2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA"

Átírás

1 2.Szoftverfejlesztés 2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének támogatása. Szoftver életciklusa: a szoftver teljes élettartamát fogja át, a kezdeti elképzelésektől egészen a végső elavulásig. Egy egyszerűbb felbontásban a szoftver életciklusának a főbb lépései: Követelmények meghatározása. Analízis, specifikáció elkészítése. Tervezés. Implementáció. Tesztelés. Használat o tapasztalat o módosítás o tesztelés o használat Szoftverfejlesztés piramisa: Ötlet, követelményspecifikáció Struktúraanalízis Rendszertervezés Implementáció, kódolás A piramis az absztrakciós szint jelzésére, az elvégzett munka jellegének kiemelésére is alkalmas. A felső szinten absztraktabb, emberi heurisztikát igénylő műveletek állnak, míg az alsó szinten a rutintevékenységek vannak.

2 A szoftver fejlesztést csak hatékony segédeszközökkel lehet a mai igényeknek megfelelően elvégezni!! Az eszközök lehetnek számítógépi segédprogramok (pl.: fordítók) de magukban foglalják a módszertani segédeszközöket is. A szoftverfejlesztéi módszerek Brooks féle sajátos vonásai: Komplexitás : a szoftver az egymáshoz kapcsolódó komplex tevékenységek, megkötöttségek és struktúrák leírására, leképezésére szolgál. A szoftver tükrözi a valós világ komplexitását, a tervező a valóságot különböző összetettségi szintekre képezheti le. Illeszthetőség : a szoftver nem önmagában működik, hanem meglévő hardver és szoftver környezetben. Rugalmasság: a valós világnak az alkalmazási területet érintő változásait követni kell, ami a módosítások gyorsaságát és áttekinthetőségét igényli. Elvontság: a leírt programkód alapján az ember nem tudja érzékelni a működést, a megvalósulást (legalábbis bizonyos szoftver méret felett). Így nem lehet közvetlenül ellenőrizni a szoftver helyességét, csak próbálkozással, ami viszont nem ad abszolút megbízhatóságot. A szoftvertervezés: a szoftver fejlesztésének élettörténetébe tartozó folyamat. A tervezőnek számos és különböző forrásból származó információ alapján kell elkészítenie a szoftver tervét, specifikációját. A rendszertervezőnek átfogó ismeretekkel kell rendelkeznie több szakterületről is. Ez utóbbiak indokoltságából eredően a szoftverfejlesztés csoportmunkán alapul. A szoftvertervezés általános modellje: Követelményanalízis Megkötések, Keretfeltételek, Rendszertervezés Egyedi döntések a tapasztalatok alapján Szoftverspecifikáció

3 A különböző tervezési módszerek a tervezési lépéseket, azok célját és sorrendjét adják meg. A Tervezés eredménye valamilyen modell, formalizmus. A modellek a valóság különböző összetevőit emelik ki. A tervezés szemléleti vetületei: Strukturális vetület: a rendszer objektumai között fennálló statikus kapcsolatokat írja le. Ez a vetület foglalja magában a különböző programegységek és hivatkozási kapcsolataik megadását. Viselkedési vetület: a rendszerben bekövetkező események és azok kapcsolatait ábrázolja. Funkcionális vetület: az egyes eseményeket és azok belső működését reprezentálja, vagyis megadja, hogy milyen lépéseket is jelentenek azok. Adatorientált vetület: az adatok struktúráját és az adatok közötti kapcsolatokat statikusan szemlélteti A funkcióorientált vetületet tartalmazó módszerek, modellek fajtái: HIPO Jackson-féle strukturált tervezés SSA/DT SSADM SADT Petri SDT hálók Objektumorientált eszközök

4 HIPO HIERARCHIKUSFUNKCIONÁLIS TERVEZÉS Jellemzői: Hierarchikus struktúrát alkot. A tervezés folyamata felülről-lefelé halad (top-down). A tervezés elemei: - észlelés, - elemi folyamatok IO struktúrába rendezése, - az IO struktúra táblázatban történő megjelenítése. - a táblázatból szöveges leírás létrehozása. A tervezés szintjei: - első szint (rendszerszint): emberi nyelven megírt specifikáció, - második szint (programodulszint: - harmadik szint: ): a program modulokból a program előállítása. Forrásnyelvű program áll elő. A HIPO tervezési modell dokumentációjának a felbontási finomsága szerinti fokozatai: - Összetétel-diagram: a főbb modulokat és azok kapcsolatát tartalmazza. - Áttekintő diagram: megadja a modulhoz tartozó be- és kimenő adategységeket, valamint a modulon belüli tevékenységek áttekintő leírását. - Részletező diagram: az adatok és a végrehajtandó utasítások részletes specifikációját tartalmazza.

5 JACKSON-FÉLE RENDSZERFEJLESZTÉS (JSD) A szoftverfejlesztési módszer sokban közös a Jackson-féle strukturált programozási elvvel (JSP). A JSP egy programozási technika, a JSD pedig szoftverfejlesztési koncepció. A fejlesztési leírás struktúradiagrammal történik. A struktúradiagram elemei: Elemi komponensek : egységként kezelt objektumok. Összetett komponensek: Szekvencia: a végrehajtási sorrendet jelenti. Szelekció: a végrehajtásban elágazás. Iteráció: hurok, ciklus.

6 A JSP kétféle struktúradiagramot támogat: a. Egyedstruktúra-diagram: az egyes adatokat tároló objektumokat írja le - az input-output adatok szerkezetét adja meg-. Az adatszerkezetben előfordulhatnak többértékű és összetett adatelemek is. Az időbeliségre semmilyen információt nem jelenít meg. Programstruktúra-diagram: a funkciómodulokat és kapcsolataikat ábrázolja.

7 A JSP lépéseinek megtervezése, lépései: Adatstruktúra-diagram kialakítása. Programstruktúra-diagram elkészítése. Atomi műveletek meghatározása és hozzárendelése a diagramegységekhez. Az utasításszöveg elkészítése az egyes atomi műveletekhez. A JSD a JSP -vel szemben az analízist-tervezést támogató módszertan! Középpontjában a rendszerben lezajló cselekvések, tevékenységek állnak. A JSD lépése, struktúrája: Követelményspecifikáció Modellezési fázis: a tervező a követelmények elemzése alapján meghatározza a körben szereplő egyedeket. Egyedi folyamatok leírása: az egyedekhez kapcsolódó folyamatok időbeliségének meghatározása. Rendszer-modellezési fázis: Egyedstruktúradiagram elkészítése. Ebben a diagramban a szekvencia időbeli egymásutániságot jelent. Rendszerleírás: Az adatok közös felhasználása alapján az egyedek közötti kapcsolatok meghatározása. A kapcsolatrendszer leírására a rendszerspecifikációs-diagram szolgál. Az egyedek kapcsolatait leírják: - Adatfolyam-diagram: az egyik egyed által előállított adatot a másik egyed felhasználja bemenő adatként. - Állapotvektor-diagram: az egyedek vektorokat használnak állapotaik leírására, amelyeket elolvasva más egyedek is tudomást szerezhetnek az egyed helyzetéről. Adatfolyam-diagram (elvi sémája) Tevékenység A Adat Tevékenység A Állapotvektor-diagram Tevékenység A Adat Tevékenység A Implementációs fázis: fizikai megvalósítás Futtatható alkalmazás

8 2.3. STRUKTURÁLT RENDSZERANALÍZIS ÉS STRUKTURÁLT TERVEZÉS (SSA/DT) A módszer az 1970-es években fejlődött ki. A módszernek két fő komponense van az analízis - és a tervezésrész. Az analízisrész a modellezett problémakör absztrakt leírását szolgálja. A tervezésrész során a megvalósítás részleteit dolgozzák ki. Az SSA/DT módszer a felülről-lefelé ( top-down ) stratégián alapul, a kezdeti globalitás felől az egyre részletesebb absztrakció felé halad a tervezés. A módszer négy lépésből áll: Az első két lépés képezi az analízisrészt, míg a többi a tervezési fázishoz tartozik. Az analízisrész célja a rendszer funkcionális leírása, annak megadása, mikor, mi történik. Az elemzés eredménye az SSA/DT adatfolyam-diagramban ( data-flow " DFD ") kerül rögzítésre. SSA/DT adatfolyam-diagram A DFD folyamatot leíró négy alapelem: - kör (vagy ellipszis), amely egy tevékenységet, műveletet jelképez. - téglalap, amely a külső információforrást, vagy nyelőt jelenti. - párhuzamos vonal az adatállományt jelöli. - irányított él, az adat, az információ áramlását mutatja be. A DFD szemléletesen ábrázolja a modellezett rendszer funkcióit, az egymás között fennálló kapcsolatokat.

9 A tervezési lépések finomítása, a funkciók, adatelemek több szintre tagolódása szükség szerint adódik. A több szintű tagozódás kezelhetősége érdekében segítséget jelent a nyilvántartás, adatszótár. A harmadik lépésben a globális DFD -t felbontják az önálló, azonosított művelet soroknak megfelelően. Így a modell tagoltabbá válik. A negyedik lépésben a DFD -ből struktúradiagramot (strukture chart " SC") készítenek, amely a szoftverrendszer belső struktúráját, a definiálandó eljárásokat és azok hívási kapcsolatait írja le. SSA/DT Struktúradiagram A struktúraleírás ( SC) grafikai alapelemei: - téglalap (kör, ellipszis): eljárást azonosít. - él: eljárás meghívását jelöli. - nyíl: az adatáramlás irányát mutatja. Az SSA/DT tervezési fázisa ellenőrzéssel, az átfedések és elletmondások kiküszöbölésével zárul. ÁLLAPOTÁTMENETEK KEZELÉSE, STD DIAGRAM ÉS STM MÁTRIX Állapotátmenet-diagram (STD): Elsősorban vezérlő-irányító rendszerek különböző állapotaiban bekövetkező rendszer viselkedések dinamikus vetületének leírására szolgál. Ezen rendszerek véges automaták (FSM) köréhez tartoznak. Az FSM rendszereknek véges számú különböző állapota lehetséges, minden idő pillanatban egy lehetséges állapotban van a rendszer.

10 A rendszer állapota, ebből eredő viselkedése az idő múlásával megváltozhat. Az új állapot a rendszer aktuális állapotától, a környezet bemenő adataitól függ. A rendszer az állapota megváltozásával párhuzamosan kimenő adatokat is generálhat. A diagram vázolja a rendszer lehetséges állapotait, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Nem tájékoztat azonban a műveletek megvalósításáról, a műveletek pontos ütemezéséről. Az STD elsősorban rendszerelemzési, analizációs módszer. Az STD alkotóelemei: Állapot: téglalap, vagy ellipszis jelképezi, amely jelben megadják az állapotjelző leírását. Állapotátmenetek: nyilak jelképezik. Átmenet feltételei: szöveges formában adnak meg az ábrában. Átmenetnél bekövetkező tevékenységek: az átmenethez tartozó nyílnál adnak meg. Állapotátmenet-diagram (STD) Átmenetmátrix (STM): a táblázat sorai a rendszer lehetséges állapotait, az oszlopai pedig az állapotot kiváltó eseményeket rögzíti. A táblázat célja annak kijelölése, hogy a rendszer egyes állapotaiban milyen események következhetnek be. Az STD és az STM hátránya: olyan komplex rendszerek modellezése esetén, amikor sok rendszerállapot és számtalan akció lehetséges, valamint nagyszámú lehet az egyes rendszerállapothoz tartozó bemenő adat (feltétel), a diagram, táblázat ábrázolása nagyméretűvé, nehezen áttekinthetővé válik.

TERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS

TERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS TERMÉKTERVEZÉS A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének támogatása.

Részletesebben

ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK

ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK Szoftverrendszerek fejlesztése SSADM Diagramok készítése A SZOFTVER, MINT TERMÉK Nem csupán a végrehajtható állományok Sokkal több Számos különböző komponensből áll Maga a számítógépes

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67 SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 5. ELŐADÁS - RENDSZERTERVEZÉS 1 1 of 67 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK

Részletesebben

Objektum Orientált Szoftverfejlesztés (jegyzet)

Objektum Orientált Szoftverfejlesztés (jegyzet) Objektum Orientált Szoftverfejlesztés (jegyzet) 1. Kialakulás Kísérletek a szoftverkrízisből való kilábalásra: 1.1 Strukturált programozás Ötlet (E. W. Dijkstra): 1. Elkészítendő programot elgondolhatjuk

Részletesebben

SSADM. Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan.

SSADM. Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan. SSADM Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan. A struktúrált módszertanok alapelvei: Elemzés felülről lefelé: alrendszerekre, funkciókra, folyamatokra bontás

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

Előzmények 2011.10.23.

Előzmények 2011.10.23. Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.

Részletesebben

Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23.

Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23. Szoftverprototípus készítése Dr. Mileff Péter A prototípus fogalma: a szoftverrendszer kezdeti verziója Mi a célja? Arra használják, hogy bemutassák a koncepciókat, kipróbálják a tervezési opciókat, jobban

Részletesebben

INFORMATIKA ZÁRÓSZIGORLAT TEMATIKA

INFORMATIKA ZÁRÓSZIGORLAT TEMATIKA INFORMATIKA ZÁRÓSZIGORLAT TEMATIKA 1. a) A Neumann-elvű számítógép: CPU, Neumann ciklus, operatív memória, I/O. A DMA és regiszterei, IRQ és megszakításkezelés, a memóriába ágyazott és a külön kezelt perifériacímzés.

Részletesebben

Adatmodellek komponensei

Adatmodellek komponensei Adatbázisok I Szemantikai adatmodellek Adatmodellek komponensei Adatmodell: matematikai formalizmus, mely a valóság adatorientált leírására alkalmas Komponensei: strukturális rész: a valóságban megtalálható

Részletesebben

TERMÉK TERVEZÉSE. Tervezés: Minden termelésre vonatkozó tudatos tevékenység. A tervezés minden termelési tevékenységre jellemző.

TERMÉK TERVEZÉSE. Tervezés: Minden termelésre vonatkozó tudatos tevékenység. A tervezés minden termelési tevékenységre jellemző. TERMÉK TERVEZÉSE A termék fogalma: Tevékenységek, vagy folyamatok eredménye /folyamat szemlélet /. (Minden terméknek értelmezhető, amely gazdasági potenciált közvetít /közgazdász szemlélet /.) Az ISO 8402

Részletesebben

Számítógépvezérelt rendszerek mérnöki tervezése 2006.05.19.

Számítógépvezérelt rendszerek mérnöki tervezése 2006.05.19. Számítógépvezérelt rendszerek mérnöki tervezése 2006.05.19. 1 Bevezetés Az irányított rendszerek típusa és bonyolultsága különböző bizonyos eszközöket irányítunk másokat csak felügyelünk A lejátszódó fizikai

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP. Név: Osztály: E-mail cím (továbbjutásról itt is értesítünk): Iskola: Felkészítő tanár:

JELENTKEZÉSI LAP. Név: Osztály: E-mail cím (továbbjutásról itt is értesítünk): Iskola: Felkészítő tanár: JELENTKEZÉSI LAP Név: Osztály: E-mail cím (továbbjutásról itt is értesítünk): Iskola: Felkészítő tanár: Második fordulóba jutás esetén Windows 7 operációs rendszert, és Office 007 programcsomagot fogsz

Részletesebben

Rendszertervezés 2. IR elemzés Dr. Szepesné Stiftinger, Mária

Rendszertervezés 2. IR elemzés Dr. Szepesné Stiftinger, Mária Rendszertervezés 2. IR elemzés Dr. Szepesné Stiftinger, Mária Rendszertervezés 2. : IR elemzés Dr. Szepesné Stiftinger, Mária Lektor : Rajki, Péter Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek

Részletesebben

IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat. IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5.

IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat. IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5. IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5.kiadás IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat IBM WebSphere

Részletesebben

Adatbázisok I 2012.05.11. Adatmodellek komponensei. Adatbázis modellek típusai. Adatbázisrendszer-specifikus tervezés

Adatbázisok I 2012.05.11. Adatmodellek komponensei. Adatbázis modellek típusai. Adatbázisrendszer-specifikus tervezés Adatbázisok I Szemantikai adatmodellek Szendrői Etelka PTE-PMMK Rendszer és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@pmmk.pte.hu Adatmodellek komponensei Adatmodell: matematikai formalizmus, mely a valóság

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

5 HOZZÁFÉRÉS-VÉDELEM. A fejezet VIDEOTON fejlesztési dokumentációk felhasználásával készült

5 HOZZÁFÉRÉS-VÉDELEM. A fejezet VIDEOTON fejlesztési dokumentációk felhasználásával készült 5 HOZZÁFÉRÉS-VÉDELEM A rejtjelezésben az adatvédelem hatékony és az adathálózat védelmében nélkülözhetetlen eszközét ismertük meg. Természetesen annak sincs semmilyen elvi akadálya, hogy a rejtjelezést

Részletesebben

Bártfai Barnabás. Office 2010

Bártfai Barnabás. Office 2010 Bártfai Barnabás Office 2010 BBS-INFO Kiadó, 2011. 4 Office 2010 Bártfai Barnabás, 2011. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a szerző írásbeli hozzájárulásával

Részletesebben

Adatbázis rendszerek I

Adatbázis rendszerek I Adatbázis rendszerek I Szemantikai adatmodellek ek ME- GEIAL Dr. Kovács László Modellezés szerepe Problémakör modellezése adatbázis struktúrával Dolgozó kód név beosztás Feladat kód dolg termék Termék

Részletesebben

Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez

Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez 1. Információmenedzsment az információmenedzsment értelmezése, feladatok különböző megközelítésekben informatikai szerepek, informatikai szervezet, kapcsolat

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. Bánsághi Anna 1 of 54

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. Bánsághi Anna 1 of 54 SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 2. ELŐADÁS - KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT Bánsághi Anna 1 of 54 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK

Részletesebben

Algoritmusok. Hogyan csináljam?

Algoritmusok. Hogyan csináljam? Algoritmusok Hogyan csináljam? 1 Az algoritmus fogalma Algoritmusnak olyan pontos előírást nevezünk, amely megmondja, hogy bizonyos feladat megoldásakor milyen műveleteket milyen meghatározott sorrendben

Részletesebben

Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése

Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése Fejlesztés-tervezés színterei Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek értékelése, intenzifikálása Új termelési logisztikai rendszer tervezése Termelési

Részletesebben

ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é

Részletesebben

Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö

Részletesebben

ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó

Részletesebben

Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö

Részletesebben

ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű

Részletesebben

Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú

Részletesebben

Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü

Részletesebben

ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á

Részletesebben

ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É

Részletesebben

É ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö

Részletesebben

Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í

Részletesebben

É É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó

Részletesebben

ú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í

Részletesebben

ú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í

Részletesebben

Á ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó

Részletesebben

ü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í

Részletesebben

ü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö

Részletesebben

Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü

Részletesebben

É ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í

Részletesebben

í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü

Részletesebben

ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á

Részletesebben

í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű

Részletesebben

ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é

Részletesebben

ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő

Részletesebben

ü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í

Részletesebben

Í ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó

Részletesebben

7. Verifikáci. ció. Ennek része a hagyományos értelemben vett szoftvertesztelés is. A szoftver verifikálásának,

7. Verifikáci. ció. Ennek része a hagyományos értelemben vett szoftvertesztelés is. A szoftver verifikálásának, 7. Verifikáci ció, validáci ció A verifikáció és a validáció (V&V) azon ellenőrző és elemző folyamatok összessége, amelyek célja annak vizsgálata, hogy a szoftver megfelel a specifikációnak. Ennek része

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JELLEGŰ ELŐÍRÁSOK. A hitelesítési folyamat résztvevőit, az alapelemeket és a főbb kapcsolódási pontokat az 1.

ÁLTALÁNOS JELLEGŰ ELŐÍRÁSOK. A hitelesítési folyamat résztvevőit, az alapelemeket és a főbb kapcsolódási pontokat az 1. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelve a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről

Részletesebben

A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK

A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK 1. Elemző módszerek A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk azokat a módszereket, amelyekkel a technikai, technológiai és üzemeltetési rendszerek megbízhatósági elemzései

Részletesebben

Forráskód generálás formális modellek alapján

Forráskód generálás formális modellek alapján Forráskód generálás formális modellek alapján dr. Majzik István Horányi Gergő és Jeszenszky Balázs (TDK) BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Modellek a formális ellenőrzéshez Hogyan használhatók

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Foglalkozási napló. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 14. évfolyam

Foglalkozási napló. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 14. évfolyam Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Pénzügyi-számviteli ügyintéző 1. évfolyam (OKJ száma: 5 3 01) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

Információ-architektúra

Információ-architektúra Információ-architektúra IEEE 1471: Ipari szabvány szerint a szoftver architektúra kulcs fontosságú fogalmai Rendszer 1 Architektúra 1..n Érintett fél 1..n 1 Architektúra leírás 1..n 1..n Probléma 1..n

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek 7. előadás: Stratégiai menedzsment és informatikai támogatás 2. Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/elekes Edit/Vezetoi_inf_rd

Részletesebben

TANMENET-IMPLEMENTÁCIÓ Matematika kompetenciaterület 1. évfolyam

TANMENET-IMPLEMENTÁCIÓ Matematika kompetenciaterület 1. évfolyam Beszédjavító Általános Iskola TANMENET-IMPLEMENTÁCIÓ Matematika kompetenciaterület 1. évfolyam Söpteiné Tánczos Ágnes Idő Tevékenységek (tananyag) 35. Az összeadás és kivonás egymás inverz művelete. Készségek,

Részletesebben

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség

Részletesebben

axióma alapú automatizált teszteléssel

axióma alapú automatizált teszteléssel .NET programok minőségi mutatóinak javítása axióma alapú automatizált teszteléssel Doktori értekezés Szerző: Biczó Mihály Témavezető: Dr. Porkoláb Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Doktori

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS ISKOLAI PROGRAMJA 9 12. évfolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. A szakmacsoportos

Részletesebben

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK TANFOLYAMI AJÁNLATUNK Én félek a számítógéptől, inkább hozzá sem nyúlok! Hányszor hallhatjuk ezt a mondatot az örökifjú korú társainktól, pedig nem ördöngösség, bárki megtanulhatja a legalapvetőbb funkciókat.

Részletesebben

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam Informatika Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 1 2 - - Éves óraszám 74 37 74 - - Belépő tevékenységformák 9. évfolyam Hardver

Részletesebben

KOMPLEX TRANSZFORMÁTORVÉDELEM

KOMPLEX TRANSZFORMÁTORVÉDELEM DTRV-EP DIGITÁLIS 120 kv/középfeszültségű KOMPLEX TRANSZFORMÁTORVÉDELEM A DTRV-EP típusú digitális 120 kv/középfeszültségű komplex transzformátorvédelem a PROTECTA kft. EuroProt márkanevű készülékcsaládjának

Részletesebben

Az informatika alapjai. 10. elıadás. Operációs rendszer

Az informatika alapjai. 10. elıadás. Operációs rendszer Az informatika alapjai 10. elıadás Operációs rendszer Számítógépek üzemmódjai Az üzemmód meghatározói a számítógép adottságai: architektúra hardver kiépítés, térbeli elhelyezés, szoftver, stb. Üzemmód

Részletesebben

Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu 2.Előadás Generalizálás Hagyományos és

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

hatására hátra lép x egységgel a toll

hatására hátra lép x egységgel a toll Ciklusszervező utasítások minden programozási nyelvben léteznek, így például a LOGO-ban is. LOGO nyelven, (vagy legalábbis LOGO-szerű nyelven) írt programok gyakran szerepelnek az iskola számítástechnikai

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra)

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra) MATEMATIKA NYEK-humán tanterv Matematika előkészítő év Óraszám: 36 óra Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét Részletes felsorolás A tananyag felosztása: I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek,

Részletesebben

Jogszabályi (jelzőtáblás) csomópontok teljesítményviszonyai

Jogszabályi (jelzőtáblás) csomópontok teljesítményviszonyai 1 Jogszabályi (jelzőtáblás) csomópontok teljesítményviszonyai 18 A mellékirányú jármű forgalmi műveletéhez szükséges legkisebb időt határidőköznek nevezzük. Az alárendelt áramlatból egy meghatározott forgalmi

Részletesebben

Bírálat. Farkas András

Bírálat. Farkas András Bírálat Farkas András Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával (Appraisal and Development of Transportation Systems Using Multiple Criteria Decision

Részletesebben

TERMÉK FEJLESZTÉS PANDUR BÉLA TERMÉK TERVEZÉSE

TERMÉK FEJLESZTÉS PANDUR BÉLA TERMÉK TERVEZÉSE TERMÉK TERVEZÉSE A termék fogalma: Tevékenységek, vagy folyamatok eredménye /folyamat szemlélet /. (Minden terméknek értelmezhető, amely gazdasági potenciált közvetít /közgazdász szemlélet /.) Az ISO 8402

Részletesebben

Godzilla a CAD rendszerek között Univerzális Pro/ENGINEER csomag 750.000, -Ft-ért!

Godzilla a CAD rendszerek között Univerzális Pro/ENGINEER csomag 750.000, -Ft-ért! Godzilla a CAD rendszerek között Univerzális Pro/ENGINEER csomag 750.000, -Ft-ért! Al Dean, a Develop3D.com CAD/CAM/CAE szaklap publicistája a lap 2009. novemberi számában négy oldalon elemezte a Pro/ENGINEER

Részletesebben

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az

Részletesebben

Az ábra felső részében a feladatok funkcionális felosztása, alul pedig a konkrét műveletek találhatóak.

Az ábra felső részében a feladatok funkcionális felosztása, alul pedig a konkrét műveletek találhatóak. 2. ELŐADÁS ERMELÉSI LOGISZIKA Üzemrészek közötti rakodás, szállítás, echnológiai folyamaton belüli műveletközi rakodás, szállítás, Munkahelyi kiszolgálás rakodás, adagolás, ki- és beszállítás, Ellenőrzés,

Részletesebben

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 6. ea.: Projekttervezés III.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 6. ea.: Projekttervezés III. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 6. ea.: Projekttervezés III. Tevékenységek tervezése Időtervezés: Gantt diagramm Hálótervezés: Kritikus út Tartalék idő Példa ismertetése TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE Fel kell vázolni egy

Részletesebben

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei. 9-11. évfolyam. 9. évfolyam

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei. 9-11. évfolyam. 9. évfolyam 3700 Kazincbarcika, Lini István -. E-mail: titkar@irinyi-ref.hu Tel: (06-8) 3-; Fax: (06-8) 3-763 Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei 9-. évfolyam XIII. Informatika ágazat 9. évfolyam Információtechnológiai

Részletesebben

Dell Precision Tower 7910 Kezelési kézikönyv

Dell Precision Tower 7910 Kezelési kézikönyv Dell Precision Tower 7910 Kezelési kézikönyv Szabályozó modell: D02X Szabályozó típus: D02X003 Megjegyzések, figyelmeztetések és vigyázat jelzések MEGJEGYZÉS: A MEGJEGYZÉSEK fontos tudnivalókat tartalmaznak,

Részletesebben

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei. 13 évfolyam. Információtechnológiai gyakorlat 50 óra

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei. 13 évfolyam. Információtechnológiai gyakorlat 50 óra 700 Kazincbarcika, Lini István. Email: titkar@irinyiref.hu Tel: (0648) 4; Fax: (0648) 76 Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei évfolyam Informatikai rendszergazda 54 48 04 Információtechnológiai gyakorlat

Részletesebben

REPÜLŐTÉRI TŰZOLTÓ SZERVEZETEK FELADATRENDSZERE

REPÜLŐTÉRI TŰZOLTÓ SZERVEZETEK FELADATRENDSZERE Dr. Csutorás Gábor REPÜLŐTÉRI TŰZOLTÓ SZERVEZETEK FELADATRENDSZERE A NATO csatlakozás után a szabványosítási egyezményeket figyelembe véve újrafogalmazásra kerültek a katonai repülőtéri tűzoltó alegységek

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. előadás

Adatszerkezetek 1. előadás Adatszerkezetek 1. előadás Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok http://it.inf.unideb.hu/~halasz http://it.inf.unideb.hu/adatszerk

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében

A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében Kovács Zoltán főiskolai docens Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Bevezetés Korunk egyik legdinamikusabban

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Inspiron 15. Szervizelési kézikönyv. 5000 Series. Számítógép típusa: Inspiron 5548 Szabályozó modell: P39F Szabályozó típus: P39F001

Inspiron 15. Szervizelési kézikönyv. 5000 Series. Számítógép típusa: Inspiron 5548 Szabályozó modell: P39F Szabályozó típus: P39F001 Inspiron 15 5000 Series Szervizelési kézikönyv Számítógép típusa: Inspiron 5548 Szabályozó modell: P39F Szabályozó típus: P39F001 Megjegyzések, figyelmeztetések és vigyázat jelzések MEGJEGYZÉS: A MEGJEGYZÉSEK

Részletesebben

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek Zárójelentés Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek Az autonóm mobil robotok elterjedése növekedést mutat napjainkban az egész hétköznapi felhasználástól kezdve az ember

Részletesebben

10. évfolyam 105 óra 10817-12 azonosító számú Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 105 óra Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy

10. évfolyam 105 óra 10817-12 azonosító számú Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 105 óra Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 9. évfolyam 70 óra 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok gyakorlat 70 óra Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 70 óra Számítógép összeszerelése Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció

Részletesebben

Geoinformatika I. (vizsgakérdések)

Geoinformatika I. (vizsgakérdések) Geoinformatika I. (vizsgakérdések) 1.1. Kinek a munkásságához köthető a matematikai információelmélet kialakulása? 1.2. Határozza meg a földtani kutatás információértékét egy terület tektonizáltságának

Részletesebben

Models are not right or wrong; they are more or less useful.

Models are not right or wrong; they are more or less useful. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Szoftvertechnológia 8. előadás Models are not right or wrong; they are more or less useful. (Martin Fowler) 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Mintaterv. PTE PMMIK - Tanulmányi tájékoztató 2012 - Gépipari mérnökasszisztens. Anyagtan és alkalmazások

Mintaterv. PTE PMMIK - Tanulmányi tájékoztató 2012 - Gépipari mérnökasszisztens. Anyagtan és alkalmazások PTE PMMIK - Tanulmányi tájékoztató 0 - Gépipari mérnökasszisztens oldal / Mintaterv korszerű munkaszervezés Számítógépes és hálózati alapismeretek Felhasználói programok alkalmazása Környezet- és munkavédelem

Részletesebben

TÁVKÖZLÉSI MŰSZERÉSZ

TÁVKÖZLÉSI MŰSZERÉSZ I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló, többször módosított 1993.

Részletesebben

12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése

12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése 12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése Az állami földnyilvántartás gépi feldolgozása Az állami földnyilvántartás a földekre vonatkozó népgazdasági tervezésnek, statisztikai adatgyűjtésnek,

Részletesebben

2009/3 ANYAGSZERKEZET-VIZSGÁLAT INVESTIGATION OF STRUCTURE

2009/3 ANYAGSZERKEZET-VIZSGÁLAT INVESTIGATION OF STRUCTURE ANYAGSZERKEZET-VIZSGÁLAT INVESTIGATION OF STRUCTURE Zárványosság meghatározása klasszikus módszerekkel (Zárványok 2. rész) Determination of Inclusions by Classical Methods (Inclusions, Part 2) Szabó Andrea

Részletesebben

Fehér Krisztián. Navigációs szoftverek fejlesztése Androidra

Fehér Krisztián. Navigációs szoftverek fejlesztése Androidra Fehér Krisztián Navigációs szoftverek fejlesztése Androidra 2 Navigációs szoftverek fejlesztése Androidra Fehér Krisztián Navigációs szoftverek fejlesztése Androidra BBS-INFO Kiadó, 2014. 4 Navigációs

Részletesebben

OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK. 2.1 A feladat

OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK. 2.1 A feladat 2. Digitális óra 28 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 2.1 A feladat Ebben a fejezetben egy viszonylag egyszerő problémára alkalmazva tekintjük át az OO tervezés modellezési technikáit. A feladat

Részletesebben