H A T Á R O Z A T. j ó v á h a g y j a

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/155-22/2012 Majtényi Melinda :(06-88) : (06-88) melinda.majtenyi@mbfh.hu Jogerős: szeptember 6. Tárgy: Balatonfőkajár-Balatonkenese kutatási műszaki üzemi terv SzMB Bányászati Kft Szárliget Gyöngyvirág u. 21. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) az SzMB Bányászati Kft. (2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 21. továbbiakban: Bányavállalkozó) Balatonfőkajár, Balatonkenese külterületére agyag, homok, kavics, homokkő, mészkő ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi tervét a következő feltételekkel: j ó v á h a g y j a 1. Bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább nyolc nappal a tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni. A kutatást csak olyan ingatlanon végezheti, amelyre igénybevételi jogosultságot szerzett. A kutatással az igénybevételi jogosultság megszerzését követően igénybe vehető ingatlanok helyrajzi számai (zárójelben a fúrások darabszámai): Balatonfőkajár: 0127/4 [2 db], 0127/12 [6 db], 0130/4 [7 db], 0158/11 [3 db], 0158/12 [1 db], 0158/13 [2 db], 0158/16 [2 db], 0158/56 [2 db], 0158/59 [1 db], 0158/60 [1 db], 0158/61 [1 db], 0158/66 [3 db], 0158/69 [4 db], 0160/10 [5 db], 0160/26 [2 db], 0160/27 [4 db], 0160/29 [9 db], 0160/31 [2 db] Balatonkenese: 0205/14 [2 db], 0205/18 [1 db], 0205/21 [1 db], 0205/32 [2 db] 2. A kutatásra engedélyezett időtartam a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 1 év. 3. Engedélyezett kutatási tevékenység: 63 db méter mély kutatófúrás mélyítése, geodéziai felmérés, bányafal szelvényezés, anyagvizsgálatok, térképi ábrázolás. 4. A Bányakapitányság Bányavállalkozó kutatási tevékenységéből eredő kötelezettségeinek pénzügyi fedezetére Ft biztosítéki összeget határoz meg. A biztosíték fajtáját (óvadék) elfogadja. Bányavállalkozó az óvadéki szerződést és az óvadéki összeg letétbe helyezésének igazolását a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles a Bányakapitányságnak megküldeni. Ennek 8200 Veszprém, Budapest u. 2. : (06-88) : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) vbk@mbfh.hu

2 elmaradása esetén a Bányakapitányság a kötelezettség teljesítéséig a kutatási tevékenység folytatását felfüggeszti. 5. A kutatás megkezdését a kezdés előtt 8 nappal, a kutatás befejezését 8 napon belül be kell jelenteni a Bányakapitányságnak. 6. Amennyiben a kutatás során ismertté váló földtani adatok miatt szükségessé válik a kutatási terv módosítása, a módosítás jóváhagyását a bányakapitányságnál kezdeményezni kell. 7. A kutatásról a kutatás befejezését követő 6 hónapon belül földtani szakértő ellenjegyzésével ellátott zárójelentést kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a jelentés készítéséhez felhasznált alapadatokat. 8. Szakhatósági állásfoglalások: 8.1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4096/2012) a kutatáshoz az alábbi feltételekkel hozzájárult: A kutatás során, a területen megjelenő és esetlegesen előforduló védett állatok illetve növények egyedeinek zavarása, veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása tilos A fúrásos kutatást csak vegetációs időn kívül lehet végezni A kutatófúrások megközelítése a meglévő utakról a lehető legkisebb plusz terület igénybevétellel történjen A kutatás befejeztével a kutatófúrásokat saját anyagukkal, szakszerűen el kell tömedékelni A kutatólétesítmények mélyítése és az azokban elvégzett vizsgálatok során a felszín alatti vizek minőségét károsan befolyásolni, szennyezni tilos A területen csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek üzemeltethetők A területen a munkagépek karbantartása, javítása, üzem- és kenőanyaggal történő feltöltése tilos Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Balatonfüredi Körzeti Földhivatal (10045/2/2012): Amennyiben a kutatólétesítmények elhelyezése során termőföld végleges más célú hasznosítás történik, úgy annak megkezdése előtt az ingatlanügyi hatóságtól engedélyt kell kérni, és csak jogerős, végleges más célú hasznosítást engedélyező határozat birtokában lehet megkezdeni. Amennyiben a tervezett nyersanyag kutatás során termőföld időleges más célú hasznosítás történik, annak megkezdése előtt az ingatlanügyi hatóságtól engedélyt kell kérni, és csak jogerős időleges más célú hasznosítást engedélyező határozat birtokában lehet megkezdeni Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (VIII- P-001/1035-2/2012), az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH-GYÓGYF-142-2/2012) a kutatáshoz feltétel nélkül hozzájárult Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Budapest (HSZO/857-1/2012), Balatonkenese Város Jegyzője (249-2/2012) hatáskörének hiányát állapította meg Veszprém Megyei Kormányhivatal (XIX-B-005/591-4/2012) a Balatonfőkajár Község Jegyzőjének 502-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását megváltoztatta, és tárgyi 2/10

3 ügyben hatáskör hiányában a helyi természetvédelmi szakhatósági eljárást megszüntette. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitánysághoz benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50 %-a ( Ft). A fellebbezés díját a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pénzforgalmi jelzőszámára kell átutalni és az átutalás igazolását a fellebbezéshez mellékelni kell. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A013 kódszámot fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S Bányavállalkozó a VBK/2820-4/2011. számú október 19-én jogerőssé vált kutatási jogot adományozó határozat alapján kérte a területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását. A kérelmet január 20-án, tehát jogvesztő határidőn belül nyújtotta be. A Bányakapitányság a kérelem felülvizsgálata után megállapította, hogy a kérelmező nem fizette meg a MÜT eljárás igazgatási szolgáltatási díját, szakhatósági eljárási díjat a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala számára, ezért hiánypótlásra szólította fel. A hiány pótlását követően a dokumentáció megfelelt a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. (Bt.) 22. és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 6/D. (1) bekezdés előírásainak. A határozat rendelkező részének 1. pontjában foglaltak a Vhr. 6/E. (1) bekezdésén alapul, figyelemmel a Bt. 2. -ra. A Bt. 14. (1) bekezdése rögzíti, hogy a kutatás időszaka 4 évnél hosszabb nem lehet, és a kutatási időszak az eredeti kutatási időszak felével kétszer meghosszabbítható. A Bt. 22. (5) bekezdése alapján a tervezett kutatási időszakra, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére a koncessziónál előírt határidőket a kutatási jog adományozás esetében is alkalmazni kell. A Vhr. 6/E. (1) bekezdés alapján a kutatásra engedélyezett időtartamot a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban kell megállapítani. A Bányakapitányság kutatásra engedélyezett időtartam meghatározásánál figyelembe kell vegye a kutatási tevékenység volumenét. E körben vizsgálja a Vhr. 6/D. (1) a)-c) pontjai szerinti adatokat. Bányavállalkozó a kérelmében 63 db maximum 25 méteres fúrást tervezett 4 évre. Egy fúrás mélyítésének időszükséglete (átállással) legfeljebb 1 nap. A Bányakapitányság a fúrás időszükségletét a kutatási tevékenységek során a bányafelügyeletnek szolgáltatott több mint ötezer fúrásos kutatás adatainak értékeléséből állapította meg. A 63 db fúrás mélyítésére 63 nap elegendő, a tervezett földtani adatgyűjtés, terepi bejárás, bányafal szelvényezés, geodéziai felmérés, anyagvizsgálatok a fúrási tevékenységtől elkülönítve, azzal egyidőben is végezhetőek. Ezt figyelembe véve a Bányakapitányság a kutatást a Vhr. 6/E. (1) bekezdése alapján 1 évben határozta meg, a fúrásokat időarányosan elosztva. [2. pont] A Bányakapitányság felhívja Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a Bt. 22. (9) bekezdése szerint, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramban, vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatai időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, az adományozott kutatási jogot a bányafelügyelet visszavonhatja. 3/10

4 A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) számú feltételében előírta, hogy a fúrásos kutatást csak vegetációs időn kívül lehet elvégezni. A Bányakapitányság felhívja Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a Bt. 5. (5) bekezdése alapján a bányászati tevékenységbe nem számít bele az a kieső időtartam, ami a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése miatt következik be. A Bt. 5. (5) bekezdése alapján ennek az időtartamnak a figyelembevételét a bányavállalkozónak kell kérnie (illetve igazolnia). Bányavállalkozó a kutatási tevékenységéből eredő kötelezettségeinek pénzügyi fedezetére Ft biztosítéki összeget ajánlott fel, oly módon, hogy az összeg az egy év alatt mélyített fúrások tömedékelésének költségét, és a tömedékelésre ajánlatot tevő vállalkozó egyszeri kiszállási költségét fedezné. Bányavállalkozó a részletes költségszámításában az összes fúrás tömedékelésére Ft összeget adott meg, a tömedékelésre ajánlatot tevő vállalkozó kiszállási költségét Ftban határozta meg. A Bányakapitányság a biztosíték összegét Ft-ban határozta meg, figyelemmel a fentiekre és a Bt. 41. (7) bekezdésére és a Vhr. 25. (5)-(6) bekezdésére, valamint arra, hogy a biztosíték összegét a teljes kutatási időszakra kell meghatározni. A 4. pont a Vhr. 25. (5)-(8) bekezdésen, a 5. pont a Vhr. 6/E. (4) bekezdésen, a 6. pont a Vhr. 6/E. (5) bekezdésen, a 7. pont a Vhr. 8. (1) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 8. pontjában érvényesített szakhatósági állásfoglalások indokolásai a következők: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: A kutatás tervezett területe nem országosan védett, és nem tartozik a Natura 2000 hálózatba sem. Az érintett települések a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban Btv. ) hatálya alá tartoznak. A Btv. térkép mellékletei szerint a kutatási terület többek között T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, SZ-1 felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület, M-3 - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és M-1 általános mezőgazdasági terület övezetbe sorolt. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 7. (2) bekezdése szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére, valamint a művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges. A 7. (2) bekezdés f) pontja kiköti, hogy a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket és a h) pont szerint biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. A terület adottságai folytán valószínűsíthető, hogy védett növény és állatfajok a területen is fellelhetőek. A Tvt. 42. (1) bek. és 43. (1) bek. szerint tilos a védett növény- és állatfajok élőhelyeinek veszélyeztetése. Ezért felhívom a figyelmet, hogy a kutatás és a tájrendezés szakszerűtlen elvégzéséből eredő természetkárosítás esetén a Tvt. 80. értelmében természetvédelmi bírság szabható ki. 4/10

5 Szakhatósági kikötéseim megtartása mellett a kutatás engedélyezhető. Fel kell azonban hívnom a figyelmet arra, hogy a kutatási terület a Btv. szerint térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, amelyre a Btv b) pontja előírja, hogy a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető és a d) pont szerint a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők. A 41. alapján a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) tekintetében az Országos Területrendezési Tervben (továbbiakban:otrt.) meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók, azaz csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító - agrotechnikai módszerek alkalmazhatók és csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható. Ez külszíni bánya esetében nem tartható, így a bányászati tevékenység ebben a formában nem lesz engedélyezhető. Ezen túl azonban szükséges megjegyezni, hogy >336 ha területet bányászati célra igénybe venni ennyiféle ásványi nyersanyagra, amely a települések rendezési tervével nincs összhangban, a biológiai aktivitást jelentősen lecsökkenti, valamint nyugati oldalán részben határos turisztikai fejlesztési területtel fokozott figyelemmel kell eljárni. Ezen túl a Btv. 22. (1) bekezdése előírja, hogy bányászati tevékenység - kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével - csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről - látványtervvel igazolhatóan - nem látható részén engedélyezhető. A pontokban a táj és természetvédelmi előírásokat a Tvt. 7. (2) bek., a 42.. (1) bek. és a 43..(1). bekezdésre figyelemmel tettem. Tárgyi kutatási terület ivóvízbázis védőterületet nem érint, a tervezett kutatási tevékenység felszíni vizet, vízilétesítményt nem veszélyeztet. A felszín alatti vízvédelmi szempontokat figyelembe véve, a pontokban a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 14. (1) bekezdése, valamint a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján előírásokat tettem. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 6. (1) bek. b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A fentiek alapján a pontokban előírásokat tettem. Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Balatonfüredi Körzeti Földhivatal: 10045/2/2012 számú végzésével a Balatonfüredi Körzeti Földhivatal a szakhatósági hozzájárulást azzal a feltétellel adta meg, hogy ahhoz jogerős végleges más célú hasznosítási engedély szükséges. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/155-20/2011 számú végzésével egyeztetést kezdeményezett. Előadta, hogy a nyersanyag kutatás során 3,660 km² területen 63 db 0,01 m² felületű sekély mélységű fúrás mélyítését tervezik. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági előírásában foglaltak alapján a vegetációs időn kívül végezhető kutatási tevékenység befejezése után a fúrásokat eltömedékelik. A kis felületen ideiglenesen, vegetációs időn túl mélyítendő fúrások a termőföld kismértékű igénybevételét okozhatják, így kérdéses a végleges más célú hasznosítási engedély szükségessége. Megemlítette továbbá, hogy a 5/10

6 földhivatal a feltételben tévesen építési engedélyt nevesít, az eljárás pedig a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyására irányul. Fentiek alapján a Balatonfüredi Körzeti Földhivatal a 10045/2/2012. számon kiadott szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint módosította. A mellékletként benyújtott műszaki leírás alapján megállapításra került, hogy a nyersanyag kutatás termőföldet érint. A felhasználásra tervezett területet a hatáskörébe utalt kérdésre az Ingatlanügyi Hatóság a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvényben (Tfvt.) szabályozott termőföld mennyiségvédelmi előírásokra kiterjedően vizsgálta meg. A Tfvt. 8. (1) bekezdése előírja, amennyiben más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A Tfvt. 8. (2) bekezdésében foglaltak szerint, a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A Tfvt. 9. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termőföldet akár időlegesen, akár véglegesen más célra hasznosítani az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet. A Tftv. 10. (1) bekezdése szerint termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; b) termőföld belterületbe vonása; c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. A Tfvt. 11. (1) bekezdése szerint termőföldet más célra csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. A (2) bekezdés alapján az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Ugyanezen jogszabályi rendelkezés (3) bekezdésének értelmében: helyhez kötött igénybevételnek tekintendő a bányaüzem és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítmény is. A Tftv. 14. (1) bekezdése szerint a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy b) terméskiesés következik be, vagy c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik. (2) A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - az engedélyező határozatban megállapított határidő lejártáig - az igénybevevő köteles az ingatlannyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy 6/10

7 erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni (a továbbiakban: eredeti állapot helyreállítása). (3) Az időleges más célú hasznosítás akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez a 12. (2) bekezdésében foglaltakon túl mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. A Tftv.12. (1) bekezdése alapján az engedélyezési eljáráshoz szükséges: - kérelem - az eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft. - az évi XCIII. Törvény (Itv.) 29. alapján a szakhatósági eljárásért 3000,- Ft összegű általános tételű eljárási illetéket kell fizetni. - térképkivonat, amely a felhasználás helyét mutatja. - terület-kimutatás az egyszeri alkalommal fizetendő földvédelmi járulék kiszámításához. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyersanyagkutatással érintett területen több nyilvántartott régészeti terület is található. Ezért az esetleges bányatelek alakításra illetve kitermelésre vonatkozó műszaki tervek készítése során fontos, hogy a lelőhelyek állapotfelmérése megtörténjen, és a régészeti értékek védelmére és fenntartható használatára vonatkozó dokumentáció készüljön. Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 2. számú melléklet A.I. pontjában felsorolt szakkérdést vizsgáltam. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal: A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Veszprém Megyei Kormányhivatal: Az SzMB Bányászati Kft. (2067 Szárliget, Gyöngyvirág u. 21.) kérelmet nyújtott be a Balatonfőkajár, agyag, homok, kavics, homokkő és mészkő kutatás műszaki üzemi tervének engedélyezése iránt. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága (a továbbiakban: Bányakapitányság) megkeresésére Balatonfőkajár Község Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző), az 502-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a megjelölt területeken a kutatási munkálatok végzéséhez nem adta hozzájárulását. Az adott szakhatósági állásfoglalással kapcsolatban a Bányakapitányság egyeztetést kezdeményezett, ami nem járt eredménnyel, mivel Balatonfőkajár Község Jegyzője állásfoglalását fenntartva, a kutatási munkálatokhoz továbbra sem járult hozzá. Ezt követően a Bányakapitányság a VBK/155-15/2012. számú végzésében az eljárás felfüggesztése mellett - felügyeleti eljárást kezdeményezett a Jegyző 502-2/2012. és 502-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásával szemben. Indokolása szerint a Jegyző nem a vonatkozó jogszabály szerinti szakhatósági hatáskörében nyilatkozott, és a tárgyi eljárás nem bányatelek megállapítására vonatkozik, hanem kutatás 7/10

8 műszaki üzemi tervének jóváhagyására irányul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket) 45. (3) bekezdése alapján, ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a 44. (6) bekezdésében foglalt követelményekkel, a hatóság egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A Ket (1) bekezdése szerint a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve gyakorolja a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört. Mint a Jegyző Ket a szerinti felügyeleti szerve, fenti felügyeleti jogkörömben eljárva az ügyet a felkért iratok alapján megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy a Jegyző a tárgyi ügyben nem adhatott volna szakhatósági állásfoglalást. A Bányakapitányság az állásfoglalás megadását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. sz. mellékletében meghatározott szakkérdés tekintetében kérte meg. A Korm. rendelet 3. sz. melléklet 12. pontja alapján a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyására indított eljárásban a Jegyzőnek akkor van szakhatósági hatásköre, ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezet-használati engedély nem szükséges. Balatonfőkajár község helyi védettségű természetvédelmi területtel nem rendelkezik, így a kutatási területet sem érinti helyi védettség. Tehát a Korm. rendelet hivatkozott előírása alapján az ügyben a Jegyző szakhatósági hatáskörrel nem bír. A Ket. 45/A. (2)-(3) bekezdése értelmében, a szakhatóságnak a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőriznie kell, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Amennyiben megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. A Jegyző a Bányakapitányság felhívása ellenére sem vizsgálta felül hatáskörét. Hatáskör hiányában pedig az adott szakhatósági állásfoglalás tartalmától függetlenül jogszabálysértő. A Ket (2) bekezdés alapján, ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. A fentiek alapján Balatonfőkajár Község Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását - a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztattam és hatáskör hiányában a szakhatósági eljárást megszüntettem. Bár a megváltoztatás jogalapja a hatáskör hiánya, felülvizsgálatom során megállapítottam, hogy az adott szakhatósági állásfoglalás hatáskör megléte esetén sem lett volna megalapozott. 8/10

9 A Jegyző a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezéséről szóló évi CXII. tv. T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezeti besorolására, valamint a Helyi Építési Szabályzat adott terület-felhasználására hivatkozással nem járult hozzá a bánya kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyásához. A Korm. rendelet 3. sz. melléklet 12. pontja szerint az állásfoglalásnak arra kellett volna kiterjednie, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. A szakhatósági állásfoglalás azonban nem erre terjedt ki. Figyelmen kívül hagyva azt a tényt is, hogy az évi XLVIII. tv. vonatkozó rendelkezései értelmében a kutatás engedélyezése még nem ad jogalapot a tényleges bányászati tevékenység folytatására. Szakhatósági állásfoglalásomat a Ket a, a 44-45/A. -a és a hivatkozott jogszabályi helyek alapján hoztam meg. Hatáskörömet a 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete, illetékességemet a 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése állapítja meg. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: A megküldött ügyiratban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a kutatási terület honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bekezdése alapján ügyfélként megkereste a kutatási tevékenységgel érintett ingatlantulajdonosokat. Nyilatkozattételi jogával Németh Sándor élt. A Bányakapitányság az ingatlantulajdonosok és az ingatlanok védelme érdekében a rendelkező rész 1. pontja szerint rendelkezett, ezzel biztosítható az ingatlantulajdonos ügyfelek jogainak védelme. A dokumentáció tartalmát és a szakhatóságok állásfoglalását figyelembe véve a Bányakapitányság a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyta. Az igazgatási szolgáltatási díj a Bt. 43. (9) bekezdése szerint rendezett. A Bányakapitányság határozatát az évi XLVIII. törvény 44. (1) b) pontjában, valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3. (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében hozta, illetékessége a 267/2006. Korm. rendelet 2. (2) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdés alapján biztosította. Veszprém, június 12. dr. Káldi Zoltán bányakapitány 9/10

10 Kapja tértivevénnyel: 1. Címzett 2. Közép-dunántúli Körny. Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár 3. Győr-Moson Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Sopron 4. Veszprém M. K. Földhivatala, Balatonfüredi Körzeti Földhivatal, 8230 Balatonfüred, Felső köz Veszprém Megyei Kormányhivatal, 8200 Veszprém, Megyeház tér Balatonkenese Város Jegyzője, 8174 Balatonkenese, Pf Balatonfőkajár Község Önkormányzat Jegyzője, 8164 Balatonfőkajár, Kossuth L. u ÁNTSZ OTH Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői főigazgatóság, Budapest 9. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, 1885 Budapest, Pf Ingatlantulajdonosi lista (lista szerint) 11. MBFH (jogerő után en) 12. Irattár 10/10