Gázdinamika. Ideális gázokban Kis zavarások terjedési sebessége. Dr. Kristóf Gergely 2014 november 18. dv a.
|
|
- Klaudia Dudásné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gázdinmik Dr. Krisóf Gergely 04 noember 8. Kis zrások erjedési sebessége d d d, d d d, Koninuiás: ( d)( d ) d d ozgáegyenle: I r P r ( ( d) ) d q m d d d lliei-el d d célbn Vízben Leegőben ~5000 m/s ~500 m/s ~340 m/s Álloegyenle: Ideális gázokbn R Feléelezzük, hogy mindké fjhő állndó érékű. Belső energi: u c Enli: h u c Ru Secifikus gázállndó: R c c ; 834 R ir 87 9 J kg K Fjhőiszony: c c l. kéomos gázokr:.4
2 Hngsebesség ideális gázokbn komresszió gyorsn megy égbe, nincs elegendő idő és elmozdulás hőádáshoz és súrlódáshoz ezér folym izenróikus: cons. ln ln ln d d 0 ( cons. ) d R d R Leegőre: 0 C: 33 m/s 0 C: 343 m/s Nemlineáris hullámerjedés i örénik, h még egy hullámo indínánk? d d > miel: - második hullám d sebességű közegben erjed. - második hullám ngyobb hngsebességgel jellemze gázbn erjed:. második hullám időel uoléri z első. komressziós hullámok meredekednek, lökéshullám lkul ki: Lökéshullámok Véges ugráskén modellezzük (,,, és ). lökéshullám gyorsbbn erjed min gyenge hullámok. z exnziós hullámok elsimulnk: szuerszonikus ármlás lökéshullámok réén ud lelssulni. Disszií folym. (Össznyomás csökkenéssel jár.)
3 nlógi Sekély ízben megörő engeri hullám nógi Vízugrás mosogóbn Rezonnci egyenes csőben φ Csőhossz: 6.05 m Ámérő: 36 mm Dugyú löke: 50 cm 3. [P] Hz gerjeszésnél: Forgyús szög φ [rd] 3
4 Kis zrások erjedése szubszonikus és szuerszonikus ármlásbn Egy sebességű objekum helye 0,-,- és -3 s időonbn, oábbá z ekkor kele hullámok helye 0 illnbn: 0 < szubszonikus > szuerszonikus ch-kú µ ch szám: ch szög: µ rc sin rc sin lklmzás Pusklöés Schlieren feléelen [h:// 4
5 feld Becsülje meg ch-szám éréké: [n lbum of fluid moion] Gömbölyű löedék egoldás nlógi Cserenko sugárzás Válozó kereszmeszeű cső () Koninuiás: Euler-egyenle: Hngsebesség: d d d 0 d d d d gs flow,, és csk x függényei x d d d d 3 d d d d d d d ( ) 5
6 Válozó kereszmeszeű cső () ( ) d d Gyorsulás Lssulás Szubszonikus < Szűkülő Bőülő Szuerszonikus > Bőülő Szűkülő H, kkor d0: felülenek szélsőéréke n (minimum). gázármlás < > Energiegyenle () W Q r r r r ( u ) dv ( u ) d Q W d V V Scionárius ármlásbn: r r ( h ) d Q W ömegármml súlyozo orló-enliák z és kereszmeszeben h, és h, -el jelöle: ( h h ) q Q W,, m Energiegyenle () ékony ármcső z ármcső mozgó flú csőnek ekinheő. lklmzzuk z energiegyenlee állndósul ármlásr köekező feléelezésekkel: -z ármcső hőszigeel (Q0); -csúszófeszülség nem dódik á z ármcső felüleén (W0). Ezek lján orló enli állndó: h, h, 6
7 Izenróikus ármlás () ( ) ermodinmik I. főéele: ds du d ideális gázokr: ds cd d cd R d izenróikus ármlásr: d d c R R c c c c d d ( ) Izenróikus ármlás () d d d ( ) d d d d d ( ) d d ( ) Izenróikus ármlás (3) Referenci állo * 0 mx 0 7
8 Izenróikus ármlás (4) consn h h mx * * h h 0 * * Egy ármcsőre lklmz z energiegyenlee: onkozási állojelzők kcsol: ( Bernoulli-egyenleel nlóg.) Izenróikus ármlás (5) h h c c ( ) c c R hőmérsékle kifejezheő ch-szám függényekén: Izenróikus ármlás (6) z izenróikus egyenleel felírhjuk helyi nyomás és sűrűsége ch-szám függényekén: Kriikus iszonyszámok ( állor): * * *.4 eseén:
9 feld Hározz meg mximális sebessége izenróikus ármlásbn, h dok.4, R87 J/kg-K és 000 K! egoldás ( ) f * Izenróikus ármlás (8) q m ömegárm: q m ( ) q m * m q Izenróikus ármlás (9) * * feni függény inerzéel megkhjuk ch-szám éréké do / * kereszmesze iszonyhoz.
10 feld * ou ) i z oimális ou / * kereszmesze iszony egy felszínközeli reüléshez ereze rkéhjóműnek, h z égőkmr nyomás 0 br és fjhőiszony.3. Hsználj gázáblázok! b) Hározz meg ömegármo 300 K, R46 J/kg-K és ou 0 cm eseén. c) Számís ki olóerő! egoldás olóerő függény z imulzuséel egy scionárius csornármlásr: F ro ( ) ( ) ( ) 0 F ro F.3.5 F * F F * F ( ) * * * * * * * * Csk függényei erőleges lökéshullám () 4 ismerelen n. Egye kiküszöbölheünk: R Koninuiás: ozgásegyenle: Energi egyenle:,,,, ( ) ( ) Scionáriussá ehejük! c c 0
11 erőleges lökéshullám () Izenróikus ármlásnál ch-szá ol kulcs róbáljuk megoldni ( ) kcsolr!... / R ( R ) ( )... c... R... c... erőleges lökéshullám (3) () (b) (c) ( R ) /... ( )... R... *b - *c 0.5 ( ) ( ) ásodfokú egyenle ( ) -re. Rendezzük olinómiális lkr: (...) (...) (...) 0 4 erőleges lökéshullám (4) Ez z ág egy exnziós lökéshullámhoz rozik. Vn fiziki rlm?
12 erőleges lökéshullám (5) Nyomásiszony: ( ) f (b) Hőmérsékle iszony: ( ) g (c) ( ) h erőleges lökéshullám (6) / / / / Enrói rodukció d R d c d dh ds d d R ds ln ln R s s R s s e Lökéshullámr: z enrói álozás meghározhó nyomás és hőmérsékle iszonyok lján: R s s e Állánosságbn: z exnziós lökéshullám enrói csökkenéssel járn, ezér nem leheséges.
13 Rnkine-Hugonio relációk z állojelzők rányá z izenróikus rányhoz iszonyíjuk shock isen shock..5 isen gyenge lökéshullámok mjdnem izenróikusk.... iszon erjedési sebesség lényegesen ngyobb lehe -nál. 4. feld fúók w. kereszmeszeében n egy álló merőleges lökéshullám. in w ou.4 in in 00 kp in 70 K w / in ou / in 3 ) Hározz meg kiléő chszámo ( ou )! b) ekkor z ellennyomás ( ou )? egoldás Ferde lökéshullám () > > w > µ sík l β δ z ármlás irány δ szöggel elérül. Nyugó közegben lökéshullám gyorbbn erjed hngnál, ezér : β>µ > is leheséges ferde lökéshullám eseén. 3
14 Ferde lökéshullám () n β β δ n β δ n sin β cos β sin ( β δ ) cos ( β δ ) n Oblique shockwes (3) Ellenőrző felüle β δ Ugynzok z összefüggések, min merőleges lökéshullámr! n n ( n n ) n ( ) 0 n ( ) h ( ) h n n n n n n n n h h Ferde lökéshullám (4) Kéezzük ch-számok normális irányú komonensé: n sin ( β δ ) n sin β sikus állojelzők rányi merőleges lökéshullám ábláz lján meghározhjuk: n n n f ( ) g( ) ( ) n n h n ég nem udjuk eíéshez szükséges β szöge. 4
15 Ferde lökéshullám (5) n β n β δ g n β g ( β δ ) n g g β n ( ) sin β ( β δ ) ( ) sin β n merőleges l.h. sűrűségiszony: Felrjzolhjuk β szöge és δ függényében! n g β g ( β δ ) Ferde lökéshullám (6) ( ) n ( ) n δ szinonli: δ erőleges lökéshullám β rc sin ch we Ferde lökéshullám (7) min minimális ch-szám fölö ké β szög léezik do δ érékhez (β erős > β gyenge ). Külső ármlás eseén csk gyengébb hullám figyelheő meg, szélcsornábn iszon z erős hullám is előállíhó. min éréke δ-ól függ. min l nem jön lére ferde lökéshullám. Lekcsol orrhullám lkul ki. Definiálhunk egy δ mx mximális szöge is mely fele nem jön lére ferde lökéshullám z ék elő do ch-szám eseén. 5
16 Ferde lökéshullám (8) állndó ármonls es om es Nöele szárny sgságá lökéshullám leálik, z ármlás merőleges lökéshullámon kereszül éri el szárny, ezér ngyobb nyomás lkul ki beléő él közelében. NS isszérő egység ercury Projec 959 Kozmikus lökéshullám Hubble imge 6
17 Föld orrhullám nszélben 5. feld ) Légbeezeés orrkúl b) Orrkú nélkül δ δ 3 δ 8? 3? 4? 4? 3?? egoldás ilyen hullám lehe ez? Hullámké egy F dászreülőgé körül 7
18 Szuerszónikusármlás szárny körül Exnziós hullámok kondenzációl Prndl-eyer exnzió () Komresszió lssulás Exnzió gyorsulás z ármlásirány álozás szuerszonikus ármlásbn közelenül összekcsolhó gyorsulássl és lssulássl. Izenróikus eseekre szoríkozunk, ezér csk exnzió és gyenge lökéshullámok elemzésére lklms módszer. 8
19 Prndl-eyer exnzió () (d) cos dδ - (d) sin dδ dδ β β dδ g β ( d) cos dδ ( d) sin dδ Prndl-eyer exnzió (3) If dδ 0, hen cos dδ, nd sin dδ dδ. β ch- szög: g β ( d) cos dδ ( d) sin dδ d g β dδ d g β dδ β d dδ Prndl-eyer exnzió (4) d/ ch-számml kifejezheő: d d d melyben cons. d ( ) d d ( ) d d d d 9
20 Prndl-eyer exnzió (5) d dδ d d dδ d δ Ez z inegrál Prndl-eyer exnziós függény: ( ) g δ g d 6. feld 45 Egy lekerekíe nyíláson kereszül leegő ármlik ki ngy sebességgel. Egy do onbn z ármlás irány nyílás engelyéel 45 -os szöge zár be. ) ekkor ch-szám z do onbn? B) ekkor mxiámális eléríési szög elhnygolhón kicsi ellennyomás eseén? egoldás Hodográf () lklmzási roblémák: ) ekor hossz nöekő δ szög eseén ) ekor hossz nem sebességgel rányos. Ezér beezejük */* dimenzióln sebessége / ch-szám helye: * * * * * * * ( ) ( ) és * * ( ) 0
21 Hodográf () d dδ * * ( ) * d dδ * * * dδ inegrálj egy eiciklois kéleére eze. Hodográf (3) δ és dok. - i lesz ngyság és irány? - ilyen irányú hullám? geomerii sík: hodográf sík: δ * * * * δ 7. feld Kérem, oldj meg grfikus módszerrel z lábbi keős isszerődési feldo!.8, δ5. 3 δ Hározz meg és 3 ekorok és hullám irányá! egoldás
22 Csorn ármlás eléríése Nyomáslengés, mely hidruliki eszeségeke okoz. Nincs isszer hullám. (Csk egy hullám lkul ki.) Görbül felüle felei hullámok () Exnzió Komresszió Csk fl közelében izenróikus z ármlás ( hárréege kiée). Görbül felüle felei hullámok ().96 [n lbum of Fluid oion, 7]
23 Szuerszónikus szbdsugár lulexndál: úlexndál: Shock dimonds Virgin Glcic Sceshi Jnury [n lbum of Fluid oion, 68] Ll fúók ex szubszónikus ármlás rnsszónikus ármlás merőleges lökéshullám szuerszónikus ármlás x Egyszerű módszer erős lökéshullámok és hierszónikus ármlás előállíásár. Lökéshullám-cső Riemnn roblém exnziós konk lökéshullám hullám diszkoninuiás 3 4 x z exnziós hullámnk mindig kissé ngyobb nyomásiszony. 3 Sebességek bszolú rendszerben x x 3
24 feld i lesz ch-szám bszolú rendszerben konk diszkoninuiás jobb és bl oldlán, egy szárz leegőel működő lökéshullámcsőben h kezdei hőmérsékle 300 K és kezdei nyomásiszony 00? egoldás NPL gun unnel [L.Dies: On he Equilibrium Pison echnique in Gun unnels, 968] 4
Egydimenziós instacionárius gázáramlás, nyíltfelszínű csatornabeli folyadékáramlás
Eimenziós inscionárius gázármlás, nyílfelszínű csornbeli folyékármlás Koninuiási eenle e ellenőrzőfelüleel hárol érfogr: () Mozgáseenle (imulzuséel: z imulzus iőbeli álozásánk és felülei imulzusármoknk
RészletesebbenHidraulika. Passzív elemek és szivattyú Összenyomhatatlan áramlás csövekben. Kristóf Gergely BME Áramlástan Tanszék 2014 november.
4..8. Hidrulik Krisó Gergely BM Ármlásn Tnszék 4 noember Összenyomhln ármlás csöekben z Bernoulli: gz gz ' P hidroszikus nyomás P leálszás ' Össznyomás álozás: L i d i i λ q Álgsebesség bármely meszeben:
Részletesebben[ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] v( t) = k A B. Gyors kinetikai módszerek. Stopped flow. = k. Dr. Kengyel András. v = k A B. ( t) [ ] ( t ) ( t)
Modern iofiziki kuási módszerek 011 Okóer 0. Rekciókineik Gyors kineiki módszerek Dr. Kengyel ndrás PTE ÁOK iofiziki Inéze REKIÓSEESSÉG: rekció jellemzésére szolgáló prméer Rekcióseesség függ: részeı nygok
RészletesebbenIDEÁLIS FOLYADÉKOK ÁRAMLÁSA
Áralások leírása: IDEÁLIS FOLYDÉKOK ÁRMLÁS Lagrange-féle leírás: egyedi részecskék ozgásá köejük hely és sebesség szerin: r,, Euler-féle leírás: áralási ere jelleezzük. ér egy onjában: nyoás, sűrűség,
RészletesebbenDefiníciók 3 rész. Fogalom Képlet, definíció Jelölések Jelmagyarázat, mértékegység A cellareakció szabadentalpiaváltozása és az elektromotoros erő
Defníó 3 rész oglom Kéle, defníó Jelölése Jelmgyráz, méréegység A ellreó szbdenlválozás és z eleromooros erő M z reó ölésszám () r reó szbdenl-válozás (J/mol) r -z özö sol dffúzós oenál elnygoló rdy-állndó
RészletesebbenHa a csővezeték falán hőt nem viszünk át és nem végzünk a közegen munkát, akkor az ideális gáz h ö összentalpiája és amiatt T
6 Állndósult gázármlás állndó krsztmtsztű csőn Egy hosszú csőztékn ármló gáz nyomássését nm csk fli csúszttófszültség szj mg, hnm csőflon átdott hő mnnyiség is Hő flétl szmontól két ltő stt tárgylunk ktkző
RészletesebbenElőadásvázlat Kertészmérnök BSc szak, levelező tagozat, 2015. okt. 3.
Előadásvázla Kerészmérnök BSc szak, levelező agoza, 05. ok. 3. Bevezeés SI mérékegységrendszer 7 alapmennyisége (a öbbi származao): alapmennyiség jele mérékegysége ömeg m kg osszúság l m idő s őmérsékle
RészletesebbenFizika A2E, 11. feladatsor
Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk
RészletesebbenFizika A2E, 7. feladatsor megoldások
Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük
Részletesebben26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK. Célkitűzés: A hálózati egyenirányító és stabilizáló alapkapcsolások és jellemzőinek megismerése, illetőleg mérése.
26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK Célkiűzés: A hálózi egyenirányíó és silizáló lpkpcsolások és jellemzőinek megismerése, illeőleg mérése. I. Elmélei áekinés Az elekronikus készülékek működeéséhez legöször egyenfeszülségre
Részletesebbencsak csak NYERŐÁR IPŐVÁSÁRLÁS= jándékto Ajándékba rnazsák csak1
: 0 uu u p m 03 I Sp p pő S d úp pő d m dp m pő 35 ö m ph 3 3 I p p pő 8 L ő ő j p O h pp p pő 35 ö m pő 3 m ő ű ő ph 3 0 3 088 IŐVÁSÁRLÁS= d I p * d 8 5 5 0 * d j ud ju G p 00%pmu p 08 33 3 L ü dőd 0%
Részletesebben10. lecke. potenciális GDP alakulása. munkanélküliség okai. Konjunkturális. a potenciális kibocsátás szintjén? a tanult növekedéselmélet szerint igen
10. lck A munkpic jllmzõi és s munknélk lküliség g oki Rövid ávú gynsúly, ponciális kibocsáás, GDP-rés, munknélküliség. A munknélküliség rmészs rááj, rmészs munknélküliség oki. Konjunkurális munknélküliség,
Részletesebben) (11.17) 11.2 Rácsos tartók párhuzamos övekkel
Rácsos arók párhuzamos övekkel Azér, hog a sabiliási eléelek haásá megvizsgáljuk, eg egszerű síkbeli, saikailag haározo, K- rácsozású aró vizsgálunk párhuzamos övekkel és hézagos csomóponokkal A rúdelemek
RészletesebbenA A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.
. Ideális olyadék FOLYDÉKOK ÉS GÁZOK SZTTIKÁJ Nincsenek nyíróerők, a olyadékréegek szabadon elmozdulanak egymásoz kées. Emia a nyugó olyadék elszíne mindig ízszines, azaz merőleges az eredő erőre. Összenyomaalan
Részletesebben4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.
4 Lneárs csllapíalan szabad rezgés Lneárs csllapío szabad rezgés Gyenge csllapíás Ger-jesze rezgés Aplúdó rezonanca Lneárs csllapíalan szabad rezgés: Téelezzük fel hogy a öegponra a kvázelaszkus vagy közel
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI
MŰSZAKI HŐAN I.. ZÁRHELYI Név: Kézési kód: _N_ Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Both Ambrus Dr. Cséfalvay Edit Györke Gábor Lengyel Vivien Pa Máté Gábor
Részletesebbenismerd meg! A digitális fényképezgép VII. rész
ismerd meg! A digiális ényképezgép VII. rész 3.5.3. Mélységélesség A képérzékel síkjábn kelekez kép szigorún véve cskis beállío ávolságr ekv árgyknál éles. Az ennél közelebb és ávolbb lev árgyk képe z
Részletesebben1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2
A 004/005 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny második fordulójánk feldtmegoldási MATEMATIKÁBÓL ( I ktegóri ) feldt Oldj meg vlós számok hlmzán következő egyenletet: log log log + log Megoldás:
RészletesebbenDIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta
BIOFIZIKA I 010. Okóber 0. Bugyi Beáa TRANSZPORTELENSÉGEK Transzpor folyama: egy fizikai mennyiség érbeli eloszlása megválozik Emlékezeő: ermodinamika 0. főéele az egyensúly álalános feléele TERMODINAMIKAI
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenA digitális multiméterek
A digiális muliméere A digiális muliméere - z nlóg muliméerehez hsonlón - egyen- és válozó feszülség, egyen- és válozó árm, vlmin ohmos-ellenállás mérésére llms. Szolgálásu zonbn - digiális jelfeldolgozás
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenMérnöki alapok 7. előadás
Mérnöki alaok 7. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budaesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Géészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budaest, Műegyetem rk. 3. D é. 334. Tel: 463-6-80
RészletesebbenEgyenes vonalú mozgások - tesztek
Egyenes onalú mozgások - eszek 1. Melyik mérékegységcsoporban alálhaók csak SI mérékegységek? a) kg, s, o C, m, V b) g, s, K, m, A c) kg, A, m, K, s d) g, s, cm, A, o C 2. Melyik állíás igaz? a) A mege
RészletesebbenTételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, es tanév, őszi félév, gépészmérnöki szak, nappali tagozat
Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, 006 007-es tané, őszi félé, géészmérnöki szak, naali tagozat. A folyaékok és gázok jellemzése: nyomás, sűrűség, fajtérfogat. Az ieális folyaék.. A hirosztatikai nyomás.
RészletesebbenA Lorentz transzformáció néhány következménye
A Lorenz ranszformáció néhány köekezménye Abban az eseben, ha léezik egy sebesség, amely minden inercia rendszerben egyforma nagyságú, akkor az egyik inercia rendszerből az áérés a másik inercia rendszerre
RészletesebbenTornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1
Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t
RészletesebbenP ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA
P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA A DIFFÚZIÓ JELENSÉGE LEVEGŐBEN Cs in á lju n k e g y k ís é rle t e t P A = P AL +P= P BL + P = P B Leveg ő(p AL ) Leveg ő(p BL ) A B Fe k e t e g á z Fe h é r g á z A DIFFÚZIÓ
RészletesebbenMilyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?
VALÓDI FOLYADÉKOK A alódi folyadékokban a belső súrlódás ne hanyagolható el. Kísérleti tapasztalat: állandó áralási keresztetszet esetén is áltozik a nyoás p csökken Az áralási sebesség az anyagegaradás
RészletesebbenKinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.
01.03.16. RADNAY László Tnársegéd Debreceni Egyetem Műszki Kr Építőmérnöki Tnszék E-mil: rdnylszlo@gmil.com Mobil: +36 0 416 59 14 Definíciók: Kinemtik: A mechnikánk z része, mely testek mozgását vizsgálj
RészletesebbenÁRAMLÁSTAN MFKGT600443
ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443 Környezetmérnöki alapszak nappali munkarend TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ INTÉZET Miskolc, 2018/2019. II. félév TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenVegyipari és áramlástechnikai gépek. 4. előadás
Vegyipri és ármlásechniki gépek. 4. elődás Készíee: dr. Várdi Sándor Budpesi Műszki és Gzdságudományi Egyeem Gépészmérnöki Kr Hidrodinmiki Rendszerek Tnszék, Budpes, Műegyeem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80
Részletesebben7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor
RészletesebbenÁramlástan Tanszék 2014. 02.13. Méréselőkészítő óra I. Nagy László nagy@ara.bme.hu Várhegyi Zsolt varhegyi@ara.bme.hu
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék óra I. Nagy László nagy@ara.bme.hu Várhegyi Zsolt arhegyi@ara.bme.hu 014. 0.13. M1 M Várhegyi Zsolt arhegyi@ara.bme.hu M3 - M11 Istók Balázs
RészletesebbenTopComfort és TopPrestige bejárati ajtók
Értékes lumíniumjtók rendkívül gyorsn 4 hét kedvezœ áron szállítási htáridœ bejárti jtók A HÖRMANN lumínium bejárti jtók rövid htáridœs gyártási progrmj egyedülálló minœségben. Ngyszerı megoldás! A Hörmnn-nk
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:
RészletesebbenTSHK 644 TSHK 643. Bekötési rajz A09153 A09154 A09155 A09156 A09157 A09158 A09159 A09160
21.164/1 SHK 621...661: Fn-Coil helyiséghőmérséklet-szályozó (elektromechnikus) Hogyn jvíthtó z energi htásfok égtechniki eszközök kívánt vezérlését dj. Felhsználási területek kó- és üzlethelyiségek egységes
RészletesebbenF. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,
F,=A4>, ahol A arányossági tényező: A= 0.06 ~, oszt as cl> a műszer kitérése. A F, = f(f,,) függvénykapcsolatot felrajzolva (a mérőpontok közé egyenes huzható) az egyenes iránytaogense a mozgó surlódási
RészletesebbenGyakorló feladatsor 11. osztály
Htvány, gyök, logritmus Gykorló feldtsor 11. osztály 1. Számológép hsznált nélkül dd meg z lábbi kifejezések pontos értékét! ) b) 1 e) c) d) 1 0, 9 = f) g) 7 9 =. Számológép hsznált nélkül döntsd el, hogy
RészletesebbenHcserélk alapegyenlete (írta : Ortutay Miklós)
Hcserél lpegyenlee (ír : Oruy Milós). Hávieli ényez. Közepes hmérséle ülönség (egyenárm) 3. Háviel csoldlon éjárú, öpenyoldlon egyjárú hcseréél. Hávieli ényez Állndósul állpon cs üls és els felüleén hádássl,
RészletesebbenFigyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!
Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! 1. példa Vasúti kocsinak a 6. ábrán látható ütközőjébe épített tekercsrugóban 44,5 kn előfeszítő erő ébred. A rugó állandója 0,18
RészletesebbenDEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK
we-lap : www.hild.gyor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STTIK 47. RÁCSOS TRTÓK rácsos tartók két végükön csuklókkal összekötött merev testekől állnak. z így
RészletesebbenSzombathelyi Csónakázó- és Horgásztó
Szombthelyi Csónkázó- és Horgásztó Előzmények A Sporthorgász Egyesületek Vs Megyei Szövetségének horgászti kezelésében lévő Gersekráti Sárvíz-tó után z idei évben elkészült Szombthelyi Csónkázóés horgásztó
RészletesebbenNegyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
RészletesebbenAz inga mozgásának matematikai modellezése
Az inga mozgásának matematikai modellezése Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Természet és Matematika Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Őszi Kulturális Fesztivál, 2011. 2011.10.08.
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenREZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK REZGÉSTAN GYAKORLAT Kdogozt: r. Ngy Zotán egyetem djunktus 4. fedt: Mndkét végén efzott rúd ongtudnás rezgése (kontnuum mode) A, ρ, E Adott: mndkét
RészletesebbenEgy látószög - feladat
Ehhez tekintsük z 1. ábrát is! Egy látószög - feldt 1. ábr Az A pont körül kering C pont, egy r sugrú körön. A rögzített A és B pontok egymástól távolság vnnk. Az = CAB szöget folymtosn mérjük. Keressük
Részletesebben( E) ( E) de. 4πε. Két példa: 1. példa: Rutherford-szórás. 2. példa: : Kemény gömbön történı szórás szögfüggése. szögfüggése (elméletileg(
Mg- és neuronfizik 7. elıás Emlékezeı: ommgrekió: élárgy + + Jelölés: (, ) Rekióenergi: Q = (M + M M M ) Rekióseesség: R = φ N σ Fluxus: φ Célárgy omok R szám: N Mikroszkopikus háskereszmesze: σ = N φ
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
Részletesebbenó ő ü ő ő ő ĺ ő ó ő ő ĺó ő ł ő í ü ü É ĺ É Ö ĺá ł ł ó É Í ł ĺ ĺ É Ü É É ĺ ł ł ł É Ą ü ő ő ü ő ő ę ő ő ó ő Í ó ő ö ü í ź ź ź ő ü ó ĺĺ ő ü ő ü ű ĺ đ Íź ő ő ő ö đ ő Ú ő Í đó ü ő ő Ł ó ó ö ű ő ĺ ű ó í ő ó
Részletesebben4. előadás: kontinuitás, Bernoulli. A diák alsó 45%-a általában üres, mert vetítéskor ki van takarva, hogy a táblát ne zavarja
4. előaás: koninuiás, Bernoulli iák alsó 45%-a álalában üres, mer eíéskor ki an akara, hogy a áblá ne aarja Térfogaáram V m 3 I V s I V V Háarási áfolyó ímelegíő érfogaárama ( l/, ½ col): 4 π,5 0 3,4 4
RészletesebbenA tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését
A apnó őméséle ézéelő őan számíása, enebe véve a önyeze őméséleeéne a felüle dőlésszögéől való függésé Andás Emese. Bevezeés n éépából álló almaz áll endelezésüne a (x) függvény analus fomájána megállapíásáa
RészletesebbenHF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
RészletesebbenBMEGEÁTAT01-AKM1 ÁRAMLÁSTAN (DR.SUDA-J.M.) 2.FAKZH AELAB (90MIN) 18:45H
BMEGEÁTAT0-AKM ÁRAMLÁSTAN (DR.SUDA-J.M.).FAKZH 08..04. AELAB (90MIN) 8:45H AB Név: NEPTUN kód:. Aláírás: ÜLŐHELY sorszám PONTSZÁM: 50p / p Toll, fényképes igazolvány, számológépen kívül más segédeszköz
RészletesebbenAerációs csatorna. Keverékek áramlása. 10. előadás
Keerée ármlás. 10. előás Készítette: r. Vári Sánor Buesti Műszi és Gzságtuományi Egyetem Géészmérnöi Kr Hiroinmii Renszere Tnszé 1111, Buest, Műegyetem r. 3. D é. 334. Tel: 463-16-80 Fx: 463-30-91 tt://www.izge.bme.u
RészletesebbenSerret-Frenet képletek
Serret-Frenet képletek Vizsgáljuk meg az e n normális- és e b binormális egységvektorok változását. e n = αe t + βe n + γe b, e t e n e n = 1 e n e n = 0 β = 0 e n e t = e n e t illetve a α = 1/R. Ugyanakkor
RészletesebbenVIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR
NINCS TESZT, PÉLDASOR (150 perc) BMEGEÁTAM01, -AM11 (Zalagegerszegi BSc képzések) ÁRAMLÁSTAN I. Mechatronikai mérnök BSc képzés (ea.: Dr. Suda J.M.) VIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR EREDMÉNYHIRDETÉS és SZÓBELI:
RészletesebbenAz egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Az egyene onlú egyenleeen álozó ozgá 80 k/h ebeéggel bulib együnk. Uolérünk egy IFA-. Szerenénk egelőzni, ezér gyoríjuk z uó. Úgy nyojuk jobb zélő pedál (gázpedál!), hogy koci ebeége inden áodpercben 1
RészletesebbenÁramlástan Tanszék Méréselőkészítő óra I. Horváth Csaba & Nagy László
Áramlástan Tanszék www.ara.bme.hu óra I. Horáth Csaba horath@ara.bme.hu & Nagy László nagy@ara.bme.hu M1 M Várhegyi Zsolt arhegyi@ara.bme.hu M3 Horáth Csaba horath@ara.bme.hu M4 M10 Bebekár Éa berbekar@ara.bme.hu
RészletesebbenAz ABCD köré írható kör egyenlete: ( x- 3) + ( y- 5) = 85. ahol O az origó. OB(; 912). Legyen y = 0, egyenletrendszer gyökei adják.
5 egyes feldtok Az dott körök k : x + ( y- ) = és k : ( x- ) + y = K (; 0), r, K (; 0), r K K = 0 > +, két körnek nincs közös pontj Legyen (; ) Az egyenlô hosszú érintôszkszokr felírhtjuk következô egyenletet:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenAtomfizika előadás 4. Elektromágneses sugárzás október 1.
Aomfka előadás 4. lekromágneses sugárás 4. okóber. Alapkísérleek Ampere-féle gerjesés örvén mágneses ér örvénessége elekromos áram elekromos ér váloása Farada ndukcós örvéne elekromos ér örvénessége mágneses
RészletesebbenHÁZI FELADAT megoldási segédlet Relatív kinematika. Két autó. 2. rész
HÁZI FELDT megoldási segédlet Reltí kinemtik Két utó.. rész. Htározzuk meg, hogy milyennek észleli utóbn ülő megfigyelő z utó sebességét és gyorsulását bbn pillntbn, mikor z ábrán ázolt helyzetbe érnek..
RészletesebbenIkerház téglafalainak ellenőrző erőtani számítása
BME Hidak és Szerkezeek Tanszék Fa-, falazo és kőszerkezeek (BMEEOHSAT19) Ikerház églafalainak ellenőrző erőani számíása segédle a falaza ervezési feladahoz v3. Dr. Varga László, Dr. Koris Kálmán, Dr.
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenFizika I minimumkérdések:
Fizika I minimumkérdések: 1. Elmozdulás: r 1, = r r 1. Sebesség: v = dr 3. Gyorsulás: a = dv 4. Sebesség a gyorsulás és kezdei sebesség ismereében: v ( 1 ) = 1 a () + v ( 0 0 ) 5. Helyvekor a sebesség
RészletesebbenFIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
Részletesebbení í ö ő í í í Ö ö í ő í í í í í í Í Ó í ö ő ú ö ú í í ő ő í ö ő í ő í í í ö í í ő ü í ü ő ö í ü ö ö í ö ü ö ő ö ö í í í í ö ő ő ú ö í ő ö ö í ő ö í ő í ü ő í ü ö í í ö í í í ö í ő ö í ő ő ü ö í ő í ö ő
RészletesebbenÍ Ö í Í ú í Í ö ü í í í í ü í í ü ü í Ö í ü ü ü í í ü í í ő ü í í í ü ö í í í í ő í í í í í ű Ö í í Í í ö ő Í ő ü ü ő ő í í ü í Ö í Í ő Ü ö ö í ö í ö ü ü Ó ö ü ü ü ü ü í ü ü ü ö ü ö ü í Ü ü í í ú Ú ü ű
Részletesebbenő ú ő ü Í Í ü ú ö ú ö ű ö ö Á ő ő Á ú ő ú Á ö ú ö ú ő Ö ö ú ü ő ü ü ő öú ö ö ö ö ü ő ő ő ö ű ő ő ö ő ö ő ű ő ö ö ü ő ő ő Ú ü Á ö ú ő ő ő ő ő ü ő ú ő ő ö ö ő ú ö ő ü ö ö ú ü ö ő ő ü ű ö ű ű ö ö ü ö ö ő
Részletesebbení ő í ő ö ő í ö ö í ö ú í ú öű ő ű í ő ö í ü ő ő ő í ő ü ő ü ő ű ü ő ü ü ú ü ő ü ü ő ő ö ö ö ú ü ö í ö ö í ü ü ö ö ö í ü ü ő ő ö ő ő ő ö í ü ö ü ő ő ő ö í ö ő ö ő í É ö ü ö ö í í ő ö ú ü ö í í ő í í í
RészletesebbenÉ ü ü É ü É É Ú Ó ü ü ű Ü Ú ű ü Ü Ó ü Ü Ú Ü ü ü Ó Ú ü Ü ű Ü ü Ó Ú Ú ü ü ü Ú ü Ü Ü Ú ü Ó ü ü Ü Ö Ü Ó Ü ü Ü Ü Ú Ó ü Ü ü ü ü ű Ü ű Ó Ü Ü Ü ü Ü ű Ö Ö Ő Ó É Ö ü É Ó ü ű Ú ű Ó É Ú Ú É ü Ő Ó Ő ű É Ö ű ü ü
Részletesebbenő ö ú ű ö ö Ö ö ő ö ö Ö ö ő ő ő ú Ó ö ő ő ú ő ő ö ő ő ö ö ö ő ő ő ö ö ő ö ü ű ő ű ő ö Á ö ő ö ő ő ű ö ő ú ö ö ű ö ő ő ő ő ő ö ö ú ű ő ü ő Ú ő ü Ű ü ö ö Ó ű ő ű ő ő ö ő ö ű ű ő ű ö ű ő ő ű ü ö ö ü ő Á ö
Részletesebbenó Á ü Á Á ü ó ó Í ö ú ó ö ö ö ú ö ö ö ü ö ö ó ö ö ü ú óú óú ú Í ú ó ú ú ú ú ú óú ú Á Í ó ö ú óú ó óú ú ú ó ö ü ö ö ü ú ú ü ö ó ü ö ö ü ü ö ü ó ó ó ü ó ó ó ö Á É ü ö Í ü Í ó ó ó ó ú ö ó ü ú ó ű ú ó ö ú
Részletesebbenó ó ú ú ő ó ő ú ú ó ű ű ú ő ű ó ó ő ő ó ó ó ú ó ó ó ő ú ó ő ő ő ó ő Ó Ó ő Ü ó ú ó Ö Ü ó ú ő ú ő ő ó ó ő ú ő ó ő ú ő ő ú ő ű Ö ú ú ó ó ő ő ó ó ó ő ú ő ó ő ő ő ó ó ú ó ő ő ó ó ő ő ő Ó ő ő ő ú ú ó ú ő ó ű
Részletesebbenü ö ö ú ö ü ű ö ü ö ü ö É Á Á ö Á Á Ú Á Á Á ö ú Á ö ö ü É ö Á ü ö Á ö ö ö Á ú öú ü ö ü ú Á ü ű ú ú ü Á ú ú ű ű ú ü ü Á ü ö ö ú ö ö ö ö ú ú ü ö ö ü ü ű ö ú Á ű ü ö ú ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ö ö Á ö ű ö ö ö
RészletesebbenÖ É É ü ú ú ú ö ü ű ű ö ű Ó Ö É É Ó É ú ü É Ö ü ű ű ö ö ü ö ű ö ö ű ű ú ü ű ö ű ű ú ű ö ű ú ú ü ű ö ú ü ö ú ö ű ű ö ö ű ü ö ö ö ú ú ö ö ű ö ű ö ű ű ö ű ű ö ú ö ű ö ű ű ö ö ű ö ö ö ö ö Ü öü ö ü Ö É ö ü
RészletesebbenÜ É É É ű ű ű Ú Ü Ö Ü Ü ű Ó ű ű ű É ű ű Ő ű ű ű Ü ű É ű ű ű ű ű Ú É É Í É É É É É É É ű É É Ó Ö Ö Ö É Ö É É Ó Ö É Ó Ó ű É ű ű É É ű Ú É É ű ű Í ű É Ú ű ű ű É Ó Ö Ö É Í Ő Ö É ű É ű Ú É É ű É É ÓÚ É Ő
Részletesebbenö ő ü Ó Ö ü ö ő ü ó ő ü ü í ü ő ó ő ó ő ó ő ö ő ó ö ö ő ü ö ö ü í ő ü ü ü ő ö ó ő ó ő ü ő ö ő ü ú ő ö ő ó ő ö ö Ö ő ó ó ő ó ő ó ü ü ó ó ó ó í ő ó ő ü ö Ö ő ü ó ü ö ő ö Ö ő ü ú ü í ö Ö ő ó ó ő ü ö í É ö
Részletesebbenő ű ő ő ö ü ö ő ü ő ű ú Á ö ű ü ő ő ú ú ő ű ö ö ú ú ő ú ú ü ú ú ő ő ő ő ő ö ö ö ü ö ö ö ü ő ő ü ő ú Á ő öü Á ö ö ő ö ö ü ö ü ö ö ő ű ö ú ö ő ö ü ö ö ö ő ú ü ö ő ű ö ö ö ő ő ő ő ü ü ő ö ü ő ő ö ü ü ő ö
RészletesebbenÍ í É Á ö ü Ó Ü ö ü Ü í őú Ü í Í ő í Ó ú í ú í ö í ő ö ö Í í í ú ú ö ő ö ő ö ö ö í í ö ö ö ő ö í ö ő ö í ő ö í ÍÍ ö ő ü í ő ö Ü Ü ö í ő ü ü Ü í Ü Ü ö Ü Ü Ü í ö ő ű ő Ú ő ő ö ő í ö ü ő ö í ű Í Ú ö Ú ü ö
Részletesebbenő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ű ű ű ő ő É ő ű ő ű ő ő Ú ű Ú ő Ú ű Ú ű ő ű ő ő ő Á Á Ú Á ő ő Ú ű ő ő Ó ő ű Ó ű ő Ü ő ő É ű ő ű ő Ú É ő ű Ú É ő Á É Á Ú ő ő É ő É Ü É É ű Ü ő Ú Ú Á É ő ő É ő ő Ó Ó ő ő É É Á
RészletesebbenÍ Ü Ő Ó Á Ó Á Ó Ú Á Á ó Í ű Á Ö Á Á Í Í Ü Á Á Í Ő Ú Á ú ú Í ó ö ö ö ű ö ö Á Á Á Á ó ö ó ó Á ö ö ú Á Í ű Ü ó Í ö ú ö ö Á ó ó ó Í ó ó ó ü ó ó ö ó Á ű ó ö Í Á ó ó ü ö ö ö Í ó ó ö Í ö ö ö ö ü ú ö ü Í ú ó ö
RészletesebbenÚ ő Ő É ó ó ő ó ú ö ó ó ó ó ö É ó ó ó ó ú ő ö ú ő ö Á ó ő ő ó ú ő ő ü ő ő ő ö ő ó ö ő ő ó ö ő ü ő ó ú ü ö ó ó ő ő ó ő ő ő ó ű ö ő ő ö ü ő ő ő ó ö ó ő ü ú ö ő ö ó ó ő ő ő ü ő ü ő ó ő ó ü ő ó ó ő ő ó ő ó
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenElektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W ,, G G v,, v, z, G G, αzf F ϕ, G G 1 ( α ) zf ϕ zf,,
RészletesebbenSzervomotor pályakövetést megvalósító irányítása
Szeromotor pályköetést meglósító irányítás. A gykorlt célj Szeromotor pozíciószbályozásánk megoldás előírt pály mentén. Időben optimális pály és pályköetést meglósító irányítási lgoritmus implementálás..
RészletesebbenMechanika IV.: Hidrosztatika és hidrodinamika. Vizsgatétel. Folyadékok fizikája. Folyadékok alaptulajdonságai
016.11.18. Vizsgatétel Mechanika IV.: Hidrosztatika és hidrodinamika Hidrosztatika és hidrodinamika: hidrosztatikai nyomás, Pascaltörvény. Newtoni- és nem-newtoni folyadékok, áramlástípusok, viszkozitás.
RészletesebbenGyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015.
Gyakorlati útmutató a tárgyhoz Fekete Ferenc 5. gyakorlat Széchenyi István Egyetem, 015. 1. ásodrendű hatások közelítő számítása A következőkben egy, a statikai vizsgálatoknál másodrendű hatások közelítő
RészletesebbenExponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek
Eponenciális és logritmikus egyenletek, Eponenciális és logritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális egyenletek 60 ) = ; b) = ; c) = ; d) = 0; e) = ; f) = ; g) = ; h) =- 7
RészletesebbenSzárítás. Szárítás. Élelmiszerek hidratúrája. Élelmiszerek hidratúrája. Ha nincs víz: nincs fehérjebomlás PROTEÁZ KÖTÖTT VÍZ
Élelierek hidrtúráj H nins íz: nins fehérjeolás FEHÉRJE + VÍZ PROTEÁZ MIOSVK Élelierek hidrtúráj BET íz ρ 3000 kg/ 3 t fp 00 C KÖTÖTT VÍZ SZBD VÍZ egyensúlyi nedességtrtlo göre leegő reltí pártrtl [%]
RészletesebbenVersenyautó futóművek. Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából
Versenyutó futóművek Járműdinmiki érdekességek versenyutók világából Trtlom Bevezetés Alpfoglmk A gumibroncs Futómű geometri Átterhelődések Futómű kinemtik 2 Trtlom 2 Bevezetés Bevezetés Alpfoglmk A gumibroncs
RészletesebbenHollanderes csatlakozók - nikkelezett sárgaréz sorozat SC
Hollanderes csatlakozók - nikkelezett sárgaréz sorozat SC SC SCC SC SC SC SC SC SCC SC SC SC SCC SC SC SC2C SC2 SC2 SC SC3 SC3 SC0 kialakítás csatlakozó külső anyagok ajánlott csőalapanyag cső tűrési értékek
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 Balaton részvízgyűjtő. 1-2. melléklet: Felszíni víztest típusok referencia jellemzői
Blton részvízgyűjtő 1-2. melléklet: Felszíni víztest típusok referenci jellemzői Blton részvízgyűjtő Vízfolyás típusok hidromorfológii referenci jellemzői MORFOLÓGIA TÍPUS Jellemzés Hidrológi 1 2 3 ngy
RészletesebbenDifferenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke
Differenciálszámítás Lokális növekedés (illetve csökkenés): H z f() függvény deriváltj z 0 helyen pozitív: f () > 0 (illetve negtív: f () < 0), kkor z f() függvény z 0 helyen növekvően (illetve csökkenően)
Részletesebben