A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, de cem ber 20., kedd 164. szám Ára: 2438, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXLIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg - aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén, Új-Del hi ben, no vem ber 3-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl : CXLV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és az Iz lan di Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg - aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén, Bu da pes ten, no vem ber 23-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl : CXLVI. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vén Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg - aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén, Bu - da pes ten, au gusz tus 26-án alá írt Egyez mény ki hir de té - sérõl : CXLVII. tv. A köz ok ta tás ról szóló évi LXXIX. tör vény mó do sí tá sá ról : CXLVIII. tv. Az ok ta tást érin tõ egyes tör vények mó do sí tá sá ról : CXLIX. tv. A köz ira tok ról, a köz le vél tá rak ról és a ma gán le vél tá ri anyag vé - del mé rõl szóló évi LXVI. tör vény módosításáról : CL. tv. A Nem ze ti Kul tu rá lis Alap prog ram ról szóló évi XXIII. tör vény mó do sí tá sá ról : CLI. tv. Az atom ener gi á ról szóló évi CXVI. tör vény mó do sí tá sá ról : CLII. tv. Az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let évi költ ség ve té sé - rõl /2005. (XII. 20.) Korm. r. A bel ügy mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. ren de let, va la mint a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 20.) Korm. r. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és ha - tás kö ré rõl szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá - ról /2005. (XII. 20.) Korm. r. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról /2005. (XII. 20.) Korm. r. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó köz - ponti és területi államigazgatási szervek feladat- és hatáskörérõl /2005. (XII. 20.) Korm. r. Az Országos Meteorológiai Szolgálatról /2005. (XII. 20.) Korm. r. A bel föl di hi va ta los ki kül de tést tel je sí tõ mun ka vál la ló élel me zé si költ ség té rí té sé rõl /2005. (XII. 20.) Korm. r. A kül föl di ki kül de tés hez kap cso ló dó el is mert költ sé gek rõl szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 20.) Korm. r. A csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló évi LXXXIV. tör vény vég re - haj tá sá ról ren del ke zõ 223/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let mó do - sí tá sá ról A tar ta lom jegy zék a ol da lon folytatódik. Oldal

2 10140 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám TARTALOMJEGYZÉK 281/2005. (XII. 20.) Korm. r. Az örök ség vé del mi bír ság ról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. ren de - let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 20.) Korm. r. Az Egyesült Európáért Díj alapításáról /2005. (XII. 20.) Korm. r. A kül föl dön nyil ván tar tás ba vett adó alany szá má ra ad ha tó ál ta lá nos for gal mi adó-vissza té rí tés rõl szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. ren de let módosításáról /2005. (XII. 20.) Korm. r. A mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszaté - rí tés fel té te le i rõl és sza bá lya i ról szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról /2005. (XII. 20.) Korm. r. A ma gánnyug díj pénz tá rak, az ön kén tes nyug díj pénz tá rak, va la mint az ön kén tes köl csö nös egész ség- és ön se gé lye zõ pénz tá rak be - számolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátossá - ga i ról szóló kormányrendeletek módosításáról /2005. (XII. 20.) Korm. r. Az egyes sza bály sér té sek rõl szó ló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren - de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 20.) EüM r. A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegû szolgáltatásokért fizetendõ díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet módosításáról /2005. (XII. 20.) EüM r. Az atom ener gi á ról szó ló évi CXVI. tör vény egyes ren del ke - zé se i nek vég re haj tá sá ról szó ló 16/2000. (VI. 8.) EüM ren de let módosításáról /2005. (XII. 20.) EüM r. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsola - tos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról /2005. (XII. 20.) EüM r. A kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási fel té te le i rõl és köz egész ség ügyi el len õr zé sé rõl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról /2005. (XII. 20.) Korm. h. Dr. Avarkeszi Dezsõ kormánymegbízotti megbízatásának módosí - tásáról /2005. (XII. 20.) Korm. h. A Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért létrehozásáról szóló 1011/2004. (II. 26.) Korm. ha tá ro za tá nak módosításáról /2005. (XII. 20.) Korm. h. A Bérlakás Program elindításáról és a,,sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram meghirdetésérõl /2005. (XII. 20.) Korm. h. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény ha tá - lya alá tar to zó szer vek jegy zé ké rõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról /2005. (XII. 20.) Korm. h. A Magyar Nemzeti Múzeum Mélygarázs PPP-konstrukció kereté - ben tör té nõ meg va ló sí tá sá ról Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról

3 2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y II. rész JOGSZABÁLYOK Tör vé nyek évi CXLIV. tör vény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén, Új-Delhiben, november 3-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés a Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem - adók te rü le tén, Új-Del hi ben, no vem ber 3-án alá írt Egyez ményt e tör vénnyel hir de ti ki. (Az Egyez mény meg erõ sí té sé rõl szóló jegy zék vál tás feb ru ár 1. nap ján meg tör tént, és az Egyez mény nem - zet kö zi jo gi lag már ci us 3. nap ján ha tály ba lé pett.) 2. Az Egyez mény hi te les ma gyar nyel vû szö ve ge a kö - vet ke zõ: Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén A Ma gyar Köz tár sa ság és a In di ai Köz tár sa ság at tól az óhaj tól ve zet ve, hogy Egyez ményt kös se nek a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá - nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem adók te rü le tén és az - zal a cél lal, hogy a két or szág gaz da sá gi együtt mû kö dé sét elõ se gít sék, meg ál la pod tak a kö vet ke zõk ben: 1. Cikk Személyi hatály 1. Az Egyez mény azok ra a sze mé lyek re ter jed ki, akik az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû ek. * A törvényt az Országgyûlés a december 13-i ülésnapján fogadta el. 2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Az Egyez mény azok ra a jö ve de lem adók ra ter jed ki, ame lye ket egy Szer zõ dõ Ál lam vet ki, a be sze dés mód já ra való te kin tet nél kül. 2. Jö ve de lem adó nak te kin ten dõk mind azok az adók, ame lye ket a tel jes jö ve de lem vagy a jö ve de lem ré szei után vet nek ki, be le ért ve az ingó vagy in gat lan va gyon el ide ge - ní té sé bõl szár ma zó nye re ség utá ni adó kat, a vál lal ko zá sok ál tal fi ze tett bé rek vagy fi ze té sek tel jes össze ge utá ni adó - kat, va la mint a tõke ér ték nö ve ke dé sé nek adó ját. 3. Az Egyez mény kü lö nö sen a kö vet ke zõ, je len leg lé te - zõ adók ra ter jed ki: a) Ma gyar or szág ese té ben: (i) a sze mé lyi jö ve de lem adó ra, (ii) a tár sa sá gi adó ra, (iii) az osz ta lék adó ra (a továb biak ban ma gyar adó ); b) In dia ese té ben: a jö ve de lem adó ra, be le ért ve az az zal kap cso la tos bár - mely pót adót (a továb biak ban in di ai adó ). 4. Az Egyez mény ki ter jed min den olyan azo nos vagy lé nye gét te kint ve ha son ló adó ra is, ame lyet az Egyez mény alá írá sa után a ha tály ban lévõ adók mel lett vagy azok he - lyett ve zet nek be. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai a vo nat ko zó adó jog sza bá lya ik ban vég re haj tott bár mely lé - nye ges vál to zás ról ér te sí tik egy mást. 3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban, ha a szö veg össze - füg gés mást nem kí ván: a) a Ma gyar or szág ki fe je zés föld raj zi ér te lem ben hasz nál va a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tét je len ti; b) az In dia ki fe je zés In dia te rü le tét je len ti, és ma gá ba fog lal ja a par ti ten gert és a fö löt te lévõ lég te ret, va la mint min den olyan ten ge ri öve ze tet, ahol In dia jog sza bá lyai sze rint és a nem zet kö zi jog gal ide ért ve a Ten ger jog ról szóló ENSZ Egyez ményt össz hang ban In di á nak szu ve - re ni tá sa, egyéb joga és jog ha tó sá ga van; c) az egyik Szer zõ dõ Ál lam és a má sik Szer zõ dõ Állam ki fe je zés Ma gyar or szá got vagy In di át je len ti a szö veg össze füg gés nek meg fele lõen; d) a sze mély ki fe je zés ma gá ban fog lal ja a ma gán sze - mélyt, a tár sa sá got, a sze mé lyi egye sü lést és min den más jog alanyt, amely a Szer zõ dõ Ál lam ha tá lyos adó jog sza bá - lyai alap ján adó alany nak te kin ten dõ;

4 10142 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám e) a tár sa ság ki fe je zés jogi sze mé lye ket vagy egyéb olyan jog ala nyo kat je lent, ame lyek az adóz ta tás szem pont - já ból jogi sze mély nek te kin ten dõk; f) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa és a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ki fe je zé sek az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, il let ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ál tal foly - ta tott vál lal ko zást je len tik; g) a nem zet kö zi for ga lom ki fe je zés az egyik Szer zõ - dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal üze mel te tett hajó vagy légi jár - mû igény be vé te lé vel vég zett bár mi lyen szál lí tást je lent, ki vé ve, ha a ha jót vagy légi jár mû vet ki zá ró lag a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ he lyek kö zött üze mel te tik; h) az ille té kes ha tó ság ki fe je zés a kö vet ke zõ ket je - len ti: (i) Ma gyar or szág ese té ben a pénz ügy mi nisz tert vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét, (ii) In dia ese té ben a Pénz ügy mi nisz té ri um Köz pon ti Kor mány zó sá gát (Be vé te li Fõ osz tály) vagy an nak meg ha - tal ma zott kép vi se lõ jét; i) az ál lam pol gár ki fe je zés je len ti: (i) min den olyan ma gán sze mélyt, aki ren del ke zik va la - me lyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gár sá gá val, (ii) min den olyan jogi sze mélyt, sze mély egye sü lést, egye sü lést, tár sa sá got vagy más jog alanyt, amely ezt a jog - ál lá sát az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ha tály ban lévõ jog sza - bá lyok ból nye ri; j) az adó év ki fe je zés je len ti: (i) In dia ese té ben a pénz ügyi évet, amely áp ri lis el se jén kez dõ dik, (ii) Ma gyar or szág ese té ben a nap tá ri évet; k) az adó ki fe je zés in di ai vagy ma gyar adót je lent, ahogy a szö veg össze füg gés kí ván ja, amely be sem mi lyen olyan összeg nem tar to zik bele, ame lyet az Egyez mény ha - tá lya alá tar to zó adók kal kap cso la tos bár mi lyen ké se de lem vagy mu lasz tás kap csán kell fi zet ni, vagy amely ezen adók kal kap cso la to san ki rótt bír sá got vagy bün te tést je - lent. 2. Az Egyez mény nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál tal bár mely idõ pont ban tör té nõ al kal ma zá sá nál az Egyez - mény ben meg ha tá ro zás nél kül sze rep lõ ki fe je zé sek nek amennyi ben a szö veg össze füg gés mást nem kí ván olyan je len té se van, mint amit en nek az Ál lam nak a jog - sza bá lya i ban az adott idõ pont ban azok ra az adók ra vo nat - ko zó an je len te nek, ame lyek re az Egyez mény al kal ma zást nyer, az zal, hogy az ezen Ál lam adó jog sza bá lyai sze rin ti ér tel me zés irány adó, szem ben az Ál lam egyéb jog sza bá - lya i ban ta lál ha tó ér tel me zés sel. 4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ki fe je zés olyan sze mélyt je lent, aki en nek az Ál lam nak a jog sza bá lyai sze - rint ott la kó he lye, tar tóz ko dá si he lye, üz let ve ze té si he lye, a be jegy zés he lye vagy bár mi lyen más ha son ló is mérv alap ján adó kö te les, va la mint ma gá ban fog lal ja az Ál la mot és an nak he lyi ha tó sá gát is. Nem fog lal ja azon ban ma gá ba azo kat a sze mé lye ket, akik eb ben az Ál lam ban ki zá ró lag az eb ben az Ál lam ban lévõ for rá sok ból szár ma zó jö ve de - lem alap ján adó kö te le sek. 2. Amennyi ben egy ma gán sze mély az 1. be kez dés ren - del ke zé sei ér tel mé ben mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû, jog ál lá sát az aláb bi ak sze rint kell meg ha tá - roz ni: a) csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé - gû nek, amely ben ál lan dó la kó hellyel ren del ke zik. Amennyi ben mind két Ál lam ban ren del ke zik ál lan dó la kó - hellyel, csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ - sé gû nek, amellyel sze mé lyi és gaz da sá gi kap cso la tai szo - ro sab bak (lét ér de kek köz pont ja); b) amennyi ben nem ha tá roz ha tó meg, hogy me lyik Ál - lam ban van lét ér de ke i nek a köz pont ja, vagy ha egyik Ál - lam ban sem ren del ke zik ál lan dó la kó hellyel, csak ab ban az Ál lam ban te kin ten dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben szo ká sos tar tóz ko dá si he lye van; c) amennyiben mindkét Államban van szokásos tartózkodási he lye, vagy egyik ben sincs, csak ab ban az Ál lam ban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelynek állampolgára; d) amennyi ben mind két Ál lam ál lam pol gá ra, vagy egyi ké sem, a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl - csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 3. Amennyi ben az 1. be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé - ben va la mely nem ter mé sze tes sze mély mind két Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, ab ban az Ál lam ban te kin ten - dõ bel föl di il le tõ sé gû nek, amely ben tény le ges üz let ve ze - té sé nek he lye van. Ha nem le het meg ha tá roz ni azt az Ál la - mot, amely ben a tény le ges üz let ve ze tés he lye ta lál ha tó, ak kor a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik a kér dést. 5. Cikk Telephely 1. Az Egyez mény al kal ma zá sá ban a te lep hely ki fe je - zés olyan ál lan dó üz le ti he lyet je lent, ame lyen ke resz tül a vál lal ko zás üz le ti te vé keny sé gét rész ben vagy egész ben ki fej ti. 2. A te lep hely ki fe je zés ma gá ba fog lal ja kü lö nö sen: a) az üz let ve ze tés he lyét; b) a fi ó kot; c) az iro dát; d) a gyá rat; e) a mû helyt;

5 2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y f) a bá nyát, az olaj- és a föld gáz ku tat, a kõ fej tõt és a természeti kin csek ki ak ná zá sá ra szol gá ló bár mely más telepet. 3. Az épí té si te rü let vagy az épí té si, be sze re lé si vagy össze sze re lé si mun ká lat, vagy az az zal kap cso la tos fel - ügye le ti te vé keny ség csak ak kor ké pez te lep he lyet, ha az ilyen te rü let, mun ká lat vagy te vé keny ség ki lenc hó nap nál to vább tart. 4. E Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re te kin tet nél kül nem mi - nõ sí ten dõk te lep hely nek : a) az olyan be ren de zé sek, ame lye ket ki zá ró lag a vál lal - ko zás ja va i nak vagy áru i nak rak tá ro zá sá ra, ki ál lí tá sá ra vagy ki szol gál ta tá sá ra hasz nál nak; b) a vál lal ko zás ja va i nak vagy áru i nak olyan kész le tei, ame lye ket ki zá ró lag rak tá ro zás, ki ál lí tás vagy ki szol gál ta - tás cél já ból tar ta nak; c) a vál lal ko zás ja va i nak vagy áru i nak olyan kész le tei, ame lye ket ki zá ró lag ab ból a cél ból tar ta nak, hogy azt egy má sik vál lal ko zás fel dol goz za; d) az ál lan dó üz le ti hely, ame lyet ki zá ró lag ab ból a cél - ból tar ta nak fenn, hogy a vál lal ko zás ré szé re ja va kat és áru kat vá sá rol ja nak, vagy in for má ci ót sze rez ze nek; e) az ál lan dó üz le ti hely, ame lyet ki zá ró lag ab ból a cél - ból tar ta nak fenn, hogy a vál lal ko zás ré szé re bár mi lyen más elõ ké szí tõ vagy ki se gí tõ jel le gû te vé keny sé get foly - tas sa nak; f) az állandó üzleti hely, amelyet kizárólag az a) e) pon - tokban említett tevékenységek valamilyen kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen tevékenységek kombinációjából adódó teljes tevékenysége elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû. 5. Az 1. és 2. be kez dés ren del ke zé se i re te kin tet nél kül amennyi ben egy sze mély ki vé ve a füg get len kép vi se lõt, aki re a 6. be kez dés vo nat ko zik a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ér de ké ben te vé keny ke dik, úgy e vál lal ko - zás az elõ ször em lí tett Ál lam ban te lep hellyel ren del ke zõ - nek te kin ten dõ azon te vé keny sé gek vo nat ko zá sá ban, ame - lye ket ez a sze mély a vál lal ko zás szá má ra vé gez, ha e sze - mély: a) fel ha tal ma zás sal ren del ke zik, amellyel rend sze re sen él, hogy eb ben az Ál lam ban a vál lal ko zás ne vé ben szer zõ - dé se ket kös sön, ki vé ve ha az ilyen sze mély te vé keny sé ge azok ra a 4. be kez dés ben em lí tett te vé keny sé gek re kor lá to - zó dik, ame lyek, ha azo kat egy ál lan dó üz le ti he lyen ke - resz tül fej te nék ki, nem ten nék ezt az ál lan dó üz le ti he lyet te lep hellyé azon be kez dés ren del ke zé sei ér tel mé ben; vagy b) nem ren del ke zik ilyen fel ha tal ma zás sal, de az elõ - ször em lí tett Ál lam ban rend sze re sen olyan ja vak vagy áruk kész le tét tart ja fenn, ame lyek bõl a vál la lat ne vé ben rend sze re sen ja va kat, áru kat szál lít; vagy c) az elõ ször em lí tett Ál lam ban rend sze re sen meg ren - de lé se ket biz to sít tel jes egé szé ben, vagy majd nem tel jes egé szé ben a vál lal ko zás nak ma gá nak, vagy a vál lal ko zás - nak és e vál lal ko zást el len õr zõ, e vál lal ko zás ál tal el len õr - zött vagy ugyan azon el len õr zés nek alá ve tett más vál lal ko - zá sok nak. 6. Egy vál lal ko zás nem te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep hellyel ren del ke zõ nek csu pán azért, mert te vé keny sé gét eb ben az Ál lam ban al kusz, bi zo má nyos vagy más füg get len kép vi se lõ út ján fej ti ki, fel té ve, hogy ezek a sze mé lyek szo ká sos üz le ti te vé keny sé gük ke re té - ben jár nak el. Amennyi ben azon ban az ilyen kép vi se lõ te - vé keny sé gét tel jes egé szé ben, vagy majd nem tel jes egé - szé ben a vál lal ko zás ér de ké ben fej ti ki, nem te kin ten dõ a je len be kez dés ér tel mé ben vett füg get len kép vi se lõ nek. 7. Az a tény, hogy az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû tár sa ság olyan tár sa sá got el len õriz, vagy olyan tár sa ság el len õr zé se alatt áll, amely a má sik Szer zõ - dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû, vagy üz le ti te vé keny sé - get fejt ki eb ben a má sik Ál lam ban (akár te lep hely út ján, akár más mó don), ön ma gá ban még nem te szi egyik tár sa - sá got sem a má sik te lep he lyé vé. 6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban fek võ in gat lan va gyon ból (be le ért ve a me zõ gaz da ság - ból és az er dõ gaz dál ko dás ból szár ma zó jö ve del met) él vez, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban. 2. Az in gat lan va gyon ki fe je zés azt je len ti, amit an - nak a Szer zõ dõ Ál lam nak joga sze rint je lent, ame lyik ben a szó ban for gó va gyon fek szik. A ki fe je zés min den eset ben ma gá ban fog lal ja az in gat lan va gyon tar to zé ká nak mi nõ - sü lõ va gyont, a me zõ gaz da sá gi és er dõ gaz da sá gi üze mek - ben hasz ná la tos be ren de zé se ket és az ál lat ál lo mányt, az olyan jo go kat, ame lyek re a föld tu laj don ra vo nat ko zó ma - gán jo gi ren del ke zé sek nyer nek al kal ma zást, az in gat lan va gyon ha szon él ve ze ti jo gát, va la mint az ás vány le lõ he - lyek, for rá sok és más ter mé sze ti erõ for rá sok ki ter me lé sé - nek vagy ki ter me lé si jo gá nak el len ér té ke ként járó vál to zó, vagy ál lan dó té rí té sek hez való jo got. Ha jók és légi jár mû - vek nem te kin ten dõk in gat lan va gyon nak. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók az in - gat lan va gyon köz vet len hasz ná la tá ból, bér be adá sá ból vagy bár mi lyen más fel hasz ná lá si for má já ból szár ma zó jö - ve de lem re. 4. Az 1. és 3. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók a vál lal ko zás in gat lan va gyo ná ból szár ma zó jö ve de lem re, va la mint a sza bad fog lal ko zás gya kor lá sá ra szol gá ló in - gat lan va gyon ból szár ma zó jö ve de lem re is.

6 10144 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám 7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nye re sé - ge csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a vál - lal ko zás a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ott lévõ te lep hely út - ján te vé keny sé get fejt ki. Amennyi ben a vál lal ko zás ily mó don fejt ki üz le ti te vé keny sé get, a vál lal ko zás nye re sé - ge a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó, de csak olyan mér - ték ben, ami lyen mér ték ben a nye re ség en nek a te lep hely - nek tud ha tó be. 2. A 3. be kez dés ren del ke zé se i nek fenn tar tá sá val, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa üz le ti te vé keny sé get fejt ki a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ott lévõ te lep hely út ján, ak kor mind két Szer zõ dõ Ál lam ban azt a nye re sé get kell en nek a te lep hely nek be tud ni, ame lyet ak kor ér het ne el, ha ön ál ló és el kü lö nült vál lal ko zás ként azo nos vagy ha son ló te vé keny sé get vé gez ne, azo nos vagy ha son ló fel té tel mel - lett és tel je sen füg get len ként tar ta na fenn üz le ti kap cso la - tot az zal a vál lal ko zás sal, amely nek te lep he lye. 3. A te lep hely nye re sé gé nek meg ál la pí tá sá nál le von ha - tók a te lep hely miatt fel me rült költ sé gek, be le ért ve az így fel me rült üz let ve ze té si és ál ta lá nos ügy vi te li költ sé ge ket, füg get le nül at tól, hogy ab ban az Ál lam ban me rül tek-e fel, ahol a te lep hely ta lál ha tó, vagy más hol. 4. Nem tud ha tó be nye re ség a te lep hely nek csu pán azért, mert a te lep hely ja va kat vagy áru kat vá sá rol a vál lal - ko zás nak. 5. Az elõ zõ be kez dé sek al kal ma zá sá ban a te lep hely nek be tud ha tó nye re sé get év rõl évre azo nos mó don kell meg ál - la pí ta ni, ha csak elég sé ges és ala pos ok nincs az el len ke zõ - jé re. 6. Amennyi ben a nye re ség olyan jö ve de lem té te le ket tar tal maz, ame lyek kel az Egyez mény más Cik kei kü lön fog lal koz nak, e Cikk ren del ke zé sei nem érin tik azok nak a Cik kek nek a ren del ke zé se it. 8. Cikk Nemzetközi szállítás 1. Az a nye re ség, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ha jók, légi jár mû nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze mel te té sé bõl sze rez, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. A nye re ség ki fe je zés ma gá ban fog lal ja azt a jö ve del - met, ame lyet a vál lal ko zás a nem zet kö zi for ga lom ban üze - mel te tett kon té ne rek hasz ná la tá ból, fenn tar tá sá ból vagy bér le té bõl sze rez (be le ért ve a pót ko csi kat, uszá lyo kat és az ilyen kon té ne rek szál lí tá sá hoz hasz nált fel sze re lé se ket), ha ez a jö ve de lem az ilyen vál lal ko zás ha jók és légi jár mû nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze mel te té sé bõl szár ma - zó nye re sé gé vel függ össze. 2. Je len Cikk al kal ma zá sá ban a bank szám lán ke let ke zõ olyan ka mat, ide nem ért ve a le kö tött be té te ket, amely köz - vet le nül ha jók vagy légi jár mû nem zet kö zi for ga lom ban tör té nõ üze mel te té sé vel kap cso la tos pénz esz köz bõl szár - ma zik, ilyen ha jók és lé gi jár mû üze mel te té sé bõl szár ma zó nye re ség nek te kin ten dõ és a 11. Cikk ren del ke zé sei az ilyen ka mat ra néz ve nem al kal ma zan dók. 3. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei al kal ma zan dók va la - mely po ol ban, kö zös üze mel te tés ben vagy nem zet kö zi üze mel te té sû szer ve zet ben való rész vé tel bõl szár ma zó nye re ség re is. 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások 1. Amennyi ben a) az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa köz vet le nül vagy köz vet ve a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze se dik, vagy b) ugyan azok a sze mé lyek köz vet le nül vagy köz vet ve az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak és a má sik Szer - zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak ve ze té sé ben, el len õr zé sé ben vagy tõ ké jé ben ré sze sed nek, és bár me lyik eset ben a két vál lal ko zás egy más kö zöt ti ke - res ke del mi vagy pénz ügyi kap cso la ta ik ban olyan fel té te - lek ben ál la po dik meg, vagy olyan fel té te le ket szab, ame - lyek el tér nek azok tól, ame lyek ben füg get len vál lal ko zá - sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy az a nye re ség, ame - lyet a vál lal ko zá sok egyi ke e fel té te lek nél kül el ért vol na, de e fel té te lek miatt nem ért el, be szá mít ha tó en nek a vállalkozásnak a nye re sé gé be, és meg fele lõen meg adóz - tat ha tó. 2. Ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ezen Ál lam va la mely vál lal ko zá sá nak a nye re sé gé hez olyan nye re sé get szá mít hoz zá és adóz tat meg en nek meg fele lõen, ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nál meg adóz tat tak ebben a má sik Ál lam ban, és az így hoz zá szá mí tott nye re - ség olyan nye re ség, ame lyet az el sõ ként em lí tett Ál lam vál lal ko zá sa el ért vol na, ha a két vál lal ko zás olyan fel té te - lek ben ál la po dott vol na meg, mint ame lyek ben füg get len vál lal ko zá sok egy más sal meg ál la pod ná nak, úgy ez a má - sik Ál lam meg fele lõen ki iga zít ja az ilyen nye re ség re ott ki ve tett adó össze gét. Az ilyen ki iga zí tás meg ál la pí tá sá nál kel lõ en figye lembe kell ven ni az Egyez mény egyéb rendelkezé seit, és szük ség ese tén a Szer zõ dõ Ál la mok ille - té kes ha tó sá gai egyez tet nek egy más sal.

7 2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Cikk Osztalék 1. Az osz ta lék, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi zet, eb ben a má sik Ál lam - ban meg adóz tat ha tó. 2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerzõdõ Államban és annak a Szerzõdõ Államnak a jogszabályai szerint is megadóztatható, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 10 százalékát. Jelen bekezdés nem érinti a társaság adózását azon nyereség vonatkozásában, amelybõl az osztalék kifizetésre került. 3. E Cikk al kal ma zá sá ban az osz ta lék ki fe je zés rész - vé nyek bõl vagy egyéb, nye re ség bõl való ré sze se dést biz - to sí tó jo gok ból ki vé ve a hi tel kö ve te lé se ket szár ma zó jö ve del met je lent, va la mint egyéb olyan tár sa sá gi jo gok - ból szár ma zó jö ve del met, ame lyek ugyan olyan adó zá si el - bá nás alá es nek, mint a rész vé nyek bõl szár ma zó jö ve de - lem an nak az Ál lam nak az adó jo ga sze rint, amely ben a fel - osz tást vég zõ tár sa ság bel föl di il le tõ sé gû. 4. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztalék egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet folytat, vagy ebben a másik Államban lévõ állandó bázis segítségével szabad foglalkozást ûz, és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezéseit kell az esettõl függõen alkalmazni. 5. Amennyi ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa ság nye re sé get vagy jö ve del met él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ból, ez a má sik Ál lam nem adóz tat - hat ja meg a tár sa ság ál tal ki fi ze tett osz ta lé kot, ki vé ve, ha az osz ta lé kot eb ben a má sik Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi ze tik, vagy ha az ér de kelt ség, amely re te kin - tet tel az osz ta lé kot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a má sik Államban lévõ te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap - cso ló dik, sem pe dig a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gét nem ter hel he ti a tár sa ság fel nem osz tott nye re sé gé re meg - ál la pí tott adó val, még ak kor sem, ha a ki fi ze tett osz ta lék vagy a fel nem osz tott nye re ség egész ben vagy rész ben eb - ben a má sik Ál lam ban ke let ke zõ nye re ség bõl vagy jö ve de - lem bõl áll. 11. Cikk Kamat 1. A ka mat, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let - ke zik, és ame lyet a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Mind azon ál tal ez a ka mat ab ban a Szer zõ dõ Ál lam - ban és an nak az Ál lam nak a jog sza bá lyai sze rint is meg - adóz tat ha tó, amely ben ke let ke zett, ha azon ban a ked vez - mé nye zett a ka mat ha szon hú zó ja, az így meg ál la pí tott adó nem ha lad hat ja meg a ka mat brut tó össze gé nek 10 száza - lékát. A Szer zõ dõ Ál la mok ille té kes ha tó sá gai köl csö nös egyet ér tés sel ren de zik ezen kor lá to zás al kal ma zá si módját. 3. A 2. be kez dés ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zett ka mat men tes az adó zás alól eb ben az Ál lam ban, fel té ve, hogy a ka mat ked - vez mé nye zett je és tény le ges ha szon hú zó ja: (i) a má sik Szer zõ dõ Ál lam Kor má nya, po li ti kai egy sé - ge vagy he lyi ha tó sá ga; vagy (ii) a má sik Szer zõ dõ Ál lam Köz pon ti Bank ja; vagy (iii) a) a ma gyar Exim bank; vagy b) a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély, ha a ka ma tot a ma gyar Exim bank ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz to sí tott hi tel, vagy az ál ta la nyúj tott, ga ran tált vagy biz - to sí tott köl csön vo nat ko zá sá ban fi zet ték; vagy (iv) a) az In di ai Ex port Im port Bank (Exim Bank); vagy b) In di á ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély, ha a ka ma tot az In di ai Ex port Im port Bank (Exim Bank) ál tal nyúj tott, ga ran tált vagy biz to sí tott hi tel, vagy az ál ta la nyúj tott, ga - ran tált vagy biz to sí tott köl csön vo nat ko zá sá ban fi zet ték; vagy (v) bár mely más bank vagy ál la mi pénz ügyi in téz mény, amely rõl a két Szer zõ dõ Ál lam köl csö nö sen meg egye zett. 4. E Cikk al kal ma zá sá ban a ka mat ki fe je zés min den - faj ta kö ve te lés bõl szár ma zó jö ve del met je lent, akár jel zá - log gal biz to sí tott, akár nem, és akár ad jo got az adós nye re - sé gé bõl való ré sze se dés re, akár nem, és kü lö nö sen az ál - lam pa pí rok ból szár ma zó jö ve del met, a köt vé nyek bõl és az adós ság le ve lek bõl szár ma zó jö ve del met, be le ért ve az ilyen ér ték pa pí rok hoz, köt vé nyek hez vagy adós ság le ve - lek hez kap cso ló dó pré mi u mo kat és dí ja kat. E Cikk al kal - ma zá sá ban a ké se del mes fi ze tés utá ni bír sá gok nem te kin - ten dõk ka mat nak. 5. Az 1. és 2. be kez dé sek ren del ke zé sei nem al kal ma - zan dók, ha a ka mat egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le - tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely - ben a ka mat ke let ke zik egy ott lévõ te lep hely út ján üz le ti te vé keny sé get foly tat, vagy ott lévõ ál lan dó bá zis se gít sé - gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat eb ben a má sik Ál lam ban, és a kö ve te lés, amely után a ka ma tot fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk ren del ke zé se it kell az eset tõl füg gõ en al kal maz ni. 6. A ka mat ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam - ban ke let ke zõ nek, ha an nak fi ze tõ je az Ál lam maga, an nak po li ti kai egy sé ge, he lyi ha tó sá ga, vagy ott bel föl di il le tõ - sé gû sze mély. Ha azon ban a ka ma tot fi ze tõ sze mély, akár

8 10146 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem, te lep hellyel vagy ál lan dó bá zis sal ren del ke zik az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, amellyel kap cso lat ban a tar to zás, amely után a ka ma tot fi ze tik, fel me rült, és ezt a ka ma tot ez a te lep hely vagy ál lan dó bá zis vi se li, ak kor ezt a ka ma tot úgy kell te kin te ni, mint ami ab ban az Ál lam ban ke let ke - zett, ahol a te lep hely vagy ál lan dó bá zis van. 7. Amennyi ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha - szon hú zó ja kö zöt ti, vagy ket te jük és egy har ma dik sze - mély kö zöt ti kü lön le ges kap cso lat miatt a ka mat össze ge ah hoz a kö ve te lés hez vi szo nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a ka ma tot fi ze tõ sze mély és a ka mat ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á - nyá ban meg ál la pod tak vol na, e Cikk ren del ke zé se it csak az utóbb em lí tett összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset - ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb ren del ke zé se i nek figye lembe véte lével. 12. Cikk Jogdíj és a mûszaki szolgáltatásért járó díj 1. A jog díj és a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj, amely az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zik és ame lyet a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi - zet nek, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Az ilyen jog díj vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj azon ban ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban is meg adóz tat ha tó, ahol ke let ke zik, ezen Ál lam jog sza bá lyai sze rint, ha azon - ban a ked vez mé nye zett a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta - tá sért járó díj ha szon hú zó ja, az így szá mí tott adó nem ha - lad hat ja meg a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj brut tó össze gé nek 10 szá za lé kát. 3. a) E Cikk al kal ma zá sá ban a jog díj ki fe je zés min - den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet iro dal mi, mû - vé sze ti vagy tu do má nyos al ko tás, be le ért ve a moz gó kép - fil me ket és a rá di ós vagy te le ví zi ós köz ve tí tés re szol gá ló fil me ket vagy sza la go kat, szer zõi joga, bár mi lyen sza ba - da lom, véd jegy, ipa ri min ta vagy mo dell, terv, tit kos for - mu la vagy el já rás, vagy mû hold, ká bel, op ti kai szál vagy ha son ló tech no ló gia út ján tör té nõ to váb bí tás hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo gá ért, vagy ipa ri, ke res ke del mi vagy tudományos fel sze re lés hasz ná la tá ért vagy hasz ná la ti jo - gá ért, vagy ipa ri, ke res ke del mi vagy tu do má nyos ta pasz ta - la tok ra vo nat ko zó in for má ci ó ért el len ér ték ként kap nak. b) A mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ki fe je zés min - den olyan jel le gû ki fi ze tést je lent, ame lyet üz let ve ze té si, mû sza ki vagy ta nács adói szol gál ta tá sért nyúj ta nak, be le - ért ve a mû sza ki vagy egyéb sze mély zet ál tal tör té nõ szol - gál ta tást, ide nem ért ve azon ban az Egyez mény 14. és 15. Cik ké ben em lí tett szol gál ta tá so kért járó ki fi ze tést. 4. Az 1. és 2. be kez dé sek ren del ke zé sei nem al kal ma - zan dók, ha a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó - ja ab ban a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, ame lyik ben a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ke let ke zik, üz le ti te vé keny sé get foly tat, ott lévõ te lep hely út ján, vagy ott lévõ ál lan dó bá zis se gít sé gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely után a jog dí jat fi ze tik, tény le ge sen e te lep hely hez vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso - ló dik. Eb ben az eset ben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk ren del - ke zé se it kell, az eset tõl füg gõ en, al kal maz ni. 5. A jog díj és a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj ak kor te kin ten dõ az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zõ nek, ha an nak fi ze tõ je az Ál lam maga, an nak po li ti kai egy sé ge, he - lyi ha tó sá ga, vagy ott bel föl di il le tõ sé gû sze mély. Ha azon ban a jog dí jat vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí jat fi ze tõ sze mély, akár bel föl di il le tõ sé gû az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, akár nem, az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban te lep - hellyel vagy ál lan dó bá zis sal ren del ke zik, amellyel kap - cso lat ban a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj fi ze té sé re vo nat ko zó kö te le zett ség fel me rült, és ezt a jog - dí jat vagy mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí jat ez a te lep hely vagy ál lan dó bá zis vi se li, ak kor ezt a jog dí jat vagy mû sza - ki szol gál ta tá sért járó dí jat úgy kell te kin te ni, mint ami ab - ban a Szer zõ dõ Ál lam ban ke let ke zett, ahol a te lep hely vagy ál lan dó bá zis van. 6. Ha a ki fi ze tõ és a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá - sért járó díj ha szon hú zó ja kö zöt ti, vagy a ket te jük és egy har ma dik sze mély kö zöt ti kü lön le ges kap cso lat miatt a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó díj össze ge ahhoz a hasz ná lat hoz, jog hoz vagy in for má ci ó hoz vi szo - nyít va, amely után ki fi ze tik, meg ha lad ja azt az össze get, amely ben a jog dí jat vagy a mû sza ki szol gál ta tá sért járó dí - jat fi ze tõ sze mély és a jog díj vagy a mû sza ki szol gál ta tá - sért járó díj ha szon hú zó ja ilyen kap cso la tok hi á nyá ban meg ál la pod tak vol na, e Cikk ren del ke zé se it csak az utób bi összeg re kell al kal maz ni. Eb ben az eset ben a ki fi ze tett több let összeg mind két Szer zõ dõ Ál lam jog sza bá lyai sze rint adóz tat ha tó ma rad, az Egyez mény egyéb ren del ke zé se i nek figye lembe véte - lével. 13. Cikk Elidegenítésbõl származó nyereség 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fek võ, a 6. Cikk ben meg - ha tá ro zott in gat lan va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Egy olyan vál la lat alap tõ ké jé ben való ré sze se dés el - ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség, amely nek va gyo na köz vet le nül vagy köz vet ve fõ leg az egyik Szer zõ dõ

9 2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Államban fek võ in gat lan va gyon ból áll, eb ben az Ál lam - ban meg adóz tat ha tó. 3. Az a nye re ség ide nem ért ve azt, amely rõl a je len Cikk 2. be kez dé se ren del ke zik, amely olyan ingó va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zik, amely az egyik Szer zõ dõ Állam vál lal ko zá sa má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep - he lye üz le ti va gyo ná nak ré sze, vagy amely egy olyan ál - lan dó bá zis hoz tar to zik, amellyel az egyik Szer zõ dõ Ál - lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély ön ál ló te vé keny ség vég zé se cél já ra a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ren del ke zik, be le ért ve az ilyen te lep hely nek (akár a vál lal ko zás sal együt te sen, akár at tól füg get le nül tör té nõ) vagy egy ilyen ál lan dó bá zis nak az el ide ge ní té sé bõl el ért nye re sé get, meg adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban. 4. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak nem zet - kö zi for ga lom ban üze mel te tett ha jók és légi jár mû vagy az ilyen ha jók és légi jár mû üze mel te té sét szol gá ló ingó va - gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re sé ge csak eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó. 5. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû vál - la lat ban a 2. be kez dés ben em lí tet te ken kí vül fenn ál ló tu laj do ni ré sze se dés el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség eb ben az Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 6. E Cikk elõ zõ be kez dé se i ben em lí tett va gyon tár gya - kon kí vü li va gyon el ide ge ní té sé bõl szár ma zó nye re ség csak ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, amely ben az el ide ge ní tõ bel föl di il le tõ sé gû. 14. Cikk Szabad foglalkozás 1. Az olyan jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál - lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély szak mai szol gál ta tá - sok ból vagy egyéb ön ál ló jel le gû te vé keny ség bõl él vez, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó, ki vé ve a kö vet ke zõ fel té te lek fenn ál lá sa ese tén, ami kor az ilyen jö ve de lem a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban is meg adóz tat ha tó: a) ha a sze mély nek te vé keny sé ge foly ta tá sa cél já ból rend sze re sen ren del ke zé sé re álló ál lan dó bá zi sa van a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban, eb ben az eset ben a jö ve de lem nek csak olyan ré sze adóz tat ha tó eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál - lam ban, amely en nek az ál lan dó bá zis nak tud ha tó be; vagy b) ha a sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban egy idõ - szak ban vagy idõ sza kok ban össze sen 183 na pot vagy azt meg ha la dó an tar tóz ko dik bár mely, az adott adó év ben kez - dõ dõ vagy vég zõ dõ 12 hó na pos idõ sza kon be lül, ez eset - ben jö ve del mé nek csak azon ré sze adóz tat ha tó eb ben a má sik Ál lam ban, ami eb ben a má sik Ál lam ban ki fej tett te - vé keny sé gé bõl ke let ke zett. 2. A sza bad fog lal ko zás ki fe je zés ma gá ban fog lal ja kü lö nö sen az ön ál ló tu do má nyos, iro dal mi, mû vé sze ti, ne - ve lé si és ok ta tá si te vé keny sé get, va la mint az or vo sok, jo - gá szok, mér nö kök, épí té szek, se bé szek, fog or vo sok és könyv szak ér tõk ön ál ló te vé keny sé gét. 15. Cikk Nem önálló munka 1. A 16., 18., 19. és 21. Cik kek ren del ke zé se i nek fenn - tar tá sá val a fi ze tés, a bér és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel kap, csak eb ben az Ál lam - ban adóz tat ha tó, ki vé ve, ha a mun ka vég zés a má sik Szer - zõ dõ Ál lam ban tör té nik. Amennyi ben a mun kát ott vég zik, az ab ból szár ma zó dí ja zás eb ben a má sik Ál lam ban meg - adóz tat ha tó. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül az a dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban vég zett nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel kap, csak az el sõ ként em lí - tett Ál lam ban adóz tat ha tó, amennyi ben a) a ked vez mé nye zett a má sik Ál lam ban nem tar tóz ko - dik össze sen 183 nap nál hosszabb idõ szak ban vagy idõ - sza kok ban az adott adó év ben kez dõ dõ vagy vég zõ dõ bár - mely 12 hó na pos idõ tar ta mon be lül, és b) a dí ja zást olyan mun kál ta tó fi ze ti, vagy olyan mun - kál ta tó ne vé ben fi ze tik, aki nem bel föl di il le tõ sé gû a má sik Ál lam ban, és c) a dí ja zást nem a mun kál ta tó nak a má sik Ál lam ban lévõ te lep he lye vagy ál lan dó bá zi sa vi se li. 3. Te kin tet nél kül e Cikk elõ zõ ren del ke zé se i re, az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal nem zet kö zi for - ga lom ban üze mel te tett hajó vagy légi jár mû fe dél ze tén vég zett nem ön ál ló mun ká ra te kin tet tel ka pott dí ja zás eb - ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. 16. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igaz ga tók tisz te let dí ja és más ha son ló fi ze tés, ame - lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû tár sa - ság igaz ga tó sá gá nak tag ja ként kap, eb ben a má sik Államban adóz tat ha tó. 17. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Te kin tet nél kül a 7., 14., 15. Cikk ren del ke zé se i re, az a jö ve de lem, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl - di il le tõ sé gû sze mély elõ adó mû vész ként, úgy mint szín há -

10 10148 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/164. szám zi, film-, rá di ós vagy te le ví zi ós mû vész ként, ze nész ként vagy spor to ló ként él vez a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl, eb ben a má sik Ál lam ban meg adóz tat ha tó. 2. Amennyi ben az elõ adó mû vész vagy spor to ló ál tal ilyen mi nõ sé gé ben ki fej tett sze mé lyes te vé keny sé gé bõl szár ma zó jö ve de lem nem az elõ adó mû vész nél vagy spor - to ló nál ma gá nál, ha nem egy má sik sze mély nél je lent ke zik, ak kor ez a jö ve de lem a 7., 14., 15. Cik kek ren del ke zé se i re való te kin tet nél kül ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat - ha tó, amely ben az elõ adó mû vész vagy a spor to ló te vé - keny sé gét ki fej ti. 3. Te kin tet nél kül e Cikk 1. és 2. be kez dé sé nek ren del - ke zé se i re, az e Cikk ben em lí tett jö ve de lem men tes az adó alól ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban, amely ben az elõ adó mû - vész vagy spor to ló te vé keny sé gét ki fej ti, ha ezt a te vé - keny sé get je len tõs rész ben en nek az Ál lam nak vagy a má - sik Ál lam nak a köz pén ze i bõl tá mo gat ják, vagy a te vé - keny sé get a Szer zõ dõ Ál la mok kö zöt ti kul tu rá lis egyez - mény alap ján fej tik ki. Eb ben az eset ben a jö ve de lem csak ab ban a Szer zõ dõ Ál lam ban adóz tat ha tó, amely ben a mû - vész vagy spor to ló bel föl di il le tõ sé gû. 18. Cikk Nyugdíjak 1. A nyug díj és más ha son ló dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek fi zet - nek ko ráb bi nem ön ál ló mun ká ért, csak eb ben az Ál lam - ban adóz tat ha tó. 2. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, a nyug díj és más ha son ló dí ja zás, ame lyet Ma gyar or szág kö - te le zõ nyug díj rend sze re alap ján ko ráb bi, nem ön ál ló mun - ká ért in di ai il le tõ sé gû sze mély nek fi zet nek, csak Ma gyar - or szá gon adóz tat ha tó. 3. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, min - den olyan nyug díj, me lyet In dia, vagy an nak po li ti kai egy - sé ge vagy he lyi ha tó sá ga fi zet, vagy az ezek ál tal lét re ho - zott ala pok ból fi zet nek ko ráb bi, nem ön ál ló mun ká ért ma - gyar il le tõ sé gû sze mély nek, csak In di á ban adóz tat ha tó. 19. Cikk Közszolgálat 1. a) Az olyan nem nyug díj jel le gû dí ja zás, ame lyet az egyik Szer zõ dõ Ál lam, an nak po li ti kai egy sé ge vagy he lyi ha tó sá ga fi zet egy ma gán sze mély nek ezen Ál lam nak, po li - ti kai egy sé gé nek vagy he lyi ha tó sá ga i nak tel je sí tett szol - gá la tért, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tó. b) Ezek a dí ja zá sok azon ban csak a má sik Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tók, ha a szol gá la tot eb ben az Ál lam - ban tel je sí tet ték, és a ma gán sze mély eb ben az Ál lam ban olyan bel föl di il le tõ sé gû sze mély, aki (i) en nek az Ál lam nak az ál lam pol gá ra; vagy (ii) nem ki zá ró lag a szol gá lat tel je sí té se cél já ból lett ebben az Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû. 2. A 15., 16., 17. és 18. Cik kek ren del ke zé sei al kal ma - zan dók az olyan dí ja zá sok ra és nyug dí jak ra, ame lye ket az egyik Szer zõ dõ Ál lam, po li ti kai egy sé ge vagy he lyi ha tó - sá gai ál tal foly ta tott üz le ti te vé keny ség gel kap cso la to san tel je sí tett szol gá la tért fi zet nek ki. 20. Cikk Tanulók 1. A ta nu ló vagy ipa ri és ke res ke del mi ta nu ló, aki köz - vet le nül a má sik Szer zõ dõ Ál lam ba való uta zá sa elõtt az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû volt, vagy je - len leg is az, és aki eb ben a má sik Ál lam ban ki zá ró lag ta - nul má nyi vagy kép zé si cél ból tar tóz ko dik, nem adóz tat ha - tó eb ben a má sik Ál lam ban: a) e má sik Ál la mon kí vül bel föl di il le tõ sé gû sze mély - tõl fenn tar tá sa, ta nul má nyai vagy kép zé se cél já ra ka pott ki fi ze té sek te kin te té ben; és b) az olyan mun ká ért ka pott dí ja zá sok te kin te té ben, me lyet eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban fejt ki, ha a mun ka el vég zé se ta nul má nyá nak vagy gya kor la tá nak kö - ve tel mé nye. 2. E Cikk ked vez mé nyei csak olyan idõ tar tam ra vo nat - koz nak, amely a vál lalt kép zés vagy a gya kor lat tel je sí té - sé hez éssze rû nek és szo ká sos nak mi nõ sül, azon ban e Cikk ked vez mé nye it a ma gán sze mély sem mi eset ben sem él - vez he ti a má sik Ál lam ba tör té nõ elsõ meg ér ke zé sé nek idõ - pont ját kö ve tõ hét foly ta tó la gos év el tel té vel. 21. Cikk Tanárok és oktatók 1. Az a ta nár vagy ok ta tó, aki ki zá ró lag ab ból a cél ból uta zik két évet meg nem ha la dó idõ tar tam ra az egyik Szer - zõ dõ Ál lam ba, hogy ta nít son vagy fel sõ fo kú ta nul má nyo - kat (be le ért ve a ku ta tást) foly tas son egye te men, fõ is ko lán vagy más el is mert in té zet ben eb ben a Szer zõ dõ Ál lam ban, és aki köz vet le nül el uta zá sa elõtt a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély volt, men tes az adó alól az el sõ ként em lí tett Szer zõ dõ Ál lam ban min den olyan dí ja - zás te kin te té ben, ame lyet ilyen ok ta tó vagy ku ta tó te vé - keny sé gért kap, az ebbe a Szer zõ dõ Ál lam ba ilyen cél ból tett elsõ uta zá sá nak idõ pont já tól szá mí tott két évet meg nem ha la dó idõ tar tam ra.

11 2005/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y E Cikk elõ zõ ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók arra a dí ja zás ra, ame lyet a ta nár vagy ok ta tó ku ta tó mun ká ért kap, ha a vál lalt ku ta tás el sõ sor ban meg ha tá ro zott sze mély vagy sze mé lyek ma gán ér de két szol gál ja. 3. Az 1. be kez dés al kal ma zá sá ban az el is mert in té zet olyan in té ze tet je lent, ame lyet az il le tõ Ál lam ille té kes ha - tó sá ga ilyen ér te lem ben el is mert. Az egyik Szer zõ dõ Államnak az in té ze tet el is me rõ ille té kes ha tó sá ga az így el is mert in té zet ne vét köz li a má sik Szer zõ dõ Ál lam ille té - kes ha tó sá gá val. 22. Cikk Egyéb jövedelem 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze - mély jö ve del mé nek ezen Egyez mény elõ zõ Cik ke i ben nem tár gyalt ré szei, bár hol ke let kez nek is, csak eb ben az Ál lam ban adóz tat ha tók. 2. Az 1. be kez dés ren del ke zé sei nem al kal ma zan dók a 6. Cikk 2. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in gat lan va gyon - ból szár ma zó jö ve del men kí vü li jö ve del mek re, amennyi - ben az ilyen jö ve del mek nek az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû ha szon hú zó ja a má sik Szer zõ dõ Ál lam - ban ott lévõ te lep hely ré vén üz le ti te vé keny sé get foly tat, vagy eb ben a má sik Ál lam ban ott lévõ ál lan dó bá zis se gít - sé gé vel sza bad fog lal ko zást foly tat, és a jog vagy va gyo ni ér ték, amely re te kin tet tel a jö ve del met fi ze tik, tény le ge sen eh hez a te lep hely hez, vagy ál lan dó bá zis hoz kap cso ló dik. Ilyen eset ben a 7. vagy a 14. Cikk ren del ke zé se it kell az eset tõl füg gõ en al kal maz ni. 3. Te kin tet nél kül az 1. be kez dés ren del ke zé se i re, ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ for rá sok ból sze rez jö ve - del met lot tó, ke reszt rejt vény, ver se nyek be le ért ve a ló - ver senyt, kár tya já ték és bár mely faj ta sze ren cse já ték vagy bár mi lyen for má jú vagy ter mé sze tû ha zárd já ték vagy fo ga dás for má já ban, ezen jö ve de lem a má sik Szer zõ dõ Államban adóz tat ha tó. 23. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Ma gyar or szá gon a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ kép - pen kell el ke rül ni: a) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény ren del ke zé se i vel össz hang ban In di á ban adóz tat ha tó, Ma - gyar or szág a b) pont ban fog lalt ren del ke zé sek fenn tar tá sá - val men te sí ti az ilyen jö ve del met az adó alól. b) Amennyi ben a Ma gyar or szá gon bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve de lem té te le ket él vez, ame lyek a 10., 11. és 12. Cik kek ren del ke zé se i vel össz hang ban In di á ban adóz tat ha tók, Ma gyar or szág le he tõ vé te szi az ilyen bel föl - di il le tõ sé gû sze mély jö ve del mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg egye zik az In di á ban meg fi ze - tett adó val. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott adó nak azt a ré szét, amely az In di á ban adóz tat ha tó ilyen jö ve de lem té te lek re esik. 2. In di á ban a ket tõs adóz ta tást a kö vet ke zõ kép pen kell el ke rül ni: Amennyi ben az In di á ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély olyan jö ve del met él vez, amely ezen Egyez mény ren del ke - zé se i vel össz hang ban Ma gyar or szá gon adóz tat ha tó, In dia le he tõ vé te szi az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély jö ve del - mét ter he lõ adó ból azon összeg le vo ná sát, amely meg - egye zik a Ma gyar or szá gon meg fi ze tett jö ve de lem adó val, akár köz vet le nül, akár for rás nál tör tént le vo nás sal. Az így le vont összeg azon ban nem ha lad hat ja meg a le vo nás elõtt szá mí tott jö ve de lem adó nak azt a ré szét, amely a Ma gyar - or szá gon adóz tat ha tó ilyen jö ve de lem re esik. 3. Ha ezen Egyez mény bár me lyik ren del ke zé sé vel össz hang ban az egyik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ - sé gû sze mély ál tal él ve zett jö ve de lem men te sül az adó alól eb ben az Ál lam ban, ez az Ál lam mind azon ál tal az ilyen bel föl di il le tõ sé gû sze mély töb bi jö ve del me utá ni adó ki - szá mí tá sá nál figye lembe ve he ti a men te sí tett jö ve del met. 24. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá rai nem vet he - tõk a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban olyan adó zás vagy az zal össze füg gõ kö te le zett ség alá, amely más vagy ter he sebb, mint az az adó zás és az az zal össze füg gõ kö te le zett ség, amely nek ezen má sik Ál lam ál lam pol gá rai azo nos kö rül - mé nyek kö zött alá van nak vagy alá le het nek vet ve. Te kin - tet nél kül az 1. Cikk ren del ke zé se i re, ez a ren del ke zés azok ra a sze mé lyek re is al kal ma zan dó, akik nem bel föl di il le tõ sé gû ek az egyik vagy mind két Szer zõ dõ Ál lam ban. 2. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sá nak a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban lévõ te lep he lye nem adóz tat ha tó ked - ve zõt le neb bül eb ben a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban, mint e má sik Szer zõ dõ Ál lam azo nos te vé keny sé get foly ta tó vál - lal ko zá sai. Ez a ren del ke zés nem ér tel me zen dõ oly mó - don, mint ha az egyik Szer zõ dõ Ál lam kö te les len ne a má - sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mé lyek szá - má ra pol gá ri jog ál lá suk vagy csa lá di kö te le zett sé ge ik alap ján bár mi lyen olyan sze mé lyi ked vez ményt, men tes - sé get vagy le vo nást biz to sí ta ni az adó zás te rü le tén, mint ami lyet bel föl di il le tõ sé gû sze mé lye i nek biz to sít. 3. Az egyik Szer zõ dõ Ál lam vál lal ko zá sa ál tal a má sik Szer zõ dõ Ál lam ban bel föl di il le tõ sé gû sze mély nek ki fi ze - tett ka mat, jog díj és más ki fi ze tés az ilyen vál lal ko zás