reusearch Összefoglaló tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "reusearch Összefoglaló tanulmány"

Átírás

1 reusearch Összefoglaló tanulmány Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre-kutatási projekt Készítette: Az Innoratio Kutatóműhely megbízásából a Projektmentor Kft. Szeged, 2010

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani összefoglaló Kérdőíves kutatás Interjús kutatás Kutatási eredmények Kérdőíves kutatás A vállalkozások jellemzői A gazdasági tevékenységek jogi formái Fő tevékenyégi kör Foglalkoztatási kapacitás A gazdasági szereplők területi kötődése Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország Románia közötti utazások A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői Magyarország Románia reláció: utazások a szomszéd országba Társadalmi kapcsolatok a határ mentén Összefoglalás - a vállalkozások jellemzői Realizált gazdasági kapcsolatok I. beszerzések Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől közvetett külföldi beszerzés Összefüggés vizsgálatok közvetett beszállítók Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe közvetlen külföldi beszerzés Összefüggés vizsgálatok közvetlen beszállítók A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága óta Realizált gazdasági kapcsolatok II. értékesítések Értékesítés előfeltételei keresleti jellemzők Hazai (HU-RO) partnerek, akik a vállalkozásoktól vásárolt terméket a szomszéd országban (RO-HU) tovább értékesítik közvetett értékesítés Összefüggés vizsgálatok közvetett értékesítés Olyan külföldi, más országban működő partner, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket közvetlen értékesítés Összefüggés vizsgálatok közvetlen értékesítés A vállalkozások szomszédos országbeli üzletfeleinek, vásárlóinak főbb jellemzői Mindkét ország Uniós tagságát (2007) követő értékesítési forgalom változásának megítélése Áruforgalom és a gazdasági szektorok összefüggései A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei Határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek ismertsége Segítő szervezetek szerepe, hatékonyságának megítélése Határon átnyúló együttműködések Együttműködés nem pályázatok keretében Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok Együttműködések egymásra hatása Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése

3 Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából A szomszédos ország EU-csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából Az EU-csatlakozás megítélése a másik ország tekintetében Az Európai Unióba való belépés megítélése a saját és a másik ország viszonylatában Eredmények összefoglalása és következtetések Kérdőíves kutatás A vállalkozások főbb jellemzői Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország Románia közötti utazások Beszerzések Értékesítések Támogató szervezeti környezet Határon átnyúló együttműködések Európai Uniós csatlakozás Problémafelvetés Függelék Feldolgozott irodalom összefoglalása Táblázatok jegyzéke és háttérszámítások A vállalkozások demográfiai jellemzői A gazdasági tevékenységek jogi formái Fő tevékenyégi kör Foglalkoztatási kapacitás A gazdasági szereplők területi kötődése Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország-Románia utazások A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői Magyarország Románia reláció: utazások a szomszéd országba Társadalmi kapcsolatok a határ mentén Realizált gazdasági kapcsolatok I. beszerzések Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől közvetett külföldi beszerzés Összefüggés vizsgálatok közvetett beszállítók Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe közvetlen külföldi beszerzés Összefüggés vizsgálatok közvetlen beszállítók A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága óta Realizált gazdasági kapcsolatok II. értékesítések Értékesítés előfeltételei keresleti jellemzők Hazai (HU-RO) partnerek, akik a vállalkozásoktól vásárolt terméket a szomszéd országban (RO-HU) tovább értékesítik közvetett értékesítés Összefüggés vizsgálatok közvetett értékesítés Olyan külföldi, más országban működő partner, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket közvetlen értékesítés Összefüggés vizsgálatok közvetlen értékesítés A vállalkozások szomszédos országbeli üzletfeleinek, vásárlóinak főbb jellemzői

4 Mindkét ország Uniós tagságát (2007) követő értékesítési forgalom változásának megítélése A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei Határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek ismertsége Segítő szervezetek szerepe, hatékonyságának megítélése Határon átnyúló együttműködések Együttműködés nem pályázatok keretében Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok Együttműködések egymásra hatása Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése a saját ország szempontjából A szomszédos ország EU-csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából Az EU-csatlakozás megítélése a másik ország tekintetében Az összefüggés vizsgálatok eredményeinek összefoglalása A szomszédos országokban lévő kapcsolatok Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése a közvetlen határmenti beszerzésekre és értékesítésekre Az összefüggés vizsgálatok eredményeinek összefoglalása Feldolgozott irodalom

5 Vezetői összefoglaló Tisztelt Olvasó! Jelen tanulmánykötet a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program HURO/0801 pályázati támogatással megvalósított kutatási program eredményeit, valamint az eredmények tükrében megfogalmazott javaslatokat tartalmazza. A kutatási projekt, amely Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre címet kapta, és reusearch rövidítéssel vált ismertté. A kutatás az Innoratio Kutatóműhely Csongrád Megyei Gazdaság- és Társadalomfejlesztő Közhasznú Egyesület, mint vezető partner, és a temesvári Szórvány Alapítvány együttműködésében készült, több szakmai támogató intézmény aktív és hatékony segítségével, mint a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, valamint a temesvári Interkulturális Intézet és a Temesvári Nyugati Egyetem. A projekt jövőbeni hasznosításának célja az érintett régiók gazdaságának élénkítése a kapcsolatok intenzitásának, és az erre a célra létrehozott szakmai szervezetek működéséről alkotott vélemények ismeretében. A kitűzött célt az Uniós hatások vizsgálatával és a vizsgálat eredményeinek disszeminációjával kívánjuk elérni. A projekt 2009 szeptemberében indult, és az egy éves kutatási projektet szoros együttműködésben valósították meg a partnerek. A megvalósulás kezdeti fázisában berendezésre került egy kutatási programiroda Szegeden, valamint Temesváron. A kutatómunkába a jövő kutatógenerációját, a szegedi és temesvári egyetemek hallgatóit is be kívántuk vonni, hogy a projekt során a gyakorlatban is megismerkedhessenek mind a valós terepen végzett kutatómunkával, mind pedig a pályázati projektek lebonyolításával. Ezért 2009 októberében gyakornoki programot hirdetettünk a határ mindkét oldalán 3-3 fő számára. A gyakornoki program kiváló lehetőséget nyújtott a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára, hogy elméleti tudásukat és készségeiket a gyakorlatban is kipróbálhassák. A kutatás során a főbb feladataik a következők voltak: o adatgyűjtés a másodelemzésekhez, o részvétel az elemzések elkészítésében, o adatbázis-építés, o statisztikai elemzések készítése, o adatfelvételben való részvétel. A projekt adatfelvételi szakasza 2009 novemberében kezdődött. A kérdőíves kutatást megalapozó előtanulmányok részét képezték a témával foglalkozó irodalmak elemző áttekintése, kisebb terepmunkák, valamint magának a kérdőívnek a kidolgozása és annak román nyelvű fordítása. A standard strukturált kérdőíves adatfelvétel 2010 márciusában kezdődött, melynek során a kérdezőbiztosok Csongrád és Temes megyében működő gazdasági szervezetet kerestek fel. Az alapsokaságból vett reprezentatív minta a nemzetgazdasági ág, árbevétel, létszám-kategória és településnagyság figyelembe vételével, többlépcsős, véletlen szisztematikus mintavétel alkalmazásával állt össze. A mintába került gazdasági szereplők között így megtalálhatóak az őstermelők is, mert már a kutatás előkészületei alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a térség őstermelői számára egyik legfontosabb értékesítési terepként szolgáló Dorozsmai Nagybani Piacon mára meghatározó vevővé váltak a romániai felvásárlók. A kitöltött kérdőívek folyamatos rögzítésére és az adatok elsődleges elemzésére külön-külön került sor a szegedi és a temesvári irodában. A külön-külön elemzett adatokból 4

6 két külön gyorselemzés készült, majd sor került egy közös, mindkét megyére vonatkozó elemzéseket tartalmazó kutatási jelentés elkészítésére is. A statisztikai adatok mögött rejlő mélyebb magyarázatok, és összefüggések céljából szükségesnek láttuk a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözését, így végeztünk egy félig strukturált interjús adatfelvételt is júniusáig összesen 50 meghatározó gazdasági szereplővel, valamint szakmai döntéshozó szervezet vezetőjével készítettünk interjút. Megyénként személy került megkérdezésre, akik közül személy a gazdasági elit és személy a (szak)politikai elit tagjai közül került ki. Az interjúkhoz használt vázlat Temes és Csongrád megyében egységesen, az elkészült kérdőíves kutatás előzetes eredményei alapján készült. Így az összehasonlíthatóság módszertani követelményeit szem előtt tartva biztosítottuk azt, hogy a két területén tevékenykedő kérdezőbiztosok azonosan felépülő interjúkat készítsenek, ugyanakkor lehetőség adódott az adott szituációban lényegesebbnek bizonyuló témákban való mélyebb elmélyülésre is. A projekt egyik súlyponti eleme a kutatás eredményeinek szélesebb körű megismertetése volt. Ennek érdekében először március 18-án került sor egy sajtótájékoztatóra Szegeden, ahol a projekt kapcsán megalapított, a Dél-alföldi Régióban egyedülálló Kutatóintézet hivatalos felavatása mellett a kutatás akkori, aktuális állapotáról adtak tájékoztatást a partnerek. A következő fontos esemény egy Temesváron megrendezett workshop volt július 15- én, ahol a határ másik oldalán is tájékoztattuk az érdeklődőket az addig elvégzett munkáról augusztus 25-én, Szegen a József Attila Tanulmányi és Információs Központban zajlott le a projektet lezáró, és az eredményeket teljes egészében disszemináló szakmai konferencia. A projekt és az eredmények széles körben való ismertetése céljából elkészült a projekt weboldala 1, amin keresztül elérhetővé vált a kutatás eredményeit tartalmazó gyorsjelentés, kutatási jelentés, valamint a kutatás egészét összefoglaló, két nyelven kiadott tanulmánykötet elektronikus változata, illetve a projekttel összefüggő egyéb tartalmak és sajtómegjelenések is. A kutatásban részt vevő több mint 25 szakértő és gyakornok összehangolt munkájának eredményeként számos hasznos, és néhány, eddig ismeretlen tény került feltárásra a határ két oldalán tevékenykedő kutatási célcsoportról. A kutatás eredményeinek értékelése során az a kép látszik kibontakozni, hogy a két megyében teljesen más struktúra alakult ki a vállalkozások tekintetében. Míg Csongrád megyében a legtöbb vállalkozás egyéni vállalkozási formában működik, addig Temes megyében túlnyomórészt Korlátolt Felelősségű Társaságok találhatók. Emellett Temes megyében kétszer akkora arányban vannak alkalmazottal rendelkező vállalkozások, ami valószínűleg összefüggésben áll a Kft-k magas arányával. Ennek az eredménynek azonban van néhány, a kérdőíves kutatásból ki nem derülő oka is. Romániában a Kft-k alapításához legalább egy alkalmazott szükséges, ami Magyarországon nem kritérium. Ezen felül Magyarországon az egyéni vállalkozások alapító tagja sem számít alkalmazottnak, így nem csoda, hogy az alkalmazottakkal rendelkező vállalkozások esetében ilyen nagyarányú különbség mutatható ki. Amennyiben tudomásunk van ezekről az értelmezésbeli különbségekről a két alkalmazotti struktúráját akár azonosnak is tekinthetjük. Az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma mindkét vizsgált helyszínen közel ugyanakkora, és közel tizede az állandó foglalkoztatottak számának. Az átlagos foglalkoztatási szám az egyébként kisebb számú magyarországi alkalmazottakat foglalkoztató cégek esetében magasabb, mint a románinai vállalkozásoknál az állandó és az idényjellegű munkások esetében. A két országon kívülről jött befektetésekre általában jellemző, hogy inkább választják a kedvezőbb bér- és adópolitikával rendelkező határmenti 1 5

7 romániai településeket, így például a Magyarországon néhány éve befejezett M5-ös autópálya megépítése is több haszonnal járt a határhoz közeli romániai települések számára, mint Szeged számára. A külföldi munkavállalók alkalmazása nagyon minimális, szinte periférikus jelentőségű, bár ebben a kérdésben felvetődhet a kérdezettek által elhallgatott információ lehetősége is. Az interjúk alapján az is látható, hogy a 2007-es EU-s bővítéskor Magyarországon Románia irányából várt munkásáradat a kezdeti lendület után alábbhagyott. További jellemző, hogy a két vállalkozóinak nagy része erős területi gyökerekkel rendelkezik, azonban Temes megyében mégis magasabb a máshonnan beköltözöttek aránya. Az országhatárokon átnyúló személyes kapcsolatokkal a romániai kérdezettek rendelkeznek lényegesen nagyobb arányban. A Temes i válaszadók esetében a kapcsolatok földrajzi kiterjedtsége inkább nyelvi, kulturális okokkal, a Csongrád i válaszadók esetében pedig történelmi vagy szomszédsági okokkal magyarázhatók. Az üzleti, gazdasági kapcsolatok előfordulása a személyeshez képest alacsonyabbnak mondható mindkét vizsgálati eredményeit tekintve. Érdekességként megemlíthető, hogy míg Temes esetében leginkább Németország, Magyarország és Olaszország jelenik meg, mint a gazdasági kapcsolatok előfordulásának országai, addig Csongrád esetében a Romániába és Németországba mutató gazdasági kapcsolatok a jellemzőek. Magasabb arányban látogatnak Magyarországra a romániaiak, akik leginkább átutaznak az országon, illetve leginkább vásárlási, valamint pihenési céllal érkeznek, míg a magyarországiak romániai látogatásának leggyakoribb célja a szabadidő eltöltése és rokonok ismerősök meglátogatása. A térség gazdasági életére láthatóan kedvező hatással volt az Európai Uniós csatlakozás. Mind a romániai, mind a magyarországi kérdezettek összességében növekedésről számoltak be a közvetlen beszerzéseik és az értékesítések területén is, de akárcsak a vendégmunkások esetében ez esetben is nagyobb mértékű fejlődésre számítottak, ami a kezdeti lendület után alábbhagyott. A közvetett hazai partnerek közreműködésével történő beszerzések gyakoribbak a romániai válaszadók körében, de a közvetett értékesítések mértéke mindkét megyében elenyésző mértékben van jelen. Közvetlen beszerzési forrással a romániai vállalkozások rendelkeznek nagyobb arányban külföldön. Mindkét országban a kereskedelmi tevékenységet folytatókra jellemző a határon átnyúló beszerzés. A beszerzések kapcsán a meglévő adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a Temes i gazdasági szervezetek már a csatlakozásuk előtt is jelentős mértékű gazdasági kapcsolattal rendelkeztek Magyarországon. A beszerzési folyamatokhoz hasonló tendenciák jellemzik a külföldre irányuló közvetlen értékesítéseket is, bár ez esetben sokkal kisebb volumenű áruforgalomról beszélhetünk. A közvetlenül Románia illetve Magyarország irányába történő értékesítés viszont a Csongrád i cégek körében található meg nagyobb arányban. A minőség és ár, mint a vásárlók befolyásoló tényezője természetesen itt is jelen van. Mindkét vállalkozásainak vásárlói elsősorban a jobb minőségű termékeket és szolgáltatásokat keresik, a magyarországi vevők igényei ilyen téren valamelyest erősebben mutatkoznak meg. A fizetőképes kereslet azonban akadályként jelentkezik, ha a minőségbeli színvonal magas árral párosul: mind a Csongrád mind a Temes i kérdezettek válaszai a vevőik alacsonyabb ár iránti keresletéről számolnak be. Nagy tételben inkább a romániai vásárlók, kis tételben pedig a magyarországi vásárlók szereznek be árut. A már korábban kialakult kis számú kereskedelmi kapcsolatok tartósak, a vállalkozók jelentős része rendelkezik visszatérő ügyfelekkel. A személyes, gazdasági vagy társadalmi kapcsolatok magasabb aránya általában befolyásoló tényező a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok tekintetében, és az is látható, hogy a romániai válaszadók körében kiterjedtebb a határokon átívelő kapcsolati háló. A támogató szervezeti környezettel kapcsolatban már nem beszélhetünk túl sok pozitívumról. A kérdőíves kutatás során megkérdezettek között nagyon kevesen rendelkeznek külső szervezet támogatásával. Döntően kereskedelmi- és iparkamarák, települési önkormányzatok, 6

8 egyetemek és civil szervezetek közreműködése a jellemző. Kifejezetten a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek ismertsége viszont rendkívül alacsonynak mondható. Példának hozható fel a DKMT Eurorégió tevékenységének megítélése, ami többek között a résztvevő országok különböző államigazgatási és törvénykezési állapota, valamint a gyakran előforduló belső rivalizálások miatt sem tudja azt a teljesítményt nyújtani, ami a térség fejlődése érdekében elengedhetetlen lenne. Az ilyen jellegű szervezetek ismertsége szintén azoknál az eseteknél mondható magasabb arányúnak, amelyeknél kiterjedtebb a személyes, gazdasági vagy társadalmi kapcsolati háló. Az ismertség alacsony szintjén felül vagy talán éppen annak következtében további negatívumként mondható el, hogy túlnyomóan a hatékonyságukkal sem voltak elégedettek a megkérdezettek. Több interjúalany véleménye szerint is hangsúlyosabb szerepet kellene kapnia a civil szervezeteknek a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb rálátással az adott térségre. A megkérdezettek szerint az Európai Uniós csatlakozást Románia, de legalábbis Temes hatékonyabban tudta kihasználni, mint Magyarország, ezen belül Csongrád. Jellemzően a nagyobb cégek tudták pozitívan kamatoztatni a csatlakozást, tehát azok, akik már előtte is rendelkeztek határon átnyúló kapcsolatokkal. A kis- és középvállalkozások jelentős része nem tudott élni a helyzet adta lehetőséggel. Ezzel kapcsolatban maga a csatlakozás megítélése is nagyobb elfogadottsággal bír a román válaszadók között annak ellenére, hogy a határ két oldalán élő megkérdezettek szerint a határ másik oldalán élők jobban jártak a csatlakozással. A határmenti Európai Uniós pályázatok kapcsán erősödni látszik az a tendencia, hogy egyre több romániai főpályázó jelenik meg a színtéren. Ezzel összefüggésben, a már lezárult pályázatok kapcsán nagyobb fokú az elégedetlenség a magyarországi pályázók körében, valamint náluk tapasztalható, hogy kevésbé áll szándékukban az újabb projektekben való szerepvállalás. A legfontosabb jellemző a határmenti pályázatokkal kapcsolatban, hogy a gazdasági szervezetek nagyon kis mértékben, szinte periférikus jelleggel vesznek részt ilyen jellegű pályázatok lebonyolításában, és ezek döntő hányada nem gazdasági jellegű. A partneri kapcsolatok szempontjából nagyon fontos a bizalom és a megbízhatóság kérdése. Egyre kevesebb esetben fordul elő, hogy a határ túloldaláról választott partner nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit, de azért sajnos még mindig van rá precedens. Ez esetben nagy szerepe van az internet elterjedésének is, ami könnyebbé teszi a megfelelő partner kiválasztását. Reméljük, hogy jelen tanulmánykötet segítségére lesz a témában mélyen érintetteknek és a téma iránt csupán érdeklődőknek egyaránt. Reméljük továbbá, hogy az itt közölt eredmények és javaslatok hatékonyan hozzájárulnak Csongrád és Temes, valamint a határvidék gazdasági- és társadalmi kapcsolatainak további fellendüléséhez. A kutatási tanulmánykötetben helyet kaptak a felmerülő problémák, és az azok egy részére megoldást nyújtani szándékozó javaslatok is. A határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésében a változtatást igénylő fennakadás az állami és helyi közigazgatás, a törvényhozás, az Európai Unió és az általa kiírt pályázatok, az egyesületi és civil szféra, valamint a határmenti kapcsolatok területén jelentkeznek elsősorban a megkérdezettek szerint. Itt közzétett munkánkkal szeretnénk elérni azt a célunkat, hogy a jövőben az általunk vizsgált térségben tervezett fejlesztések, beruházások, vagy az esetleges törvénykezési és államigazgatási változtatások előkészítésében segítő kezet nyújthassunk a döntéshozók számára. 7

9 1. Módszertani összefoglaló A projekt keretében Magyarország Csongrád és Románia Temes megyéjében végrehajtott szociológiai kutatás a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözésének tekinthető, mivel egyaránt tartalmaz interjús és standard kérdőíves adatfelvételi módszereket. A kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes használata a társadalomtudományi kutatásban jelentős mértékben érinti az ilyen jellegű vizsgálatokban kiemelten fontos megbízhatóság és érvényesség kérdését. Ezen fogalmakat előszeretettel használják a kutatások jóságának jellemzésére. Előbbi a felmérések, kutatások azon jellemzőire utal, hogy amennyiben a kutatást egy másik időpontban, azonos populáción, más mintán azonos módszertannal újra elvégzik, a két kutatás eredményei hasonlóak adott, előre kalkulálható hibahatáron belül azonosak lesznek. Az érvényesség fogalma pedig annak jelölésére szolgál, hogy a kutatásban használt adott mérőeszköz (kérdőív, interjúvázlat kérdései) azt méri, amit a kutató szándékolt mérni (pl. egy sztereotíp attitűdöket vizsgáló survey kutatásban használt kérdőív adott kérdésblokkja valóban az előítéletességet ragadja meg). A társadalomtudományi kutatás kvantitatív nézőpontja (jellemzően standard strukturált kérdőíves kutatások, statisztikai adatok másodlagos elemzése) értelmében a két fogalom ellentétes egymással abban az értelemben, hogy az egyik fogalom által támasztott követelményeknek való minél teljesebb megfelelés csökkenti a másik fogalom által támasztott követelményeknek való megfelelés lehetőségét, és fordítva. Vagyis tulajdonképpen a két fogalom között ellentétes kapcsolat van: minél megbízhatóbb egy kutatás, annál kevésbé érvényes és fordítva. További jellemző ebben a tekintetben, hogy az elemszám mintanagyság növekedése csökkenti az érvényességet és növeli a megbízhatóságot. A mennyiségi, kvantitatív kutatások esetében a társadalomtudományi vizsgálat az alábbi általános lineárisan egymására következő lépésekből áll: 1. Kutatási probléma meghatározása 2. Hipotézisek megfogalmazása 3. Operacionalizálás 4. Kutatási eszköz megtervezése 5. Adatgyűjtés 6. Adatelemzés 7. Következtetések 8. Eredmények A minőségi vagy kvalitatív kutatások esetében (jellemzően résztvevő megfigyelés, strukturálatlan és félig strukturált interjú készítés, rugalmas kérdőív) általában a kapott adatok, kutatási eredmények magasabb érvényességi szintjével szokás számolni, gyakran alacsonyabb elemszám és alacsonyabb megbízhatósági szint mellett. A kvalitatív kutatás azonban gazdag lehetőségeket tartogat adott társadalmi probléma mélyebb és teljesebb feltárására, mivel kutatási logikája alapvetően inkább körkörös jellegű: a kutatási téma kiválasztását követően pusztán kérdések felvetésére kerül sor, amely kérdéseket terepen végzett adatgyűjtéssel igyekszenek megválaszolni. A terepen végzett adatgyűjtést adatrögzítés és adatelemzés követi, majd a kutató visszavonul a kutatási terepről tanulmányírás céljából. A tanulmányírás során feltárt összefüggések új megvilágításba helyezik az eredeti kérdésfeltevéseket, s a kvalitatív kutatási logika során a vizsgálat egy újabb fázisában ismét lehetőség nyílik a feltárandó kérdések újbóli, pontosabb, megalapozottabb vizsgálatára. 8

10 A kvantitatív és kvalitatív kutatásmódszertani megközelítés nagyban kiegészítik egymást, s együttes alkalmazásuk előnyökkel jár. A projekt keretében végzett kutatómunka során is a két nézőpont egymást kiegészítő jellegéből fakadó pozitív hatások elérése a cél. Erre oly módon kerül sor, hogy a kutatás során végzett standard strukturált kérdőíves kutatás (survey) félig strukturált interjús kutatással párosul. Előbbi az alapösszefüggések feltárására ad lehetőséget, utóbbi pedig az összefüggések mögött rejlő lehetséges árnyaltabb, mélyebb magyarázatok megragadására alkalmas Kérdőíves kutatás A kérdőíves felmérés keretében a projekt célterületén standard strukturált kutatásra került sor: mind Csongrád, mind pedig Temes megyében fős mintán gazdasági szervezetek kerültek megkeresésre illetve lekérdezésre. A közös kutatás keretében mindkét megyében azonos kérdőívet használtak, mely a partnerek által közösen került összeállításra és kidolgozásra. A kérdőívek kidolgozását a kérdezést és a véglegesítést megelőzően próbakérdezés követte. A kérdőívek magyar és román nyelven egyaránt elkészültek, lekérdezésük az anyaország illetve természetesen a kérdezett nyelvén történt. A kérdőíves adatfelvétel márciusában zajlott, a kitöltött kérdőívek rögzítése folyamatosan történt SPSS Dataentry program használatával a projekt partnereknél külön-külön. Az adatok elsődleges elemzésére szintén a partnereknél különkülön került sor, majd egy közös elemző dokumentum is készült, mely a román és magyar kérdőívek válaszait is tartalmazza. Az adatok elemzése SPSS statisztikai elemző programmal történt. A felmérés főbb módszertani jellemzői: jellege: standard strukturált kérdőíves adatfelvétel (survey) kérdezés módja: kérdezőbiztosok alkalmazásával személyes lekérdezés alapsokaság: Csongrád- (HU) illetve Temes (RO) i gazdasági szervezetei mintanagyság: szervezet/fő mintavétel: véletlen szisztematikus mintavétel. A projektben támogató partnerként résztvevő szervezeteknél (statisztikai hivatal, kutató szervezetek) rendelkezésre állt az alapsokaság (az adott megyében működő gazdasági szervezetek, beleértve a mezőgazdasági őstermelőket is) listája, melyről nemzetgazdasági ág, árbevétel, létszámkategória és településnagyság figyelembevételével arányosan kerültek kiválasztásra a megkeresendő gazdasági szervezetek (a mintához pótcímek kerültek illesztésre) Interjús kutatás A projekt keretében végzett kérdőíves felmérést félig strukturált interjús kutatás egészítette ki, melynek során gazdasági szervezetek, valamint a határon átnyúló együttműködések terén komoly rálátással, kompetenciával és stratégiaalakítási- illetve döntési jogkörrel rendelkező (szak)politikai szervezetek (vezetői, képviselő) kerültek megkeresésre. Az interjús kutatás célja kettős volt: egyrészt kvalitatív eszköz segítségével mélyebben és alaposabban megismerni a vizsgált társadalmi, gazdasági jelenséget, azaz a gazdasági szereplők határon átnyúló gazdasági együttműködéseinek motivációit, mintáit. Másrészt megszólaltatni azon 9

11 (szak)politikai szervezeteket, melyeknek jelentős szerepe lehet a kétoldalú magyar-román üzleti kapcsolatok fenntartása, fejlesztése, bővítése terén. Az interjúkhoz közös kialakítással külön interjú-vázlat készült a gazdasági és a politikai szereplők számára, melyek megyénként azonosak voltak, azonban az interjúszituáció függvényében lehetőség volt hangsúlyok eltolására illetve további, aktuális kérdések, témák felvetésére, bemutatására. Az interjúbeszélgetések rögzítése diktafonnal történt (elektronikusan), továbbá az elkészített interjúk írásos átirata is elkészült. Az interjús kutatás főbb módszertani jellemzői: jellege: félig strukturált interjús kutatás kérdezés módja: kérdezőbiztosok alkalmazásával személyes lekérdezés alapsokaság: (1.) Csongrád- (HU) illetve Temes (RO) i jelentősebb gazdasági szervezetei (2.) Csongrád- (HU) és Temes (RO) közötti határon átnyúló kapcsolatok szempontjából jelentős (szak)politikai szervezetek, intézmények vezetői, képviselői mintanagyság: szervezet/fő ((1.) gazdasági szervezet/fő; (2.) (szak)politikai szervezet/fő) mintavétel: (1.) az interjús kutatás keretében megkeresett gazdasági szerveztek kiválasztása nagyságuk, méretük alapján (éves bevétel nagysága, foglalkoztatottak száma) történt, illetve hólabda módszer alkalmazásával történt (2.) a (szak)politikai szervezetek kiválasztása szakértői mintavétel illetve hólabda módszer alkalmazásával történt 10

12 2. Kutatási eredmények A tanulmányban taglalt kutatás két nagy szakaszra bontható: az első rész a kérdőíves felmérés eredményeit írja le, a második rész pedig az interjús kutatás által feltárt mélyebb összefüggéseket tárja fel. Az egymást kölcsönösen kiegészítő kvantitatív és kvalitatív technika együttes alkalmazásával átfogóbb képet alkothatunk a vizsgált térség határmenti kapcsolatainak alakulásáról és a kapcsolatokat befolyásoló tényezőkről Kérdőíves kutatás A kérdőíves kutatás eredményeit egymás után következő, tematikus fejezetekben tárgyaljuk. Feltárásra került a két vállalkozásainak struktúrája, a kapcsolati hálózatuk. Ezen túlmenően a realizált gazdasági kapcsolataik a beszerzések és az értékesítések szempontjából egyaránt, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei, a határon átnyúló együttműködések, valamint az Európai Uniós csatlakozás megítélése is A vállalkozások jellemzői Temes és Csongrád megyék gazdasági struktúrájának leírása a vállalkozások jogi formái, tevékenységi körük, foglalkoztatási kapacitásuk és területi kötődésük alapján készült A gazdasági tevékenységek jogi formái A megkérdezett gazdasági szervezetek cégformája, jogi formája tekintetében jelentős különbség mutatkozik a Csongrád illetve Temes megyében működő vállalkozások között: Romániában szinte kizárólagos cégformaként a kft (93,8% 2 ) fordul elő. Magyarországon azonban ennél diverzifikáltabb a helyzet: ennek az előbbi aránynak három cégforma együttesen felel meg (az egyéni vállalkozó : 60,8%; a kft : 22,0%; és a betéti társaság : 12,6%). A kft -k nagy aránya a romániai oldalon a kedvező adózási feltételekkel magyarázható 3, valamint hogy a betéti társasági forma Romániában jogilag ugyan létezik, azonban a gyakorlatban nem használatos (1. táblázat) Fő tevékenyégi kör Csongrád gazdasági szereplőinek fő tevékenységi területeit a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott ágazati besorolás alapján csoportosítva jól látható az ún. harmadik szektor dominanciája. A mezőgazdaság (6,6%) és az ipar (17,0%) együttesen sem éri el az egynegyedes részesedést, tehát a több mint háromnegyedes (76,4%) részt a szolgáltatások alkotják. Ez egyfelől az anyagi szolgáltatások közel harminc (29,4%) százalékos, másfelől pedig a nem-anyagi szolgáltatások 47%-os arányából adódik (2. táblázat). 2 A kérdőíves kutatás során közölt százalékos értékek hibahatára a megyénként rendelkezésre álló fős elemszámok alapján 95%-os valószínűségi szinten ±4,48 százalékpont, ami alacsonyabb elemszám esetén arányosan növekszik. Azaz például 50%-os mintában mért statisztikai érték esetén a sokaságbeli érték 45,52% és 54,48% között található 95%-os valószínűséggel január 1-jéig létezett egy adókedvezmény a mikro vállalkozásoknak (1-9 fő alkalmazott), amennyiben alkalmazottal rendelkeztek. Ez a törvény Romániában megszűnt bár, ugyanakkor a megkérdezett vállalkozások nem a törvény hatályon kívül helyezése után keletkeztek, így magyarázható a magas arány. 11

13 A Temes megyében tevékenykedők ágazati besorolásához csak a válaszoknak a kérdezőbiztosok általi kategorizálása állt rendelkezésre. Az előre megadott kategóriákba történő besorolások viszonylag magas (17,6%-os) egyéb kategóriát eredményeztek 4. Ezen egyéb kategória mellett a szolgáltatások szerepelnek nagy arányban (70,6%) (3. táblázat). A fentiek alapján megfogalmazható, hogy a mintába került vállalkozások tevékenységi köreinek szerkezete mindkét térségben hasonló, ha a három nagy szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szerinti megoszlás szerint csoportosítunk. Az alapvető különbség abban van, hogy a szolgáltatási szektoron belül magyar oldalon a nem-anyagi szolgáltatások dominálnak (47%), romániai oldalon ugyanakkor az anyagi szolgáltatások (58,8%) (4. táblázat) Foglalkoztatási kapacitás A munkaerő foglalkoztatás a gazdasági vállalkozások működése (méret, költségek stb.) szempontjából az egyik legfontosabb tényező. Ezen a téren jelentős különbség mutatkozik a két foglalkoztatási viszonyai között: míg a Csongrád i vállalkozásoknak csak 40 százaléka foglalkoztat munkaerőt, addig a Temes i oldalon a megfelelő arány ennek szinte a kétszerese (79,7%) (5. táblázat). A jelentős eltérést magyarázhatják mintavételi okok is, de már az előzőekben, a cégformáknál is látható volt egy markáns különbség, mely szintén az eltérő mértékű foglakoztatási kapacitás oka: a magyar oldalon lényegesen nagyobb arányban találunk egyéni vállalkozásokat, míg romániai oldalon szinte kizárólagosan kft-k szerepelnek a mintában. A mintába bekerült vállalkozások összesen 6499 főt (Csongrád megyében 2651, Temes megyében pedig 3848 fő) foglalkoztatnak állandó jelleggel. Az állandó foglalkoztatottak számát részben a vállalkozás jellege határozza meg. Az már feltárásra került, hogy a két térségben jelentősen eltérő a különböző cégformák aránya, de az adatok további elemzése megmutatta, hogy azonos cégforma mellett (a mintabeli arányok miatt, itt elsősorban a kft-kre gondolunk) jelentősen eltér az állandó alkalmazottak átlagos száma is a két vállalkozásai körében. Megállapítható, hogy a magyarországi térség cégeinek csak kisebbik hányada (36%) foglalkoztat alkalmazottakat. A foglalkoztatóknak a fele (51%) egy- vagy néhányszemélyes vállalkozás. Azonban megállapítható, hogy a kevés munkavállalót foglalkoztató vállalkozások mégis nagyobb (14,3 fős) átlagos foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, mint a romániai oldalon tevékenykedők. Ezzel szemben a romániai térség cégei lényegesen nagyobb (80%-os) arányban foglalkoztatnak munkaerőt, szinte hiányoznak a magyarországihoz hasonló egy-két személyes vállalkozások, dominál (95%-os) a kft-forma, ugyanakkor a magyarországinál alacsonyabb (9,9 fős) az átlagos alkalmazotti létszám (6. táblázat). A megkérdezett vállalkozások a magyarországi térségben 286, a romániai térségben pedig 304, összesen 590 főt foglalkoztatnak idényjelleggel. A két térség hasonlít abban, hogy az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma csaknem ugyanakkora, arányuk a nem éri el tizedét az állandó foglalkoztatottakénak. Mindazonáltal ezen a téren is megmaradt a két karakterisztikus különbség: egyfelől a magyar oldalon lényegesen kevesebb (14,4%) vállalkozás foglalkoztat idényjelleggel munkaerőt, míg romániai oldalon ez az arány több mint kétszeres (37,3%). Ugyanakkor az átlagos idényjellegű foglalkoztatotti létszám magyar oldalon több mint kétszerese (3,9 fő) a romániai aránynak (1,7 fő) (7. táblázat). 4 Az egyéb kategóriába sorolt eseteknél a megnevezés nem került rögzítésre a kérdőívben. 12

14 A külföldi munkavállalók foglalkoztatása alacsony szintű 5 : a külföldi munkavállalókat is foglalkoztató vállalkozások aránya már a magyar oldalon is igen alacsony, mégpedig 7,1% (14 cég), a romániai oldalon pedig még ennél is kisebb, mindössze 1,6% (6 cég). Az időtáv tekintetében a munkaadók bevallása szerint a külföldi munkavállalók esetében az állandó foglalkoztatás a meghatározó, munkájukra nagyfokú elégedettség tapasztalható mindkét vizsgált megyében. A külföldi munkavállalók alkalmazása mellett a megkérdezettek a munkabírást, terhelhetőséget, megbízhatóságot és a minőségi munkát említették, de az okok között például szerepel az is, hogy bizonyos munkakörökre nincs megfelelően képzett hazai munkaerő. A szomszéd országból érkező honfitársak foglalkoztatásának megítélése azon vállalatok körében, akik külföldi munkavállalókat is alkalmaznak: mivel Magyarországon, és főként Csongrád megyében történelmi okoknál fogva sem számottevő a román kisebbség száma, így a romániai válaszadók ezzel kapcsolatban nem nyilvánítottak véleményt. Azonban a külföldi munkavállalókat is alkalmazó magyarországi vállalkozások egyik fele (n=13) nyilvánította ki preferenciáját a Romániából érkező magyar nemzetiségűek iránt. A válaszadók másik fele egyetértve a romániai válaszadókkal, nem tekinti az alkalmazás szempontjából meghatározó információnak azt, hogy a külföldi munkavállaló milyen nemzetiségű A gazdasági szereplők területi kötődése A vállalkozások működésének egyik további fontos jellemzője azok területi beágyazódása, területi kötődése 6. Megállapítható, hogy a vállalkozók nagyobbik hányadának (60-68%) igen erősek a területi gyökerei, hiszen olyan településen gazdálkodnak, ahol születtek vagy legalábbis gyermekkoruktól élnek. Mindazonáltal van észrevehető különbség Csongrád és Temes között: ez utóbbiban magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya 7 (8. táblázat): 5 Az adatok érvényessége tekintetében azonban kérdések merülhetnek föl. Mivel ez a foglalkoztatás különböző (munkaügyi, adózási stb.) okok miatt legalitási problémákat vethet föl, ezért számolni kell azzal, hogy a valóságos értékek magasabbak az itt szereplőknél. 6 Ha a vállalkozók életútja felől vizsgáljuk a kérdést, akkor segítségével a földrajzi mobilitásról is képet lehet alkotni: ha például viszonylag magas a más térségből érkezett vállalkozók aránya, akkor ez az adott térség gazdasági vonzerejét is tükrözheti. 7 Ennek részben lehet magyarázata a térség gazdasági értelemben vett vonzereje, de természetesen összefügghet valamilyen más okból bekövetkezett népességmozgással is. 13

15 A vállalkozások esetében nemcsak a földrajzi származási gyökerek mondhatók erősnek, de a vállalkozók érzelmi kötődése is. E tekintetben igencsak hasonló mintázat jellemző mindkét vizsgált megyében: a megkérdezettek háromnegyede kifejezetten szereti azt a települést, amelyben tevékenykedik. Érdekes ugyanakkor, hogy a romániai válaszadók érzelmi kötődése valamelyest polarizáltabb, mint a magyarországiaké: a négyfokú skála mindkét végpontján nagyobb arányban találhatók válaszadók (9. táblázat). A területi kötődés harmadik elemeként a kapcsolati háló kötései kerültek feltárásra. E metszetben megerősítést nyert s egyben pedig magyarázatot is kapott az itt tevékenykedők nagyfokú idetartozás-érzése. A helyzet a következő: a rokonok és barátok többsége (73-80%) is a környéken él. Megfogalmazható tehát, hogy a földrajzi származás, az erős személyes kötődések földrajzi koncentrálódása, valamint az érzelmi kötődés bizonyos tekintetben éppen egymásból következnek, s egymás hatását erősítik (10. táblázat). Éppen ezért e tekintetben is felfigyelhetünk a romániai megkérdezettek jellemzőinek némileg más mintázottságára: valamelyest alacsonyabb az eredendően idevalósiak aránya, valamelyest magasabb a gyenge érzelmi kötődésről tanúskodók hányada, amely aztán talán azzal is magyarázható, hogy valamelyest magasabb azok aránya is, akiknek erős kötései (rokonai, barátai) nem a környéken élnek. A különbség nem kiemelkedő ugyan, de észrevehető Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország Románia közötti utazások A vállalkozások képviselőinek kapcsolathálózati beágyazottság vizsgálatával betekintést nyerhettünk a személyes, üzleti és társadalmi kapcsolatok kiterjedésére, valamint a szomszéd országba irányuló utazásokra A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései A kapcsolati háló milyensége különös jelentőséggel bír a gazdasági szereplők esetében, legyen szó akár az ún. erős (rokoni, baráti) vagy éppen gyenge (ismerősi) személyes kötésekről. Jelen kutatás keretében a gazdasági kapcsolatok állnak az érdeklődés középpontjában, így még inkább fontos ez a kérdés. Ennek értelmében az országhatárokon átnyúló személyközi kapcsolatok helyett itt az üzleti, gazdasági kapcsolatok vizsgálata került előtérbe. Az első rendkívül markáns különbség a két térség gazdasági szereplői között az országhatáron átnyúló, nemzetközi, ugyanakkor személyes kapcsolatok terén mutatkozik meg. A magyarországiakhoz képest a romániaiak lényegesen nagyobb arányban rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. A magyarázat természetesen gyanítható: arról van szó, hogy a romániai munkaerő földrajzi mobilitása nagyságrendileg különbözik a magyarétól. Előbbiek hatalmas számban hagyták el az országot munkavállalási célból (hozzávetőleg kétmillió román állampolgár dolgozik jelenleg az Európai Unió országaiban). 8 Így magától értetődően keletkeztek külföldi kapcsolatok az elvándorlók és az otthoniak között. Ez azt eredményezte, hogy míg a Csongrád i megkérdezettek felének, addig a Temes i megkérdezettek több mint nyolcvan százalékának van ilyen személyes kapcsolata. (11. táblázat). 8 Gheorghe Barbu, román munkaügyi miniszter HVG (2006.december 18.) Szerző: MTI 14

16 A Temes i megkérdezettek 9 európai személyes kapcsolatainak területi mintázottsága elsősorban nyelvi illetve kulturális okokkal magyarázható. A Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Magyarország sorrenden belül határozott különbségek mutatkoznak. Németország (59,0%) kiemelkedik a többi ország közül, a következő zónában két mediterrán ország található (Olaszország 35,1%, Spanyolország 28,0%), ezt követően egy újabb csoportban találjuk Ausztriát (23,3%) és Franciaországot (21,6%), s a sort Magyarország zárja (csak 15,7%-kal). Az összes többi európai ország csupán néhány százalékos kapcsolati értéket képvisel (ezek közül a legmagasabb sem éri el a 7%-ot). A Csongrád i megkérdezettek európai személyes kapcsolatainak országok szerinti megoszlása lényegesen eltér ettől. Itt elsősorban történeti (ill. szomszédsági) okai vannak a kialakult sorrendnek: Németország (41,0%) és Románia (36,5%) található az első körben, őket követi egy lényegesen kisebb kapcsolati értéket képviselő hármas: Ausztria (19,3%), Szerbia (16,5%) és az Egyesült Királyság (15,6%). Az összes többi ország 8% alatti értékkel szerepel. A Csongrád i vállalkozások esetében igen figyelemre méltó, hogy a kapcsolatok terén milyen erőteljes hatása van a térségi helyzetnek: számottevőnek mondhatók a személyes kapcsolatok a közvetlen határmenti térségben élőkkel, s szinte teljesen jelentéktelenek más, egyébként szomszédos országokban (Szlovákia: 5,9%; Ukrajna 1,3%; Horvátország 3,9%; Szlovénia 1,3%) élőkkel Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői Az üzleti, gazdasági kapcsolatok terén már sokkal csekélyebb a különbség a két között: általában alacsony az arány, de ismét a romániai oldal mutat föl nagyobb nyitottságot: a Csongrád iek 12%-a, a Temes ieknek viszont 20%-a rendelkezik európai országbeli üzleti, gazdasági kapcsolattal (12. táblázat): A Temes i gazdasági szereplők gazdasági jellegű kapcsolatainak területi mintázottsága jelentősen eltér a személyesétől: a gazdasági kapcsolatokat egy erős hármas uralja: Németország (44,9%), Magyarország (40,8%) és Olaszország (34,7%). Hozzájuk képest lényegesen kisebb kapcsolati értékkel szerepel Ausztria (20,4%), aztán gyakorlatilag véget is ér az említésre érdemes országok sora (a többiek mindannyian a 7%-os érték alatt találhatók). Csongrád i gazdasági szereplők kisszámú gazdasági jellegű kapcsolatainak országok szerinti megoszlását Románia (42,9%) és Németország (34,2%) párosa vezeti. Őket jelentős távolságra egy ötösfogat követi (Szerbia 20,5%, Olaszország 14,5%, Ausztria 12,8%, Szlovákia 11,2% és Csehország 11,1%) Magyarország Románia reláció: utazások a szomszéd országba Ha eltekintünk az utazások céljától, újabb karakterisztikus különbség fedezhető fel a két határmenti térség gazdasági szereplői között: a romániaiak nagyságrendileg nagyobb arányban látogatnak Magyarországra, mint a magyarországiak Romániába (13. táblázat). A 164 magyarországi és 272 romániai válaszadó látogatási (utazási) céljainak szerkezetét megvizsgálva tanulságos kép rajzolódik ki: ha csak a tranzit jellegű utazásokat tekintjük, akkor következtetni lehet az eredeti utazási célokra is: a magyarországi gazdasági szereplők úticéljai között csak csekély arányban (17,6%) található Románián át megközelíthetőt, míg a romániaiak útjai sokkal nagyobb arányban (77,0%) vezetnek Magyarországon keresztül. Magyarország tehát (földrajzi fekvésénél fogva illetve Románia nyugat- és dél-európai kapcsolatai miatt) nagyon fontos tranzitország Románia számára. 9 A megkérdezettek több országot is megjelölhettek. 15

17 Az érdemi úticélok tekintetében a magyarországiak körében a nyaralási, pihenési cél dominál (62,3%), amely a romániaiak körében is fontos (53,2%) úticél ugyan, de a leggyakoribb (78,3%) mégis a vásárlási célú utazás. Kiemelhető továbbá, hogy az üzleti célú utazások aránya tekintetében nagyfokú a hasonlóság a két oldal között: a gazdasági szereplők negyede szokott üzleti céllal a szomszéd országba utazni (14. táblázat). A kutatás keretében az utazási célok tekintetében nem csupán az került feltárásra, hogy a megkérdezett gazdasági szereplők valamely célból utaznak-e a szomszédos országba, hanem az is, hogy ezt milyen gyakorisággal teszik. Így mindegyik cél esetében lehetőség nyílt egy intenzitási mutató 10 kialakítására, melynek segítségével még pontosabb képet kaphatunk egyfelől az utazási célok szerkezetéről, illetve ezen túlmenően azok súlyáról, fontosságáról. A Magyarországról Romániába történő (nem tranzit jellegű) utazások tekintetében jól kirajzolódik, hogy bár a nyaralási, pihenési célú utazás a domináns, de hozzá képest (nagyobb gyakoriságuk miatt) megnőtt a rokonlátogatások, a vásárlási illetve üzleti célú utazások súlya: Utazások gyakorisága Csongrád Magyarországról Romániába Temes Romániából Magyarországra nyaralás, pihenés 1,19 1,05 rokonlátogatás 0,78 0,43 vásárlás 0,74 2,56 üzleti 0,76 0,87 munkavégzés 0,37 0,17 egyéb 11 0,29 0,20 tanulás 0,02 0,10 gyógykezelés 0,04 0,19 N = A Romániából Magyarországra irányuló (nem tranzit jellegű) utazások terén viszont az intenzitási mutató nem hoz ilyen kiegyenlítődést, a célok tekintetében kialakult szerkezet érdemben nem változik: messze kimagaslanak a vásárlási célú utazások, s az intenzitási súlyozás sem változtat az egyéb célok jelentőségén Társadalmi kapcsolatok a határ mentén A társadalmi/civil kapcsolatok nem üzleti és nem személyes/baráti kapcsolat, együttműködés száma meglehetősen alacsony a határ menti térségben: a Csongrád i vállalkozók mindössze 3%-a (18 fő) jelezte, hogy cégének, szervezetének van ilyen kapcsolata a határ túloldalán lévőkkel. A Temes iek még ennél is kevesebb ilyen kapcsolatot jeleztek, a válaszolók 0,6%-a (3 fő) számolt be ilyen társadalmi kapcsolatról 12 : Azoknál a Csongrád i válaszadóknál, akik rendelkeznek társadalmi kapcsolattal Romániában, leggyakrabban a közös kulturális tevékenység, a tapasztalatcsere, a közös pályázatok készítése, a jótékonykodás és a közös ünneplés, szórakozás fordul 13 (15. táblázat). 10 A mutató 0-tól 4-ig terjedő értéket vehet fel, ahol a 0 azt jelenti, hogy a megkérdezett ilyen céllal nem szokott utazni a szomszéd országba, a 4 pedig azt jelenti, hogy adott célból heti gyakorisággal utazik. 11 Az egyéb kategória nem került nevesítésre a kérdőívben. 12 A társadalmi kapcsolatok asszimetriája arra utal, hogy a magyarok ilyen jellegű kapcsolatai nem csak a határ közvetlen közelére korlátozódnak, hanem távolabbi területekkel is tartanak fenn kapcsolatokat. 13 A romániai kérdőívekben a válaszok nem kerültek nevesítésre a kérdőívben. 16

18 A magyarországi vállalkozások társadalmi kapcsolatai bár számukat tekintve igen alacsonynak mondhatók keletkezésük időpontját tekintve döntően Románia Európai Uniós tagsága után (2007) jöttek létre. A jelzett kapcsolatok majdnem háromnegyed része ilyen. Ez ha nem is túl markánsan, de jelzi a kapcsolatok pozitív irányú növekedését. Annál is inkább, mert összességében kedvezően ítélik meg a válaszolók az Uniós tagság által biztosított feltételeket a kapcsolatok kialakulása szempontjából. A Temes iek határon átnyúló társadalmi kapcsolatainak száma rendkívül alacsony és keletkezésüket tekintve inkább a csatlakozás előtti időszakra datálódnak 14. A vállalkozások tágabb környezetében, a környék településeinek határon átnyúló, romániai kapcsolatai sem tekinthetők kiterjedtnek legalábbis azok, amelyekről a vállalkozók tudnak: a Csongrád i válaszolók több mint háromnegyede (76%) úgy ítélte meg, hogy kevés vagy nagyon kevés ilyen kapcsolat létezik. A Temes iek 92,5%-a mondja ugyanezt, vagyis ők még határozottabban kifejezik azon véleményüket, hogy nagyon kevésnek találják a határ két oldalán élők között kialakult társadalmi kapcsolatok, együttműködések számát. Ön hogyan tudja, itt a környékbeli Csongrád Temes településeknek, helyi szervezeteknek vannak közvetlen határmenti Esetszám % Esetszám % kapcsolataik? nagyon kevés, szinte nincs 85 31, ,6 csak kevés ilyen kapcsolat van , ,8 sok ilyen kapcsolat van 62 22,9 26 7,0 nagyon sok ilyen kapcsolat van 3 1,2 2,5 Összesen: , ,0 A kérdésre adott válaszokból egyrészt a vállalkozói szféra helyi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel való gyenge kapcsolatára, másrészt azok határon átnyúló kapcsolatairól való hiányos ismertségre lehet következtetni Összefoglalás - a vállalkozások jellemzői A megkérdezett gazdasági szervezetek cégformája, jogi formája tekintetében jelentős különbség mutatkozik a Csongrád, illetve Temes megyében működő vállalkozások között: Romániában szinte kizárólagos cégformaként a kft fordul elő, Magyarországon az egyéni vállalkozások szerepelnek nagyobb arányban. A vállalkozások tevékenységi köreinek elemzése során kimutatható, hogy mindkét térségben a szolgáltatások dominálnak. A foglalkoztatás tekintetében megállapítható, hogy a Temes i vállalkozások kétszer akkora arányban foglalkoztatnak munkaerőt, mint a Csongrád i szervezetek. A két térség azonban hasonlít abban, hogy az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma csaknem ugyanakkora (arányuk nem éri el az egy tizedet az állandó foglalkoztatottakénak), valamint a külföldi munkavállalók foglalkoztatása alacsonynak mondható mindkét térségben. A gazdasági szereplők területi kötődésének vizsgálatából kiderült, hogy Temes 14 Természetesen a Temes i adatokból nem lehet semmilyen tendenciára következtetni, hiszen a 3 ilyen kapcsolattal rendelkező közül 2 a csatlakozás előtti, 1 válaszoló pedig a csatlakozás után keletkezett kapcsolatról számolt be. 17

19 megyében magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya, mint Csongrád megyében. Az országhatáron átnyúló személyes kapcsolatok terén markáns különbség mutatkozik meg: a magyarországiakhoz képest a romániaiak lényegesen nagyobb arányban rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, valamint a kapcsolatok országok szerinti megoszlása is lényegesen eltér a két térségben. Az üzleti, gazdasági kapcsolatok terén már sokkal csekélyebb a különbség: általában alacsony az arány, de ismét a romániai oldal mutat föl nagyobb nyitottságot. A területi mintázottság is hasonlóságot mutat: mindkét vállalkozásai nagy arányban jelölték meg a másik országot, valamint Németországot, ahol gazdasági kapcsolataik találhatóak. A szomszéd országba történő utazások terén karakterisztikus különbség fedezhető fel a két határmenti térség gazdasági szereplői között: a romániaiak nagyságrendileg nagyobb arányban látogatnak Magyarországra, mint a magyarországiak Romániába. A különbség azzal magyarázható, hogy Magyarország nagyon fontos tranzitország Románia számára Realizált gazdasági kapcsolatok I. beszerzések A kérdőíves kutatás során felkeresett vállalkozások gazdasági kapcsolatainak lényeges része a gazdasági szervezet határon átnyúló beszerzése. Külön vizsgáltuk a közvetlen és közvetett beszállításokat, valamint sor került a gazdasági jellemzők és kapcsolati beágyazottság eredményeivel való összefüggések elemzésére is Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől közvetett külföldi beszerzés A romániai válaszadók többségének van olyan hazai (romániai) partnere, akitől külföldi terméket, illetve szolgáltatást vásárol. Valamint többszöröse a Romániából érkezett válaszok esetében azok aránya, akik rendelkeznek olyan hazai partnerrel, akitől Magyarországról érkező terméket, illetve szolgáltatást vásárolnak: a Temes i vállalkozások esetében ezzel szemben 45%-ban beszélhetünk olyan hazai partnerekről, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárolnak, és 41,1% az, aki rendelkezik olyan hazai partnerrel, akitől magyar terméket vásárol, illetve szolgáltatást vesz igénybe. A Csongrád i válaszadók 28%-ának van olyan hazai (magyarországi) partnere, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárol, és 6,1% azok aránya, akik rendelkeznek olyan hazai partnerrel, akitől román terméket, illetve szolgáltatást vásárolnak (16. táblázat,17. táblázat). Megállapítható, hogy a Temes i vállalkozások beszerzéseik során jobban támaszkodnak a hazai importőrökre, mint saját közvetlen beszállítóikra Összefüggés vizsgálatok közvetett beszállítók Helyi kötődés A helyi kötődés tekintetében hasonló a helyzet: a Csongrád i gazdasági szervezetek körében a teljes mintához képest (6,2%) a beköltözők esetében magasabb a közvetett beszállítók aránya (10,3%), Temes megyében azonban alacsonyabb: 41,5%-hoz képest 37,5% a beköltözők körében (a különbségek nem szignifikánsak) (19. táblázat). Rokoni, baráti kapcsolatok valamely európai országban Mindkét megyében kevéssel magasabb a közvetett beszállítók aránya azok körében, akiknek vannak valamely európai országban rokoni, baráti kapcsolatai: Csongrád megyében 7,9% a 18

20 6,2%-hoz képest, Temes megyében 42,9% a 41,7%-hoz képest (az elenyésző különbségek nem szignifikánsak). Az eredmények alapján a rokoni, baráti kapcsolatok nem eredményezik a közvetett beszállítók magasabb arányát. A határmenti (román-magyar) rokoni-baráti kapcsolatok megléte Temes megyében magasabb arányú közvetett beszállítói kapcsolati arányt eredményez (20. táblázat). Üzleti, gazdasági kapcsolat valamely európai országban Csongrád megyében azok körében, akik úgy nyilatkoztak, hogy rendelkeznek gazdasági, üzleti kapcsolatokkal az európai országok valamelyikében, magasabb (9,4% a 6,1%-hoz képest) azok aránya, akiknek vannak közvetett beszállítóik. Temes megyében azonban ezen összefüggés nem teljesül: az összes romániai válaszadóhoz képest (41,3%) kevesebbek számoltak be (39%) közvetett beszállítói kapcsolatról (a hatások nem szignifikánsak). Megállapítható, hogy csak Temes esetében tapasztalható, hogy a vállalkozások közvetlen beszállítókkal rendelkeznek. Azon Csongrád i válaszadók körében, akik rendelkeznek romániai gazdasági kapcsolattal, kétszer magasabb a közvetett beszállítói csatornával rendelkezők aránya (14,3% a 6,1%-hoz képest), s a magyarországi gazdasági kapcsolattal rendelkező Temes i válaszadók körében is magasabb a közvetett beszállítói kapcsolattal rendelkezők aránya (56,5% a 41,1%-hoz képest). A határmenti gazdasági kapcsolat megléte tehát növeli a közvetett beszállítói csatornák elterjedtségét (21. táblázat). Társadalmi kapcsolatok a szomszédos országban (HU, RO) A társadalmi kapcsolat megléte mindkét vállalkozói esetében növeli a közvetett beszállítók meglétének valószínűségét 15 : Csongrád esetében jelentősebben (30% a 6,1%-hoz képest), Temes esetében kevéssé (50% a 41%-hoz képest): (az összefüggés Csongrád esetében szignifikáns; sig=0,001). Összességében azon vállalkozásoknak, amelyek rendelkeznek bármiféle üzleti-gazdasági, rokoni-baráti, társadalmi határmenti kapcsolattal, nagyobb arányban van közvetett beszerzési csatornája (Csongrád : 8,7% a 6,1%-hoz képest, Temes : 48,1% a 41,1%-hoz képest) (22. táblázat). Fő tevékenység Csongrád megyében a mezőgazdasági szektorba tartozók (45,5%), míg Temes megyében a harmadik szektorba tartozók (25%) körében a legmagasabb a közvetett beszállítói csatornával rendelkezők aránya. (23. táblázat). A határmenti áruforgalom jellemzői A különböző áru- és szolgáltatásfajták áramlására vonatkozó kérdésekre a Magyarországról érkezett válaszok elemszáma rendkívül alacsony (7 válaszadó), így a válaszok körültekintően kezelendők. A hét válaszadó közül legtöbben (3 fő) műtrágyát, 2 fő pedig műszaki, elektronikai terméket, a többiek pedig textilipari terméket, faipari terméket illetve üzemanyagot vásárolnak Romániából. A Romániából érkezett válaszok száma már jóval magasabb, mint az előbbi esetben (102 válaszadó), és ezzel együtt a válaszok több terméket, illetve szolgáltatást tartalmaznak, mint a magyarországi válaszadóké. Azon válaszok esetében, melyek mindkét ország válaszadóinál előfordultak, az határozható meg a határmenti áruforgalom tekintetében, hogy míg romániai válaszadók esetében a 15 A rendkívül alacsony elemszámok Csongrád megyében a társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők száma mindössze 15 fő, aránya 2,9%, Temes megyében pedig még kevesebb: 3 fő, 0,6% miatt az összefüggés erősen tájékoztató jellegű. 19

reusearch Kutatási jelentés Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre

reusearch Kutatási jelentés Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre 2010 reusearch Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre II. kutatási szakasz Kutatási jelentés Csongrád megye HU Temes megye RO Jelen kutatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Szeged-Temesvár, 2010. Közreműködő szakértők:

Szeged-Temesvár, 2010. Közreműködő szakértők: Készítette: Az Innoratio Kutatóműhely és a Szórvány Alapítvány megbízásából a Projektmentor Kft., valamint a Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület Szeged-Temesvár, 2010 Közreműködő szakértők: Bakk

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS A kutatás dokumentációja 2003 Tartalom Bevezetés 3 A minta 4 Az adatfelvétel főbb adatai..5 Az adatbázis súlyozása.8

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Piackutatás Módszertan Kérdőíves kutatás, elemzés. A célcsoport elérése kvantitatív és kvalitatív elérési úton valósulhat meg a leghatékonyabban.

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

diplomás pályakövetés II.

diplomás pályakövetés II. diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2009. július Készült

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek projekt 3. részprojektje Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről BOGÓNÉ DR. JEHODA ROZÁLIA Szakmai

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Józsa Klára Szegedi Tudományegyetem Szeged, 2014. június 24. Problémafelvetés, aktualitás, indokoltság Irodalmi áttekintés Differenciált faluállomány

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Tisztelt Olvasó! A Pályázati Hírlevél célja, hogy heti rendszerességgel összegyűjtse a Magyarországon és nemzetközi viszonylatokban

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben