Interaktív elemző. Budapest, április

Átírás

1 TeIR Interaktív elemző Felhasználói útmutató Budapest, április

2 Tartalomjegyzék 1. Az alkalmazás célja Az Interaktív elemző felépítése és használatának szabályai Az elemzés lépései általános esetben Az adattallózó felépítése Az adatgyűjtő funkciója Az elemző használata A csoportosítás beállítása Az elemzést jelentő egyszerű kifejezés meghatározása Topológia automatikus beállítása Az összeállított egyszerű kifejezés ellenőrzése A menürendszer felépítése és funkciói Adatkezelés Területi szintekre vonatkozó szűkítő feltétel(ek) beállítása Összetett szűkítő feltételek beállítása Beállítási lehetőségek Idősor követés Defláció idősor követéssel Minden területegység megjelenítése adathiánytól függetlenül Elemzés Budapest nélkül Budapesti kerületek Budapest összesen helyett Kartogramnál csak az eredményhalmazban meglévő területek jelennek meg Diagram beállításai Rendezés Végtermékek előállítása (kartogram, diagram, lista) Kartogram készítése Diagram készítése Riport készítése Kifejezések kezelése Kifejezés mentése Kifejezések megtekintése és beválasztása az adatgyűjtőbe Kifejezések egyesítése unió képzésével Elemzési lehetőségek és egyéni mutatók elkészítésének részletes bemutatása Egy adófizetőre jutó adó mértéke különböző területi szinteken Egy adófizetőre jutó adó mértékével kapcsolatos elemzések különböző területi szinteken különböző aggregáló függvényeket alkalmazva Egy adófizetőre jutó adó átlagának meghatározása kistérségi szinten évben Egy adófizetőre jutó adó amplitúdójának meghatározása megyei szinten évben Egy adófizetőre jutó adó szórásának meghatározása kistérségi szinten évben Kistérségekben lévő települések számának meghatározása országos szinten évben Megyékben található kistérségek számának meghatározása országos szinten évben Közcsatornában elvezetett szennyvíz mennyiségének elemzése a Nyugat- és Közép-dunántúli régió kistérségeiben évben

3 3.6 Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása választott üdülőkörzetben és településeken Egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek aránya a Dél-alföldi és a Közép-dunántúli régiók megyéiben Egy háziorvosra jutó népesség száma megyei szinten a évben Közúti közlekedési balesetek száma komplex feltételrendszernek megfelelő településeken A háztartási gázfogyasztók százalékos arányának ábrázolása a kistérségi/megyei/regionális átlagra vonatkozó feltételrendszerrel szűkítve települési/kistérségi szinten Statisztikai régiókba egyértelműen nem besorolható Önkormányzati Társulások helyzetelemzése, települési mutatóinak előállítása Elérhetőségi idők és távolságok elemzése különböző területi szinteken Gazdasági mutatók előállításához szükséges beállítások Ábrajegyzék

4 1. AZ ALKALMAZÁS CÉLJA Az Interaktív Elemző segítségével a TeIR adatbázisában szereplő statisztikai adatokkal készíthetünk különböző elemzéseket és kombinálhatjuk az előállított kartogramokat (tematikus térképeket) más grafikus fedvényekkel. Az alkalmazás egyedi összetett elemzések végrehajtására, egyedi statisztikai mutatók képzésére, illetve az alapadatok tematikus összegyűjtésére használható oly módon, hogy az egyes adatok és adatkörök egymással kombinálhatók, válaszott területi szintre aggregálhatók és jeleníthetők meg. Az elemzések eredményeit kartogram, diagram és riport formájában képes előállítani a rendszer és az elemzéseket elmenthetjük későbbi felhasználás céljából. A rendszer lehetőséget ad speciális - a területi számjelrendszerben fellelhető - területi egységek, vagyis funkcionális területek, illetve a felhasználó által összeállított egyéb területi egységek vizsgálatára. Az elemzés során felhasználni kívánt területi szűkítő feltételek egyszerre vonatkozhatnak területi egységekre, valamint a leíró adatok értékére (értéktartományára), így biztosítva korlátlan szabadságot a felhasználó számára. Az Interaktív Elemző alkalmazás használata során olyan mutatókat állíthat elő a felhasználó, amiket más alkalmazások nem tartalmaznak. A TeIR szakrendszer minden egyes modulja, így az Interaktív Elemző is, egy jól megfogalmazott kérdésre adja meg a választ. Az alkalmazás használatának megkezdéséhez a legelső és legfontosabb elem annak a kérdésnek a megfogalmazása, amelyre választ vár a rendszertől a felhasználó. Előfordulhat, hogy a kérdés megfelelő megfogalmazása több időt vesz igénybe, mint magának a mutatónak az elkészítése és a végtermék előállítása. A kérdésnek mindig tartalmaznia kell az alábbi főbb elemeket azért, hogy a kifejezést egyszerűen elő lehessen állítani: - milyen adato(kat)t szeretnék megjeleníteni a végterméken? - milyen területi szinten szeretnénk megjeleníteni az eredményeket, másképpen fogalmazva milyen területi szinten szeretnénk az elemzést végezni? - szükségünk van-e területi lehatárolásra (pl. csak valamely régió, megye, kistérség, település, stb érdekel)? - melyek azok az egyéb adatok, és a rájuk vonatkozó feltételek, amelyeknek teljesülnie kell a megfelelő eredmény elérése érdekében? milyen vonatkozási évre/időszakra kell az elemzést elvégezni? Miután megfogalmaztuk a kérdést érdemes a Szabadszöveges metakereső alkalmazás segítségével ellenőrizni, hogy milyen területi szinteken állnak rendelkezésre, illetve rendelkezésre állnak-e a szükséges adatok. Amennyiben van olyan adat, amelyet az alkalmazás nem tartalmaz, javasolt megvizsgálni azt, hogy a rendelkezésre álló adatokból elő lehet-e valahogy állítani. 4

5 2. AZ INTERAKTÍV ELEMZŐ FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI Az alkalmazás felhasználói felülete 4 fő részre tagolódik (1. ábra): Adattallózó (Elemi adatok rendezett faszerkezetben) Adatgyűjtő (Kiválasztott elemi adatok és mentett kifejezések gyűjtőhelye) Elemző (Területi szint kiválasztása és az elemző képlet megadása) Menüsor / Ikonsor 2.1 Az elemzés lépései általános esetben 1. ábra Az Interaktív elemző felhasználói felületének részei Elemzési lépés Alkalmazás/Funkció Részletes leírás Mutató megfogalmazása és a rendelkezésre álló adatok megkeresése, szükség esetén helyettesítő adatok keresése A szükséges adatok megkeresése az Adattallózóban és ezek beválasztása az Adatgyűjtőbe Szabadszöveges metaadatkereső Felhasználói útmutató Adattallózó Adatgyűjtő Az elemi adatokra vonatkozó csoportosítás kijelölése Elemző Az elemző képlet megadása (kifejezés) Elemző Területi szűkítés(ek) elvégzése és további feltételek Elemző megadása Az elemzéshez szükséges és a végtermék előállítására vonatkozó beállítások elvégzése Menüsor/Ikonsor Végtermék előállítása Menüsor/Ikonsor Az elemzés minden paraméterének mentése későbbi felhasználás céljából Menüsor/Ikonsor táblázat Elemi adatok területi szintjének megfelelő csoportosítási lehetőségek 5

6 2.2 Az adattallózó felépítése Az adattallózó az elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok összegyűjtésére szolgál. A kiválasztást az alkalmazás bal oldalán lévő mezőben látható fa struktúrában végezhetjük el. Az elemi adatok fája könyvtárakból és alkönyvtárakból áll, amelyeket a szimbólum jelöli. Megnyitásuk a könyvtár nevére kattintva történik, míg bezárásukra a mappa előtti + jelre kattintva van lehetőség (2. ábra). 2. ábra Az adattallózó felépítése Az elemi adatok általános csoportosítás elve: 1. szint adatgazda szervezet megnevezése 2. szint adatbázis/adatkör megnevezése 3. szint adatbázis vonatkozási éve 4. szint adatbázisokban található adatcsoportok 5. szint elemi adatok. Az egyes elemi adatok megnevezése előtt ikonok tájékoztatják a felhasználót a területi szintről, amelyre az elemi adat vonatkozik (3. ábra). települési adat kistérségi adat megyei adat regionális adat országos adat 3. ábra Az elemi adatok vonatkozási területi szintjét jelölő szimbólumok Az elemi adatok a tallózóban általánosságban a megnevezésük mellett tartalmazzák a mértékegységet és a vonatkozási évet is. <ADAT MEGNEVEZÉSE> <VONATKOZÁSI ÉV> [<MÉRTÉKEGYSÉG>] Az elemi adatokat a megnevezésükre kattintva lehet kijelölni és ezzel az adatgyűjtőbe felvenni. 2.3 Az adatgyűjtő funkciója Az adattallózóban kiválasztott elemi adatok az adatgyűjtő dobozba kerülnek további felhasználás céljából. A felhasználó az itt szereplő adatokat használhatja csak fel az elemző kifejezés összeállításához és a mutatóban meghatározott feltételek megadásához. A felvett adatok ABC sorrendben egy betű szimbólumot kapnak, amely az adatgyűjtő mezőben az adat leírása előtt 6

7 látható, és a kifejezés összeállításakor a felhasználónak ezekkel a betűkkel kell az adatokat helyettesíteni (4. ábra) Figyelem! Egyszerre legfeljebb 20 adat választható be az adatgyűjtőbe. 4. ábra Az adatgyűjtő felépítése Az adatgyűjtőbe nem csak az adattallózóban található elemi adatok vehetők fel, hanem a már elmentett kifejezések is. A mentett kifejezéseket az alkalmazás olyan elemi adatnak kezeli, amelynek tartalma a kifejezés eredménye. Az adatgyűjtő mezőből lehetőség van az adatok egyesével történő törlésére, amihez ki kell jelölni a törlésre szánt adatot az adat neve előtt lévő checkbox kipipálásával. A kijelölt adatot a Töröl gombra kattintva az alkalmazás kiveszi a listából. Lehetőség van több, vagy akár az összes adat egyszerre történő törlésére is. Ebben az esetben a feleslegessé vált adatokat mind ki kell jelölni az Adat megnevezése fejlécben a Jel melletti checkbox kipipálásával, majd a Töröl gombra kattintva távolíthatók el. Amennyiben további információra van szükség a használni kívánt adatokról, az adatok kijelölése után a Fogalom gombra kattintva lekérdezhetők az adatokhoz tartozó fogalmak, magyarázat (5. ábra). A KSH TSTAR adatbázisában az évre vonatkozó, Házasságkötések száma megnevezésű adatra vonatkozóan: 5. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó fogalommagyarázat 7

8 A felhasználónak lehetősége van rákérdezni az elemi adathoz kapcsolódó egyéb adatokra, amely az adat kijelölését követően az Adatkapcsolat -ra kattintva tehető meg (6. ábra). 6. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó elemi adatok Az adat megnevezésére kattintva felugró ablakban jelennek meg a rá vonatkozó metainformációk (7. ábra). 7. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó metaadatok Figyelem! A csoportosítás megfelelő beállításához kiemelten a kistérségi szintű csoportosítások esetében feltétlenül szükség van az elemi adat(ok) topológiai évének ismeretére is. 2.4 Az elemző használata Az elemző a felületen és logikailag is 2 szorosan kapcsolódó részre bontható (8. ábra): - csoportosítás (elemzésnél használt területi szint, referencia topológia) beállítása - összetett kifejezés (szűkítés) megadása 8

9 2.4.1 A csoportosítás beállítása 8. ábra Az alkalmazás elemző részének általános felépítése Amennyiben olyan elemzés készítése a feladat, ahol nem az elemi adat területi szintjét, hanem annál nagyobb területi szintet szükséges vizsgálni, akkor az adatokat aggregálni kell, vagyis a vizsgálattól függően valamilyen csoportosítási eljárást kell alkalmazni a vizsgálandó területi szintekre. A területi csoportosításokra a közigazgatási területek szerint és a KSH Területi számjelrendszerében szereplő egyéb területi kategóriák alapján nyílik lehetőség. Az elemi adatok és a kiválasztott mentett kifejezések területi szintjétől függően lehetséges a 2. táblázat szerint a csoportosításokat elvégezni. Elemi adat/ Csoportosítás Kifejezés területi kistérség kistérség kistérség település szintje (150) (168) (174) megye régió ország T X X X X X X X K (150) X X X X K (168) X X X X K (174) X X X X M X X X R X X O X T és (T vagy K vagy M vagy R vagy O) X K és (K vagy M vagy R vagy O) X M és (M vagy R vagy O) X R és (R vagy O) X 2. táblázat Elemi adatok területi szintjének megfelelő csoportosítási lehetőségek Amennyiben összetett kifejezést alkalmazunk és települési szinten szükséges megjeleníteni a mutatót, akkor minden adatnak települési szintűnek kell lennie. Ez jelen esetben annyit jelenti, hogy minden elemi adatnak egy olyan oszlopvektornak kell lennie, amely sorainak száma megegyezik a települések számával és így egymással is. Hasonlóképpen vonatkozik az előző kijelentés a listába mentett/tárolt és az adatgyűjtőbe beválasztott kifejezések eredményhalmazára is. Figyelem! Csoportosítást csak abban az esetben tudunk készíteni, ha az alapadat vonatkozó területi egységeiből összeállíthatók a kiválasztott területi csoportok. A csoportosítás tulajdonképpen nem más, mint a végtermékként generált kartogramon megjelenítendő legkisebb területi egység meghatározása. Az alkalmazás az egyes mértékegységekre vonatkozóan automatikus aggregáló függvényeket használ, amennyiben ez lehetséges, és a felhasználó nem adott meg a kifejezésben az elemi adatokra vonatkozóan aggregáló függvényt (3. táblázat, 4. táblázat). 9

10 Függvény megnevezése SUM INF MAX MIN AVG COUNT Automatikus számítási mód összegzés összeg, ha a Defláció idősor követéssel nincs bekapcsolva infláció mértékét figyelembe véve előállított összeg, ha a Defláció idősor követéssel be van kapcsolva maximumérték minimumérték számtani átlag számosság 3. táblázat Automatikusan alkalmazott aggregáló függvények megnevezése és alkamazása Mértékegység megnevezése Automatikusan alkalmazott aggregáló függvény db SUM év AVG éves átlag AVG napi átlag AVG egyedi AVG szöveg COUNT Ft INF 1000 Ft INF Ft/fő/év INF Ft/fő/hó INF millió Ft INF Ft/lakos INF igen-nem MAX g/m2/30 nap felhasználónak kell megadnia m3/nap felhasználónak kell megadnia mikrog/m3 felhasználónak kell megadnia N/A felhasználónak kell megadnia százalék felhasználónak kell megadnia havi átlag db felhasználónak kell megadnia fő/km2 felhasználónak kell megadnia Mértékegység megnevezése Automatikusan alkalmazott aggregáló függvény db/ezer lakos felhasználónak kell megadnia db/száz lakos felhasználónak kell megadnia db/gazdaság felhasználónak kell megadnia fő/osztályterem felhasználónak kell megadnia kwh/lakos felhasználónak kell megadnia kgo2/nap felhasználónak kell megadnia kg/ha felhasználónak kell megadnia t/ha felhasználónak kell megadnia m3/ha felhasználónak kell megadnia férőhely felhasználónak kell megadnia tonna/óra felhasználónak kell megadnia 1000 kwh SUM hektár SUM 10

11 km SUM m2 SUM 1000 m3 SUM nap SUM óra SUM m3 SUM 1000 m2 SUM 1000 nap SUM 1000 db SUM kg SUM liter SUM 1000 km SUM kwh SUM 1000 ha SUM hektoliter SUM 1000 tonna SUM tonna SUM 1000 liter SUM lakos SUM m SUM fő SUM 1000 fő SUM GJ SUM másodperc SUM perc SUM 4. táblázat Az egyes mértékegységekhez tartozó automatikus aggregáló függvények A csoportosítandó területegység a csoportosítás mezőben szereplő, megfelelő területi szint kijelölésével állítható be. Az alkalmazás alapértelmezett csoportosítási beállítása a település. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kiválasztott, illetve szükséges adatokat olyan területi szinten kell előállítani (aggregálni), amelyre a végtermék vonatkozik. A kifejezések esetében mindenhol (egyszerű és összetett kifejezés használatakor is) a benne szereplő elemi adatok területi szintjének általában meg kell egyeznie Az elemzést jelentő egyszerű kifejezés meghatározása A kifejezés megadására egy a csoportosítás mező alatt található önálló mező szolgál. A kifejezés tulajdonképpen nem más, mint egy betűjelekből összeállított matematikai képlet (5. táblázat), amely összeállításánál az adatgyűjtő mezőbe felvett elemi adatokat (és kifejezéseket) az ott szereplő betűszimbólumokkal kell helyettesíteni. + összeadás - kivonás * szorzás / osztás 5. táblázat A kifejezésben használható aritmetikai műveletek Amennyiben az elemzés nem az elemi adat területi szintjén, hanem annál nagyobb szinten történik, akkor a területi csoport kiválasztásán túl a kifejezésben ezeket valamilyen statisztikai függvény segítségével össze kell vonni. A csoportosító függvények megadásában nyújtanak segítséget a csoportosítás mező mellett található nyomógombok, melyek használatával a kifejezés mezőbe fel lehet venni a használni kívánt függvény jelölését. A kifejezés elkészítése során a felhasználó a 11

12 rendszerbe beépített néhány alapvető statisztikai függvény közül választhat (6. táblázat) Jelölés Statisztikai kifejezés Meghatározás SUM() summa összeg AVG() average átlag COUNT() count számosság MAX() maximum legnagyobb MIN() minimum legkisebb STDDEV() standard deviation szórás VARIANCE() variance szórásnégyzet 6. táblázat A kifejezésben használható csoportosító függvények jelölései és jelentése A csoportosító függvények hasonlóan számos matematikai függvényhez arra az argumentumra hajtódnak végre, amelyet a felhasználó megad a zárójelen belül, az elemi adatok helyettesítő betűjelét alkalmazva. A műveletek végrehajtása minden esetben a kifejezésre belülről kifelé történik, azaz először végrehajtódnak a zárójelen belül megadott kifejezések, majd ennek eredményére vonatkozóan végzi el a csoportosítást az alkalmazás. Ha a felhasználó riportot (táblázatos végterméket) vagy diagramot készít, akkor lehetősége van egy lépésben több adatsort is lekérdezni és megjeleníteni. Ilyen esetben a különböző elemi adatokat illetve az elemi adatokból előállított önálló kifejezéseket illetve az elemi adatok függvényeit vesszővel kell elválasztanunk (9. ábra). 9. ábra Egyszerű kifejezés használata függvénnyel Figyelem! Egyszerre több adatsor csak riport vagy diagram esetében jeleníthető meg, ugyanis a kartogram generálása ilyen esetben csak az első vessző előtti kifejezést veszi figyelembe. Több kifejezést megadva az elemi adatok mindegyike vagy aggregáló függvénnyel, vagy anélkül szerepelhet a kifejezésben Topológia automatikus beállítása Az alkalmazás lehetőséget nyújt a csoportosítás (topológia) automatikus beállítására. Bizonyos esetekben a felhasználónak egyszerűbb lehet, ha a rendszer által felkínált csoportosítást (területi szintet) választja. Erre a műveletre a kifejezés összeállítását követően a kifejezés megadására szolgáló mező mellett található Topológia beállítása nyomógomb szolgál. Figyelem! Ha az adatgyűjtőbe beválasztott elemi adatok és kifejezések területi szintje különböző és a felhasználó nem végez automatikus topológia-beállítást, akkor fokozottan kell ügyelni arra, hogy a 2. táblázatban feltüntetett beállításokat alkalmazza. Más csoportosítási beállítás mellett a rendszer az automatikus aggregálás és a nem megfelelő aggregáló függvény miatt hibás eredményt adhat! 12

13 2.4.4 Az összeállított egyszerű kifejezés ellenőrzése A felhasználó az egyszerű kifejezés összeállítását követően a mező melletti Kifejezés ellenőrzése nyomógomb választásával megnézheti, hogy a kifejezésben szerepeltetett adat milyen referencia topológiával (vonatkozási területi szinttel) és évvel rendelkezik (10. ábra). Több adat használata esetén az a területi szint lesz a referencia topológia, amelyhez az összes többi területi szint egyértelműen hozzárendelhető, és az az év lesz a referencia év, amely a legkorábbi időszakra vonatkozik. 10. ábra Az alkalmazás informatív üzenete a referencia topológiáról és az évről Amennyiben olyan területi csoportosítás került beállításra, amely a kiválasztott elemi adatokra, illetve kifejezésekre nem értelmezhető, akkor a felhasználó a végtermék készítésekor hibaüzenetet kap (11. ábra). 11. ábra Rosszul választott csoportosítás (referencia topológia, területi szint) esetében megjelenő hibaüzenet 2.5 A menürendszer felépítése és funkciói Az Interaktív elemző alkalmazásban bizonyos funkciók és beállítások elvégzése csak a menürendszer segítségével lehetséges (7. táblázat). Főmenü Almenü Magyarázat Adatkezelés Szűkítés egyszerű/összetett Területi besorolás Beállítások Összetett szűkítést lehetővé tevő mező megjelenítése/elrejtése Az elemzés területi szintjének korlátozása (tartalmaz vagy nem tartalmaz az eredmény egy adott területi szintű elemet) a) idősorkövetés ki/bekapcsolása b) defláció idősor követéssel ki/bekapcsolása c) Minden területegység megjelenése adathiánytól függetlenül ki/bekapcsolása d) Budapest nélkül funkció ki/bekapcsolása e) Budapesti kerületek Budapest összesen helyett funkció ki/bekapcsolása f) "Kartogramnál csak az eredményhalmazban meglevő területek jelennek meg" funkció ki/bekapcsolása g) Diagram generálási beállításainak megadása 13

14 Kifejezések Generálás Lista Mentett kifejezések listájának megtekintése (kifejezés beválasztása az adatgyűtjőbe) Mentés A megadott kifejezés elmentése Kifejezés unió Kifejezések egyesítése Kartogram - Diagram - Riport A lekérdezett adatok táblázatos formában való megjelenítése/elmentése (xls, html, csv) Adatkezelés 7. táblázat Beállítási lehetőségek és funkciók a menürendszerben A kifejezést akkor nevezzük összetettnek, ha az egyszerű aritmetikai és aggregáló műveleteken kívül egyéb, területi vagy más adatra vonatkozó szűkítést is végzünk. A szűkítést akkor nevezzük összetettnek, ha: több területtípus egy, vagy több elemének a kombinációját adjuk meg vagy zárjuk ki a szűkítésből és/vagy bizonyos elemi adatok vagy mentett kifejezések értékére vonatkozó szűkítést is megadunk Területi szintekre vonatkozó szűkítő feltétel(ek) beállítása Egyszerű szűkítésről akkor beszélünk, ha egy bizonyos területi szint egy vagy több elemét adjuk meg vagy zárjuk ki a szűkítésből. A funkció segítségével lehetőség van az elemzés területét korlátozni regionális, megyei, kistérségi, vagy települési szintekre, valamint egyéb más területi szintekre, illetve ezek kombinációira (12. ábra). 12. ábra Területi szűkítési lehetőségek A területi szűrés a Területi besorolás menüpont területi egységének kiválasztásával 14

15 végezhető el. A szűkítendő területi szint nevére kattintva megjelenő felugró ablak a kiválasztott területi szint elemeit (területi egységeit) tartalmazza. A listában ki kell jelölni azoknak a területeknek a nevét, amelyekre az elemzést végezzük, de lehetőség van arra is, hogy a felhasználó azt adja meg, hogy mire nem szeretné elvégezni az elemzést. A beállítások között a tartalmazza opció jelenti azt, hogy az elemzést a listában kijelölt területegységekre végzi el az alkalmazás, míg a nem tartalmazza opcióval jelölhetők ki azok, amelyek kihagyásra kerülnek a végrehajtás során. Egy lépésben csak az egyik opcióra vonatkozó feltételek adhatók meg. A kijelölésre használható Ctrl billentyű (egyesével jelöl ki), de használható a Shift billentyű is egymás melletti elemek csoportos kijelölésre. A beállítás vonatkozását az alsó mezőben kell megadni, azaz hogy a kijelölt területeket tartalmazza, vagy ne tartalmazza a vizsgálat. A szűkítési feltételek a Rendben nyomógombra kattintva fogadhatók el (13. ábra). 13. ábra Kistérségi területi szűkítés megadására szolgáló felület Az egyszerű szűkítő feltételek programsora a felhasználó számára alapvetően rejtve van (14. ábra), azonban célszerű lehet megjeleníteni a Szűkítés egyszerű/összetett menüpont segítségével. Az egyszerű szűkítő feltétel(ek) megadását követően a kifejezés mező alatt jelennek meg a besorolással kapcsolatos opciók: a törlés és a listázás. A törlés feliratra kattintva tudjuk a korábban beállított területi szűkítést törölni. 14. ábra Egyszerű szűkítő feltétel megadása Azt, hogy mely területek szerepelnek a szűkítésben, a Lista választásával lehet megtekinteni egy felugró ablakban (15. ábra). 15

16 15. ábra Szűkítés művelethez beállított területek listázása Figyelem! A TeIR-ben található adatok legkisebb területi egysége a település, ezért szűkítésként csak olyan terület állítható össze, amely egy településcsoporttal egyértelműen meghatározható. Ez azt jelenti, hogy csak településhatárok mentén húzódó területi lehatárolásokat lehet megfogalmazni. Figyelem! Ha a területi szűkítés be van állítva, akkor kartogram generálásakor az alkalmazás a beállított területegységeket jeleníti meg oly módon, hogy a beállított területegységek minimum és maximum X és Y EOV koordinátákra befoglaló négyzetet állít elő! Összetett szűkítő feltételek beállítása Összetett szűkítési feltétel készítése egyszerű szűkítéssel indul. Az egyfajta területi szintre beállított területi szűkítést azonban további területi szűkítésekkel lehet bővíteni. A felhasználó megadhatja akár azt is, hogy egy kiválasztott megyére vonatkozóan tovább szűkíti a területet a megyében található 3 kistérségre. Az egyes területi és egyéb adatokra vonatkozó feltételeket az és, illetve a vagy logikai relációval kell összekötni (8. táblázat). Logikai reláció Alkalmazott jelölés Kapcsoló feltétel ÉS & VAGY NEM! & 8. táblázat Összetett feltétel megadásához kapcsolódó jelölési szimbólumok Az adatgyűjtőbe felvett adatok értéke alapján történő szűrőfeltételt a felhasználónak kell a szűkítés mezőbe begépelnie, éppúgy, mint a több területi szintre vonatkozó szűkítési feltételek közötti logikai kapcsolatot. Figyelem! A logikai NEM feltétel összetett szűkítésnél önmagában nem kapcsolja össze az egyes szűkítési feltételeket, ezért ilyen esetben a NEM (!) feltétel mellett, valamelyik más (ÉS (&), VAGY ( )) logikai kapcsoló feltételt is alkalmazni kell. A szűkítő feltételben olyan adatértékekre vonatkozó feltételeket határozhatunk meg, amelyek az adatgyűjtő mezőbe fel lettek véve. A kifejezésnek akkor és csak akkor nem kell tartalmaznia a szűkítésben használt adatot, ha ismeretlenként az összetett szűkítésben egyedüli betűként szerepel. Amennyiben egy kifejezés nem tartalmazza a szűkítési feltételhez felhasznált elemi adat jelölését, akkor fel kell venni a kifejezés mezőbe, a megjeleníteni kívánt mennyiség után vesszővel elválasztva Beállítási lehetőségek A beállítások a statisztikában használatos korrigáló műveletekre épülnek, ugyanis segítségükkel kezelhetők a valamilyen időszakot átölelő vizsgálatoknál a területi változásokból adódó pénzügyi adatoknál az infláció okozta értékeltolódások. Megadható, hogy a rendszer a számításnál Budapest adatait figyelmen kívül hagyja, így megyei összehasonlítás esetében a Pest megyei értéket ne torzítsa el. Szintén itt állítható be, hogy a vizsgált területek összes elemét, értékhiánytól függetlenül, jelenítse meg az alkalmazás, illetve azt, hogy a riport formájában kért 16

17 eredményeknek mi legyen a rendezési szabálya. A Beállításoknak van alapértelmezett értéke, így elemzések készítése előtt javasolt a beállításokat ellenőrizni, és szükség esetén módosításokat végezni. A használni kívánt opciót az előtte található checkbox kipipálásával kapcsolhatja be a felhasználó (16. ábra) Idősor követés 16. ábra Beállítások megadására szolgáló felület Az egy időszakra vonatkozó elemzés (dinamikus statisztikai mutató) készítésekor az alkalmazás az adatképzési eljárás segítségével a legkorábbi évre vonatkozó településsorra aggregálja a későbbi adatokat, így a felhasználó a vizsgálatban ténylegesen összehasonlítható területi egységeket kap. Év Mázaszászvár Máza Szászvár KSH kód Adat: Nem léteztek Adat: 1999 Nem létezik IDŐSORKÖVETÉS: * * az adat összevonási eljárása az adat típusától függ (Ft, db, igen/nem, stb.) 9. táblázat Települési változások kezelése dinamikus elemzésnél Amennyiben több évre vonatkozó elemi adatok felhasználása történik és az idősor követés opció ki van kapcsolva, akkor azon települések adatai fognak szerepelni, amelyek KSH kódjai a referencia évben léteztek (9. táblázat). A később megszűnt KSH kódú településekhez csak azokra az évekre jelenít meg az alkalmazás adatot, amikor még léteztek az eredeti KSH kóddal Defláció idősor követéssel A defláció idősor követéssel opció a települési változáskövetésen túl a pénzügyi adatokat a KSH által közétett inflációs mértékkel csökkenti úgy, hogy a legkorábbi évet tekinti viszonyítási alapnak. Az alkalmazás ezt a lehetőséget csak bizonyos mértékegységgel rendelkező adatokra vonatkozóan veszi figyelembe (4. táblázat). 17

18 Tegyük fel, hogy rendelkezünk adatokkal a évre, évre és az évre vonatkozóan. Az alkalmazás az adatokat az évi árszintre számítja a 10. táblázatban ismertetett módon. Adat éve 1998-as árszintre számítás Magyarázat 1998 Alapadat (eredeti) Alapadat /1, és 1998 közötti infláció 2000 Alapadat / ,143 (1999 és 1998 közötti infláció) x 1,10 (2000 és 1999 közötti infláció) 10. táblázat Deflációs idősor követés - árszintszámítás Minden területegység megjelenítése adathiánytól függetlenül A felhasználónak megvan a lehetősége arra, hogy testre szabja a megjelenítési lehetőségeket. Az opció segítségével kiválasztható, hogy az alkalmazás minden területegységet megjelenítsen, függetlenül a rá vonatkozó adatok létezésétől, ellentétben azzal, hogy csak azokat a területi egységeket láttatja, amelyekre rendelkezésre áll adat. Tekintsük a KSH TSTAR adatbázisából a évi adatok közül a Városok népmozgalma fejezetet. Amennyiben az opció ki van kapcsolva, akkor a riport kérésekor kapott táblázat csak a évi városokat tartalmazza. Ellenkező esetben az összes település megjelenik, és ahol nem volt adat (a nem városi jogállású települések) ott a táblázat adatoszlopa (null) értéket fog tartalmazni Elemzés Budapest nélkül Néhány mutató, illetve területi szint esetében az elemzések tisztább képet adhatnak, ha a Budapestre vonatkozó adatokat az elemzés figyelmen kívül hagyja. Ezt az opciót kiválasztva tehát az összeállított kifejezés számításakor Budapest adatait a rendszer nem veszi figyelembe. Az opció használatának akkor lehet jelentősége, ha a felhasználó megyei, régiós vagy kistérségi összehasonlításokat készít, és el akarja kerülni, hogy a budapesti adatok eltorzítsák a területegységekre vonatkozó adatokat Budapesti kerületek Budapest összesen helyett Az alkalmazás jelen opción keresztül lehetővé teszi, hogy Budapest egészére vonatkozó adatok helyett a budapesti kerületekre érvényes adatokat használjuk fel az elemzéseinkhez. Ha az opció be van kapcsolva, akkor a végtermékben nem Budapestre jelennek meg az adatok, hanem Budapest kerületeire, de használatának csak akkor van értelme, ha a szóban forgó adat Budapestre vonatkozó része kerületi lebontásban rendelkezésre áll Kartogramnál csak az eredményhalmazban meglévő területek jelennek meg Komplex területi szűkítések alkalmazásánál hasznos opció, ugyanis bekapcsolása esetén a kartogram típusú végtermék készítésekor a tematikus térkép csak azokat a területeket ábrázolja, amelyekre az összetett kifejezés vonatkozik. Ha területi szűkítéssel csak a Dél-alföldi régióra vonatkoznak az adatok, akkor a kartogramon csak ez a régió fog látszani. Ha az opció ki van kapcsolva, akkor a kartogram a környező adattal nem rendelkező területeket is mutatni fogja. 18

19 Diagram beállításai Szintén a beállítások között van lehetőség megadni az automatikusan generált diagram megjelenési formáját (11. táblázat). Diagram típusa Leírás Minta Álló halmozott álló diagram készítése, mely több adat együttes megjelenítése esetén halmozottan ábrázolja a különböző adatokat Álló csoportosított álló diagram készítése, mely több adat együttes megjelenítése esetén csoportosítva ábrázolja a különböző adatokat Fekvő halmozott fekvő diagram készítése, mely több adat együttes megjelenítése esetén halmozottan ábrázolja a különböző adatokat Fekvő csoportosított fekvő diagram készítése, mely több adat együttes megjelenítése esetén csoportosítva ábrázolja a különböző adatokat 11. táblázat Diagramok különböző megjelenítése 2 adatra vonatkozóan A diagramokra vonatkozóan a típuson kívül nem lehetséges módosításokat végezni a megjelenítés tekintetében Rendezés Riport vagy diagram végtermék generálása esetén a rendszer az adatokat alapértelmezetten a területegységek neve szerint ABC sorrendben szerepelteti. A felhasználó az opció segítségével beállíthatja, hogy az elemzés végeredményeként kapott 19

20 értékek szerinti növekvő sorrendben jelenjenek meg az adatok. Több adatot tartalmazó kifejezés esetében (riport esetén több adatoszlopa is lehet a táblázatnak) megadható, hogy melyik adatsor értékei alapján történjen a rendezés. A több eredményoszlopot tartalmazó kifejezésnél az 1.tag, 2.tag, stb. választható rendezési feltétel a kifejezés vesszővel elválasztott részeire utal. Figyelem! Az adatok megjelenítésére vonatkozó rendezési feltétel csak akkor állítható be, ha a kifejezés mezőben legalább 2 kifejezés szerepel vesszővel elválasztva. Tegyük fel, hogy a felhasználó a évre vonatkozóan a személygépkocsik számát és a száz lakosra jutó személygépkocsik számát a száz lakosra jutó személygépkocsik száma szerinti növekvő sorrendben szeretné megjeleníteni. Elemi adatként beválasztja a személygépkocsik számát, és a kifejezéshez beírja az a,a/b*100 szöveget (12. táblázat). Ez tehát azt jelenti, hogy ezen kifejezés 2 tagból áll, amelyek bármelyikének értékeinek kérhető a rendezés. Kifejezés részei (tagok) 1.tag 2.tag Értékek Szükséges rendezési feltétel A A/B*100 Ezt, vagyis a 2.tag-ot kell megadni rendezési feltételként. 12. táblázat Az adatok rendezésének megadásához tartozó paraméterek a kifejezés függvényében Végtermékek előállítása (kartogram, diagram, lista) Miután a kifejezés, a használni kívánt területi szűkítések, valamint az egyéb opciók meghatározásra kerültek, a felhasználónak a végtermék típusát és azok paramétereit kell megadnia. Az elemzések eredményei kartogram (tematikus térkép, statisztikai térkép), diagram és riport (html, csv, excel) formájában jeleníthetők meg Kartogram készítése Kartogram a Generálás menü Kartogram menüpontjának segítségével, vagy a ikon lenyomásával állítható elő. A végtermék készítésének paraméterei a megjelenő új ablakban állíthatók be (17. ábra). 17. ábra Kartogram alapbeállításainak módosítása 20

21 Az első legördülő menüben állítható be az osztályképzés szabálya, az elosztási módszer. Az azonos esetszám választásakor a rendszer úgy állapítja meg az osztályközöket, hogy mindegyik osztály ugyanannyi területegységet tartalmazzon. Az azonos osztásköz választása esetén a rendszer a legmagasabb és a legalacsonyabb érték között úgy állapítja meg az osztályokat, hogy azok ugyanakkora értéktartományokat fedjenek le (ekvidisztáns felosztás). Annak eldöntése, hogy egy adott elemzésnél melyik módszer a kedvezőbb, a felhasználó feladata. Célszerűnek mutatkozik az azonos esetszám választása olyan elemzések elkészítéséhez, ahol a területegységek közül a hasonló helyzetben lévők fontosak. Az azonos osztásköz un. fix skála esetében használható jól, vagyis amikor egy adott és jól megfogalmazott tematikus osztályozás osztályaiba szeretné a felhasználó a területi egységeket besorolni, mert az elemzés szempontjából az a fontos, hogy a területi egységek melyik előre megadott osztályba tartoznak. A második, számokat tartalmazó legördülő menü segítségével határozhatók meg a tematikus osztályok, melyek 3 és 8 közötti értékekre adhatók meg. Alapértelmezetten a rendszer 5 kategóriával dolgozik. Az utolsó legördülő menüből választható ki a kartogram színsémája. A fenti beállítások után, az Újraszámol nyomógombra kattintva a rendszer automatikusan kiszámítja az osztályok intervallumait és hozzájuk rendeli a megfelelő feliratokat és a megadott színeket. A felhasználónak lehetősége van manuálisan is módosítani az intervallumok minimum és maximum értékeit, valamint megadni az egyes osztályokhoz tartozó feliratokat, amelyek a jelmagyarázatban is megjelennek. A rendszer által a kiválasztott színsémához felajánlott színek is tetszőlegesen módosíthatók a felirat melletti színdobozra kattintva (18. ábra). 18. ábra Kartogram választott színsémája színeinek módosítása A kartogram generálása előtti utolsó lépés a kartogram címének megadása. A készítése a Végrehajt nyomógombra kattintva indítható, aminek hatására a végtermék egy új böngészőablakban jelenik meg (19. ábra). 21

22 19. ábra Kartogram megjelenítése térinformatikai alkalmazásban Az elkészült tematikus térkép nagyítható, kicsinyíthető, és a térképen látható Teljes képernyőre nagyítás nyomógombot választva az eredeti nézetre áll vissza. A térkép felület melletti nyomógombok segítségével a térkép mozgatásán, illetve a méretarány változtatáson túl lehetőség van az egyes területegységek automatikus azonosítására, valamint POI elhelyezésére a térképen (13. táblázat). Nyomógomb Művelet Teljes képernyőre nagyítás Vissza Előre (hasonlóképpen a böngészők funkcióihoz) Nagyítás Kicsinyítés (Mindkettő működik a térképre kattintva, de a nagyításnál kijelölhető a területre vonatkozó befoglaló négyzet is.) Térkép mozgatása Automatikus azonosítás 22

23 POI felvétele (POI=Point Of Interest, érdekes helyek) Térkép frissítése Térkép nyomtatása Segítség 13. táblázat Műveletek a kartogram megjelenítésére szolgáló térinformatikai rendszerben Az Automatikus azonosítás nyomógomb segítségével egy-egy ábrázolt területegységre vonatkozóan lekérdezhető a hozzá tartozó pontos érték. Az alkalmazásban a gomb megnyomása után az egeret azon terület belsejébe visszük, amelynek az adataira szükség van és rövid várakozás után megjelenik a területegységre vonatkozó pontos érték (20. ábra). Bizonyos elemzések során nagyon hasznos lehet, hogy az egyes térképi rétegeket ki/bekapcsolhatja a felhasználó, illetve megjelenítheti a kartogramhoz tartozó jelmagyarázatot is. A térképi rétegek a nevük előtti checkbox segítségével kapcsolhatók ki- és be (21. ábra). A megfelelő méretarányra beállított térkép kinyomtatható, illetve pdf dokumentumként elmenthető a Térkép nyomtatása nyomógomb segítségével. 20. ábra Adott területegységre vonatkozó adat térképi lekérdezése 23

24 21. ábra Kartogram térképi rétegekkel kiegészítve 22. ábra Kartogram jelmagyarázata Diagram készítése A Generálás menü Diagram menüpontjának segítségével, vagy a ikon választásával hozható létre a Beállítások menüben megadott típusú diagram. A végeredmény egy új böngésző ablakban jelenik meg. A diagram egyéb jellemző tulajdonságai nem módosíthatók, a rendszer az alapértelmezett diagramot generálja minden esetben. Figyelem! Diagramon egyszerre legfeljebb 50 különböző adat jeleníthető meg. Ha az elemzés ennél több értéket ad vissza, akkor csak az első 50 fog megjelenni Riport készítése A Generálás menü Riport menüpontjából a HTML, CSV vagy Excel választásával előállítható a választott formátumú riport. A ikont választva Excel munkalapot ad a rendszer végeredményként. A menüpont vagy az ikon választásával megkezdődik a riport generálása és a végeredmény új böngészőablakban jelenik meg, avagy megnyitható/elmenthető. 24

25 Kifejezések kezelése A rendszer lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó az összeállított kifejezés(eke)t későbbi felhasználás céljából minden beállításával együtt elmentse. Az elmentett kifejezésben tárolva lesznek a beállított területi szűkítések és a területi csoportosítások is. Az ily módon elmentett elemzések később másik kifejezés készítésekor felhasználhatók, illetve az eredmény esetleg más végtermék formájában újra elkészíthető. Amennyiben az elmentett kifejezések ugyanarra a területi szintre vonatkoznak, akkor belőlük igény szerint unió képezhető Kifejezés mentése A Kifejezések menü Mentés menüpontjának választása után egy új böngésző ablakban adható meg az elmentendő kifejezés és az abban szereplő tagok neve (23. ábra). A Kifejezés megnevezése és a tagok nevei mezők kitöltését követően a Rendben nyomógombot választva menthetjük el a beállított kifejezésünket, az éppen aktuális területi szűkítésekkel és területi csoportosítással együtt. A kifejezés megnevezésének pontos meghatározása nagyon fontos abban az esetben, ha később a felhasználásra kerül, ugyanis az adatgyűjtőbe történő beválasztását követően ez a megnevezés jelenik meg elemi adatként. A tagok neveinek kitöltése nem kötelező. 23. ábra Kifejezések mentésekor megadandó paraméterek Figyelem! A kifejezés megnevezésének megadása során kerüljék a % szimbólum megadását! Amennyiben a felhasználó összetett szűkítési feltételeket is megadott, akkor azok bár a kifejezés tartalmazni fogja őket, a szöveges megjelenítésük (azaz a mezőbe beírt feltételrendszer) nem lehetséges. Javasoljuk, hogy a kifejezés nevében adják meg szövegesen a összetett feltételeket is! Pl. A balesetek száma azon Északmagyarországi és Dél-alföldi településeken, ahol a lakosságszám nem haladja meg a főt és a balesetek száma meghaladja az országos átlagot évben Kifejezések megtekintése és beválasztása az adatgyűjtőbe Az elmentett kifejezések a Kifejezések menü Lista menüpontjának segítségével tekinthetők meg (24. ábra). A listában minden egyes kifejezésnél fel van tüntetve a mentéskor megadott neveken túl a felhasznált alapadatok köre és az összeállított kifejezés matematikai képlete, amely nem tartalmazza az összetett keresésnél alkalmazott kiterjesztett képletet. Egy kifejezés akkor képezheti egy másik kifejezés elemi adatát, ha a kifejezésre történő kattintással az adatgyűjtőbe felvételre kerül és megkapja az ABC soron következő vagy kimaradó betűjelét. 25

26 24. ábra Tárolt kifejezések listája Figyelem! A tárolt kifejezések törlésénél azok a kifejezések is törlődnek, amelyek hivatkoznak a törlendőre. Az elmentett kifejezéseknek nincs mértékegységük, ugyanis a rendszer nem tudja automatikusan besorolni sehova sem az egyedisége miatt. Ezért azonban a mentett kifejezésekre nem történik automatikus aggregáció! Kifejezések egyesítése unió képzésével A Kifejezés menü Kifejezés unió menüpontjának segítségével indítható az unióképzés. A listából a mutató nevére kattintva válasszuk ki azt a kifejezést, amelynek az eredményhalmazához hozzá akarjuk fűzni egy másik kifejezés eredményhalmazát. A kiválasztással a tárolt kifejezések közül, amelyek hozzáfűzhetőek a kiválasztott mutatóhoz (azonos területi szintre vonatkoznak, mint a kiválasztott mutató) új ablakban is megjelennek. Az újonnan kapott listából a mutató nevére kattintva lehet kiválasztani a hozzáfűzendő mutatót. A hozzáfűzendő kifejezés megadását követően az unió elkészül, és megjelenik a Kifejezéstár ablak, ahol az utolsó kifejezés a képzett unió lesz. Ha a felhasználó kettőnél több kifejezésből szeretne uniót képezni, az csak több lépésben tudja elkészíteni. Három mentett kifejezés egyesítése esetén első lépésben kettőt kell egyesíteni, majd a képzett unióhoz hozzá kell adni a harmadik tárolt kifejezést. 26

27 3. ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS EGYÉNI MUTATÓK ELKÉSZÍTÉSÉNEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 3.1 Egy adófizetőre jutó adó mértéke különböző területi szinteken A) Az egy adófizetőre jutó adó mértéke települési szinten a évben kartogramon ábrázolva Az elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok (25. ábra) a beválasztás sorrendjében: /APEH / Személyi jövedelemadó (SZJA)/ 2007/ Összes adó 2007 Összes adófizető darabszáma ábra Adatgyűjtőbe felvett, az elemzéshez szükséges SZJA adatok Az APEH SZJA adatai településsorosan állnak rendelkezésre. Első esetben végezzük el az elemzést az egész országra települési szinten. Ekkor a csoportosításnak TELEPÜLÉS szintűnek kell lennie, amely az alapértelmezett a rendszer használata során. A kifejezés mezőben meg kell adni az elemzés matematikai képletét, ahol az alapadatokat az adatgyűjtő mezőben látható betűjelével kell helyettesíteni. Az alapadatok topológiája település és az elemzést is települési szintre kell elvégezni, így aggregálásra nincs szükség. Az elemző képlet a fenti jelölésekkel a/b lesz, amelyet a kifejezés mezőbe be kell írni (26. ábra). Az elemzéseket az alapértelmezett beállításokkal kell elvégezni. 26. ábra Területi csoportosítás és elemző képlet megadása Az elemző képlet megadása után kartogram generálása a feladat. A kartogram megjelenésére vonatkozó paraméterek megjelenő új böngésző ablakban történő beállítása után (27. ábra) a kartogram a Végrehajt paranccsal állítható elő (28. ábra). 27

28 27. ábra Kartogram paraméterezése Az azonos esetszám jelen esetben praktikus, mert így minden kategóriába azonos számú település esik. 28. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke települési szinten évben B) Az egy adófizetőre jutó adó mértéke kistérségi szinten a évben kartogramon ábrázolva 28

29 Abban az esetben, ha a mutató értékét kistérségi szinten szeretnénk megjeleníteni, akkor az adatokat aggregálni kell. Mivel az adat évre vonatkozik, ezért a csoportosítások közül a KISTÉRSÉG (174) 2007 óta kell választani (29. ábra). 29. ábra Területi csoportosítás beállítása kistérségi elemzéshez A kifejezésbe beírt képlet most úgy alakul, hogy SUM(A)/SUM(B), ahol SUM(A) kistérségenként összegzi a településekre vonatkozó adó összegét SUM(B) kistérségenként összegzi a településekre vonatkozóan az adófizetők számát. Figyelem! Abban az esetben, ha az alkalmazásban az adott mértékegységhez létezik automatikus aggregáló függvény, akkor elegendő az A/B képlet beírása. Az automatikusan alkalmazott aggregáló függvények a html riportban megtekinthetők, jelen esetben INF(A)/SUM(A) az alkalmazott képet. A kartogram generálásának eredményeképpen kapott térképen tehát a kistérség lesz az ábrázolás területi szintje. A generálási beállítások megegyeznek az A) pontban ismertetett értékekkel (30. ábra). 30. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke kistérségi szinten évben C) Az egy adófizetőre jutó adó mértéke megyei szinten a évben kartogramon ábrázolva Abban az esetben, ha a mutató értékét megyei szinten szeretnénk megjeleníteni, akkor az adatokat aggregálni kell, így a csoportosítások közül a MEGYE csoportosítást kell választani. Az elemző képlet megegyezik a B) pontban szereplővel, azonban a változók jelentése más: 29

30 SUM(A) megyénként összegzi a településekre vonatkozó adó összegét SUM(B) megyénként összegzi a településekre vonatkozóan az adófizetők számát. 31. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke megyei szinten évben 3.2 Egy adófizetőre jutó adó mértékével kapcsolatos elemzések különböző területi szinteken különböző aggregáló függvényeket alkalmazva Egy adófizetőre jutó adó átlagának meghatározása kistérségi szinten évben Mivel az adatok településsorosan állnak rendelkezésre és kistérségi átlagra van szükségünk, ezért egyrészt a csoportosítást KISTÉRSÉG (174) 2007 óta kell átállítani és meg kell adni az aggregáló kifejezést. Az elemző képlet AVG(a/b) lesz (a 25. ábra jelöléseit alkalmazva), amelyet a kifejezés mezőbe kell beírni. A végrehajtás során az alkalmazás településenként elvégzi az egy adófizetőre jutó adó számítását, majd kistérségenként számítja a települések adatainak számtani átlagát. Az elemzéseket az alapértelmezett beállításokkal kell elvégezni. A kartogram paraméterezésekor be lehet állítani több kategóriát az elemzés részletességének biztosításához (32. ábra), majd el kell készíteni a kartogramot (33. ábra). 30

31 32. ábra Kartogram paraméterezése 8 tematikus osztállyal 33. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértékének kistérségi átlaga Egy adófizetőre jutó adó amplitúdójának meghatározása megyei szinten évben Mutató: Az egy adófizetőre jutó adó települési szinten vett maximális és minimális értékének különbsége megyei szinten a évben kartogramon ábrázolva.) 31

32 Mivel az adatok településsorosan állnak rendelkezésre és megyei adatra van szükségünk, ezért egyrészt a csoportosítást MEGYE kell átállítani és meg kell adni az aggregáló kifejezést. Az elemző képlet a 25. ábra jelöléseit alkalmazva MAX(A/B)-MIN(A/B) lesz, amelyet a kifejezés mezőbe be kell írni. A végrehajtás során az alkalmazás megyénként megkeresi a maximális és minimális települési értékeket és ezeket kivonja egymásból. A kartogram paraméterezésekor használjunk 5 kategóriát az elemzés részletességének biztosításához (34. ábra) majd generáljuk le a kartogramot (35. ábra). 34. ábra Szürkeségi fokozatú 5 osztállyal történő paraméterezés 35. ábra Az egy adófizetőre jutó adó települési szinten vett maximális és minimális értékének különbsége megyei szinten évben 32

33 3.2.3 Egy adófizetőre jutó adó szórásának meghatározása kistérségi szinten évben Mutató: Az egy adófizetőre jutó adó települési szinten vett szórásának értéke kistérségi szinten a évben kartogramon megjelenítve. Mivel az adatok településsorosan állnak rendelkezésre és kistérségi adatra van szükségünk, ezért egyrészt a csoportosítást KISTÉRSÉG (174) 2007 óta kell átállítani és meg kell adni az aggregáló kifejezést. Az elemző képlet a 25. ábra jelöléseit alkalmazva STDDEV(A/B) lesz, amelyet a kifejezés mezőbe be kell írni. A végrehajtás során az alkalmazás kistérségenként számítja a települések értékei alapján a szórást. A kartogram paraméterezésekor fogadjuk el az azonos esetszám beállítást, és használjunk 5 kategóriájú fehér-fekete fokozatú skálát, majd jelenítsük meg a kartogramot (36. ábra). 36. ábra Az egy adófizetőre jutó adó mértékének szórása kistérségi szinten évben 3.3 Kistérségekben lévő települések számának meghatározása országos szinten évben A kistérségekben található települések számának meghatározása a évben. Az eredmények riport formájában jelenítendők meg. Az elemzés elkészítéséhez olyan településsoros elemi adatot kell keresni, amely minden egyes településre rendelkezik értékkel, amely lehet a: KSH/TSTAR/2008/Terület,lakónépesség, állandó népesség/állandó népesség száma 2008 adat, amit be kell választani az adatgyűjtőbe. 33

34 Mivel kistérségi szinten szükséges megmondani a települések számát, ezért a KISTÉRSÉG (174) 2007 óta csoportosítást alkalmazzuk és az adatokat csoportosítjuk, mivel az elemzés szintje nagyobb területi egységre vonatkozik, mint az elemi adat. Jelen esetben számosságot kell meghatározni, vagyis a COUNT függvény vezet eredményre. A kifejezés tehát a 37. ábra jelöléseit alkalmazva COUNT(A), aminek a végrehajtásakor a rendszer egy kistérségre vonatkozóan minden adattal rendelkező települést lekérdez és megszámolja, hogy egy-egy kistérségben hány adatot kapott eredményül, vagyis hány település található azon a területi egységen. 37. ábra Kistérségekben található települések számának meghatározása évben: csoportosítás és kifejezés Az eredmények html riportként 174 sort tartalmaznak és minden sorban szerepel a települések száma is (38. ábra). 38. ábra Kistérségekben található települések számának eredménylistája 34

35 Mentsük is el ezt kifejezésként a Kifejezés/Mentés menüpont segítségével Kistérségekben található települések száma évben névvel (39. ábra). 39. ábra Kistérségekben található települések számának mentése kifejezésként évre 3.4 Megyékben található kistérségek számának meghatározása országos szinten évben (Az egyes kistérségekben található települések számának meghatározása a évben. Az eredmények diagram formájában jelenítendők meg.) A feladatot kétféleképpen lehet megoldani: A) megfelelő területi szintű adat választásával B) mentett kifejezés felhasználásával A) Megfelelő kistérségi szintű adat választásával történő megoldás A feladat elvégzéséhez olyan kistérségsoros elemi adatot kell keresni, amelynél minden egyes kistérség rendelkezik értékkel: ilyen az EDUCATIO Nonprofit Kft/Felsőoktatási felvételi adatok/2008/felvettek száma összesen 2008 adat, amit be kell választani az adatgyűjtőbe. Mivel megyei szinten kell meghatározni a kistérségek számát, ezért a csoportosítást MEGYE kell állítani és az adatokat aggregálni szükséges. Jelen esetben számosságot kell meghatározni, vagyis a COUNT függvény vezet eredményre. A kifejezés tehát COUNT(A) (40. ábra), aminek a végrehajtásakor a rendszer egy megyére vonatkozóan minden adattal rendelkező kistérséget lekérdez és megszámolja, hogy egy-egy megyében hány adatot kapott eredményül, vagyis hány kistérség található azon a területi egységen. Az eredmények diagramon jelenítendők meg (41. ábra) 40. ábra Megyékben található kistérségek száma évben I. csoportosítás és kifejezés 35

36 41. ábra Megyékben található kistérségek száma évben diagramon ábrázolva B) Mentett kifejezés segítségével történő megoldás A feladat elvégzéséhez felhasználjuk a 3.3 feladatban elmentett kifejezést, amelyet be kell választani az adatgyűjtő mezőbe. A kifejezés a rendszer számára tulajdonképpen kistérségsoros elemi adatot jelent (42. ábra). Mivel megyei szinten kell aggregálni, ezért a csoportosítást MEGYE kell állítani Az A jelű adat tulajdonképpen egy elemi adatként viselkedő kifejezés, amelynek az eredménye egy olyan táblázat, amely tartalmazza a kistérségeket (kód szerint) valamint ezekhez tartozóan a települések darabszámát. A COUNT(A) művelet végrehajtása során a rendszer megyei szinten aggregál, tehát minden megyére vonatkozóan leszűri az A-ban szereplő kistérségeket és megszámolja őket, vagyis megadja, hány kistérség található egy-egy megyében. Az eredmények riport formájában jelenítendők meg (43. ábra) 42. ábra Megyékben található kistérségek száma évben II. kifejezés és csoportosítás 36

37 43. ábra Megyékben található kistérségek száma évben riport formátumban 3.5 Közcsatornában elvezetett szennyvíz mennyiségének elemzése a Nyugat- és Középdunántúli régió kistérségeiben évben Mutató: A háztartásokból közcsatornában elvezetett szennyvíz 100 lakosra vetített mennyisége a Nyugat- és Közép-dunántúli régió kistérségeiben a évben (kartogram) Elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a felvétel sorrendjében (44. ábra): / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008/ Kommunális ellátás, környezet Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 2008 Terület, népesség Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége ábra Az adatgyűjtőbe felvett adatok Mivel az alapadatok településsoros adatok, de az elemzés célja kistérségi összehasonlító vizsgálat, ezért a területi csoportosítást a 174 kistérségre kell beállítani. Az alapadatok topológiája település, viszont az elemzés kistérségi topológiára készül, így az elemi adatok összevonásához csoportosító függvényt kell használni. Jelen esetben ez az összegzés (SUM) lesz. Az elemző képlet: SUM(A)/SUM(B)*100, ahol a SUM(A) a kistérségenként összevont települési elvezetett szennyvíz, amit el kell osztani a SUM(B)-vel, a kistérségenként összevont lakosság számával és meg kell szorozni százzal, hogy száz lakosra vetített adatot kapjunk. 37

38 Az elemző képlet meghatározását követően kell megadni a területi szűkítő feltételt, amelyre azért van szükség, mert Magyarország területéből csak a Közép- és a Nyugat-dunántúli régiók területét szükséges vizsgálni (45. ábra). 45. ábra Területi szűkítő feltétel megadása A területi szűkítés beállítását követően a kartogramot paraméterezni kell (46. ábra). Az azonos esetszám jelen esetben praktikus, mert így minden kategóriába azonos számú kistérség esik. A kartogramon szereplő tematikus osztályok számát 4-re és a színsémát kék-pirosra állítva indítható a végtermék előállítása (47. ábra). 46. ábra Kartogram paramétereinek beállítása 47. ábra A végtermékként kapott kartogram megjelenítése jelkulccsal együtt 38

39 3.6 Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása választott üdülőkörzetben és településeken Mutató: Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása 2002 és 2007 között (2002-es árszinten) a Balaton üdülőkörzetben és azokon a településeken, ahol a lakosság száma több mint ezer fő (kartogram) Elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / APEH / SZJA / 2002 / 2002 évi adatok / Összes jövedelem főállásból 2000 Összes főállású darabszáma / Összes jövedelem főállásból 2007 Összes főállású darabszáma 2007 / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2002 / Terület, népesség / Lakónépesség száma az év végén 2002 Mivel az elemi adatok településsoros adatok és az elemzés is települési szinten készül, ezért a területi csoportosítás települési szintű. Az elemző képlet (C/D)-(A/B), ahol a (C/D) az egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem a évben, amiből ki kell vonni a (A/B)-t, az egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelmet a évben. Az elemző képlet meghatározását követően kell megadni az összetett területi szűkítő feltételt, amelyre azért van szükség, mert Magyarország területéből csak a Balaton üdülőkörzetébe eső, vagy az 1000 főnél nagyobb lakosság számú településeket kell az elemzésbe bevonni. Az összetett feltétel előállítása nem automatikus. A felhasználónak manuálisan kell beírnia a szűkítő feltétel(eke)t az Adatkezelés menü Szűkítés egyszerű/összetett menüpontja kiválasztásának hatására megjelenő mezőbe, a már létező területi szűkítés után logikai relációval kapcsolva. Ilyenkor az alkalmazás Kifejezés mezője alatt egy új mező jelenik meg. A Balaton üdülőkörzetre vonatkozó szűkítés (ez lesz az összetett feltétel első tagja) az Adatkezelés menü Területi besorolás/ Üdülőkörzet menüpontját választva adható meg. Az új böngésző ablakban megjelenő üdülőkörzetek területi egységekből ki kell kiválasztani a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó: partközeli településeket és további településeket, majd a tartalmazza opció választásával, és a Rendben nyomógombra kattintásával véglegesíthető (48. ábra). 48. ábra Területi szűkítő feltétel első tagjának megadása 39

40 Ezután manuálisan kell kiegészíteni az összetett szűkítő feltételt: a második tagot, amely az 1000 főnél nagyobb lakosság számú településeit veszi hozzá a Balatoni üdülőkörzet településeihez. A második tagot VAGY logikai relációval kell kapcsolni az első taghoz, amelynek a jele a (függőleges vonal) (49. ábra). 49. ábra A besorolás elfogadását követően az összetett feltétel A szűkítő feltétel első tagja után a következőt kell begépelni: E>1000, ahol a a logikai VAGY kapcsoló feltétel, E a lakónépesség számának adatgyűjtő mezőben látható betűjele, amely adatnak nagyobbnak kell lennie, mint 1000 (így szűrhetők ki az ezer főnél kisebb lakónépességgel rendelkező települések) (50. ábra). 50. ábra A végleges összetett szűkítő feltétel A területi szűkítés meghatározását követően állítandók be a defláció idősor követéssel és a Budapest nélkül opciók. A defláció opcióra azért van szükség, mert dinamikus (egy időszakot átölelő) mutató készítése a feladat, ahol pénzügyi adatok összehasonlítása történik. Mivel 2002 és 2007 között az infláció következtében a forint vásárlóereje romlott, hogy valós képet kapjunk (vagyis a jövedelmek tényleges értékeinek a változását lehessen összehasonlítani) az opció segítségével a évi adatokat az 2002-ös árszintre kell visszaszámítani. Az opciókat a Beállítások menüpontban állíthatjuk be. A kartogram paraméterezéséhez válasszuk az azonos esetszám -ot, hogy minden kategóriába azonos számú település essen. 5 kategóriát beállítva bézs-barna színsémával generáljuk le a kartogramot (51. ábra). 51. ábra Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása 2002 és 2007 között 40

41 kartogramon megjelenítve a Balaton üdülőkörzetben és azokon a településeken, ahol a lakosság száma több mint ezer fő 3.7 Egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek aránya a Dél-alföldi és a Középdunántúli régiók megyéiben Mutató: Az egyetemi végzettségű munkanélküliek aránya az összes munkanélkülihez viszonyítva a Dél-alföldi és a Közép-dunántúli régiók megyéiben IV. negyedévben (diagram) Elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / Munkanélküliségi adatok (Foglalkoztatási Hivatal) / 2009 / Regisztrált munkanélküli adatok negyedév / Regisztrált munkanélküliek száma negyedév Regisztrált munkanélküli adatok negyedév / Iskolai végzettség / Egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek száma negyedév Az elemi adatok településsoros adatok, de a feladat megyei összehasonlító vizsgálatot készíteni, ezért a területi csoportosítás megyei szintű. Az elemző képlet AVG(A/B*100), ahol a A/B*100 az egyetemi végzettségű munkanélküliek százalékos aránya az összes munkanélkülihez viszonyítva. Az AVG (átlag) csoportosító függvényre a megyei csoportosítás miatt van szükség. Jelen esetben az összegzés (SUM) aggregáló függvénynek nincs értelme, mert ezek százalékos adatok, amelyek az átlaguk kiszámításával viszont jól csoportosíthatók (52. ábra). 52. ábra Az elemző (matematikai) képlet megadása Az elemző képlet meghatározását követően kell megadni a területi szűkítő feltételt, amelyre azért van szükség, mert Magyarország területéből csak a Dél-alföldi és a Közép-dunántúli régiók területét szükséges vizsgálni (53. ábra). 53. ábra Területi szűkítő feltétel megadása A területi szűkítés beállítását követően a feladat végrehajtását diagram elkészítésével kell befejezni, amely a Generálás menü Diagram menüpontjával indítható (54. ábra). 41

42 54. ábra Egyetemi regisztrált munkanélküliek száma a népességhez viszonyítva területi szűkítéssel 3.8 Egy háziorvosra jutó népesség száma megyei szinten a évben Mutató: Egy háziorvosra jutó állandó népesség száma megyei szinten évben (html riport az értékek szerinti sorrendben) Elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2007 / Terület, népesség / Állandó népesség száma 2007 / Orvosok, szakorvosok adatai / 2007 / Szakorvosok száma, háziorvostan 2007 Az egyik elemi adat települési szinten áll rendelkezésre (Állandó népesség), míg a másik megyei szintű (Szakorvosok száma). A 2. táblázat szerint ezt egy lépésben csak települési szinten lehet megjeleníteni, a végeredménynek azonban megyei szintűnek kell lennie. Az elemzés elvégzéséhez az szükséges, hogy a településsoros adatból megyesoros adatot állítsunk ezért, hogy megyei szinten két megyesoros adatot tudjunk felhasználni. A településsoros adat megyesorossá tételéhet a csoportosítást első lépésben megyének választjuk ki (55. ábra). 55. ábra Megyei területi csoportosítás beállítása A kifejezés mezőbe a SUM(A) karaktersorozatot kell beírni, majd ezt a kifejezést el kell menteni. A kifejezés neve legyen Állandó népesség és a tag neve darabszám (megyénként) (56. ábra). A mentett kifejezést, mint elemi adatot a rendszer megyesorosnak értelmezi az eredményhalmazának megfelelően. 42

43 56. ábra A kifejezés mentése A további felhasználás céljából a mentett kifejezések között meg kell keresni az elmentett kifejezést, majd a kifejezéstag nevére kattintva hozzá kell adni az adatgyűjtőhöz, amely így C azonosítót kap (57. ábra). 57. ábra A tárolt kifejezés felvétele a listába Ezek után a kifejezés mezőben megadható az egy háziorvosra jutó népesség számának képlete. Az elemző képlet C/B, mely megadja az egy háziorvosra jutó népességszámot megyei szinten. Csoportosító függvényt nem kell alkalmazni, mert mindkét adat megyei terület szintre vonatkozik. Ahhoz, hogy megfelelően legyen rendezve a lista, be kell állítani az opciókat. A rendezéshez tartozó legördülő menüből ki kell választani az 1. tag -ot, majd végre kell hajtani a beállítást, így a riportban az adatok értéknagyság szerint lesznek rendezve (58. ábra). 58. ábra Az 1. tag szerinti rendezés beállítása 43

44 Végül a html riport elkészítésével fejezzük be a feladatot és a végtermék elkészítéséhez a Generálás menü Riport/html menüpontját választjuk (59. ábra). 59. ábra Eredményriport 3.9 Közúti közlekedési balesetek száma komplex feltételrendszernek megfelelő településeken Mutató: Közúti közlekedési balesetek számára vonatkozó kartogram azon Nyugat-dunántúli, Középdunántúli és Észak-magyarországi településeken a évben, ahol az állandó népesség száma nem haladja meg a főt és a balesetek száma meghaladja az országos átlagot (kartogram) Az elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Balesetek Lakott területen kívül történt összes közúti közlekedési baleset 2008 Lakott területen történt összes közúti közlekedési baleset 2008 Terület, népesség Állandó népesség 2008 Mivel a feladatban feltételként országos szintű adat szerepel, ezért első lépésben elő kell állítani a balesetek számának átlagát országos szinten. Mivel az adat településsoros, ezért választható rá országos csoportosítás, amit manuálisan kell beállítani. Mivel átlagra van szükség, ezért az elemző képlet AVG(A+B). 44

45 A kifejezést ezek után el kell menteni a listába Közúti balesetek országos átlaga 2008 néven. Ezek után a mentett kifejezésekből be kell választani azt, amit most létrehoztunk. Mivel az eredmény települési szinten kell, hogy rendelkezésre álljon, az országos átlagot először településekre kell vonatkoztatni. Képezzük a településekre vonatkozó balesetek számának és az országos baleseti átlagnak a különbségét települési csoportosításban. Az elemzés során a feltételrendszerben sem szerepelhet olyan adat, amelynek nem azonos a területi szintje, ezért egy településsoros és egy országos adatból egyszerű aritmetikai művelettel településsoros adatot kell előállítani (60. ábra). 60. ábra Települési adatok és országos átlag különbségének településsoros képzése Ezt a kifejezést (mutatót) is el kell menteni a listába Települési közúti balesetek számának és az országos átlagnak a különbsége 2008 néven, majd be kell választani az adatgyűjtőbe (61. ábra) 61. ábra Települési adatok és országos átlag különbsége, mint elemi adat az adatgyűjtőben A területi szűkítés elvégzéséhez szükséges beállítani a vonatkozó régiókat (62. ábra). 62. ábra Területegység választása régiós szintű szűkítés megadása 45

46 A feladat elvégzéséhez azaz az utolsó lépés végrehajtásához a csoportosítást települési szintre kell állítani, és láthatóvá kell tenni az összetett kifejezés mezőjét. A kifejezés az alábbiak szerint alakul (63. ábra): 63. ábra Komplex kifejezés (feltételrendszer) megadása A kifejezés hasznos része az a+b, amely a településekre vonatkozó összes balesetszámot adja meg. a+b,c,e A c és e változók azért kerültek ide, mert az összetett kifejezésben vonatkozik rájuk feltétel. [REGIO]=(2,1,3) Régió területi szintre vonatkozó feltételek megadása. Azon településeket adja vissza, ahol a lakosságszám nem haladja C<10000 meg a főt. Azon településekre végez szűrést, ahol az E vagyis a települési közúti balesetek száma és az országos átlag különbsége pozitív, E>0 azaz a településen a közúti balesetek száma meghaladja az országos átlagot. Jelen feladat esetében nincs igazán értelme a diagramnak, hiszen ekkor a kifejezésben szereplő minden mennyiség megjelenik az oszlopokban. A kartogram és a riport formátumú végtermék jelent hasznos információt, ezért a Generálás/Kartogram parancs meghívásával érdemes megkezdeni a kartogram generálását (64. ábra). 64. ábra Kartogram generálási beállításai A megjelent kartogramon a jobb oldalon jelöljük ki a Feliratok csoportból a Települések felirata réteget, valamint a Közlekedés csoportból minden közúthálózati elemet (65. ábra). 46

47 65. ábra Kartogram térképi rétegekkel kiegészítve 3.10 A háztartási gázfogyasztók százalékos arányának ábrázolása a kistérségi/megyei/regionális átlagra vonatkozó feltételrendszerrel szűkítve települési/kistérségi szinten Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Kommunális ellátás, környezet Közcsatornahálózatba bekapcsolat lakások száma 2008 Lakásállomány, lakásépítés Lakásállomány 2008 A) Kistérségi átlaghoz viszonyított elemzés Mutató: A háztartási gázfogyasztók százalékos arányának meghatározása azon Abaúj-Hegyközi kistérségben található településeken, ahol ez az érték nem haladja meg a kistérségi átlagot a évben (kartogram, diagram és riport). Első lépésben elő kell állítani az adott mutatóra vonatkozó kistérségi átlagot. Ezt olyan módon lehet megtenni, hogy területi szűkítést végzünk az Abaúj-Hegyközi kistérségre vonatkozóan és képezzük a kistérségre vonatkozóan a települési százalékos adatok átlagát. A területi csoportosítást (mivel kistérségi aggregáció szükséges) Kistérség (174) 2007 óta kell állítani, mert az adatok évre vonatkoznak. Figyelem! Mielőtt a kistérségi csoportosítás kiválasztásra kerül, ellenőrizni kell az elemi adatra vonatkozó metaadatok között a vonatkozási évet. Amennyiben a vonatkozási év 2007, vagy ez előtti, akkor a 174 kistérségre vonatkozó csoportosítás nem alkalmazható! 47

48 Mivel az adatok százalék mértékegységűek, ezért a SUM aggregáló függvény nem alkalmazható, viszont az áltag (AVG) valós képet ad. Az elemző képlet tehát a kistérségi százalékos adatok átlagának képzésére az AVG(100*A/B). Mivel az átlagot egy adott kistérségre vonatkozóan kell képezni, ezért a területi szűkítést el kell végezni az Abaúj-Hegyközi kistérségre vonatkozóan (66. ábra). 66. ábra Kistérségi szűkítési feltétel az átlag képzéséhez A kifejezést el kell menteni a Kifejezés/Mentés menüpont segítségével, a kifejezés megnevezése legyen Lakossági gázfogyasztók százalékos arányának átlaga az Abaúj-Hegyközi kistérségben évben (67. ábra). 67. ábra Kistérségi átlagot megadó kifejezés elmentése A mentett kifejezést elemi adatként vissza kell választani az adatgyűjtöbe a Kifejezés/Lista menüpont segítségével (68. ábra). 68. ábra Kistérségi átlagot megadó mentett kifejezés elemi adatként való beválasztása Általánosságban kijelenthető, hogy az Interaktív elemzőben egyszerre egy összetett kifejezésben csak azonos dimenziójú adatok kezelhetők. Jelen esetben az adatok dimenziója nem egyezik meg (14. táblázat), ezért olyan átalakításokat (műveleteket) kell végezni, amely eredményeképpen a kapott adathalmaz kielégíti ezt a feltételt. 48

49 Adat jele Dimenziója Mértékegysége A ország települései (oszlopvektor, 3152 sor) db B ország települései (oszlopvektor, 3152) db C egyetlen kistérségre vonatkozó aggregált adat (mátrix dimenziója:1x1!) nincs 14. táblázat Adatgyűjtőben szereplő adatok dimenziója Az A és B jelű adatok országra vonatkoznak, míg a C jelű adat előállításához területi szűkítést alkalmaztunk. Az adatok dimenziója mellett a területi szűkítésnek is meg kell egyeznie a műveletben szereplő halmazok vonatkozásában, ezért elő kell állítani települési szinten az Abaúj-Hegyközi kistérségi szűkítést alkalmazva a településekre vonatkozó százalékos arányt. Ez azért szükséges, mivel a feladat a csak az ebben a kistérségben lévő települések kistérségi átlagához viszonyított értékének elemzése. Az elemző képlet tehát jelen esetben 100*A/B, területi szűkítésnek be kell állítani az Abaúj-Hegyközi kistérséget és a csoportosítást település szinten kell végezni, hiszen települési értékekre van szükség (69. ábra). 69. ábra Kistérségben lévő településekre vonatkozó százalékos arány előállítása Ezt a kifejezést is el kell menteni ahhoz, hogy a települési százalékos arány és a kistérségi átlag különbségét képezhessük. A kifejezés megnevezése legyen Lakossági gázfogyasztók százalékos aránya az Abaúj-Hegyközi kistérség településein évben. A mentett kifejezést ezek után vissza kell választani elemi adatként az adatgyűjtőbe (70. ábra). 70. ábra Mentett kifejezések és elemi adatok az adatgyűjtőben Ezek után képezni kell az Abaúj-Hegyközi kistérség településeinek és a kistérségi átlagnak a különbségét. Ez azért tehető meg, mert: - a területi szűkítő feltételek megegyeznek - az átlag képzésekor előállt adatnak nincs mértékegysége, így az alkalmazás nem végez automatikus aggregációt. A rendszer jelen esetben veszi az Abaúj-Hegyközi kistérség településeire vonatkozó százalékos elemi adathalmazt és mindegyikből ugyanazt az értéket vonja ki: a kistérségi átlagot. Az elemző képlet tehát D-C, a területi szűkítés szükséges az Abaúj-Hegyközi kistérségre és a csoportosítás szintje település (71. ábra). 49

50 71. ábra Kistérségben lévő települési adat és kistérségi átlag különbségének képzése Ezt a kifejezést is el kell menteni, hiszen az elemzés során ezt feltételként kell alkalmazni. A megnevezése legyen Lakossági gázfogyasztók településekre vonatkozó értékének és a kistérségi átlagnak a különbsége az Abaúj-Hegyközi kistérség településein évben. A mentett kifejezést ezek után vissza kell választani elemi adatként az adatgyűjtőbe (72. ábra). 72. ábra A feladat elvégzéséhez szükséges adatok az adatgyűjtőben Az utolsó kifejezés elemi adatként történő beválasztásával minden adatsor megfelelően áll rendelkezésre ahhoz, hogy a végtermékek előállíthatók legyenek. Aminek az ábrázolására/értékére szükség van, az a települési szintű százalékos arány, tehát a kifejezésbe a D betűjel kerül. A feltételrendszer megadásához egyrészt területi szűkítést kell alkalmazni az Abaúj-Hegyközi kistérségre, másrészt kapcsolni kell hozzá ÉS logikai művelettel azt, hogy az E<0, hiszen a feltétel akkor teljesül, ha a települési értékből a kistérségi átlagot kivonva negatív számot kapunk eredményül. Mivel a végeredményt települési szintre vonatkoztatjuk, ezért a csoportosítás szintje település lesz. Figyelemmel kell lenni arra, hogy minden olyan betűjelnek szerepelnie kell a kifejezés mezőben, amely az összetett feltételek része. Ebből kifolyólag a feltételrendszer részét képező E adatot vesszővel elválasztva kell beírni a kifejezés mezőbe (73. ábra). 73. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés elemzési képlete területi szűkítéssel A végtermékek közül először a riport (74. ábra) generálását végezzük, majd következik a diagram (75. ábra) és a kartogram (76. ábra, 77. ábra). 50

51 74. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye riportban 75. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye diagramon 76. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramjának beállításai 51

52 77. ábra Kistérség településeire vonatkozó kistérségi átlagtól való eltérés eredménye kartogramon B) Megyei átlaghoz viszonyított elemzés elvégzése kistérségi szinten Mutató: A háztartási gázfogyasztók százalékos arányának meghatározása azon Somogy megyei kistérségekben, ahol ez az érték nem haladja meg a megyei átlagot a évben (kartogram, diagram és riport) Első lépésben elő kell állítani az adott mutatóra vonatkozó megyei átlagot. Ehhez területi szűkítést végzünk Somogy megyére vonatkozóan és képezzük a kistérségre vonatkozóan a települési százalékos adatok átlagát. A területi csoportosítást (mivel megyei szintre vonatkozó aggregáció szükséges) megyére kell állítani. Mivel az adatok százalék mértékegységűek, ezért a SUM aggregáló függvény nem alkalmazható, viszont az áltag (AVG) valós képet ad. Az elemző képlet tehát AVG(100*A/B). Az átlagot jelen esetben megyei szinten kell előállítani, ezért az Adatkezelés/Területi szűkítés menüpontban a Megye almenüben ki kell választani Somogy megyét. Az így előállított mutatót (kifejezést) el kell menteni Lakossági gázfogyasztók százalékos arányának átlaga Somogy megyében évben névvel. A mentett kifejezést elemi adatként vissza kell választani az adatgyűjtőbe a Kifejezés/Lista menüpont segítségével (78. ábra). 78. ábra Megyei átlagot megadó mentett kifejezés elemi adatként való beválasztása Általánosságban kijelenthető, hogy az Interaktív elemzőben egyszerre egy összetett 52

53 kifejezésben csak azonos dimenziójú adatok kezelhetők. Jelen esetben az adatok dimenziója nem egyezik meg (15. táblázat) ezért olyan átalakításokat (műveleteket kell végezni, amely eredményeképpen a kapott adathalmaz kielégíti ezt a feltételt. Adat jele Dimenziója Mértékegysége A ország települései (oszlopvektor, 3152 sor) db B ország települései (oszlopvektor, 3152 sor) db C egyetlen megyére vonatkozó aggregált adat (mátrix dimenziója:1x1!) nincs 15. táblázat Adatgyűjtőben szereplő adatok dimenziója Az A és B jelű adatok országra vonatkoznak, míg a C jelű adat előállításához területi szűkítést alkalmaztunk. Az adatok dimenziója mellett a területi szűkítésnek is meg kell egyeznie a műveletben szereplő halmazok vonatkozásában. Ezért elő kell állítani kistérségi szinten Somogy megyei szűkítést alkalmazva a kistérségekre vonatkozó százalékos arányt. Ez azért szükséges, mivel a feladat a csak az ebben a megyében lévő kistérségek megyei átlagához viszonyított értékének elemzése. Az elemző képlet tehát jelen esetben az aggregálás miatt AVG(100*A/B), területi szűkítésnek be kell állítani Somogy megyét és a csoportosítást Kistérség (174) 2007 óta szinten kell végezni, hiszen kistérségi értékekre van szükség (79. ábra). 79. ábra Megyékben lévő kistérségekre vonatkozó százalékos arány előállítása Ezt a kifejezést is el kell menteni ahhoz, hogy a kistérségi százalékos arány és a megyei átlag különbségét képezhessük. A kifejezés megnevezése legyen Lakossági gázfogyasztók százalékos arányának átlaga Somogy megye kistérségeiben évben. A mentett kifejezést ezek után vissza kell választani elemi adatként az adatgyűjtőbe (80. ábra). 80. ábra Mentett kifejezések és elemi adatok az adatgyűjtőben Ezek után képezni kell a Somogy megyei átlag és kistérségi átlag különbségvektorát. Ez azért tehető meg, mert: - a területi szűkítő feltételek megegyeznek - az átlag képzésekor előállt adatnak nincs mértékegysége, így az alkalmazás nem végez automatikus aggregációt. 53

54 A rendszer jelen esetben veszi a Somogy megyére vonatkozó átlagot és sorra kivonja ebből az egyes kistérségi átlagokat. Az elemző képlet tehát D-C, a területi szűkítés szükséges Somogy megyére és a csoportosítás szintje Kistérség (174) 2007 óta (81. ábra). 81. ábra Megyei százalékos átlag és kistérségi átlag különbségének képzése Ezt a kifejezést is el kell menteni, hiszen az elemzés során ezt feltételként kell alkalmazni. A megnevezése legyen Lakossági gázfogyasztók százalékos arányának Somogy megyében vett átlaga és a kistérségi százalékos átlagok különbsége évben. A mentett kifejezést ezek után vissza kell választani elemi adatként az adatgyűjtőbe (82. ábra). 82. ábra A feladat elvégzéséhez szükséges adatok az adatgyűjtőben Az utolsó kifejezés elemi adatként történő beválasztásával minden adatsor megfelelően áll rendelkezésre ahhoz, hogy a végtermékek előállíthatók legyenek. Aminek az ábrázolására/értékére szükség van, az a kistérségi szintű százalékos arány, tehát a kifejezésbe a D betűjel kerül. A feltételrendszer megadásához egyrészt területi szűkítést kell alkalmazni Somogy megyére, másrészt kapcsolni kell hozzá ÉS logikai művelettel azt, hogy az E>0, hiszen a feltétel akkor teljesül, ha a megyei értékből a kistérségi átlagot kivonva pozitív számot kapunk eredményül. Mivel a végeredményt települési szintre vonatkoztatjuk, ezért a csoportosítás szintje Kistérség (174) 2007 óta lesz. Figyelemmel kell lenni arra, hogy minden olyan betűjelnek szerepelnie kell a kifejezés mezőben, amely az összetett feltételek része. Ebből kifolyólag a feltételrendszer részét képező E adatot vesszővel elválasztva kell beírni a kifejezés mezőbe (83. ábra). 83. ábra Kistérségi szintre vonatkozó megyei átlagtól való eltérés elemzési képlete megyei szűkítéssel A végtermékek közül először a riport (84. ábra) generálását végezzük, majd következik a 54

55 diagram (85. ábra) és a kartogram (86. ábra, 87. ábra). 84. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye riportban 85. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye diagramon 86. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramjának beállításai 55

56 87. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramja 3.11 Statisztikai régiókba egyértelműen nem besorolható Önkormányzati Társulások helyzetelemzése, települési mutatóinak előállítása A gyakorlat során gyakran előfordul az, hogy az Önkormányzati Társulások függetlenül a statisztikai régióktól jönnek létre. Példánkban a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás településeire vonatkozó elemzéseket végzünk, amely mintaként szolgálhat más, hasonló elemzés elkészítéséhez. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásnak 118 település tagja. A települések kistérségekhez való viszonya a következők szerint határozható meg: Kistérség Kazincbarcikai Edelényi Miskolci Ózdi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Települések minden település minden település, kivéve Boldva, Borsodszirák, Hangács, Irota, Nyomár, Szakácsi, Ziliz Körülbelül ugyanannyi település tagja a társulásnak, mint amennyi nem. Tagok: Alacska, Arnót, Berzék, Bőcs, Gesztely, Hernádkak, Kondó, Mályi, Muhi, Nyékládháza, Onga, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Sajóvámos, Varbó minden település, kivéve Bánréve, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Domaháza, Dubicsány, Hét, Királd, Sajónémeti, Sajópüspöki Tagok: Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsanálos Tagok: Alsóvadász, Selyeb, Szikszó Tagok: Nagycsécs 56

57 A) 1000 lakosra jutó természetes szaporodás vizsgálata települési szinten évben Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Népmozgalom Élveszületések száma 2008 Terület, lakónépesség, állandó népesség Állandó népesség száma 2008 Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás képlete 1000*A/B, amelyet a felhasználónak a kifejezés mezőbe kell begépelnie. Mivel az összehasonlítást települési szinten végezzük, ezért aggregáló függvény alkalmazására nincs szükség, a csoportosítás szintje település lesz az elemzés során (88. ábra). 88. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat képlete és a csoportosítás beállítása A területi szűkítést kell ezek után elvégezni. Célszerű jelen esetben a kistérségi szinten a Kazincbarcikai, Edelényi és Ózdi kistérséget teljes egészében megjelölni, majd megadni a kivett településeket. Ezek után szükséges kijelölni a Miskolci, a Szikszói, a Szerencsi és a Tiszaújvárosi tagtelepüléseket a települési listából és megadni a megfelelő logikai kapcsolatot a feltételek között. Az Adatkezelés/Területi besorolás/kistérség (174) 2007 óta menüpont segítségével jelöljük ki a szóban forgó 3 kistérséget és válasszuk a tartalmazza opciót. Ezek után jelenítsük meg az összetett kifejezés mezőjét az Adatkezelés/Szűkítés egyszerű/összetett menüpont segítségével (89. ábra). 89. ábra A kijelölt kistérségek kódsora az összetett kifejezés mezőjében Mivel egyszerre kell teljesülnie annak, hogy az adott kistérségeket tartalmazza a mutató, de bizonyos településeket nem, ezért az ÉS logikai művelettel kapcsoljuk a kistérségi szűkítéshez a települési szintű kivételeket. Ehhez az Adatkezelés/Területi besorolás/település menüpont segítségével válasszuk be a kijelölt kistérségek nem tag településeit a nem tartalmazza beállítást megjelölve. A műveletet végrehajtva a mezőben az alábbi kifejezésnek kell szerepelnie: [KISTER3]=(3502,3504,3506)&[TELEP]<>(2195,839,3020,1679,1940,2845,2569,2766,1122,800,500,3209,421,1133,2378,3225,1927) Ezek után van szükség még a hiányzó településekre, amelyeket VAGY logikai művelettel kell a kifejezéshez kapcsolni és a településeket egyesével beállítani a települési szintű területi szűkítésnél tartalmazza beállítással. A végeredményként kapott szűkítési feltétel: [KISTER3]=(3502,3504,3506)&[TELEP]<>(2195,839,3020,1679,1940,2845,2569,2766,1122,800,500,3209,421,1133,2378,3225,1927) [TELEP]=(3309,1966,2981,377,2635,530,1560, 57

58 2416,3249,2739,215,558,1288,2255,2674,2119,350,2733,2167,2694,2247,2073,2538,13 26,2135,1248,2181) Az eredményeket nem célszerű diagramon ábrázolni a tagtelepülések számossága miatt, így a kartogram generálása legyen a végtermék előállítási módja (90. ábra, 91. ábra, 92. ábra). 90. ábra A kartogram generálás beállításai 91. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat mutatóhoz tartozó kartogram 58

59 92. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat mutatóhoz tartozó kartogram különböző térképi rétegekkel kiegészítve B) A munkanélküliségi ráta vizsgálata települési szinten évben A feladat elvégzéséhez a kifejezés második részét nem szabad módosítani; az adatokat törölni kell az adatgyűjtőből és a kifejezés mezőt módosítani szükséges (93. ábra). Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Munkanélküliség Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2008 Terület, lakónépesség, állandó népesség Állandó népesség száma

60 93. ábra A munkanélküliségi ráta elemzéséhez szükséges beállítások 94. ábra Kartogram a munkanélküliségi ráta alakulásáról C) Az SZJA alapot képező jövedelem egy állandó lakosra jutó mértéke települési szinten évben Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / APEH / SZJA / 2008 / Összes belföldi jövedelem 2008 / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Terület, lakónépesség, állandó népesség Állandó népesség száma ábra Az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra jutó értékének meghatározásához szükséges beállítások 60

61 96. ábra Kartogram az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra jutó értékének alakulásáról D) Az A,B,C pontokban szereplő mutatók és az 1000 lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei számának megjelenítése riport formátumban Az alkalmazás lehetővé teszi azt, hogy adott területi szintre riport formátumban több mutatót egyszerre jelenítsen meg/mentsen el a felhasználó. Ebben az esetben minden olyan adatot be kell választani az adatgyűjtőbe, amelyek szükségesek az egyes mutatók előállításához. Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / APEH / SZJA / 2008 / Összes belföldi jövedelem 2008 / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Terület, lakónépesség, állandó népesség Állandó népesség száma 2008 Munkanélküliség Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2008 Népmozgalom Élveszületések száma 2008 Kereskedelem, kölcsönzést, idegenforgalom Összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma

62 97. ábra Több mutató riport formátumban történő megjelenítésének beállításai 98. ábra Több mutató riport formátumban történő megjelenítése 62

63 3.12 Elérhetőségi idők és távolságok elemzése különböző területi szinteken Az elérhetőségi idők és távolságok adataira vonatkozóan különféle elemzések készíthetők, azonban a felhasználók szempontjából fontos tudni, hogy az egyes csoportosítások kijelölése és a területi szűkítések beállításával milyen módon végzi el az alkalmazás a végtermékek előállítását. A) A megyeszékhelyek elérhetőségének vizsgálata települési szinten az út és az idő szerinti optimalizálásból adódó különbségek elemzése Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / GeoX Kft. / 2009 / Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a megyeszékhelyig 2009 Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a megyeszékhelyig 2009 Út szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a megyeszékhelyig 2009 Út szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a megyeszékhelyig 2009 Az elemzést települési csoportosítással kell elvégezni, ahol az elemző képlet A-C, illetve B-D. Területi szűkítésre és további feltételek megadására nincs szükség. 99. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai azonos esetszám 63

64 100. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram azonos esetszám 101. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai azonos osztásköz 102. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram azonos osztásköz 64