KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. Napközi. A kiadvány elektronikus formában a weboldalon kerül közzétételre.

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott, Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. c. dokumentumhoz A kiadvány elektronikus formában a weboldalon kerül közzétételre.

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 Szakos kompetencia indikátor értelmezések a portfólió és a foglalkozás megfigyelése alapján... 4 Csoportprofil szempontsor Csoportprofil Tematikus terv Óraterv/Foglalkozásterv - Tanulásirányítás Reflexió Tanulásirányítás - egy szempontú Reflexió Tanulásirányítás Óraterv/Foglalkozásterv Tanulásmódszertan Óra/Foglalkozásterv Szabadidős foglalkozás Reflexió Fejlesztő foglalkozás Az emberi erőforrások minisztere által október 11-én elfogadott általános tájékoztató anyag évi minősítési eljárásoktól hatályos 2

3 Bevezető A napközi kiegészítő útmutatójának célja az alapfokú oktatásban tanító gyakorló pedagógusok, az intézményvezetők, a minősítési szakértők tájékoztatása az általános útmutatóban foglaltaktól eltérő speciális sajátosságokról, valamint a területen dolgozók segítése a portfólió elkészítésében. A kiegészítő útmutatóban foglalt elméleti (elemzések, értelmezések és magyarázatok) és gyakorlati (sablonok, minták, szempontrendszerek, példák) leírások támogatni kívánják a napközis foglalkozást vezető pedagógusokat és a pedagógusminősítési szakértőket a minősítővizsgára és a minősítési eljárásra való felkészülésben. A napközi kiegészítő útmutatójában a portfólió készítői segítséget kapnak az általános útmutató napközi területére jellemző, speciális értelmezéséhez. Az útmutató olyan sablonokat és mintákat tartalmaz, amely a gyakorlati tapasztalatokból indul ki, és figyelembe veszi a napközis foglalkozás sajátosságait és szükségleteit. A szabadon választott dokumentumok listája példákat és ajánlásokat tartalmaz, amelynek elsődleges célja a gondolatébresztő, ötletadó segítségnyújtás. A példaként felsorolt dokumentumok egyrészt az általános útmutató által javasolt szabadon választott dokumentumok területspecifikus értelmezése és adaptálása, másrészt olyan fontosnak ítélt lehetőségek, amelyek a területre jellemzők, a tanulásirányításhoz, szabadidős foglalkozáshoz, a tanulás tanításához szorosan kapcsolódnak, attól elválaszthatatlanok. A napközis nevelést nem tekintjük külön szaknak, mivel az ezen a területen dolgozó tanítók, tanárok képzése, végzettsége megegyezik az alapfokú nevelés-oktatásban tanító pedagógusokéval, valamint szaktantárgyakat is tanítanak, egész napos iskolai rendszerben dolgoznak. A Köznevelési törvény nem ismer napközis munkakört, de az egész napos nevelés általánossá tételével még hangsúlyosabbá váltak e terület feladatai. Az egész napos iskola az általános iskola mind alsó, mind felső tagozatán megvalósulhat. Az iskolában a nappali rendszerű iskolai oktatás része a napközis és tanulószobai foglalkozás, ezért készült a szakspecifikus dokumentumgyűjtemény. A kompetenciák elemzése és értelmezése az általános pedagógiai gyakorlat mellett a tanulásirányítás, szabadidős foglalkozás speciális szakmai sajátosságait írja le. Az indikátorok az általános pedagógiai és a napközi szakmai követelményeit a gyakorlat szintjén fogalmazzák meg. Az egyes indikátorok az átfogó kompetenciákat elemekre bontják, értelmezik és példákat adnak gyakorlati megvalósulásukra mind a portfólió dokumentumaiban, mind az óralátogatások tapasztalataiban. A kiegészítő útmutató csak a napközi területére speciálisan jellemző sajátosságokat és értelmezéseket tartalmazza. Így a portfólió elkészítésekor és a pedagógus minősítéskor az általános és kiegészítő útmutatót egyszerre javasolt használni. Az útmutató a kötelező elemeken kívül javaslatokat tartalmaz, amely segítséget nyújt, ötletet ad. Ügyelni kell azonban arra, hogy a portfólió tükrözze a portfóliókészítő személyiségét, és a szakmai munka egészét bemutassa. Ezért az Útmutató ajánlásait érdemes adaptálni, és szükség szerint kiegészíteni a szakmai munkát bemutató új, az útmutatóban példaként nem szereplő dokumentumokkal. A köznevelési rendszer különböző területein, illetve más szakterületen dolgozó pedagógusok az Útmutató kiegészítéseit saját döntésük alapján segítségként felhasználhatják, meríthetnek más tantárgyak kiegészítő útmutatójából. Az emberi erőforrások minisztere által október 11-én elfogadott általános tájékoztató anyag évi minősítési eljárásoktól hatályos 3

4 Szakos kompetencia indikátor értelmezések a portfólió és a foglalkozás megfigyelése alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k:" A végzett/szakképzett tanár alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét. A végzett tanár a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni. Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes. A szakképzett tanár törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására. Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára." Indikátorok 1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos tudást tükröz. Szakterületi/szakspecifikus példák A portfólió alapján A foglalkozáslátogatás alapján Tématerveiből kiderül, hogy tisztában van a napközi otthonos nevelés általános alapelveivel módszertani eljárásaival. A látott foglalkozásokon a szaktárgyi és a napközi otthoni neveléssel kapcsolatos korszerű eljárásokat alkalmaz Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait. A reflexióiban utal az intézményi szabályozó dokumentumokra. A napközis tevékenység tervezési dokumentumai a tanítási folyamathoz kapcsolódnak. A foglalkozást követő megbeszélésen rámutat a megvalósításnak az intézményi dokumentumokkal való kapcsolatára. Ismerteti az intézménye házi feladatra vonatkozó elveit. 4

5 1.3. Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési, tanítási módszereket, eszközöket Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó. Tematikus tervezeteiben, foglalkozási tervében az aktuális tananyaghoz kapcsol szabadidős tevékenységet. 1.o. matematika, kör, négyzet, háromszög-szabadidőben alak dominó készítése, alakgyakorló játékok. 4.o. környezetismeret - topológiai játékok, ország - város játék, zöldségek összefoglalása zöldségzsúr keretében projekt módszerrel. 2.o. környezetismeret - idő, évszak, óra tananyag-évszakóra készítése szabadidőben. Tervez projektmunkát, dramatizálást, szemléltetést, csoportmunkát, tanulói kiselőadást, stb. Pl.: ünnepi műsor összeállítása, olvasmányélmény tanulói bemutatása, tanulói eszközök készítése. Például zenehallgatást, filmnézést tervez. A tanulást támogató taneszközök használatát tervezi pl.: interaktív táblán tanulási stratégiák kivetítése, olvasást gyakoroltató szövegek, tananyaghoz kapcsolódó képek, stb. Foglalkozási tervében, felkészülési vázlataiban pontos fogalmakat használ a tananyag megjelölésénél, vagy a tanulás tanításának tervezésekor. (szövegtanulás, technika, stratégia, módszer, stb.) A házi feladathoz kapcsolódóan kihasználja a tantárgyi koncentráció lehetőségeit. Pl.: Az olvasmányhoz kapcsolódó hólabda játék az előkészítő szakaszban, szólánc játék az óráról. Az adott foglalkozás a tantárgyához kapcsolódó szabadidős tevékenység. Pl.: olvasmányhoz illusztráció készítése, gyűjtőmunka feldolgozása, papírmasé gyümölcsök készítése, szabálykövető gyöngyfűzés, stb. Kooperatív csoportmunkában, projekt módszerrel elvégzendő házi feladat megoldást támogat. A látott foglalkozáson digitális eszközöket alkalmaz. A házi feladat megoldását eszközhasználattal támogatja. Pl.: Játékok interaktív táblán, konkrét mérési gyakorlat a szabadidőben. Internet használatára készteti a tanulókat, így támogatja a tanulási folyamatot. Közösen beszélgetnek az on-line kapcsolattartás etikájáról. A tanulási tevékenység szervezése során a szakszavakat pontosan használja. Pl.: égtáj, szorzó, mondatkezdő nagybetű, stb. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szaktárgyi KKK-k:"A végzett tanár alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról. Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket. A végzett/szakképzett tanár képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a foglalkozások keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását. Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét. Képes 5

6 hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez. A szakképzett tanár elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre. Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel. A végzett tanár alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról. Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket A végzett/szakképzett tanár képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a foglalkozások keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását. Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez. A szakképzett tanár elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre. Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel. Indikátorok 2.1. Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. Szakterületi/szakspecifikus példák A portfólió alapján A foglalkozáslátogatás alapján A NAT, a helyi tanterv és az iskola pedagógiai programjában meghatározott elvek és célok szerint tervez. Tervezési dokumentumaiban a célok meghatározásából indul ki. A foglalkozás megbeszélését a célok ismertetésével indítja. Pl.: az adott foglalkozás a tanulás tanításának elemeit tartalmazza. Hangsúlyosan kiemel egy tanulási technikát, stratégiát, majd a foglalkozás értékelésekor kitér ezek eredményességére Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket. A foglalkozási tervében a tanulásirányítással és a szabadidő tervezésével kapcsolatban is az egymásra épülés, didaktikai fokozatosság ismerhető fel. Pl.: tanulási technikák egymásra épülése, taneszköz használat tervezése. Egy adott tevékenység során a foglalkozás céljának megfelelő módszerválasztást, szervezést, taneszköz választást tapasztal a szakértő. A megbeszélésen ezt indokolja, kifejti. 6

7 2.3. Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek, tanulók tevékenységeinek fejlesztése Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre A gyermekek, tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanítási-tanulási folyamatot tervez Terveiben szerepet kap a gyermekek, tanulók motiválása, motivációjuk fejlesztése Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket Megtervezi a gyermekek, a tanulók és nevelt, oktatott csoportok értékelésének módszereit, eszközeit A gyermekek, a tanulók fejlettségére is figyelemmel bevonja őket a nevelés-oktatás és a tanulás-tanítás tervezésébe. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Foglalkozási tervezetében páros munkát, egymás ellenőrzését tervezi. A terveiben célként jelenik meg a tolerancia és az együttműködés fejlesztése. Helyzetelemzéséből kiderül, hogy hány gyerek szorul valamilyen tárgyból megsegítésre, milyenek a tanulási szokásaik. Tanulásirányításkor differenciált segítségnyújtást tervez. A gyermeki kíváncsiságot kielégítő, érdekes tevékenységeket tervez. Pl.: könyvtári kutatómunka, változatos kézműves foglalkozások, sporttevékenység, kirándulások, színház-, múzeumlátogatás, stb. tervezése. Tervez gyűjtőmunkát, könyvtár-, színház- és múzeumlátogatást, kedvenc olvasmány bemutatását. A portfóliójában a tanulói értékelés reflexiója is megtalálható. Pl.: az osztályozó konferenciára a csoportját elemző, értékelő beszámolót készít. Tervezésében fellelhető a tevékenységeknek a gyerekekkel történő előzetes megbeszélése. A foglalkozáson a tanulók tevékenységének irányítására helyezi a hangsúlyt. A csoportalakítás egyik szempontja a gyerekek egymáshoz való viszonya, az együttműködés, egymás segítése érdekében. Tanulópáros tanulást, társas ellenőrzést alkalmaz. Minőségi vagy mennyiségi differenciálást alkalmaz a házi feladatnál. Pl.: aki elkészült a házi feladattal érdeklődésének megfelelő kiegészítő feladatot választ. Pl.: nehezen olvasó gyerek esetében a házi feladat mennyiségét is csökkenti azzal, hogy kijelöl egy rövid részletet az olvasmányból. A csoport bemutatásakor ismerteti, hogy hány gyerek szorul valamilyen tárgyból egyéni megsegítésre, melyek a fejlesztendő területek. Felhívja a figyelmet a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra is. Szabadon választható tanulói tevékenységet tervez az önálló munka befejezése utáni időszakra. Pl.: kedvenc játék, mese, szabadidős tevékenység választásának lehetősége. A foglalkozáson épít a tanulók más forrásokból szerzet ismereteire. Pl.: gyűjtőmunkát ad tablókészítéshez, faliújság aktualizálásához, stb. Pozitív szóbeli értékelés jellemzi foglalkozásait. Csoportjában hatékony értékelő rendszert működtet, bemutat. A foglalkozáson közösen megtervezik a tanulási folyamat rendjét, menetét. Pl.: a padok, a taneszközök elhelyezése, amely segíti a feladatok eredményes elvégzését. 7

8 3. kompetencia: A tanulás támogatása Szaktárgyi KKK-k:"A végzett tanár rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel. Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára. Ismeri a a vonatkozó korosztály szaktárgyainak tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és nem nyomtatott információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat. A szakképzett tanár (szakmai témában) képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban. Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások (szaktárgyi alkalmazására), a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, az (szaktárgyi) integráció megvalósítására. Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgyak tanáraival. Tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel. Nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására." Indikátorok 3.1. A tanulás támogatása során épít a gyermekek, tanulók egyéni céljaira és szükségleteire, a gyermek- és tanulócsoport sajátosságaira Figyelembe veszi a gyermekek, a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát Felkelti és fenntartja a gyermekek, a tanulók érdeklődését Nyugodt és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt. Szakterületi/szakspecifikus példák A portfólió alapján A foglalkozáslátogatás alapján Foglalkozási tervében tetten érhető az életkori sajátosságok ismerete, és az ennek megfelelő tevékenységek, játékok tervezése. Pl.: 1.o., színezések, képalkotások, 4.o., montázsok, üvegfestés. A reflexióiban bemutatja a csoport sajátosságait, ill. az egyének érdeklődési körét. Pl.: beszélgető kört tervez, amelyen megismeri a tanulók aktuális pszichés állapotát. Az aktuális tananyaghoz szabadidős tevékenységet tervez. Pl.: Egészségnapi projektben való részvétel, erdei iskola útvonaltervét, költségvetésének elkészítését. Piaci séta és vásárlás tervezése. (matematika-mérés-műveletekkörnyezetismeret-gyümölcsök-egészséges étkezésviselkedési szokások) A tanulók érdeklődési körének megfelelő feladatokat tervez. Különböző munkaformák tervezésével támogatja a tanulási folyamatot. Időterve optimális, az elmélyült tanulást teszi lehetővé. A foglalkozáson figyel arra, hogy a tanuló szabadon választhasson tevékenységet a kötelező feladatok elvégzése után. Lehetőséget ad a kikapcsolódásra, a pihenésre, a mozgásigény kielégítésére. Figyel és reagál a tanulók aktuális érzelmi állapotára. A tananyaghoz konkrétan kapcsolódó játékot vagy tevékenységet végeztet. Pl: helyesírási szabályoknak megfelelő példák keresése ifjúságnak szóló folyóiratokban; a napközi otthon könyveinek betűrendbe helyezése. Kedvelt közös szabadidős tevékenységgel motivál a tanulás kezdete előtt. Attitűdje határozott, derűs. Kommunikációja empatikus és türelmes személyiséget tükröz. Nyugodt, derűs, segítő magatartás jellemzi. 8

9 3.5. Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket Ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és az info-kommunikációs eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a tanulás folyamatában Fejleszti a gyermekek, a tanulók tanulási képességeit Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosít A gyermekek, a tanulók hibázásait, tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést elősegítő módon reagál rájuk Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket. Tervez frontális és egyéni képességfejlesztést, megsegítést. Dokumentálja a logopédussal, a szakszolgálati segítővel a kapcsolatát. Terveiben megjelenik az on-line ismeretszerzés, kapcsolattartás. Bemutatja a tanulóknak az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. A tananyaghoz szorosan kapcsolódva, egymásra épülve tervezi a különböző szokásokat, technikákat, stratégiákat. Tervez, bemutat, gyakoroltat különböző tanulási szokásokat, módszereket, technikákat. A házi feladathoz kapcsolódó tantárgyak módszertanának megfelelően tervezi a feladatmegoldást. Foglalkozási terveiben megjelenik a könyvtár, a kézikönyvtár, az internet, a digitális eszközök használata. Önállóan készített taneszközökről is reflektál. Tanulmányi munka tervezésekor megjelennek az ellenőrzéssel és önellenőrzéssel kapcsolatos feladatok. A reflexióiban bemutatja a hibával kapcsolatos pedagógiai nézeteit. A tanulás tanításának tervezésekor gyakoroltatja azokat az elemeket, amelyek az önálló feladat megoldáshoz vezetnek. (sorrend, idő, technikák) Az előkészítésben a képességfejlesztést tűzi ki célul. Önálló munka alatt egyéni vagy kiscsoportos segítséget ad a rászoruló tanulóknak. A megbeszélésen beszámol a segítő szakemberekkel való együttműködésről. A megbeszélésen ismerteti az on-line információcsere használatának kialakított formáit. Tanít és gyakoroltat különböző tanulási technikákat, módszereket. Pl.:a házi feladathoz kapcsolódóan tanulási stratégiákat gyakoroltat, verstanulás stratégiája, szöveges feladat megoldási menete, szövegtanulás stratégiája. Az életkori sajátosságnak megfelelően készít, ill. használ tanulói önellenőrzésre szolgáló segédanyagot. A foglalkozáson biztosítja az önálló tanuláshoz szükséges eszközöket. Utasításai egyértelműek, követhetőek. A tanulási idő értékelése tárgyszerű és a pozitívumokra épül. a foglalkozáson megbeszélik a hibák kijavításának módjait. Tanáccsal, magyarázattal segítenek a gyerekek egymásnak. A foglalkozáson pozitív értékelést alkalmaz. Pl.: rákérdez a feladatmegoldás menetére, összehasonlíttatja a tanulók eltérő megoldási javaslatait. A házi feladatot önállóan oldatja meg. 9

10 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Szaktárgyi KKK-k:"A végzett tanár ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, tantervtípusokat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását. Ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket. Ismeri és érti a nevelés és tanítás összefüggéseit. A foglalkozások vezetése során is képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területei nevelési céljainak érvényesítésére. Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére. Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondolkodni, tudatos döntést hozni. Képes a foglalkozásokon és az iskolán kívüli tanulás tervezésére a végzettségének megfelelő korosztály, keretében. A pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra képes. A szakképzett tanár fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség). " Indikátorok 4.1. A nevelés-oktatás folyamatában a gyermekek, a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít. Szakterületi/szakspecifikus példák A portfolió alapján A foglalkozáslátogatás alapján A terveiben szervesen összekapcsolódik a tanulás, a társas kapcsolatok, az egészséges életmód, a szabadidő. Reflexióiban reálisan értékeli az alkalmazott stratégiát. A megbeszélésen komplexen értelmezi a tanulói személyiség fejlesztését. Egyéni bánásmóddal fordul a gyermekek felé Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a gyermekekhez, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul. Terveiben megjelenik a gyermeki személyiség fejlesztésének célja, reflektál annak megvalósítására. Az esetleírása elfogadó attitűdöt tükröz. A pedagógiai helyzetekben a gyermek érdekeit tartja szem előtt. Az adott foglalkozáson az irányító és a segítő beavatkozás arányát helyesen választja meg. Feldolgozza, hatékonyan kezeli a foglalkozáson váratlanul adódó nevelési szituációkat. Kihasználja a tevékenységek személyiségfejlesztő hatását. pl. kooperatív munkaformát alkalmaz, vitára késztet, színdarabot tanít be, csapatjátékot szervez. A foglalkozáson pozitív visszajelzéseket ad a tanulóknak. Mindenkit bevon a feladatok megoldásába. Kommunikációja a foglalkozáson és a megbeszélésen a tanulók fejlődésébe vetett hitét tükrözi. 10

11 4.4. Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi, európai és nemzeti értékeket és azok tiszteletére neveli őket Tudatos értékválasztásra és a saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat Tudatosan alkalmazza a gyermekek, a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket Felismeri a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődési és az esetleg jelentkező tanulási nehézségeit - s képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni Felismeri a gyermekekben, a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakozását Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek, a tanulók esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére. Projekt munkákat, színház-, múzeumlátogatásokat tervez más kultúrák megismerése céljából. Terveiben szerepet kapnak az értékválasztásra, a jó és a rossz megkülönböztetésére szolgáló kommunikációs szituációk. Helyzetelemzésében épít a tanulók viselkedésének, tanulási szokásainak, társas kapcsolatainak megfigyelésére. Adott tanuló vonatkozásában feltölti az együttműködés dokumentumait (logopédussal, pszichológussal, fejlesztő teammel). Támogatja a tehetséges tanulók felkészítését a különféle versenyekre. Egyéni fejlesztési tervet készít számukra. Terveiben a kreativitás fejlesztését is célul tűzi ki. Terveiben egyénre szabott feladatok szerepelnek. Egyénre szólóan tervezi meg a tanulók eszközhasználatát. A foglalkozás során épít a közösen szerzett élményekre. Felhívja a figyelmet a sokféleségre, a más kultúrák elfogadására. Pl.: a csoport nem magyar tanulója hazájának, kultúrájának bemutatása. Aktívan bevonja a tanulókat a nemzeti ünnepekre való megemlékezésekbe. Bevonja a gyermekeket a döntési folyamatokba. Önálló véleményalkotásra ösztönöz. Példamutató kommunikáció, viselkedés jellemzi. Irodalmi példákon keresztül hat a tanulókra. A foglalkozás lezárásakor nem csak ő maga értékel, hanem alkalmazza a társas értékelést is. Különféle kérdőíveket készít, mely a tanulók minél alaposabb megismerésére irányul. A foglalkozáson egyéni vagy kiscsoportos, differenciált segítségnyújtást alkalmaz. A megbeszélésen kitér a szakemberekkel való együttműködés formáira. A foglalkozás utáni megbeszélésen kifejti az egyéni fejlesztés stratégiáját és ennek megvalósítását. Differenciált feladatokkal, egyéni értékeléssel támogatja a tanulókat. Egyéni bánásmódot alkalmaz. Differenciált feladatokat ad. 11

12 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Szaktárgyi KKK-k:"A végzett tanár ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a korosztályban oktatott tantárgyak tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelésioktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. A szakképzett tanár képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására. Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettségének megfelelő korosztály keretében. A végzett tanár fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra. Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit. Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására." Indikátorok Szakterületi/szakspecifikus példák 5.1. A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett gyermek- és tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit. A portfolió alapján Szociometria vagy saját megfigyelései alapján közösségfejlesztő szabadidős tevékenységeket tervez. A csoport társas kapcsolatainak tervezése, fejlesztése tudatos. Szociometria alapján a periférián lévő gyerekeknek a közösségbe való visszasegítését tervezi. A csoportra vonatkozó szabályokból kiderül, hogy az agresszió minden formáját elutasítja. Helyzetelemzéséből kiindulva konfliktus megoldó tevékenységeket, játékokat tervez. Bemutatja a szabályok közös kialakításának módját. 12 A foglalkozáslátogatás alapján Olyan feladatokat ad, amelyek kooperatív módszerrel hoznak együttes megoldást, ezáltal az egyéni felelősségvállalást fejleszti. A foglalkozáson egymás meghallgatására nevel. A megbeszélésen rávilágít a perem helyzetbe került gyerek/ek segítő momentumaira. Kooperatív munkaformákat alkalmaz. Foglalkozás megbeszélésekor konstruktívan, elemző módon reflektál az esetleges konfliktusok megoldására.

13 5.4. Ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességeiket, fejleszti a tanulókban az érvelési kultúrát A gyermekek, a tanulók nevelése, oktatása során a közösség iránti szerepvállalást erősítő pedagógiai helyzeteket teremt Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott gyermekek, tanulók életkorából következő fejlődés-lélektani jellemzőik ismerete tükröződik. A kommunikációs készséget fejlesztő játékokat tervez. Pl.: activity, tik-tak bumm, ki vagyok én? Terveiben tudatosan megjelenik a vita módszere. Tervezésében fellelhető a gyerekekkel közös tevékenységek előzetes megbeszélése. Projekttervet nyújt be. Bemutatja és kritikusan értékeli a csoportjában alkalmazott felelősi rendszert. A helyzetelemzésben részletesen mutatja be a a tanulói közösséget. Multikulturális projekteket tervez.(pl.: Nemzetek napja, Országok délutánja). A csoport társas kapcsolatainak tervezése, fejlesztése tudatos. Szociometria alapján a periférián lévő gyerekeknek a közösségbe való visszasegítését tervezi. A csoportra vonatkozó szabályokból kiderül, hogy az agresszió minden formáját elutasítja. Folyamatosan dokumentálja az egyéni fejlesztés folyamatát. Reflexiójában bemutatja az aktuális eseteket, elemzi saját pedagógiai gyakorlatát. Foglalkozáson teret ad a gyerekek egymás közti kommunikációjához, ha kell, moderálja azt. Kérdéskultúrája gazdag. Ütközteti a tanulók eltérő véleményét. Hatékony felelősi rendszert működtet. Elvárásai a közösség érdekeit szolgálják. A foglalkozáson érzékenyít a társadalmi különbségből adódó egyenlőtlenségre. Pl.: értékbeli különbség a felszerelésekben, családi programokban. A foglalkozás megbeszélésekor utal a társadalmi különbségből adódó egyenlőtlenségekre. A foglalkozáson egymás meghallgatására nevel. A megbeszélésen rávilágít a perem helyzetbe került gyerek/ek segítő momentumaira. A foglalkozás megbeszélésekor kiemeli az egyéni bánásmód megvalósításának hatékonyságát. 13

14 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Szaktárgyi KKK-k:"A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén A végzett tanárnak szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. A szakképzett tanár képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait. Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére. Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett." Indikátorok Szakterületi/szakspecifikus példák 6.1. A tantervi tartalmakat a gyermekek, a tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptívan alkalmazza. A portfolió alapján Terveinek alapja a hatályban lévő NAT, keret- és helyi tanterv. A tanulmányi tevékenység tervezésekor a tanulócsoport tananyagát, tanmeneteit veszi alapul. Helyzetelemzése alapos, részletes. Ez az alapja a foglalkozási terveknek. A foglalkozáslátogatás alapján A foglalkozás irányítása gördülékeny, minden gyerek számára világosak az utasítások és a tevékenységek. A foglalkozás megbeszélésekor tudatosan és kritikusan elemzi a tananyaghoz kapcsolódó tevékenységek megvalósulását Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-oktatási folyamatban célzottan alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat Változatos, a szakterülete, a tantárgya sajátosságainak és az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési-értékelési módszereket használ. Tervezési dokumentumaiban bemutatja az értékelés különböző funkcióinak alkalmazását. A félévi, illetve év végi osztályozó konferenciára a csoportjáról és tanulóiról értékelő dokumentumot készít. A foglalkozás megbeszélésén reflektál az alkalmazott tanulói értékelésre. A foglalkozás látogatása előtti és utáni szakértői megbeszélésen kiemel egy-két gyereket és felhívja a figyelmet a fejlesztésük irányára, az általa választott értékelési eljárásra. A pedagógiai célnak megfelelő, változatos ellenőrzési és értékelési eljárást alkalmaz, pl. önellenőrzés, társas, frontális ellenőrzés Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít. A terveiben visszatérő elem az ellenőrzés és az értékelés. A foglalkozásokon lehet kérdést feltenni. Egyéni visszajelzéseket ad. Saját készítésű ellenőrzési eszközöket alkalmaz A gyermekeknek, a tanulóknak személyre szabott értékelést ad. A portfólióban szöveges értékelésre is mutat példát. A látogatott foglalkozáson személyre szóló visszajelzéseket ad. 14

15 6.6. A gyermeki, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a gyermekek, a tanulók személyiségének fejlődésére A gyermekek, a tanulók számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak Elősegíti a gyermekek, a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlődését Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal, a szülőkkel. A megtartott foglalkozások reflexiójában kritikusan elemzi, értékeli munkáját, és ha szükséges módosításokat tervez. Terveibe a tanórai tantárgyi mérési eredményeket is beépíti. Pl.: a tanórai felmérés eredménye alapján tervezi a házi feladat előkészítését vagy a tanulási képességet fejlesztő gyakorlatokat. Tervezetének módosításaiban látható a folyamatos értékelés és a konzekvens módosítás. Bemutatja a csoport értékelésének szempontrendszerét. Több együttműködést, közös munkát igénylő tevékenységet tervez. Az önértékelés helyét is megtervezi. Reflektál az intézmény ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos pedagógiai elveire. Megtervezi az értékelés helyét, szerepét. A megtartott foglalkozás megbeszélésekor elemzi, értékeli saját munkáját és kifejti a további feladatokat. Pedagógiai tevékenységében az ellenőrzés és értékelés összekapcsolódik. Értékeléskor a pozitív részekre helyezi a hangsúlyt, de a hibák kijavításának lehetőségeit is megbeszéli. A tevékenységről és nem a tanulóról fogalmaz meg kritikát. Visszajelzései egyértelműek, pozitívak. A foglalkozás végén koncentrál a gyermekek önértékelésére. Rendszeresen kér önértékelést a tanulóktól. A foglalkozáson tájékoztatja a tanulókat az ellenőrzés, értékelés helyéről, az értékelés szempontjáról. 15

16 7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szaktárgyi KKK-k:" A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén A végzett tanár ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről. A szakképzett tanár képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, (a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel), az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően. Képes felismerni, értelmezni kommunikációs nehézségeit és ezen a téren önmagát fejleszteni. Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára. A végzett tanár pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon. Kész együttműködni a szaktárgyak tanáraival. Betartja a pedagógus pálya jogi és etikai normáit. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára. " 7.1. A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák Indikátorok A portfólió alapján A foglalkozáslátogatás alapján A gyermekek, a tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel és szülőkkel. Reflexióiban a pedagógiai, szakmai együttműködés eredményességére is kitér. Bemutatja a szülőkkel való kapcsolattartás formáit. Szoros kapcsolatot tart fent a napközis csoport szaktanáraival, osztályfőnökével/keivel. 16

17 7.2. A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg. Bemutatja a gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés megvalósítását, utal az intézmény pedagógiai programjának céljaira. A foglalkozás megbeszélésén feltárja saját és intézménye nevelési elveit és azok megvalósítását Tevékenysége során az intézményi pedagógiai programhoz igazodóan és a pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál. Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres visszajelzéseket, nyitott azok befogadására. Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Írásbeli pedagógiai munkái szabatos, szakmai megfogalmazásban íródtak. Kiderül az intézményvezető, munkaközösség-vezető értékeléséből. Kiderül az intézményvezető, munkaközösség-vezető értékeléséből. A tanulókkal folytatott kommunikációban rövid, világos kifejezéseket használ. A megbeszélésen szakmailag hitelesen kommunikál. Attitűdje nyitott, együttműködő. A foglalkozáson segítő partnerként viselkedik. A foglalkozás megbeszélésekor nyitott, elfogadó és kritikus. 8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Szaktárgyi KKK-k:" Az autonómia és a felelősségvállalás területén: Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban. A végzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban. Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit." 8.1. A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák Indikátorok A portfólió alapján Az foglalkozáslátogatás alapján Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz. Személyes tapasztalatait integrálja, saját munkáját elemzi, értékeli, önmegfigyelő és önfejlesztő módszereket alkalmaz. Reflexióiban kritikus. 17 A megbeszélésen kritikusan elemzi, értékeli saját pedagógiai munkáját, melynek elemzéséhez szempontokat tud kapcsolni.

18 8.2. A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelő-oktató munkát segítő munkatársaival, a gyermek, tanuló fejlődését támogató más szakemberekkel. Továbbképzéseket, bemutató órákat tart, illetve ezeken részt vesz. Mentor tanári feladatokat lát el. Részt vesz projektek, kirándulások szervezésében. A megbeszélésen elmondja, hogy a szülőkkel, gyerekekkel való kapcsolattartásban on-line lehetőségek is szerepelnek Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal. Dokumentációjában van ilyen anyag feltöltve. Pl.: TÁMOP "jó gyakorlat" A megbeszélésen kitér egyéni intézményi feladataira Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi. Reflexiójában kritikusan, a fejlődés irányát is vázolva értékeli a megvalósítást. A foglalkozást követő megbeszélésen szakmai szempontok mentén, kritikusan elemzi, értékeli munkáját Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a pedagógiai gyakorlatában eredményesen alkalmazza. A dokumentumai között különböző tanfolyamok leírása, tanúsítványa található. Igénye van az ismereteinek újítása iránt, és bemutatja azok gyakorlati alkalmazását. A megbeszélésen elmondja, hogy a foglalkozáson melyik továbbképzés ismereteit hasznosította. Felvázolja továbbképzési terveit. 18

19 Csoportprofil szempontsor 1. A csoport személyi jellemzői, összetétele A napközis csoport összetétele (pl. egy osztály vagy több osztály) Csoportlétszám, fiú/lány arány, A jellemző szociokulturális környezet, családi háttér A különös odafigyelést, egyéni bánásmódot igénylő tanulók csoportja (nagycsaládosok, hátrányos helyzetűek, beilleszkedési nehézséggel küzdő, magatartási zavaros, SNI gyerekek, tehetséggondozás, egészségügyi problémával együtt élő gyerekek) 2. A csoport tanulási szokásainak, a tanuláshoz való viszonyának jellemzői A tanulók motiváltsága, feladattudata, feladattartása, munkatempója a tanulásirányítás során A tanulási környezet (pl. tanterem, ülésrend) jellemzőinek bemutatása Az életkori sajátosságoknak megfelelően elvárható tanulási szokásrend, stratégiák, technikák megléte az évfolyami haladásnak megfelelő szinten a csoportban (pl. padrend kialakítása és megtartása, a leckefüzet használata, tantárgyak közötti sorrendtervezés, tantárgyon belüli sorrendtervezés, időterv készítése, szóbeli-írásbeli sorrend tartása, önellenőrzés képessége) A tanulás során mutatott együttműködés érettsége (pl. pármunka, csoportmunka esetén) Az igényes, minőségi munkavégzésre való törekvés az önálló tanulás során Az önellenőrzés képességének fejlettségi szintje 3. A csoport szabadidős tevékenységekhez való viszonya - Az iskolán belüli (pl. kötetlen játékhelyzetek, kézműves tevékenységek, könyv- és filmklub stb.) és iskolán kívüli (pl. kirándulás, múzeumlátogatás, színházlátogatás, egyéb) szabadidős tevékenységeknél mutatott aktivitás, motiváltság, érdeklődés - A csoport tagjainak viszonya a mozgásos játékokhoz, a társas játékhelyzetekhez, az intellektuális játékokhoz, a kézműves tevékenységekhez (motiváltság, aktivitás, szabálykövetés, a társas együttműködés, elfogadás, egymás segítése, kiscsoportok alakulása, szerveződése egyes játékhelyzetben, tehetséggondozás). 4. Egyéb csoportjellemzők A csoport szociális kompetenciáinak jellemzői (pl. együttműködés, neveltség, kommunikáció, étkezés) 5. Következtetések, célok, feladatok 6. Különórákra, szakkörökre járó tanulók jegyzéke 19