Római jog XII. jogképesség. Capitis deminutio - a cselekvőképesség. capitis deminutio. capitis deminutio maxima. capitis deminutio media

Átírás

1 jogképesség valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet Rómában nem általános, nem jár mindenkinek egyformán Római jog XII. Capitis deminutio - a cselekvőképesség befolyásoló tén yezők status - capitis deminutio nem becsületc sökkenés intestabilitas infamia med iata immed iata turp itudo alac son yrendűség egyes vallásokh oz t artozás városi tisztségv iselő capitis deminutio A caput a személyt, a j ogképe sséget jelentette, ame lyet a há rom status (status lib ertatis, civitatis, familiae) hat ározott me g. Amenn yiben bárme lyik statusban V ÁL TOZÁS állt be, me gsz űnt az illet ő jogalan y, s új cap ut á llott elő (kivéve, h a a szabad sá g á llapot a szűnt meg, me rt ilyen kor új caput sem keletkezett). A status-vált ozást a róma i j ogban ca pitis deminutió nak nevezté k. E kifeje zés ered eti é rtelme (deminutio = kevesbe dés, csökkenés) v alószínű le g az volt, h ogy a status-vált ozá ssa l va gy ma ga a populus Roma nus, vagy e setle g c sa k a zon belü l e gy család megfogyat kozott. Fajtá i: capitis deminutio max ima - a sza bad sá g elve szté se capitis deminutio med ia - a p olgárj og elvesztése capitis deminutio minima - vá ltoz ás a c saládi állap otban capitis deminutio maxima A szabadság elvesztését jelentette - ha a szabad ember rabszolgává lett. Ezzel az illető a caputját teljes egészében elvesztette. Mivel a rabszolgának vagyona nem lehetett, a capitis deminutio maximát szenvedett minden vagyonát elvesztette annak javára, aki ezt a status-vesztést előidézte: tehát a fizetésképtelen adóst a Tiberisen túlra rabszolgának eladó hitelező javára, a büntetésből rabszolgaságra ítélt esetében az állam javára. capitis deminutio maxima - restitutio A rabszolgává lett embernek azonban nemcsak jogai, de kötelezettségei is megszűntek (kivéve a deliktuális cselekményekből keletkezett tartozásokat) a civiljog szerint. Ez a merev civiljogi szabály súlyosan sértette a hitelezők érdekeit, akik így követelésüket elvesztették volna, de a praetor jogsegélyt adott a hitelezőknek azon személy ellen, akire a capitis deminutio maximát szenvedett vagyona szállott (in integrum restitutio). Hadifogságnál kivételes szabályok: ius postliminii fictio legis Corneliae capitis deminutio media a római polgárjog elvesztését jelentette - a civis peregrinussá lett akkor következett be, ha a római polgár - önként más állam polgára lett, vagy - száműzték, előbbi esetben vagyonát megtartotta; utóbbi esetben vagyona az őt száműző államé lett, de a hitelezőinek a praetor itt is jogsegélyt biztosított az állammal szemben (in integrum restitutio). 1

2 capitis deminutio minima az adott civiljogi családból, az agnatióból való kiválást jelentette az önjogú - örökbefogadás vagy manus létesítésével végbemenő férjhezmenetel útján egy familia tagja lett, egyik familia tagja a másik familiába került (a családgyermek adoptio útján, a filia familias manusos házasság kötésével), a családtag felszabadítás (emancipatio) útján önjogúvá vált. (a családtagoknak a pater familias halálával való önjogúvá válása nem volt capitis deminutio, mert agnat rokonságukból nem váltak ki) a minima volt a capitis deminutio egyetlen esete, amikor a személy statusa nem feltétlenül csökkent, hanem esetleg növekedett (emancipatio) capitis deminutio minima (2) ez a status-változás a politikai jogokat nem érintette, vagyonilag azonban komoly változást eredményezett, amennyiben - a hatalomalattivá lett önjogú minden vagyona a hatalmat gyakorlóé (férji hatalmat gyakorló férj, örökbefogadó apa) lett - tartozásai a civiljog szerint megszűntek, de a praetor a hitelezőket védte - (a posztklasszikus jogban a capitis deminutio minima a családtagok vagyonjogi önállóságának elismerése folytán e vagyonjogi hatását elvesztette) a jogképesség valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet Rómában nem általános, nem jár mindenkinek egyformán befolyásoló tén yezők status - capitis deminutio nem becsületc sökkenés intestabilitas infamia med iata immed iata turp itudo alac son yrendűség egyes vallásokh oz t artozás városi tisztségv iselő a jogképességet korlátozó egyéb tényezők a női nem csak magánjogi téren volt jogok alanya, közjogi téren nem, hiszen politikai jogai (pl. választójog) nem voltak. De a nők jogképessége családi és vagyonjogi téren is meglehetősen korlátozott volt: családfői hat almat ne m gyakorolhat ott, lehetett gyá m (csupán a posztkla ssziku s j ogban, ott is csak az anya és na gyan ya), szerepelh etett a formá lis sze rz ődé se k tanújaként, lehetett perbe li képv iselő, csa k a p oszt kla sszikus j ogban n yerte el teljes öröklési- é s vé grend elkezé si képe sségét. Sc. Vellaeanum (Kr.u. 46)!! a jogképességet korlátozó egyéb tényezők (2) a bec sület csökkenése (minut io ex istimatio nis) a me gbecsülé s a utomatiku san e lve szett a capitis deminutio media e setén De más körülmén yek is előidézhették: 1. intestabilitas (tanúképtelen ség) a XII t.t. f ormá l-sz erz ődé se inél (ma ncipatio, nex um) fordul elő - nem lehetett tanúk köz re működ ését igén ylő j ogi aktusok alan ya és tanúja 2. turpit udo a csá sz árkorban a bíró sza ba d belátása szerint nyilván íthatott va la kit bec stelen sze mé lyn ek (turp is p erso na); - nem lehetett olyan j ogv iszon yok a lan ya, vagy olyan a ktusok tanúja, a melye k bizon yos me gbízhat ósá got fe ltétele ztek (pl. n em lehetett gyám, ne m tanú skodh atott szerződésekn él va gy perben). a jogképességet korlátozó tényezők - infamia 3. infamia (becstelenség) - háromféle: a consulok által előírt infamia, ami azt jelentette, hogy a consul az ilyen személyt a magistratus-jelöltek jegyzékéből törölte; a censorok által kiszabott, amikor is a censor az illetőt a senatusból elmozdította, vagy az előkelő vidéki tribusból a megvetett városi tribusba osztotta be, vagy a lovagot lovától megfosztotta (nota censoria, mert a census-lajstromba vezette be a censora notát, a megrovást); a praetorok által kiszabott infamia - a klasszikus és posztklasszikus korban ez az egyetlen formája 2

3 a jogképességet korlátozó tényezők infamia (2) A pra etori infamia leh et közvetlen becstelenség (infamia immediata), amikor is bizonyos magatartás (kettős házasság, gyászév letelte előtti férjhezmenetel, házasságtörés a nő részéről), vagy bizonyos foglalkozás (kerítő, színész, prostituált) tett becstelenné; közvetett becstelenség (infamia mediata), amikor is bűntett miatt (vagy a sértettel való kiegyezés folytán) kimondott, vagy letétből, megbízásból, gyámságból, társaságból, fiduciából származó kereset folytán hozott marasztaló bírói ítélet tette az illetőt infamissá. Az infamia jogi h atása: a polit ikai jogok elvesztése ; a pe rbeli képvise letre v aló kétold alú képte len sé g; a z infa mis nem köthet házasságot becsületé ben ne m c sorbult sze méllyel Az infamia életh osszig tart ott, hac sa k a c sá szá r vagy a senatus nem adta me g a jó hírnév visszaállítását". a jogképességet korlátozó tényezők (3) az alacsonyrendűekhez (humiliores) való tartozás a szegény rétegek nem rendelkeztek választhatósággal (ius honorum), és bizonyos büntetés (pl. kényszermunka) csak rájuk volt kiszabható a principatus végétől kezdve fizikai munkát végző szabad ember a kézműves, kiskereskedő, bérmunkás a ius honorumtól meg volt fosztva, és családjogilag is korlátozták jogképességét egyes vallásokhoz tartozás a keresztény kor megfosztotta az eretnekeket, zsidókat, hitehagyottakat, pogányokat politikai, szerződési és végrendelkezési jogaiktól cselekvőképesség ügyletképesség valakit a jogrend képesnek minősíti jogügyletek megtételére szerződést köthet végrendeletet készíthet Vétőképesség valaki az általa elkövetett bűncselekményekért felelősségre vonható a két képesség meglétének szabályai eltérnek egymástól!! cselekvőképes korlátozottan cselekvőképes cselekvőképtelen tutela, () cselekvőképesség ügyletképesség valakit a jogrend képesnek minősíti jogügyletek megtételére szerződést köthet végrendeletet készíthet vétőképesség valaki az általa elkövetett bűncselekményekért felelősségre vonható az egyes cselekvőképességet korlátozó tényezők különbözőképpen befolyásolhatják az ügylet- és vétőképességet tutela, () 3

4 az életkor jelentősége auctoritastutoris pubertati proximus capaxiniuriae lexlaetoria minorum consensustoris az életkor jelentősége (2) INFANTES nem ügyletképes nem vétőképes IMPUBERES PUBERES eredetileg: teljes mértékben IMPU- IMPUBERES korlátozottan ügyletképes; vétőképes; BERES INFANTIA ha az ügyletből haszna később abban az esetben MAIORES származik, akkor az érvényes felelős, ha közel áll a serdültséghez ( (egyébként ) ) és képes belátni cselekedete meg nem engedettségét ( ) 0 7 lányok I N F A N T E S fiúk: Isabinianusok M P U B E habitus R E S corporis, Mazaz I testi N O R fejlettség procolianusok I N F A N T I A X X V A Iustinianus 14 M A I O R E S MINORES teljesen ügyletképes; de védi a a posztklasszikus korban: korlátozzák ügyletképességét ( ) elidegenítésnél: teljes vétőképesség kb. Kr.e. 200 lex Laetoria klasszikus kor klasszikus kor Marcus Aurelius után a minor védelme m inort szerződés kötés actio legis során becsapó, Laetoriae tapasztalatlanságát kihasználó ellen actio Ø m inort szerződéskötés során becsapó, csaló ellen ha a m inor csalás, vagy bármilyen más okból károsodna a szerződésből a m inorral kötendő szerződés kockázatát csökkentendő exceptio legis Laetoriae in integrum restitutio m inorum kérhető, majd büntető kereset (actio popularis) csalás címén (lex m inus quam perfecta) (lex im perfecta), de praetor a kifogás révén a civiljogilag érvényes ügyletből eredő igény érvényesítését megakadályozza ha minor teljesítette szerződéses kötelezettségét, visszajár neki ez a teljesítés ha m inor gondnok nélkül jár el korlátozottan ügyletképesnek (infantia m aior) tekintették tutela, () Kr.u. 300 szokás a cselekvőképességet befolyásoló egyéb tényezők Korlát ozások a ne m alapján A n ők a csele kv őké pessé g sze mp ontjá ból csa k a K r. u. IV. századtól kezdve v álta k e gyen lőkké a férfiakkal. A köztársasági korban, s ré sz ben a csá sz árkorban e képe sségük korlát ozott volt a kkor is, ha a serdült kort elérté k. Az önjogú nő ui. élete vé gé ig gyámsá g a latt állott. Bár va gyonát maga keze lhette, mind en jelentőse bb civilj ogi j ogn yilat kozatáh oz (p l. mancipat io, in iure cessio) gyámja hozzáj áru lá sa v olt szü ksé ges, nemkülön ben a perléshez. Korlát ozás az elmeállapot alapján Az e lmebete g ( furiosus, demens) ke zdettől f ogv a olyan elbírálás alá esett jogn yilat kozatai és delict umképe ssége szempontjából, mint az infa ns. Az onban e ltérően a le gtöbb modern j ogtól, a z elmebeteget v ilágos pillanataiban (lucid um intervallum) ú gy keze lté k, mint a ki semmilyen korlátozás alá ne m e sik. a cselekvőképességet befolyásoló egyéb tényezők (2) Korlát ozás tékozlás alapján Azon önjogúakat a kiket a praetor a XII táblás törvén y a lapján tékoz lónak (prod igi) nyilván ított é s ap ai örökségü k ke zelé sét ől eltiltott, mert va gyon ukat esztelen ül pazarolták, a római jog úgy kezelte, mint az impuberes infa ntia maiorest. Va lósz ínű azonban, hogy olyan szerződésekből kifolyólag, melye k min dkét fe let j ogosít ották é s kötelezték, a tékozló is kötelezve lett. Korlát ozás testi f ogyatékosság alapján A süket és néma szóbe li szerz ődé st (stipulatio) nem köthetett, h iszen itt ünn epélye s sz óbeli kérdés és azz al egybehan gz ó fe le let kellett, hogy elhan gozz ék. A herélt háza ssá gi jogn yilat kozat ot nem tehetett. 4

5 cselekvőképesség tutela, () tutela Gyámság alá kerültek a serdületlenek, akik n em álltak apai hat alom alatt, és a nők, a kik se m ap ai h atalom, sem ma nus a latt ne m á lltak; a gyámság e személyeknél a cselekvőképesség pótlására irán yuló intézmén y > A római gyámság kezdettől fogva pusztán hatalmi viszony volt a gyámolt felett (a patria potestashoz hasonlóan). > A gyám domini loco (mintegy tulajdonosként) rendelkezett a gyámolt vagyonával. > A serdületlen a gyámság ellenére önjogúnak számított, így jogképes volt vagyonjogi szempontból. > A gyámságra az idegen vagyon kezelési szabályai vonatkoztak: a gyámság megszűnése után a gyám elszámolásra volt köteles. Mindezek ellenére a gyá mság a ré gi Rómá ban főle g a c salád i vagyon egysé g fenntartá sát sz olgálta, azaz a gyám (é s ne m a gyá molt) érdekeit tartotta szem előtt. Később ez vált ozott!! A gyámi tiszt sé g kezdet ben azt illette me g, aki a gyámolt vagyonának váromán yosa volt a t örvén yes öröklés ren dje szerint. A gyámsá gnak (a gyámolt sze mé lye szerint) két f ajtáját külön böztették me g: a) a se rdü letlen ek (t utela impuberum), b) é s a n ők gyámsá gát (t utela mulierum). tutela impuberum alapu lhat ott végintéz kedé sen (t utela testamentaria); amenn yiben a pater fa milias a XII tá blá s törvén yben ne ki biztosított gyámkijelölési jogával nem élt, ú gy a törvén y állap ította me g (tutela legit ima) a gyá m sze mé lyét. (Ez a régi jogban a legközelebbi agnat rokon volt, aki a gyámolt ha lá la e setén örökölne, és akine k joga volt a gyá mi t isztsé g vise lé sére. Több e gyenlő fokú agnat rokon a gyá msá got közösen v olt j ogosu lt vise lni. A p osztklassziku s é s a j usztiniánu szi jogban már a co gnat rokonokna k v olt kötelessé ge a gyámi tiszt v iselé se.) ha egyik alap on sem v olt gyá mja a rá sz orultna k, a lex Atilia érte lmében (Kr. e. II. sz.) a hatósá g rendelt ki gyámot (t utor Atilianus, majd Iustin ianusnál tutor dativus). tutela impuberum (2) A gyám az infans he lyett j ognyilatkoz atokat tett, sze rz ődé se ket köt ött, míg a z imp ubes infa ntia maior e seté ben c sa k táv ollété ben já rt el he lyette, jelenlété ben vele e gyütt já rt el, auctoritasát adva j ognyilatkoz atáh oz. Ha a gyám a gyá molt helyett já rt el, ú gy a j ognyilatkoz atból származó jogok é s kötelez ettsé ge k a gyám sze mélyé ben állotta k be, s ő c sak a gyámsá gi j ogv iszon y me gszűné sével ruházta át az okat a gyámoltra (közvetett képv iselet). * a gyá m fe l volt ruh ázva a gyámolt va gyona kezelé séne k j ogáva l - ez eredetile g az ő érd ekét védte * utóbb, amikor ez az intézmén y már a gyámolt érdekeit szolgálta, a vagyon ke zelé si jog korlát ozása i is e gyre szap orodta k (a c sá szárkorban elid egeníté si t ilalmak), * a poszt klassz ikus korban a gyá mi tevé ken ysé g in ká bb a vagyon jövede lméne k ke zelé sé re korlátoz ód ott. Ha a gyám a gyá mi va gyon keze lés kereté ben ha rmad ik sz emé lyt károsít ott me g, a gyámolt ellen csak a j oga lap né lküli gazda godás erejéig lehetett ut ilis actiót indít ani. a tutor felelőssége accusatio suspecti tutoris (végrendeleti gyámnál büntetőkereset - popularis a ctio a gyám letét ele a cél) actio rationibus distrahendis (törvényes gyá mná l gyámság után a sikkasztott érték duplumára) cautio rem pupilli salvam fore (actio ex stipulatu) (minden gyámság esetén - praetori stipulat io act io ex stipulat u lehet b előle) actio tutelae gestae directa (gyámolt a gyám ellen) (a gyámság után számadá sra: va gyon kiadás, kárt érítés + infamia) contraria (gyám a gyámolt ellen) (kiadásai megtérítésére) hypotheca generalis (törvényes jelzálogjog a gyám vagyo nán) A gyámság me gszűné se: a) a gyám vagy a gyámolt halálával, b) capitis deminutiójáva l, c) a gyámolt felserdülé séve l, d) ha a gyámot saj át ké sé rére a p raetor felmentette, e) büntetésként a praetor elmozdít otta. 5