Nyúl története. Szakdolgozat. Készítette: Koziczné Kele Ildikó

Átírás

1 Nyúl története Szakdolgozat (részlet) Készítette: Koziczné Kele Ildikó 1

2 1. Bevezetés A szülőhely és a lakóhely minden ember életének, mindennapjai alakulásának, személyes kiteljesedésének, fejlődésének fontos meghatározója. A gyökerek, ahonnan egy életpálya elindul, az ember egész életét determinálja. Ezzel én is így vagyok. Bár nem Nyúl községben születtem, de családi gyökereim e községhez kötnek. Édesanyám nyúli származású, nagyszüleim-halálukig-itt éltek a községben, így a gyerekkori emlékek, a nyári szünetek hangulata, a búcsúk felejthetetlen érzésekként hagytak nyomot bennem. A sors úgy hozta, hogy 6 éve megpályáztam a nyúli iskola igazgatói állását, és-talán a múlt emlékeinek is köszönhetően- 6 éve itt lakom, és igazgatóként dolgozom a községben. Itthon érzem magam, szeretem ezt a falut, az itt élő embereket, és igyekszem munkámmal, személyiségemmel hozzájárulni ahhoz, hogy ez a település megőrizve értékeit tovább fejlődjön. Nagy szívfájdalmam, hogy a községről, és főleg az iskoláról nincsen olyan átfogó, teljes értékű anyag, ami méltán mutatná be ennek a községnek a történetét, adottságait, azt a fantasztikus fejlődési ívet, amin a község az elmúlt időszakban átesett. Választott témakörömnél fogva betekintést szeretnék nyújtani mindazoknak, akik e téma iránt érdeklődnek, átfogó képet szeretnék nyújtani a falu közoktatási intézményének kialakulásáról, szeretném bemutatni azt a cseppet sem könnyű utat, mely a mostani iskola létrehozásához vezetett, és a mai Pilinszky János Általános Iskola jelenét, társadalmi helyzetét, szociológiai mutatóit. Ezeket a számomra ismert - tényeket szeretném bizonyítani szakdolgozatommal, és nem titkolt szándékom, hogy a szakdolgozathoz feldolgozott forrásmunkák és egyéni kutatások kibővítésével egy teljes, komplett anyagot, könyvet tegyek közzé a községről. Ez a kiadvány a Pilinszky János Általános Iskola első olyan összegző könyve lenne, ami méltón mutatná be a község iskoláját, teljeskörű elemzést nyújtana mind az idő- 2

3 sebb korosztálynak, mind a felnövekvő nemzedéknek, és a község értékmegőrzéséhez nagy segítséget nyújtana. Tevékenységem kezdeti szakaszában összegyűjtöttem azokat az anyagokat, amelyek idős kollegák, ill. az iskolai néprajz szakkör birtokában vannak a falu és az iskola történetét illetően. Nyúl Község Önkormányzatától elkértem az itt őrzött archív anyagokat, amiket - természetesen - csak nagyon kis mennyiségben szándékozom a szakdolgozatba építeni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kisfaludy Károly Könyvtár helytörténeti csoportjával történt konzultáció alapján kibővítettem a helyben található anyagokat, ill. a szociológiai vizsgálódások mikéntjére kaptam segítő információkat. A Győri Levéltárból korabeli térképeket kértem a község alakulásáról. Felkerestem dr. Ábrahám Imrét, aki az egyetlen Nyúlról szóló könyv szerzője, és kutatásokat végzett a község nyelvszociológiai vizsgálataihoz, ami könyvének témáját adta. Ő is biztosított segítségéről, ill. rendelkezésre bocsájtotta az általa gyűjtött helytörténeti anyagot. Ezt követi az iskola történeti áttekintése, fejlődése, alakulása, az iskolaépületek változásai, gyereklétszám- alakulások, és az iskola jelenkori állapotának elemzése. Természetesen a munkám oroszlánrészét a jelenkor adatainak feltérképezés jelentette, amit kérdőíves formában valósítottam meg. A szociológiai kérdőívet magam készítettem, mintaként felhasználva Németh Mária : A jövő bennük van c. könyvét. ( Oktatáskutató Intézet, Budapest, ) A felméréshez iskolánk tanulóinak szüleit céloztam meg. A kérdőíveket 275 példányban küldtem ki, de a többgyermekes családoktól csak egyet kértem visszaküldeni. Így 84 %-os arányban kerültek vissza a kérdőívek, ami reális alapot jelent a feldolgozáshoz és ténymegállapításokhoz. 3

4 2. Nyúl község múltjának bemutatása 2.1 Nyúl község földrajzi adottságai 1 Nyúl önálló, 3824 fő lakosú község Győrtől 13 km-re délre. Területe 25,14 négyzetkilométer, melynek 2/3 a sík vidék, 1/3 a dombos terület. Egy 1930-ból származó, területi elhelyezkedést meghatározó írás a következőképpen említi: 2 Nyúlfalu község a Csanak-Ravazdi hegylánc aljában a Győr-veszprémi törvényhatóságú út mellett fekvő magyar kisközség. A dombos vidék három vonulatból áll. Az első m magas pontokkal. (Gerha 207 m, Héma 180 m, Bent 213 m). A második vonulat m-es pontokkal (Cseh-hegy 215 m, Zsidódomb 243 m). A harmadik gerinc szint 250 m feletti (Szent-Pál domb, vagy másik nevén Nyúli-hegy 317 m, és a Magas-hegy 314 m). A 317 méteres magasság egyben a dombvidék legmagasabb pontja. Községünk legalacsonyabb része az úgynevezett Kápolnai-rét, illetve a Maloméri-dülő területén van 117 m-es tengerszint feletti magassággal. Az egész táj területén egykoron a Pannon-tenger volt, amelyben sűrűn váltakoztak a homokkő és agyagrétegek. A jégkorszak végén lehulló por lösztelepekkel terítette be a vidéket. E termékeny talaj, a szőkeföld, az embert hamar letelepedésre bírta. Nyúl egyetlen állandó vízfolyása a Pándzsa-ér, amely Ravazd községnél, a történelmi nevezetességű Béla-kútnál ered. A közel két km-es völgy síkjából csak három kisebb, erősen lepusztult szigetszerű tanúhegy emelkedik ki (Öreg-hegy 154 m, Baradics-domb 149 m, és az Ebédlátó 143 m). A patak ezeket a magaslatokat keletről kerüli meg, majd völgye észrevétlenül olvad a Győri medence síkjába. Községünk 13 %-át borítja erdő, főleg akác. Az erdők a 250 m magasság feletti területeken találhatók. Ezek az erdőborította dombok, dombsorok 4

5 egy most szerveződő új tájvédelmi körzet részét képezik, amely a helyi állattani, botanikai és kultúrtörténeti értékeket védelmezi. A tájvédelmi körzet sajátos eleme az úgynevezett Szurdik, amely meggondolatlan emberi beavatkozás eredményeként alakult ki több, mint egy évszázad alatt. Mára páratlan eróziós, geológiai képződménnyé lett. Az erdőhatár alatt a szőlők és gyümölcsösök zónája következik. A kezdetben leginkább csak az egyházat kiszolgáló szőlőkultúra évezredes múltra tekint vissza. A szőlőkultúra a középkorban a különböző egyházi központok misebor szükségletét termelte meg, ezért is volt a földterület nagy része egyházi kézben. A szőlőkultúra az 1880-as években 300 hektár volt, amelynek %-át az 1888-as filoxéravész elpusztította. A korán megindult földművelés óhatatlanul a felszínpusztulás, a talajerózió elindítója lett. A nyári heves záporok során a lejtőkről hamar lezúduló víztömeg a kocsiutak mentén a talajt, a lösztakarót hamar kikezdte és hatalmas vízmosások, itteni nevükön horgok, zúgók, szurdikok keletkeztek. Ilyenek találhatók a Berek, Cinege és a Rigós területén. A vízmosások meredek löszfalai évszázadok óta pinceásásra csábították a szőlősgazdákat. Egy-egy ilyen pincesor a községnek ma is sajátos vonzóerőt kölcsönöz. (pl. Vaskapu) A szőlőn kívül a bogyós gyümölcsök (málna, ribiszke), a csonthéjasok (cseresznye, meggy, szilva) és legújabban az uborka termesztésének is nagyon kedvez az itteni éghajlat. A fagymentes időszak április közepétől október végéig napot tesz ki, és legalább negyven olyan nap van egy évben, amikor 5 mm-nél több csapadék hull. Az évi csapadékmennyiség 27 %-a tavasszal, 30 %-a pedig nyáron, június, július hónapokban hull le. Hetven év átlagában csaknem pontosan 600 mm csapadék volt évente. A napsütéses órák száma is kedvező, évente eléri a 2000 órát. ( Nyúl község térképe 1. sz. mellékletként megtekinthető ) 5

6 2.2 Nyúl község történeti bemutatása 3 Nyúl község Győr és Pannonhalma között helyezkedik el a 82-es főút mellett. Bizonyítottan az Árpád-kor óta lakott település, de feltehetően sokkal régebben is éltek itt emberek. A legrégebbi adat Nyúl község történetére vonatkozóan, hogy i.e évvel illírek lakták ezt a területet. Ezután kelta törzsek foglalták el. Ennek bizonyítéka, hogy Nyúlon és Győrújbaráton ( szomszéd község) kelta sírokat tártak fel. Majd a rómaiak terjesztették ki uralmukat a községre és környékére. A község területén római pénzérméket találtak. E nép elvonulása után 377-ben avarok jelentek meg. Az avarok uralmát Nagy Károly törte meg 977-ben. Amikor a frank birodalom összeomlott, Szvatopluk morva fejedelem birtokává lett a vidék. A honfoglaló magyarok ban elfoglalták e területet. Ezt bizonyítja, hogy az Öreg-hegyen honfoglalás- kori sírokat tártak fel 1912-ben. Az első adatunk Nyúl község nevéről Szent István pannonhalmi alapító levelében található 1037-ből, ahol a község Villa Nuul ( Nyúl község ) néven szerepel. Valószínűleg a Nyúl nevű család birtoka lehetett. Szent László korában, 1086-ban a község neve Nulu alakban szerepelt. Már akkor szőlőtermelő helyként tartották számon ből származó adat szerint Nyúlon királyi vincellérek laktak. Egy 1359-ből származó oklevél szerint a község egyharmada a pannonhalmi apátság tulajdona. A lakóházakról és a lakosok számáról 1240-ből van az első adat. Ebben az időszakban a falunak 30 háza, s 180 lakója volt. IV. Béla uralkodása idején győri várföld, de Kis-Nyúlon a pannonhalmi apátság lovas jobbágyai laktak ben a turóczi prépostságnak is volt már itt birtoka ban a karthauzi szerzetesek kaptak itt birtokot és szőlőt,amit Nagy Lajos adományozott nekik ban sok nyúli polgár esett el a mohácsi csatatéren. A török hódoltság alatt mind a három Nyúlnak külön földesura volt. Ezek a földesurak 6

7 annyira zaklatták a népet, hogy azok megszöktek, pusztán hagyva a falut. A falu elnéptelenedett. Akik mégis itt maradtak, a hegyen húzták meg magukat. A török hódoltság idejéből,1635-ből szomorú adat maradt fenn : a törökök lefejeztek egy asszonyt. Az indokok nem ismertek. A török uralom megszűnése után a lakosság egy része visszajött, a hiányzókat pedig telepesekkel pótolták a földesurak. A telepesek nagyobb része is magyar lehetett, mert alig egy-két család van csak német, horvát, vagy tót nevű. Később a győri káptalan is, valamint a veszprémi püspökség is birtokos lett. A győri káptalanról nyerte nevét a falu egy része az ún. Káptalan- Nyúl. Ebben az időben a falu három részből állt: Kis-Nyúl, Nagy-Nyúl és Káptalan-Nyúl. Ezért a települést Háromnyúlnak is nevezték ban a község lakóinak száma 431 fő. Ekkor a falunak nem volt plébánosa. Az akkori iskolában a tanítást és a templomi szertartásokat az iskolamester végezte. Az iskolamesterek közül Barbacsy Márton nevét említik az írások, aki buzgón végezte a tanítást az iskolában, a templomban pedig szentbeszédeket mondott, és józan életet élt ban a három falunak a lélekszáma 420 fő, amelyből 305 fő katolikus, 67 fő luteránus és 58 fő református. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben a koroncói vereség után német és rác seregek rabolták ki a községet. A falu a kurucok oldalán állt, a labancok óriási pusztításokat végeztek ezen a vidéken ben a három Nyúlnak külön-külön pecsétje volt: Nagi Nol Falv évszám nélkül, Kis-Nol pecetye 1714, Káptalan-Nol ban az iskolamester Karvalics János, magyar ember, aki tanít is, de feljegyzések megemlítik, hogy a tanítás jobb lehetne. Kántor nem volt. A nép jó, vallásos, csak a fizetésben hanyag. A falu katolikus templomát (csak ez az egy templom van) 1698-ban építették újjá. Eredetileg a török hódoltság előtt épült, és 1760-ban leégett. 7

8 Újjáépítése Mária Teréziának köszönhető, aki erre jártakor megígérte a nyúliaknak, hogy segít felújítani templomukat. A tervek elkészítésével egy Fellner Jakab nevű kiváló építészt bízott meg, aki az Eszterházy-család építésze volt. A templomot Mária Terézia saját vagyonából építtette újjá. A belső díszítéseket csak apránként, hosszú idő alatt sikerült helyreállítani. Harangját Mindenszentek tiszteletére szentelték fel. Található még a faluban egy kápolna a hegyben. A kápolna védőszentje Szent Donát ban a lélekszám 906 fő, amelyből 832 fő katolikus, 6 fő luteránus, 8 fő református. Az ezt az időszakot követő száz évben a lakosok száma kétszer is megduplázódott ban a lélekszám 1998 fő, 1868-ban pedig már 2734 fő. (2732 fő katolikus, 2 fő református ) Az 1700-as évek derekén az egykori feljegyzés szerint: Mind a három Nyúl egy helyiséget tészen, de elöljárójuk külön van és külön is volt 1884 október 19-ig. Ezen a napon gróf Laszberg Rezső megyei alispán elnöklete alatt tartott együttes képviselőtestületi közgyűlésen a három község Nyúlfalu elnevezés alatt egyesült. 5 ( A jegyzőkönyv részlete a 2. sz. melléklet ) Ezt az egyesült a m.kir. Belügyminisztérium 1884 dec. 27-én a /IV-b. szám alatt jóváhagyta. Az 1900-as évek elején a lakosság nagyon elszegényedett, s több mint 10 %-a vándorolt ki Amerikába. A két világháború is megtizedelte a népességet. A háborúk áldozatainak emlékét a templom két oldalán elhelyezett emléktáblák őrzik. (A II. világháborúban elesettek emléktábláját 1991-ben készítették és avatták fel). A Nyúl-falusi lakosok száma az Új idők Lexikon adatai alapján 1930-ban 1625 fő volt. Az évszázadok óta falura és hegyre különült ősi települést 1940-ben egyesítették. Ezekben az években, illetve az egyesítéskor a hegyközség lélekszáma még mintegy 20 %-kal meghaladta a faluét. 8

9 1945 után településünk nagy fejlődésnek indult. Az építkezések első szakaszában a hegybeli lakosság jelentős része letelepült a faluba. A hegy elnéptelenedése később megállt. Jelenleg a szőlő és gyümölcstermesztő funkció megőrzése mellett mindinkább üdülő, pihenő szerepkört tölt be. A faluba költözés azért következett be, mert egyre többen jártak dolgozni Győrbe, az ipari üzemekbe. A Vagongyár és a textil üzemek adtak munkát a nyúliaknak. Az évi statisztikai évkönyv alapján a községben 1034 lakóházban 3634 lakos élt. Az urbanizáció hatására az 1970-es évektől 2-3 %-kal csökkent a falu lakossága. Pár éve azonban a városból lassú kifelé áramlás figyelhető meg, így a népesség-csökkenés megállt, sőt folyamatosan emelkedik a kiköltözők száma A község közművelődésének fejlődése 6 A nyúli iskolához és a falu művelődéséhez, az iskola társadalmi szerepének megítéléséhez szervesen kapcsolódik a községben lakók művelődési igénye. Valójában a folyamat már az 1900-as évektől megindult, de könyvtárról ekkor még nem beszélhetünk. Az olvasókör megalapítója Horváth György kistanító volt. A kör tagjai először az iskolában, később egy bérelt házban kaptak helyet. Könyvállományuk igen szegényes volt, ennek ellenére gyakran tartottak felolvasásokat. Legkedveltebbek voltak Jókai és Gárdonyi művei. Az első világháború kezdetén a kör felbomlott. A háború után sokáig nem működött semmiféle szervezet, a könyveket pedig elraktározták. Az 1932-ben épült kultúrházban kezdett el működni az ifjúsági kör, mely a felbomlott olvasókör könyvkészletét felújította. Ekkor már könyvtáros is volt Oroszlány Miklós személyében. A kör tagjai színielőadásokat is tartottak. A háború ismét megszakította a kulturális életet december 8 -án a Nemzeti Kormány megtette a szükséges lépéseket. Intézkedett az Országos Könyvtári Központ létrehozásáról. 9

10 Ezt követően az MKP javaslatára jött létre a Népkönyvtárak Szervező Bizottsága 1947-ben, de a nyúli könyvtár megalakulására még hét évet várni kellett ben alakult meg. Ekkor 243 db könyv és12 olvasó szerepelt a nyilvántartásban ben a könyvtár a Községi Tanács kezelésébe került. A vezetők magukénak érezték a könyvtár sorsát és gondot fordítottak a fejlesztésére ban megépült az új Községi Könyvtár, mely modern, tágas, 150 négyzetméter alapterületű. Külön felnőtt - és gyermekkönyvtár állt az olvasók rendelkezésére. Könyvtáros Várady László pedagógus 1976-tól ig. Őt követte Bakonyi István 7, szintén helybeli pedagógus. Ezek az évek jelentették a nyúli könyvtár fénykorát. Köszönhette ezt modern épületének, a kor szellemének, és a különféle olvasó és brigádmozgalmaknak. Nem jelentett akadályt neves írók meghívása sem, mert a Megyei Könyvtár finanszírozta, sőt szervezte is ezeket az író-olvasótalálkozókat. A könyvtár vendégei voltak: 1969-ben Veres Péter Kossuth díjas író,1971-ben Palotai Boris, Sánta Ferenc írók, 1973-ban Zsoldos Vera illusztrátor, 1975-ben Nagy Katalin, 1976-ban Donászi Magda, 1977-ben Fehér Klára, 1978-ban Galgóczi Erzsébet, 1979-ben Gazdag Erzsi, Jókai Anna, 1980-ban Baranyai Ferenc, Fenákel Judit,1982-ben Berkesi András, 1985-ben Deme László nyelvész, Dobai Péter író, 1986-ban Csák Gyula író, 1993-ban Csendes Béla költő, a falu szülötte. A községfejlesztési alapból támogatták a könyvállomány gyarapodását. Három év alatt a kötetek száma 2162 példánnyal növekedett ben már 2406 kötetre rúgott az állomány ben került a könyvtárba Bellovics Illésné. Ő először a gyermekkönyvtár vezetését vette át, majd 1987-ben az egész könyvtár az ő irányítása alá került. A könyvtár 1990-ben bezárt, állománya két évre raktárba került. A helyére épült faluházból kiszorult, a községháza emeletén kapott két helyiséget a gyermekés a felnőttrészleg számára. 6 évig működött itt, amikor a falu vezetői elhatározták kiköltöztetését. Oka, hogy az épület statikailag nem felelt meg a könyvek súlya okozta megterhelésnek. 10

11 Ismét költözés a régi iskola épületébe. Tágas, világos, de csak egyetlen nagyobb helyiség. Ezt kellett berendezni úgy, hogy minden korcsoport számára megfelelő legyen. A jelenlegi probléma a helyhiány. Nem alkalmas rendezvények, író-olvasó találkozók itt történő megtartására sem. A könyvtár állománya: kötet : ebből gyermek- szépirodalom: , ismeretterjesztő: A beiratkozott olvasók száma 2003-ban 321 fő, ebből gyermek: 218 fő. A könyvállomány gyarapítására fordítható éves keret ,-Ft. Sajnos a fiatalok kultúrált, színvonalas szórakozása megfelelő helyiség hiányában nem megoldott Híd a jelenbe Az 1240-es évben a 30 lakóházból 1100, a 180 fő lakosból mára 3824 fő lett. Az oktatás tárgyi feltételeinek javulásaként ma 16 tantermes, modern tornateremmel ellátott iskolában tanítjuk a 276 fő általános iskolást. Az orvosi ellátás jó. Az 2 fő általános orvoson kívül gyermekorvos és fogorvos is rendel a modern rendelőintézetben. Az egészséges ivóvizet a községünk területén lévő több települést is ellátó Pannonvíz Rt. biztosítja. Önálló gyógyszertár is működik a községben. A sportolás, az egészséges testi fejlődés tárgyi feltételeit a sportkomplexum biztosítja. A Nyúli Sportkör felújított, minőségileg folyamatosan fejlődő és szépülő sportpályán rendezheti az edzéseket. Az olvasási igényeket a több ezer kötetes Községi Könyvtár elégíti ki, mellette iskolai könyvtár is működik. Sajnos művelődési ház nincs a községben, de egy 80 főt befogadó új Faluház ad otthont a rendezvényeknek. A falu távlati tervében szerepel egy kultúrház építése, 2003-ban pedig elkezdődik az új óvoda, étkező építése is. A gáz- és szennyvízcsatornarendszer megépítése 1994-ben kezdődött, és mára befejeződött a kiépí- 11

12 Élve tés. Az egész községben telefonhálózat működik, és az idős korúak szociális ellátásának megszervezése is megkezdődött. A Győrt elkerülő autópálya közelsége (4 km) további fejlődés lehetőségét jelenti a falu számára. Az idegenforgalom fellendülése várhatóan élénkíti a vállalkozásokat, szépíti a faluképet. A község rendezési terve alapján elmondható, hogy két helyen is telekosztásra kerül sor, így a falu befogadóképessége kielégíti a Győrből kiköltözni vágyók igényét, de távolabbi helységekből is jelentős beköltöző települ le itt a jobb megélhetés reményében. A község fejlődési ívének ékes bizonyítéka a Győr-Moson Sopron megyei Statisztikai évkönyv néhány adata : Népesség születések Épített lakások Összes lakás Bevezetett gáz / lakás Bevezetett szenny Az adatokból tisztán kitűnik, hogy a falu az utóbbi időben korábbi kisebb megtorpanások és stagnálás után rohamos fejlődésnek indult. Szerencsére a demográfiai hullámvölgy is emelkedni kezdett, ami az óvodások számának növekedésében és az iskolába beiratott gyerekek számában is megmutatkozik. Meg kell állapítani, hogy az iskolai gyereklétszám-alakulások a 90-es évek végén ijesztő képet mutattak. Ennek fő oka az oktatási szerkezetváltással gombaként szaporodó 6-és 8 osztályos kisgimnáziumok megjelenése, és elszívó hatása. Szerencsére ez a tendencia mára lecsitult, az iskolai gyereklétszám folyamatosan emelkedik. A többi oszlop a későbbi szociológiai kérdőívet készíti elő, és a községben lakók életkörülményeiben bekövetkezett változásokat mutatja : 12

13 Óvodai férőhelyek Óvodások Óvodape- Személy- telefon Vállalkozások száma dagógusok gépkocsi Nincs adat Nincs adat A vállalkozások számának növekedéséből következtetni lehet a község gazdasági fellendülésére. Sokan még napjainkban is a mezőgazdálkodásból élnek, amit vállakozás keretében valósítanak meg. Egyre több vendéglátóegység és ipari cég is nyílt a faluban, amelyeknek főleg helybeli lakosok a tulajdonosai, de meg kell említeni a Győrből kitelepülő vállakozásokat is, amik óriási jelentőségűek abból a szempontból, hogy adójuk a község bevételeit gyarapítja, és a helyieknek munkalehetőséget biztosítanak. Majd a szociológiai kérdőív vizsgálatakor bizonyítottá válik, hogy aránylag kevés a megkérdezettek között a munkanélküli, ami szerencsére az egész községre jellemző. Az iskolai tanulólétszám-és pedagóguslétszám alakulását az iskoláról szóló fejezetben részletezem. 6. Hivatkozások 1. Szücs Mihály : Nyúl község földrajza ( kézirat ) 2. Győri Levéltár 3. Dr. Ábrahám Imre : Nyúl nyelvkincse ( Könyvkiadó Kft. Győr ) 4. Pannonhalmi Levéltár 5. Nyúl Község Önkormányzatának Irattára 6. A Községi Könyvtár Nyilvántartása ( Nyúl Község Önk. Irattára ) 7. Bakonyi István ( 9082 Nyúl, Rákóczi telep 116. ) 8. Győri Levéltár 9. Józsa Károly ( 9082 Nyúl, Táncsics M. u ) 10. Szücs Alajos ( 9082 Nyúl, Hunyadi telep 27. ) 11. Iskolai statisztikák 12. Részlet az iskola Pedagógiai programjából 13. Kovácsné Kiss Éva védőnő statisztikai adatai 13