reusearch Gyorselemzés Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre I.

Átírás

1 reusearch Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre I. kutatási szakasz Gyorselemzés Csongrád megye Jelen gyorselemzés a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében kiírt HURO/0801 pályázati programban végzett Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre című kutatási projekt első (kvantitatív) fázisának eredményeit foglalja össze. A gyorselemzés alapjául szolgáló adatbázis 500 Csongrád megyében bejegyzett és működő vállalkozás a mezőgazdasági őstermelőket is beleértve - standard strukturált kérdőívekre adott válaszait tartalmazza Készítette: Az Innoratio Kutatóműhely megbízásából a TeTT Consult Kft.

2 Tartalom Helyi identitás-kötıdés Rokoni, baráti, ismerısi kapcsolatok az európai országokban Európai gazdasági, üzleti kapcsolatok Romániába irányuló utazások A vállalkozások jellemzıi Foglalkoztatatási jellemzık Külföldiek foglalkoztatása Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertıl Román termékek, szolgáltatások vásárolása hazai partnertıl Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe Romániából is szerez be árut, alapanyagot vagy szolgáltatást közvetlenül? Milyen terméket, szolgáltatást vásárol Ön közvetlenül Romániából? A romániai beszerzés rendszeressége Romániai beszállítók, szolgáltatók igénybevételének oka A Romániából vásárolt termékeket felhasználásának módja A romániai közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta A termékek iránti kereslet Értékesítési problémák A vásárlói kör A vásárlói kör földrajzi kiterjedtsége Hazai partnerek, akik a magyarországi vállalkozásoktól vásárolt terméket Romániában tovább értékesítik Milyen terméket értékesítenek tovább Romániában? Olyan külföldi, más országban mőködı partnerek, aki közvetlenül magyarországi vállalkozótól vásárol terméket A romániai vásárlói kör jellemzıi Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a romániai vásárlók? Románia melyik területérıl, melyik településérıl jönnek a vásárlói? Minıségi elvárások Ár érzékenység A vásárlás volumene Speciális vásárlói igények A tevékenység hirdetése Együttmőködés nem pályázatok keretében Határon átnyúló együttmőködésre vonatkozó pályázatok Társadalmi kapcsolatok a határ mentén Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése

3 Helyi identitás-kötıdés Itt született Ön ezen a településen? N % igen itt született, azóta is itt él igen, itt született, de lakott másutt is 27 5,6 nem itt született, de kisgyermekkorától itt él 62 12,6 nem itt született, iskoláskorában vagy már felnıttként költözött ide ,8 A válaszadók 50%-a a azon a településen született, ahol ma is él, mindössze 6%-uk született ott de lakott máshol is, 13%-uk nem itt született, de kisgyermekkorától itt él, míg 35% iskoláskorában, vagy már felnıttként került a településre

4 A kérdezettek 74%-a kifejezetten szeret a lakóhelyén élni, 22%-uk inkább igen, mint nem. Azok aránya, akik nem szeretnek a településen élni, mindössze 4%, közülük 1% az egyáltalán nem szeret kategóriába tartozik

5 A válaszadók 80%-ának rokonai, barátai is a környéken élnek. Rokoni, baráti, ismerısi kapcsolatok az európai országokban - 6 -

6 A kérdezettek több mint felének, 50%-ának van rokoni, baráti, ismerısi kapcsolata az európai országok valamelyikében. Ahogy a diagram is mutatja, a legtöbb válaszadónak Németországban illetve Romániában élnek rokonai, barátai, ismerısei, de jelentıs az osztrák és a szerbiai kapcsolatok aránya is. Európai gazdasági, üzleti kapcsolatok - 7 -

7 A válaszadók legnagyobb hányada Romániában rendelkezi üzleti, gazdasági kapcsolatokkal, de a németországi, szerbiai és az olaszországi kapcsolatok aránya is jelentıs. Romániába irányuló utazások A válaszadók 33%-a szokott Romániába utazni, az alábbi, diagramról leolvasható célokból

8 - 9 -

9 A vállalkozások jellemzıi Tevékenységi forma N % ıstermelı 13 2,7 egyéni vállalkozó ,8 betéti társaság 63 12,7 KFT ,1 RT 4 0,8 egyéb vállalkozási formában 14 2,7 A válaszadók 61%-a tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, 22%-uk KFT-ben, illetve 13% betéti társaságban. A kérdésnél lehetıség volt több válasz megadására is. Foglalkoztatatási jellemzık A válaszadók 40%-a foglalkoztat alkalmazottakat, munkásokat a vállalkozásában. Az alkalmazottakkal rendelkezı vállalkozások többsége 1-2 alkalmazottat foglalkoztat, 33% 1, 23% pedig 2 fıt

10 Idényjelleggel a válaszadók 37%-a egyáltalán nem foglalkoztat alkalmazottakat, munkásokat, 18% 1 fıt, 13% 2 fıt foglalkoztat

11 A válaszadók döntı többsége, 93% csak hazai munkavállalókat alkalmaz. A külföldieket foglalkoztató válaszadók 54%-a romániai, 36%-a szerbiai és 10%-a ukrajnai alkalmazottakat foglalkoztat

12 Külföldiek foglalkoztatása A 13 válaszadó többnyire állandó munkásokat alkalmaz. Külföldiek foglalkoztatása N % Csak idénymunkásokat alkalmaz 2 14% Fıként idénymunkásokat, de állandó munkásokat is alkalmaz 1 11% Fıként állandó munkásokat, de idénymunkásokat is alkalmaz 5 35% Csak állandó munkásokat foglalkoztat 5 40% Összesen: % A válaszadók 42%-a szerint nem számít, hogy a külfödlrıl érkezı vendégmunkás magyar nemzetiségő-e, 41%-uk viszont kivétel nélkül ıket részesíti elınyben. Az alacsony elemszám maitt az adatok csak tájékoztató jellegőek. Elınyben részesítés N % a nem magyarokat részesítem elınyben 1 8% nem számít, hogy magyar vagy nem magyar 6 42% a magyar nemzetiségőeket általában elınyben részesítem 1 9% kivétel nélkül a magyar nemzetiségőeket részesítem elınyben 5 41% A kérdésre válaszolók a magyarok elınyben részesítésének okaként a könnyebb kommunikációt illetve a magyarok segítését jelölték meg. Mi az oka annak, hogy külföldi munkavállalókat is foglalkoztat? N % Bármikor készen állnak a munkavégzésre 4 24% Minıségi munkát végeznek 3 20% Megbízhatóak, lehet rájuk számítani 2 13% Erre a munkára nincs hazai munkaerı 4 25% Olcsóbb munkaerı, mint a hazai 1 4% Magasabb a szakképzettségük 0 0% Jó a munkabírásuk, terhelhetıek 5 28% Egyéb ok 2 11% Az alacsony elemszám miatt az adatok tájékoztató jellegőek. Elégedettség N % elégedett vagyok 8 61% tejes mértékben elégedett vagyok 5 39%

13 A válaszadók 61%-a elégedett, 39%-a teljes mértékben leégedett a kölföldi alkalmazottak munkájával. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertıl A válaszadók 28%-ának van olyan hazai partnere, akitıl külföldi terméket, szolgáltatást vásárol, közülük 6,8% az, aki rendelkezik olyan hazai partnerrel, akitıl román terméket, illetve szolgáltatást vásárol

14 Román termékek, szolgáltatások vásárolása hazai partnertıl És olyan hazai partnere van-e, akitıl Román terméket, szolgáltatást vásárol? (N=132) 7% 93% nincs van A kérdésre érkezett válaszok elemszáma nagyon alacsony (7 válaszadó). 37%-uk mőtrágyát, 24%-uk mőszaki, elektronikai terméket, 13-13%-uk pedig textilipari terméket, faipari terméket illetve üzemanyagot vásárol. Milyen románinai terméket, szolgáltatást szokott vásárolni Ön? Termék N % Faipari terméket 1 12,50% Textilipari terméket 1 12,50% Üzemanyagot (benzint, gázolajat) 1 12,50% Mőtrágyát 3 37,50% Mőszaki, elektronikai terméket 2 25% Összesen: 8 100%

15 Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe A válaszadók 8,7%-ának van olyan külföldi beszerzési helye, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at, vagy szolgáltatást vesz igénybe. Romániából is szerez be árut, alapanyagot vagy szolgáltatást közvetlenül? 16% Romániából is szerez be alapanyagot, illetve szolgáltatást

16 Romániából is szerez be árut, alapanyagot vagy szolgáltatást közvetlenül? (N=43) 16% 84% nem igen

17 Milyen terméket, szolgáltatást vásárol Ön közvetlenül Romániából? Az alacsony elemszám miatt itt sem lehet sok következtetést levonni az kapott adatokból. Közvetlen romániai beszerzés Termék N % Mezıgazdasági terményt 1 11,10% Építıipari terméket 1 11,10% Fémipari terméket 2 22,20% Mőtrágyát 1 11,10% Egyéb vegyipari terméket 1 11,10% Mőszaki, elektronikai terméket 1 11,10% Fuvarozást, szállítmányozást 1 11,10% Egyebet 1 11,10% Összesen: 9 100% A romániai beszerzés rendszeressége A válaszadók 29%-ánál ez a romániai beszerzés rendszeres. Romániai beszállítók, szolgáltatók igénybevételének oka A 7 válaszadó 42%-a egyéb okokból alkalmaz romániai beszállítókat, 29-29%-uk pedig a kedvezıbb ár, illetve amiatt, hogy ilyen szolgáltatást nem tud belföldön igénybe venni. Romániai beszállítók alkalmazásának oka Ok N % Ilyen terméket, szolgáltatást belföldön nem kapok meg 2 28,60% Ugyanolyan minıség, de kedvezıbb ár 2 28,60% Egyéb 3 42,90% Összesen: 7 100% A Romániából vásárolt termékeket felhasználásának módja A Romániából vásárolt terméket a válaszadók 33%-a felhasználja. Ezeket a termékeket

18 igen nem felhasználja 6 3 feldolgozza 0 0 tovább értékesíti 2 7 A Romániából vásárolt termékeket a válaszadók 0%-a dolgozza fel, illetve 22%-uk tovább értékesíti. A romániai közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta Mióta mindkét ország tagja lett az Európai Uniónak (2007), azóta a válaszadók közvetlen beszerzései a következıképpen változtak: Változás mértéke N % nem változott 2 33,30% kis mértékben növekedett 2 33,30% nagymértékben növekedett 2 33,40% A termékek iránti kereslet Azok iránt a termékek iránt, amikkel a kérdezettek foglalkoznak, 15%-uk szerint nincs, illetve nem nagyon van kereslet, 48% szerint ez változó, míg 37% szerint van kereslet a termékekre

19 Értékesítési problémák A kérdezettek 14%-ának komoly gondjai vannak az értékesítéssel, 57%-uk szerint lehetne jobb a helyzet, 29%-nak pedig nincsenek értékesítési problémái. A vásárlói kör A válaszadók gazdaságának, vállalkozásainak termékeit megvásárolók az esetek 71%-ában fıként a közvetlen felhasználók, 12%-nál kereskedık, viszonteladók, 13% esetében közvetlen felhasználók és kereskedık, viszonteladók egyaránt, illetve 4% egyéb

20 Ezek a vásárlók többnyire az esetek 49%-ában magánszemélyek, kis- és középvállalkozók (32%), valamint 9%-uk nagyvállalkozó, 3-3% multinacionális cég és szövetkezet, 4% pedig egyéb vásárló

21 A vásárlói kör földrajzi kiterjedtsége A válaszadók 34%-a szerint teljes mértékben jellemzı, hogy a hazai vásárlói a saját településükrıl jönnek, 24% szerint inkább jellemzı. 29% úgy ítéli meg, hogy is-is, míg csupán 7-7% vélekedik úgy, hogy ez nem, illetve egyáltalán nem jellemzı. Mennyire jellemzı, hogy a hazai vásárlói saját településükrıl jönnek? (N=471) 35% 30% 25% 29% 34% 20% 24% 15% 10% 5% 7% 7% 0% egyáltalán nem jellemzı inkább nem jellemzı is-is inkább jellemzı teljes mértékben jellemzı S1 A válaszadók csupán 6%-a szerint jellemzı teljes mértékben, hogy a vásárlói a megyén belülrıl érkeznek, 17%-uk szerint ez inkább jellemzı, 41% szerint is-is, míg az inkább nem jellemzı, és az egyáltalán nem jellemzı kategóriát 18-18% választotta

22 Mennyire jellemzı, hogy hazai vásárlói a megyén belülrıl érkeznek? (N=468) 45% 40% 41% 35% 30% 25% 20% 15% 18% 18% 17% 10% 5% 0% 6% egyáltalán nem jellemzı inkább nem jellemzı is-is inkább jellemzı teljes mértékben jellemzı S1 Az

23 Az, hogy a vásárlók más megyébıl jönnek, a válaszadók 38%-a szerint egyáltalán nem jellemzı, 21% szerint egyáltalán nem jellemzı, 25% szerint is-is, míg csak 8% szerint inkább jellemzı, és 7% szerint teljes mértékben jellemzı

24 Az alábbi diagramról összesítve leolvasható a három terület különbsége: Hazai partnerek, akik a magyarországi vállalkozásoktól vásárolt terméket Romániában tovább értékesítik A válaszadók 4%-ának van olyan hazai partnere, akii a tıle vásárolt terméket Romániában továbbértékesíti

25 Milyen terméket értékesítenek tovább Romániában? A kérdésre érkezett válaszok száma igen alacsony, mindössze 27 válasz. Az alábbi diagramról leolvasható az eloszlás:

26 A Romániába kerülı termékek 50%-át felhasználják, 25%-át tovább értékesítik, 25%-át pedig feldolgozzák. Termékek sorsa N % felhasználják 10 50% feldollgozzák 5 25% tovább értékesítik 5 25% összesen: %

27 Tudja-e, hogy mi lesz ennek a terméknek a sorsa? (N=20) Tovább értékesítik a terméket 25% Feldolgozzák a terméket 25% Felhasználják a terméket 50% Olyan külföldi, más országban mőködı partnerek, aki közvetlenül magyarországi vállalkozótól vásárol terméket A válaszadók 8%-ának van olyan külföldi, más országban mőködı partnere, aki közvetlenül tıle vásárol terméket

28 Van-e olyan külföldi, más országban mőködı partnere, aki közvetlenül Öntıl vásárol terméket? (N=492) van 8% nincs 92% Ezek között 59%-nak van romániai partnere is. És ezek között van romániai partnere is? (N=39) nincs 41% van 59%

29 A romániai vásárlói kör jellemzıi Ezek közül a romániai partnerek közül 41% kereskedı, viszonteladó és közvetlen felhasználó is, 32% közvetlen felhasználó, 27% pedig kereskedı, viszonteladó. Romániai partnerek N % kereskedık, viszonteladók 6 27,30% közvetlen felhasználók 7 31,80% kereskedık, viszonteladók és közvetlen felhasználók is 9 40,90% összesen: % Ezek a romániai vásárlók legnagyobb arányban (49%) kis- és középvállalkozók, 31%- ban magánszemélyek, 12%-uk nagyvállalkozó, 4% multinacionális cég, további 4% pedig az egyéb kategóriába sorolható. Ezek a romániai vásárlók N % Magánszemélyek 8 30,80% Kis- és középvállalkozók 13 50% Nagyvállalkozók 3 11,50% Multinacionális cégek 1 3,80% Egyéb 1 3,80% Összesen: %

30 Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a romániai vásárlók? Az alábbi diagramról leolvasható, milyen termékeket, szolgáltatásokat vásárolnak a válaszadóktól a romániai vásárlók: Román vásárlók által vásárolt termékek Termék típusa N % Élı állatot 1 3,70% Tejterméket 1 3,70% Egyéb élelmiszeripari terméket 1 3,70% Mezıgazdasági terményt 2 7,40% Zöldséget, gyümölcsöt 2 7,40% Virágot, dísznövényt 2 7,40% Építıipari terméket 1 3,70% Fémipari terméket 1 3,70% Szerszámot 1 3,70% Alkatrészt 2 7,40% Textilipari terméket 2 7,40% Mőtrágyát 2 7,40% Mőszaki, elektronikai terméket 6 22,20% Egyebet 3 11,10% Összesen: %

31 Románia melyik területérıl, melyik településérıl jönnek a vásárlói? A kérdezettek 77%-a tudja, hogy Románia melyik területérıl jönnek a vásárlói. Tudja-e honnan jönnek a romániai vásárlói? N % tudja 5 22,70% nem tudja 17 77,30% összes: % Minıségi elvárások A vásárlók minıséggel kapcsolatos elvárásait illetıen egyértelmően jellemzı a magas elvárás mind a magyar, mind a román vásárlók esetében. A jobb minıséget keresik Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes egyikre sem 12,7 12,7 inkább a hazaiakra 5,4 18,1 inkább a romániaiakra 5,5 23,6 mindkettıre 76,4 100,0 Összesen: 100,0-32 -

32 A gyengébb minıség iránti igény alacsony, csak kevesen keresik ezt a termékkategóriát. Megelégszenek gyengébb minıséggel is Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes egyikre sem 56,6 56,6 inkább a hazaiakra 10,3 66,9 inkább a romániaiakra 10,2 77,1 mindkettıre 22,9 100,0 Összesen: 100,0 Összességében a kereslet a minıségi termékek iránt mutatkozik, mindkét ország vásárlói esetében. Ár érzékenység Általában megfogalmazható az olcsóbb ár iránti kereslet dominanciája, a vásárlók majdnem kétharmada ezt a termékcsoportot keresi mindkét országban. Általában az olcsó(bb) árut/szolgáltatást keresik Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes egyikre sem 20,1 20,1 inkább a hazaiakra 10,7 30,8 inkább a romániaiakra 5,7 36,4 mindkettıre 63,6 100,0 Összesen: 100,0-33 -

33 A magasabb minıség esetén azonban ez nem jelenti azt, hogy a magasabb ár sokak számára megfizethetı, a válaszolók kb. 60%-a szerint érzékenyek a vásárlók a magasabb árra. Nem jelent problémát a magasabb ár Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes egyikre sem 60,4 60,4 inkább a romániaiakra 17,3 77,7 mindkettıre 22,3 100,0 Összesen: 100,0 A minıség és az ár tekintetében megállapítható, hogy magas minıségő és alacsonyabb árfekvéső termékekre van a legnagyobb kereslet. A vásárlás volumene A vásárlás volumenét illetıen jellemzı a nagy és a kis tételben való vásárlás is. A nagytételben való vásárlás a két ország vásárlói közül inkább a román vásárlókra, a kis tételben való vásárlás pedig inkább a hazai vásárlókra jellemzı. Nagy tételben vásárolnak/vesznek igénybe szolgáltatást Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes egyikre sem 33,3 33,3 inkább a hazaiakra 3,7 37,0 inkább a romániaiakra 18,2 55,2 mindkettıre 44,8 100,0 Összesen: 100,0 Kis tételben vásárolnak/vesznek igénybe szolgáltatást Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes egyikre sem 33,5 33,5 inkább a hazaiakra 22,4 55,9 inkább a romániaiakra 13,6 69,5 mindkettıre 30,5 100,0 Összesen: 100,0-34 -

34 Speciális vásárlói igények A vásárlók kisebb része rendelkezik speciális elvárásokkal a termékek iránt, a többségnek (62,7%) nincsenek ilyen igényei. Speciális igényekkel rendelkeznek Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes egyikre sem 62,7 62,7 inkább a hazaiakra 13,1 75,8 mindkettıre 24,2 100,0 Összesen: 100,0 Annak okát, hogy miért választják a romániai vásárlók a kérdezettek termékeit, több ok is megjelenik, ezek közül kiemelkednek a termékek jó minıségével és a kedvezıbb árral kapcsolatos okok, az, hogy az adott termék Romániában nem szerezhetı be és a személyes kapcsolatok. Ön szerint miért választják az Ön termékét, szolgáltatását román vásárlók? Az egyéb okok között cégcsoporti elıírások és a földrajzi közelség jelent meg

35 amelyek elısegítik a magyar termék választását a romániai vásárlók körében

36 A gazdasági, kereskedelmi partnerekkel kialakított kapcsolatokra inkább a tartós, folyamatos kapcsolat a jellemzı, amit mutat az, hogy a kapcsolattal rendelkezık döntı többsége visszatérı vásárlókkal tart fent kapcsolatot. Vannak-e az Ön romániai vevıkörén belül visszatérı vásárlók, szolgáltatást igénybe vevık? A kapcsolatok kiterjedtségét illetıen az jellemzı, hogy általában kevesebb partnerrel tartanak fent kapcsolatot a magyar cégek. A magánszemélyek esetén a válaszolók több mint kétharmada 10-nél kevesebb személlyel áll kapcsolatban. Cégek esetében ez három vagy háromnál kevesebb céggel való kapcsolatot jelent. Magánszemélyek esetén a legtöbb kapcsolat 50, cégek esetében pedig 60 kapcsolatot jelent, de ez mindkét esetben csak egy szer fordult elı. A tevékenység hirdetése A 22 romániai kapcsolattal rendelkezı vállalkozás közül mindössze 9% hirdeti tevékenységét valamilyen módon Romániában

37 Hirdeti-e Ön a vállalkozását, áruját, szolgáltatását Romániában? A hirdetések formáját tekintve dominál az interneten történı (2 esetben), elıfordul még az újságban, folyóiratban és az egyéb módon történı hirdetés (1-1 esetben) és egyáltalán nem használják a szórólapot és a Tv-t, rádiót a hirdetés eszközeként. Annak ellenére, hogy a termékek, szolgáltatások hirdetése nem mutat különösebb intenzitást a gazdasági kapcsolattal rendelkezık, mindössze 9,3%-a lát csökkenést a forgalmában, 36%-uk nem érzékelt változást, míg a többség 54,7% kisebb illetve nagyobb mértékő forgalomnövekedést érzékelt. Amióta mindkét ország tagja az Európai Uniónak (2007), változott-e az Ön romániai forgalma?

38 Segíti-e az Ön tevékenységét, munkáját, árujának értékesítését valamilyen szervezet? említések száma Egyéb 20 Kereskedelmi- vagy iparkamara 19 Települési önkormányzat 12 Egyetem(ek) 6 Egyéb szakintézmények 6 Agrár- vagy kézmőves kamara 5 Civil szervezetek 5 Közhasznú társaság 2 Kistérségi társulás 1 Vállalkozásfejlesztési alapítvány(ok) 1 Vízügyi igazgatóság 1 Megyei önkormányzat 0 Környezetvédelmi felügyelıség 0 DKMT eurorégió 0 Ismer-e Ön a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket?

39 A kérdezettek közül a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket 38 fı ismer, ez az összes válaszoló 8 %-a

40 Ezek a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek hatékonyan segítik az Önéhez hasonló vállalkozásokat, cégeket? A kapcsolatok segítésének megítélésére 28 fı válaszolt,10 fı nem tudta megítélni ezeknek a szervezeteknek a munkáját. Akik válaszoltak, azoknak a 71,3%-a úgy látta, hogy ezek a szervezetek amelyeknek kifejezetten a hátáron átnyúló kapcsolatok kiépítése és ápolása a feladata nem végzik hatékonyan a feladatukat, nem segítik a kérdezettekéhez hasonló vállalkozások, cégek kapcsolatait. Együttmőködés nem pályázatok keretében Vett-e már Ön részt olyan - nem pályázat keretében megvalósuló - tervezı-szervezı munkában, ami a határon átnyúló együttmőködést célozta?

41 Olyan együttmőködésben, amely nem pályázati keretek között történt és a határon átnyúló együttmőködést célozta, összesen a válaszolók 6%-a vett részt. Azok között, akik részt vettek ilyen együttmőködésben, körülbelül fele-fele arányban (3-3%) vannak azok a projektek, amelyek csak a kezdeményezés szintjéig jutottak el, illetve azok amelyek meg is valósultak. A megvalósított projektek száma meglehetısen alacsony, egy illetve két jelölés esik a kategóriákba, egyedül az egyéb kategóriát jelölték meg négyen. A megvalósult pályázati tevékenység Esetszám közös kereskedelmi cég 1 közös termelı 1 beruházás közös klaszter 1 közös fejlesztési terv 2 közös térségi 1 stratégiakészítés más 4 Összesen: 11 Az egyéb kategóriába a következı tevékenységeket említették: hármas-határ kulturális találkozó, közös környezetvédelem, közös kórus illetve zenekari fellépés és a Nagyszentmiklósi Parképítés

42 Határon átnyúló együttmőködésre vonatkozó pályázatok A határon átnyúló együttmőködést célzó, pályázati keretek között megvalósult programban a válaszolók mindössze 2%-a vett részt. Adott-e be Ön, adtak-e be Önök határon átnyúló együttmőködésre vonatkozó pályázatot? A egy pályázó által beadott pályázatok száma 1 és 6 között van, legtöbben egy és három pályázatot adtak be (3 pályázó). Hány db. pályázatot adtak be? Beadott pályázatok száma Esetszám A pályázat célját illetıen nem rajzolódik ki határozott irány, talán a tervezés emelhetnénk ki (közös fejlesztési tervek és a térségi stratégiakészítés), mint jellemzı tevékenységek. Ezen kívül dominál, az egyéb kategóriába sorolt együttmőködés, ezek jellemzıen: endoszkópos mőtéti oktatás, képzés, képzési technika, módszertani együttmőködés. Az együttmőködések formáiból egyértelmően látható, hogy a

43 hangsúly nem a gazdasági együttmőködéseken van. Milyen tevékenységre, tevékenységekre nyújtottak be határon átnyúló együttmőködési pályázatot? igen Más 7 Közös fejlesztési terv 2 Közös kereskedelmi cég 1 Közös térségi 1 stratégiakészítés Közös termelı 0 beruházás Közös klaszter 0 A partnereket illetıen, jellemzıen magyar és más országbeli (7-7) partnerekkel történt a közös pályázati tevékenység, és kicsit kevesebb (5) a romániai partnerekkel megvalósított pályázatok száma. igen Országonként összesen Román gazdasági szereplı 2 Román képviseleti szerv Román civil szervezet Román önkormányzat 2 Egyéb román partner 1 Magyar gazdasági szereplı 1 Magyar képviseleti szerv 1 Magyar civil szervezet 2 Magyar önkormányzat 3 Egyéb magyar partner Más országbeli gazdasági szereplı 3 Más országbeli képviseleti szerv Más országbeli civil szervezet 2 Más országbeli önkormányzat Egyéb más országbeli partner 2 A szereplık tevékenységét illetıen dominálnak a nem gazdasági partnerek, jellemzıen az önkormányzatok, civil szervezetek és egyéb szervezetek voltak a magyar vállalkozások partnerei a pályázatokban. Gazdasági szereplı a magyar partnerek között egy, a román partnerek között kettı és a más országbeliek között pedig három volt A pályázatok kiírója az Európai Unió és Magyarország volt. Az összesen 9 pályázóból öten Európai Uniós, négyen pedig, Magyarország által kiírt pályázatra pályáztak

44 Melyik ország volt ennek az utolsó pályázatnak a kiírója? A nyertes pályázatok száma egy, vagyis az amúgy is nagyon alacsony számú beadott pályázatoknak, alig több mint tíz százaléka nyert támogatást. A következı idıszak pályázati aktivitását tekintve sem mondható tömegesnek a közös együttmőködés keretében megvalósítandó pályázati szándék, a válaszolók mindössze 9,1%-a tervezi ilyen pályázatnak a beadását. A jövıben tervezi-e, tervezik-e (további) határon átnyúló együttmőködési pályázat beadását?

45 A legfontosabb okok amelyek miatt nem terveznek a jövıben pályázatot beadni: egyéb ok miatt, mert nem éri meg és mert nincs jó kiírás. A partnerrel kapcsolatos nehézségeket és a pályáztatóval kapcsolatos nehézségeket csak kevesen említették. Társadalmi kapcsolatok a határ mentén Van-e Önnek, cégének vagy szervezetének olyan nem üzleti és nem személyes, baráti kapcsolata, együttmőködése Romániában, amirıl eddig még nem esett szó? Ahogyan a grafikon mutatja, a társadalmi kapcsolatok száma is nagyon alacsony a határ menti térségben, a válaszolók mindössze 3%-a jelezte azt, hogy cégének szervezetének van olyan kapcsolata a határ túloldalán lévıkkel, ami nem gazdasági tevékenység és nem is személyes, baráti vagy rokoni kapcsolat. Ez a 3%-os arány azt jelenti, hogy a kb. 500 válaszolóból mindössze 18 rendelkezik ilyen kapcsolattal. Azoknál, akik rendelkeznek társadalmi kapcsolattal Romániában, leggyakrabban a közös kulturális tevékenység, a tapasztalatcsere, a közös pályázatok készítése, a jótékonykodás és a közös ünneplés, szórakozás fordul elı, mind az öt tevékenységet 3-3 fı jelezte. Az együttmőködést oktatásban, képzésben, a közös sporttevékenységet, a testvértelepülési együttmőködést és egyéb együttmőködést 2-2 fı jelzett, míg a politikában illetve a határ két oldalán élı kisebbségek közötti együttmőködésrıl senki nem számolt be a gazdasági szervezetek közül

46 Esetszám Százalék Közös kulturális tevékenység 3,6 Tapasztalatcsere 3,6 Közös pályázatok készítése 3,6 Jótékonykodás 3,6 Közös ünneplés, szórakozás 3,6 Együttmőködés oktatásban, képzésben 2,4 Közös sporttevékenység 2,4 Testvér-települési együttmőködés 2,4 Egyéb 2,4 Együttmőködés kutatásban, fejlesztésben 1,2 Együttmőködés politikában 0 0 Kisebbségi együttmőködés 0 0 Ez a kapcsolat Románia Európa Uniós csatlakozása (2007) elıtt vagy után kezdıdött? A társadalmi kapcsolatok bár számukat tekintve igen alacsonynak mondhatók - keletkezésük idıpontját tekintve döntıen Románia Európai Uniós tagsága után (2007) jöttek létre. Az összes kapcsolat majdnem három negyed része ilyen. Ez, ha nem is túl határozottan, de mégis jelezheti a kapcsolatok kialakulásának növekedési tendenciáját. Annál is inkább, mert ahogy a következı grafikonon látható

47 összességében kedvezıen ítélik meg a válaszolók az Uniós tagság által biztosított feltételeket a kapcsolatok kialakulása szempontjából. Amióta mindkét ország tagja az Európai Uniónak könnyebb lett, nem változott, vagy nehezebbé vált a közös tevékenység végzése? A válaszolók közül senki nem látja úgy, hogy nehezedett volna a közös tevékenységek végzése azóta, hogy mindkét ország tagja lett az Európai Uniónak. A többség a kérdezettek majdnem kétharmada nem tapasztal változást, kicsit több mint egyharmaduk viszont úgy érzékeli, hogy könnyebbé váltak a kapcsolat kialakításának feltételei és a közös tevékenységek végzése is. Ön hogyan tudja, itt a környékbeli településeknek, helyi szervezeteknek vannak romániai kapcsolataik? Esetszám Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes nagyon kevés, szinte nincs 85 31,3 31,3 csak kevés ilyen kapcsolat van ,7 75,9 sok ilyen kapcsolat van 62 22,9 98,8 nagyon sok ilyen kapcsolat van 3 1,2 100,0 Összesen: ,0 A vállalkozások tágabb környezetében, a környék településeinek kapcsolatai sem mondhatók túlzottan kiterjedtnek, legalább is azok, amelyekrıl a vállalkozók tudnak több mint háromnegyed részük úgy ítélte meg, hogy kevés vagy nagyon ilyen kapcsolat létezik

48 Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése A két ország számára elınyökkel járt-e az Eu-hoz történı csatlakozás? Magyarország számára Románia számára Érvényes egyáltalán nem 14,3 5,3 inkább nem 15,0 3,9 is-is 38,2 18,6 inkább igen 21,3 29,9 nagymértékben 11,2 42,2 Összesen: 100,0 100,0 A két ország szempontjából egyértelmően Románia számára tartják kedvezıbbnek az Európai Unióhoz való csatlakozást a magyarországi gazdasági szervezetek képviselıi. Magyarország esetében a válaszolók 29,3%-a egyáltalán vagy inkább nem lát elınyt, míg Románia esetében csak 9,2% gondolja ezt. Magyarország esetében majdnem 40% (38,2%) az elınyök mellett hátrányait is látja a belépésnek, míg Románia esetében csak 18,6%. Végül a belépést pozitívan értékelık inkább az elınyeit illetve kifejezetten az elınyeit érzékelık együttes aránya Magyarország esetében 32,5%, Románia esetében pedig 72,1%, ami több mint kétszeres különbséget jelent. Összességében tehát Magyarország számára lényegesen kevesebb elınnyel járt a belépés, mint Románia számára a válaszolók szerint

49 Az én gazdaságom, vállalkozásom számára elınyökkel járt Magyarország csatlakozása Románia csatlakozása Érvényes egyáltalán nem ért egyet 37,5 50,7 inkább nem ért egyet 20,4 17,5 is-is 22,4 19,2 inkább egyet ért 11,9 6,4 teljes mértékben egyet ért 7,8 6,2 Összesen: 100,0 100,0 Az Európai Unióhoz való csatlakozás megítélése az egyéni gazdaságok, vállalkozások aspektusából, mindkét ország esetében összességében negatív. Magyarország esetében 57,9%, Románia esetében pedig 68,2% válaszolt úgy, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem járt elınyökkel a csatlakozás vállalkozása számára. A vállalkozásuk számára elınyt érzékelık inkább a Magyar csatlakozásban tapasztalják ezt, a válaszolók 19,7%-a érzékel elınyöket, a Román csatlakozás pozitív hatásait ennél kevesebben, 12,6% érzékeli. A Románia Európai Unióhoz való csatlakozásából származó elınyök megítélésénél fontos kiemelni, hogy a megítélés nagyban függ attól, hogy rendelkezik-e a válaszoló romániai kapcsolatokkal. A gazdasági kapcsolatok megléte, - különösen, az értékesítési kapcsolat nagymértékő különbséget tesz Románia Európai Unióhoz történı csatlakozásának megítélésében. Azok, akik eladnak valamilyen terméket, szolgáltatást romániai vásárlóknak lényegesen több elınyt látnak a csatlakozásban (ötfokú skálán 3,12-es átlag) azoknál, akik nem rendelkeznek ilyen kapcsolattal (ötfokú skálán 1,95-ös átlag). Azonban nem csak a gazdasági kapcsolatoknak van ilyen pozitív hatása Románia csatlakozásának megítélésére, hanem a társadalmi kapcsolatoknak is. Azok, akik rendelkeznek romániai nem gazdasági kapcsolatokkal, szintén pozitívabban értékelik meg a román csatlakozást (ötfokú skálán 3,67-es átlag), míg az ilyen társadalmi kapcsolattal nem rendelkezık lényegesen kevesebb elınyt látnak benne (ötfokú skálán 1,95-ös átlag)

50 Magyarország számára elınyökkel jár Románia Eu-hoz történı csatlakozása Érvényes Százalék Kumulált Százalék Érvényes egyáltalán nem ért egyet 16,7 16,7 inkább nem ért egyet 13,0 29,6 is-is 35,7 65,3 inkább egyet ért 21,7 87,0 teljes mértékben egyet ért 13,0 100,0 Összesen: 100,0 Magyarország számára Románia csatlakozása a válaszolók 37,4%-a szerint elınyökkel jár vagy legalább is elınyöket rejt magában, 35,7% az elınyök mellett lát hátrányokat is, és csupán 29,7% van azon az állásponton, hogy Magyarország számára nem elınyös az, hogy Románia is tagja lett az Európai Uniónak. Összességében a két ország csatlakozásával kapcsolatban megállapítható, hogy a magyar vállalkozók sikeresebbnek értékelik Románia Európai Unióhoz való csatlakozását, mint Magyarországét, véleményük szerint Románia számára sokkal több elınyt jelent a csatlakozás, mint Magyarország számára. A saját vállalkozásuk szempontjából csak kevesen tapasztalják Románia belépésének pozitív hatását (12,6%), miközben Magyarország számára összességében pozitív hatásúnak tartják. A fenti megállapításokból az következik, hogy Románia belépése az Európai Unióba összességében lehetıséget jelent a magyar vállalkozók számára, ez azonban a vállalkozások szintjén még nem realizálódott. A lehetıséget látják a vállalkozók a

51 csatlakozásban, de a realizálódott elınyöket a vállalkozások szintjén még kevésbé tapasztalják. Ezt alátámaszthatja a rendkívül alacsony számú gazdasági kapcsolat és az is, hogy akinek van kapcsolata valamely romániai partnerrel, az több elınyt érzékel a vállalkozási szinten is

52