-kal csökkenhet, az ers euro, valamint az USA és Brazília kedvezbb kínálata miatt. Az EU baromfihúst túlnyomórészt Szaúd- Arábiába, Jemenbe, Ukrajnába és Oroszországba fog szállítani. Németország baromfihús fogyasztása tovább emelkedik és a jövben is növeked piacnak fog számítani. A ZMP jelenlegi becslései szerint az egy fre jutó fogyasztás 18,5 kg habár ez még mindig az EU átlag alatt van (23,3 kg). A belföldi termelés az elmúlt években folyamatosan ntt. Ennek ellenére, a bels fogyasztást az ország csak az importtal együtt tudja fedezni ben a ZMP forrásai szerint az ország csak 74%-ban volt önellátó. A fogyasztás jórészt csirkehúsból és pulykahúsból (90%) áll. A pulykahús részaránya a teljes baromfihús fogyasztásból 1994 és 2004 között 28%-ról 36%-ra ntt. Az egy fre jutó pulykahús fogyasztás a ZMP adati szerint 6,6 kg évente. A német piac egyre ersöd nemzetközi nyomás alá került; elssorban Brazília tudta növelni szállításait. A harmadik országok közül éppen Brazília, az az ország, amely lényegesen olcsóbban tud termelni, s ezért annak ellenére, hogy vámköltségei és szállítási költségei magasak kedvez áron tudja termékeit felkínálni. A ZMP véleménye szerint 2003-ban több import áru volt az országban, mint 2004-ben. Összesen tonna áru érkezet Németországba, melybl Brazília 19%-ot és Thaiföld 13%- ot szállított. Ennél magasabb részarányt csak Hollandia tudott elérni (22%). (Arne Hansen, Holger D. Thiele, Henrike Burchardi, Mareike Renken Agrarwirtschaft 54. évf. 1.sz.) Fordította: Keresztessyné Mohr Katalin -4-

5 A világ baromfihús termelése és fogyasztása m.e.: 1000 tonna vágott súly Nettó termelés Fogyasztás v 2004s 2005s 04/03 05/ v 2004s 2005s Dél-Afrika ,5 1, Egyiptom ,5 1, Kanada ,9 1, Mexikó ,1 5, USA ,8 3, Argentína ,9 8, Brazília ,1 6, Ausztrália ,2 3, Kína ,7-5, Indonézia ,9 8, India ,1 6, Japán ,2 0, Thaiföld ,4 5, Dél-Korea ,1 2, Szaúd-Arábia ,5 3, volt SZU ,4 12, Orosz Föd ,2 13, Ukrajna ,5 14, EU ,8 0, EU ,9 0, Lengyelország ,1 1, Magyarország ,5 0, Világ összesen ,6 3, Forrás: Agrarwirtschaft v = elzetes s = elrejelzés A világ baromfihús-kereskedelme m.e.: 1000 tonna vágott súly v 2004s 2005s 04/03 05/04 Behozatal: USA ,2-37,5 Kanada ,4-6,1 Mexikó ,0 3,3 Kína ,5 37,5 Hongkong ,1-3,5 Japán ,3 3,4 Dél-Korea ,0 46,7 Szingapur ,1 22,2 Szaúd-Arábia ,1 2,2 Kuwait ,9 2,9 Egy. Arab Emirátus ,1 1,1 Dél-Afrika ,0 3,7 Orosz Föderáció ,0-12,0 EU-25 a ,6-3,6 EU-15 b ,9-6,5 Kivitel: USA Kanada Brazília Kína Thaiföld EU-25 a Világ ,2 6, ,1 12, ,9 4, ,1 15, ,3 20, ,2-1,2 EU-15 b ,7-1,8 Lengyelország ,0 0,0 Magyarország ,7 0, ,4 3,6 Forrás: Agrarwirtschaft v = elzetes s = elrejelzés a = új tagállamokkal történ kereskedelem is b = egymás közötti kereskedelem nélkül -5-

6 1. táblázat A VÁGÓCSIRKE TERMELI, ÉS A KÜLÖNFÉLE CSIRKEHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN Országos Mértékegység hét / / 7. hét Vágócsirke Fagyasztott csirke egészben, 70 %-os Friss csirke egészben, 70 %-os Fagyasztott csirke egészben, 65 %-os Friss csirke egészben, 65 %-os Friss csirkecomb, csontos Friss csirkemáj-szívvel Friss csirkemell tonna 2832, , ,13 59,73 88,64 Ft/kg 183,43 170,23 169,82 92,58 99,76 tonna 51,78 3,35 1,69 3,26 50,45 Ft/kg 335,88 335,97 369,06 109,88 109,85 tonna 137,32 92,66 70,20 51,12 75,76 Ft/kg 351,99 358,51 366,89 104,23 102,33 tonna 60,44 12,45 8,85 14,64 71,08 Ft/kg 295,35 334,51 334,56 113,27 100,01 tonna 92,26 51,88 71,46 77,45 137,74 Ft/kg 355,69 384,64 360,78 101,43 93,80 tonna 235,45 191,43 160,76 68,28 83,98 Ft/kg 398,00 399,76 396,29 99,57 99,13 tonna 36,38 27,17 23,94 65,80 88,11 Ft/kg 451,49 483,27 482,21 106,80 99,78 tonna 81,91 81,57 50,18 61,26 61,52 Ft/kg 790,35 739,99 768,54 97,24 103,86-6-

7 2. táblázat A VÁGÓPULYKA TERMELI, ÉS A PULYKAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN Országos Mértékegység hét / / 7. hét Vágópulyka Friss pulykacomb alsó, csontos Friss pulykacomb fels, csontos Friss pulykamell filé tonna 2608, , ,15 74,95 104,62 Ft/kg 267,20 253,12 254,08 95,09 100,38 tonna 61,10 65,67 55,90 91,49 85,12 Ft/kg 256,92 273,72 272,97 106,24 99,72 tonna 29,90 46,32 28,23 94,41 60,95 Ft/kg 509,76 531,87 533,31 104,62 100,27 tonna 116,60 108,61 115,84 99,35 106,66 Ft/kg 951,69 839,27 820,20 86,18 97,73 3. táblázat A LIBAFÉLÉK TERMELI, ÉS A LIBAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 8. HÉTEN Országos Mértékegység hét / / 7. hét Hízott liba Pecsenye liba Friss libacomb, csontos Friss libamell Pecsenye liba, egészben tonna 260,02 184,57 230,73 88,74 125,01 Ft/kg 415,67 402,48 387,61 93,25 96,30 tonna 315, Ft/kg 245, tonna 0,98 0,97 0,95 96,94 97,94 Ft/kg 892, , ,32 116,62 97,32 tonna 0,22 0,61 0,84 381,82 137,70 Ft/kg 1345, , ,02 112,35 100,13 tonna Ft/kg

8 4. táblázat TOJÁS CSOMAGOLÓHELYI ÁRAK A 7-8. HÉTEN Mértékegység hét / / 7. hét 10 db-os M L db ,86 81,14 Ft/db 16,57 14,12 14,37 86,72 101,78 db ,65 106,66 Ft/db 15,01 15,36 14,77 98,42 96,18 tálcás (30 db-os) összesen M L db ,13 79,58 Ft/db 13,13 12,46 12,56 95,64 100,76 db ,13 89,18 Ft/db 12,86 12,62 12,66 98,47 100,36 db Megjegyzés: barnahéjú, ketreces tartásból származó tojások Forrás: Tojás csaomagolóhelyek -8-

9 5. táblázat Csirke egészben 65 %-os (grillfertig) feldolgozói értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban 2005 Változás a 7. héten az elz 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét héthez képest Belgium 33168, , , ,11 = Csehország 34047, , , ,97 +0,4 Dánia 36413, , , ,06 +2,9 Németország 38696, ,10 +0,0 Észtország 29568, , , ,26-1,0 Görögország 41767, ,60 +0,0 Spanyolország 37654, , , ,92-0,6 Franciaország 40538, , , ,15 = Írország 44961, , , ,93 = Olaszország 35010, , ,20 +0,0 Ciprus 43976, , , ,16 +0,1 Lettország 32261, , , ,43-1,4 Litvánia 31728, , , ,77 +0,3 Magyarország 36356, , , ,44 +0,7 Málta 38755, , ,80 +0,9 Hollandia +0,0 Ausztria 44116, , , ,78-0,2 Lengyelország 26030, , , ,02 +0,3 Portugália 36116, , , ,82-0,7 Szlovénia 46604, , , ,58-0,7 Szlovákia 36580, , , ,02-0,4 Finnország 48572, , , ,94 +0,2 Svédország 48819,36 +0,0 UK 33372, , , ,16-0,3 EU , , , ,51 = Forrás: EU Bizottság, AKI * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 4. héten 1 euró = 245,69 Ft 5. héten 1 euró = 245,05 Ft 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft m.e: Ft/100 kg -9-

10 Tojás (M + L) csomagolóhelyi értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban 6. táblázat m.e: Ft/100 kg 2005 Változás a 7. héten az elz 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét héthez képest Belgium 13183, , , ,99 +8,2 Csehország 18402, , , ,78 +4,7 Dánia 32055, , , ,97 = Németország 16461, ,48 +0,0 Észtország 20502, , , ,06 +0,4 Görögország 24814, ,52 +0,0 Spanyolország 12630, , , ,13 +6,1 Franciaország 14230, , , ,74 +8,8 Írország 35099, , , ,58 = Olaszország 27055, , ,00 +0,0 Ciprus 29571, , , ,11 = Lettország 19325, , , ,31 +0,3 Litvánia 19981, , , ,45-1,9 Magyarország 25176, , , ,45-2,7 Málta 14237, , ,94 +2,2 Hollandia +0,0 Ausztria 19991, , , ,17-0,2 Lengyelország 19023, , , ,25 +1,6 Portugália 13812, , , ,62 +5,9 Szlovénia 28364, , , ,07-7,6 Szlovákia 18242, , , ,77-1,4 Finnország 25114, , , ,80-15,7 Svédország 33226,97 +0,0 UK 25094, , , ,54-0,3 EU , , , ,94 +1,6 Forrás: EU Bizottság, AKI * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 4. héten 1 euró = 245,69 Ft 5. héten 1 euró = 245,05 Ft 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft -10-

11 A BROJLER ÉS A TOJÁS PIACI ÁRA NÉHÁNY KÖZÉP- ÉS KELET- EURÓPAI ORSZÁGBAN 7. táblázat Termék 1. Brojler 2. Tojás Ft/kg élsúly Litvánia 1) Cseh Közt. 2) Észtország 3) Németország 4) Szlovákia 5) ár hét ár hét ár hét ár hét ár hét 310, , , , , darab 1200, , ,42* ,00 6 Termék 1. Brojler 2. Tojás Lettország 6) -11- Mértékegység Mértékegység Lengyelország 7) Magyarország 8) Ausztria 9) ár hét ár hét ár hét ár hét ár hét Ft/kg élsúly 330, , , darab 1176, , ,00 6 Forrás: AGRIMIS, ZMP Berlin Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 6. héten 1 euró = 244,28 Ft 7. héten 1 euró = 243,71 Ft /* nagykereskedelmi ár Alapvet jellemzk: 1. Brojler: élsúly:1,5 kg 2. Tojás: L méretosztály (63-73 g) Eltérések az alapvet jellemzktl: 1) Brojler: nincs szabvány 2) Brojler: élsúly 1,8 kg 3) Brojler: vágósúly 1,3 kg (Ár= Ft/ vágósúly kg) 4) Tojás: 2003.jan.1-jétl csak nagykereskedelmi ár áll rendelkezésre, Brojler: élsúly 1,7 kg 5) Brojler: élsúly 1,85 kg 6) Brojler: vágósúly (Ár=Ft/ vágósúly kg) 7) Brojler: élsúly legalább 1,2 kg 8) Brojler: élsúly legalább 1,2 kg 9) Brojler: nincs szabvány

12 A Baromfi kiadvány kéthetente jelenik meg. A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói, valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a hozzájutás térítésmentes. A Baromfi kiadványon kívül kínáljuk még a Élállat és Hús Gabona és Ipari Növények Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs-burgonya kiadványokat is. A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Hegeds Nóra, Tel: Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is. KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u Telefon: (0036) Fax: (0036) Internet: akii@akii.hu A K I -12-