TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Az értékelési szabályzat célja, tartalma Az értékelési szabályzat célja

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Az értékelési szabályzat célja, tartalma Az értékelési szabályzat célja Az értékelési szabályzattal szembeni követelmények Az értékelési szabályzat tartalma Az értékelés általános szabályai Az értékelés részletes szabályai Az eszközök értékelése Az eszközök értékelésére vonatkozó közös szabályok Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, fő alkotóelemei, módosító tételei A bekerülési érték részét képező elemek részletes tartalma Belföldről történő vásárlás esetén Saját előállítású eszközök értéke vásárlás esetén A követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke Térítés nélkül átvett eszköz értéke A bekerülési értéket módosító tételek Az eszközök mérlegtételeinek értékelése Az amortizáció elszámolásának szabálya Terven felüli értékcsökkenés Immateriális javak Az immateriális javak bekerülési (beszerzési illetve előállítási) értéke Az immateriális javak könyvviteli mérlegben szereplő értéke Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési illetve előállítási) értéke A tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke Felújítás Karbantartás Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értéke Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke Készletek

3 9.1. A vásárolt új készletek bekerülési (beszerzési) értéke A vásárolt új készletek könyvviteli mérlegben kimutatott értéke Követelések értékelése, könyvviteli mérlegben kimutatott értéke Adósok, vevők minősítésének, értékelésének szempontjai Követelések nyilvántartása Adós, vevő követelések behajtása Kis összegű követelések meghatározásának szabályai Követelések elismertetésének rendje Behajthatatlan követelés Pénzeszközök értékelése Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplő értéke Függő kiadások Átfutó kiadások Kiegyenlítő kiadások A források értékelésének általános szabályai A mérlegben szereplő egyes források értékelése Saját tőke értékelése Tartós tőke Tőkeváltozás Tartalékok értékelése Kötelezettségek értékelése Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplő értéke Függő bevételek Átfutó bevételek Kiegyenlítő bevételek Záró rendelkezések Megismerési nyilatkozat

4 1. Bevezető A Józsefvárosi Intézményműködtető Központ (továbbiakban JIK), mint önállóan működő és gazdálkodó intézmény, és a hozzá tartozó önállóan működő intézmények értékelési szabályzatát a évi C. törvény a számvitelről és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, valamint a számviteli politikában rögzített alapelvek alapján a következők szerint határozom meg. 2. Az értékelési szabályzat célja, tartalma 2.1. Az értékelési szabályzat célja Az eszközök és források értékelési szabályzatának célja, hogy az intézmény adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a számviteli törvény és a Vhr. által biztosított választási lehetőségeket, az értékelés során követendő eljárásokat egyértelművé tegye, az intézmény vezetői és szakemberei számára és minden külső felhasználó számára. A rögzített előírások alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel intézményünk az eszközeinek és forrásainak mérlegértékét megállapítja, továbbá rögzítésre kerüljenek azok az értékelési szabályok, amelyek alkalmazása a rendeletek felhatalmazása alapján intézményünk döntésén alapul Az értékelési szabályzattal szembeni követelmények Az értékelési szabályzat elkészítése során kötelező figyelembe venni: - a teljesség, - a következetesség, - a lényegesség, - és a világosság számviteli alapelvekben foglaltakat Az értékelési szabályzat tartalma Az értékelési szabályzat a Szt. a kormányrendelet valamint az intézményünk számviteli politikájának előírásait figyelembe véve - a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: - általános értékelési szabályok - eszközök értékelése - készletek értékelése - követelések értékelése - vevők értékelése 3

5 - források értékelése - kötelezettségek értékelése - passzív pénzügyi elszámolások értékelése 3. Az értékelés általános szabályai Az eszközök és források értékelésénél a számviteli politikában rögzített vállalkozás folytatás elve, az egyedi értékelés, a valódiság és az óvatosság elvét kell alapul venni. Az előző évi mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidőző tényezők tartósan legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változások állandóak, tartósnak minősülnek. Ebben az esetben, a változást, előidéző tényezőket, és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell, kivéve, ha a számviteli politikában rögzített esetben a csoportos értékelés is megengedhető. A költségvetési szervek számára megengedett, hogy a költségvetési szerv tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél, tárgyi eszközöknél a beruházások és beruházásokra adott előlegek kivételével a tulajdoni részesedést jelentő befektetett eszköz értékénél, értékhelyesbítést alkalmazzon. Az egyes mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig bekövetkezett és ismertté vált. Az irányító szerv határozata alapján a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanokra, mivel eredetileg sem piaci értéken szerepelnek a mérlegben, nem vonatkozik az értékhelyesbítés. A forgalomképes ingatlanok értékhelyesbítési lehetőségével az önkormányzat él. Az értékvesztés elszámolását a mérleg fordulónapjáig nem rendezett követeléseknél, ha a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet- veszteség jellegű az 5%-ot meghaladja. Ez nem jelenti a követelések törlését a nyilvántartásokból, annak behajtása kötelező. Intézményünk nem él az értékhelyesbítés lehetőségével, értékvesztést nem számol el. 4

6 4. Az értékelés részletes szabályai 4.1. Az eszközök értékelése Mindazok az anyagi eszközök, amelyek tartósan, de legalább egy éven túl szolgálják az intézmények tevékenységét - tárgyi eszköznek minősülnek. A tárgyi eszközöket értékük alapján osztályozzuk: Ft egyedi érték feletti eszközök nagy értékű tárgyi eszközök Ft egyedi érték alatti eszközök a kis értékű tárgyi eszközök Az intézményeknél tehát minden Ft egyedi beszerzési, előállítási költség alatti tárgyi eszközöket, kis értékű tárgyi eszköznek kell minősíteni. Így ezen eszközöket beszerzésekor folyó kiadásként kell elszámolni, megtartva azonban ezen eszközök tárgyi eszköz besorolását. Kivételt képeznek az önállóan működő intézmény intézményvezetője által szakmai anyagnak minősített eszközök. Folyó kiadásként kell elszámolni az Ft egyedi beszerzési érték alatti szellemi termékeket is. A szakmai anyagokról az intézmény helyi nyilvántartást köteles vezetni, amiből egyértelműen megállapítható a felelős személye, a nyilvántartott eszköz mennyisége annak változása. A leltározás alkalmával a nyilvántartás részét képezi az intézményi leltár dokumentumainak. Leltározásáért az intézmény vezetője felel, annak módjáról ő rendelkezik. 5. Az eszközök értékelésére vonatkozó közös szabályok 5.1. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, fő alkotóelemei, módosító tételei Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában. 5

7 A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó vagyonszerzési illeték, az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), a vásárolt vételi opció díja, az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybevett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díj, továbbá a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitel az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) árfolyam vesztesége, a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. A bekerülési (beszerzési) érték részét képező, az előzőekben felsorolt tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyed év végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. 6

8 5.2. A bekerülési érték részét képező elemek részletes tartalma Belföldről történő vásárlás esetén A beszerzési ár megállapításánál a levonható ÁFA nélküli számla szerinti árból kell kiindulni. A le nem vonható ÁFA, függetlenül attól, hogy az eszköz, vagy az intézmény tevékenység jellege miatt nem vonható le, minden esetben része a bekerülési értéknek. Az ellenérték arányában megosztandó és a megosztást követően le nem vonható ÁFA nem része a bekerülési értéknek. A vételárat korrigálni kell a konkrét eszközhöz kapcsolódó engedményekkel és felárakkal. Az utólag, forgalom alapján kapott, nem számlázott engedménnyel a bekerülési értéket nem lehet módosítani. Az intézmények nem jogosultak áfa visszaigénylésre ezért a bekerülési érték részét képezi az áfa Saját előállítású eszközök értéke vásárlás esetén Saját előállítás esetén az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költséget, amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatatása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerülnek, az előállítással szoros kapcsolatban vannak, az eszközre (termékre) mutatók alapján elszámolhatók. Tárgyi eszközök között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz az intézményünk által biztosított vásárolt anyagok bekerülési értékét, a saját előállítású termékek, nyújtott szolgáltatások közvetlen önköltségét, a vásárolt anyag, saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg A követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni. 7

9 Térítés nélkül átvett eszköz értéke A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni. Amennyiben az eszköz, térítés nélküli átadás-átvétele azonos irányító szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni, ennek hiányában használtként kis értékű tárgyi eszköznek minősül A bekerülési értéket módosító tételek Az összeget módosítani kell mindazokkal a tételekkel (összegekkel), amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerültek, és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatók. Az eszköz beszerzéséhez közvetlenül hozzá kapcsolható tételként kell figyelembe venni a következőket: - Az idegenek által végzett szállítási és rakodási tevékenységet a levonható ÁFA nélküli számla szerinti áron, a saját eszközökkel végzett szállítási és rakodási tevékenységet közvetlen költségen. - Az egyedi eszközhöz kapcsolható felárakat, melyek növelik az eszköz értékét, valamint az egyedi eszközhöz kapcsolódó engedményeket, melyek csökkentik a bekerülési értéket. Nem lehet figyelembe venni a nem közvetlenül az eszközhöz kapcsolódó, nem számlázott engedményeket. - A közvetítői díjakat, bizományi díjakat az eszköz megszerzése érdekében számla alapján fizetett összegeket. - A beszerzéshez kapcsolódó adókat, fizetendő illetéket abban az esetben, ha azokat a beszerzéskor kell fizetni, illetve ha a számla szerinti ár részét képezik. - A bekerülési érték részét képező vissza nem igényelhető ÁFA-t. 8

10 - A tárgyi eszközhöz kapcsolódó alapozási, szerelési költséget, függetlenül attól, hogy azt az intézmény, vagy valamely más vállalkozás végezte. - A tárgyi eszközzel kapcsolatban felmerült üzembe helyezési költséget, a próbaüzemeltetés költségét. - Az időarányosan felmerült biztosítási díjat. Tárgyi eszközök esetében a biztosítási díjat az üzembe helyezésig terjedő időre kell figyelembe venni a bekerülési értékben. Az üzembe helyezést követően felmerült biztosítási díjat a dologi kiadások között kell elszámolni. A tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezik a beruházás tervezése, előkészítése, lebonyolítása, az új technológia elsajátítás (betanítás) díja, azok közvetlen költségei Az eszközök mérlegtételeinek értékelése Az amortizáció elszámolásának szabálya Az értékcsökkenés az immateriális és tárgyi eszközök műszaki, gazdasági avulásának pénzértékben kifejezett összege. Az alaptevékenység esetén kormányrendelet kötelezően írja elő az elszámolás módját, idejét, az alkalmazható kulcsok nagyságát. Így az értékcsökkenést negyedévente egyszer, az állományban lévő immateriális javak tárgyi és üzemeltetésre átadott eszközök beszerzési vagy előállítási költség alapján számított bruttó érték után kell elszámolni a tényleges használatnak megfelelően időarányosan a következő leírási kulcsok szerint: - vagyonértékű jogok 16,0% - szellemi termékek 33,0% - járművek 20,0% - épületek 2,0% - építmények 3,0% - gépek, berendezések és felszerelései kivéve 14,5% számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközöket - számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33,0% Az értékcsökkenés összegét a többletként talált, újítás eredményeként létrehozott, befektetett eszközöknek a még hátralévő használati idejük és a vonatkozó leírási kulcs alapján megállapított összegben, a térítés nélkül átvett, befektetett eszközök esetében az átadó által közölt összegben kell nyilvántartani. Használtan beszerzett, lízingelés alapján vásárolt eszköz aktiválása alkalmával értékcsökkenést állományba venni nem lehet. Nem számolható el értékcsökkenés az erdők, a képzőművészeti alkotások a hangszerek az üzembe nem helyezett beruházások, a már teljesen leírt immateriális javak és tárgyi 9

11 eszközök után. Földterület és telek után értékcsökkenés csak akkor számolható el, ha bányaművelésre vagy vegyi hulladék tárolására szolgál Terven felüli értékcsökkenés A terven felüli értékcsökkenés elszámolására akkor kerül sor, ha a vagyoni értékű jog, szellemi termék, ingatlan, gép-berendezés, jármű piaci értéke a mérlegkészítést megelőző egy évben 3%-nál alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték. Az Intézmények nem alkalmazzák, mert a kormányrendelet szerinti leírási kulcsokat használják és eszközeik a leírási időszak alatt, használatban vannak. A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését. A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor kell figyelembe venni minden olyan - a rendelet szerinti - értékcsökkenést (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést is), értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Terven felüli értékcsökkenés elszámolás szabályának lényege, hogy terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolni, ha a költségvetési szerv tevékenysége változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány keletkezett és így rendeltetésének megfelelően már nem használható, illetve használhatatlan. Ezekben az esetekben az elszámolást év közben felmerüléskor kell végrehajtani. Ha ez az eszköz nem használható rendeltetésszerűen, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni az állományból. 6. Immateriális javak 6.1. Az immateriális javak bekerülési (beszerzési illetve előállítási) értéke Az immateriális javak bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke a következőkből tevődik össze: - A vagyoni értékű jogok bekerülési (beszerzési) értéke a megszerzésükért fizetett összeg. - A szellemi termék bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az érte fizetett, a Szt.-ben meghatározott tartalmú ellenérték. 10

12 Az immateriális javak bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell Az immateriális javak könyvviteli mérlegben szereplő értéke Az immateriális javakat a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken, valamint a Szt., és a szervezetünk számviteli politikája alapján megállapított értékcsökkenés különbözeteként - kell szerepeltetni. Az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni. 7. Tárgyi eszközök 7.1. A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési illetve előállítási) értéke A leírtakon túl, a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges (és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett) tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő, a tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni. A meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Szt. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is), kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkát. Ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeg. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem vesszük használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek (földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni. A telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt, meghaladó költségeket a megvalósuló beruházás (az épület, építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. 11

13 A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét dokumentálni, kell A tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke A tárgyi eszközöket a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték, valamint a Vhr. alapján megállapított értékcsökkenés különbözeteként - kell szerepeltetni. A beruházásra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni Felújítás Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás és korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes része az eredetitől eltér, megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a kiadások nagyságától Karbantartás A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. 12

14 8. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök 8.1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értéke Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök értéke a tárgyi eszközök állományba vételekor megállapított - értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési (beszerzési, előállítási) érték Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközöket a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték, valamint a kormányrendelet alapján elszámolt értékcsökkenés különbözeteként - kell szerepeltetni. 9. Készletek 9.1. A vásárolt új készletek bekerülési (beszerzési) értéke Készletek a tevékenységet közvetlenül, vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti, megjelenési alakjukat elveszítik, illetve a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. A készletek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a készletek értéke általános forgalmi adót is tartalmazhat (kizárólag adómentességnél) A vásárolt új készletek könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A vásárolt új (raktáron lévő) készleteket a könyvviteli mérlegben a bekerülési értékükön kell kimutatni. A mérlegben kimutatott készletértéket leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tételesen kell tartalmaznia az összes raktári készletet. A leltározást mennyiségi felvétellel kell készíteni. Saját konyhával rendelkező intézmény negyedéves tájékoztató adata alapján készül a könyvelési feladás, a készletek számlán tartjuk nyilván az élelmezési nyersanyagot. A számlán év közben, negyedévente csak állományváltozást kell könyvelni, a mérleg bizonylati alátámasztásaként a negyedév végi állomány kimutatására szolgál. 13

15 10. Követelések értékelése, könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A könyvviteli mérlegben követelésként kell kimutatni a jogszabályokban meghatározott, és az államháztartás szervezte által előírt, de még ki nem egyenlített összegeket (ide értve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is), az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybe vevő által szerződésekből jogszerűen eredő, elfogadott, elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó általános forgalmi adót is tartalmazó pénzértékben kifejezett fizetési igényeket. A könyvviteli mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben kell kimutatni. A vevő által történő elismerés dokumentumai: - az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott fordulónapra vonatkozóan kiküldött, és a vevők által elfogadott egyeztető levél (a vevők által elfogadottnak minősül a követelés, ha az egyeztető levélre a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, vagy elfogadó válasz érkezik), az adós által el nem ismert követelést a zárlati tételek elszámolása során át kell vezetni a 0 számlaosztályba, - a könyvviteli mérleg fordulónapját követő, de a beszámoló elkészítését megelőző pénzügyi teljesítés a vevő részéről. A követeléseket függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel az elfogadott, az elismert összegben, a tőkeváltozással szemben kell nyilvántartásba venni. Követelések között kell kimutatni: - azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) általános forgalmi adót is tartalmazó a fordított adózás kivételével fizetési igényeket, amelyek az költségvetési szerv által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők); - az adósokkal szembeni követeléseket, melyek a költségvetési szervek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és a költségvetési szerv által előírt, még be nem folyt összegek; - egyéb követeléseket, mint a munkavállalókkal szemben előírt különféle követeléseket, és a költségvetéssel szembeni követeléseket. 14

16 10.1. Adósok, vevők minősítésének, értékelésének szempontjai A kintlévőségeket az értékelési szabályzat értelmében egyedileg minősíteni kell. Követelésről lemondani az önkormányzat vagyonrendelete alapján lehet, és csak akkor, ha behajthatatlannak minősül. Az adósok, vevők minősítése során vizsgálni kell a következőket: - a vevő, adós jövedelmi helyzetét, fizetőképességét, likviditási gondjainak tartósságát, - a vonatkozó szerződés alapján garancia érvényesítésére van-e mód és esély, - csődeljárást, felszámolási eljárást indítottak-e vele szemben, ha igen, a követelés milyen mértékű kielégítésére lehet számítani. Adós minősítése Problémamentes adós A minősítés kritériuma Aki fizetési kötelezettségének minden esetben határidőre eleget tett. Kétes adós Rossz adós Aki fizetési kötelezettségének az elmúlt években, továbbá a költségvetési évben, és a beszámoló készítés időpontjáig éven belül nem tett eleget. Aki fizetési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget, továbbá valószínűsíthető, hogy kötelezettségét nem tudja teljes egészében kiegyenlíteni. Az egyedi értékelés alapján történő minősítést évente legalább egyszer, a mérlegkészítés időpontját megelőzően kell elvégezni Követelések nyilvántartása A követelésekről analitikus nyilvántartás kell vezetni, az állományváltozást negyedévenként a számlarendben foglaltak szerint a főkönyvi könyvelésbe be kell vezetni. A képviselő testület költségvetési és végrehajtási rendeletében a kisösszegű követelések összegét Ft-ban határozta meg Adós, vevő követelések behajtása Amennyiben az adós, vevő fizetési határidőre fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fizetési határidőt követő 30. nap után fizetési felszólítást kell küldeni részére. Ha az első fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor az első felszólítást követő 30. nap után ismételten fel kell szólítani. Abban az esetben, ha kétszeri felszólítás után sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, intézkedni kell a követelés behajtásáról. 15

17 Kis összegű követelések meghatározásának szabályai Kis összegű követelésnek kell tekinteni a számviteli politikában meghatározott értéket meg nem haladó adós és vevő követelést. A kisösszegű követelésekről év végén kigyűjtés alapján külön nyilvántartást kell készíteni Követelések elismertetésének rendje A követeléseket akár belföldi, akár külföldi - a mérleg-fordulónappal azonos időponttal, de a beszámoló-készítés keretében a vevőkkel, adósokkal el kell ismertetni. Elismert a jogszabályon alapuló követelés amennyiben jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, még akkor is, ha az adós vitatja azt. Az eredetileg elismert, de az utólag vitatott követelést a könyvekből ki kell vezetni. A vitatott követeléseket csak a 0 számlaosztályban lehet kimutatni, a könyvviteli mérlegben értékkel nem szerepelhet. Az adósok és vevők tartozását, azok megfizetését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert a lejárt fizetési határidejű követelések behajtására a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Az adósok, vevők minősítése során vizsgálni kell a vevő, adós jövedelmi helyzetét, fizetőképességét, likviditási gondjainak tartósságát, továbbá azt, hogy a vonatkozó szerződés alapján garancia érvényesítésére van-e mód és esély, csődeljárást, felszámolási eljárást indítottak-e vele szemben, ha igen, a követelés milyen mértékű kielégítésére lehet számítani. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adók és adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelési elveinek meghatározása során az adósokat minősíteni kell: - folyamatosan működő adósok, - folyamatos működésükben korlátozott adósok (pl. felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt stb.). A folyamatosan működő adósokkal szembeni adóköveteléseket lejáratuk szerint tovább kell csoportosítani: - 90 napos, napos, napos, napon túli. 16

18 Behajthatatlan követelés Behajthatatlan követelés az a követelés: - amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében - amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, - amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, - amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell, melynek alapján a költségvetési szerv eredménytelen felszólítás után behajthatatlanná nyilvánítja a követelést, figyelemmel az érvényes felügyeleti szervi előírásokra. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésének. Amennyiben a költségvetési szerv a követelést behajthatatlanná nyilvánította, azt a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni, kivéve a munkabérelőleg és az elszámolásra adott előleg értékvesztését, amit végleges kiadásként kell elszámolni. 11. Pénzeszközök értékelése A házipénztár könyvviteli mérlegben szereplő értéke a főkönyvi könyvelésben a házipénztár főkönyvi számlán lévő, a napi vagy az időszaki pénztárjelentéssel és a december 31-i tényleges pénzkészlettel egyező forint összeg. Az átutalási számla könyvviteli mérlegben szereplő értéke a főkönyvi könyvelésben a bank főkönyvi számlán lévő, a hitelintézet bankértesítő alapján a december 31-i tényleges pénzkészlettel egyező forint összeg. 17

19 12. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplő értéke Az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott aktív pénzügyi elszámolások értékét az állományi számlák - leltárral alátámasztott - év végi záró egyenlegével azonos összegben kell kimutatni Függő kiadások A számla tartalma ismeretlen, vagy már a felmerülése pillanatában ismert, hogy az nem az adott szervet terheli, illetőleg a teljesítés után derül ki, hogy az tévedésből vagy hibás elszámolás folytán keletkezett. Ez utóbbi esetben gondoskodni kell tételes elszámolást tartalmazó nyilvántartásról, amelynek alapján a téves (hibás) kifizetés intézkedéssel megszüntethető Átfutó kiadások A számla a költségvetési szerv pénzforgalmából az ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű és visszatérülő kiadásokat tartalmazza Kiegyenlítő kiadások A számla a fejezet, az önkormányzat, a költségvetési szerv, a társadalombiztosítás, valamint az elkülönített állami pénzalap saját elszámolási és pénzforgalmi számlái közötti pénzforgalmat, hitelintézeti, kincstári átvezetést tartalmazza. 13. A források értékelésének általános szabályai A mérlegben szereplő egyes források értékelése A saját tőkét, a tartalékot, a kötelezettséget a mérlegben könyvszerinti értéken kell kimutatni. 18

20 14. Saját tőke értékelése Tartós tőke A tartós tőke az alapításkori tartós tőke összegével egyenlő. Értéke csak átszervezés miatti jelentős feladatkör módosulás esetén változhat (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) Tőkeváltozás A tőkeváltozást a nyilvántartás szerint könyvszerinti értéken kell a könyvviteli mérlegben beállítani. A saját tőke növekedhet: - a folyó évi költségvetés, a költségvetési pénzmaradvány, a vállalkozási tevékenység maradványa terhére teljesített, befektetett eszközök állományát növelő ideértve a bérbevett eszközökön végzett beruházások és felújítások miatti értéknövekedést is kiadásokból, - a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából, - a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt, - az elszámolt értékvesztés visszaírásából, - az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt, - a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegével, illetve annak növekedése miatt, - az ajándékként, az adományként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, a követelés fejében átvett eszközök nyilvántartásba vételéből. A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint a költségvetési szerv által vállalt kötelezettségek leírását (törlését). A saját tőke csökkenhet: - a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, - a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása, - a befektetett eszközök és készletek értékesítése, 19

21 - a költségvetési szerv másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével, - az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés miatt, - a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegének csökkenése miatt, - a készletek, követelések értékvesztése miatt, - a leltárhiány, a kötelezettség fejében átadott eszközök kivezetése miatt. 15. Tartalékok értékelése Tartaléka az intézményeknek alaptevékenységgel, kiegészítő, kisegítő, illetve a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben keletkezik. A tartalékokat a könyvviteli mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. 16. Kötelezettségek értékelése Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó, a mérleg fordulónapjáig esedékes kötelezettségeket a szervezetünk által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg az kiegyenlítésre nem került. Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. Kötelezettségeket a 0 számlaosztállyal és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartásokkal egyeztetni kell. 17. Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplő értéke Az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott passzív pénzügyi elszámolások értékét az állományi számlák - leltárral alátámasztott - év végi záró egyenlegével azonos összegben kell kimutatni. A leltárral alá nem támasztható, nem beazonosítható passzív pénzügyi elszámolásokon jelentkező többletet az egyéb sajátos bevételek közé kell átvezetni, ezek a tételek passzív pénzügyi elszámolások között nem mutathatóak ki. 20

22 17.1. Függő bevételek A számla azokat a bevételeket tartalmazza, amelyek tartalma ismeretlen, vagy már felmerülése pillanatában ismert, hogy az nem a számlatulajdonost illeti, illetőleg a teljesítés után derül ki, hogy az tévedésből, vagy hibás elszámolás folytán keletkezett. Ez utóbbi esetben gondoskodni kell, hogy a tételes elszámolást tartalmazó analitikus nyilvántartásban a téves (hibás) bevétel - visszatérítéssel - megszűnjék. A függő bevétel végleges rendezésekor visszatérítéssel - bevételi térítményezéssel - kell a számadási rendet helyreállítani Átfutó bevételek A számla tartalmazza a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előleget, a bevételek azon összegét, amely nem a költségvetési szervet, hanem a központi költségvetést, más költségvetési szervet vagy fejezeti kezelésű előirányzatot illet Kiegyenlítő bevételek A soron a költségvetési szerv, a társadalombiztosítás, az alapok saját elszámolási és pénzforgalmi számlái közötti pénzforgalmat, a házipénztári ellátmányt számolhatja el. 21

23

24 19. Megismerési nyilatkozat Az érintettek kötelesek a Megismerési nyilatkozatot kitölteni, amellyel nyilatkoznak, hogy az Eszközök és Források értékelési szabályzatában foglaltak rendelkezéseit megismerték és azokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Megismerési nyilatkozatot a JIK-ban kell megőrizni. Az Eszközök és források értékelési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Beosztás Kelt Aláírás 23