Grafológiai. alapismeretek

Átírás

1 Grafológiai alapismeretek

2 Próbalecke Az ELO Könyvkiadó Kft. Grafológiai alapismeretek tananyagsorozatát azoknak ajánljuk, akik szeretnének a kézírásvizsgálat módszerével, a grafológia elméletével megismerkedni és ez alapján a vizsgált személyiség jellemzőit, képességeit feltárni. Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt a grafológia tudományáról, alkalmazási területéről; a kézírás megfigyelésének technikájáról. Tanulhat többek között a különböző írásrendszerekről; áttekintjük az írástörténet kialakulását és fejlődését a barlangrajzoktól kezdve a képíráson, a szótagíráson, az ékíráson, a betűíráson át egészen napjaink grafológiájáig; felvázoljuk az írásminta felvételének alapszabályait, az elemezhetőség kritériumait. Foglalkozunk továbbá az írás teltségének, szélességének vizsgálatával, a kezdő- és végvonalak, áthúzások elemzésével, az elméleti rendszerek megjelenésével, mérési gyakorlatokkal és kitérünk a teljes személyiségkép készítésének elemeire, lépéseire is. Bárhol, bármikor tanulhat! Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal. Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást! Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybe vételére is. A leckékben található házi feladatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során. Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához! A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban található információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismerheti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről. 2

3 GRAFOLÓGIAI A LECKÉK FELÉPÍTÉSE A Grafológiai alapismeretek tananyagsorozat 32 leckéből áll, normál tempó esetén tananyagcsomagonként (16 db) fogjuk elküldeni Önnek. A leckék az alábbi szerkezet szerint épülnek fel: 1. Bevezetés 2. A lecke céljának meghatározása 3. Összefoglalás 4. Önellenőrző kérdések 5. Házi feladat 6. Szakmai szótár (ha szükséges) 7. Ajánlott és felhasznált irodalom 8. Mellékletek (amennyiben van) Hogyan tanuljon? 1. A leckéket úgy építettük fel, hogy a szakkifejezések egyértelműek legyenek, s az elméleti ismereteket a gyakorlatban is kipróbálhassa. Éppen ezért nagyon fontos, hogy jól bevésse a meghatározásokat, s minden feladatot, gyakorlatot elvégezzen. 3. Minden lecke végén összefoglaljuk a legfontosabb ismereteket, megkönnyítve ezzel az ismétlés folyamatát. 4. Érdemes menet közben, vagy egy-egy lecke végén található önellenőrző kérdéseket feltennie, s azokat megválaszolnia így fokozatosan mélyítheti ismereteit. Ha bizonytalan a válaszban, olvassa el újra a megfelelő tananyagrészt! 5. Próbáljon leírni, megrajzolni minden formát, amit csak lehet. Másolja, rajzolja le szabad kézzel az ábrákat, illetve készítsen ahhoz hasonlókat! Ezáltal rögzítheti a mozdulatokat, a mozgásformákat, s könnyebb lesz a megfelelő személyiségjellemzőit az adott vizsgálati egységhez (sor, szó, betű, betűelem stb.) illeszteni. 6. A tanulás során szüksége lesz mindazokra az eszközökre, amelyeket egy grafológus használ: vonalzó, szögmérő, nagyító, különböző íróeszközök (grafit- és színes ceruzák, tollak stb.). Kérjük, mielőbb szerezze be ezeket. A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖN Jelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől számított 14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szükséges kiegészítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, rendszeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket. ÜGYFÉLOLDAL Az ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit. Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is. A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó tananyagcsomagot követően kell papiros vagy online formában kitöltenie a tanfolyam végét jelentő zárótesztet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább 51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást. 3

4 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK A Grafológiai alapismeretek tananyagsorozat tematikája 1. lecke: A grafológia fogalma, tárgya, alkalmazási területei. A grafológia és az írásazonosítás egyező és eltérő vonásai. Megismertetjük a kézírással, a kézírás megfigyelésének technikájával. Továbbá bemutatjuk a grafológia tudományát, a tudományosság kritériumait, fogalmait, az írásazonosítástól való eltéréseit, valamint a vizsgálati és alkalmazási területeit. Áttekintést adunk az írásjellemzők sztenderd szerinti leírásáról, a szakmai terminológiáról. 9. lecke: Az egyiptomi írás megjelenési formái. A szavak vizsgálati szempontjai. Szavak távolsága, alakja. Az írástörténet ismertetését folytatjuk az egyiptomi írás megjelenési formáival, a hieroglif írás, hieratikus írás, démotikus írás jellemzőivel. Megtanulhatja, hogy milyen különbségeket teszünk a szavak méret-, alak-, irányjellemzői között, és tanulhat ezek jelentéstartalmáról is. 2. lecke: Az írás fogalma. Az írásrendszerek csoportosítása. Az íráskörülmények, az írástechnikai jellemzők, valamint az íráshordozók szerepe a kézírás létrejöttében. Meghatározzuk az írás fogalmát. Foglalkozunk az írástörténet alapjaival és az írás rendszereivel. Kitérünk az íráshordozók és az íróeszközök, valamint ezek változásainak hatására is. Továbbá áttekintjük az írás létrehozásának körülményeit. Ismereteket szerezhet a kéztartással, tollfogással kapcsolatban is. 3. lecke: Az írást megelőző rendszerek jellemzői. Az írásminta felvételének alapszabályai, az elemezhetőség minőségi és mennyiségi kritériumai. Részletesen tárgyalják az írás előzményeit, az írást megelőző gondolatközvetítő jelrendszerekkel kapcsolatos tudnivalókat. Meghatározzuk az írásminta felvételének alapszabályait, és az írás körülményeinek bemutatására is kitérünk. Tanulhat az íráselemzés minőségi, mennyiségi kritériumairól. 4. lecke: A barlangrajzok, valamint a gondolatközvetítés egyéb kezdetleges eszközei. A kézírás elemezhető jellemzőinek rendszere. A kézírás vizsgálatának menete, az egyes fázisok funkciója. Az írástörténet témakörén belül kitérünk a gondolatközvetítés kezdetleges eszközeinek ismertetésére, a barlangrajzok szerepének fontosságára. Áttekintjük a kézírás elemezhető jellemzőit. Bemutatjuk a kézírás vizsgálatának menetét, a makroelemek, mezoelemek és mikroelemek összetevőit, jellemzőit. 5. lecke: A hazai írástanítás jellemzői a századfordulótól napjainkig. A különböző normaírások ismérvei. Áttekintjük azokat a jellemzőket, amelyek megkülönböztetik egymástól a normaírásokat. Példát mutatunk az osztrák, angol, cseh és szlovák, svéd normaírásra. Ismertetjük a hazai írástanítás történetét, a kalligrafikus szépírás, zsinórírás, egyszerűsített álló írás és a Virágvölgyi-féle dőlt írás jellegzetességeit hangsúlyozva. 10. lecke: Kevert rendszerű írások. A betűk vizsgálata. Kis- és nagybetűk formai megjelenései. Az újabb írástörténeti ismeretek, azaz a kevert rendszerű írások áttekintése mellett a grafológia tudományának egy kisebb eleméről, a betűről tanulhat. Megtudja, hogy a kis- és nagybetűk formai magjelenése hogyan vizsgálható, és hogyan finomítja tovább a személyiségképet az általuk hordozott jelentéstartalom. 11. lecke: A betűírás kialakulása, az első betűírások. Zónaelmélet a grafológiában. Zónaarányok. Tovább folytatva az írástörténeti ismereteket, megismerkedhet a betűírások kialakulásával; a protosínai írással és az ugariti betűírással. Kitérünk a zónaelmélet lényeges elemeinek ismertetésére. Tanulhat a zónaméretekről, zónaarányokról is. 12. lecke: A föníciai, az arámi és a héber írás jellemzői. Betűelemek vizsgálata: törzsvonalak és kötővonalak. Az írás vertikális kiterjedése. Áttekintjük a főníciai, az arámi és a héber írás jellemzőit. Ezt követően tanulhat a betűelemekről, a törzsvonalak vizsgálatáról, alakjáról, irányáról. Kitérünk a kötővonalak vizsgálatára is. Végül tanulhat az írás vertikális kiterjedéséről. 13. lecke: Az arab, az indiai és a görög írás jellegzetességei. Az írás kötöttségének mérési módjai, a kötöttség típusai. Az írástörténet bemutatását folytatva tanulhat az arab, az indiai és a görög írások kialakulásáról, jellemzőiről. Ismereteket szerezhet az írás kötöttségének eseteivel kapcsolatban, és a mérés-számolással kapcsolatban is. A kötöttség alaptípusain túl további típusokkal is megismertetjük. 6. lecke: Képírás, fogalomírás. Azték és maja írás. Szimbólumok a grafológiában: térszimbolika, betűszimbolika. Megismerkedhet a képírás fogalmával, jelentőségével. Meghatározzuk a fogalomírás definícióját is. Foglalkozunk az aztékok és maják írásának bemutatásával. Tanulhat a grafológiai szimbólumokról; a térszimbolikáról, az ezt tartalmazó három zóna jelentéstartalmáról és a betűszimbolikáról. 14. lecke: A latin betűírás fejlődése. Az írás kötöttségének formai megjelenései. Áttekintjük a latin betűs írás fejlődését, majd folytatjuk a ductus témakörének körüljárását. A kötővonalak számos formájának elemzése mellett szót ejtünk a többi megszokott vizsgálati szempontról is. Tanulhat például arról, hogy a négy kötési típus miért öt, illetve, hogy mi a köze egy párizsi épületnek a grafológiához. 7. lecke: Szóírás, szótagírás. A kínai és a japán írás jellegzetességei. Az írástömb vizsgálati szempontjai. Az írás tagoltságának kritériumai és megjelenési formái. Részletesen foglalkozunk a szó- és szótagírás bemutatásával. Ezt követően megismerkedhet a kínai írás és a japán írás keletkezésével, jellegzetességeivel. Meghatározzuk az írástömb vizsgálati szempontjait és kitérünk az írás tagoltságának kritériumaira és megjelenési formáira is. 8. lecke: Az ékírás jellemzői és megjelenési formái. A sorok vizsgálati szempontjai. Sorformák, sorok iránya, távolsága. Az írástörténeti rész ismertetésén belül foglalkozunk az ékírás bemutatásával, az ékírásos technika lényegével. Ezt követően kitérünk a sorok vizsgálati lépéseire a távolság, alak, irány szempontjából és ismertetjük az ebből való következtetések levonását a személyiségre nézve. 15. lecke: A gót, a glagolita és a cirill írás. Az oválbetűk ( o, a ) vizsgálati szempontjai, formai megjelenéseik. Részleteiben bemutatjuk a gót, a glagolita és a cirill írásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Ezt követően példákon keresztül taglaljuk az oválbetűkhöz kapcsolódó ismereteket, azok vizsgálatát; a méret, alak, irány vizsgálati szempontjait, formai megjelenéseit. 16. lecke: A magyar betűírás fejlődésének állomásai. A hurkok vizsgálati szempontjai. A magyar betűírás történetének ismertetése kapcsán kitérünk a székely rovásírás és a latin betűs írás lényeges elemeinek ismertetésére. Meghatározzuk a húr fogalmát és ismertetjük a hurkok vizsgálati szempontjait; a hurkok méretét, alakját és irányát, a bekötési pontot és az átváltási pontot. 4

5 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK A Grafológiai alapismeretek tananyagsorozat tematikája 17. lecke: Grafológiatörténet: a kezdeti megfigyelések. Az írás teltségének vizsgálata, a telt és a sovány írás jellemzői. A lecke a régi korok grafológiájának ismertetésével kezdődik. Áttekintjük a kezdeti megfigyeléseket. Ezt követően tanulhat az írás teltségéről, ami alapján az írás lehet normál teltségű, sovány és telt. Bemutatjuk ezeknek a típusoknak a jellemzőit, vizsgálatát. 25. lecke: Heiss rendszere. Mérési gyakorlatok. Ismertetjük Robert Heiss munkásságát, aki a mozgás-, a tér-, és a formaritmust vizsgálta. Megkülönböztetünk megformált ritmust, kialakulatlan ritmust és zavart ritmust. Példákon keresztül mérési és elemzési gyakorlatokat mutatunk be. 18. lecke: A társasági grafológia kora. Az írás horizontális kiterjedése: a szélesség vizsgálata. A grafológiatörténeti részben az elszórt tanulmányok, a társasági grafológia korának ismertetésével folytatjuk. Majd tanulhat az írás horizontális kiterjedéséről, az írás szélességéről (betűszélesség, betűtávolság), kombinációiról és a horizontális kiterjedés összetevőiről. 26. lecke: Affemann színtipológiája. Az írástempó mérési lehetőségei, a gyors és a lassú írás jellemzői. Bemutatjuk Affemann színtipológiáját, aki különböző típusú emberek írásképét vizsgálva öt eltérő személyiséget vázolt fel. Az írástempó vizsgálatát kifejtve két magyar grafológus felfogása alapján ismertetjük a gyors írás és a lassú írás jellemzőit. 19. lecke: Az elméleti rendszerek megjelenése. A grafológia atyja : Michon. A kezdővonalak vizsgálata. Áttekintjük a tudományos megalapozottságú kézírás-vizsgálat korának főbb vonásait, és az elméleti rendszerek megjelenését. Továbbá tanulhat a kezdővonalak vizsgálatáról, méretéről, alakjáról. Foglalkozunk a kezdővonalak irányultságának bemutatásával is. 27. lecke: De Grave tevékenysége. A ritmus grafológiai fogalma, megjelenési formái. Bemutatjuk a francia grafológiai irányzat neves alakját, aki meghatározója a tudomány fejlődésének. Definiáljuk az elhárítás két típusát, az elfojtást és a projekciót, valamint ismertetjük a leggyakoribb grafikus jegyeiket. Részletesen foglalkozunk a ritmus vizsgálatával, valamint a mozgás- és formahangsúly vizsgálatával. 20. lecke: Crépieux-Jamin és tanítványai. A végvonalak megjelenési formái. Először az írás és a jellem közötti kapcsolat deduktív, azaz következtető vizsgálatának kezdeteit taglaljuk. Ezt követően kitérünk a végvonalak megjelenési formáinak ismertetésére, a végvonalak méretével, alakjával, és irány-jellemzőivel kapcsolatos tudnivalókra is. 28. lecke: A grafológia magyarországi kezdetei. A vonal vizsgálati szempontjai, különös tekintettel a nyomatékra és a vonalminőségre. Tanulhat a magyar grafológia kezdeteiről; arról, hogy mikor jelent meg a grafológia tudománya hazánkban és hogyan fejlődött az I. világháború kezdetéig. Ezt követően ismertetjük a vonal vizsgálati szempontjait. Először a kézírás nyomatékával kapcsolatos tudnivalókat sajátíthatja el, majd az írás szabályosságával is foglalkozunk. 21. lecke: A német grafológia jellegzetességei - Klages. Az áthúzások vizsgálata ( t és egyéb betűkben). Felvázoljuk a német grafológia fejlődésének egyik fontos állomását, Ludwig Klages munkásságát, és az általa gyűjtött írásminták közül is szemléltetünk néhányat. Majd a grafológiai ismereteket folytatjuk az áthúzások vizsgálatával, a t-áthúzás jellemzőinek, alakváltozatainak bemutatásával. 29. lecke: Románné Goldzieher Klára kutatásai. A Pophal-féle vonalfeszültségi fokozatok bemutatása, értelmezése. A hazai grafológiai élet egyik jelentős alakjának munkásságáról és kutatásairól tanulhat ebben a leckében. Ezen kívül bemutatjuk a Pophal-féle öt vonalfeszültségi fokozatot, ami a kézírás egyik meghatározó tényezője. Beszélünk az írástevékenység fiziológiai hátteréről is. 22. lecke: A modern grafológia - Pulver. Az ékezetek vizsgálata a kézírásban. Tanulhat a térszimbolika megalkotójáról, Pulver munkásságáról, a kézíráselemzés folyamatának rendszeréről. Ezt követően bemutatjuk az ékezetek vizsgálatának lépéseit. Kitérünk az ékezetek méret-jellemzőire, formai megjelenésének változataira, irány-jellemzőire. 30. lecke: A Balázs-Hajnal szerzőpáros és kortársaik. A Magyar Írástudományi Társaság. Az analíziskészítés menete. A magyar grafológiai élet neves személyiségeiről tanulhat ebben a fejezetben. Ezen kívül ebben a leckében foglalkozunk az analíziskészítés menetével és az azt megelőző mérési feladatokkal. Mintákat mutatunk a különböző írásképekre, amin megtanulhatja a mérés lépéseit. 23. lecke: A neurobiológiai szemlélet - Pophal. A megszólítás viszonya a kézírás egészéhez. A 20. századi grafológiatörténeten belül megismertetjük a neurobiológiai szemlélet képviselőjének, Pophalnak a nézeteivel. Ezután tanulhat a megszólításnak a kézírás egészéhez való viszonyáról, a megszólítás térbeli elhelyezéséről, méret-jellemzőiről, alakjának vizsgálatáról. 24. lecke: Napjaink grafológiai elméletei - Wieser. Az aláírás vizsgálati szempontjai, az aláírás és a szövegírás összehasonlítása. Napjaink grafológiai elméleteit tárgyalva kiemeljük Wieser munkásságát, az általa alkotott ritmuselmélet rendszerét. Foglalkozunk az aláírás vizsgálati szempontjaival is. Kitérünk az aláírás térbeli elhelyezésére, méret-jellemzőire, alak-jellemzőire, irány-jellemzőire is. 31. lecke: A II. világháború utáni grafológiai élet Magyarországon. A személyiségkép-készítés elemei. A grafológiatörténet ismertetését a II. világháború után grafológiai élet bemutatásával folytatjuk, majd sorra vesszük a személyiségkép készítésének elemeit. A szintéziskészítés hat mérési elemének bemutatása során részletesen tanulhat a mentális képességek, energiák, munkavégzés, szociabilitás, érzelmi élet és az önmagához való viszony területeiről. 32. lecke: Napjaink grafológiája (1985-től a legmodernebb kutatásokig). Teljes személyiségkép készítése. Folytatjuk a grafológiatörténet bemutatását 1985-től napjainkig. Meghatározzuk a pedagógiai, a munkahelyi, a kriminalisztikai, a történelmi, az interperszonális, a klinikai grafológia fogalmát. Mintaként bemutatjuk, hogyan kell egy teljes személyiségképet elkészíteni; áttekintjük az analíziskészítés és a szintéziskészítés lépéseit. 5

6 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK 2. LECKE Bevezetés Bevezetés, melyből megtudhatja, miről szól a lecke. Tisztelt Tanulónk! A tananyag ezen részétl kezdden minden leckében az alábbi felbontásban fogja tanulni a grafológiát és a hozzá kapcsolódó ismereteket: 1. Írástörténet (2 16. lecke) és grafológiatörténet, grafológiai elméletek ( lecke). E részeket Zádor Tamásné összeállításában ismerhek meg. 2. Grafológia (elmélet és gyakorlat). A 2. leckében meghatározzuk az írás fogalmát, s nemcsak kultúrtörténe értelemben, hanem a mozgásfolyamatot eltérbe helyezve is körüljárjuk a témát. Megismertetjük Önt a különböz írásrendszerekkel is, ezekrl bvebben azonban csak a késbbiekben lesz szó. Grafológiai ismereteit az írást befolyásoló tényezk alapos bemutatásával bvítjük: bemutatjuk az íráskörülmények jelentségét, különböz írástechnikai jellemzkrl is szót ejtünk, s az íráshordozók szerepével is megismertetjük. A lecke célja: 1. hogy a tanulók sztában legyenek az írás fogalmával, 2. az írástörténet alapjaival, 3. az írás rendszereivel, 4. az íráshordozókkal és az íróeszközökkel, ezek változásainak hatásával, 5. az írás létrehozásának körülményeivel, 6. a kéztartással, tollfogással. 1. Írástörténet az írás meghatározása 1.1. Az írás fogalma A logikus tagolás átláthatóvá teszi az elsajátítható ismereteket. A mai ember talán el sem tudja képzelni azt a kort, amelyben az emberek minden értesülést, tudást a fejükben hordoztak, s csak az emlékezetükre támaszkodhaak. Az írás kialakulása hosszú folyamat volt a barlangrajzoktól, a kezdetleges képírásoktól kezdve a gondolatközvetés mai betkben rögzült lenyomatáig. Az íráshordozó eszközök fejldése is nagy utat te meg: a k- és agyagtábláktól a papírig a mai elektronikus eszközökrl nem is beszélve. Az írások történetével, írásos emlékek megfejtésével és helyes olvasatával foglalkozik a paleográa, amely a XIX. század óta önálló tudományként állja meg a helyét. E tudományágnak köszönheten a XXI. század emberének igen sok ismerete van az írás kialakulásáról, fejldésérl és az ehhez kapcsolódó történelmi folyamatokról. Miel továbbmennénk, járjuk kicsit körbe az írás fogalmát! 20 (2. lecke, 20. oldal) 6

7 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK 2. lecke Grafológiai alapismeretek Az alábbi táblázatban néhány példát találhat a küls és bels, mind a tudatos és tudattalan hatásokra. A személyt ér hatások Küls tényezk Bels tényezk Táblázatokkal növeljük a lecke átláthatóságát. Tudatos körülmények Tudaalan körülmények mozgó jármben (pl. vonaton) történ írás rokonnal, baráal stb. történt rossz esemény az írásminta valamilyen célból készül (pl. kérvény, önéletrajz stb.) valaki nézi az író személyt stb. idjárási front távoli zaj (pl. légkalapács zaja) háérzene (ill. háérben szóló tévé, rádió) stb. zikai fáradtság kézsérülés fejfájás egyéb betegség, amirl az egyénnek tudomása van stb. rejte betegség ún. tabu szavak (amelyek valamilyen érzelmi reakciót váltanak ki az író személybl, ám ez a hatás nem tudatos) fel nem fedeze szemprobléma stb. A személyt ér hatások 2.3. Írástechnikai jellemzk Az írásminta minségét, elemezhetségének mértékét az is befolyásolja, hogy milyen íróeszközzel készült. Fontos információ továbbá fként balkezes emberek írását vizsgálva, hogy az egyén hogyan fogja az íróeszközt. Íróeszközök 24 (2. lecke, 24. oldal) 7

8 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 2. lecke 2.5. Az íráshordozók szerepe Bízunk benne, hogy az írást befolyásoló körülményekkel való ismerkedés hasznára válik, miközben lépked a grafológia dzsungelében! Egészítsük ki ezen ismereteket különböz íráshordozók bemutatásával! A késbbi leckékben sorra meg fogja ismerni azokat az anyagokat, amelyekre valaha is írni próbáltak. Most azonban ne a múlt tkait próbáljuk kifürkészni, inkább a jelen emberének írással kapcsolatos szokásait vizsgáljuk! Íráshordozónak tekintünk minden olyan felületet, amelyen grakus lenyomat, tehát írás, rajz, rka stb. látható. Nézzük, hogyan változik a kézírás aól függen, mire írunk! Gyakorlat Tegyen az íróasztalra 1 db sima A/4-es papírt, majd írja le rá golyóstollal az alábbi mondatot: Hajnalban harmatos a f. Gyakorlataink révén kipróbálhatja az elméletben tanultakat. Ezután tegyen 2-3 papírlapot az Ön által használt lap alá, s újra írja le (új sorba) a fen mondatot! Most egy napilapra lesz szüksége ezt használja alátétként, s új sorba írva ismételje meg a mondatot! Keressen valamilyen érdes felületet, s azt használva alátétként, írja le ismét új sorba a már ismert szöveget! Nagyító segítségével gyelje meg a változásokat! A gyakorlatokkal összefüggő, vagy arra épülő ismereteket is bemutatjuk. 27 (2. lecke, 27. oldal) 8

9 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 6. lecke A rongo-rongo azonban azért is megfejthetetlen, mert már nemcsak a képírás, hanem a fogalomírás, st a szóírás elemei is megtalálhatók a beszél fákon - állítják egyes kutatók. (4. kép) 4. kép Rongo-rongo írásos beszél fa 1.2. Fogalomírás A fejldés során a jelek egyre több jelentést kaptak, például a csillagos ég jelenthet sötétséget is, éjszakát is. A Nap rajza jelenthe magát az égitestet, de a forróságot, a meleget, fényt is. Ebben az esetben már fogalomírásról, ideográáról beszélünk, az egyes jelek neve: ideogramma. A fogalomírás sem köthet nyelvhez, azaz nincs rögzíte hangértéke Az aztékok és a maják írása Szaktörténeti ismertetőink által átfogóbb képet kaphat a szakma fejlődési állomásairól. 5. kép Azték képírás A maják Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén éltek. A spanyol hódítás során a dominikánus és a ferences rendi szerzetesek tzre veteék, elpusztoák a maja képírás színes ábráival ékes kódexeket. A csodával határos módon négy maja kézirat megmenekült, s néhány azték kézirat is feltárja e Csendes-óceán partvidékén él népek mveltségét. A maják többféle anyagra írtak: fügefa háncsára, agavé levelébl készíte papírra, illetve szarvasbrre. Az aztékok írása rzi még a képírás-jellegét, de már ersen slizált, leegyszersíte. (5. kép) Az apró képecskék körvonalait fekete vonallal meghúzták, a rajtuk látható embereket, állatokat oldalnézetbl ábrázolták és kiszínezték. Az azték kódexek naptári és csillagásza adatokat tartalmaznak, a maja írások vallási szövegek, horoszkópok. A maja írásjegyek szintén slizáltak, jellegzetességük, hogy minden jel egy négyzetet (vagy ovális keretet) tölt ki (6. kép). 6. kép Maja kép-szó (hieroglif) írás 19 (6. lecke, 19. oldal) 9

10 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 6. lecke Hasznos tanácsokat adunk a tanultak alkalmazásához. Fókuszáljunk jobban az én-re! i Az i bet a legteljesebb én, már megismerkedtünk vele az a bet értékmérték elemeként. Ez a bet saját értékrendemet jelen. Ha túl kicsire töpörödik, vagy eltnik, baj van olyan, mintha nem is lennék. Természetesen, ha kiemelkedik környezetébl, azt az üzenetet hordozza: ide gyeljetek, i vagyok! k A k a munka betje. Ismételjük át azt, amit a térszimbolikában tanultunk! A fels zóna a tervezés tere, hiszen ez a mvelet a szellemi szférában zajlik. Ha tehát a fels zónás hurok b, terjedelmes, magas, a tervezés mveletét szeretem jobban. A középzónás rész a megvalósítás lehetségét láatja. A szellemi élmény és a gyakorla kivitelezés egymáshoz való viszonya, a ke közö egyensúly, harmónia vagy valamely oldal túlsúlya olvasható le a k bet rajzából. l Az l bet a fels- és középzónában helyezkedik el, a tudás, a szellemi élmények utáni vágyat, információéhséget tükrözi. Minél szélesebb és magasabb az l bet hurokrésze, írója annál jobban vágyik új ismeretekre. De nem mindegy, hogy a megszerze ismeretekkel mi történik! Ha azt látjuk, hogy az l bekötési pontja (az a pont, ahol a hurok íve találkozik a törzsvonallal a 16. leckében visszatérünk rá) a fels zónában van, a szellemi élmény nem nyer gyakorla megvalósítást, újabb gondolatok indítója lehet. Ha azt látjuk, hogy ez a bizonyos bekötési pont a középzónába csúszik, a szellemben megszerze ismeretek gyakorla megvalósítása fontos az írásm alkotója számára. 33 (6. lecke, 33. oldal) 10

11 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 8. lecke Ugye, nem is kell már gyelmeztetnünk: minden értelmezés csak akkor valós, ha az ado jellemvonást a kézírásban egyéb jelek is megersík! Minimális sortávolság Ha arra vagyunk kíváncsiak, mekkora két sor közö a be nem írt felület, meg kell vizsgálnunk a sorok közö minimális távolságot. A sorok közö minimális távolság, más néven sorköz az ado sor alsó szárainak és az azt követ sor fels szárainak távolsága, vagyis az egymáshoz közel es betszárak alsó, illetve fels érintpontjai közö távolság, a bal lapszéllel párhuzamosan, mm-ben mérve. A téma legfontosabb alapfogalmait kiemeljük. bal lapszél 1. feladat Végezze el az alábbi írásmintán a következ méréseket: Feladatainkon keresztül elmélyítheti tudását. 1. Tudatos sortávolságok 2. Átlagos sortávolságok 3. Minimális sortávolságok 29 (8. lecke, 29. oldal) 11

12 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK 8. lecke Grafológiai alapismeretek 2.2. A sorok formája Amikor a sorokat vizsgáljuk, igen fontos szempont azok alakjának megállapítása. A sorok formájából következtethetünk az író személy gondolkodás- és cselekedetbeli rugalmasságára, energizáltságára, kitartására, céltudatosságára. A sorformák vizsgálatához segédegyenest használunk, amelyet megkapunk, ha a sor els és utolsó betszemének alsó érintpontját összekötjük. A normaírásban a sor minden betszemének alsó érintpontja ezen a képzeletbeli egyenesen helyezkedik el. A grafológiai vizsgálatban az alábbi sorformákat különítjük el: egyenes, egyenetlen, hullámos, Ábrákkal szemléltetjük az ismereteket. ívelt (ezen belül: domború és homorú), tetcserép-szer (másképpen: cseréptört vagy lépcss; lehet lefelé vagy felfelé irányuló). Nézzük most részletesen a sorformákat, s tegyük mellé a megfelel jellemvonásokat is! Egyenes a sor, ha a sor els és utolsó betszemének alsó érintpontját összeköt segédvonaltól való eltérés (akár lefelé, akár felfelé) nem több, mint a duktor saját középzónaméretének a fele, ez a normaírásban 1,5 mm. Egyenes sor Az az ember, aki természetes egyenest formál soraival, kiegyensúlyozo, racionális. Energiáit jól beosztja, céltudatos, kitartó. Elfordulhat, hogy viselkedése kissé hvösnek tnik, hiszen hangulatai, érzelmei kevésbé befolyásolják. 30 (8. lecke, 30. oldal) 12

13 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 9. lecke A szóalakzat A szóalakzat meghatározásakor a középzónás betk magasságának ingadozását gyeljük meg. A szóalakzat a normaírásban szabályos téglalap. Szabályos a szóalakzat, akkor, ha a szó betszemeinek alsó és fels érintit összekötve egy téglalapot rajzolhatunk a középzóna köré. Természetesen némi ingadozás megengede, ez azonban nem haladhatja meg az 1mm-t, vagyis a középzóna méretének 1/3-át. Szabályos szóalakzat Az írásjellemzők szabályos használatát is prezentáljuk. Szabálytalan szóalakzat Ha a betméret-ingadozás a fent leírtnál nagyobb, szabálytalan szóalakzatról beszélünk. Növekv és csökken szóalakzat Elfordul, hogy a betk mérete a szóvég felé növekv, s az is, hogy csökken. Timpanon formájú szóalakzat Nagyon érdekes formát mutat, ha mpanon alakú a szóalakzat, ez lehet domború vagy homorú is. A mpanon a görög templomok oszlopain álló trapéz vagy háromszög formájú alakzat, amely többnyire dombormveket kereteze. Mérete középig növekszik, majd csökken. Az alakzat fordítoja is megjelenhet. A szóalakzat a duktor önkifejezési igényérl beszél. Mivel méretbeli ingadozásról van szó, nem mindegy, hogy milyen méret betbl indulunk ki, illetve mekkorára változik a szó végére. Ha pl. 1,5 mm-rl 2,5 mm-re változik, a duktor gyelemmel fordul környezete felé, kommunikációs igénye és önbizalma n. Ha csökken méret a szóalakzat, az író személy önkifejezési igénye, önbizalma is csökken, nem magának, hanem inkább másoknak tulajdonít jelentséget, ez más jelekkel együ az empáa jele is lehet. 9 (9. lecke, 9. oldal) 13

14 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 12. lecke 1.2. Az arámiak írása A Kr. e. XI X. században az arámi (arameus) törzsek uralták a Tigris és az Eufrátesz folyó vidékét és Szíriát, ám csak átmeneleg alkoak önálló államot, mivel folyton hódító népek (egyiptomiak, heták, asszírok) útjába kerültek. A betírást a föníciaiaktól veék át, de késbb elhagyták az eredeleg szögletes formát: a betk lekerekedtek, s kialakult a mvészi hatású, úgyneveze kurzív írás. Az írás iránya jobbról balra haladt. Képekkel, illusztrációkkal gazdagítjuk a tartalmat. Arámi felirat Kilamuwából, a Kr. e. VIII. századból Az arámi nyelv és írás széles körben elterjedt, s századokon át a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok nemzetközi nyelve volt. Az arámi betformákat veék át a héberek, az arabok, az irániak is, s az indiai írások egy része is ebbl származik. 15 (12. lecke, 15. oldal) l) 14

15 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 12. lecke 2. Grafológia Betelemek, az írás verkális kiterjedése A betelemek közül e lecke a törzsvonalakkal kapcsolatos tudnivalókat tárgyalja, de kitérünk a kötvonalakra is. Kezdjük az elbbivel! Leckéink egymásra épülve biztosítják a megalapozott tudás elsajátíthatóságát A törzsvonalak vizsgálata A törzsvonal a bet függleges, lefelé haladó eleme, amely a normaírásban meghatározo méret, egyenes szakasz. Nem minden betnek van törzsvonala: az a, c, e, o, s, x, z betk ívelt vagy ferde elemeket tartalmaznak, függlegesen haladó egyenes vonal nem található bennük. A törzsvonalakat is vizsgálhatjuk a már jól ismert méret-alak-irány hármas egységének szempontjai szerint, ám miel hozzálátnánk, szeretnénk felidézni egy korábbi leckébl ismers dolgot. Amikor a bett kezdtük elemezni, megállapodtunk, hogy a jól bevált sorrendet megváltoztatva elsként az alakot vizsgáljuk, ezt kövee a méret, most pedig elérkeze az ideje az irány vizsgálatának is. A bet irányultságát a dlés adja, amit elssorban törzsvonalakon, azon túl a bettengelyeken mérhetünk. Éppen ezért a dlés vizsgálatának módszerét is ebben a leckében fejtjük ki. Nem árulunk tovább zsákbamacskát, kezdjünk hozzá! A törzsvonalak mérete A törzsvonalak méretérl alig kell szót ejtenünk, hiszen Ön már jól ismeri az ide tartozó fogalmakat és mérési eljárásokat. Gyakorlat Gondolkodjon, vajon hogyan mérhet a törzsvonal hosszúsága? Ne felejtse el: nemcsak álló írás létezik! Elgondolkodtató kérdésekkel fejlesztjük a tanulási folyamatot. Úgy van, mivel a törzsvonal a normaírás szerint egy-, két vagy háromzónányi kiterjedés, az álló írásokban igen könnyen meghatározhatjuk a törzsvonal méretét: a zónaméréskor ahogyan az elz leckében megtanulta megmérhetjük a törzsvonalak hosszát is. Dlt írásokban a bettengelyen válik mérhetvé a törzsvonal hosszúsága. Vegye szemügyre az alábbi ábrákat! Az adott témakör minél változatosabb feldolgozását tartjuk szem előtt az oldalak összeállításánál. Bizonyára észrevee, hogy az elsn könnyszerrel megmérhet a törzsvonalak hosszúsága de mihez kezdjünk a második szó törzsvonalaival? Az járható, bár kissé nehézkes út lehet, hogy pl. egy cérnaszálat végigvezetünk a vonalon, majd azt kiegyenesítjük, és vonalzó mellé téve lemérjük. Megnyugtatjuk, nem kell ezt a bonyolult mveletet elvégeznie! Ebben az esetben azt mondjuk: a törzsvonal hossza nem mérhet. 17 (12. lecke, 17. oldal) 15

16 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 15. lecke Szkebb a Ha az a-k szkebbek az o-knál, feltételezzük, hogy az illet komfortérzete, én-érzete a munkahelyén kevésbé jó, mint azon kívül. Talán túl sok a feladata, vagy nehéznek találja a munkáját gyakorlo grafológus erre is választ tud adni. Példáink bemutatják az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását. Szélesebb a Ha az o-k szkebbek az a-knál, az író személy munkahelyén érzi jobban magát, ohoni környezetben valami mia kevésbé szívesen tartózkodik. Gyakorlat Saját mintáiban keressen példát a különböz szélesség oválokra! Az ovál teltsége Az ovál teltségének vizsgálatához meghatározzuk a bettengelyt, majd az ovál bal és jobb érintpontján keresztül a bettengellyel párhuzamos egyeneseket rajzolunk. E két párhuzamos egyenes távolsága mutatja meg az ovál teltségét. Álló írásban az oválok szélessége megegyezik a teltséggel. Dlt írásban a két érték eltérhet egymástól. Normál teltség oválok Ha a bettengely hossza megegyezik a párhuzamos segédegyenesek közö távolsággal, normál teltség ovált látunk. Jó realitásérzékkel bíró, megfelel ítélképességgel rendelkez ember így ír. Önálló, magabiztos egyén, aki alkalmazkodni is képes. 11 (15. lecke, 11. oldal) 16

17 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK 17. lecke Grafológiai alapismeretek Érdekességekkel színesítjük az elméleti ismereteket kép Cang Jie kínai kalligráfus, aki a hagyomány szerint a kínai írást feltalálta vizsgálódásaik Kína felé irányultak. Az írásbeli kifejezésmód a karcolástól a vésésen, rajzoláson keresztül a valódi írásig tükrözte az egyes korszakok kultúrájának fejleségi fokát, ezért az írásszokások gyakran változtak a történelem során. Az építészet formavilágának alakulása a római diadalív, a román kapuboltozat, a góka tetboltozata átalakítoa a betket, de formálta azokat a reneszánsz kultúra, a barokk, a klasszicista slus is. Hol az egyszer, hol a díszesebb formák megjelenítésének divatja dominált a kézírásban. Az egyes korszakok hordozták az elz kor slusjegyeit is, ötvözve azokat sajátos íráskifejezésükkel. Az ókori görög és római kultúrában a kiváltságos emberek tudománya volt az írás, gyakran alkalmaztak írnokokat is. A késbbiekben, a lan betk elterjedésével és a katolikus vallás térhódításával az egyházi személyek mvelték a betvetést gondoljunk csak a kódexírók fáradságos munkájára! I álljunk meg egy kicsit! Nézze meg gyelmesen a következ oldalon látható barárást, és próbálja megkeresni azokat a grafológiai jegyeket (pl. vonalvastagság, kötésforma, ékezetek), amelyek változnak a szövegtömbben! E jelek sok mindent elárulnak írójuk tulajdonságairól. Talán így kezddö! Az írás kifejez mozgás, a kívülrl és a belülrl jöv hatások kivetdése, amelybl következtetéseket lehet levonni a hangula tényezkre (keménység és lágyság, stabilitás és labilitás). Erre gyelt fel Caius Suetonius Tranquillus (kb ) római történet- és életrajzíró, Hadrianus császár levéltárosa. 122-ben kegyveszteé 2. kép Vincent de Beauvais középkori írnok vált, s el kezdve csak írással foglalkozo. A Cézárok élete cím mvében az els zenkét császár életrajzát írta le meggyelése alapján, Julius Ceasartól Domianusig. Írt viselkedéseikrl, gondola, akara és érzelmi megnyilvánulásukról. Nem kerülte el a gyelmét a császárok kézírása sem. Különösnek találta, hogy Augustus császár sorai felfelé haladtak, s a szavakat megszakítás nélkül írta. Jusnius császár írása megváltozo a betegséggel és az aggkorral. Csodálatos dolognak vélte, hogy az ember egyénisége és írása közö kapcsolat van. Ez tehát az els írásos emlék, amelyben utalásokat találunk a kézírás elemezhetségére. A kézírás tanulmányozásának fejldése két vonalon indult el: hamar különvált a kézírás eredetének vizsgálata (írásazonosítás) és az írásjegyek elemz értelmezése (grafológia). Napjainkban a grafológia tudománya megkísérli integrálni az írásazonosítást, hiszen a grafológus az analízis során olyan információkat, adatokat szerez a grakumról, amelyek segítségével megállapítható, hogy két írás azonos vagy különböz személytl származik-e. 2 (17. lecke, 2. oldal) l) 17

18 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 17. lecke 17. LECKE ÖSSZEFOGLALÁS A kézírás teltségét a zárt formák teltségének vizsgálatával állapítjuk meg. Elssorban az oválokat és a hurkokat tanulmányozzuk, de gyelembe vesszük az egyéniesítés során zárt alakzatokká módosuló betket, betelemeket is (pl. b, p, s stb.). Az írás teltsége alapján lehet: normál teltség, sovány, telt. Azt is vizsgáljuk, hogy egy írásban az oválok és a hurkok teltsége eltér vagy hasonló-e. Meggyeljük a teltség egyenletességét vagy ingadozó voltát is. Önellenrz kérdések 1. Hogyan mérjük az oválok és hurkok szélességét? 2. Hogyan mérjük az oválok és hurkok teltségét? 3. Milyen írás esetén különböztetjük meg két fogalmat? 4. Határozza meg, mit ért normál teltség, sovány és telt oválok és hurkok ala! 5. Mire utalhat az, ha a teltség állandó, illetve változó? A feladatok megoldásai 1. feladat 2. feladat 1. sz. minta: sovány írás 2. sz. minta: normál teltség írás 3. sz. minta: telt írás A 3. sz. mintában egyenletes a teltség. A megoldások segítségével ellenőrizheti munkájának eredményességét. 3. feladat A mérési adatok és a számítások: Középzóna: 2, ,5 + 3,5 = 14,5 14,5 : 5 = 2,9 mm 9 (17. lecke, 9. oldal) 18

19 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Grafológiai alapismeretek 29. lecke III. feszültségi fok, Kortikális írás Ütemes ritmus kortikális és szubkortikális koordináció ide-oda, és az egyéni mozgástól áthatott lendületes, gördülékeny, mértéktartó, határozott, t stabilitás, határozottság, szilárdság, törvénytisztelet, ellenálló képesség, állhatatosság, mértékletesség, komolyság, önuralom IV. feszültségi fok, Kortikális írás Striátum írás Ütemes ritmus Ritmustalanság kortikális koordináció rossz koordináció az egyéni mozgás és az ide-oda mozgás leépítése, csökkentése rugalmasság nélküli, kemény, sarkos, élettelen rideg, merev, nélküli, törékeny, mozdulatlan, sivár visszatartottság, keménység, hajthatatlanság, makacsság, dac, korlátoltság, önérvényesítés, lelki rugalmasság hiánya, túlzott merevség, szívósság, kényszeredettség, érzékenység V. feszültségi fok, Pallidum írás Szabálytalan ritmus a koordináció teljes hiánya, ide-oda mozgás maradványok és egyéni mozgás szétdarabolt, hegyes, sarkos, kiélezett tartás hiánya, hevesség, zavartság, ingerlékenység, izgatottság, ügyetlenség, gazdálkodás hiánya Gyakorlatias tudnivalókat építünk be a leckébe. II. feszültségi fok, Szubkortikális írás I. feszültségi fok, Pallidum írás Ritmus jó szubkortikális koordináció, -oda mozgás elégtelen koordináció, az ide- szabadon haladó, akadálytalanul mozgó, könnyed, vibráló, hajlékony, rugalmas, kerek, lágy, simulékony, kecses, kellemes hatású eszültségmentes, rugalmasság nélküli, hanyag, zavaros, gondatlan, kapkodó, bizonytalan mozgékonyság, hajlékonyság, természetesség, oldottság, együttérzés, lelki rugalmasság, kellemesség éktelenség, gátlástalanság, céltalanság, állhatatlanság, akaratgyengeség, gyermeki antilizmus); spontaneitás, ötletesség, reakciókészség 13 (29. lecke, 13. oldal) 19

20 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK 29. lecke Grafológiai alapismeretek 29. LECKE ÖSSZEFOGLALÁS Rendszerbe foglaljuk a lecke ismeretanyagát. A Pophal-féle vonalfeszültségi fokozatok a különböz agyi területek mködése szerint: I. feszültségi fok: pallidum írás Írásjellemzk: mozgáshangsúly, laza kilendülések, nagy és szk vagy széles és kis írás, gyors, folyamatos írás, kötöség, magasan kite ékezetek, megnövekede szárak, ers, egyenetlen nyomás, megnövekede kezd- és végvonalak, pluszhurkok megjelenése, mázolt írás, emelked vagy ingadozó sorirány, gyenge megszilárdulás vagy elégtelen merevség. II. feszültségi fok: szubkorkális írás Írásjellemzk: közepes nyomaték, dinamikus, rugalmas mozgás, közepes írástempó, zavartalan mozgás, kerekded formák, közepes írásnagyság, közel azonos szármagasság (alsó- és fels zónás szárak), egyenletes írásnagyság, rugalmas vonalvezetés. III. feszültségi fok: korkális írás Írásjellemzk: akaratlagos mozgásszabályozás, a kézírás inkább ütemesbe hajló, de ritmusos, lassabb, néhol szkebb formák, 14 (29. lecke, 14. oldal) 20

21 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK 29. lecke Grafológiai alapismeretek közepes kötöség, de lehet töredeze, kevéssé kötö is, magasan kite ékezetek, megnövekede szárak, ers, ritmustalan nyomás, megnövekede kezd- és végvonalak, pluszhurkok megjelenése, mázolt írás, emelked vagy ingadozó sorirány, túl ers merevség vagy túl ers megszilárdulás. Önellenrz kérdések Kérdések megválaszolásával ismételheti át a tudnivalókat. 1. Sorolja fel Románné Goldzieher Klára nevéhez köthet grafológiai kutatásokat! 2. Milyen biológiai feltételeknek kell teljesülniük az írás létrehozásához? 3. Az egyes Pophal féle merevségi fokozatokban milyen agyi struktúrák milyen arányban vesznek részt? 4. Milyen különbségek vannak a kiegyensúlyozo korkális írás és a kortex túlszabályoz jelleg írás esetén? Házi feladat Házi feladataink által ellenőrizheti és elmélyítheti tudását. A témához kapcsolódó szakkönyveket ajánlunk. 1. Sorolja fel a Pophal-féle megszilárdulási fokozatokat és azok jellemzit a kézírásban! (10 pont) 2. Állapítsa meg a következ oldalon látható kézírásról, mely feszültségi fokozatba sorolható be, majd jellemezze a duktort! (10 pont) Felhasznált és ajánlo irodalom 1. Dr. Agárdi Tamás dr. Szidnai László szerk. A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest (1998) 2. Dr. Agárdi Tamás Gulyás Jen István szerk. A mai magyar grafológia. Grafológiai Intézet, Budapest (1993) 3. Hamperger Anita: Íráselemek mérése, értelmezése. Grafológiai Intézet, Budapest (2003) 4. Hamperger Anita Nemes Antónia T. Zuggó Tünde: A betk históriája. Grafológiai Intézet, Budapest (2004) 16 (29. lecke, 16. oldal) 21

22 GRAFOLÓGIAI ALAPISMERETEK Levélcím: ELO Budapest 0909 Ügyfélszolgálat telefonszáma: A tanár kódja: A postán beküldött házi feladatokat szaktanáraink kijavítják. Név: Irányítószám: Helységnév: Utca, házszám: Regisztrációs száma:... de lehetősége van arra is, hogy az interneten keresztül küldje be házi feladatát. Szeretne íráselemzéssel foglalkozni? Érdekli, hogyan lehet az írásmintából személyiségképet készíteni? Rendelje meg még ma a Grafológiai alapismeretek tananyagsorozatunkat és sajátítsa el a grafológia tudományát! Ne habozzon, hívjon minket most! Tel.: 1/